| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 82 1 9 4 99 1 a 5013 à 2 abba 12 abbahagyni 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 5013 a 2294 az 1767 hogy 1332 nem | Jókai Mór Az új földesúr IntraText - Concordances a |
Fezejet
1 I | Meglehet ugyan, hogy élek, hála a komáromi kapitulációnál 2 I | geleitscheinnak; s dacára annak a muszka lándzsának, amely 3 I | hogy miért tovább, mikor a fű éppen olyan szépen kinő, 4 I | termés tökéletesen úgy elfogy a maga útján, mintha én nem 5 I | olyan állatok is legyenek a világon, amik félig növények; 6 I | Garanvölgyi szájából azokon a korán beállt téli ködös 7 I | egynéhány millió ember abban a kedélyállapotban volt, hogy 8 I | jókor vetődött még haza a hadjárat után, hogy tapasztalhassa, 9 I | Az ember meghúzza magát a szobájában, néha átrándul 10 I | esetben reggeltől estig ütheti a filkót puffra, magához hasonló 11 I | menekült is csak vetődik a házhoz, aki a tarokk-kompániát 12 I | csak vetődik a házhoz, aki a tarokk-kompániát kisegíti; 13 I | se baj: rágyújt az ember a pipára, s füstöl, míg beesteledik. 14 I | idézteti az embert, bízván a "favor in judice" most kedvező 15 I | legalább észreveteti, mint a köszvényes titillációk, 16 I | találsz egy lapon, ez is a kor kedélyhangulatához tartozik. 17 I | kedélyhangulatához tartozik. A klasszikusok nyelvéhez, 18 I | ha az élők nem segítik, a halottakhoz fordul. Ki tudja, 19 I | ha latinnal keverve marad a nyelvünk, tán most mi is " 20 I | dies die; egyik nap tolja a másikat. ~Egy ilyen kedve 21 I | tökéletességgel mégsem lehet a világot kizárni a szobából, 22 I | lehet a világot kizárni a szobából, a politikai változások 23 I | világot kizárni a szobából, a politikai változások ellen 24 I | odújában is, s megtámadják a dohánydöböze közepében. - 25 I | szűzdohányt" színi: be van hozva a monopólium; a dohányt csak 26 I | van hozva a monopólium; a dohányt csak trafikából 27 I | nagy pénzzel lesz adósa a státusnak. ~Garanvölgyi 28 I | lesz. ~És azzal fölviteté a padlásra ősi tajtékpipáit, 29 I | padlásra ősi tajtékpipáit, a minden veszedelemben hű 30 I | húzva-vonva jött napon azzal a hírrel örvendezteték meg, 31 I | örvendezteték meg, hogy bizonyára a bor is akcíza alá esik, 32 I | engedelmével lehet csapra ütni a hordót, s meg kell adni 33 I | semmiféle italhoz, kivéve a vizet. ~Egy újabb, senkitől 34 I | kívánt napon ismét arra a jó hírre ébredt, hogy a 35 I | a jó hírre ébredt, hogy a játékkártyák is bélyeget 36 I | ezentúl azokon is ott lesz a sas. ~- Jól van, tehát nem 37 I | fogadását. ~Megint virradt, a természet rende úgy hozta 38 I | vadászni akar, puskát csak a megyefőnök engedélye mellett 39 I | huszáringredienciát nem használandja a státus jóllétével nem egyező 40 I | megtudta, hogy ha az ember a szomszéd faluba át akar 41 I | útlevélre van szüksége, amit a székvárosban lehet kapni 42 I | tehát ezentúl itthon maradok a faluban, nem megyek sehová. 43 I | Legalább nem dűlök fel a kocsival az úton. ~És azontúl 44 I | ment tovább sétálni sem a kertek aljánál; ez volt 45 I | kertek aljánál; ez volt a leghosszabb út, amit tett, 46 I | leghosszabb út, amit tett, még a vetéseit sem nézte meg soha. ~ 47 I | soha. ~Egyszer aztán azt a legújabb intézkedést tanulta 48 I | múlhatatlan szüksége van a státus orgánumainak ellenőrizni 49 I | alakú föveget viselnek, s a gondviselés rendeleteibe 50 I | iparkodnak tanúsítani, hogy a kalapjaikon levő szalagot 51 I | kalapjaikon levő szalagot a karimán túl engedik csüggni, 52 I | Tehát ezentúl nem megyek ki a házból. Legalább nem szaggatok 53 I | megtartá szavát. Azontúl csak a kertjében sétált, s ha beszorult, 54 I | amik rögtön megelevenültek a dolgok rendbejöttével, mint 55 I | elhullott légy, ha télen ráfűtik a szobát. ~No még egyszer 56 I | vesz, ami már jogosítva van a bíró előtti megjelenésre; 57 I | összezsinegelé pöriratait, betette a szekrénybe, felmondott a 58 I | a szekrénybe, felmondott a prókátorának. Aki ellen 59 I | tudni fogja, hogy mikor a magyar ember lemond arról, 60 I | találta adni az árát ennek a "passzív ellenállásnak". ~ 61 I | passzív ellenállásnak". ~A mindent "laisser faire" 62 I | faire" következtében majd a hámos lovait egzekválták, 63 I | egyik-másik pajtájára nyomták rá a hivatalos pecsétet, majd 64 I | utóbbira éppen nagyon vásott a foga: szerette volna tudni, 65 I | hogy ő, ki vénségeig mindig a maga emberségéből élt, s 66 I | egyik uzsorás egzekválta, a másik pedig segítségére 67 I | procent mellett kisegíté a zavarból. Egyik elhajtatta 68 I | zavarból. Egyik elhajtatta a birkáit, s elkótyavetyélte 69 I | elkótyavetyélte párját 2 forinttal a becsáron alul, a másik megszánta, 70 I | forinttal a becsáron alul, a másik megszánta, s megvette 71 I | ugyanazon birkákat 2 forinttal a becsáron felül, s megint " 72 I | rendben" volt minden. ~Egyszer a drága birkák is azt gondolták 73 I | ki, hogy ők megdöglenek. A szisztéma nem tetszett-e 74 I | egy télen nagyon kezdték a kamatszelvények helyett 75 I | beadogatni, gyapjú helyett a nagyon devalvált értékű 76 I | értékű bőrrel szolgálván a gazdának. ~Ez egy kicsit 77 I | marhadoktort", talán tud segíteni a birkákon. ~Az ismerős ígérte, 78 I | táplált egyéniség lépett elő, a legújabb divat szerint öltözve, 79 I | elválasztva, s leszorítva a legfényesebb kürtőkalappal. 80 I | jaquemárkesztyűk, agyarán a legfinomabb virginia bocsát 81 I | kivéve foga közül két ujjával a virginiát s megemelve pálcás 82 I | Ugyan szükségük is van már a birkáimnak a segítségére, - 83 I | is van már a birkáimnak a segítségére, - jöjjön csak 84 I | úr. ~Azonnal karon fogta a doktor urat, s mielőtt ez 85 I | elegyedhetett volna, átvezette a tágos udvaron keresztül 86 I | tágos udvaron keresztül a birkaakolba, behúzta maga 87 I | cipőinek, s beerőltetve a beteg birkák rekesztékébe, 88 I | elkezdé neki magyarázni a veszedelmes diagnózist. ~- 89 I | lássa, doktor úr, ennek itt a szája fáj, nem tudja a szénát 90 I | itt a szája fáj, nem tudja a szénát rágni, emennek meg 91 I | szénát rágni, emennek meg a lába fáj, nem tud a lábán 92 I | meg a lába fáj, nem tud a lábán megállni. ~- De megengedjen, 93 I | még furcsább, hogy amikor a szájfájás elmúlik az egyiknél, 94 I | egyiknél, akkor beleesik a lábfájásba, s megfordítva, 95 I | megfordítva, amelyiknek ma a lába fáj, annak holnap a 96 I | a lába fáj, annak holnap a szája fog fájni. ~- De megbocsásson, 97 I | meglehet, nemigen értek a barmokhoz, ön jobban tudhatja, 98 I | Akkor hát ne nézzük a birkákat. Egyébiránt - nem 99 I | nem fárasztom az urat a szobámig, itt is elvégezhetjük. 100 I | jönni? ~- De kérem - szólt a juris doctor, az ülhelyül 101 I | mégis komfortábelebb volna a szobában értekeznünk. ~- 102 I | lefoglalni való. Tegye ön a kezét, azt tanácslom, ezekre 103 I | kezét, azt tanácslom, ezekre a birkákra. A kliense ugyan 104 I | tanácslom, ezekre a birkákra. A kliense ugyan nem köszöni 105 I | nem köszöni meg, mert ez a bőrével fog fizetni, de 106 I | nagyságod kikaphatja belőle a salláriumát. ~- Kérem - 107 I | félvállról átmosolyogva a jövevényhez a háziúr. - 108 I | átmosolyogva a jövevényhez a háziúr. - Már "édes amice" 109 I | felkérjem. ~Most volt még csak a sor Garanvölgyin a bámulásra. ~- 110 I | csak a sor Garanvölgyin a bámulásra. ~- Ankerschmidt? 111 I | fejtené meg doktor úr ezt a charádát, mert én soha életemben 112 I | Honnan szomszédom nekem a nagyon tisztelt Ankerschmidt 113 I | Ritter von úr őméltósága? ~A doktor úr most már bővebb 114 I | kliensem és megbízóm, az a bizonyos, aki a hajnácsi 115 I | megbízóm, az a bizonyos, aki a hajnácsi parcellát megvette. ~- 116 I | parcellát, kérem? ~- Azt a bizonyos kétezer holdas 117 I | sógorasszonyától. ~- De iszen uram, az a jószág az enyim. Tőlem csak 118 I | amik előtt le kell venni a kalapját a világ minden 119 I | le kell venni a kalapját a világ minden jogtudósának. ~ 120 I | is rajta magában eleget a doktor úr! Hogy mosolygott 121 I | Hogy mosolygott gúnyosan a balga táblabírán, akinek 122 I | özönvíz előtti fogalmai vannak a jogviszonyokról. Levette 123 I | jogviszonyokról. Levette a szemüvegét, megtörlé selyemzsebkendővel, 124 I | selyemzsebkendővel, mert a birkaakol gőze megfogta, 125 I | s egyet villantva vele a táblabíró felé, nagy bölcsességgel 126 I | Sajnálom; de ez nem változtat a dolgon. Ez nem tesz különbséget. ~- 127 I | értem. ~- Járatja uraságod a Reichsgesetzblattot? ~- 128 I | Reichsgesetzblattot? ~- Járatja biz a kakukk. ~- Ah, tehát nem? 129 I | keblébe dugva kesztyűs ujjait a doktor úr, nagy folyékonysággal 130 I | folyékonysággal megnevezé a Reichsgesetzblatt azon számát, 131 I | rendelet foglaltatik, mely a "régi" jogcímeken alapuló 132 I | fekvő vagyona van, eziránt a bitorlót megintetni, megperelni, 133 I | beati possidentes"; aki a birtokban találtatik, az 134 I | vétetik tulajdonosnak, s a jogi pörcímen többé keresetet 135 I | nem lehet. Minthogy pedig a kiszabott határidő már lefolyt, 136 I | minthogy Garanvölgyi úr a Reichsgesetzblattot nem 137 I | doktornak. Magam vagyok a hibás, amiért a Reichsgesetzblattot 138 I | Magam vagyok a hibás, amiért a Reichsgesetzblattot nem 139 I | járattam. Rögtön küldök a postára, s megrendelem, 140 I | valaki, akinek jusst ád hozzá a paragrafus. És hát már most 141 I | És hát már most miben áll a szívesség, amit én Ankerschmidt 142 I | szomszédommá hogyan lett. ~- A lovag úr "szívességnek" 143 I | adott, bizonyos záradékban a maga részére egy igen terhes 144 I | stipulálni, mely abból áll, hogy a jószág belső telkén levő 145 I | enklávéba, még akkoriban a léghajók kormányozhatósága 146 I | árendás ki ne pusztítsa a szép vén jegenyefákat két 147 I | oldalon: ~- Ilyenformán a cesszió értelmében a nagyságos 148 I | Ilyenformán a cesszió értelmében a nagyságos asszony az érintett 149 I | olyan sokat. Rontsák le a házat, építsenek helyébe 150 I | erősíteni kétkedő hitét a jogok tudora. ~- Lehetetlen! - 151 I | együgyű fejcsóválással, hogy a doktor kezdett kétségbeesni 152 I | facti elfoglalná azt tőlem a Ritter von, mit tehetnék 153 I | Törvénybe idézhetné! - sietett a kész felelettel doktor Grisák. - 154 I | tartanom, hogy azon esetben a bíró engemet csukat be, 155 I | Doktor Grisák kezdett arra a nyomra jönni, mintha ez 156 I | nyomra jönni, mintha ez a táblabíró nem egészen együgyűségből 157 I | iróniájával! Dühönge magában a doktor. ~- Talán hát lehetne 158 I | bélyegpapírra írva, vagy talán, hogy a pecsét nem jó helyre van 159 I | legyen szíves felkelni onnan a szénáról; ezt nem végezhetjük 160 I | nem végezhetjük el itten a juhistállóban, legyen jó 161 I | nagy készséggel ugorva fel a szénahalomról, melyre letelepedett 162 I | melyre letelepedett volt. - A büróba? A kancelláriába? 163 I | letelepedett volt. - A büróba? A kancelláriába? Óh igen szívesen! 164 I | szó, akkor mindenesetre a comptoirba kell mennünk. 165 I | irodámba. ~S vezette aztán a doktor urat nagy előzékenységgel 166 I | nagyon kezdé kerülgetni a perkereső férfiút, ki is 167 I | helyesnek találván, rögtön kiadá a parancsot az elősiető béreseknek: - 168 I | Mindjárt kosarakat kössetek a szájukra ezeknek az ebeknek, 169 I | ti semmirevalók! ~Azzal a kertbe vezette át a vendég 170 I | Azzal a kertbe vezette át a vendég urat, ott egy tekervényes, 171 I | látszott levágva lenni, mint a vásári sátorok eleje. ~Annak 172 I | ördög ez!? - kiálta fel a juris doctor, midőn körültekintett, 173 I | szólt nyájas mosolygással a háziúr. - Itt töltöm én 174 I | háziúr. - Itt töltöm én a napot csendes stúdiumokkal. - 175 I | szavai valóságát, előszedé a méhkasok mellé lerakott 176 I | csendes, magányos hely, ahol a tanulmányozót semmi zaj 177 I | zaj sem háborítja; ahol a világi lárma helyett csak 178 I | világi lárma helyett csak a csendes "örök munkásokat" 179 I | dolgozni az utókor számára. A méhek társasága nagyon hozzánk 180 I | ellenében praktikus aggodalommal a juris doctor. ~- A "jó embert" 181 I | aggodalommal a juris doctor. ~- A "jó embert" nem bántják - 182 I | bántják - nyugtatá meg őt a háziúr, a sareptai pusztában 183 I | nyugtatá meg őt a háziúr, a sareptai pusztában lakozott 184 I | illő kedélynyugalommal. ~A juris doctor úr most már 185 I | ezzel angazsírozva volt arra a kísérletre, hogy megtudja 186 I | megy-e hát ő is. S leült a hárspadra, mely bundával 187 I | Dzirdzon-kasra telepedett le a doktor úrral szemben. ~- 188 I | Ankerschmidt, megszerezvén a jószágrészt, s a hozzá tartozó 189 I | megszerezvén a jószágrészt, s a hozzá tartozó belső telket, 190 I | belső telket, bírni óhajtaná a rajta levő épületet is, 191 I | rajta levő épületet is, a hozzá vezető úttal együtt. ~- 192 I | Garanvölgyi -, miután az a kastély neki ottan csak 193 I | tataroztatni... ~- Dehogy! A baglyoknak és patkányoknak 194 I | patkányoknak így is elég jó az. ~A doktor juris ezt humorisztikus 195 I | tréfásan folytatni kell. ~- A denevérek úgysem fizetnek 196 I | kísértő szellemei. ~- Hahaha! A jámbor kísértetek ugyan 197 I | felkiáltás már nem volt a nevetés folytatása; a doktor 198 I | volt a nevetés folytatása; a doktor széles jó kedvében 199 I | egy harcias szellemű méh a nyakacsigájára repült s 200 I | csapóföldet - vigasztalá a jajveszéklőt a háziúr. - 201 I | vigasztalá a jajveszéklőt a háziúr. - Elmúlik az. ~De 202 I | háziúr. - Elmúlik az. ~De a doktornak már elmúlt a nevető 203 I | De a doktornak már elmúlt a nevető kedve. ~- Nos hát 204 I | uram, mennyiért mondom fel a szállást a baglyoknak, denevéreknek, 205 I | mennyiért mondom fel a szállást a baglyoknak, denevéreknek, 206 I | kísérteteinek? - szólongatá a sziszegőt Garanvölgyi úr. ~- 207 I | teljhatalommal vagyok felruházva a lovag úr által; ... de az 208 I | de az ördög vigye el ezt a méhet... azt hiszem, hogy 209 I | tizenkétezer forintért az a romnak induló épület jól 210 I | hazamenni és megmondani a lovag úrnak, hogy én azt 211 I | lovag úrnak, hogy én azt a rongyos épületet el nem 212 I | Még meg fog dagadni! ~- A vételár? ~- De, ez a méhcsípés.. ~- 213 I | A vételár? ~- De, ez a méhcsípés.. ~- Nem adom 214 I | több pénz kell! - okoskodék a doktor. ~- Essünk át rajta, 215 I | lesz. Egy regényes ruina a kastély udvarán. ~- A szél 216 I | ruina a kastély udvarán. ~- A szél máris bontja a tetejét. ~- 217 I | A szél máris bontja a tetejét. ~- Én pedig föl 218 I | talál dűlni, ott hagyom a romjait feketülni. ~Doktor 219 I | akadt össze; neki pedig a lovag azt adta megbízásul, 220 I | adta megbízásul, hogy ha a rozzant kastélyt megveheti " 221 I | hanem várni fogok, míg a Reichsgesetzblattban kijön 222 I | Reichsgesetzblattban kijön az a paragrafus, mely azt fogja 223 I | ajánlom magamat. ~Nehogy pedig a doktor úr azt hihesse, miszerint 224 I | is lehet, amint felkelt a hárságyról, Garanvölgyi 225 I | Garanvölgyi úr végigfeküdt a bundán, s elővéve Horatiust, 226 I | infecta kitaláljon magára a kertből, mert Garanvölgyi 227 I | megjegyezni.) ~Azonban amíg a kertajtóbul a bérkocsiig 228 I | Azonban amíg a kertajtóbul a bérkocsiig defilál az ember, 229 I | defilál az ember, addig a komondorok ugyancsak megszabdalhatják; 230 I | megszabdalhatják; pedig már a méh is megcsípte. ~És sehol 231 I | aggodalmasan kitekintett a kert rácsajtaján, nagy meglepetéssel 232 I | meglepetéssel szemlélé, hogy a béresek ugyancsak szót fogadtak 233 I | fogadtak Garanvölgyi úrnak, a vett utasítás folytán mindegyik 234 I | plasztronsisakos vitézek, kik a vívóiskolában valami asszóra 235 I | valami asszóra készülnek. A cselédnép hahotázott az 236 I | hahotázott az udvaron, még a pesti bérkocsis is velök. ~ 237 II | II~A szerencsétlenség mint iparüzlet~ ~ 238 II | készen állt az új kastély a túlsó faluvégen. ~Hamar 239 II | hogy építője könnyen bánik a pénzzel. ~Másik őszön bele 240 II | lett volna velük; ilyformán a régi földesúr élhetett nyugodtan, 241 II | ifjabbakat elhordta jobbra-balra a vihar, megmaradt a maga 242 II | jobbra-balra a vihar, megmaradt a maga helyén. Nagyon köpcös 243 II | köpcös volt már arra, hogy a dicsőséget keresse. Hanem 244 II | onnan visszaérkeztek; még a puskáját is meghozta, és 245 II | puskáját is meghozta, és azt a szorongattatás napjaiban 246 II | ügyes gazda volt, értette a tudományát gyökeresen, bár 247 II | effélével untig. ~Ha földesura a passzív ellenállás embere 248 II | dohányzott, azért, mert a monopólium bejött: ő ellenkezőleg 249 II | pedig mindenüvé elmegy, s a fináncoktól meg nem ijed. 250 II | azt nagy virtusnak tartja. A mezőn összeáll a munkásokkal, 251 II | tartja. A mezőn összeáll a munkásokkal, s beszél velük 252 II | Járnak hajcsárok keresztül a falun, Szerbiából, Oláhországból; 253 II | micsoda rettenetes állítás az a magyar embertől, hogy még 254 II | addig nem nyugodott, amíg a csalót vissza nem csalta. 255 II | csalta. Ha Icig kiszedte a mustra búzából a konkolyt, 256 II | kiszedte a mustra búzából a konkolyt, s átvételkor olyat 257 II | befagyott vizes palackba adta a spirituszpróbát, s rászedte 258 II | Rettenetes, hová erkölcstelenedik a magyar nép a nyomás alatt! 259 II | erkölcstelenedik a magyar nép a nyomás alatt! Ez az őszinte, 260 II | avégett nézte át Ádám úr a számadásokat, hogy ilyenféle 261 II | malac. ~Hogy nevetnének ezen a külföld ökonómusai, ha megtudnák! 262 II | ökonómusai, ha megtudnák! A betyárokat étellel tartani! 263 II | hogy feljelentenék őket a kerületi biztosnak. ~No, 264 II | szarvasbőr topánykát..." ~"Item: a Sándornak egy flanell alsóinget..." ~" 265 II | kiigazításáért 3 Ft." ~"Ismét: a Sándornak bizonyos célokra 266 II | nélkül is jól sejtette, hogy a rubrikátus miféle osztályához 267 II | miféle osztályához tartozik a szegénylegényeknek. Jámbor 268 II | fátumát kerülgeti, s úgy húzza a napokat, ma itt, holnap 269 II | jobb-e annál bekocogtatni a hadbíróhoz, s azt mondani: " 270 II | Hanem hát azt mégis orrolta a dologban, hogy akárki legyen 271 II | ménesit. ~- Hagyja el azt a tekintetes úr - szabódék 272 II | tekintetes úr - szabódék a kurta férfiú, ki nagyon 273 II | Fájt szegénynek nagyon a lába más csizmában. ~- Aztán 274 II | aztán bizonyos célokra? Mi a patvar célokra adott neki 275 II | azt mondanám, hogy inkább a magaméból adom meg, ha nem 276 II | meg, ha nem tudnám, hogy a tekintetes úr nagyon megbánná, 277 II | Garanvölgyit nem tette kíváncsivá a titok, legfeljebb azt jegyezte 278 II | odaadta-e az új köpönyegét is a minap valakinek, aki azt 279 II | Kicsoda? ~- No, ha megmondom, a tekintetes úr egyszerre 280 II | Minek nevezi magát? ~A derék kis zömök ember egy 281 II | ideig tétovázott: elárulja-e a nagy titkot; már a nyelve 282 II | elárulja-e a nagy titkot; már a nyelve hegyén is volt, de 283 II | azt csavarta; utoljára a szemeibe tódult, ott jelent 284 II | megindult hangon rebegé a vallomást. ~- Ő az, ő az, 285 II | vallomást. ~- Ő az, ő az, a mi felejthetetlen Petőfi 286 II | azután mélyen sóhajtott. ~A sóhajtás a költő emlékezetének 287 II | mélyen sóhajtott. ~A sóhajtás a költő emlékezetének szólt, 288 II | Petőfit? - kérdé szomorúan a kasznártól. ~- Hogyne ismertem 289 II | látta? ~- Nem értenek ahhoz a piktorok. ~- Hasonlít-e 290 II | albumot nyitva ki, melyben a költő arcképe látható volt. ~- 291 II | verset is, de az egyik szebb a másiknál. ~- Szeretnék egy 292 II | kis vártatást kérek. Azzal a buzgó honfi előhúzva zsebéből 293 II | felfejtegetni: oda bevarrva viselte a becses, de féltett költeményeket. ~- 294 II | róla. ~Garanvölgyi átvevé a mindenféle dirib-darab papírra 295 II | azokat olvasni. ~Persze, hogy a legrettenetesebb fűzfapoézis 296 II | segített. ~Ádám úr most már nem a csaláson, hanem kasznárja 297 II | szólt rátéve tenyerét a papírokra, miket Kampós 298 II | egyszeri ember sötétben a felesége által készített 299 II | gombócok helyett megette a napos kis macskafiúkat? ~- 300 II | macskafiúkat? ~- Ismerem - viszonza a kurta nyakú férfiú, nem 301 II | vonatkozás lehet ez adomában a jelen esetre. ~- S valószínűnek 302 II | tompa ínylése legyen, hogy a macskakölyköket meg ne tudja 303 II | meg ne tudja különböztetni a szalonnás gombóctól, amíg 304 II | Én már igen. Tessék - a macskafiúk. - S azzal átnyújtá 305 II | S azzal átnyújtá neki a pszeudoklasszikusokat. ~ 306 II | mint aki fizetni akar, s a bankójára azt mondják, hogy " 307 II | le kellene mondani, amit a "nagy bujdosótól eddigelő 308 II | titokban kitudott". Eszerint a Bem apóvali titkos levelezés 309 II | lenne igaz. Eszerint azt a vigasztalást is szegre lehetne 310 II | hét nemzetséggel: csak a hidat építik a Boszporuszon, 311 II | nemzetséggel: csak a hidat építik a Boszporuszon, hogy átjöjjenek. 312 II | viszontagságait, hogy szabadult ki a csatából, hogy menekült 313 II | ember, mikor beszél. Mikor a segesvári csata után egy 314 II | üldözőbe, ő nekivetette a hátát egy fának, szembeállt 315 II | levágott közülök; mikor a nyolcadikat kettéhasította, 316 II | nyolcadikat kettéhasította, annak a nyeregkápájában kettétörött 317 II | nyeregkápájában kettétörött a kardja. Akkor halottnak 318 II | tettette magát, s nem bántották a kozákok. Hanem azután jöttek 319 II | kozákok. Hanem azután jöttek a csata után a szászok a halottakat 320 II | azután jöttek a csata után a szászok a halottakat eltemetni. 321 II | jöttek a csata után a szászok a halottakat eltemetni. Ő 322 II | lehúzta az egyik holt kozákról a bundát, azt magára vette, 323 II | jól járt vele, mert amint a szászok megvizsgálták az 324 II | atillát, megtalálták benne a tárcáját, abban volt százhúszezer 325 II | bankóban, meg egy csatadal. A bankót elégették, a versről 326 II | csatadal. A bankót elégették, a versről megtudták, hogy 327 II | megtudták, hogy az Petőfié, s a kozáknak levágták a fejét 328 II | Petőfié, s a kozáknak levágták a fejét az övé helyett. Őtet 329 II | esett, éjszaka kivájta magát a föld alól, s az erdőn keresztül 330 II | belement; három nap bolyongott a sötétben a föld alatt, mindenütt 331 II | nap bolyongott a sötétben a föld alatt, mindenütt a 332 II | a föld alatt, mindenütt a patak folyása által vezettetve, 333 II | negyednapra ismét kivezette őtet a patak a föld túlsó oldalára, 334 II | ismét kivezette őtet a patak a föld túlsó oldalára, éppen 335 II | mint fenyőmagot. ~- Kivált a Nagykunságon keresztül, 336 II | velem. Minthogy azonban a jeles költő nekem személyesen 337 II | alássan. Mindennap emlegeti a tekintetes urat. De azt 338 II | kompromittálni találjam." ~- A nemes lélek! ~- Kérem alássan. 339 II | Itt óvatosan széttekinte a szobában Kampós, mi kurta 340 II | odahajolt Ádám úr füléhez.) A napokban tudtomra adá, hogy 341 II | napokban tudtomra adá, hogy ez a Ritter csak azért költözött 342 II | csak azért költözött ide a faluba, hogy megtudja, mit 343 II | hogy megtudja, mit beszél a tekintetes úr, s ezért bizonyos 344 II | barátom, higgye el, hogy azok a bizonyos helyek annak a 345 II | a bizonyos helyek annak a megtudásáért, amit én beszélek, 346 II | egymástól. ~- No, ezt ebben a nyomban megtudom tőle. ~ 347 II | várhatta Kampós úr, hogy a számadásokat visszakaphassa, 348 II | visszakaphassa, sietett haza, futott a titkos rejthelyre, hol bujdosóját 349 II | szokta. ~Hogy mi helyen volt a titkos mentsvár, azt jelenleg 350 II | jelenleg még felfedeznem a legsötétebb árulás, a legocsmányabb 351 II | felfedeznem a legsötétebb árulás, a legocsmányabb denunciáció 352 II | legocsmányabb denunciáció volna. Ezt a titkát Kampós úrnak ne kutassuk. ~ 353 II | kutassuk. ~Elég az hozzá, hogy a becsületes buzgó honfi két 354 II | Azt gondolta, valami ég a tanyán. ~- Beszéltem vele! - 355 II | Beszéltem vele! - lihegé a köpcös úr. - Tőle jövök. - 356 II | jövök. - Igenis. Emlékezik a bécsi találkozásra. Engedelmet 357 II | Törülje le elébb az izzadságot a homlokáról, hiszen csorog 358 II | tudta, mire felel, csak a "fő" gonddal volt tele a 359 II | a "fő" gonddal volt tele a feje.) Tehát igenis, 1848. 360 II | megállt nagy lélegzetet venni a hőkeblű férfi; s nehogy 361 II | nehogy egy szót megmásítson a tradícióból, elővevé tárcáját 362 II | jegyezve, melynek az volt a kulcsa, hogy a magánhangzók 363 II | melynek az volt a kulcsa, hogy a magánhangzók l, 2, 3 stb. 364 II | egyszer meggyőzve magát a kérdéses mondat valódiságáról, 365 II | szorítva, s míg ujjával a titkos sorra mutatott, eleven, 366 II | arcára, vizsgálva rajta a mondat hatását. ~- Ez utolsó 367 II | Ez utolsó szavak voltak: "A csaták mezején látni fogjuk 368 II | hallatára le fog roskadni a háta mögött álló karosszékbe, 369 II | sem voltam Bécs felé. Ezt a keveset adja neki úti költségül. ~ 370 II | jobb lába alatt emelkednék a föld, bal lába alatt pedig 371 II | hogy mikor ismét fölemelte a fejét, hogy Ádám urat még 372 II | hát akkor látta, hogy már a kukoricaföldek mellett jár; 373 II | kukoricaföldek mellett jár; amíg a kastélyból odáig eljutott, 374 II | eljutott, addig nem eszmélt a makrokozmosz tárgyaira. 375 II | makrokozmosz tárgyaira. Csak itt a csendes kukoricaliget susogásai 376 II | téregetni, s jól mérlegre vetvén a hallottakat, miután azt, 377 II | volna; eszerint akkor annak a másiknak kellett irtóztató 378 II | mikor már aludt minden lélek a háznál, vette az ételes 379 II | az ételes kosarat, vitte a sötétben végig út nélküli 380 II | végig út nélküli mezőkön ki a szőlők közé; ott is nagy 381 II | hogy hátulról osonhasson be a kolnába, hol védencét rejtve 382 II | védencét rejtve tartá; ő annak a kedvéért mindennap eltartlizott 383 II | felhányta neki magában azokat a keserves illúziókat, amiket 384 II | róla törődött. Azután azok a szép csalóka álmok, amikkel 385 II | dicső, boldog jövő napjairól a magyarnak! Hát a magyarnak 386 II | napjairól a magyarnak! Hát a magyarnak boldogabb jövője 387 II | űzni! ~Nem is került most a gyetőnek, hanem egyenesen 388 II | egyenesen nekivágott, amerre a kolnának visz az út, s felnyitva 389 II | haragjában még mélyebben húzva le a kalapját, ha eszébe jutott, 390 II | hogy egy lábtón mászott fel a háztetőre, ott bújt be a 391 II | a háztetőre, ott bújt be a padláslyukon, úgy látogatta 392 II | Egypár üres hordót, mik a látszatos lakálytalanság 393 II | lakálytalanság kedvéért voltak a folyosóra hengergetve, félrehárítván 394 II | kedéllyel lépett Kampós uram a "csendillá" ajtajába, s 395 II | rajta. ~Készen várták. ~A nevezetes férfiú, kit addig 396 II | úrnak" címezni, előre érezve a sáfrányillatot, hogy ebből 397 II | sáfrányillatot, hogy ebből a tudakozódásból aligha valami " 398 II | tudniillik, hogy mindazokat, amik a szobában rendelkezésre állanak, 399 II | mindennemű ruháját felölté, a legfelső volt egy divatszerű 400 II | szeglete virított elő. ~A nagy férfiú elég tekintélyes 401 II | s olyan szépen lekapta a kalapját a fejéről, mintha 402 II | szépen lekapta a kalapját a fejéről, mintha éppen csak 403 II | hozzánk? - szólítá őt meg a tisztelt boldogtalan, oly 404 II | nagy zavarban volt. Ha ezt a teljes, szívből jövő érchangot 405 II | hazudás is lehessen; ha pedig a szemeibe talált nézni, akkor 406 II | Bocsánatot kérek. Most jövök a tekintetes úrtól, Garanvölgyi 407 II | megneheztelni; de bizonyára a tekintetes úr azt mondá, 408 II | lett volna; eszerint... ~A tisztelt boldogtalan egy 409 II | legjobbnak találá engesztelésül a markában tartott pénzecskét 410 II | pénzecskét kibontogatni. ~A nagy férfiú összefonta karjait 411 II | Értelek, ember! Ez hát a magyar barátság! Ez a nagy 412 II | hát a magyar barátság! Ez a nagy nevek nimbusza! Szégyen 413 II | gyáván kivontátok magatokat a veszélyből, nehogy egy ilyen 414 II | megmenekülhessetek. Szégyen a népre, mely ily fiakat nevez 415 II | reszkessetek. El fog jönni a fizetés napja, és az rettenetes 416 II | honfitól megsajnáltátok a falat kenyért, s kaput zártatok 417 II | kérem alássan, itten küld a tekintetes úr ötven pengőt. ~- 418 II | Hahaha! - kiálta fel a nagy férfiú elkapva hevesen 419 II | nagy férfiú elkapva hevesen a feléje nyújtott aranyos 420 II | pengőt - kiálta elkeserülten a bujdosó; égre emelve a tíz 421 II | elkeserülten a bujdosó; égre emelve a tíz darab reichsschatzscheint. - 422 II | határidat, most ötven pengő a jutalmam. Óh szegény elhagyatott 423 II | el volt érzékenyülve, már a zsebkendőjét kezdte keresni 424 II | zsebkendőjét kezdte keresni a hátulsó zsebében, mely mozdulatát 425 II | zsebében, mely mozdulatát a nagy férfiú félre találván 426 II | nekem nem hisz, jöjjön velem a tekintetes úrhoz, beszéljen 427 II | ne gyanúsítson. Nézze! ~A nagy bujdosó magas büszkeséggel 428 II | büszkeséggel tekinte végig a kurta férfiún, s büszke 429 II | alamizsnátokkal együtt! - s azzal a rongy alamizsnát jobb- és 430 II | végigtekintve megvetően a kis számtartó köpcös alakján, 431 II | méltóságteljes léptekkel elhagyá a szobát. ~Azonban minden 432 II | asztalon levő két kalap közül a jobbikat vigye el; mely 433 II | saját ócska kalábriaiját. ~A folyosó ajtajánál még megállt, 434 II | megállt, s észrevevén, hogy a jámbor férfiú szemei most 435 II | homlokára téve, hörgé: ~- Nagy a világ, végtül végig bujdosom! ~ 436 II | ócska fövegét, s eltette a szekrénybe otthon. ~De az 437 II | szekrénybe otthon. ~De az a mondás: "Nagy a világ, végtül 438 II | De az a mondás: "Nagy a világ, végtül végig bujdosom." ~ 439 II | végig bujdosom." ~Hisz ezt a nagy verset csakugyan a 440 II | a nagy verset csakugyan a nagy költő írta. ~A nagy 441 II | csakugyan a nagy költő írta. ~A nagy bujdosó azonban még 442 II | órában - nem bujdosott ugyan a világ túlsó végére, hanem 443 II | túlsó végére, hanem igenis a falu túlsó végén levő kastélyig, 444 II | magát, mint egyik tagját a sárosi szabadcsapatnak, 445 II | sárosi szabadcsapatnak, mely a kormány által eléggé nem 446 II | eléggé nem jutalmaztatott, s a megye népessége által üldöztetésnek 447 III | III~A vén katona és családja~ ~ 448 III | bevégződött. ~Sebei, miket a hajdani jóakaróival tett 449 III | jóakaróival tett vitában kapott a harcmezőn, okot adtak neki, 450 III | harcmezőn, okot adtak neki, hogy a további szolgálat alól fölmentesse 451 III | alól fölmentesse magát, s a magányéletbe vonuljon vissza. ~ 452 III | pénzviszonyok meggondolása, amik a mostaniaknál semmivel sem 453 III | voltak jobbak, odavezette a hadastyánt, hogy legjobb 454 III | hadastyánt, hogy legjobb lesz a pénzt valami elpusztulhatlan 455 III | birtokrészekhez jutni. ~A lovag nem is az az ember 456 III | szerencsés vételt tett számára a Pajtaynétól megszerzett 457 III | nem igen sokat tudott meg a lovag, csak később fedezte 458 III | mert ez ritkította párját a vidéken; volt neki gőzmalma, 459 III | hogy mindenből meglegyen a java, a jószágfelügyelőtől 460 III | mindenből meglegyen a java, a jószágfelügyelőtől kezdve 461 III | mindennemű gazdaszemélyzete a munkás, józan cseh népből 462 III | duplapuskákkal volt ellátva, a kastély tornyában lármaharang, 463 III | meglátható fényes címereivel a trieszti "azienda assicuratrice"- 464 III | póznákra szegezve, hogy a gyújtogatóknak elvegyék 465 III | gyújtogatóknak elvegyék a kedvét. Éjjel pedig kürtös 466 III | kürtös őrjárók cirkáltak a kastély körül, távol tartva 467 III | élni Magyarországon "is". ~A túlsó faluvégen levő másik 468 III | csak annyi tudomása volt a lovagnak, hogy abban valami 469 III | táblabíró lakik, aki valamely, a lovag által fel nem fogható, 470 III | neheztelvén, e haragját a vevőre is kiterjeszti; meg 471 III | ismét nem ért más, mint a miniszterek odalenn, meg 472 III | miniszterek odalenn, meg a képviselők idelenn; de akivel 473 III | sem jár és útban nincsen. ~A lovag még 48 előtt özvegyen 474 III | magával Magyarországra. ~A leányok nagyobbika már akkor 475 III | akkor bálba járni való volt, a kisebbik pedig még abban 476 III | kisebbik pedig még abban a korban, amikor még nincs 477 III | nincs officiose megengedve a regényolvasás. ~Hermine 478 III | hasonlított atyjához; annak a keselyűorra, csakhogy nőies 479 III | kegyetlenül összeráncolva; annak a kék szemei, csakhogy némi 480 III | mélasággal fátyolozva, s annak a gödrös álla, csakhogy őnála 481 III | gödrös álla, csakhogy őnála a természettől simán, nem 482 III | természettől simán, nem a borotvától, mint az öregúré, 483 III | kezdett ereszteni, az ideig a tisztikar simára borotvált 484 III | igen eredeti divat lévén a bajusz tekintélyét azzal 485 III | tekintélyét azzal is növelni, hogy a kiborotvált szakállból egy 486 III | folytatásul hozzá adnektáltak. ~A másik kisasszony, Eliz, 487 III | kell mindig, és amellett a legháladatosabb kedély, 488 III | benyomást hamar felejt, a jót sokáig tartogatja. ~ 489 III | tisztelt bujdosót bejelentének a Ritternél. ~A család az 490 III | bejelentének a Ritternél. ~A család az asztalnál ült, 491 III | ebédeljen velünk - mondá a lovag, kinek szigorú arca, 492 III | kedélyhangulatával. ~- Én átadom neki a helyemet - szólt fürgén 493 III | rendre Natalie kisasszony, a nevelőnő, egy szörnyű bölcs, 494 III | tenni az asztal végére. ~A szerencsétlen úr belépett. - 495 III | jószívűségéhez folyamodnia. Midőn a lovag elé lép, midőn meghajtja 496 III | lép, midőn meghajtja magát a társaság előtt, nem bír 497 III | Tudom, tudom - szólt a lovag, kurtán végét szakítva 498 III | helyet. Éppen jókor jött, még a levesnél vagyunk. ~A bujdosó 499 III | még a levesnél vagyunk. ~A bujdosó olyan hosszú, reszketeg 500 III | reszketeg fohásszal ült le a mutatott helyre, mintha