185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
11016 XVIII | lesz a fürdőudvaron, mint a savanyúvizes emberek, kik akkor dugaszolják
11017 IX | Straff úr a múltkori scéna után csaknem összeverekedve
11018 IX | elmulasztott, a „grimmiger schalterlöwe” visszadobta a levelét,
11019 III | előtt. Ez is bevégződött.~Sebei, miket a hajdani jóakaróival
11020 XIV | rejtélyes csónakos jött, sebes léptekkel kezde haladni.~
11021 VII | hátrahagyva halottait és sebesülteit, és menekülve mindenféle
11022 XVIII | hosszan válaszolt; hosszan, „sebzőn”.~Egy ív kétrétbe hajtva
11023 IX | úr azonnal elkészítteté segédeivel a szükséges okmányokat,
11024 IX | felőle!~A várkormányzó inte segédének, hogy hozza elő a mondott
11025 III | méltóságod, hogy ez ügyben segédje legyek.~– Köszönöm. Magam
11026 XIV | mint Aladár és mérnöki segédmunkásai s a készen tartott dereglyék
11027 III | ugyan, ha őt küldik kihívó segédnek, de így is bizonyos a siker.
11028 IX | iratot, s visszanyújtá a segédtisztnek. – Ezek státustitkok.~Ez
11029 IV | tanúskodik, de énnekem, úgy segéljen, a szívemet kivéve semmim,
11030 VII | mindenütt. Egy kézilámpás segélyével előkeresték a kulcscsomagot,
11031 XIV | elbocsátva, elfogadta az ifjú segélykezét, kit nyugodt kedélyéből
11032 XVIII | kezdték, hogy valakinek gyors segélyre van szüksége, aki meghal
11033 VII | erre a szomszéd szobából segélyül hívta Hermine kisasszonyt,
11034 II | ember, mikor beszél. Mikor a segesvári csata után egy egész szotnya
11035 I | maga útján, mint ha én nem segíteném is fogyasztani. Hanem hát
11036 II | szerkesztők kemencéjét bemelegítni segített.~Ádám úr most már nem a
11037 XIV | védhette volna a házát, midőn segíthetett volna a bajon, most aztán
11038 IX | egy kedvező kedélyváltozás segíthetne.~Legtanácsosabb volna, ha
11039 XV | hallani, még csak azzal sem segíthetnek magukon, hogy itthagyjanak,
11040 IX | Mi a kétséges tézis? Nem segíthetnék megoldani?~Míg a sodrából
11041 IX | mint ő; annyival kevésbé segíthetve magukon, amíg atyjuk mindennap
11042 I | védelemért, s ha az élők nem segítik, a halottakhoz fordul. Ki
11043 XIV | leszek.~– Nagyon köszönöm e segítséget, de tudatnom kell méltóságoddal,
11044 VII | mellől előszólított bicska segítségével.~Miután pedig az utolsó
11045 VII | bennlevőkkel, s rohantak segítségökre, amint aztán az ajtót nyitották,
11046 VII | sikerrel. Méltóságod nem is sejté, milyen veszélyes titkokat
11047 VI | alatt, modoráról ítélve, nem sejtek mást, mint egy nagyon bagariacsizmás
11048 VI | mint akinek valami gonosz sejtelem azt súgja, ha a preceptor
11049 VIII | nőszemélyt, s rettenetes a sejtelmem, hogy kit?!~
11050 IX | előre nem tudhatom, de úgy sejtem, hogy tízezer forintot rá
11051 VII | azon árulás, amit ön nem sejtett előre, s mely az én éber
11052 VIII | így szokás.~– Senki sem sejtheti, hogy én mit érzek. Egyedül
11053 XV | öleléséből, s mielőtt Aladár sejthette volna gondolatát, félig
11054 III | idegen nők pillantásait sejti.~Lovag úr – szólt a boldogtalan,
11055 XV | gorombáskodik vele, nehogy az sejtse, ki hozta el szabadulása
11056 V | meg! – ordítá, gonoszat sejtve, Vendelin úr, de már későn
11057 XIV | melletti réteket is elönték, a sekély víz itt-ott csillámlott
11058 XIV | amint annak szép hosszú selyemhaja végig-végigúszik. Az alvó
11059 XV | egy kopott arckép, egy selyemrongy valami zászlóból stb. stb.,
11060 II | melynek oldalzsebéből piros selyemzsebkendő szeglete virított elő.~A
11061 I | Levette a szemüvegét, megtörlé selyemzsebkendővel, mert a birkaakol gőze megfogta,
11062 VI | öreget. Az nem folyamodik semmiért.~– Úgy tudom, hogy nagyon
11063 XVI | ön jó gazda, én pedig semmihez sem értek. Szükségem van
11064 XV | kezet csókol; de azt Erzsike semmiképp nem engedte megtörténni,
11065 I | politikai változások ellen semmiképpen sincs az ember azáltal biztosítva,
11066 I | levő régi kastélyt pedig semminemű használatra az özvegy asszonyságnak
11067 IX | elhiszem.~– A férje pedig semmirekellő volt, aki csak azért vette
11068 VI | kötelezettségek in contumaciam semmiseknek és felbontottaknak nyilatkoztatnak.”~–
11069 IX | szerződéseket meg fogjuk semmisíteni.~– S mik önnek a feltételei?~–
11070 III | Azért rejtse ön el jobban és semmisítse meg, ami féltenivalója van.
11071 VII | kezemben, semmi vád nem terhel, semmitől sem tarthatok. No hát mármost
11072 IX | semmit, sohasem panaszol senkire; udvarias, tartózkodó. Ezek
11073 VII | elvégezni. Nem beszélek én senkiről rosszat titokban, hanem,
11074 I | kivéve a vizet.~Egy újabb, senkitől nem kívánt napon ismét arra
11075 XIII | drága hamvakat el fogná seperni.~Ankerschmidt csak akkor
11076 XV | egy kis szigetre össze nem sepri mindnyájúkat.~Aladár visszatértiben
11077 XVI | szavaz?~– Akkor „accessorium sequitur suum principale”, a férj
11078 VII | nyitották, a patkányok vert serege iramodott a támadt nyíláson
11079 XIV | zsellérekkel; nem veréb- és seregélyhad, hanem ürge-, patkánysereg
11080 III | Tehát annyival nagyobb a sérelem! Egy nő irányában gorombaság.
11081 IV | tudni fogja, hogy vannak sérelmek, miket semmi törvényszék
11082 III | táblabíró micsoda kihívó sérelmet követett el méltóságodon,
11083 IX | kreuzerwirstlinél, obligát seres stiblivel együtt.~A kalandor
11084 V | Angliából lehetett volna sertéseket hozatni az ellopottak helyébe.~
11085 V | van a tévedés. Yorkshire-i sertésekről van szó: azoknak az ára
11086 V | nekem. Tizenkét yorkshire-i sertését ellopták a fallal körülkerített
11087 V | kiállítani arra a tizenkét sertésre, hogy szabadon jöhessek
11088 IX | sikerült is neki; bejutott sértetlenül Eliz szobájába, s ott tikkadtan,
11089 IX | mondani?~– Van.~– Mivel sértette önt meg?~– Ilyesmit férfi,
11090 I | Azontúl csak a kertjében sétált, s ha beszorult, foglalkozott
11091 XIV | jeles jogmaxima szerint: „si fecisti, nega.” – Tudja,
11092 V | egymásba kapó ollóvasak siccegtek hatalmasan a szalmaszálakon.
11093 XV | megkérdezhesse: – Wie befinden Sie sich, mein Fräulein?~Aladár semmi
11094 XV | megkérdezhesse: – Wie befinden Sie sich, mein Fräulein?~Aladár
11095 IX | udvariasság tartozását az sietend leróni; mégis erősen meg
11096 XIV | minden intézkedést. Most sietnem kell még a tanyákról felhajtatni
11097 VIII | sokáig végzik a toalettet.~– Sietnünk kellett, mert a lovag úr
11098 III | hirtelen odament hozzájuk, s sietséges gyorsasággal, mohón elkezde
11099 XIV | és liléknek, mintha nagy sietségük volna minél előbb megtelepülni
11100 IX | sürgős elintéznivalója, s úgy siettében vétette el a keresztnevét,
11101 IX | várkormányzó úrnál, s onnan siettem önhöz.~– Sajnálom, de én
11102 VI | bíró elé bocsátott ügyet siettessenek: a nősülés ügyét.~Miért
11103 IX | tudja – szólt a százados, s sietteté a foglyot; kit aztán a várkormányzó
11104 VII | intézve voltak, s bízom a jó sikerben; de te e perctől fogva foglya
11105 VI | eljusson, s kezeskedem a sikerért, hogy két hónap múlva Garanvölgyi
11106 XV | láttam, ami szabadságomért sikeresen esdett.~Garanvölgyit magát
11107 IX | kapni, a legörvendetesebb sikerről fogja tudósítani.~Ebben
11108 XIV | mindenféle emberi hang siket vegyülete, mint távoli,
11109 XIV | csónak madárkönnyűséggel siklott végig a víz tükre felett,
11110 IX | Jesszusz Maria! – volt rá a sikoltás.~Ez a missz hangja volt.~
11111 XIV | elem foglalta el az egész síkot; a láthatáron két hold látszott
11112 V | Hatodik nap ő is kiszállt a síkra.~Hat ökör vontatta ki, egészen
11113 XIV | még az nagy messzeség. A síkság optikája csalárd. Aladár
11114 XIV | ha elnézem ezt a gyönyörű síkságot, s elgondolom, hogy ez tegnap
11115 IX | bújjék beléd. Majd én még silabizálok itt neked. Nesze a toll,
11116 IX | hangzott odakinn a kis silbak kiáltása.~– Kávét hozok –
11117 III | csakhogy őnála a természettől simán, nem a borotvától, mint
11118 IX | lángveres, haja le volt simítva, kezeit hátratéve járt alá
11119 I | üresek, földei harmadából sincsenek beszántva, s fundus instructusáról
11120 XV | van, ki státusbörtönben sínylik, kit mindenki elfelejtett,
11121 VII | ér, tegye magát állásba, sipkájához a kezét, s mondja el neki,
11122 VIII | dőljön, amint Vendelin úr sipkáját előre elhajítva, berohant,
11123 VIII | Natalie lesütött szemmel sipogá, hogy mind úgy van.~– Tehát
11124 II | ráismernek, megugrik. Elég siralom. Nagy kérdés, hogy nem jobb-e
11125 III | mutatott helyre, mintha siralomházi lakomához ülne, s gondja
11126 IX | Haragszol? – kérdé gyermeteg siránk hangon.~– Haragszom! – szólt
11127 IX | elveszítsem! – kiálta fel siránkozó hangon Maxenpfutsch úr.~–
11128 XIV | ellen: nyikorgó talyigakerék sírása, csattogó sulyokbak pufogása
11129 III | minden pillanatban készek sírásra és nevetésre; piciny száj,
11130 IX | védd őket atyám előtt. H.~Sirass meg.”~Ezt az utolsó mondást
11131 XIV | elkészülhet. Hát kend, öreg, mit sirat még?~Az öreg elöljáró megtörlé
11132 IX | megvert asszonyt el akarsz siratni, akkor korábban kelj fel,
11133 XIII | oldalába a Garanvölgyi család sírboltja van építve. Az egészen száraz,
11134 XIII | föld árja felveszi, az nem sírboltnak való.~Ankerschmidt kedvetlenül
11135 XIII | másodikon Aladáré.~Mikor a sírbolttervet elkészíté az építész, ő
11136 XIII | az első göröngyöt, hogy a sírdombra hajítsa.~És ez a hant az,
11137 XVIII | meg fog állani elhagyott sírja előtt, s azt fogja rebegni: ,
11138 XIII | hant, amit meghalt leánya sírjára hajított.~
11139 XVIII | látszat sokaknak megásta már sírját, kik leszálltak oda anélkül,
11140 XIV | szekéren jajveszékelő nők, síró gyermekek csapata tördelte
11141 IX | ezt mi lelte? Hát miért sírsz most olyan nagyon? No látott
11142 XIV | a legőszintébb könnyeket sírta a halott felett; s azon
11143 IX | hazamentünk szántani, nem sírtunk utána; ha elvették a földünket,
11144 XIV | hogy „biz igaz a”!~– No nem sírunk hát többet. Ezt se tesszük.
11145 I | igaz járatban van, s minden sisakos vitéznek előmutatni az úton,
11146 III | zongoránál fog ülni, s folyvást „skálát” fog játszani.~A kis gonosztevő
11147 XIV | veszedelem, ha addig el nem söpör bennünket innen az Isten
11148 IX | elmúlt két éjszakát is egy sörkocsmában a padon hálva tölté, mert
11149 IX | helyben maradni.~Ankerschmidt sötétborúsan nézett az ifjúra, s csendes
11150 VI | ide, képzelheti e mellé a sötétlilaszín selyem mellé ezt a szalmaszín
11151 IX | az ablakrostélyok közeit sötétre festé vele, hogy a rajzolt
11152 XV | vadrózsabimbókkal, miket a kert sövényéről tépett.~Garanvölgyinek mindjárt
11153 II | sima állát felbodorítva sövényzi körül, arca piros, jól táplált;
11154 IX | Érted?~– Nagyon értem. A sógorasszony megijedt, hogy el találom
11155 III | törvénykezési szubtilitás miatt sógorasszonyára neheztelvén, e haragját
11156 I | Pajtayné őnagyságától, uraságod sógorasszonyától.~– De iszen uram, az a jószág
11157 II | azután mélyen sóhajtott.~A sóhajtás a költő emlékezetének szólt,
11158 XVIII | halálom. A külszín, a látszat sokaknak megásta már sírját, kik
11159 IX | ügyletről volt szó, ott ő nem sokallta a fáradságot. Biztosító
11160 IX | lekötelező mosolygással lépve a sokképpen megtántorított férfiúhoz,
11161 XIX | napjára írmagul sem maradt. Sokon a szidás is fogott; vagy
11162 IX | tulajdon újdonsága.~Csak e sokszoros kiürítése után a hírmondás
11163 XVIII | Vaterlanden; ergo: mich auch sollen vergessen!”~Volt ott még
11164 IX | a férficselédség, eléje somfordáltak, s kézcsókkal erősíték,
11165 VII | nagy darab kenyérrel és sonkával látta el magát, melyet is
11166 XVII | ember, mikor restell rajta sopánkodni.~Még sokáig nehéz volt egyik
11167 VIII | mitológia az istenségek sorából kifelejtett, illő fenntartás
11168 XVI | egy fájó, szerető szív sorai voltak azok; nem lehetett
11169 VII | magam fogom átadni egyszerű soraidat ott, ahova azok intézve
11170 VII | volna azt, hogy ő e levél sorait is érti.~Nem, nem ügyelt
11171 XIV | tutajkészítésre.~– Csak sorjára a dolgot! Majd előbb a méltóságos
11172 IX | végigfutotta, magában dönögve, a sorokat ötödéből-hatodából; azután
11173 IX | afféle.~– Ön egy kategóriába sorozza azokat?~– Bocsánat. Tudom,
11174 II | s míg ujjával a titkos sorra mutatott, eleven, fürge
11175 VI | kénytelenek vagyunk őt szomorú sorsában továbbra is megerősíteni.~–
11176 V | kezdődött. Bräuhäusel úr sorsával elégülten szippantott burnótos
11177 VIII | elhagyjam, ha talán azzal, kivel sorsomat összekötöm, a rideg elbujdosás
11178 XIV | töltést.~Ilyenkor, mint gúny a sorstól, kanyarodott feléjük a kis
11179 I | Ilyenformán „truditur dies die”.~(Sose bosszankodjál, másodszülött
11180 V | van. Ha a lovag úr ilyen sottise-okat mond: ő magánbuzgalomból
11181 III | bármely ó-kordovai mór kalifa spanyol vendégét. Csak arra vigyázzon,
11182 III | elé tartá, amitől azon a spanyolviasz szelíden felolvadt, s a
11183 VII | Azután gyertyát gyújt, spanyolviaszkot keres elő, lehúzza ujjáról
11184 IX | nyomára, kámeával nyomta le a spanyolviaszt. Azzal szinte nyomtatás-betűkkel
11185 XIV | mely oka a szívek „pondus specificumának”?~A két férfi abban egyezett
11186 XIV | vonzereje okozza a pondus specificumot, miért ne lehetne a „magyar
11187 XV | van kötve. No iszen azt a spektáklit kell majd megnézni, amit
11188 XVIII | Egy év alatt az ügyetlen spekulációk oda vitték (persze mindig
11189 XVIII | Először azt, hogy a börzén spekulálni csak ahhoz értő embereknek
11190 VII | tettet vélt elkövetni, akkor spekulált, mint egy börzeüzér!~– Értelek,
11191 VII | Nem takarodol innen, te spion!~Már harmadszor, ahogy messziről
11192 II | befagyott vizes palackba adta a spirituszpróbát, s rászedte egypár fokkal.
11193 IX | ön mindig rontja a maga spíszburgeres mohóságával az én üzletemet.
11194 VIII | kell ahhoz, mint „english spoken”.~– Te is, Hermine, vigyázz
11195 IV | felolvasásban, mint hogy a „ß”–t mindenütt „ßf”–nek olvasta,
11196 IV | hogy a „ß”–t mindenütt „ßf”–nek olvasta, úgy kell neki,
11197 VII | lovag) már tizenegy órakor (staatsvisit órája) e következő utasítást
11198 VIII | Oh, én tudom, hogy mi a staatsvisitek (jó lesz „államlátogatás”?)
11199 I | miszerint ezt az értekezést még stációnként folytatni is lehet, amint
11200 IX | regényes monománia egyik késő stádiumában teng már; s mennyire meg
11201 IX | telegramnak, hogy azt még a stafétás lovas tarisznyájában elfoghassa,
11202 IX | postahivatala által; s a stásus éppen nem teheti föl, hogy
11203 XV | szeretett rokona van, ki státusbörtönben sínylik, kit mindenki elfelejtett,
11204 IX | tudósításai szerint K*stein a státusbörtönök akadémiája.~Arad, Komárom,
11205 VI | Corinnának most hirtelen egy státuscsíny ötlött eszébe, jellemző
11206 IX | különbség. Aztán a missznek státuspapírosai is vannak, a múltkor én
11207 IX | a segédtisztnek. – Ezek státustitkok.~Ez ugyan haragos ember
11208 IX | férfiak tudósításai szerint K*stein a státusbörtönök akadémiája.~
11209 IX | is meglátogatott engem K*steinban, ezt vissza kell adnom.~–
11210 VII | évnegyedben ír Ádám úrnak *steinból, ahol státusfogoly. Tetszik
11211 VII | Először elolvastattak a *steini várkormányzóság által, azután
11212 IX | kreuzerwirstlinél, obligát seres stiblivel együtt.~A kalandor nevette
11213 VII | kastélya, mely reneszánsz stílben1 épült, az út felől egészen
11214 VI | legyen; ne valami száraz stílus, mint ha privilégiumot kérne
11215 I | terhes servitust tetszett stipulálni, mely abból áll, hogy a
11216 IX | okot adott arra, hogy a stipulált 5000 forintot elveszítse,
11217 IX | járt el, hogyan találkozott Straff-fal, ki úgy látszik, nincs pénz
11218 III | lármaharang, aminek hangjára strategice össze kellett bizonyos ponton
11219 VII | káromkodott, a künn levő strázsák azt hitték, haramiabanda
11220 VII | ásni kezdtek. Mikucsek úr a struflijait is legombolta, hogy jobban
11221 XV | várja-e, míg érdekesebb lesz a stúdium?” Legfeljebb Erzsike ejtett
11222 I | töltöm én a napot csendes stúdiumokkal. – S hogy bebizonyítsa szavai
11223 II | tudakozódásból aligha valami „subscus” nem lesz; akként vala felkészülve,
11224 XIX | hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon
11225 XIV | azután kiereszté ostora sudarát, s rohamban engedé fogatát
11226 XVI | szólt Garanvölgyi – ebből az sül ki, hogy ön a házat is meg
11227 II | annál gyakrabban egy-egy süldő malac.~Hogy nevetnének ezen
11228 VII | öccsének sorsát vetette hátra. Süljön ki rá valami összeesküvésféle,
11229 II | lába alatt pedig lefelé süllyedne, úgyhogy bekecse zsinórjába
11230 XIV | majd az is lejjebb, lejjebb süllyedt; utoljára csak egy szikra
11231 IX | azt a fegyvert, el talál sülni magától.~– No hát maradjon
11232 VI | plajbászvakarítással, melyből az sült ki, hogy a lovag úr délután
11233 XIV | és a töltés közötti rét süppedékes volt, a kerekek mélyen levágtak
11234 IX | határozzon gyorsan, mert a missz sürget.~– De hisz nem is vagyok
11235 XV | nagybátyja szavait, ki őt sürgetni jött. Az étel az asztalon,
11236 XV | csináltasson neki nagysád – sürgölé Kampós úr –, mert ez keresztülrágja
11237 IX | alá kellett írni, mert a sürgönyhozónak ki kell mutatnia, hogy hány
11238 VIII | szokott, hogy a nap el ne süsse; meg azt a pepita rokolyát
11239 XV | azután mily zavarodottan süté le szemeit, míg Ankerschmidt
11240 IX | amiért útravaló pogácsát sütött neki; és utoljára a komondorokat,
11241 XIV | beszélek, hanem erről a kis sütőteknőről idelenn; ebbe beleülünk
11242 XV | mondta rá, hogy jó lesz, majd süttet neki az útra pogácsát.~Reggel
11243 Uto | egy ilyen betiltott tollas süveget egy olyan ismeretes szakállbajuszos
11244 V | Maxenpfutschnak, aztán vette a süvegét, s szépen elhálálkodva eltávozott.~
11245 VII | a mestergerendát érte a süvegével.~A csendőrök fegyvereiket
11246 Uto | belekacag a pusztító zivatar süvöltésébe, mind ennek a korszaknak
11247 VII | mesterkéletlen szavakban sugallt a toll alá, melyet gyöngéd
11248 VI | éldeletein merengeti lelke sugarait – szólt Fellegormi Danó.~–
11249 XIV | bivalyok.~S a felkelő nap sugarával millió gyémánt ragyogott
11250 IX | Ankerschmidt meghallá e súgást, s sietett őt megnyugtatni:~–
11251 VI | valami gonosz sejtelem azt súgja, ha a preceptor megtud valamit,
11252 IX | titkolódzó szemhunyorítással súgott neki.~– Uram. Ön ma igen
11253 VIII | Pestre megy, csupán Eliznek súgta meg, hogy másfelé viszi
11254 IX | maradjon idekinn.~Hermine ismét súgva szólt Erzsikéhez:~– Kérd
11255 VI | Aladárt ily kíméletlenül sújtani? Hogy nagy okai lehetnek
11256 V | következett. A gép természeti súlyánál fogva elkezdett sietni,
11257 VII | rajta.~Tudta már bűnének súlyát, tudta, hogy bírája elé
11258 II | kénytelen fogózni, nehogy súlyegyenét elveszítse. Hát mégis csalóval
11259 V | bíztában megkapta két kézzel a súlykereket, az aztán feldobta őt a
11260 XIV | nem volt a vészlármának; a sulyok zuhogott, a fáklyák és szurokszövétnekek
11261 XIV | talyigakerék sírása, csattogó sulyokbak pufogása több az emberzajnál,
11262 IX | fogságát.~– Igaz uram, hogy súlyos dolog elítélve lenni, de
11263 IX | dolog elítélve lenni, de még súlyosabb lenne, ha én magam is elítélném
11264 XVIII | asszonynál; a végén összeadva, summa summarum, ennyi meg ennyi „
11265 XVIII | forintjával, kér magának egy kerek summácskát megtérítetni; ellenkező
11266 XVIII | a végén összeadva, summa summarum, ennyi meg ennyi „ügyvédi
11267 IX | szemérmes hölgy, fátyolát még sűrűbbre húzva arca előtt.~– A baj
11268 XIV | erdőn túl.~Alig értek ki a sűrűből, hol a dombos hely lejtőre
11269 VII | mögötte volt látható nehány sűrűn beírt, vékony szalmapapírlap.~
11270 VIII | ajtó.~– Itt vagyok, missz – susogá Vendelin úr, ki a falhoz
11271 II | a csendes kukoricaliget susogásai között kezdett magához téregetni,
11272 XIII | Ugyanazon fehér levelű fák susognak az ő halottja fölött, amik
11273 XIII | úgy szeretnek egymással susogni. A szomorúfüzek nagyon fognak
11274 I | végre egy sajátságos alakú, suta épülethez érkezék vele,
11275 XVI | Akkor „accessorium sequitur suum principale”, a férj a fő,
11276 IV | Kassától Miskolcig riasztotta a svalizsér; s ott gyönyörködött benne
11277 Uto | róla; az angolból ment át a svéd, dán, hollandi közönséghez,
11278 IX | feltörésére nagy büntetést szab: de másfelől meg valószínű,
11279 IX | tartott a sürgöny felett, ha szabad-e ezt nekik atyjuk nélkül
11280 XV | hírhozása, hogy mindenkit a szabadba készte a vágy, a vész apadását
11281 II | mint egyik tagját a sárosi szabadcsapatnak, mely a kormány által eléggé
11282 XVIII | lakott. Mindjárt Aladár szabaddá léte után elköltözött Pestről,
11283 XV | Miért öreg?~– Hogy maga szabadíthatta volna meg a kisasszonyt.
11284 XIV | kis lélekvesztővel meg nem szabadíthatunk annyi száz embert.~– Ezzel
11285 I | megbocsásson, uram, én bámulom… – szabadkozék doktor Grisák.~– Én magam
11286 IX | ráírni.~A jámbor cseléd addig szabadkozik, hogy ne küldje vissza azzal
11287 V | kanapéra.~A jövevény nem sokat szabadkozott, hanem mint akit a megtiszteltetés
11288 IX | szabadon föl ne leheljen. Szabadnak lenni ismét! Visszakapni
11289 Uto | hallgatók, s a honszeretet és szabadság szent lángjától áthevülve,
11290 VI | esedezést annak az embernek a szabadsága érdekében, aki éppen azt
11291 Uto | hősben rá lehet ismerni a szabadságharc legmerészebb bajnokára,
11292 XV | folyamodáson láttam, ami szabadságomért sikeresen esdett.~Garanvölgyit
11293 IX | rejtőzött? No mármost nem szabadul tőlem, míg doktor Grisákkal
11294 XV | nehogy az sejtse, ki hozta el szabadulása olajágát; itthon elzárja
11295 IX | ön csak annak köszönheti szabadulását, hogy valami titkos pártfogója
11296 Uto | jókedvvel viselte magát; későbbi szabadulási tervekben vezérszerepet
11297 IX | valaki, aki előbb megtudta szabadulásodat, mint megérkeztél. Eddig
11298 XIV | nő; ha az éjjel meg nem szabadulhatnak onnan, a reggel nem fog
11299 IX | énrajtam állna, ön sohasem szabadulna ki e börtönből.~– Köszönöm,
11300 VII | hogy a Hof-Schematismus szabályai szerint kit miféle kanál
11301 VII | mellé, Kampós, mint ki a szabályokat legjobban ismeri, egyetlen
11302 V | No, ahogy a vállalat szabályozva van. Ezer tölgyfacölöpöt
11303 V | kalimpáztak, a hengerek fogai szabályszerűen kattogtak, s az egymásba
11304 XVI | engedékenyebb vagyok. Árát szabhatom. Odaadom e kastélyt – s
11305 VI | Bécsben készíttetni. Az itteni szabóknak nincsen semmi ízlésük. –
11306 IX | tegyen afelől, hogy a rám szabott szigort elviseltem. Ön e
11307 IX | magától.~– Pfuj! Éppen olyan szaga van, mint azoknak a szivaroknak,
11308 I | ki a házból. Legalább nem szaggatok több csizmát.~És megtartá
11309 XIV | veríték gyöngyözött alá, s szaggatott lélegzetében tehetlen kiáltások
11310 XIV | nap alatt áradni.~A nagy száguldó víz színén egyetlen hajót,
11311 III | sírásra és nevetésre; piciny száj, melynek beszélni vagy dalolni
11312 XVIII | van és sohasem kinyitott szájal, mindig csak az orrán keresztül.~
11313 VII | kebelű kulacsba, mely is száján túlbugyborékolván, Szemes
11314 IX | törekedés volt észrevehető, a szájával nézni, a szemeivel pedig
11315 I | furcsább, hogy amikor a szájfájás elmúlik az egyiknél, akkor
11316 III | talpacs gömbölyűre nyitott szájjal bámult a nagy, tekintélyes
11317 VII | de most, és itt, ennyi szájtátó embernek azt az orrára nem
11318 VI | ragyogó szemű és mosolygó szájú asszonyt arra bírja, hogy
11319 I | nagy kutyákat kosár nélkül szájukon szabadon bocsátani nagy
11320 I | Mindjárt kosarakat kössetek a szájukra ezeknek az ebeknek, ti semmirevalók!~
11321 IX | ügyelt a kisasszonyra; meg a szakácsot, amiért útravaló pogácsát
11322 XIV | lépésnyire mintegy harmincötnyi szakadás volt az úttöltésen keresztül,
11323 XIV | nép.~Amint Ankerschmidt a szakadáshoz ért, megérté, hogy miért
11324 XIV | porfelleget vert a szekerek szakadatlan sora, mik a közelebb falvakból
11325 IX | könnyű vérrel.~– Csak nem szakadt félbe a viszony?~– Nem szeretek
11326 IX | melyen már akkor az új szakáll hüvelyknyi tarlót eresztett,
11327 XIX | hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő
11328 III | hirtelen eléje dobbant, mint a szakállas farkas, aki a kisgyerekeket
11329 III | tükörből rendbeigazítva, szakállát állán kissé kétfelé szoktatva,
11330 XIX | táblabíró újra megjelent ősz szakállával azokon a helyeken, ahol
11331 Uto | süveget egy olyan ismeretes szakállbajuszos alak nyomott fel a tarkójára,
11332 III | növelni, hogy a kiborotvált szakállból egy csomót folytatásul hozzá
11333 IX | felelt az úr.~A méltóságos úr szakállt akar ereszteni!~…Az ember
11334 IV | nyugodt, apostoli fehér szakállú ábrázatja volt.~– No, hanem
11335 IX | volna, hogy ön csak egy szakasz huszárral jön, majd elfogtam
11336 IX | törvénykönyvet mutatott neki sok szakaszokkal, s egyet azok közül ujjával
11337 XIV | csábítót elutasítjuk, jönnek szakértő tanácsadók, kik a járatlan
11338 XV | jelenetet Kampós uram érkezése szakítá félbe, ki nem találva a
11339 XIV | túlsó parton gátat kellett szakítania, mert tegnap Tokajnál egy
11340 IX | barátom, ez nem elég ok a szakításra. Az írott betű sokszor ad
11341 XV | mutat, hogy másutt új gátat szakított az ár, s más vidéket is
11342 XVIII | Garanvölgyi Aladárral rég szakítottam, most tudatom, hogy a táblabírónak
11343 V | megvesztegetni, hogy csak egy napot szakítsanak el a szegődött munkákból.~
11344 IX | esetnél veszíteni. – Kérem, ne szakítson félbe. Én jogtudor vagyok,
11345 III | szólt a lovag, kurtán végét szakítva az önbemutatásnak. – Foglaljon
11346 V | erre elkezdett Ankerschmidt szakkermentírozni. Ez már sok! Ez már rettenetes!
11347 V | könyvből olvasta. Aztán szakkermentírozott, mikor látta, hogy a földibolha
11348 IV | meg tudtam mondani, melyik szakma micsoda új tehetséggel szaporodott
11349 IX | segédek azóta kifáradtak a szaladgálásban; mert most a fő ügyvédi
11350 IX | most a fő ügyvédi praxis szaladgálásból áll; a principális maga
11351 VI | a lábas jószága, az után szaladgálni. No ez járhat, míg itthon
11352 V | volt borotválva egy akkora szalag, amekkorát egy ember egy
11353 V | kanászkalapot vett magának, széles szalaggal, nagy csattal a közepén,
11354 XV | lakházba. Fején rózsaszín szalagos szalmakalap volt vadrózsabimbókkal,
11355 I | hogy a kalapjaikon levő szalagot a karimán túl engedik csüggni,
11356 VII | padlója, azt falmentében szálanként nagy műértelemmel fölbontogatták,
11357 IX | a keresztnevét, Aladárét szalasztva ki a tollból. No hát lássuk,
11358 XV | Aladár is leszedett kilenc szálat, s a kalapja mellé tűzte.~–
11359 XIV | szoktak csendesen vízmentén szállani; közben egy-egy könnyű gőzös
11360 IX | Grisák hazaérve Pestre, szállásán találta már Ankerschmidtet.~
11361 IX | Jegyezze fel névjegyére szállását, s maradjon otthon, fél
11362 XIV | kell méltóságoddal, hogy szállásom, melyen éjszakára elfogadhatom,
11363 VI | s igyekezni vele haza a szállásra, ott leülni, s addig föl
11364 I | hogy az ember felülről szállhasson le valamely körülzárt területbe.
11365 XIV | égő hajóról előbb csónakra szállítja az asszonyokat, gyerekeket,
11366 IX | egyenesen a direktor úrhoz szállítsák át.~Képzelhetni Maxenpfutsch
11367 XIV | legényt, kit Aladár legelőbb szállítson az erdőig.~Öt perc alatt
11368 IX | menjünk karon fogva. Hol van szállva dr. Grisák?~– Az „Arany
11369 IX | archimedesi csavar? Széna-e vagy szalma? – Negyven-e vagy hatvan?~
11370 XV | szeretne végignyúlni a legelső szalmaágyon, akkor még szépen frakkot
11371 XV | Fején rózsaszín szalagos szalmakalap volt vadrózsabimbókkal,
11372 VI | alkalmon, amidőn egy szép szalmaözvegyet, egy „res nullius”-t lát
11373 VII | nehány sűrűn beírt, vékony szalmapapírlap.~Mikucsek úr megint nagy
11374 VII | mellé; s azután egy kis szalmás butykost vonva ki másik
11375 VII | azon keresztül egy benyúló szalmaszálacskával valaki a függönyt annyira
11376 V | ollóvasak siccegtek hatalmasan a szalmaszálakon. Öt perc alatt le volt borotválva
11377 VI | sötétlilaszín selyem mellé ezt a szalmaszín díszezetet. Hisz ez valóságos
11378 V | fognak egyebet gyűjteni, mint szalmát.~Vendelin úr meg akarta
11379 VII | tanyája is, meghordva rágott szalmával, s a százlábú titkos tenyészverme,
11380 VI | közönségre kötni. Így csak Szalmaváryné fogna öltözködni.~– Hahaha. (
11381 IX | nem kapott puskavégre két szalokánál többet; azok közül is az
11382 VII | krajcár”.~Bräuhäusel úr a szalonba lépve, a túlsó ajtón szemközt
11383 IX | vadászni járt; kezdődött a szalonkaidény. A vadásza pedig azt jövendölte,
11384 IX | madaram, akkor húznak a szalonkák legjobban.~– Igen, de azalatt
11385 IX | hogy e tavaszon nagyon bő szalonkaszüret lesz, mert nedves esztendő
11386 VII | Pedig ha akarnám, még a szalonnaevő késemmel átmetszhetném a
11387 II | ne tudja különböztetni a szalonnás gombóctól, amíg enné?~–
11388 VII | iszogatott, s falatozott paprikás szalonnát a szűre ujjából.~Mi már
11389 IV | Reichsgesetzblatt valamelyik későbbi számában, az eddigiekben tudom, hogy
11390 II | vannak egy ilyen magyar tiszt számadásában.~Ott van például egy rubrika,
11391 II | kormányszék vizsgálná át számadásait. Ha valaki megcsalta Garanvölgyit,
11392 VI | kiteríti maga elé a nagy számadásos könyvet, s midőn Tivadart
11393 III | rohanhassak a vén poltronhoz, és számadásra vonhassam e gyáva megbántásért.~–
11394 V | nyeregkápai pusztáján levő számadó kondása, Vak Mihály, s eszerint
11395 III | Látott is valamit. A 10. számban, mely szintén valami vendégszoba
11396 III | azonban, amíg a folyosón a 11. számig végighaladt, még a közbeeső
11397 IX | másodikról, s erre alapítja egész számítását. Nagysád kezében semmi olyan
11398 V | kalászokat veszendőbe menni, s számítgatta magában, hogyha ez még nehány
11399 V | repcetakarítás.~– Mennyire számíthatunk? – kérdezé Garanvölgyi.~–
11400 IX | ember!~– Tudom. Éppen arra számítok.~Maxenpfutsch úr kétségbeesve
11401 V | drágasága mellett, el nem számította magát. – Hát ön aduttokat
11402 V | 12 sertés 30 forintjával számítva 360 forint, a bélyeg 400
11403 V | hosszú ügyvédi és bírói számla, melyet Ankerschmidt lovag
11404 VII | erszénye tartalmát kezdte számlálgatni. Biz abból hiányzott az
11405 VII | téged érdekel. – Ezalatt én számlálom a napokat: azoknak vége
11406 II | magánhangzók 1, 2, 3 stb. számokkal voltak helyettesítve, amit
11407 XVIII | engemet megmenteni. Hálámra számolhat. Sokszor gondoltam önre,
11408 III | kastélyban minden szoba számozva volt.) Ott fel volt szítva
11409 IX | megvan-e még a hóka paripája? S számtalan efféle hiábavalóságokat.~
11410 II | végigtekintve megvetően a kis számtartó köpcös alakján, méltóságteljes
11411 III | ember. Mind ő maga, mind számtartója, Kampós, örökösen konspirációkon
11412 I | melyben ennyi és ennyi számú paragrafus alatt azon rendelet
11413 III | És emiatt kell nekem száműzve bujdosnom tulajdon hazámhan.~–
11414 XIV | annak, aki útjába esik a szánakozónak.~– Mikorra reméli ön, hogy
11415 II | akárki legyen is e nagyon szánalomra méltó ember, de már ilyen
11416 XIV | alvó útitársról. Az volt a szándéka, hogy nem költi őt fel;
11417 VIII | iránt, kinek ily komoly szándékai voltak, se nem titkos kém,
11418 VI | Óh kérem, énnekem semmi szándékom férjhez menni.~Így védik
11419 III | korrespondálnak külföldön…mikor szándékoznak…~Ankerschmidt lovag hevesen
11420 III | megelőztem őt, hogy ha gonosz szándékú árulkodásával föl akar lépni,
11421 VI | megbüntette gonosz akaratú szándokaért, mert amint a vendéglőbe
11422 VII | tudnának már valamit az ő szándokáról, amit a fővárosban csak
11423 VII | férfiú egészen meghiúsítá e szándokát azáltal, hogy amint a déli
11424 XIX | tartozott a politikában, akiket „szangvinikus”-oknak szoktak nevezni.
11425 I | nagy eset, de mikor arra szánja magát, hogy nem perlekedik
11426 I | Doktor Grisáknak rá kellett szánni magát, hogy re infecta kitaláljon
11427 IV | kasznárnak. Már csak rá kellett szánnia magát, hogy keresztül ötöl-hatoljon
11428 IX | tízezer forintot rá kell szánnunk ez egyezségre.~– Megadatik.
11429 XIV | Ő azonban csak délfelé szánta rá magát, hogy lekocsizzék
11430 IX | Hát tudod mit? Amit nekem szántál, azt hagyd estére, aztán
11431 IX | hivatalunkat, jól van, hazamentünk szántani, nem sírtunk utána; ha elvették
11432 XV | hogy mit kezdj vele előbb: szántó-vető állatokat végy-e, a házadat
11433 XIV | virágszőnyeggel bevonva; a szántóföldek mindenféle színárnyalatú
11434 IX | csak ijesztgetésnek volt szánva; de ha megtörtént, ki tehet
11435 XIV | akik legjobban félnek, s szaporítják a bajt. Azután megint egy
11436 XV | már most az ott el fog szaporodni, s aláminázza az egész kastélyt.~–
11437 IV | szakma micsoda új tehetséggel szaporodott a német irodalomban; hanem
11438 VII | csárdában.~Ilyen jó fogással szaporodva, félórai időzés után visszatértek
11439 VI | az ajtót, Corinna illatos szappannal lemossa ujjáról a mindenesetre
11440 IX | rákezdte egyszerre önteni szapulószámra a záport, mennydörgéssel,
11441 IX | valaki öregember, már lába szárába szállt az esze.~– A csúnya
11442 VIII | szívesen, mely a porolófán függ száradás végett.~Az udvaron állt
11443 XIV | sok nap és éjen át rajta száradt sártól, öltözete megtépve,
11444 IX | Csupán annak köszönheté, hogy szárazan megmenekült előle, mert
11445 XIV | az a jó benne, hogy ahol szárazföldet érünk, az ember vállára
11446 I | kérdéseket, s sietett őt szárazon rendreutasítani.~– Uram,
11447 IV | a táblabírónak azokhoz a szarkazmusokhoz olyan szelíd, nyugodt, apostoli
11448 V | emberek között az előkelő származásút „jó vérből való”-nak nevezik,
11449 VI | az idézett kötvényekből származó kötelezettségek in contumaciam
11450 V | amelytől azok a malacok származtak, akik miatt az ő repcéje
11451 VII | Bräuhäusel úr bal kezét kabátja szárnya alá dugva hátul, jobbjába
11452 XIV | lehete látni; már a leomlott szárnyak, a beszakadt homlokzat romjai
11453 VI | kinek a repüléshez a hiányzó szárnyakon kívül még az a gátló akadálya
11454 XIV | az égből az ezernyi vízi szárnyas rekedt, zajgó hangja, a
11455 IX | félrehúzta a fehér függöny egyik szárnyát, s ott azokon a fehér vánkosokon
11456 IX | hatodikat is meglőttem; de csak szárnyazva volt a kópé, s mire fel
11457 I | nagy fakalamáris, melybe szárnyig bele volt ütve egy sárgult
11458 XV | keresztül lehetett mind a két szárnyról jutni. Itt történt, hogy
11459 IX | pipát hozott elő, cifra szárral, hogy elbarikádozza magát
11460 XIV | lefordult tető felmeredő szarufái, a szétvált nyílás a tűzfalon,
11461 V | ami a legjobb. Neki voltak szarv nélküli tehenei, mindennap
11462 XIV | emberi közelléttől, s, a szarvascsorda közepén ott úszott nagy
11463 XIV | elhalad előttük; a pompás szarvasok ágbogas agancsai, az őzünők
11464 III | égető, maró választóvíz szatírája, a hadastyán puskapor természete,
11465 XV | kettőig, egy évig.~A leányka szavába vágott, könnyező szemmel
11466 IX | rajta, amért neki adott szavából le engedett alkudni, mert
11467 V | Mihály, s eszerint igen szavahihető egyéniség.~– Hát én azt
11468 I | stúdiumokkal. – S hogy bebizonyítsa szavai valóságát, előszedé a méhkasok
11469 XV | csakugyan nem maradhat, ha szavainak hitelességét tökéletesen
11470 VII | nemes szív mesterkéletlen szavakban sugallt a toll alá, melyet
11471 IX | már szent Hubertnek adtam szavamat.~– Ki tudja, hallotta-e?
11472 XIII | emberek előtt nem szabad.~Az ő szaván nem volt szabad megérezni
11473 XVI | Ha egyik ide, másik oda szavaz?~– Akkor „accessorium sequitur
11474 XVI | votum Minervae” asszonyi szavazat, és az dönt.~A két öregúr
11475 III | éltemet, úrnőim. Csak egy szavuk, fejem legördül, hatalmukban
11476 Uto | főnök vállalkozott, aki sok századon át érdemekkel tetézett ősi
11477 IX | minden további diskurzust.~A századosnak nem volt mit tenni, mint
11478 XIV | a tiszai apró halacskák százai.~A vészharang zúgott minden
11479 II | költeményt látni.~– Akár százat, egyszeribe; csak egy kis
11480 XIV | parttól a másikig; a varjúk százával ülnek rajta sorban, mintha
11481 VII | csakhogy őnála 99-et a százból kiütöttek, mert csak egy
11482 XVI | beszélek. Engem ez árvíz százezer forinttal szegényebbé tett.
11483 XIV | innenső, mind a túlsó parton százezerek egész évi keresménye, háza,
11484 IV | lenyúlva elő nem húzá a százféle ruhába pólált drága kincset,
11485 III | legjobb termőföldet megkapott százhatvanezer forintért, ami bagatell
11486 II | benne a tárcáját, abban volt százhúszezer forint amerikai bankóban,
11487 VII | meghordva rágott szalmával, s a százlábú titkos tenyészverme, és
11488 V | kihítta, anélkül, hogy a százötvenet felírná.~– No, no; kár a
11489 XVIII | szellemdús leányát, Erzsikét. – Százszoros áldás és üdvkívánás kíséri
11490 VII | feljajdulásommal, hogy én vagyok benned százszorosan büntetve, hogy együtt ülök
11491 V | észre; de hátha a vállalkozó száztíz helyett csak harmincat üttet
11492 V | leveretni; minden cölöpre száztizenkét ütést tetetni a kallósulyokkal;
11493 XV | egymás nyakába borulást szcénázva impromptu; aminek az volt
11494 I | muszka lándzsának, amely Szebennél az oldalamba törött; hanem
11495 IX | teheti.~Direktor Maxenpfutsch szédelegni kezdett e borzasztó helyen,
11496 IX | végzek.~Maxenpfutsch úr szédelegve támolgott odább.~Két órakor
11497 IX | missz arcán és homlokán szederjes veres foltok támadtak; mély
11498 Uto | aki az országos vásárokon szedette le a kalapok mellől a tollakat;
11499 Uto | hordozzák.~Most a tollat kettő szedi,~Amsli zsidó s a Bonyhády.”~
11500 VII | az, kit ennyi fény el ne szédítene?~Minélfogva káplár uram
11501 V | szakács egymás kezéből szedte ki a kaszát, hogy kisegítse
11502 VII | Mint kik villámcsapástól szédültek el, úgy meredt el minden
11503 VII | minden fiók ki volt már szedve.~– Látja ön ezt az asztalt? –
11504 VI | lapocskára, csipkenyomatú szegéllyel, írni kezde:~„Kedves barátom!”~
11505 XVI | árvíz százezer forinttal szegényebbé tett. Eddig gazdálkodásom
11506 VII | Az őrök kémnek nézték szegénykét, s elébb elkergették, azután
11507 V | a környék legravaszabb szegénylegénye.~Bizony üthette már annak
11508 II | rubrika, amely így szól: „Szegénylegények számára” kiadattak:~Kenyér,
11509 II | miféle osztályához tartozik a szegénylegényeknek. Jámbor bujdosó, aki fátumát
11510 Uto | szövetséges társának tartja a szegénylegényt és az elemi csapást, s belekacag
11511 XIV | mondja a Kis Tükör: „él a szegénységnek zabkenyerével”. Kendteknek
11512 Uto | meghódítja a hódítót; amikor a szegénységünk volt a büszkeségünk, a meztelenségünk
11513 VI | éles nyíl ahhoz a fotölyhöz szegezi, amelyben összeroskadva
11514 III | láthatók voltak azok póznákra szegezve, hogy a gyújtogatóknak elvegyék
11515 IV | felakasztva az üresen álló szeggel, melyen máskor a puska szokott
|