185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
12522 IX | érzékenynek kell lenni? Hát teveled már tréfálni sem lehet?
12523 XVII | Mikucsek úr időközben Galíciába tevődött át, s hogy konfrontáltathassék,
12524 IX | veszekedőktől. – Mi a kétséges tézis? Nem segíthetnék megoldani?~
12525 VI | Egészen meg volt elégedve a theater-couppal, s semmit sem várt kevesebbet,
12526 I | többet: az már az „ultima Thule”!~Hanem utoljára is nagyon
12527 XVIII | elkezdve attól, amikor a Tigrisben felül a gyorskocsira, nem
12528 IX | sértetlenül Eliz szobájába, s ott tikkadtan, lihegve megállt, és nem
12529 V | tudom biz én. Nem vagyok én tilógus. Tán a nehézség töri?~–
12530 IX | tanúsítá, mily ösztönszerű tiltakozással lép fel a hajadoni szemérmesség
12531 XV | akar, s sietett hevesen tiltakozni.~– Ifjú barátom, én kijelentem
12532 IX | lélegzetet vett; azt mégsem tilthatá meg keblének, hogy e hírhallás
12533 IV | házát.~– Még mindig fogadása tiltja? – kérdé Ankerschmidt.~–
12534 I | ki magát az ember, s ha tiltott kedvencét megkapják nála,
12535 VI | a mindenesetre ráragadt tintafoltot, mert hölgyeknél az rendes,
12536 VII | úr – szólt, dühét nehezen tiporva vissza. – Ön csalódni méltóztatott.
12537 VII | Nem szeretem a hosszas tiraillírozást.~– Házánál egy áruló van.~–
12538 IX | mint sokan nem; itt van a Tisza-szabályzó társulat, ott van a számomra
12539 XV | ül, és ha lehet, felevez Tiszadobig, ahol a romlás eredete van.~–
12540 XIV | estharangszó tévedezett a Tiszáig; a töltés mentében bükkfakéregtülök
12541 XIV | kérdeznem, hová való urasága? Tiszán innen vagy túl?~– Innen.~–
12542 XIV | amint az egyenesen jött a Tiszáról, felszíne ellepve nádgyökérrel
12543 XIV | minél jobban távozunk a Tiszától, annál mélyebb az ár; messziről
12544 VIII | magaviselete most már egészen tisztában áll előtte. A lovag neje
12545 VII | céhbeli kéményseprő.~Sokkal tisztább munka volt már a folyosók
12546 IX | bort is adatott néki, hogy tisztábban felfoghassa feladatát; s
12547 III | tűz a kandallóban, az ágy tisztán felvetve, a vendég kényelméről
12548 IX | parancsol! Én kardbojtom tisztaságára fogadom, hogy azt az embert
12549 II | országból hozták; Garanvölgyi tiszteinek ennélfogva is nagyon kevés
12550 I | tízezer holdat foglal magában, tisztek, cselédek, ekék, szekerek,
12551 XV | csókolni, aki szeret, imád, tisztel vég nélkül, megmérhetlenül;
12552 V | felőle. Ma este beszélek a tiszteletessel, hogy a jövő vasárnap egy
12553 XVIII | írni, ki Corinnának küldözé tiszteletpéldányát. Ez Füreden is utánatalált.~
12554 VII | kiálta fel Mikucsek úr, tiszteletteljes bámulással főnöke leleményessége
12555 I | Herr Ádám von Garanvölgyit tisztelhetni? Én vagyok doktor Grisák!~–
12556 VI | alkalmazására, amiben őt életrevaló tisztelői nem is akadályozták.~Csak
12557 IX | kegyednek mindig őszinte tisztelője voltam.~– Uram! – biztosítá
12558 XIV | meg:~– No, ez sem igaz ám, tisztesség nem esik mondván.~Aladár
12559 XIV | ráismert Ankerschmidtre, s tisztességesebben kezde beszélni.~– Veszedelem
12560 XVIII | kis uzsoráskodás mellett, tisztességesen el lehet tengődni.~Cselédjét
12561 VIII | szükségtelen, s azzal násznagyi tisztét végezve, sietett haza az
12562 VII | megengedé Kampós uramnak, hogy a tiszti lakba izenhessen, hogy a
12563 III | kezdett ereszteni, az ideig a tisztikar simára borotvált ajkkal
12564 V | reggel nagy ijedten jön a tisztilakra Kristóf, az egyik disznóőr,
12565 XV | biztatta, hogy csak tessék, az tisztítja az embert; azért a magyar
12566 VI | katonaember.~– Tán egy hajdani tiszttársa nagyméltóságodnak?~– Éppen
12567 IV | kell már most hinnem, van tisztviselője, aki tud németül, olvastassa
12568 VI | asszonyok már csak kizárólag titeket tüntetnének ki, s minket
12569 I | észreveteti, mint a köszvényes titillációk, hogy az életerő még működik
12570 IV | titkot árult el!~– Ezek az ő titkai, nem a mieink.~– Csitt!
12571 VI | doctor jurist legbizalmasabb titkaiba beavatni. Természetesen.
12572 III | bízták legveszedelmesebb titkaikat, hol vannak fegyvereik elásva,
12573 IX | kellemetlen ember, mert titkaimat tudja, ide nem jövök többet;
12574 II | hitszegés minden nyomon! Titkainkat kémekre bízzuk, fejünket
12575 XIV | vizsgálhatja a szívek és vesék titkait? Ha az ily csábítót elutasítjuk,
12576 VII | megérkezik Bräuhäusel úr, titkárja, írnoka, biztosa és megfelelő
12577 XVIII | élvezetet, mely támad olyan titkok megtudásakor, amikből az
12578 XVIII | írónéjának szüksége volt a titkokra, mikért Straff úr magát
12579 VI | egymásnak kezeiket. És nagysád titkolja bánatát, s azt mondja, nem
12580 VII | megtudtam.~– Lehetséges-e? Én titkolni akartam.~– Azt elhiszem;
12581 VII | javadra vannak, ide rejtém. Titkolnom kelle azokat és dugdosnom,
12582 VII | hát minek volt akkor az a titkolódzás? Minek dugdosták önök ide
12583 IX | mosolyogva lépett hozzá, s titkolódzó szemhunyorítással súgott
12584 VIII | őelőtte nincsen, nem lehet titkom, uram. Ő valódi testvérem,
12585 II | kifeszíté, abba volt sajátságos titkosírással holmi jegyezve, melynek
12586 VII | telepei; de azokon kívül semmi titokszerű sem fedeztetett föl.~Ezután
12587 IX | Mit? Majd én még neked titulust is írok? Nevét?~– Garanvölgyi
12588 VI | számadásos könyvet, s midőn Tivadart meglátja, örvendve kiált
12589 V | az egész lopott jószágot tíz-húsz forintért.~Megörült ennek
12590 V | A munka így is eltart tíz-tizenkét esztendeig; akkor pedig,
12591 XIV | omlottak a földre, mire a tizedik legényt is átszállító a
12592 VII | veszedelmes kémet, ki már tizedszer akar áttörni a vesztegzáron.
12593 VI | a tért másnak, s siet a tizenharmadik párbajt megvívni azon téma
12594 VII | rendkívül rejtélyes gyűjtemény, tizenhét darab üres palackból, melynek
12595 V | nem, ő meg nem foghatja: tizenkettőt a sertés uraságok közül
12596 IX | Az ön veszett őrültsége tizennégyezerötszáz forintot lopott ki a zsebemből,
12597 V | szépen.~– Hát, hogy éppen tizennyolcan volnánk, aztán huszonkét
12598 VII | egy. És azután még vagy tizenöt palack, mindenféle alakú,
12599 IV | úgy van; egy csomó Március Tizenötödikét.~– Mi az ördög az?~– Negyvennyolcadiki
12600 V | még egy adutt! Ide azzal a tízessel! Az utolsó ütés is az enyim.
12601 IX | Szépen rembursírozta a két új tízezeres utalványt, s most már egy
12602 V | én nem érdemlek. Beérem tízzel is.~Óh, be derék becsületes
12603 XVIII | pénzt. Ott az ember bárminő toalettben járhat; a fesztelen magyar
12604 VII | lépett, hogy bokáig esett a tocsogóba.~– Félre innen! Ide az ásókkal!~
12605 XIV | egyre sebesebben omlott a tóduló árvíz, sebesen terülve szét
12606 II | csavarta; utoljára a szemeibe tódult, ott jelent meg két nagy
12607 XIV | semmi közük a vízépítéshez. Többek között valami Mikucsek úr
12608 Uto | társaságában megjelenni. Még élnek többen, akik hallották tőle ezen
12609 V | formájú sertések, amik a többiektől annyira különbözők, mégis
12610 V | forintig elég?~– Untig. A többiért várjanak.~Óh, hisz ezek
12611 XIV | Tán én sem volnék jobb a többinél.~– De miért nem erősítik
12612 V | is konfrontálni kellett a többivel.~De már erre elkezdett Ankerschmidt
12613 IX | mindent, mi egy női öltözék tökéletességeihez szükséges, Hermine ruhatárából
12614 I | Garanvölgyinek, hogy egész tökéletességgel mégsem lehet a világot kizárni
12615 IX | apja elé ért, mégis oly tökéletességre vitte a tettetést, hogy
12616 V | vállalat szabályozva van. Ezer tölgyfacölöpöt leveretni, minden cölöpnek
12617 XV | mert ez keresztülrágja a tölgyfát is.~– Ah! Ki tartaná kalickában
12618 VII | ingujjával, s Kampós uramnak is tölte:~– Kegyelmed is igyék egyet
12619 XIV | vésznek. Az átszakasztott út töltése most már mind a két oldalán
12620 XIV | de azokon felül nem. A mi töltéseink úgy állják körös-körül,
12621 XIV | Iparkodunk megerősíteni töltéseinket.~– Az volna a leghelyesebb;
12622 XV | nagyon veszélyeztette a töltéseket.~Aladár rögtön intézkedett,
12623 XIV | végig mind el voltak már töltésekkel rekesztve, hanem az utca
12624 XIV | terhelt szekerek hordják a töltéshez valót egymás után.~Amint
12625 XIV | köté, s átkormányozta azt a töltésig.~Nagyobb örömriadal nem
12626 XIV | tudomást sem látszott venni a töltésről, mely közbe esik.~– Vágj
12627 VII | annyi pénzt nyer rajtam, töltesse meg a korcsmárossal a kulacsomat;
12628 VII | uram nemcsak a kulacsba töltetett bort, hanem az egész vendégséget
12629 XV | Kampós uram orozva tele ne tölthesse. – Ön emlékeznék még ama
12630 IX | értesülve.~Már az ötödik évet tölti Garanvölgyi Aladár e nagy
12631 I | mosolygással a háziúr. – Itt töltöm én a napot csendes stúdiumokkal. –
12632 IX | lesz!~A vihar még egyre töltötte kedvét, midőn az ablakon
12633 V | gondolom, hogy elébb pálinkát töltöttek a vályújokba, s mikor attól
12634 IX | galambot: még vércsét is.~– Jó. Töltsd meg a puskádat és gyere
12635 VII | Jól van! Korcsmáros! Töltse meg e fickó kulacsát!~A
12636 VI | várjon meg, hanem akkor még töltsön magának egy csészével, mert
12637 IX | másutt is; de oly kompakt tömegben, mint ezúttal, még soha.~
12638 XIV | víz. No hát akkor be kell tömetni az utolsó kaput. Amint ez
12639 Uto | dandárokat vert ki állásukból, s tömlöcében is oly csuda jókedvvel viselte
12640 IX | uram.~Ankerschmidt inte a tömlöctartónak, hogy hagyja magukra, s
12641 I | ide nem tartozó ok miatt tönkrejutott, meghagytam az özvegynél
12642 V | kereskedése, amit a világesemények tönkrejuttassanak, neki nincsenek féltett
12643 VI | hóbortja mellett, egészen tönkrejuttatja nagy gazdaságát, amit a
12644 XVIII | gondol.~Egy óra hosszat töprenge így, egy óra hosszat nézte
12645 IX | padra, Hermine folytatá töprengéseit.~– Pedig sokkal jobb volna,
12646 VI | kötve.~– Arról magam is töprengtem már; de még nem határozhattam
12647 XIV | szekerekkel, azokon kezeiket tördelő, jajveszéklő asszonyok,
12648 XIV | vacsora-maradványát – s abból morzsákat tördelve, odahinté a pici állat elé.
12649 XV | Leghamarabb Ankerschmidt töré meg a csendet.~– Igen köszönöm
12650 XVIII | besszre), hogy vagyonának csak töredékeit menthette meg a csalóka
12651 IV | szólt vállára verve a töredelmes bujtogatónak –, minthogy
12652 XIV | tehetlen kiáltások hangai töredeztek.~Aladár aggodalmas sietséggel
12653 IX | Maxenpfutsch úr arcán nagy törekedés volt észrevehető, a szájával
12654 XVIII | gyöngébben-erősebben sérteni törekedtek a felfedett árulásért; egyedül
12655 VII | meglásd, akit megszabadítani törekedtél.~Ankerschmidt gyöngéden
12656 VII | udvaron azon merényletes törekvésben működik régóta, hogy e nyájas,
12657 VII | tekintélye ellen intézett törekvésekhez. Azért ezennel komolyan
12658 VII | felsőbbségi szigor meghiúsítási törekvésének, bocsáttatnak el a magányéletbe:
12659 XV | nyilvánítani; ugyanis azon törekvéssel járult úrfia menyasszonyához,
12660 XV | tízezer forintig. Akkor aztán törheted a fejedet, hogy mit kezdj
12661 VI | folyamodásban csinálni, annyi törlést beleigazítani, miszerint
12662 XV | tatarozd-e, vagy a kamataidat törleszd, nehogy a tőkét felmondják.
12663 XIV | rakták meg az oszlopok közeit törmelékkel; láttam, milyen keveset
12664 XV | de egy ürgét! A nyavalya törne ki, ha hozzá kellene érnem.
12665 III | én egy levelet fel fogok törni, ami nem nekem szól?~A kalandor
12666 IX | szeszlángon meggyújtva. – Törődik is ez azzal! A neje hozománya
12667 I | veszedelem.~Hanem hát ki törődnék ilyen apróságokkal, mikor
12668 IX | sztoikus lesz, semmivel sem fog törődni; a világot úgysem lehet
12669 Uto | igyekeztem a kort, melyben történetem meséje fejlődik, annyira
12670 IX | egyes szalonka esetének történetét, mit a leányka, nagy figyelmes
12671 VIII | melyben felvilágosítja őt a történtekről, s engesztelődésre hangolja
12672 IX | már a tarkóját is kezdte törülgetni zsebkendőjével.~– Ördöngös
12673 IX | szólt izzadó homlokát törülgetve zsebkendőjével Vendelin
12674 II | órát, fésűt, evőeszközt, törülközőket biztos helyre menekített;
12675 III | kis talpacs elébb fölfelé törülte az orrát, azután messzire
12676 VI | aggodalmait; szerencsére törvényeink az itt említett esetre nézve
12677 III | lovag által fel nem fogható törvénykezési szubtilitás miatt sógorasszonyára
12678 IV | nincsen paragrafus a büntető törvénykönyvben, ha csak utólagosan nem
12679 IX | össze volt törve, az egy törvénykönyvet mutatott neki sok szakaszokkal,
12680 XVII | ártatlan. Bárd Péter.”~A törvényszéknek nem maradt más feladata,
12681 XVII | földész jelenté föl magát a törvényszéknél, hogy ne üldözzenek semmi
12682 Uto | hivatalnokcsapat, kíséretével, az új törvényt és rendet használó juris
12683 VI | cselszövényeket szőni, törvényes és törvénytelen úton, sőt ami legvakmerőbb
12684 VII | ház környékét egész a fák tövéig szépen körülnőtte a fű,
12685 IX | Vendelin úr megvakarta a füle tövét. Ötszáz. Így aztán csak
12686 V | nélküli tehenei, mindennap tojó tyúkjai és hat mázsára meghízható
12687 XIV | árja gyorsan emelkedik. Tokajból vett tudósítások szerint
12688 VII | zöld üveg, sárga üveg; tokaji, ménesi, pezsgő; de mind
12689 XIV | szakítania, mert tegnap Tokajnál egy lábat nőtt.~– S az ránk
12690 V | főtt hús meg galuska vagy tokány; este kétféle, az egyik
12691 IX | hogy érje be az eredeti tőkéjével, örüljön neki, ha azt megkaphatja,
12692 XV | kamataidat törleszd, nehogy a tőkét felmondják. Azért még egyszer,
12693 V | kamatot fizet a kölcsönadott tőkétől.~Hozzá még az a szerencse,
12694 IX | itthon található reggeli 11-től 1-ig.~Doktor úr éppen a
12695 XVIII | levelet, melyben Grisák tolakodásai ellen lovagias védelem kéretik,
12696 XVIII | gyűlölök, mint ön, s kinek tolakodásától az ön lovagiassága képes
12697 XIV | rémlik meg az egymás hátára tolakodó hullámok között valami fekete,
12698 XIV | A fenyegetés használt, a tolakodók szépen távol maradtak, s
12699 VIII | talán megszelídül és eltanul tőled sok jót, amit te bírsz.
12700 IX | házassági ügyekben igen toleráns vagyok. Neki teljes joga
12701 Uto | szedette le a kalapok mellől a tollakat; amiért aztán megörökíttetett
12702 IX | nagy kanyarítást mért a tollal a légben, a kezdőbetű rajzolásának
12703 Uto | mikor egy ilyen betiltott tollas süveget egy olyan ismeretes
12704 IX | nem ér arra sem, hogy a tollát untalan a tintába mártogassa.
12705 IX | Aladárét szalasztva ki a tollból. No hát lássuk, mit ír?~
12706 VI | betintázzák az ujjaikat, ha tollhoz nyúlnak; s elcsukva a számadások
12707 II | honfi előhúzva zsebéből egy tollkést, elkezdé bekecse bélését
12708 Uto | viselése; de különösen a tollviselés a kalapok mellett. E klasszikus
12709 VI | lovag a doktor karját, s tolta őt nagy nyájasan maga előtt;
12710 V | ezúttal kegyed magának a tolvajnak adott útiköltséget, s hogy
12711 V | hisz ezek szeretetre méltó tolvajok, akik még hiteleznek is.~–
12712 V | húsz forinton kívül, amit a tolvajoknak kell váltságul adni, még
12713 V | alkalmatlanok magukra a tolvajokra nézve is, mert akárkinek
12714 VII | felszalad. Lett iszonyú csata és tombolás; csizmasark, székláb, puskaagy
12715 III | nézte rajta a címiratot, tompán dörmögve:~– Ez Eliz írása.~
12716 II | faggatásra.~– Aztán szarvasbőr topány? Én magam sem viseltem azt
12717 II | Sándornak egy pár szarvasbőr topánykát…”~„Item: a Sándornak egy
12718 VII | puskaagy pufogott, recsegett, topogott, ember káromkodott, a künn
12719 XIV | A töltésen kívül maradt topolyfák koronái, miknek csak a hegye
12720 VII | már kémnek gyanítva, nagy toporzékolva kergeté el újra:~– Nem takarodol
12721 VII | gyanúra méltó nincsen.~– Topp! Megvan – kiálta fel hirtelen
12722 II | inkább nagy kerülőt tett; toppant be ismét Ádám úrhoz.~Az
12723 XIV | áll, miszerint egy zsilip torkolatát, mely nem látszik eléggé
12724 VI | Egy halszálka akadt meg a torkomon.~– Halszálka? Mennykőt.
12725 I | be, s megállva az úrilak tornáca előtt, abból egy jól táplált
12726 XVI | bebocsátó vendégeit a kastély tornácába, melyről már akkor lefutott
12727 III | megláttam önt, amint a kolna tornácán ült. Vadászom aztán megmagyarázta,
12728 IV | Mielőtt azonban Ankerschmidt a tornácból a pitvarba léphetett volna,
12729 IV | fuvatni. Sietett már haza.~A tornácig elkísérte őt Garanvölgyi;
12730 IX | hangzott Ankerschmidt szava a tornácon.~– Azokkal a fáradt lovakkal?~–
12731 III | volt ellátva, a kastély tornyában lármaharang, aminek hangjára
12732 XIV | haladva a fenyegetett falvak tornyai felé.~Ankerschmidt ezalatt
12733 XIV | Nem látni még a falu tornyát?~– Nem. De azért jól ismerem
12734 XIV | zúgott minden faluból; a tornyok úszni látszottak az árban,
12735 XIV | hány lábbal fekszik a mi tornyunk gombja magasabban a tenger
12736 XIV | szabadulást kiáltott minden torok. A víz nőttön nő; ha az
12737 VII | a nagy munka után, hogy torokgyíkot ne kapjanak, sáljaikat nyakukra
12738 IX | pedig szaladt egyenesen toronyirányban haza: fellármázta a cselédséget,
12739 IX | kétségbeeséssel és reménnyel torzított arcot megpillantó Straff
12740 VIII | fejéből alakokat, arcokat, torzképeket előállítani. Ezekért rendesen
12741 IX | vigyázott rá, hogy e gömbölyű torzmosolygásból hogy nyúlt le négy másodperc
12742 IX | egyszerre galvanikus mósolyra torzult, ami azután nagyon mulatságos
12743 VII | a tetőig befutották, míg tőszáraik olyan bolyhosak voltak már,
12744 XIV | Jaj, öreg, a szegény tótokat odafenn Árvában sohase viszi
12745 IX | enni.~– Ez is igen jó.~– Továbbá: elvettem tőle erővel a
12746 IX | nem jogosított fel annak továbbadására.~– Teringettét! – dühönge
12747 IX | elkezdett s amit álmában továbbgondolt, most folytató. Egy alacsony
12748 VI | vagyunk őt szomorú sorsában továbbra is megerősíteni.~– Nem őt
12749 VIII | te fakó! – Azzal Anton továbbvezette a lovakat.~– Megállsz, gazember! –
12750 VII | magát hintaja ülésébe, s tovahajtatott. Ha az ócska házban motozás
12751 XIV | levágtak a kaucsukként ruganyos tőzegben; a hajnalcsillag is feljött
12752 XV | eltölt az idő szelídebb tracírozással. Két szív összeköttetési
12753 II | nehogy egy szót megmásítson a tradícióból, elővevé tárcáját bekecse
12754 I | monopólium; a dohányt csak trafikából lehet hozatni, különben
12755 IX | nem – hóhér!?~Doktor úr e tragédiába való felkiáltásra elnevette
12756 III | gyakran rázogatta az elmúlt tragédiai jelenet alatt, s mosolyogva
12757 VII | arca még hosszabbnak és tragikaibbnak lássék.~– Mi tetszik, missz
12758 Uto | benne; ennek a komikuma és tragikuma mind valóság.~Az egésznek
12759 XIV | próbát, három láb magas trágyarakás körös-körül visszatartja
12760 XV | hagyva, s a halomra gyűlt trágyát éppen akkor adta el a bérlő
12761 XIV | rosszul biztat. A kapukat trágyatöltéssel eltorlaszolni akkor is elég
12762 VIII | pamlagvánkusra, s éppen en traine volt, hogy Morpheus később
12763 XV | magyar ember kedélye olyan traktábilis, hogy kikáromkodja magát,
12764 IX | az első hotelbe, s olyan traktát csaphatnék, hogy híre menne.”~„
12765 IX | kihozta türelméből a jámbor Treboniánt:~– Takarodjék ön innen;
12766 IV | mosolyogjon! Ezer villám. Ez nem tréfadolog. Tudja-e ön, honnan jövök
12767 IX | Nonono, Gyuszikám, ne tréfálj.~– Én nem vagyok „Gyuszikám”;
12768 VII | komoly helyzetben holmi tréfálkozási viszketeg csiklandja a bőrét.
12769 IX | elébb, kedves Kampós – szólt tréfálkozva az öreg Garanvölgyi, míg
12770 IX | Fiatalember, én nem jöttem önhez tréfálózni, hanem azért, hogy a foglyok
12771 IX | ajtón.~– Jól van – szólt tréfálózva Ankerschmidt. – Csak azt
12772 XIV | jutni, még Ankerschmidt tréfált vele, hogy tán attól tart,
12773 IX | nem is haragudtam, csak tréfáltam. Kelj fel, no. Ülj ide mellém.
12774 IV | áll. Le a kézzel! Ma nem tréfálunk.~Azzal ő maga leült az asztal
12775 VI | adják vissza, s én különösen tréfásnak találom azt ezen a helyen.)~
12776 IV | herein”, azzal a durcás tréfával nyitott be az ajtón, hogy:~–
12777 III | meglátható fényes címereivel a trieszti „azienda assicuratrice”-
12778 III | quelle idée”, az pedig trillázva szökdelt át a szomszéd szobába.~
12779 VII | meglakolt a kis lázadó” – triumfált magában missz Natalie.)~
12780 VIII | agyiőt mondtak, a posta trombitájába fújt, én meg visszafordultam,
12781 Uto | egy-egy erős vonás, mint a tromfból jóltevés az üldözöttel,
12782 II | s büszke önérzet hangján tromfolt le rá.~– Megvetlek benneteket
12783 XV | mondhassa, azért esdett a trón előtt, ősz érdemeire hivatkozva,
12784 VII | nyakú egyéniség volt, szűk, tubákszín télikabát verte az inát,
12785 V | a kezébe, próbálja meg, tud-e „mezőt borotválni”?~Ment
12786 VII | praktikus talentum, jól tudá, hogy a kemencék, kályhák,
12787 XIV | hintaját, s becsülettudó szóval tudakolá tőle:~– Mit tetszik itt
12788 IX | korlátozhatlan tudnivággyal tudakoló tőle, vajon lehetséges-e,
12789 II | sáfrányillatot, hogy ebből a tudakozódásból aligha valami „subscus”
12790 XIV | Mit tudnak B*falváról? – tudakozódék aggodalomteljesen Ankerschmidt.~–
12791 IX | rejtélyes izenet, aminek tudása oly sürgetős volt, hogy
12792 XIV | hogy e levél tartalmát tudassuk méltóságoddal is; amit különben
12793 II | volna dolga? Rettenetes tudat ez egy olyan becsületes
12794 VI | kinek tartózkodási helye nem tudatik, ezennel felszólíttatik
12795 IX | kisasszonytól, melyben bizonyosan tudatja vele a történetet, de nem
12796 XVIII | Bizonyosan levelet írtak, melyben tudatják, hogy már útban vannak.~
12797 V | hogy a magyar ember oly tudatlan és babonás, hogy mikor kedvenc
12798 VII | ért.~E veszélynek teljes tudatlanságában senki sem ügyelt arra, hogy
12799 I | noctuque”, nehogy egyszer tudatlanságom miatt még magamat is eladjon
12800 III | ember azt akarja valakivel tudatni, hogy „óh be otromba óriási
12801 XVIII | Aladárral rég szakítottam, most tudatom, hogy a táblabírónak is
12802 IV | vállacskáján.~– Hát mit írtam? Tudattam vele, hogy vigyázzon magára,
12803 IX | még.~Igaz hű cimborád Ne tudd ki.”~Ezt a levelet azután
12804 II | ajándékozott neki, hogy tudhassa, mennyi az idő; de mindezt
12805 IX | kétheti távolléte alatt ő sem tudhatá meg, mik várnak rá odahaza.
12806 IX | ára?~– Azt még előre nem tudhatom, de úgy sejtem, hogy tízezer
12807 VII | értenek belőle semmit.~Mit tudhatta ő, és mit tudhatták a ház
12808 VII | Mit tudhatta ő, és mit tudhatták a ház őrei mind, hogy van
12809 IX | akit ő szeretett.~– Hát tudhattam én, hogy ő szereti? Hát
12810 VIII | hogy a háziak semmit meg ne tudjanak, s még az éjjel fog írni
12811 XIV | nincs, aki megmentésére tudjon menni.~Pedig mindezt megmondta
12812 VII | az ő lovai. Ezek itthon tudnának már valamit az ő szándokáról,
12813 XIV | de úszni nem tudunk; s ha tudnánk is, a sok asszonycselédet
12814 VII | hideg por. De azért meg kell tudnod akkor is, mennyire szeretve
12815 IV | becsült volt előttem a német tudomány és litteratúra; egy időben
12816 I | más költségén, csupán azon tudománya által, hogy nem tud megfizetni.~
12817 V | meklenburgi lett a gép elé fogva, tudományáról és lelki nyugodtságáról
12818 II | ügyes gazda volt, értette a tudományát gyökeresen, bár erről sohasem
12819 Uto | gazdászok, kiket a hibás tudományuk és ismeretlenségük jégre
12820 XIV | bosszúsan sodorgatta bajuszát e tudomásra, s több ízben dörmögte magában: „
12821 I | erősíteni kétkedő hitét a jogok tudora.~– Lehetetlen! – szólt az
12822 IX | megkérni, hogy vigye odább! Tudósítás, mely a légen keresztül
12823 XIV | emelkedik. Tokajból vett tudósítások szerint még mindig növekedő
12824 VII | két-háromszáz esztendős dolgokról tudósítottak azok, olyan emberek által
12825 IX | hangon, mint egy tábornok. – Tudsz lőfegyverrel bánni?~– Tudok,
12826 IX | jutott eszébe, hogy: „De ha tudtad azt, mi a patvarért vettél
12827 II | zászló után nem: én pedig tudtommal soha még csak útban sem
12828 II | úr füléhez.) A napokban tudtomra adá, hogy ez a Ritter csak
12829 XIV | az öreg –, de úszni nem tudunk; s ha tudnánk is, a sok
12830 IX | kiváltképpen még azért, hogy a tudvalevő ötezer forintot is el lehet
12831 IX | szemem elé? Hogy nézzek tükörbe? Vigye el önt az ördög ezzel
12832 III | Hajfürteit, nyakkendőjét egy fali tükörből rendbeigazítva, szakállát
12833 XIV | száz helyen, mint elszórt tükördarabokban csillámlott a napfény a
12834 IX | még a nevekre is, még a tükörre is, ami tegnapi arcomat
12835 VIII | rokolyát azzal a zöld bársony tükörrel elöl, meg a sárga virágos
12836 XIV | madárkönnyűséggel siklott végig a víz tükre felett, nem mindenütt az
12837 VI | arcképeiket látva meg az üveg tükrében.~No de a dolgot megérteni
12838 XIV | vizsgálni a Tisza távoli tükrén.~– Úgy tetszik, mintha valami
12839 XVIII | hosszat nézte a Balaton fekete tükrét, amelyben rezgő gondolatjeleket
12840 XV | Az álom tündére bűbájos tündér.~Garanvölgyi elbámult, midőn
12841 XV | lyánkáról álmodni. Az álom tündére bűbájos tündér.~Garanvölgyi
12842 IX | Álmodom-e, vagy ébren vagyok? Tündérek játszanak velem?” Hanem
12843 XV | világon; s ezek a láthatatlan tündéri ujjacskák bírjanak erővel
12844 XV | érdemelné, hogy egy ilyen tündértitkú könyv még valaha nyitva
12845 XV | és arra gondolt, hogy e tündérvilági bársony csókja az ő munkától
12846 XV | a fényes léleknek minden tündöklő gondolatja keresztülolvasható?
12847 IX | figyelmezteté Kampós Garanvölgyit e tüneményre.~– Unja magát a Cicke idebenn,
12848 XV | szerette volna a kedves tüneményt belélegezni, és viselni
12849 VI | figyelem volt iránta. Őt tünteté ki legjobban vendégei között;
12850 VI | már csak kizárólag titeket tüntetnének ki, s minket ősz, szürke,
12851 IX | legszelídebb a világon, maga a türelem.~– Te már arról is jót mersz
12852 IX | várni, nehezen fékezhető türelemmel.~Úgy járt azután Ankerschmidt
12853 XIV | minden kis tréfa.~Kampós uram türelmének ez volt a kegyelemdöfés.~–
12854 VIII | akar halni, inkább szabad türelmetlennek lenni, mint annak, aki esküvőre
12855 VI | Önnek nincs fogalma arról a türelmetlenségről, amivel az embernek itt
12856 V | kifogyott Ankerschmidt minden türelmi rezervhada. Ez már sok.
12857 XVIII | meglássuk.~Straff folyvást tüszkölt és nevetett magában, amíg
12858 XIV | kapaszkodónál, mikor a paripák tüszkölve haladtak lépést, időt vett
12859 III | pecsételt levelet a kandalló tüze elé tartá, amitől azon a
12860 IX | No no no; csak semmi tüzeskedés! Majd mindjárt meg fogja
12861 V | üzletpapírjai, amikért a Tuileriák újévi köszöntőit s a londoni
12862 VII | hogy nézze meg.~– Kinek a tulajdona? Miért van ide rejtve? Mi
12863 I | birtokban találtatik, az vétetik tulajdonosnak, s minthogy Garanvölgyi
12864 VIII | lenne belőle. Minden jó tulajdonság megvan benne, amiért a fiúkat
12865 VII | egymással megegyező abban a tulajdonságban, hogy semmi tartalom bennök
12866 IX | levélben foglalt titok az ő tulajdonuk, tán mégis meg kellene várni,
12867 VII | kulacsba, mely is száján túlbugyborékolván, Szemes Miska felkapá azt,
12868 IX | amilyennek én hiszem? Kissé túlbuzgó talán, de azért becsületes
12869 IX | fickó. Már én nem merném így túlfeszíteni a húrt. Azonban én megkísértem
12870 V | gombos kék pruszli rajta, s tulipánokkal kivarrt kurta szűr a nyakában,
12871 III | pamlagról. – Uram, lovag úr, ez túlmegy minden mértéken. Ez a szemtelenség,
12872 III | elpártoltak. Küzdöttem a túlnyomó ellenséggel, mint Horatius
12873 XIV | mert a Nagykunság felől a túlparton erős védgátak vannak emelve,
12874 XV | szemei, aminek ragyogása túltesz minden gyémánton. – Most
12875 XVII | nyomozásokból azonban az tűnik ki, hogy „egy kis félreértés”
12876 VIII | éjjel, hogy senkinek fel ne tűnjék, s azért ott, mert Bogumil
12877 I | kötvén fel, amitől azok úgy tűntek fel, mint valami plasztronsisakos
12878 IX | Ah uram, ily mocskot nem tűr el az én becsületem.~Maxenpfutsch
12879 VII | csoport éhező, dolgozó, turkáló ember közepett látni egyet
12880 I | kürtőkalappal. Széles sálja nagy turquois-melltűvel keresztüldöfve, kezein jaquemárkesztyűk,
12881 XIX | a dolgot: ez alkotmányos tusa; hadd lépjen fel más is.~–
12882 VII | azt hitték, haramiabanda tusáz a bennlevőkkel, s rohantak
12883 XIV | eléri a fűzfákat.~– Valami tuskó lehet.~– De én látom az
12884 VII | veszendő betyár lelkéért egy tust! – szólt Miska, megtörülve
12885 III | grammaire–t!~Eliz rögtön letett tűt és ollót, elővette a grammaire-t;
12886 XIV | vízmentében mármarosi oláhok tutajai szoktak csendesen vízmentén
12887 XIV | maga mellé véve, csónakát a tutajhoz köté, s átkormányozta azt
12888 XIV | is, hogy készek átmenni a tutajkészítésre.~– Csak sorjára a dolgot!
12889 XIV | fát, tutajt üt össze, s a tutajon áthordhatja az egész társaságot
12890 II | hamisan esküdni.~– Inculpata tutela – (vétlen védelem) – mondá
12891 VIII | képpel, másikán a kuszált tűzésekkel, s mosolyogva mondá, hogy „
12892 VII | lehetett bebújni; omlatag tűzfalak, miknek tátványai mindmegannyi
12893 XIV | szarufái, a szétvált nyílás a tűzfalon, a magára maradt kémény,
12894 XVIII | csillagok visszképei; melyen tűzkígyóként úszott tova a fáklyás csónak,
12895 VII | éppen pipára gyújtani s tűzkővel kicsiholni hozzá. – Hadd
12896 III | szilárdult a kandallón, a tűznél meglágyított pecsétet újra
12897 IX | verébért odaadja a holnapi túzokot. Elébb szükséges, hogy ez
12898 XIV | végén ült, s fát rakott a tűzre, hogy folyvást lángja legyen;
12899 XV | szálat, s a kalapja mellé tűzte.~– Tenger biz ez – szólt
12900 XIV | lelkes úr csáklyája végére tűzve kalapját.~– Csitt, az istenért,
12901 V | tehenei, mindennap tojó tyúkjai és hat mázsára meghízható
12902 XV | húszholdnyi tér, melyet az udvar, park és szérűskertek képeztek,
12903 V | paraszt visszajöjjön az udvarába, mert azt ugyan marcipánnal
12904 VII | hogy, ha még egyszer az udvarba jön, ostorral verjék el.~–
12905 V | ellopták a fallal körülkerített udvarból.~– Mennykőt! Azok ügyes
12906 XIV | veszélyben az emberek nem udvariasak). – Köszönje, hogy jó dolga
12907 VII | bókolt vissza Bräuhäusel úr, udvariasan elfoglalva helyét, jobbról
12908 VI | tartá legérdemesebbnek apró udvariasságok alkalmazására, amiben őt
12909 XVIII | fogja tartani, ha egykori udvarlásának megújíthatására tér nyíland;
12910 VI | úrhoz. Igaz ugyan, hogy több udvarlója is van, de azok fölött a
12911 VII | leánya az öregnek, akinek udvarlok, hogy elvegyem?~– Neki nincs,
12912 VI | mi közünk hozzá.~Most az udvarlókat kell várni, akiknek szépen
12913 IX | kacér teremtés, aki minden udvarlót elfogad. A minap is azzal
12914 VI | nősülés ügyét.~Miért ne udvarolhatna doktor Grisák Pajtaynénak?~
12915 VI | által.~Óh igenis: tudnak udvarolni, még táncolni is a doctores
12916 VI | mindennapi eset. És tökéletes udvaronc. Ezzel ugyan meg nem lehet
12917 VIII | többi kíséret eltávozott az udvarról, kivonta fehér zsebkendőjét,
12918 XVIII | Erzsikét. – Százszoros áldás és üdvkívánás kíséri az ország minden
12919 II | orgyilkos kezébe hajtjuk le, üdvösségünkkel ördögök játszanak. De reszkessetek.
12920 IX | megelőzni látogatóját az üdvözlésben.~– Jó napot, uram.~Ankerschmidt
12921 VIII | egy búcsú- és bocsánatadó üdvözletet. Arra aztán becsukódott
12922 II | minővel egy princ fogadja az üdvözlő város küldöttségét.~Kampós
12923 XIX | vezetett választó sereg élén:~– Üdvözlünk, hazánk ősz bajnoka!~*~És
12924 XIV | lapátot, s a parton állók üdvriadala mellett vágott neki ismét
12925 V | maga előtt, ki ugyancsak ügetni látszott, hogy egy diagonális
12926 IX | Ejh, ne beszéljen ön az én ügyeimbe. Hagyjon békét. Az egészet
12927 IX | jogtudor vagyok, szentimentális ügyekkel nem foglalkozom. Annyit
12928 VI | húzza; tudják, hogy nem ügyelhet semmire.~Törkölyi aztán,
12929 III | Hermine nem vigasztalja. Ne ügyeljen a rossz, maliciózus gyermekre;
12930 XVIII | Mármost csak arra kell ügyelni, hogy mindegyik levél a
12931 XIV | láttam, milyen keveset ügyeltek arra, hogy a fundamentumot
12932 III | leves.) Harcoltam az igaz ügyért, utolsó leheletemig. (Még
12933 III | hadvezéri taktikájában.~Családi ügyésze, dr. Grisák, kit alkalmas
12934 VII | öreg Garanvölgyi valami ügyetlenségbe belemártotta magát, azáltal
12935 II | csaláson, hanem kasznárja ügyetlenségén kezdett bosszankodni.~–
12936 VII | aztán volt mit hallani „ügyetlenségről, eszetlenségről stb.”; szerencséje,
12937 I | jöttem önhez egy barátságos ügyletet megkötni, mely uraságodra
12938 VI | szerencsém. Itt nem végezhetünk ügyleti dolgokat.~– Nemigen sokat
12939 I | gavallér ember, én azonban „jó ügyletnek” nevezem azt; pactum bilaterale:
12940 IX | mint a vagonban; hanem ahol ügyletről volt szó, ott ő nem sokallta
12941 IX | hogy doktor Grisák Corinna ügynöke, tehát egyenesen azt kereste
12942 IX | szólt felőle? – sürgeté ügynökétől a szót Ankerschmidt.~Doktor
12943 IX | mert éppen valami pörös ügyről értesítettek, ami miatt
12944 IX | látogatott fel a székvárosban ügyvédéhez, s ösztönszerű elégtételt
12945 IX | gondoltam. Ha nem tetszik önnek, ügyvédemre bízom, s végezzenek együtt.~
12946 IX | Grisák. – Én Ankerschmidt ügyvédje vagyok, s az hűtlenség volna
12947 VI | hogy itt ezen a világon ügyvédnek, bírónak semmi egyéb dolga
12948 XVIII | cserében én is elvállalom az ügyvédséget. Azt tudni fogja ön, hogy
12949 III | áldozata, s honfitársai üldözése elől menekül.~– No – jó –
12950 III | a haláltól, nem rokonaim üldözésétől. (Megint kanál leves.) Feláldoztam
12951 IX | gyűlölsz!”~Ez a fenyegetés üldözi egész napon át, amíg ébren
12952 II | Másnap már hallotta, hogy üldözik. Akkor egy patakot talált,
12953 VI | amíg verekedtünk; de minek üldözném azt, aki már nem is védi
12954 II | egész szotnya kozák fogta üldözőbe, ő nekivetette a hátát egy
12955 Uto | egyesíték buzgó imáikat az üldözöttekével, kitartásra buzdítva őket
12956 Uto | mint a tromfból jóltevés az üldözöttel, ennél is megvolt.~A börtönből
12957 III | leereszkedés, mellyel ön egy üldözöttet fogad, önnek díszére válik;
12958 IX | rezignációval a balsors üldözte férfi.~– Tessék írni, itt
12959 II | a megye népessége által üldöztetésnek kitéve, kénytelen más megyékbe
12960 XVIII | epéjét.~„A madám még engem üldöztetni akar! Engemet talál legolcsóbb
12961 IX | azt akarta, hogy ez embert üldözzék, megöljék, megsemmisítsék.~–
12962 XVII | törvényszéknél, hogy ne üldözzenek semmi ártatlant: a gyilkos
12963 VII | másik csendőr, a hátulsó ülésben Kampós uram és a káplár.~
12964 VII | bosszúsan veté magát hintaja ülésébe, s tovahajtatott. Ha az
12965 I | szólt a juris doctor, az ülhelyül kínált birkafejő széket
12966 VIII | térhet és festőállványához ülhet.~Ah, tehát éppen grátia!
12967 IX | az asztalnál egymás mellé üljenek.~– Bizony, uram – szólt
12968 III | mintha siralomházi lakomához ülne, s gondja volt rá oly érdekes
12969 IV | kegyetlen elnök, hidegvérű ülnökök, megvesztegethetlen közvádló
12970 XIV | az egész tájt nagy csend ülte: az a csend, ami az ébrenlevő
12971 IX | kukoricanadrágos kocsisát ültetni fel a bakra a cifra vadász
12972 IX | csakugyan a birkafejőre ültette le a doktor urat az öreg?~–
12973 IX | derültségét, hogy a doktort mint ültették a fejős székre. A többit,
12974 IX | ellen a terrorizálásnak ünnepélyesen óvást tett, hanem azért
12975 IV | Ankerschmidt lovag maga.~Nagyobb ünnepélyesség okáért négy gyertyát gyújtott
12976 IX | hírt fogunk hallani, hogy ünnepet tartunk bele. Táncolni fogunk!
12977 XIII | kőfedelet rábocsátották az üreg nyílására, mikor az utolsó
12978 XIII | koporsót leeresztették az üregbe, mikor a nagy kőfedelet
12979 VII | nagyon gyanús föld alatti üregben találtatott egy rendkívül
12980 VII | kemencék, kályhák, kandallók üregei nagyon alkalmasak titkos
12981 IX | megfordult a sarkán a doktor, s üregeiből kikelt szemekkel meredve
12982 I | tapasztalhassa, miszerint csűrei üresek, földei harmadából sincsenek
12983 VII | dohosnak és azonkívül egészen üresnek találtatott.~Hanem Mikucsek
12984 VII | találnak benne egy nagy ürességet, majd meglássák az urak,
12985 XIV | veréb- és seregélyhad, hanem ürge-, patkánysereg foglalta el
12986 XV | mert ő díjt tűzött ki az ürgefamília kurtására. Őtet harapta
12987 XIV | két hátulsó lábára ült, s ürgék szokása szerint elkezdett
12988 XV | vajon hova is lett a kis ürgénk? Egészen elfeledkeztem róla
12989 XV | nézett oda: talán nem is az ürgére; Ankerschmidt pedig sajnálta
12990 XV | csak inkább beszéljünk az ürgéről.)~– De vajon hova is lett
12991 XV | közelléttől – de nem az ürgétől.~A bizalmas kicsi állat
12992 V | megbecsülnek, konyhában üstökben fő a drága étel, amit pontosan
12993 VIII | Bajorországban! – kiálta fel, üstökébe kapva Vendelin úr. – Mi
12994 II | homlokáról, hiszen csorog az üstökéről.~– Köszönöm alássan: nem
12995 III | vele: hogy hiszen itt az üstököm, cibáld meg, de ne kérdezz.~
12996 XIV | újra, s zavarta a tűzben az üszköket.~A félhold éjfél táján aludni
12997 III | kitűnően nem ragaszkodva semmi ütenyhez; kísérte azt a jövevény
12998 XIV | helyeken karóütő bakok működnek ütenyre hangzó kiáltozás mellett,
12999 V | minden cölöpre száztizenkét ütést tetetni a kallósulyokkal;
13000 I | esetben reggeltől estig ütheti a filkót puffra, magához
13001 V | legravaszabb szegénylegénye.~Bizony üthette már annak a nyomát Vendelin
13002 I | lóbálódik.~Ez az úri egyéniség ütközék Garanvölgyi Ádám kifelé
13003 XV | hogy a kémjáratból eldöntő ütközetbe jutott, s nem parancsolt
13004 VII | ugyan érdemes volt akkora ütleget kapni a szemére. Mikor már
13005 IX | Gyuszi, most mindjárt pofon ütlek.~– Missz! Nem látja, hogy
13006 IX | nyomatékossága végett nagyokat ütögetett vele az asztalra. – Feleljen
13007 III | mert én gyermeket meg nem ütök; de amattól megtudom, mert
13008 VII | elhiszem; hanem majd dobra ütöm én, ne tessék félni.~– Uram,
13009 IX | elkezdte a feleségét kínozni, ütötte, verte.~– No, de azért csak
13010 IX | kedvezései mind az ő javára ütöttek ki a kisasszonynál. Végre
13011 IX | csavartam kezemre, s az ólommal ütöttem.~– Ah, ez erős.~– Azután.
13012 V | száztíz helyett csak harmincat üttet a cölöpökre?~– Hát akkor
13013 VIII | végett.~Az udvaron állt az üveges hintó, melynek lámpásaiból
13014 XVII | füstje egészen megfogta az üveget, a golyó egy kis gömbölyű
13015 XV | az élelmes ember még az üvegházakon levő ablakokat is értékesítette.
13016 VII | enni”.~Le is jött Gyuszi az üzenettel a motozott házig legalább
13017 IX | gondol ön, doktor? Mikor egy üzlet ily nagyon is „kulánt”,
13018 V | neki nincsenek féltett üzletpapírjai, amikért a Tuileriák újévi
13019 I | Óh igen szívesen! Ha már üzletről van szó, akkor mindenesetre
13020 XV | legutoljára ott járt, persze ugar sem volt már hagyva, s a
13021 IV | s úgy mehessen végig az ugaron fényes nappal, azt ő ugyan
|