185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
10515 VIII | míg Maxenpfutsch úr olyan prózai ember volt, hogy tarka hímvarrást
10516 V | tarlón, hajtva maga előtt a prücskök ezereit, egyszerre valami
10517 VII | világtól megvált özvegy prücsök tanyája is, meghordva rágott
10518 I | doktor Grisák, illedelmes prüderie-vel –, én nem vagyok „nagyságos”.~–
10519 V | rendes ezüst gombos kék pruszli rajta, s tulipánokkal kivarrt
10520 V | vagyok. Azzal előhúzott pruszlija zsebéből egy szorgalmasan
10521 II | S azzal átnyújtá neki a pszeudoklasszikusokat.~Kampós uram olyan képet
10522 XIV | Ankerschmidttől, hogy viseli magát a publikum a kivételes törvények alatt.~–
10523 IV | Nesze, istentelen. Piff, puff Így ni!~Csakhogy kitölthette
10524 I | reggeltől estig ütheti a filkót puffra, magához hasonló nagy urakkal,
10525 XIV | sírása, csattogó sulyokbak pufogása több az emberzajnál, aki
10526 VII | csizmasark, székláb, puskaagy pufogott, recsegett, topogott, ember
10527 IV | Eliz kisasszony kecses pukkerlivel jelezé, hogy érti.~– Ne
10528 III | egyet – iparkodék magát purifikálni a jövevény. – Ezért is hagytam
10529 XV | ürgét? – kiálta felugorva a puritán férfiú. Mondja tekintetes
10530 VII | tombolás; csizmasark, székláb, puskaagy pufogott, recsegett, topogott,
10531 IX | vércsét is.~– Jó. Töltsd meg a puskádat és gyere vissza.~A kis apróság
10532 XIV | férfi hirtelen felkapta puskáit, s a töltésen a közeledő
10533 VII | hegyes vasra felszúrja, ami a puskája végén van, mire aztán Gyuszi
10534 V | volt fegyverezve szuronyos puskákkal, hogy netalántán vakmerő
10535 IX | Tudok, kisasszonyom. Puskám is van. A nagyságos úr adta.~–
10536 IV | Bánja a patvar, csakhogy a puskának nem esett baja. Az megmaradt
10537 III | választóvíz szatírája, a hadastyán puskapor természete, ha ez a kettő
10538 IX | közvetett és közvetlen okaira: a puskára, mely nagyon összehord;
10539 VII | esett más kár, mint hogy egy puskatussal Mikucsek úrnak úgy meg találták
10540 IX | mert délelőtt nem kapott puskavégre két szalokánál többet; azok
10541 I | őt a háziúr, a sareptai pusztában lakozott bármelyik pátriárkához
10542 V | Lőrinc úrnak nyeregkápai pusztáján levő számadó kondása, Vak
10543 XV | Mikor indul már a vízár pusztításait tanulmányozni? várja-e,
10544 VII | bemutatás után rögtön el nem pusztította a háztól, hanem még odafogadta
10545 I | biztosítottam, hogy az árendás ki ne pusztítsa a szép vén jegenyefákat
10546 XV | s nem látta sokáig azt a pusztulást.~– A vacsora kész, de te
10547 XIX | aki látja, hogy nem megy, pusztuljon, mert én megeszem.~Meg is
10548 VI | szerkesztő alkalmasint valamelyik putzhändler kegyelméből közli ez ingyenképeket,
10549 IX | a bérkocsiból Orestes és Pylades.~A kapus Vendelin úr örömére,
10550 VII | hangon, minővel a hajdankor pythonisszái zendíték meg a dodonai körmondataikat.~–
10551 IX | biz ennek a szerelemnek, „qua” szerelemnek már vége van;
10552 IX | hogy ellenfelének coûte que coûte, az orrával kell azt
10553 VII | nagysádtoktól azon eredeti quiproquóért, ami a kis apróddal történt –
10554 VI | hajítani, ha a „jus fortioris”-ra kezdenének apellálni.~Dr.
10555 IX | és én magam is az vagyok ráadásképpen, maradj itt, ne menj tovább;
10556 IX | maga előtt. – No, csakhogy ráakadtam! Kerestem önt mindenütt;
10557 IX | harmincezer forintra is ráállok, akkor meg negyvenezret
10558 VI | könnyelmű ember volt, könnyen ráállt. Nekem tulajdonképpen nagyon
10559 VII | hazajön. Te pedig attól fogva rab vagy és házamból ki nem
10560 IX | ötödéből-hatodából; azután rábillentette a fejét, mint aki helyesli
10561 II | híve volt földesurának. Úgy rábízhatta Garanvölgyi zilált gazdaságát,
10562 IX | mennyire igyekezett sietni a rábízottal; ez az ő érdemeinek a versenytere. –
10563 IX | Aladár nevét és lakását, s rábízta az inasára, hogy ezt a levelet
10564 V | szokta magát és vendégét rábiztatni a fogyasztásra, hogy „ha
10565 VII | vállat vonított; nem volt rábízva, hogy utána szaladjon.~Nem
10566 XIV | úgysegéljenekkel, mintha nagy rablásért vallatnák.~– Nincs semmi
10567 IX | 20 ezer! (Az utóbbit is rablásnak címezé véletlenül.)~– Igen,
10568 IX | Azért, hogy nem lopok, nem rablok?~– Így nagyon röviden áteshetünk
10569 IX | ott, mintha tudná, hogy rabnak teszi. Eliz meg van elégedve
10570 XIII | mikor a nagy kőfedelet rábocsátották az üreg nyílására, mikor
10571 XIX | mint a gólyák, nem is megy rabolni az erdőre, mint a farkas,
10572 XV | mint hogy egy halálra ítélt rabot váltott meg kezével, mint
10573 IX | Vigyázz magadra, hogy egyik rabságból a másikba ne essél. Nem
10574 V | önként vetette magát alá ezen rabságnak.~Mert tudni kell azt, hogy
10575 IX | neki igen jól illett. Ezt Rachel sem csinálta jobban.~– Nem
10576 I | aggodalmasan kitekintett a kert rácsajtaján, nagy meglepetéssel szemlélé,
10577 IX | felénk, látod, hogy mosolyog rád, most is.~Ankerschmidt éppen
10578 III | zongorához ült; eljátszotta a Radetzky-indulót, a Próféta nyitányát, Lucia
10579 VI | magának egy csészével, mert ráér.~(Üm. Ennek ugyan megtetszett
10580 VII | ott őrizet alá teszi.~– Ráérek; majd kieresztenek – szólt
10581 Uto | utoljára még az árvizet is ráereszté, hogy az Isten áldását is
10582 XV | Jól teszed; azután is ráérsz tőlem.~Aladár alkalmasint
10583 VII | percre Kampós uram után. Ráérünk addig, amíg tisztelt uraink
10584 IX | szörnyen gazemberezni azt a rafinírozott zsebmetszőt.~– Ne beszéljen
10585 XV | állítani Kampós uram; de ráfogta, hogy harap. Hát Aladárt
10586 I | elhullott légy, ha télen ráfűtik a szobát.~No még egyszer
10587 II | rajta dobbant, s mellbe ragadá.~– Valld meg, hitszegő,
10588 II | alamizsnát jobb és bal keze közé ragadván, hevesen – zsebébe dugta.~
10589 VI | valamit, a legvakmerőbb rágalmaknak tenném ki magamat. Aztán
10590 IX | nem levő embert kellene rágalmazni; még egy szivart is kiszítt
10591 IX | ibolyácskákat ilyennel még nem rágalmazta senki. Nem mert aztán többet
10592 IX | hiú magára, nem vall be.~– Rágalmazták ön előtt?~– Óh, senki sem.~–
10593 XVIII | engesztelhetlen, csak diákul rágalmazzák „genus irritabile vatum”-
10594 XIV | az átúszik, ha van mihez ragaszkodnia. Ugyanekkor a szekereket
10595 III | bocsátott közre, kitűnően nem ragaszkodva semmi ütenyhez; kísérte
10596 IX | megvizsgálja, jó helyre van-e ragasztva a postabélyeg, egyik jobbról
10597 III | éppen szájába dugott falatot rágatlanul nyelte le.~– Hogyan méltóztatik? –
10598 I | fáj, nem tudja a szénát rágni, emennek meg a lába fáj,
10599 IX | kellett önnek nélkülözni. Ha rágondolok. Ismét ez a szívdobogás.~–
10600 VII | prücsök tanyája is, meghordva rágott szalmával, s a százlábú
10601 XIX | mert én megeszem.~Meg is rágta a vitéz Garanvölgyi ellenfeleit
10602 XV | játszottak szemei, aminek ragyogása túltesz minden gyémánton. –
10603 I | senki nincs is, az se baj: rágyújt az ember a pipára, s füstöl,
10604 IX | volna. Au contraire. Tessék rágyújtani.~– Ejh, nem akarok én most –
10605 IX | Ankerschmidtet.~Azon kezdte, hogy rágyújtott szörnyen gazemberezni azt
10606 VI | Grisákot rávitte a lelke, hogy ráhagyja, hogy „úgy van”.~– Hanem
10607 XVIII | levélborítékokra előre mind ráírta a címeket, s aztán jól megnézte,
10608 IX | Hát a név mért nincs ráírva? – förmedt rá egyszerre
10609 II | itt, holnap amott. Ahol ráismernek, megugrik. Elég siralom.
10610 IX | Hisz az arcra nem szükség ráismerni, aki a rostélyon belül van,
10611 VI | milyen nagy szerencse volt rájok nézve e találkozás, akkor –
10612 VII | szemfödelen keresztül semmit. Ha rajtad kívül és azon, kit megbíztam,
10613 XV | szabódék Kampós úr, nagyon rajtaesve a hallottakon. (Dehogy,
10614 VII | miért küldték. De már ezen rajtakapatva, csakugyan megtelt a mértéke;
10615 XIV | hogy keresztül lehetett rajtok látni. A cselédnép jajveszékelve
10616 IX | nagy sietséggel lépett be rajtuk – ezúttal nem a porkoláb,
10617 II | ahhoz az érdemes „armer rájzenderhez”, s mondja meg neki, hogy
10618 IX | tollal a légben, a kezdőbetű rajzolásának indulva. Ott megállapodott.
10619 XIV | boltozat, mindig világosabban rajzolódtak az estderűnél. Nemsokára
10620 IX | sötétre festé vele, hogy a rajzolt arckép egészen eltűnjön
10621 VIII | sok unalmas mintaképet ne rajzoltatnák akkor is vele, hanem engednék
10622 VIII | napestig, s ha kezébe vehette a rajzónt, reszketett érte, hogy ismét
10623 VIII | Az bizonyos, hogy mikor rajztáblához engedik ülni, akkor nem
10624 IX | bezárkózott szobájába, elővette rajztábláját, ecsetét, s azt a legsötétebb
10625 IX | mielőtt őrei fölébrednének, a rajztáblára feszített képhez ült, s
10626 I | tetejét.~– Én pedig föl nem rakatom, ha lehordja; s ha le talál
10627 XIV | kenyérvesztegető csónakra rakatott; ő ekkor maga maradt hátra
10628 IX | belépjen a kapuján, amint rákezdte egyszerre önteni szapulószámra
10629 VII | fel szobájába.~Még le sem rakhatta úti öltönyét, midőn a kis
10630 IX | porcelánt életében, ha erősen rákiáltanak, hát eltörik. Hát bántottalak
10631 VII | hogy a kályhákat megint rakják össze, s aztán mindent jól
10632 XIV | égettek hozzá; láttam, hogyan rakták meg az oszlopok közeit törmelékkel;
10633 V | íróasztala fölé, hogy mindig ráláthasson; de azontúl csendesen viselte
10634 VII | orgonabokor árnyában elbújva, rálesett azon szoba ablakán át, amelybe
10635 XIV | Hasztalan lett volna minden rálövöldözés. Aladár neszelve fogá meg
10636 V | Ankerschmidt fogta azt a levelet, rámába tetette, s odaakasztotta
10637 XIX | történet és azt sem lehet rámondani: „régen volt; talán nem
10638 VII | akit álmából életre tudnak ráncigálni.~A felocsúdott káplár és
10639 IX | búnak, homlokán hiányzanak a ráncok felkiáltójelei és komoly
10640 XIX | általános kiáltást; semmi rancune, semmi malícia, aki látja,
10641 XVIII | járta, mikor az atilláját rángatni kezdték, hogy valakinek
10642 IX | hát csak a szemöldökeit rángatta, azzal felelt; s csavargatta
10643 IX | igazolva lesz. Aztán meg rangomhoz illően élnem is kellett.
10644 IX | önöknek is csúnya levest rántott be.~– Tetszik már tudni?~–
10645 III | Egy ilyen kenyérgalacsint rányomott a levél pecsétjére, mely
10646 III | keblébe rejtett, még egyszer ráparancsolva a kis kölyökre, hogy jól
10647 VII | csoda, két esztendő alatt ráragadhatott; én is csak így szereztem.~–
10648 VI | lemossa ujjáról a mindenesetre ráragadt tintafoltot, mert hölgyeknél
10649 Uto | kormány, mely, miután tabula rasa-t csinált országunkból, utoljára
10650 VII | azt, hogy görcsösült kezem rászalad egy keserű szóra, ami láncodat
10651 IX | isten neki.~– Ankerschmidt rászánta magát, hogy felkeljen a
10652 II | meg nem ijed. Ha valahol rászedheti őket, azt nagy virtusnak
10653 II | adta a spirituszpróbát, s rászedte egypár fokkal. Az ilyenért
10654 V | parasztra mégsem szabad rászorulni.~Most engedjük őket izzadni,
10655 IX | sokáig kereste kalapját, míg rátalált a szék alatt, ahová leültekor
10656 II | Ugyan, édes barátom – szólt, rátéve tenyerét a papírokra, miket
10657 VII | valami szekérrel vagy lóval rátévedjenek.~Az ó kastély környékén
10658 XIV | pajtások, de a veszély rosszá, ravasszá teszi az embert, ha valami
10659 VII | nem vezettetni, leleményes ravaszságukat hasonló leleményességgel
10660 XIII | szerette leányát; mikor az a ravatalon feküdt már.~Olyan könnyű
10661 VII | Még ha az öreg Garanvölgyi rávehető volna is, várhatna-e attól
10662 XIV | kivette zsebkendőjét, s ráveté a fekvő állatkára, hogy
10663 XV | tőle eltávozott, s utoljára rávette magát, hogy maga átmenjen
10664 VI | embert.~Doktor Grisákot rávitte a lelke, hogy ráhagyja,
10665 IX | Grisák, s danolt hozzá valami rázkódó nótát. Ezeket szépen összeboronálta.
10666 III | hamis fejecskéjét gyakran rázogatta az elmúlt tragédiai jelenet
10667 IX | térek; ha beszélek álmomban, rázz fel, ne engedj álmodnom.
10668 I | kellett szánni magát, hogy re infecta kitaláljon magára
10669 IX | megjelentek lakásán, készen várt reájuk; külön-külön mindegyik érkezőnek
10670 VIII | félreismert nemes szív.~Soha semmi reakció nem várta nehezebben, hogy
10671 VIII | a kineveztetést a budai reáliskolai tanári állomásra. Ha ott
10672 IX | intézve minden. A lelkész vár reánk.~– Ilyen sietve – sipegé
10673 XIV | őzünők okos fejecskéi meg sem rebbentek az emberi közelléttől, s,
10674 III | fulladt, midőn e szókat kell rebegnie:~– Uram, én egy üldözött
10675 VI | fogoly madár”; nem valami „rebhuhn”, hanem egy madár, mely
10676 I | sem tudtam kitalálni egy rébuszt sem. Honnan szomszédom nekem
10677 VI | kellett. A doktor úr a megírt receptet mindjárt maga is kész volna
10678 Uto | wir Ungarn lassen unsere Rechte nicht confisciren!” Már
10679 VII | székláb, puskaagy pufogott, recsegett, topogott, ember káromkodott,
10680 XVIII | honleány (ahogy őt a báli referensek szokták címezni), hogy a
10681 VII | hogy gyalog kísértesse be a refraktáriust; de azután eszébe jutott,
10682 Uto | Utóhang Az új földesúrhoz~Egy regényemben sem igyekeztem a kort, melyben
10683 IX | honorárium egy ilyen rövid regényért.~Doktor Grisák látta, hogy
10684 VI | méltó körülmény, miszerint a regényírók a legújabb időkig azon balfelfogásban
10685 III | nincs officiose megengedve a regényolvasás.~Hermine kisasszony magas,
10686 IX | Grisák ezt az ajánlatot is regesztrálta.~Még aznap visszautazott
10687 VIII | feküdtem.~– Én sem, de azért reggeledik.~– No hát mit történik?
10688 IX | semmi baj sincs már – mondá reggelenkint, midőn leányát szobájában
10689 IX | kedélynyugalommal szürcsölgeté reggelijét a teáscsészéből; még jókor
10690 IX | mehetsz.~A szobalány jött a reggelivel.~Eliz inte neki, hogy tegye
10691 XV | munka készen volt, eljött a reggelizés ideje; s ott még egyszer
10692 XIV | tehát minél távolabb, annál régibb a veszély.~Ankerschmidt
10693 XIII | alatt!~A domb egyik fele a régieké; a másik fele az új földesúré.
10694 I | tetszik.~– Igenis. Azt valami régimódi ősöm építette, s nem akartam,
10695 IX | s ami több, jó hírneve rehabilitációjához juthatna. Figyeljen kérem
10696 VIII | földresújtott fiatalembert rehabilitálni.~– Mindent akarok uram,
10697 I | hanem várni fogok, amíg a Reichsgesetzblattban kijön az a paragrafus, mely
10698 IX | nevettető olvasmányokat „für die reifere Jugend”?~Aladár agara ezalatt
10699 IV | ez rossz. Ön fegyvereket rejteget? Mi célra?~– Tudom, hogy
10700 VII | veszélyes, az ez arckép alatti rejtekben van. Ha az ember itt megnyomja,
10701 VII | ennek az asztalnak van olyan rejteke, ahova a födél eltűnhet.
10702 XV | visszatéve a levélkét ereklyés rejtekébe –, egyforma kézzel írnak
10703 VII | s vizsgálatot tartának rejtekeik fölött. Titkos menetű egér-
10704 VII | porhanyóbb felé siet, s így a rejtekhelyet elárulja.~A vizsgáló bizottmány
10705 VII | Bizonyosan közel vagyunk a rejtekhelyhez, azért akar bennünket másfelé
10706 VII | azokat ismét visszatenni rejtekhelyükre s a ládikót elzárni.~Hanem
10707 II | bekecse zsebéből. Annak egy rejtekosztályát nagy furfanggal kifeszíté,
10708 VII | úrral, hogy akadtak rá e rejtekre, hogy nyitották fel, hogy
10709 Uto | keze-lába összekötözve. Máig is rejtély Beniczky Lajos élete és
10710 VII | hogy mi megoldása lehet e rejtélynek.~– Megijedtél, kisfiacskám? –
10711 VII | mik javadra vannak, ide rejtém. Titkolnom kelle azokat
10712 IV | ember tudja jól, mert előtte rejtettem a présházban az ászok alá.~–
10713 II | sietett haza, futott a titkos rejthelyre, hol bujdosóját táplálni
10714 VII | Íme, uram – szólt Natalie rejthetlen diadalérzettel –, ez azon
10715 IX | előtt. Hol volt ön? Hol rejtőzött? No mármost nem szabadul
10716 III | önt kérdőre veszik. Azért rejtse ön el jobban és semmisítse
10717 XIV | felfordítja, akkor aztán mind itt rekedtünk. Tehát előbb, uram, ha megengedné,
10718 I | beerőltetve a beteg birkák rekesztékébe, elkezdé neki magyarázni
10719 XIV | el voltak már töltésekkel rekesztve, hanem az utca egyszerre
10720 VII | perc múlva eltűnt az útárok rekettyéi között.~Kampós uram vállat
10721 IX | levelet adja fel a postára és rekomandírozza.~Alig két héttel azelőtt
10722 VIII | hintóban; mikor aztán előjött a relais, akkor a misszt ismét kisegítette
10723 VIII | ott az ifjú úr kiszállt, relais-t parancsolt; a missz ezalatt
10724 IX | praktiko-szentimentális”.~Szépen rembursírozta a két új tízezeres utalványt,
10725 XIV | Ankerschmidt. – Nagybátyja életeért remeg, akinek vagyonát örökölni
10726 IX | lángoló arcához emelve, a remegés naiv hangján így szólt~–
10727 V | londoni börzetelegramokat remegéssel várja, neki minden gazdagsága
10728 IX | tekintettel nézett széjjel a remegőkön, s mennydörgő hangon kiálta
10729 VI | porkoláb vigyáz a lépéseire.~– Remekmű! Klasszikus költemény! Engedje
10730 V | lovag gazdasága mindjárt oly remekül van berendezve, hogy az
10731 VIII | katasztrófa bekövetkezik, ami remélhetőleg nem várat sokáig magára.
10732 XIV | szánakozónak.~– Mikorra reméli ön, hogy hazaérünk? – kérdé
10733 IV | mert igen jól hord, aztán reméllettem, hogy valaha mégiscsak lehet
10734 XV | kinek köszönhetem e nem remélt kegyet: kérem, adja át neki
10735 IX | Midőn e kétségbeeséssel és reménnyel torzított arcot megpillantó
10736 XIX | meghódít mindenkit a közös remény egy közös jövendő után.~
10737 IX | Grisáktól, hogy vajon lehet-e reménye ennek a hóbortos embernek,
10738 VII | elővizsgálati fogságba kerül.~– Reménylem, hogy küldetése mentségül
10739 IV | amit szenvedtem, el, amit reménylettem; elfeledtem népem bukását,
10740 XIX | kedélyen, fagyva volt minden reménység, korán kihajtott könnyenhivésnek
10741 XIX | Hiszen ha eddig el tudott remetéskedni, ezután már könnyen folytathatta,
10742 VIII | érkezett. Missz Natalie-nak egy rémgondolatja támadt.~– Uram, ha „ő” valahogy
10743 XIV | halott arccal nézett a rémképre; azután felugrott, maga
10744 VII | felfedeztetett; hogy e kedélyes rémledezés alatt Eliz egyet azon teleírt
10745 XIV | csupán ottan. Csak néha rémlik meg az egymás hátára tolakodó
10746 IX | alkudott összegből tíz procent remunerációt adni. Tehát húszezer forintnál
10747 VIII | nekem megmutatta, minden rendbe volt hozva; nehány nap múlva
10748 III | nyakkendőjét egy fali tükörből rendbeigazítva, szakállát állán kissé kétfelé
10749 I | megelevenültek a dolgok rendbejöttével, mint az ősszel elhullott
10750 XV | béresek egy része azoknak rendbentartásával foglalkozott, más része
10751 I | Megint virradt, a természet rende úgy hozta magával, hogy
10752 V | hogy a dolog idejére minden rendében legyen.~– El van már az
10753 IX | szitkozódni, átkozódni fog, kocsit rendel, hogy utánuk rohanjon s
10754 V | csendőr. Bräuhäusel úr azt rendelé, hogy miután a kondások
10755 XVIII | Kedves barátom!~Orvosaim rendeletéből az idényt Bfüreden fogom
10756 I | viselnek, s a gondviselés rendeleteibe való nemegyezésüket azzal
10757 XIV | hogy minden ember az én rendeleteimet teljesíti, megharagudott
10758 XIV | csoportja nemsokára Aladár rendeletére minden irányban széledezni
10759 XIV | mentő legénységnek adok rendeletet, ki merre induljon, hogy
10760 V | négy csendőr Bräuhäusel úr rendeletével, miszerint a vadászok sem
10761 VII | engedelmeskedett a hatósági rendeletnek.~– Két legény az ajtónál
10762 IX | végzetes záradék, mely azt rendeli, hogy ha a leányok valmelyike
10763 VII | mennyire szeretve voltál. Rendelkezéseimet, mik javadra vannak, ide
10764 II | mindazokat, amik a szobában rendelkezésre állanak, órát, fésűt, evőeszközt,
10765 IX | Érezte, hogy most ő az, aki rendelkezik.~– Olvassa, missz, ezt a
10766 I | paragrafus, mely azt fogja rendelni, hogy akinek rongyos vityillója
10767 I | fogyasztani. Hanem hát az Úr rendelte, hogy olyan állatok is legyenek
10768 VI | együtt menjünk. Én kocsit rendeltem ide.~– Fölösleges volt.
10769 IX | élc?~Ezzel a gondolattal rendén a kandalló melletti fáskosárba
10770 XIV | szokottnál hevültebb, üstöke a rendesnél borzoltabb volt; valami
10771 XVIII | mint ki dolgait legjobban rendezé, nyugodtan tért haza: levelei
10772 III | parancsoláshoz, bízott az új rendezés vaskeménységében, s nem
10773 V | mulattatására egy kis szomorújátékot rendezni, ami a termények árát fölrúgatta.~–
10774 VII | beereszti.~A világ folyását rendező hatalmak azonban úgy intézék
10775 IX | válaszolt szilárdul a rendíthetetlen férfiú.~– Nem tréfál ön?~–
10776 VI | a doktor. – Talán valami rendjel ügye?~– A mennykőt! Most
10777 I | kérdéseket, s sietett őt szárazon rendreutasítani.~– Uram, meg lehet ön győződve,
10778 VII | magához, mely elővigyázati rendszabálya hogy nem volt indokolatlan,
10779 III | népből telt ki. Elővigyázati rendszabályai is kielégítők voltak; minden
10780 IX | de én tartom magamat a rendszabályhoz, s kikérek minden további
10781 XIV | Azért jó lesz elővigyázati rendszabályokhoz nyúlni. Szerencsére a szérűskert
10782 XIX | kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű
10783 VII | Azzal aztán megindult a rendszeres kutatás.~Első rendben jött
10784 XIX | ellenállást: ő-e vagy a tél?~Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb
10785 VII | fényes új kastélya, mely reneszánsz stílben1 épült, az út felől
10786 III | cukorcirokja, gyönyörű répa-, repcevetései; s hogy mindenből
10787 V | s elhajítá tíz ölnyire a repcébe.~Azzal aztán a nekiszilajult
10788 V | voltak, mint a kifejt tej.~A repcében napról napra kevesebb kaszás
10789 V | Garanvölgyi uram őkegyelme repceejét, szombatyig be is hordhassuk,
10790 V | kaszásaival a méltóságod repcéjének, takarítsuk be; aztán meg
10791 V | mikor legjobban folyt a repcekaszálás, egy szép reggel nagy ijedten
10792 V | még nehány nap így tart, a repcének fele kipörög, lesz rajta
10793 V | rohamlépésben következik a repcetakarítás.~– Mennyire számíthatunk? –
10794 V | Hozzá még az is, hogy a repcetermésre előre szerződés van kötve,
10795 V | kitetszik, hogy a beütött repceveszedelem alatt az ő három gondviselőjük
10796 III | cukorcirokja, gyönyörű répa-, repcevetései; s hogy mindenből meglegyen
10797 VII | elismerni; minden zugból, repedésből a szemének repültek, s ha
10798 XIV | ablakok, a szétvált falak repedéseit lehete látni; már a leomlott
10799 XIV | boltozat. S a falakon akkora repedések támadtak, hogy keresztül
10800 VI | Lelkemet nem érintik a hiúság repke vágyai; egy költeményt leltem
10801 IX | Egy dalosmadár és egy árva repkényinda.~Kinek lehetne ez ellen
10802 VII | zöld folyondár, melynek repkényindái az ablakok közeit egész
10803 IX | erre nem tudta, hogy mit replikázzék.~Ankerschmidt szomorúan
10804 II | számadásokat, hogy ilyenféle represszáliák elő ne fordulhassanak benne.~
10805 VI | egy fogoly ifjú, kinek a repüléshez a hiányzó szárnyakon kívül
10806 IX | magához térésre, s ha van repülősó a háznál, alkalmazza erősítésre.~–
10807 I | szellemű méh a nyakacsigájára repült s fullánkjával tréfásan
10808 VII | zugból, repedésből a szemének repültek, s ha valami rejtélyes odúba
10809 VI | szép szalmaözvegyet, egy „res nullius”-t lát maga előtt,
10810 VI | Péter úrnak, Kápolnán, poste restante.~Straff Péter úr, „kedves
10811 XIV | hálaérzettel kérték azt.~– Nem restelkedésből tettem én azt, hanem azért,
10812 XIV | Ön a szerénységet egész a restelkedésig viszi – feddé az ifjút a
10813 XVII | néz már az ember, mikor restell rajta sopánkodni.~Még sokáig
10814 III | magasztosságra. A hadastyán restelli üldözni hajdani ellenfeleit
10815 XIV | előkelő várfogoly voltam, restellnék most megint alsóbb fokozatú
10816 IX | úrhölgy, valami delnő, aki nem restellte a folyamodást saját kezűleg
10817 XVIII | kíséri az ország minden részéből e valódi ,belle alliance’-
10818 IX | volna, hanem egyszer hogy részegen jött haza…~– Még az is?~–
10819 VII | egyszer a tekintetes úrnak egy részeges hajdúja, akit aztán el kellett
10820 IV | bizonyosan jó nevelésben részeltették; lehetetlen, hogy nyelvekre
10821 VIII | minden.~Viszont Vendelin úr részéről az volt az összebeszélt
10822 IX | Ankerschmidt előtt, mint részesei a cselszövénynek. A látszat
10823 VI | költők, kik azon szerencsében részesülnek, hogy szellemeik minden
10824 VI | kellene azon gondoskodásban részesülnie, hogy mostani tartózkodása
10825 VII | melyben házánál távollétében részesültek.~– Mi a gutát? Uraságtok
10826 III | A bujdosó olyan hosszú, reszketeg fohásszal ült le a mutatott
10827 II | úr úgyis tetőtől talpig reszketés volt már. Úgy gondolá, hogy
10828 VI | lássék rajta a szerető kéz reszketése. Ha egypár betű kimarad
10829 XV | atyámat köszönöm.~Ha e kéz reszketéséből, ha e hang csodálatos varázsából,
10830 V | későn fekszik; napszámost, részredolgozót nagyon megbecsülnek, konyhában
10831 IX | azonnal; amint a válóper részünkre kedvezően dűl el, ön szolgálati
10832 VI | férfiú; az urak báljának részvényese. Egy azok közül, akiknek
10833 XV | ismert.~Egy gyermek, angyali részvétből, nem érdekből, nem is női
10834 IX | atyja hevült arcáról, olyan részvéttel tudott hallgatni, mintha
10835 XIV | országút és a töltés közötti rét süppedékes volt, a kerekek
10836 III | kedélyét, hogy ott igen sok rétegen kell keresztülfúrni, amíg
10837 XIV | Még minden zöld volt.~A rétek sárga és lilaszín virágszőnyeggel
10838 XIV | hangzó kiáltozás mellett, s a réteken agyaggal terhelt szekerek
10839 XIV | ellepve nádgyökérrel és réti szénával.~Valami távol vadaskert
10840 VI | csak az a feladat, hogy retirálhasson el szerencsésen a hadastyán
10841 V | délután izzadtan térve meg a rétről; hol éppen a szénagyűjtést
10842 XVIII | mesterkélt fellengzését; rettegek, ha az a szegény poéta,
10843 Uto | fel a tarkójára, aminő a rettegett nevű cidevant tábornagy
10844 XIV | vannak árvizek.~Kampós uram rettenetesen sértve érezte erre a szóra
10845 VII | ujjait esküre emelve, valami retteneteset akart mondani.~– Zsinórra
10846 V | minisztériumhoz, sőt még azt a rettenetességet is felemlegeté, hogy kiíratja
10847 VII | Klimius Miklós, Kampós uramnak rettentő mulatságára.~Pozitív eredményt
10848 XIV | kérdezé Ankerschmidt a túlnan révedezőktől.~– Örüljön az úr, hogy odaát
10849 VII | kellett bocsátani; ennek a révén sok palackokra elrakott
10850 III | zongorához, s különféle „réverie”-ket bocsátott közre, kitűnően
10851 I | illető járásbeli biztosnál reverzálist ad maga felől, hogy e veszedelmes
10852 VI | igen üdvös jogorvoslatokat rezerváltak. Legelső teendője nagysádnak
10853 V | Ankerschmidt minden türelmi rezervhada. Ez már sok. Ez már kifáraszt
10854 XVIII | fekete tükrét, amelyben rezgő gondolatjeleket vontak a
10855 IX | harmadszor is felrepült a rezidenciába. Ezúttal első gondja volt
10856 IX | negyvenezer forint, sem negyven rézkrajcár. Ma reggel meghalt önnek
10857 V | nyakában, melynek csatjáról a rézsodronnyal kivert szilvafa nyelű kurta
10858 V | kend? Mondja röviden! – riad rá az inspektor.~Persze,
10859 IX | kisasszony meg nem tudta volna a riadalt Gyuszitól, ki maga is fegyverviselő
10860 IX | jönne Batu kánnal, nagy riadásnak esett, s kevés kellett volna
10861 XIV | minden alvónak fel kelte riadni.~– Hahó, ifjú ténsuram!
10862 III | keblét s elszánt hangon így riadozni fel:~– Én most önök kezébe
10863 V | szükség van minden emberre! – riadozott reájok Ankerschmidt.~Csak
10864 XIV | fordítva az evezőt, hogy el ne riassza vele az ijedős természetű
10865 VIII | kivel sorsomat összekötöm, a rideg elbujdosás sorsát is meg
10866 XIV | zengett a csalogánydaltól, rigófüttytől, a jegenyék akkor hányták
10867 VII | könnyebben megtalálhatjuk! – rikácsolta Bräuhäusel úr, méregtől
10868 III | Il est midi!”~– Eliz! – rikolta magánkívül missz Natalie. –
10869 XIV | Kampós uram örömében akkorát rikoltott, hogy arra minden alvónak
10870 XVIII | az egy volt Szellemfi, a rímkészítő. A többi vajon hol késik?~
10871 III | Richárd jónak látta ez erélyes riposztozásra hátravonulni. Hiszen nem
10872 III | gazdaságát nézni, mert ez ritkította párját a vidéken; volt neki
10873 III | bujdosót bejelentének a Ritternél.~A család az asztalnál ült,
10874 IX | de azért csak ne fakadj ríva! Hiszen nem téged vert.~–
10875 V | töri?~– Mit akar kend? – rivall rá az inspektor.~A vadember
10876 VI | megfőtt e szavak alatt, mint a roastbeef, amit elköltött. Ez szép
10877 VIII | A benn ülő missz a nagy robaj hallatára hátrahajtá fejét
10878 XV | Ankerschmidtéknél vannak, nagy robajjal jött, s azon hírrel botlott
10879 IX | beszédet. Valami szekér robogott be az udvarra.~Az agár hirtelen
10880 IX | ennek már a nyaka közé, s röptében végignyalta az ábrázatját;
10881 V | velük katonás kategorikus rövidséggel.~– Emberek! Azt mondom,
10882 XV | töltés előtt, melyen a hullám rohama megtörjék; mire e munka
10883 XIV | kiereszté ostora sudarát, s rohamban engedé fogatát a kavicson
10884 V | szénagyűjtést végezteté, ami után rohamlépésben következik a repcetakarítás.~–
10885 VII | Nos, mi az? Csak egyenesen rohamra! Nem szeretem a hosszas
10886 IV | kellett visszatartóztatni a rohamtól ez ingerkedésre. Csak az
10887 III | meg méltóságod, hogy én rohanhassak a vén poltronhoz, és számadásra
10888 IX | kocsit rendel, hogy utánuk rohanjon s meglövöldözze a szökevényeket;
10889 VI | óráit, midőn minden perc rohanó veszély.~A kapu alatt doktor
10890 VII | tusáz a bennlevőkkel, s rohantak segítségökre, amint aztán
10891 VI | közli ez ingyenképeket, ki rokokó ruháit akarja a közönségre
10892 VIII | süsse; meg azt a pepita rokolyát azzal a zöld bársony tükörrel
10893 VI | gyöngéd eszme, mily jólesik rokon érzelmekre találnom. Álnév
10894 IX | gondol ön uram, ha nagybátyám rokonai azt mondanák felőlem, hogy
10895 IX | mikor legkevesebbel beéri.~– Rokonait nem kívánná-e látni?~– Sőt
10896 VI | föllépni. Más közelálló rokonnak.~Doktor Grisák kíváncsian
10897 IX | megjelenni, ahol már akkor a két rokont egymás mellett ülve s nyugodtan
10898 XIX | múlva már a „mi sorsunk”-ról beszél. És ez természetes.~
10899 VI | hazaárulásnak mondanák. Ha rólam valami nyilvános fellépés
10900 XIX | semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! – Ha jégcsap
10901 XVI | tudja azt, hogy semmit rólunk, nélkülünk. Mi itten az
10902 XIV | fel; elevez szótlanul a rom mellett, ne lássa ő azt
10903 XIV | az Ankerschmidt-kastély romalakja, minden evezőcsapásnál jobban
10904 I | nyelvünk, tán most mi is „román” fajnak passzírozhatnánk,
10905 XV | egymást megismerjék, hacsak a romboló árvíz egy kis szigetre össze
10906 XIV | szárnyak, a beszakadt homlokzat romjai is kitűntek, s Aladár örült
10907 XIV | tárgyat, világosabbá tette a romlást; már a dűlt ablakok, a szétvált
10908 I | tizenkétezer forintért az a romnak induló épület jól meg lenne
10909 XIV | sík tenger lesz előttünk a róna, ami holnapig meglesz, akkor
10910 XIII | földről; virágok a föld minden rónáiról; arany és selyem a koporsón,
10911 II | tőle, mint azt, hogy menten rongyokká fogja azokat tépni. – Ötven
10912 IV | holnap ott csaló. Meg akartál rontani ugye, de emberedre akadtál,
10913 XIX | szolgált, csak egy állta ki a rontás-bontás nehéz időszakát: a vallásszabadság;
10914 XIV | könnyebbség, ha a túlsó parton ronthat gátat a víz?~– Természetesen,
10915 IX | ezúttal Grisákhoz; ön mindig rontja a maga spíszburgeres mohóságával
10916 III | érezve magát, felkészülten rontott át a delnők szobájába, délutáni
10917 V | kvart volt a kezében, de nem rontotta el játszótársáét.~– Nem
10918 IX | többet?~– Ejh, menjen ön, ne rontsa az én üzletemet! – szólt
10919 I | ceremóniáznak vele olyan sokat. Rontsák le a házat, építsenek helyébe
10920 XIV | szalonna zsírját csepegtetve a ropogó tűz mellett pirított kenyerére.~–
10921 IV | lőporszaru.~Ankerschmidt roppantul elkacagta magát. Azt várta,
10922 II | szavak hallatára le fog roskadni a háta mögött álló karosszékbe,
10923 III | szavaknál elszántan térdre roskadt a bujdosó, s egy kezével
10924 XIV | jó pajtások, de a veszély rosszá, ravasszá teszi az embert,
10925 XIV | egyszerre mérnökké lett rosszkedvében.~– Én is értem. Én is tudom,
10926 IX | mennem Pestre, s az tett rosszkedvűvé, hogy itt kell benneteket
10927 XVIII | oda vitték (persze mindig rosszkor ugrott át hol a hosszra,
10928 III | csökönös táblabírák minden rosszra képesek. Ezért megelőztem
10929 IX | halavány ifjú arc; künn a rostély előtt egy dalosmadárka,
10930 IX | szükség ráismerni, aki a rostélyon belül van, az még csak körvonalaiban
10931 IX | közvélemény a kegyed jó hírének rovására fog betudni; de kiváltképpen
10932 V | úgy. Széna, repce napszám; rozs, búza aratórész; a napszám
10933 XV | csak nyolc volt, aztán a rózsabimbókat –, csak hat volt már. (Ezek
10934 XV | Erzsike imakönyvében, a rózsabimbót pedig Aladár tárcájában
10935 IX | koszorú: mirtusból, fehér rózsából. Elbeszél a násznépről,
10936 XV | ment fel a lakházba. Fején rózsaszín szalagos szalmakalap volt
10937 IV | megmaradt a maga épségében, még rozsdafolt sincs rajta, azt Kampós
10938 XVI | Garanvölgyi felnyitá a rozsdás lakatokat, s bebocsátó vendégeit
10939 XIV | annyira is ment, hogy csak a rőzseborítékot fonják még oldalára.~– Ott
10940 XIV | jön, megy, talyigát tolva, rőzsecsomagokat cepelve, több helyeken karóütő
10941 XIV | öltözete megtépve, kopva a rőzseemelgetéstől, kalapja formátlan az esőtől,
10942 XIV | elfogadhatom, egy csomó rőzsekévéből áll, melyből ott, ahol elesteledünk,
10943 XIV | elaludt.~Ankerschmidt a rőzseköteg másik végén ült, s fát rakott
10944 XV | más része a cselédségnek rőzsekötegekkel erősíté a töltést, ahol
10945 XIV | a puszta földre, fejét a rőzsekötegre nyugtatva, s alig kívánt
10946 XIV | lekötözött fasinákon keresztül rőzsekunyhójáig, ott egy keresztbevetett
10947 V | jövő héten, ahelyett hogy a rozshoz fognánk, álljunk neki a
10948 II | számadásában.~Ott van például egy rubrika, amely így szól: „Szegénylegények
10949 II | megmagyarázni.~Tehát, amint e rubrikát átfutná Garanvölgyi, talál
10950 II | is jól sejtette, hogy a rubrikátus miféle osztályához tartozik
10951 V | egymással versenyt futni; a rúd kettétört, a gép a két paripa
10952 XIV | rohammal felkapaszkodott annak rúdján, onnan átcsúszott a csónak
10953 XIV | mélyen levágtak a kaucsukként ruganyos tőzegben; a hajnalcsillag
10954 VII | áttörni a vesztegzáron. Gyuszi rugdalódzott kézzel-lábbal.~– Hát te,
10955 IX | a székről, mintha titkos rugók vetették volna fel.~– Ott
10956 II | van, édes Kampós, hát csak rúgtasson még egyszer vissza ahhoz
10957 IV | elő nem húzá a százféle ruhába pólált drága kincset, mellyel
10958 VIII | elájulok! Az a gazember a missz ruháiban elszöktetett egy más nőszemélyt,
10959 II | helyre menekített; mindennemű ruháját felölté, a legfelső volt
10960 VI | Baltánszkyéknál? Kivel készíttetik a ruhákat? Az enyim még titok. Önnek
10961 III | Aschenbrödelnek lenni, aztán gyémántos ruhákba öltöztetni.~– Miért nem
10962 IX | bennünket bánt, mint egy ócska ruhát, és nem fog bántani többet.
10963 XV | míg bátyja házánál hagyott ruhatárában válogatna, elgondolá magában,
10964 IX | tökéletességeihez szükséges, Hermine ruhatárából a legapróbb alkatrészekig,
10965 I | szebb lesz. Egy regényes ruina a kastély udvarán.~– A szél
10966 IX | azt mondom.~– De így én ruinált ember vagyok!~– Hát én nem
10967 I | megmásolhatatlan véleményem ez: ősi ruinámat sem pénzért, sem szép szóért,
10968 VII | a lovakkal és a csézával rukkoljon ide, azután lelkére kötve
10969 IV | mindjárt az öregágyúkkal rukkolni elő; amiért is a kocogtatásra
10970 IX | Maxenpfutschot, kinek is nem rukkolt elő a legjobb hírrel, hanem
10971 IX | nyert tételt benn hagyom a rulett tábláján: áll a tízezer
10972 VI | indulatát leöntheté egy pohár ruszti máslással. – Az is bolond
10973 II | címezni, előre érezve a sáfrányillatot, hogy ebből a tudakozódásból
10974 VII | Gazdatiszt vagyok. Oculus domini saginat boves, ezt tetszik tudni;
10975 VII | az öreg Garanvölgyi Ádám sajátkezű iratai.~Bräuhäusel úr legkisebb
10976 VI | a folyamodónak kell ezt sajátkezűleg leírni szóról szóra.~– De
10977 V | furfangos gépnek pedig az a sajátos belszervezete volt, hogy
10978 XIV | valamit keresne, s azt a sajátszerű cincogást hallatta, ami
10979 VI | félreértés gyászos jelensége azon sajnálatra méltó körülmény, miszerint
10980 XV | kedves öcsém, fogadd őszinte sajnálkozásomat.~– Nem az itt a főkérdés –
10981 XV | birtokának visszanyerése felől.~– Sajnállak érte, szegény fiú – mondá
10982 IX | kívánná-e látni?~– Sőt igen sajnálnám őket, ha ilyen messze útra
10983 VIII | megvallá az igazi okot, mely e sajnos eseményt előidézte; kimondjam?~–
10984 I | legfényesebb kürtőkalappal. Széles sálja nagy turquois-melltűvel
10985 VIII | csakugyan úgy is volt.~Azzal sáljába burkolózva, lekísérteté
10986 VII | torokgyíkot ne kapjanak, sáljaikat nyakukra tekergették, s
10987 I | nagyságod kikaphatja belőle a salláriumát.~– Kérem – szólt doktor
10988 XIV | mintha táborban hányna sáncot ellenség tábora ellen: nyikorgó
10989 VII | lehajoltában folyvást feléje sandított, s észrevevé az intést.~
10990 II | flanell alsóinget…”~„Detto: Sándor repetáló órájának kiigazításáért
10991 II | mi felejthetetlen Petőfi Sándorunk…~Ádám úr nagyot ütött öklével
10992 VII | magát, s oldalt feküdt a saraglyában, s gondja volt rá, hogy
10993 XVIII | ember Bécsben sohasem lát sarat, mindjárt feltisztogatják.
10994 V | Negyvenezer forint esett a sárba. Olyan szépen, minha csak
10995 XIV | miket vályogból meg polyvás sárból építettek; azok persze mind
10996 I | nyugtatá meg őt a háziúr, a sareptai pusztában lakozott bármelyik
10997 IX | s mikor az elfog, akkor sárgának látom a füvet, s a napsugártól
10998 I | szárnyig bele volt ütve egy sárgult írótoll. – Ez egy igen csendes,
10999 II | úrhoz közel, sarkát annak sarkához szorítva, s míg ujjával
11000 XIX | újítók e végső kőnek feszíték sarkaikat, hogy azt is kivessék helyéből. –
11001 IV | végtére pedig földhöz vágta, s sarkaival meggázoló.~– Nesze! Nesze
11002 IX | Erre hirtelen megfordult a sarkán a doktor, s üregeiből kikelt
11003 XV | kővel, oly hevenyészett sarkantyút képezzen a töltés előtt,
11004 IV | törülgette kabátja szélével, sárkányát megpróbálgatá, arcához fektette,
11005 IX | Ludas Matyi, vagy akármi a sárkánykígyó, de le kell vetnem a bőrömet.~
11006 VII | Bräuhäusel, most már komolyan sarkára állva Kampós uram ellen. –
11007 II | magát, mint egyik tagját a sárosi szabadcsapatnak, mely a
11008 XVIII | míg ha csak a jellemét sározza be, azért lehet gavallér
11009 XIV | és éjen át rajta száradt sártól, öltözete megtépve, kopva
11010 VI | egyre már várja az „Arany sasban” a társaság, s azt nem lehet
11011 I | érzékenykedés biz ez egy ilyen vén sastól, mint magam, de már egyszer
11012 XIV | hittük volna, hogy valaha egy sátor alatt fogunk bivouacozni –
11013 XIV | azután elégülten bújt a sátorba vissza, melyet Aladár odavetett
11014 IX | legjobb időben.~Vevé tehát sátorfáját, s a szobaleánynak azt az
11015 I | levágva lenni, mint a vásári sátorok eleje.~Annak az ajtaját
|