185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
13524 VI | forrt a méreg. Ez az együgyű vénember ahelyett, hogy kapna az
13525 VI | meglett” ifjakat észre sem vennének.~Valóban igen szívesen is
13526 VI | itt csakugyan búcsút kell vennünk. No kedves doktor, a viszontlátásig.~–
13527 I | volna tudni, hogy ő, ki vénségeig mindig a maga emberségéből
13528 IX | fogadok. Be sem zárlak, mert vénségemre nem akarok porkoláb hivatalt
13529 IV | háztetőről; szerencséjére egy venyigerakásra esett, csak az orrát törte
13530 IV | kezdett már a fejébe tódulni a vér. – De uram, ön maga is katona
13531 V | leteszi a kalapját a nyitott veranda lépcsőjére, s beköszönt
13532 V | próbálta ki legkényelmesebben verandája alatt ülve, s szürcsölgetve
13533 V | előkelő származásút „jó vérből való”-nak nevezik, úgy a
13534 IX | akárhány galambot: még vércsét is.~– Jó. Töltsd meg a puskádat
13535 VII | rejtekhelyek összeesküvők és vércsetojások számára, ócska bútormaradványok,
13536 XIV | szokatlan zsellérekkel; nem veréb- és seregélyhad, hanem ürge-,
13537 IV | kezdtek elülni öröme jókedvű verebei, lassankint felriadt benne
13538 IX | vagyok az a bolond, aki a mai verébért odaadja a holnapi túzokot.
13539 IX | olyan szépen odakanyarítja verébfej nagyságú betűkkel úrnője
13540 IX | fegyverszünetre.~– Az igaz. Verekednünk nem szabad, hanem egymásra
13541 IX | vén katona vagyok, sokszor verekedtem nagyon meleg csatákban,
13542 VI | hogy ellenség voltam, amíg verekedtünk; de minek üldözném azt,
13543 VII | féljenek olyan nagyon. Nem verem pofon, még csak meg se szidom.
13544 XIV | a kövek közt gyermekének véres testét, s a fekete vízárban
13545 VII | Bräuhäusel úr, méregtől veresen, jól látva, hogy így levelenkint
13546 XIV | Az öreg elöljáró megtörlé veresre sírt szemeit inge ujjával,
13547 XIV | Az alvó homlokán nehéz veríték gyöngyözött alá, s szaggatott
13548 IV | letörté izzadt homlokáról a verítéket, nagyot fújt, s ingujjait
13549 VII | az udvarba jön, ostorral verjék el.~– Az Istenért, uram,
13550 XV | tehenészeted, merino juhnyájad, vérlovaid még az első bérnök elprédálta,
13551 V | zsandárok, s még magamat vernek vasra, mint tolvajt; hanem
13552 V | csak azért, hogy hetfőre verradóra, ha Isten megéltet, lekaszálnók
13553 IX | már – szólt Aladár könnyű vérrel.~– Csak nem szakadt félbe
13554 VI | tartok „Paradisa” legújabb verseiről, amik a „Holdsugár” című
13555 XVIII | nevettünk együtt a jámbor verseményein; ,együtt!’, de ,külön’ megszökném
13556 V | lovai elkezdtek egymással versenyt futni; a rúd kettétört,
13557 V | a két hozzá istrángozott versenytárs által kegyetlenül összerugdaltaték.~
13558 IX | rábízottal; ez az ő érdemeinek a versenytere. – A vevényt tehát atyja
13559 XVIII | az utolsó imádó.~Ezóta a verses gúnyirat bizonyosan kézről
13560 II | ismertem volna, hiszen minden versét könyv nélkül tudom.~– De
13561 II | dirib-darab papírra írt versezeteket, s elkezdé azokat olvasni.~
13562 II | csatadal. A bankót elégették, a versről megtudták, hogy az Petőfié,
13563 XVIII | válaszolni. De vajon miért a verstakács is, ha személyesen itt van?
13564 III | Ankerschmidt lovag, mint vértes őrnagy, több évig lakta
13565 XVIII | volna. Ön férfi, ön heves vérű, én nő vagyok és gyönge,
13566 VIII | hagynom, egyedül ön miatt vérzenék szívem; de ugyebár ön nem
13567 IX | csárda mögé kerül, s azzal vesd el magad, neki a széles
13568 XIV | vizsgálhatja a szívek és vesék titkait? Ha az ily csábítót
13569 IX | festéshez ecset, a faragáshoz véső szükséges, és azt mind kérni
13570 I | ősi tajtékpipáit, a minden veszedelemben hű kísérőket, mik annyi
13571 IX | végbement, mert Aladár nagy veszedelemből szabadult ki ezáltal; ahogy
13572 XV | Aladár úrfi nem volt itthon a veszedelemkor.~– Miért öreg?~– Hogy maga
13573 XVIII | amikből az érdekelteknek veszedelme, a távol nézőknek nevetsége
13574 XV | Csak Ankerschmidtéktől veszek nehány szóval búcsút.~–
13575 IV | lassankint felriadt benne a veszekedés nagymérgű kakasa. Az áruló
13576 IX | Grisák a láttára széthökkent veszekedőktől. – Mi a kétséges tézis?
13577 II | közelléte nyomorult élteteket veszélybe döntse, keresitek az alkalmat,
13578 II | gyáván kivontátok magatokat a veszélyből, nehogy egy ilyen üldözött
13579 VII | Önök látják, hogy én már veszélyen kívül jutottam; a láda kezemben,
13580 VII | megírnom szabad volt; vagy veszélyeztessem azt, hogy görcsösült kezem
13581 XV | szerint az éjjel a szél nagyon veszélyeztette a töltéseket.~Aladár rögtön
13582 VII | alatt már magyarul ért.~E veszélynek teljes tudatlanságában senki
13583 XV | akkoriban nagyon járványos veszélytől. Ez öreg embernek szeretett
13584 V | szép megérett kalászokat veszendőbe menni, s számítgatta magában,
13585 IX | én biztosítom kegyednek a veszendőben levő ötezer forintját. Jegyezze
13586 XIV | falvakból egyre hangzott a vészharangszó, az égből az ezernyi vízi
13587 XIX | a szürke ködben csak a vészhollók károgása hangzott: „kár
13588 IX | Ami által ön nemcsak nem veszít ötezer forintot, hanem még
13589 IX | lehet kegyednek ez esetnél veszíteni. – Kérem, ne szakítson félbe.
13590 XVIII | mint az, ki maga is mindent veszített és mindenről lemondott.
13591 VIII | apanázst, sőt tán még el is veszíttetni azt az ártatlannal; de rajta
13592 VII | aki már meg akar halni, s veszkődtében humorizál, ahogy azt anekdotás
13593 XIV | ő gyermeke is így áll a vészkörnyezte ház ablakában és kiált segítség
13594 XIV | között semmi nesze nem volt a vészlármának; a sulyok zuhogott, a fáklyák
13595 XIX | minden csekélységet nagyba vesznek, s mindent elhisznek, ami
13596 XIV | színhelye mutatkozott a vésznek. Az átszakasztott út töltése
13597 XIV | állapotban. Nem fog semmi itt veszni. A kormányos vigyázzon mindig,
13598 VI | mint hogy szép legyen.~Nem vesződött soha gyermekkel, nagy szenvedélyei
13599 V | lakó embert is meg lehet vesztegetni, hogy színleg értsen egyet
13600 IX | helyéről. – Minek sok szót vesztegetnünk? Én az ön rendelkezése alá
13601 III | önnek díszére válik; nem vesztegette ön azt érdemtelenre. Én
13602 VII | tizedszer akar áttörni a vesztegzáron. Gyuszi rugdalódzott kézzel-lábbal.~–
13603 I | kártyázni; – legalább nem vesztek.~És megtartotta fogadását.~
13604 IV | én elfelejtettem, amit veszték, el, amit szenvedtem, el,
13605 XIV | csak nem hagyhatjuk itt vesztére.~– Hát ki mondta, hogy itt
13606 I | hű kísérőket, mik annyi veszteségből egyedül maradtak meg családi
13607 V | termés van, kiheveri a múltak veszteségeit, s megint csak ott van,
13608 IX | forintot elveszítse, s így ő e veszteségért nem lehet felelős. – Óh,
13609 V | azért is elő kell kerülni a veszteségnek. Persze a bíróságnál minden
13610 IV | örökéből; és én el tudtam vesztett jótetteimet felejteni. Volt
13611 V | iszen azt a játszmát el is vesztette aztán Bräuhäusel úr; mégpedig
13612 VI | doktor érzé, hogy el van veszve.~– Ez egy igen szép folyamodás,
13613 IX | már tudta azt, hogy nagy vétek egy arcot, amit álmaink
13614 III | használhatta beruházásokra. E vétel módjairól bizony nemigen
13615 III | megbízott, igen szerencsés vételt tett számára a Pajtaynétól
13616 VII | vakmerő gazember még arra vetemedett, hogy az üldöző hatalommal
13617 I | leghosszabb út, amit tett, még a vetéseit sem nézte meg soha. Egyszer
13618 XIV | vadludak falkái tértek haza a vetésekről nádasaikba, s a távol falvakból
13619 V | amivel elküldöm a magunk vetéséről a férgeket, s az övékére
13620 V | földibolha mind nekiesik a vetésnek. Hahaha! Valahányszor összejött
13621 V | persze mindig a fiatalabb vetést keresi.~– Hát hogy lehet
13622 I | birtokban találtatik, az vétetik tulajdonosnak, s minthogy
13623 XVI | ezerszer; hiszen annyiszor vétett ellene.~Aladár az első levél
13624 IX | elintéznivalója, s úgy siettében vétette el a keresztnevét, Aladárét
13625 VII | Ankerschmidtnek szemére vethesse valaki, hogy önérdekből
13626 XV | lesz az, ki magának szemére vetheti, hogy nem tudott másként
13627 V | mond: ő magánbuzgalomból veti magát az elejtett tárgynak
13628 IX | ismerni. Jó, hogy még azt nem vetik szememre, hogy szivaroztam
13629 IX | könyörögni, hogy legyen neki nagy vétkeért bocsánat!~No de könnyű annak
13630 IV | semmit. Egyedül én vagyok a vétkes; neki semmiről sincs tudomása.~–
13631 XVII | minek vállal magára olyan vétket, amit nem követett el: Majd
13632 XIII | hogy a vádlott hibázott, vétkezett, méltó volt a bűnhődésre;
13633 VII | volt Mikucsek úr; neki is vetkőzött. Mint nagy praktikus talentum,
13634 IX | sárkánykígyó, de le kell vetnem a bőrömet.~Doktor úr azt
13635 I | felkérte, hogy ha be talál vetődni Pestre, küldjön ki neki
13636 I | odakinn.~Az öregúr elég jókor vetődött még haza a hadjárat után,
13637 VII | elszántsággal nyújtá át fogságra vetőjének:~– Fogja ön.~Azáltal, hogy
13638 XVII | hogy kinek hibája vagy vétsége okozta e több millióra menő
13639 IV | katonám volna, én önt e vétségeért főbe lövetném.~– És minthogy
13640 VI | fiatalembernek, ki politikai vétségért hosszas börtönre van ítélve,
13641 XV | az ajtót, mert azt a nagy vétséget követé el, hogy Ankerschmidt
13642 XV | Kampós uramnak becsületszavát vették, hogy nem fordítja fel a
13643 IX | tudtad azt, mi a patvarért vettél rá engem, hogy tízezer helyett
13644 II | téregetni, s jól mérlegre vetvén a hallottakat, miután azt,
13645 IX | hogy ha valaki ajánlási vevény mellett akar levelet bízni
13646 III | neheztelvén, e haragját a vevőre is kiterjeszti; meg más
13647 III | ön nagyon képes, valakit vexálni, bosszantani. Annak fényes
13648 XIII | hogy e hang most temetésre vezényel.~Mikor a gyászmenet a sírbolt
13649 XIV | küzdeni, akkor a mérnök vezényszavát fogadja minden ember; –
13650 XIV | a kallóverést igazgató vezényszó vontatott hangja elvette
13651 VII | lovasezrednek kiáltaná a vezényszót:~– Megállj!~Erre csakugyan
13652 XV | életben, amiről még nem írtak vezércikkeket. Aladár egészen ottfelejtette
13653 V | lehessen az – felelt a palócok vezére –, el legyünk már szegődve
13654 IV | hogy ott többnyire a nők a vezérek, a férfiak a közkatonák.~
13655 Uto | későbbi szabadulási tervekben vezérszerepet vitt, s utoljára a legrejtélyesebb
13656 IX | ez derék! No ezeket csak vezesd be mindjárt. Mondd meg nekik,
13657 IX | sietni, hogy egy székbe vezesse. A delnő közel volt az elaléláshoz.~–
13658 II | mellől, s kérni fog, hogy vezessem rögtön hozzá.~Ádám úr fejét
13659 VIII | ajtóhoz egy csigalépcső vezet le az urasági lakosztályból.
13660 XVI | rögtön ráismert, s arra vezeté Aladár figyelmét.~– Nézze
13661 XVI | innen legalább szeme láttára vezetheti az építkezést.~– Én nem
13662 XIV | úgy elámítják, úgy tévútra vezetik, hogy egészen másutt erődít,
13663 XVIII | összeesküvés elágazó fonalaira fog vezetni.~A cabinet noir, már tudjuk,
13664 VIII | direktor, s a kerten túli lakig vezetőjéül ajánlkozik.~Hogy azonban
13665 III | ulánusezredet állítottam, s vezettem a csatába. Három kastélyom
13666 VII | maga a kis Gyuszi által vezetteté magát a kastélyba, útközben
13667 VII | furfangja által tévútra nem vezettetni, leleményes ravaszságukat
13668 II | mindenütt a patak folyása által vezettetve, míg negyednapra ismét kivezette
13669 VI | VI. A szép szellem~Pajtayné
13670 I | tehetsége felett. – S ha mégis via facti elfoglalná azt tőlem
13671 III | idomítható gyurmát képez, mint a viasz.~Egy ilyen kenyérgalacsint
13672 IX | eszméletlenül, beesett szemekkel, viaszsárga arccal, forrón lihegő ajkkal
13673 XIV | piros pipacsok között ott vickándoztak a tiszai apró halacskák
13674 XIV | harmatos fűben.~Milyen boldog vidék! Ki békülne ki azon gondolattal,
13675 III | mert ez ritkította párját a vidéken; volt neki gőzmalma, cséplő-,
13676 XIV | hídról széjjeltekintsen a vidékre.~Még minden zöld volt.~A
13677 XIV | inognak a levert cölöpök. A mi vidékünkre ez beláthatlan baj lenne,
13678 VII | mindezek megpecsételve és vidimálva láthatók a leveleken.~Valóban
13679 IX | papa – kiálta elé, csengő vidor csevegéssel –, mi itt vitázunk
13680 IX | előtt, aki ért hozzá.~Fel is vidult kedvétől a ház; mikor a
13681 XVIII | Ha önt ott találnám, nagy vigaszomra szolgálna; tudja ön, mennyire
13682 XVIII | földében nyugodjanak. Nagy vigasztalásomra lenne, ha önt is ott találnám.
13683 II | lenne igaz. Eszerint azt a vigasztalást is szegre lehetne akasztani,
13684 IX | vasrudak között; ők ketten vigasztalják azt, aki belül van. – Egy
13685 VIII | hogy az alig győzte helyre vigasztalni.~Pedig már ez így szokás.~–
13686 VII | panaszt, és nem talált számára vigasztaló szókat.~Annál inkább helyeslé
13687 XVIII | történjék, mint ezt már vígjátékokban látta az ember; ahol valaki
13688 VI | akadálya is van, hogy porkoláb vigyáz a lépéseire.~– Remekmű!
13689 VII | fő itt, hanem az örökös vigyázat, ezeknek a furfangja által
13690 III | hogy tartózkodnia kell a vigyázatlan beszédtől, s azzal, amint
13691 V | kilencest.~– Persze; nem vigyáztam rájuk. Azt hiszem, hogy
13692 V | felőlük – felelt értelmesen és vigyázva. – Gyanítom, hogy ki vitte
13693 IV | van! – Megdöglött már. – Vigyétek; – szúrjátok fel egy póznára, –
13694 IX | apróság néhány perc múlva vigyorgó képpel jött vissza, holmi
13695 XV | Ankerschmidtének mondta.~– Akárkié, vigyünk haza belőle mutatványt,
13696 IX | történik vele ebben az iszonyú viharban?~– Ő? Kicsoda „ő”?~– Ah,
13697 VII | hogy majd védeni fogják a viharok ellen. Hasonló szívességgel
13698 XIV | dokumentumokat”, miket magammal nem vihetek, teszem addig biztosságba,
13699 IX | feleségemet mégiscsak inkább vihetem a deszkabódéba a tiszai
13700 IX | hangszert mindenüvé magával viheti az ember.~Ankerschmidt még
13701 V | mázsa, ő nem képzeli, merre vihették el; mert a kapu lakattal
13702 VII | VII. Az a másik~Ankerschmidt
13703 VIII | VIII. Bosszú a maga módja szerint~
13704 VII | birtokháborítási tényre vijjogva riadt szét ősi fekhelyéből,
13705 XIV | sietve húzott elő egy levelet viktóriája zsebéből. – Engedelmet,
13706 XIV | eltávozva, ahol az éjjeli őrtűz világa nem kápráztatta szemét,
13707 IX | engemet is vele együtt űz a világba. Atyámhoz nem merek írni;
13708 V | nincsen kereskedése, amit a világesemények tönkrejuttassanak, neki
13709 III | volt valami az üldözött világfájdalomból. Szemeinek csendes lehunyása,
13710 XIV | másik a vízen.~E szomorú világításnál, mint nyomasztó álomlátás,
13711 XIV | lángja legyen; hogy folyvást világítson, hogy ő folyvást láthassa
13712 VII | felé vagyok már. Meguntam a világkerülést! Eddig is csak attól féltem,
13713 IX | el magad, neki a széles világnak; otthagy kocsit, lovat,
13714 VII | mint aki e jeles férfiú világonlétéről még eddig értesülve nincsen.~–
13715 XVII | volt az egész, ami annyival világosabb fog lenni, mivel Mikucsek
13716 XIV | közelebb hozta a tárgyat, világosabbá tette a romlást; már a dűlt
13717 XIV | meztelen boltozat, mindig világosabban rajzolódtak az estderűnél.
13718 VI | Most kezdett már előtte világosodni a tájék.~– Mármost, ha ő
13719 VIII | Maxenpfutsch úr, s most már világosságot érzett agyában afelől, hogy
13720 VII | ott tűnt ki a szögletben a világtól megvált özvegy prücsök tanyája
13721 IX | jónak látta beleszúrni a villáját, hogy feldarabolja. Felkelt
13722 VII | Jobbra át! Indulj!~Mint kik villámcsapástól szédültek el, úgy meredt
13723 IX | záport, mennydörgéssel, villámlással vegyest.~Erzsike aggódó
13724 VII | ütve, mint kinek egyszerre villámlott keresztül agyán a felvilágosító
13725 III | Missz Natalie baziliszk villámokat lövellt a kétkedőre, Bogumil
13726 IX | oly sürgetős volt, hogy a villámot kelle megkérni, hogy vigye
13727 XV | fejében egy gondolat szikrája villant meg.~– Ha ön ezt tudja,
13728 I | visszatevé orrára, s egyet villantva vele a táblabíró felé, nagy
13729 II | mint amennyit egy embertől villásreggelire kívánni lehet.~– De mikor,
13730 IX | költeni, s miután kést, villát nem bíztak a kezére, hanem
13731 IX | biztosíthassak.~(Ah! Ez a vinculumért jön – gondolá doktor Grisák.)~–
13732 VI | összevissza van kötözve vinkulumokkal, hogy amelyik fél fel akarja
13733 IX | vagy a menyasszonyt, vagy a vinkulumot elfoglalni, az lesz az első
13734 VII | elhagyta, nem látszott, hogy vinne magával valamit.~A corpus
13735 VIII | azután akit még el kell vinned, azt is felveszed; ő megmondja,
13736 XIV | nagy királydárdák sárga virágaikkal, mik elébb kiemelkedtek
13737 VII | szenvedőért, ki ifjúsága virágát hármas zár alatt hullatja
13738 VIII | természet után szabad neki virágcsoportokat, felszelt dinnyéket s más
13739 XVIII | teremnek a dallal, mint virággal az illat.~És őneki eszébe
13740 XIV | a jegenyék akkor hányták virággyapjaikat, az ákácok illatától át
13741 VII | Kedves missz, ne beszéljen virágnyelven –, hanem mondja meg, ha
13742 XIV | való volt a nem vízben élő virágokról, mik az árkok fenekét megtölték;
13743 XIV | szép zöld mező, ami most is virágosan, tarkabarkán terül, amerre
13744 XIV | rétek sárga és lilaszín virágszőnyeggel bevonva; a szántóföldek
13745 I | jaquemárkesztyűk, agyarán a legfinomabb virginia bocsát illatos füstöt, míg
13746 I | foga közül két ujjával a virginiát s megemelve pálcás kezével,
13747 II | selyemzsebkendő szeglete virított elő.~A nagy férfiú elég
13748 XIV | azután reggelig ismét az virraszt.~Aladár köszönettel fogadta
13749 IX | egymás kezét szorítva, s virrasztanak fölötte.~A beteg mindig
13750 XIV | felkölteni a fáradt ifjút, hanem virrasztani fog helyette, míg magától
13751 XVII | uraim, mikor a tiszai gátnál virrasztottak éjszaka, hogy egy csónakos
13752 IX | stinkadorest, vagy egy pár virslit, de két pohár sert és semmi
13753 II | rászedheti őket, azt nagy virtusnak tartja. A mezőn összeáll
13754 III | megölték. Két szép húgom. Oly virulók, oly szépek, mint a két
13755 Uto | a széles szalagú kalapok viselése; de különösen a tollviselés
13756 IV | kordiális, humorisztikus viselet bevezetésül sokkal inkább
13757 VII | asztal végén ült egy kondás viseletű ember, ki egy öticcés kulacsból
13758 XIV | Ha nőül megy, akkor is viselje nevét, s utódai az apai
13759 I | szokatlan alakú föveget viselnek, s a gondviselés rendeleteibe
13760 II | szarvasbőr topány? Én magam sem viseltem azt soha, kivált falun.~–
13761 VII | melyhez oly figyelemmel viseltetett Bräuhäusel úr, hogy szinte
13762 IX | engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetik; vele élni nem akar, s az
13763 IX | vasból vannak, s nem divatból viseltetnek.~– Sőt azok nélkül. Porkoláb,
13764 IX | bírónak, hogy én szeretlek, az visszaád birtokomba, mert nem elég,
13765 XV | egy elítélt vagyonának visszaadásáért, hogy azt saját leányának
13766 IX | levél, mely élte nyugalmát visszaadja; ebben van megírva, hogy
13767 V | megszabadulhatnának, maguk is örömest visszaadnák az egész lopott jószágot
13768 IX | Garanvölgyiné az én írásomat, s én visszaadom az övét.~– S ön nem akar
13769 XVI | nyertek vele semmit, mert visszaadták.~– Nem találtak benne mást,
13770 VIII | van várakozni becsülete visszaállítására?~– Nem, nem uram. Ha az
13771 VII | lelki nyugalommal ismét visszabocsátá kését a csizmaszár mellé;
13772 V | az ellopottak helyébe.~A visszabocsátott cselédséget pedig maga elé
13773 VII | ezek? – kérdé Bräuhäusel úr visszaborzadva, Kampóstól.~Kampós uramban
13774 XVIII | menyasszonya hogy iparkodik visszacsábítani; Aladár pedig mulassa magát
13775 II | nyíltszívű faj tanul csalni, visszacsalni, hazudni, hamisan esküdni.~–
13776 XV | már azután Aladár, hogy visszacsókolja a kedves gyermek kezét –
13777 IX | grimmiger schalterlöwe” visszadobta a levelét, s jól összeszidta
13778 IX | nádpálcáját átvéve kezéből, visszadörmögé:~– Szamár vagy, öcsém; –
13779 XIV | munkában volt; alig ért rá a visszaérkezett urat észrevenni, éppen akkor
13780 VI | bírt jószágrész Ádám úrra visszaesik. Óh, az öreg nagy mester,
13781 IX | kölcsönveszi; nem tudja visszafizetni és még kacag!~– Kérem, kérem –
13782 VI | többé tőle semmi rohammal visszafoglalni nem lehet. Mármost legsürgetősebb
13783 III | üdvös tanítást meggátolni. A visszafojtott fájdalom érzetével vevé
13784 XIV | majd elmondom, ha megint visszafordulok. Ülj veszteg, öcsém, ott
13785 VIII | trombitájába fújt, én meg visszafordultam, s most itt vagyok.~Vendelin
13786 XIV | hogy hallgasson, ő pedig visszafordulva e nevet mondá:~– Az én nevem
13787 IX | kaparni, s míg az urak felé visszaforgatta a fejét, úgy látszott rajta,
13788 III | beleírni; majd én mindjárt visszahozom; addig hajolj le itt a fűbe,
13789 IV | mert nem nekem szól, Azért visszahoztam ezt önhöz, hogy bontsa fel
13790 V | öt pengőt adok annak, aki visszahozza. Másnap reggel beáll hozzám
13791 XIII | örökké, s évek múlva is visszahozzák az álmok az eltűnt alakot,
13792 XVIII | meghagyva, hogy a holnap Pestre visszainduló gyorskocsin minden kiadó
13793 VIII | fehér zsebkendőjét, s ő is visszainte egy búcsú- és bocsánatadó
13794 VIII | észrevétlen kimehessen és visszajöhessen a vakajtón, hogy a háziak
13795 V | még egyszer az a paraszt visszajöjjön az udvarába, mert azt ugyan
13796 VII | csak közelebb”.~A negyedik visszajövetelnél nekitoporzékolt, úgy kergette
13797 VIII | azonban ismét ugyanazon úton visszajuthasson, az ajtót ne csapja be háta
13798 XIV | Ankerschmidt a zsilipgáthoz visszajutott, már akkor nem volt ott
13799 II | úr, hogy a számadásokat visszakaphassa, sietett haza, futott a
13800 IX | Szabadnak lenni ismét! Visszakapni az életet, a világot!~A
13801 XVIII | kárbaveszett házassága után, ismét visszakerült oda. Az embernek, hiába,
13802 IX | nyugodott meg addig, míg visszakerülve a nagy híresztelési hevélyből,
13803 XIV | lövésre emelve.~A csónakos visszakiáltott:~– Ne legyen az úrnak baja
13804 XVII | kénytelen volt őket újra visszakísértetni börtönükbe.~Mikor elvitték
13805 V | rögtön vasútra lehet tenni s visszaküldeni Bécsbe ahhoz, aki csinálta,
13806 VII | sorok; ezek nem találtatván, visszaküldettek ismét *steinba, onnan leküldettek
13807 III | húzlak.~Azzal zsebre dugva a visszaküldött levelet, rohant fel Ankerschmidt
13808 XIX | lengedeznek, akkor a medve – visszamegy odújába, pihent oldalára
13809 XV | fogom mondani.~Az öregúr visszament Aladárral szobájába.~– Nos,
13810 III | annyit sem tudok nekik visszamondani, adjon az Isten hát nekik
13811 XV | Ankerschmidttől hallott birtokának visszanyerése felől.~– Sajnállak érte,
13812 IX | Hát az, hogy szabadságát visszanyeri?~– Ah, hiszen olyan jól
13813 IX | elzárta biztos helyre a visszanyert szerződés példányát, mit
13814 VII | tetőpontján állt, hirtelen visszanyerte hadvezéri flegmáját, s önfeltaláló
13815 II | hegyén is volt, de megint visszanyomta; azután az orrának került,
13816 IX | kikapta kezéből az iratot, s visszanyújtá a segédtisztnek. – Ezek
13817 XVIII | hogy midőn a leveleket újra visszarakta borítékaiba, először is
13818 IX | elé, úgyhogy a szobaleány visszarettent, amint eléje dobbant.~–
13819 IX | most már kevésbé találta visszariasztónak az ajánlatot. Ha jól veszi
13820 VII | meglepetés, öröm és bosszúság visszásan váltakozó érzelmei között
13821 VI | Doktor Grisák bürójába visszasietve, egy látogatójegyet talált
13822 XV | kézre, mely a szabadságát visszaszerző folyamodást írta. Azt egyik
13823 IX | vajba mártod is itt, mégis visszaszökik a férjéhez.~– Tehát nem
13824 IX | találnál hagyni, s apádhoz visszaszöknél, én ezen törvény hatalmánál
13825 XVI | bíróság vizsgálata után ismét visszaszolgáltattak, most is ott állt az íróasztalon.
13826 XIII | ezt a hazát, a halottak visszatartanák őket!~ ~Ankerschmidt
13827 III | nem bír egy szomorú sóhajt visszatartani keblében, s hangja tompa,
13828 XIV | trágyarakás körös-körül visszatartja az árvizet. Efelől rögtön
13829 IV | bataillon ördögöt kellett visszatartóztatni a rohamtól ez ingerkedésre.
13830 XIV | mindaddig, míg egyszer Aladár visszatekintett, s kezével újra inte a lovag
13831 VII | jónak látta azokat ismét visszatenni rejtekhelyükre s a ládikót
13832 IX | cselédek. És utoljára mindig visszatér őreá magára, aki oly délceg,
13833 III | futott le az angolkertbe, a visszatérendő Gyuszit elfogni.~A hátramaradtak
13834 IX | a te uradnak küszöbéhez visszatérj! Mert ha én nem akarom,
13835 IX | gyanútlan személyre, aki atyám visszatértekor bizonyságot tegyen afelől,
13836 XIV | házomlástól. Hogy harmadszor is visszatértem a csónakkal, akkor azt mondá: „
13837 XV | sepri mindnyájúkat.~Aladár visszatértiben nem találta oly szemetesnek
13838 VIII | fogadott neki szót, mert visszatérve a folyosóról a szobába,
13839 I | birkaakol gőze megfogta, ismét visszatevé orrára, s egyet villantva
13840 XV | öcsém – szólt Garanvölgyi visszatéve a levélkét ereklyés rejtekébe –,
13841 XIV | mezőket, ott most vízszíntől visszatükrözve látszott meg az ég, mindenütt
13842 VI | körülmény. Nagysád mindenkit visszautasít, és ennek senki sem találja
13843 III | vakmerő támadásokat erélyesen visszautasítani; minden ól, pajta, csűr
13844 IV | ami házamtól jött önhöz, visszautasított olvasatlanul, azzal az izenettel,
13845 IX | felvállalom, de amit én visszautasítottam. Azóta megtudtam, hogy Maxenpfutsch
13846 XV | okot találnom rá, amiért visszautasítsam. Erzsike úgyis „bácsi”-nak
13847 IX | regesztrálta.~Még aznap visszautazott Pestre.~Ankerschmidt türelmetlenül
13848 XIV | miket fegyverrel lehet visszaverni. Majd egy gazdag úr jön
13849 VIII | Natalie azonban mindamellett visszavonhatatlanul megígéré, hogy amint Bogumil
13850 XIII | volna is a föld kerekén, visszavonta őt egy hon, egy táj, egy
13851 III | igen idején látja egyelőre visszavonulni; sőt ha azon meggyőződésre
13852 XVIII | vontak a fényes csillagok visszképei; melyen tűzkígyóként úszott
13853 VII | helyzetben holmi tréfálkozási viszketeg csiklandja a bőrét. Sőt
13854 II | elevenen elő tudta adni minden viszontagságait, hogy szabadult ki a csatából,
13855 IX | szeretni.~– De az nagyon sok viszontagsággal járó hivatal.~– Sőt inkább!
13856 IX | enged el.~Az első nap a viszontlátás csendes örömei között folyt
13857 V | plátói, mint a tárklijátszás viszonya, barátsága, szerelme a játszótárs
13858 IX | hogy Hermine kisasszony viszonyáért fogja őket felelőssé tenni
13859 XVIII | Pedig, ahogy mi ismerjük a viszonyokat, ezt aligha meg nem fogja
13860 IX | fogja hozni Aladár azon régi viszonyukat, mely egyúttal szerződésileg
13861 II | macskafiúkat?~– Ismerem – viszonza a kurta nyakú férfiú, nem
13862 XV | örökre!…~– …Bizony örökre – viszonzá Aladár kebléhez ölelve gyengéden
13863 III | hajdani jóakaróival tett vitában kapott a harcmezőn, okot
13864 VI | eszességének köszönheti, hogy a vitalitiumképpen bírt jószágrész tulajdonává
13865 III | Pajtaynétól megszerzett vitalitiummal. Kétezer hold legjobb termőföldet
13866 I | az enyim. Tőlem csak mint vitalitiumot bírta azt testvérem özvegye;
13867 XVII | nem követett el: Majd meg vitatkozni kezdtek, egymást keresztkérdésekkel
13868 IX | házamhoz. És most ne is vitatkozzék velem többet, mert nekem
13869 IX | vidor csevegéssel –, mi itt vitázunk Hermine-nel, ő azt állítja,
13870 IX | neve is ott áll, hát az viteti el. Ez már csak természetes.~–
13871 I | valami plasztronsisakos vitézek, kik a vívóiskolában valami
13872 IV | lovaghoz.~– Nagyságos és vitézlő uram; igen-igen nagy dolgokat
13873 I | járatban van, s minden sisakos vitéznek előmutatni az úton, s keze
13874 III | derék ifjú. – Egy levelet vittem a kastélyból abba a másik
13875 I | rendelni, hogy akinek rongyos vityillója van olyan helyen, ahová
13876 I | plasztronsisakos vitézek, kik a vívóiskolában valami asszóra készülnek.
13877 XIV | véres testét, s a fekete vízárban amint annak szép hosszú
13878 XIV | felülről, a pilótákat a mostani vízárral megerősíteni nem lehet.
13879 XIV | tengerpart volt már, széles vízártól ostromolva; az erdőn túl
13880 XIV | mondani, hogy állhat egy folyó vize hat lábbal a tér felett,
13881 XIV | tulajdonképpen semmi közük a vízépítéshez. Többek között valami Mikucsek
13882 III | amíg az ember az eleven vízérre talál.~Tehát odább ásott.~–
13883 XIV | Ankerschmidt szomorúan nézett le a vízfenékre. A víz színe alatt, melyen
13884 XIV | könnyebb munkánk lesz, a vízfolyás mentébe jutottunk.~– Nem
13885 XIV | vészharangszó, az égből az ezernyi vízi szárnyas rekedt, zajgó hangja,
13886 XIV | alattságra fogott lovak; míg vízmentében mármarosi oláhok tutajai
13887 XIV | tutajai szoktak csendesen vízmentén szállani; közben egy-egy
13888 XIII | építve. Az egészen száraz, vízmentes hely, s olyan szép ott a
13889 III | vagy kicsoda, s ujjai közül vizsgálá a hölgyek arcán tett hatást.
13890 XVI | szekrényke, mit a bíróság vizsgálata után ismét visszaszolgáltattak,
13891 VII | csak a kasznárja tétetett vizsgálati állapotba.~– Jól van; örülök,
13892 V | végeredményével a kétheti vizsgálatnak, hogy ezek mind ártatlanok.~
13893 V | gonoszul komplikált históra. A vizsgálatok nagyon soká fognak eltartani.~
13894 XIV | a mérnök előre látta? Ki vizsgálhatja a szívek és vesék titkait?
13895 II | mintha egy kormányszék vizsgálná át számadásait. Ha valaki
13896 VII | kezeit, s nézte tovább, hogy vizsgálnak egyik paksamétát a másik
13897 V | alatti időköz.~– Tetszett a vizsgálóbizottmányt kinevezni a tiszai zsilip
13898 VI | megérteni nem is igen mély vizsgálódás kellett. A doktor úr a megírt
13899 VII | ismerős viszony közte és a vizsgálók között még csak gyanúba
13900 VII | Valóban Bräuhäusel úr és vizsgálótársai egy betűt sem találtak a
13901 II | komoly, jó tekintetű arcára, vizsgálva rajta a mondat hatását.~–
13902 III | magamhoz hasonló medvékkel, de vizsla sohasem, ki a vadász számára
13903 V | mindennapi teáját. Kövér vizslája a pad alatt hevert, kiöltött
13904 XIV | kövér mezőket, ott most vízszíntől visszatükrözve látszott
13905 XIV | a cselédség ettől a nagy víztől – jegyzé meg az ősz földmíves.~–
13906 XVIII | szép volna az eget mutató víztükör fenekén feküdni s egyike
13907 V | kézre adja a jószágot, egyik völgyből a másikba átterelik; mindig
13908 VI | Aladár egy ízben elment a vörös pántlikásokkal, mint nemzetőri
13909 XVIII | készen tartják a színházi vokálkvartettet megérkezése estéjén adandó
13910 VII | eljegyzett mátka, nem akarja a vőlegényeért tett folyamodást benyújtani.
13911 XV | minálunk – szólt Erzsike, vőlegényéhez simulva szerelmesen.~– Pedig
13912 VI | optima forma! Nem akarom régi vőlegényemet kiszabadítani, hogy „önnek”
13913 IX | kiszabadítá nagylelkűen Corinna vőlegényét, s így elrontotta Grisák
13914 VIII | az ember egy késedelmes vőlegényre vár, még ha násznagy is
13915 IX | megmentett 5000 forintból a vőlegénytől is, a menyasszonytól is
13916 IX | éppen nagyon megjárta, nem volna-e az egészen színpadi igazságtétel,
13917 IX | fogatot csinál. Nagyon meg volnál vele átkozva, ha elvennéd.
13918 III | Szörnyűség! Hát testvérei voltak-e?~– Azokat is mind megölték.
13919 III | mondják, s annálfogva minden vonakodás nélkül ki is szolgáltatá
13920 VII | odanyújtva elé.~A káplár vonakodott.~– Vagy úgy? Az urak nem
13921 I | ennyi és ennyi hüvelyk, vonal és minőség meghatározását
13922 XV | Két szív összeköttetési vonalainak előmunkálatai voltak azok,
13923 V | látszott, hogy egy diagonális vonallal eléje kerülhessen a lovagló
13924 XIV | új töltést húzatni azon a vonalon, amelyen e takaros munka
13925 IX | volt kelve alakjából minden vonása.~A levél kiesett reszkető
13926 XVIII | Gyakorlott szeme a kéz vonásain megismeri azoknak íróját.
13927 IX | ismét meglátná azon kéz vonásait.~Még aznap este elhagyta
13928 XV | is, de nem gondolt reá; e vonásoknál azon sorok álltak szeme
13929 VII | nem álltak helyt a kérdőre vonatásnak; ott tűnt ki a szögletben
13930 VII | akadályozná; s ha ezúttal önök és vonatkozólag ön maga, minden egyéb tényleges
13931 IX | menetelén, s még az éjszakai vonattal visszatért Bécsbe.~Ankerschmidt
13932 III | poltronhoz, és számadásra vonhassam e gyáva megbántásért.~–
13933 VII | annyi malícia, hogy vállat vonítson s azt felelje:~– Biz én
13934 IX | nézett szét, és vállait vonogatta.~Eliz mérgesen ragadta meg
13935 VII | kinek arcán barázdákat vont a sírás, mint a záporpatak
13936 XVIII | amelyben rezgő gondolatjeleket vontak a fényes csillagok visszképei;
13937 XIV | mentében halászcsónakok vontatják a kivetett háló apacsúrját,
13938 XIV | víz fölött; terhes hajókat vontatnak máskor alattságra fogott
13939 XIV | kallóverést igazgató vezényszó vontatott hangja elvette az éjszaka
13940 V | kiszállt a síkra.~Hat ökör vontatta ki, egészen e célra készült
13941 XIV | láncaikról, a járművek partra vontatva, az egész víz színe járatlan,
13942 III | magát, s a magányéletbe vonuljon vissza.~Neje bécsi bankár
13943 III | kellett bizonyos ponton vonulni az őrseregnek, s netaláni
13944 VII | égen lármás varjúcsoport vonult a város felé.~– Károg a
13945 III | hölgyek saját termeikbe vonultak; a lovag pedig átvezette
13946 IX | mint a beteg lónak. Faites vos jeux, messieurs!~– Kérek
13947 XVI | mondja az írás.~– Óh nem! A „votum Minervae” asszonyi szavazat,
13948 XVIII | gnädiger Frau! nicht mehr wajsz ungrisch. Hat vergessen
13949 XIV | kamarális erdőben, megidéznek „wegen forstfrevel”, s úgy rám
13950 XIV | nevet mondá:~– Az én nevem Weltumsegler Jonatán.~Az öreg megcsóválta
13951 IX | ennyit elmondott, nagyon erős Wertheim- és Wiese-féle szekrénybe
13952 XV | leányától megkérdezhesse: – Wie befinden Sie sich, mein
13953 IX | nagyon erős Wertheim- és Wiese-féle szekrénybe kellett volna
13954 Uto | tőle ezen erős mondást: wir Ungarn lassen unsere Rechte
13955 IX | aludni.~– Itt a reggel! I wish you a good morning, missz! –
13956 IX | sok van a „mi” életünkben.~X. Különböző fogadtatások~
13957 IX | régen elfelejtette már.~XI. Az a bizonyos szegény asszony~–
13958 IX | diktálni, hogyan írjam.~XII. Mit neveznek archimedesi
13959 XIII | XIII. Az a hant, mely ideköt~
13960 XIV | XIV. A közös baj~Az életben
13961 XIX | XIX. Mikor a medve kijön a barlangjából~
13962 XV | XV. Akik egymást nem ismerték~
13963 XVI | XVI. Az ócska ház~Hja, biz az
13964 XVII | XVII. Különös pöreset~Hetek múltak
13965 XVIII | XVIII. Egy kis tréfa a cabinet
13966 V | lopták volna el, csak a yorkshire-ieket ne! Ez volt a gyöngéje.
13967 VII | aki azóta is mindig jön a yorkshire-iekkel. Valószínűleg az a darab
13968 V | kezét –, hogy ha kikeríti a yorkshireieket, azon a húsz forinton kívül,
13969 IX | Itt a reggel! I wish you a good morning, missz! –
13970 XIV | Tükör: „él a szegénységnek zabkenyerével”. Kendteknek pedig idelenn
13971 IX | förmedt rá:~– Elmehet már ön zabot hegyezni Sziléziába! Nem
13972 VIII | olyan dolgot adni, melynek zajától lehetetlenné legyen minden
13973 XIV | ezernyi vízi szárnyas rekedt, zajgó hangja, a földről az a megnevezhetetlen
13974 IX | exiliumából megérkezék.~Nagy zajjal jött a derék úr, mint illik
13975 IX | időkig szeretett pihenni, zajos énekszóval költse fel álmából;
13976 IX | morning, missz! – enyelge, zajosan nyitva át a szomszéd szobába
13977 XV | már – szólt Aladár, ki a zajra eléje sietett, – ha egészen
13978 VI | Nem? Ne tagadja. Vagy gróf Zajtayné. Hiába tagadja, úgyis megtudom;
13979 VII | barázdákat vont a sírás, mint a záporpatak az agyagföldön. – Megijedtél
13980 IX | egyszerre önteni szapulószámra a záport, mennydörgéssel, villámlással
13981 VII | ifjúsága virágát hármas zár alatt hullatja el.~Az ajtó
13982 IX | levén abban egy végzetes záradék, mely azt rendeli, hogy
13983 I | írásban adott, bizonyos záradékban a maga részére egy igen
13984 IX | a kulcsok Aladár hármas záraiban, s eléje lépett egyike azon
13985 IX | Gyuszit. A hátulsó ajtót zárjátok be, s hozzátok ide a kulcsát.~
13986 IX | vigyázzon, nem fogadok. Be sem zárlak, mert vénségemre nem akarok
13987 IX | azt akkor berekeszteni, ki zárná le a zsilipet, mikor az
13988 Uto | utat is el akarta tőlünk zárni: megtámadva a vallásszabadságot.
13989 VIII | szobájának ablakán be volt téve a zártábla; a másik szoba egyik ablakán
13990 II | a falat kenyért, s kaput zártatok előtte. Reszkessetek! Reszkessetek!~
13991 II | városába nem fog menni, hacsak zászló után nem: én pedig tudtommal
13992 XV | egy selyemrongy valami zászlóból stb. stb., onnan vette elő
13993 IX | a tiszta álmot, amit nem zavar még más, mint egy szótalan
13994 VI | már tudom azt. Ne tessék zavarba jönni. Kegyed jegyese fogva
13995 II | úr, igazán mondom; nagy zavarban volt. Ha ezt a teljes, szívből
13996 I | procent mellett kisegíté a zavarból. Egyik elhajtatta a birkáit,
13997 XV | leánya; a leányka azután mily zavarodottan süté le szemeit, míg Ankerschmidt
13998 IV | egymástól.~Kampós uram meg nem zavarodva emelé fel a szétgyúrt kalapot,
13999 VII | közigazgatás intézményeire zavarólag hathatna, s az államföltételek
14000 XIV | medre nagyon meg volna telve zavaros vízzel, és fordult irányban
14001 XIV | gondosan betakarta újra, s zavarta a tűzben az üszköket.~A
14002 VI | okvetlenül meginni.~Corinna zavartan és közönyösen hebegé.~–
14003 IX | egészen összevissza volt zavarva e lyányka magaviselete által,
14004 IX | vitatkoznak önök oly tudományos zélussal? – kérdé tréfásan doktor
14005 VII | a hajdankor pythonisszái zendíték meg a dodonai körmondataikat.~–
14006 III | végeztével Richárd elárulá zeneképességét, s zongorához ült; eljátszotta
14007 XIV | út két oldalán; az erdő zengett a csalogánydaltól, rigófüttytől,
14008 II | Úgy rábízhatta Garanvölgyi zilált gazdaságát, mintha egy kormányszék
14009 XIX | látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél
14010 IX | délután öt óra tájon pedig oly zivatart küldött rá, amilyent még
14011 II | nevezi magát?~A derék kis zömök ember egy ideig tétovázott:
14012 III | idelenn; de akivel össze nem zördülni nagyon könnyű, miután sehova
14013 IX | az ostoba gyermeknek, úgy zokog. No hát mondom már, hogy
14014 III | papának.~– Ah, Hermine! – zokogá missz Natalie, a nagyobbik
14015 IX | levelet végigolvasta, oly zokogásba tört ki, hogy a könny két
14016 XVI | könnyel, egyszerre heves zokogásra változott jókedve, odaborult
14017 IX | kendőt; úgy, hogy a nagy zokogást meghallották a cselédek,
14018 VIII | arra kérte, hogy ne sokat zokogjon, mert gyanút fog vele költeni,
14019 IX | elkezde oly keservesen zokogni, hogy apja ijedten ugrott
14020 IX | kebléhez szorongatta; és újra zokogott és sírt, mint a nyári zápor,
14021 VIII | tervezésben ott felejtették a zongora mellett, s ő már kezdte
14022 VIII | alázatosan kérdi, hogy hány órai zongora-sáncmunkára van ítélve?~Úgy? Ezt föl
14023 VII | háztól, hanem még odafogadta zongoramesternek. Mikor az asszonynép úgy
14024 VII | karsamadiner”. Gyuszi! Küldd ide a zongoramestert!~– Hogyan? Őelőtte? – kérdé
14025 III | egy óráig büntetésül a zongoránál fog ülni, s folyvást „skálát”
14026 VIII | Elizem, legyen oly jó a zongoraóráját nehány perccel hamarább
14027 IX | és mondani fogja: „Allez! zongorasáncmunkát végezni!”~Jó lesz már megnézni,
14028 VII | igen jól tudta játszani a zongorát és a lengyel menekültet,
14029 VII | maradt a lovag családjánál, zongoratanítói hivatalos minőségben. Mint
14030 XIV | helyén a lelke, hogy egy nagy zongoratokot lehozasson a padlásról,
14031 VI | tőle kérdezte meg, hogy mit zongorázzon; mellé ült a teázás alatt,
|