Fezejet

  1 I    |               lássa, doktor úr, ennek itt a szája fáj, nem tudja a
  2 I    |         fárasztom az urat a szobámig, itt is elvégezhetjük. Egzekúcióra
  3 I    |         bizonyos kétezer holdas tagot itt uraságod jószága mellett. ~-
  4 I    |           tehát nem? Kár nagyon. - És itt keblébe dugva kesztyűs ujjait
  5 I    |              lehet ön győződve, hogy "itt" mindenkinek egyformán osztanak
  6 I    |              mosolygással a háziúr. - Itt töltöm én a napot csendes
  7 II   |               úgy húzza a napokat, ma itt, holnap amott. Ahol ráismernek,
  8 II   |               Ő többet tud, mint mi. (Itt óvatosan széttekinte a szobában
  9 II   |               váltak el egymástól... ~Itt megállt nagy lélegzetet
 10 II   |          makrokozmosz tárgyaira. Csak itt a csendes kukoricaliget
 11 III  |         szépek, mint a két kisasszony itt. Azok is halva, megölve. -
 12 III  |               is halva, megölve. - És itt a bujdosó jól dresszírozott
 13 III  |       árulkodni. Nem is azért beszélt itt, sőt éppen azért mert ily
 14 III  |            vendégét a pipázószobába. ~Itt alighogy magukra maradtak,
 15 III  |                 Akkor hát maradjon ön itt, ameddig tetszik. A vendégszoba
 16 III  |          visszahozom; addig hajolj le itt a fűbe, hogy valaki észre
 17 III  |            felfogott Richárd úr, hogy itt a megkezdett szereppel rózsákat
 18 III  |         elégiákus hangulatban vannak. Itt fordítani kell a köpönyegen.
 19 III  |             az elveszett hazához! ~És itt könnyes arcát tenyereibe
 20 III  |            Bogumil észrevehette, hogy itt Eliz kisasszonyra nagyszerű
 21 III  |          fejezné ki vele: hogy hiszen itt az üstököm, cibáld meg,
 22 III  |        Micsoda levél lehet az? ~- Íme itt van. Kezembe adta az apród,
 23 IV   |               és azt mondom: már most itt maradsz, hogy majd akkor
 24 IV   |              hogy majd akkor ébren is itt fogom találni! Ez a hallucináció
 25 IV   |               aki börtönben bűnhődik; itt érzé, hogy szemei nedvesülnek. ~
 26 IV   |            belőle. Látod, ugye, te ma itt, holnap ott csaló. Meg akartál
 27 IV   |              való, azt mondhatom. ~És itt nekiesett ököllel a kalapnak,
 28 IV   |          vasvillahordozó hetesnek. ~- Itt van! - Megdöglött már. -
 29 IV   |             megráncigálom a fülét. ~- Itt marad ön! Mit írt ön abban
 30 V    |               lekaszálja a repcét, de itt mindjárt helyben ki is csépli,
 31 V    |            Hietzingben a padlón, mint itt a tarlón: ott is levagdalta
 32 V    |        eresszék őket hamar haza, mert itt szükség van minden emberre! -
 33 V    |              hetvenkilenc, az öné 82. Itt van a keresetlevél? ~Dr.
 34 V    |                  Kedves barátom uram, itt hiba van. ~- Mi lehetne
 35 V    |          eljöjjön aztán. ~- Ebéd után itt leszek. ~Doktor Grisák a
 36 V    |        diätenklasse" illetményét. Már itt bizony akár doktor Grisák,
 37 V    |          bajban van. Ha még az eső is itt éri a termést, az egész
 38 V    |           feszesen megy; de azért van itt a csendőrség; azokkal ő
 39 V    |           vagyok. Tetszik tudni, hogy itt a Bükkségben a pandúr is
 40 V    |           harminc forintot kap tőlem. Itt a kezem rá. ~A kondás felcsapott
 41 VI   |         vágyai; egy költeményt leltem itt: a "Harmathoz". Mily gyöngéd
 42 VI   |            szerencsére törvényeink az itt említett esetre nézve igen
 43 VI   | türelmetlenségről, amivel az embernek itt minálunk minden tettét bírálgatják.
 44 VI   |             most is azt képzeli, hogy itt ezen a világon ügyvédnek,
 45 VI   |          kérem, de legyen szerencsém. Itt nem végezhetünk ügyleti
 46 VI   |               Ankerschmidt. ~- De már itt csakugyan búcsút kell vennünk.
 47 VI   |                Micsoda ismerője lakik itt önnek? ~- Nekem? - szólt
 48 VI   |            nőismerőit mulattatták, ki itt, ki amott telepedve le,
 49 VI   |               ott maradó vendégektől. Itt legfeljebb az inas tudja
 50 VI   |               Ennek ugyan megtetszett itt.) ~A lovag hozzáfogott,
 51 VI   |              múlva Garanvölgyi Aladár itt lesz nagysád lábainál. ~
 52 VII  |              delicti tehát okvetlenül itt "loco" maradt. ~Ez nagybecsű
 53 VII  |           került a sor a kemencékre. ~Itt már elemében volt Mikucsek
 54 VII  |              Valami csörrent! ~- Aha! Itt van valami. ~Kampós uram
 55 VII  |              kamarákba tértek vissza. Itt egy festett deszkaláda vonta
 56 VII  |               feladat! De hátha éppen itt van, amit keresni kell? ~
 57 VII  |               urakat, hogy van ám még itt egy irtóztató lomtár, amihez
 58 VII  |         rejtegetni. ~- Hisz uraim, az itt áll az önök szemei előtt,
 59 VII  |          ládában? ~- Tessék megnézni. Itt a kulcsa. ~- Miért van e
 60 VII  |               megfelelek; de most, és itt, ennyi szájtátó embernek
 61 VII  |        megmondani. Őrmester! Ez ember itt e perctől fogva fogoly. ~
 62 VII  |           tettem a ládába. Gondoltam, itt senkinek sem akadékoskodnak. ~
 63 VII  |              azok? ~- Mik? Tud valaki itt magyarul? Nem! Annál jobb.
 64 VII  |         kísértetni a városba, mert én itt el nem fogom mondani, mi
 65 VII  |              az az őrmester? Barátom, itt a szekér, van-e kézre való
 66 VII  |              urak elé, jelentve, hogy itt fogott egy veszedelmes kémet,
 67 VII  |            dolog. Nem a fáradság a fő itt, hanem az örökös vigyázat,
 68 VII  |         igazat adott. ~- És e levelek itt? ~- Ezek nem valami különösek.
 69 VII  |            rejtekben van. Ha az ember itt megnyomja, az arckép kiemelkedik,
 70 VII  |          értette a kérdést. ~- Van ám itt az út mellett egy csárda,
 71 VII  |               intést. ~Láthatta, hogy itt most bajba jutott. ~- Isten
 72 VII  |            Kis leánykám, te írtad ezt itt? ~- Én. ~- Azt nagyon jól
 73 VIII |   inaugurációja. ~- Az égre, uram! ~- Itt nincs más mód a baj megorvoslására,
 74 VIII |               becsukódott az ajtó. ~- Itt vagyok, missz - susogá Vendelin
 75 VIII |        lelkészt elhozni. Félóra múlva itt kell lenniök. Addig pedig
 76 VIII |           félóra járás, egy óra alatt itt lehet a pap és a vőlegény;
 77 VIII |              világ, hogy én - és ön - itt - együtt - a kastélyon kívül -
 78 VIII |        Vendelin úr. - Mi történhetett itt? Nem hallottad a hangját
 79 VIII |           nyomott a markomba, amilyen itt nem jár; az ifjú úr pedig
 80 VIII |               visszafordultam, s most itt vagyok. ~Vendelin úr e szép
 81 IX   |              a kastélyban: nem kelnek itt korán. Eliz fölkelt, pongyoláját
 82 IX   |     félretegye a képet, mert mindjárt itt lesz a porkoláb, a keményszívű
 83 IX   |     felköltőnek csakugyan igaza van: "itt a reggel", sőt még meg kell
 84 IX   |            engedett tovább aludni. ~- Itt a reggel! I wish you a good
 85 IX   |              Csitt! Ki kérdte? Nappal itt állsz őrt az én szobám ajtaja
 86 IX   |             Hol maradt? Az ő jegye is itt van. ~- Igenis, könyörgöm
 87 IX   |             az mindegy, akár van ő is itt, akár nem. Mi őfelőle is
 88 IX   |             le karjait e rémhírre. ~- Itt járt nálam a kópé - folytatá
 89 IX   |             Grisák úr észrevevé, hogy itt kellemetlen húrokon játszik. ~-
 90 IX   |        Vendelin úrnál afelől, hogy mi itt a legközelebbi teendő. ~-
 91 IX   |          elveszendő ötezer forintért. Itt az ügyvédi megbízás részemre. ~
 92 IX   |              Azt bízza ön rám. ~- Jó, itt a kezem. Legyek én az áldozat -
 93 IX   |        üldözte férfi. ~- Tessék írni, itt az én íróasztalomnál; csak
 94 IX   |             hogy egy karakteres ember itt nem tehet mást, mint hogy
 95 IX   |         föltalálta egymást. Nagysáim! Itt a szerződvény; tessenek
 96 IX   |          hínak, uram. ~- Mióta van ön itt? ~- Nem tudom, nincs naptáram. ~-
 97 IX   |                   Elég időnk van, míg itt időzünk. ~- Ki tudja - szólt
 98 IX   |               itthon? ~- Semmi jó. De itt van egy levél méltóságod
 99 IX   |               vagy sem. ~- Én valóban itt nem tudok tanácsot adni -
100 IX   |               hogy megérkezett az úr; itt a veszedelem. ~Eliz a fedett
101 X    |          Pestre, milyen jól mulatunk. Itt a sok szép táncosné, minek
102 X    |               Majd én még silabizálok itt neked. Nesze a toll, írd
103 X    |             Nem igaz? Aztán meg az is itt van nagy betűkkel, hogy "
104 X    |            nevettek. - Az agár is. ~- Itt van bátyámnál az a házassági
105 X    |   mesterségemhez úgy, mint sokan nem; itt van a Tisza-szabályzó társulat
106 X    |              ez kényelmetlenül érezte itt magát, ez nem jön ide többet. ~
107 X    |               helyzetbe jutott. Ah! - Itt igen kedélyesen tudott összeborzadni
108 X    |           vagyok ráadásképpen, maradj itt, ne menj tovább; élni fogunk
109 X    |           Elhozta kegyed a párját? ~- Itt van az is. ~- Szíveskedend
110 X    |                ha megengedi, elégetem itt a kandallóban; kegyetek
111 XI   |             ha tejbe, vajba mártod is itt, mégis visszaszökik a férjéhez. ~-
112 XI   |             hogy úgyis annyi ruha van itt nálunk, ami Hermine-től
113 XI   |             én sem viselhetem azokat; itt csak elpusztulnak magukban. ~-
114 XI   |                Azt a szegény asszonyt itt találom én holnap is, meg
115 XI   |             No, a szegény asszony hát itt van; de a szegény lovaim!
116 XI   |               mit akartál mondani? ~- Itt van már. - Megérkezett. ~-
117 XI   |   Mindenhatónak! Csakhogy már egyszer itt van, hogy nem kell rá várni.
118 XI   |         magamnak soha. ~- Nézd, éppen itt jő felénk, látod, hogy mosolyog
119 XI   |               vidor csevegéssel -, mi itt vitázunk Hermine-nel, ő
120 XI   |               tett rosszkedvűvé, hogy itt kell benneteket hagynom. ~-
121 XII  |          kitalálta, hogy hányadán van itt a dolog; tudniillik a bútorokon
122 XII  |                ami annak a jele, hogy itt hitelezők jártak. ~Már az
123 XII  |               Tessék nézni doktor úr, itt vannak a váltók, amikre
124 XII  |              s kigombolva kabátját. - Itt az utalvány nálam; tessék
125 XII  |            másik tízezer forintot is. Itt van az utalvány nálam. ~-
126 XII  |             volt ma. ~- S ha én önnek itt huszonkilencezerkilencszázkilencvenkilenc
127 XII  |        differencia volt már közöttük. Itt már látni való, hogy az
128 XII  |              a negyvenezer forint már itt van; azért csak az üres
129 XII  |              önnek hitelezője. Nézze, itt a levél a zsebemben, ebben
130 XII  |            hagyja menni a játékot. ~- Itt jön egy bérkocsi. Aztán
131 XIV  |               tenyerével a levelet. - Itt van. ~- Elhiszem, hogy ott
132 XIV  |            pilóták máris ingadoznak. ~Itt Ankerschmidt is közbeszólt
133 XIV  |              tán attól tart, hogy már itt reked. ~Ő azonban csak délfelé
134 XIV  |         tudakolá tőle: ~- Mit tetszik itt akarni? ~Ankerschmidt nem
135 XIV  |             Akkor leszállhat, a kocsi itt marad; annak nem szabad
136 XIV  |              ifjú Garanvölgyi úré, az itt a mérnök; most annak fogadunk
137 XIV  |               megtudta ön kilétét. ~- Itt egészen táboriasan megy. ~-
138 XIV  |          egyéb szolgálatot, mint hogy itt vagy ott, ami hibát a mérnök
139 XIV  |             mégpedig hivatalosan. Íme itt feküsznek a partra kihúzott
140 XIV  |              a tervben határozva van: itt a vállalkozó takarékoskodott.
141 XIV  |           valami Mikucsek úr járt már itt egypárszor. ~- Ah! Ismerem.
142 XIV  |               hadd jöjjön, majd én is itt leszek. ~- Nagyon köszönöm
143 XIV  |                ha kapna; mindenesetre itt akarok maradni. Van jó köpönyegünk,
144 XIV  |             paripái. ~- Hát ön? ~- Én itt maradok, míg valami tennivaló
145 XIV  |          valami tennivaló lesz; ámbár itt nem segít többé senki, a
146 XIV  |              később menekülni? ~- Van itt több ladik is, valamelyikre
147 XIV  |          országútra tudott vergődni. ~Itt azután kiereszté ostora
148 XIV  |               töltést. ~- Nem lehet-e itt átmenni? - kérdezé Ankerschmidt
149 XIV  |       dereglyével, s adjon hírt, hogy itt nagy a veszedelem, ha addig
150 XIV  |         terülve szét a túlsó oldalon; itt nem volt mit időzni tovább.
151 XIV  |       töltésen bizton eljuthat odáig, itt nincs vele mit keresni egy
152 XIV  |            mikor Ankerschmidt először itt volt. És e keskeny veszendő
153 XIV  |               hangját. ~- Hahó! Van-e itt egy okos ember? Ha van,
154 XIV  |   asszonycselédet csak nem hagyhatjuk itt vesztére. ~- Hát ki mondta,
155 XIV  |                   Hát ki mondta, hogy itt hagyjátok? Azoknak is át
156 XIV  |         felfordítja, akkor aztán mind itt rekedtünk. Tehát előbb,
157 XIV  |                  hasznosabbnak látnám itt szállni ki a nép közé, legalább
158 XIV  |         leszek hát az a hajóskapitány itt ezen a vízen. ~Az erdőben
159 XIV  |             állapotban. Nem fog semmi itt veszni. A kormányos vigyázzon
160 XV   |              kisasszony van a háznál. Itt a szobád kulcsa. ~- Egy
161 XV   |           mind a két szárnyról jutni. Itt történt, hogy csaknem az
162 XV   |            magában Ankerschmidt, majd itt a leányom előtt, hogy még
163 XV   |      alámínázza az egész kastélyt. ~- Itt van biz az a kabátom ujjában -
164 XV   |             Ezek gazdagok. Ha én most itt maradok, ahol nem őrajtuk
165 XV   |             segíthetnek magukon, hogy itt hagyjanak, mert körös-körül
166 XV   |            ezt a szomorú helyzetet és itt maradok, nem jutok-e egy
167 XV   |              Ankerschmidt megjegyzé: "itt kezdődik az én földem." ~
168 XV   |            sajnálkozásomat. ~- Nem az itt a főkérdés - szólt Aladár
169 XV   |              ifjú elé nyújtva. ~- Rég itt vagyok már. ~- Hiszen itthon
170 XV   |            önt kérni, hogy - maradjon itt még egy nap. ~Erre pedig
171 XV   |                 szólt Aladár. - Tehát itt maradok egy hétig. ~- Ha
172 XV   |               kezdenem, hogy maradjon itt egy hónapig. ~Már itt Aladár
173 XV   |        maradjon itt egy hónapig. ~Már itt Aladár érezte, hogy a kémjáratból
174 XV   |        szívéből eredetileg fakadt. ~- Itt maradok hát egy hónapig -
175 XV   |            ifjú kezét. ~- Maradjon ön itt örökre!... ~- ... Bizony
176 XV   |        vezetve piruló kedvesét. ~- Mi itt marasztottuk őt - minálunk -
177 XVI  |         ablakokat kissé magasabbra, s itt fogunk együtt lakni az én
178 XVI  |          törve e percben, hisz ön íme itt van! ~- Az igaz, mert csak
179 XVI  |               víz holnapután nem lesz itt többé, s én ismét magányomba
180 XVIII|          embereknek való. Dilettánsok itt rosszul járnak. Mikor Magyarországtól
181 XVIII|                áldozatot", hogy ismét itt marad ebben a kiállhatatlan
182 XVIII|             mindjárt feltisztogatják. Itt pedig elkezdve attól, amikor
183 XVIII|         verstakács is, ha személyesen itt van? Alkalmasint a levele
184 Uto  |           Azok az alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem valóban
185 Uto  |          éltek, az a küzdelem valóban itt folyott le a szemünk előtt,