Fezejet

  1 II |             is megtartá dugaszban. ~Kampós úr igen ügyes gazda volt,
  2 II |          akar enni lágy kenyérrel! ~Kampós úr amellett tökéletesen
  3 II |           védelem) - mondá ilyenkor Kampós. ~Csakis avégett nézte át
  4 II |         tenyerét a papírokra, miket Kampós áhítva várt már vissza,
  5 II |             pszeudoklasszikusokat. ~Kampós uram olyan képet csinált,
  6 II |     óvatosan széttekinte a szobában Kampós, mi kurta nyakának nagy
  7 II |          tőle. ~Azzal alig várhatta Kampós úr, hogy a számadásokat
  8 II |     denunciáció volna. Ezt a titkát Kampós úrnak ne kutassuk. ~Elég
  9 II |             látni fogjuk egymást!" ~Kampós semmi kevesebbet nem várt,
 10 II |        maláciával: ~- Jól van, édes Kampós, hát csak rúgtasson még
 11 II |           adja neki úti költségül. ~Kampós uram úgy érzé, mintha jobb
 12 II |       bugyborékoló kedéllyel lépett Kampós uram a "csendillá" ajtajába,
 13 II |           is megrovásul jegyzem fel Kampós úrnak, hogy amint ő ismét
 14 II |        üdvözlő város küldöttségét. ~Kampós úr, igazán mondom, nagy
 15 II |       mondja ön tovább! Elengedem. ~Kampós úr elrémült, s legjobbnak
 16 II |        Reszkessetek! Reszkessetek! ~Kampós úr úgyis tetőtől talpig
 17 II |             dühös mozdulattal, hogy Kampós úr nem kevesebbet várt tőle,
 18 II |         szegény elhagyatott hazám! ~Kampós úr de bizony el volt érzékenyülve,
 19 II |           ez olyan szó volt, amiért Kampós úr is meg tudott haragudni. ~-
 20 II |         vigye el; mely történetesen Kampós uramé volt, ott hagyván
 21 II |            bujdosom! ~És elrohant. ~Kampós uram úgy érzé magát, mint
 22 III|             maga, mind számtartója, Kampós, örökösen konspirációkon
 23 III|   összeesküvést tervez kasznárjával Kampós úrral együtt; hogy hol vannak
 24 IV |       akarják enni~ ~Garanvölgyi úr Kampós urammal éppen a gazdasági
 25 IV |        olvassa el annak tartalmát. ~Kampós pedig igazán nagyon keveset
 26 IV |         írása volt, mint a metszés. Kampós úr nem is csinált egyéb
 27 IV |         után mondott magyarul. Ahol Kampós uramról, saját magáról kezdett
 28 IV |         volna, a kíséretéül rendelt Kampós hirtelen útját állta oly
 29 IV |            sok nyulat lőjön aztán. ~Kampós uram azt sem tudta, hogy
 30 IV |         rozsdafolt sincs rajta, azt Kampós uram összevissza törülgette
 31 IV |             érni, hogy midőn elment Kampós uram ablaka előtt, nagy
 32 IV |            azt hitték odakünn, hogy Kampós uram valakinek kigázolja
 33 IV |  elválasszák a küzdőket egymástól. ~Kampós uram meg nem zavarodva emelé
 34 V  |         vigasztalá meg Garanvölgyit Kampós uram, egy nyári délután
 35 V  |          Vendelin pátronusnak hítta Kampós Ankerschmidt morva jószágigazgatóját. ) ~-
 36 V  |     tudományos kísérleteket. ~Mikor Kampós uramnak legjobban izzadt
 37 V  |             Felkapja a fejét, s íme Kampós uramat látja maga előtt,
 38 V  |           kérem alássan - magyarázá Kampós nevetgélve -, hogy mikor
 39 V  |             valamit mást is, de azt Kampós uram elhallgatta. ~Ankerschmidt
 40 V  |         őszinteséggel nyújtsa kezét Kampós uramnak; amit az, miután
 41 V  |            esős idő is, igazat adva Kampós uram térdének, és megérkezett
 42 V  |        Másnap összejött Vendelin úr Kampós urammal, s dicsekedett neki,
 43 V  |        mondá, hogyan jut hozzájuk. ~Kampós uram mosolyogva töltött
 44 V  |         egyszer úgy Pesten - felelt Kampós -, hogy a tajtékpipámat
 45 VII|   időszakokban el szokott oda jönni Kampós uram, egy csomó kulccsal;
 46 VII|        napon Straff, amint megsejté Kampós uram közeledtét, utána osont,
 47 VII|          után hallotta őt bemenni. ~Kampós úr a szobába lépve, elébb
 48 VII|             a bennlevő mit csinál. ~Kampós uramon nagy ujjas csurapé
 49 VII|           fekete volt, annyi igaz. ~Kampós uram egy kis kulcsot vett
 50 VII|     dolognak kell benne lenni, mert Kampós uram sokáig nézeget a szekrénybe,
 51 VII|           személyzettel a főcinkos, Kampós kézre kerítésére indul. ~
 52 VII|            Az istállóba - felelt rá Kampós uram ártatlanul. ~- Mit
 53 VII|           utánam, amice - inte neki Kampós uram, kinek végtelen kedve
 54 VII|         elöl Bräuhäusel úr, közepén Kampós uram a didergő Mikucsekkel,
 55 VII|            A régi kastély elé érve, Kampós uram hivatalosan felszólíttaték,
 56 VII|         nyissa fel a zárt ajtókat. ~Kampós uram engedelmeskedett a
 57 VII|           ön azokkal a kulcsokkal! ~Kampós uramnak nem mondta senki,
 58 VII|        bemenjen a lábtyűje torkán. ~Kampós uram, két legény közé fogva,
 59 VII|           éppen azon a helyen, ahol Kampós uram állt az ászokgerendán,
 60 VII|             a "félre innen" nyilván Kampós uramnak szólt, ki nagymértékben
 61 VII|               Aha! Itt van valami. ~Kampós uram maga is kíváncsi volt
 62 VII|           egymásra. Mit jelent ez? ~Kampós uram csak hallgatott. Nem
 63 VII|           ászok közé elássa. De hát Kampós uramtól ezt nem kérdezte
 64 VII|             második Klimius Miklós, Kampós uramnak rettentő mulatságára. ~
 65 VII|         visszaborzadva, Kampóstól. ~Kampós uramban volt annyi malícia,
 66 VII|            arra a gráciára, hogy ha Kampós uram kérezkedni fog, hogy
 67 VII|          utolsó falatot is legyűré, Kampós uram nagy lelki nyugalommal
 68 VII|          egész ócska levélhalmazt. ~Kampós uram, amint e veszedelmes
 69 VII|  folytathatta a vizsgáló motozást. ~Kampós úrnak olyan nagyon tetszett
 70 VII|             az asztalra. ~Mikor már Kampós uram látta, hogy de most
 71 VII|            e perctől fogva fogoly. ~Kampós uram egy cseppet sem volt
 72 VII|       csendőrtiszt odalépett mellé, Kampós, mint ki a szabályokat legjobban
 73 VII|  kieresztenek - szólt szelíd daccal Kampós uram. - Gyalog menjünk-e,
 74 VII|           meg, annálfogva megengedé Kampós uramnak, hogy a tiszti lakba
 75 VII|             indult volna kifelé, ha Kampós uram egy szerény ellenvetéssel
 76 VII|           önök ide ezen leveleket? ~Kampós uram vállat vonított elmosolyodva. ~-
 77 VII|          már komolyan sarkára állva Kampós uram ellen. - Ha az urak
 78 VII|     nyilatkozik. ~E cifra mondásból Kampós uram annyit értett, hogy: ~-
 79 VII|        indulófélben voltak az urak, Kampós utánuk kiálta: ~- Kérem
 80 VII|           szaporán, aztán menjünk. ~Kampós úrnak értésére adatott,
 81 VII|         kapták rajta ezen és amazon Kampós uramat; mi lesz már ebből;
 82 VII|             Most nézzünk egy percre Kampós uram után. Ráértünk addig,
 83 VII|      fakadának, kinek feladata volt Kampós uramat in flagranti beszállítani
 84 VII|        beszállítani a székvárosba. ~Kampós uram csendesen pipázva hallgatá
 85 VII|             zsoldot kellene húzni. ~Kampós uram nem szólt bele a beszédbe. ~-
 86 VII|      elhatározott hangon a káplár. ~Kampós uram értette a kérdést. ~-
 87 VII|            indítványt tevé, hogy ha Kampós úrnak nem volna ellenére,
 88 VII|  betérhetnének ide egy ital borra. ~Kampós úr engedett a közóhajtásnak,
 89 VII|         kulacs száját ingujjával, s Kampós uramnak is tölte: ~- Kegyelmed
 90 VII|          csendőr, a hátulsó ülésben Kampós uram és a káplár. ~A kocsis
 91 VII|          felelt rá, hanem dülöngélt Kampós uram vállára, mint aki nem
 92 VII|           útárok rekettyéi között. ~Kampós uram vállat vonított; nem
 93 X  |           azt, hogy mit írt benne. ~Kampós uram pedig ugyanezen a napon
 94 X  |         majd protokollumba veszik. ~Kampós uram köszönte a protokollumot,
 95 X  |          olvasgatá Tacitusát, midőn Kampós uram exiliumából megérkezék. ~
 96 X  |               S már most beszéljen, Kampós barátom, tovább, hogy mit
 97 X  |          előre érzi - figyelmezteté Kampós Garanvölgyit e tüneményre. ~-
 98 X  |             másik nyiffantással meg Kampós úrra, de ennek már a nyaka
 99 X  |         Hiába csitította, hajszolta Kampós, Cicke annál jobban adta
100 X  |             ilyenkor szólni? ~Hanem Kampós uram, az meg van bolondulva.
101 X  |          batteriáinak volt nyugalma Kampós úrnak a kastélyban megint
102 X  |           biz azt meg elébb, kedves Kampós - szólt tréfálózva az öreg
103 X  |          Cicke - szólt elszomorodva Kampós úr, az agárra tekintve féltékeny
104 X  |         Pestről; keresse csak össze Kampós, ott lesz a lom között. ~-
105 XIV|        feketekávé után ellátogatott Kampós uram. ~A hőkeblű férfiú
106 XIV|             oldalra meghajtva magát Kampós uram, s sietve húzott elő
107 XIV|             igazat? - szörnyedt fel Kampós uram. - Ah, tekintetes úr,
108 XIV|   Csehországban is vannak árvizek. ~Kampós uram rettenetesen sértve
109 XIV|             ezt nem állhatta tovább Kampós uram. Mélyen megsértve hajtogatá
110 XIV|            tengerszínné válhasson. ~Kampós uram vállat vonított. ~-
111 XIV|      ingatja meg minden kis tréfa. ~Kampós uram türelmének ez volt
112 XIV|         szólít - mondá felcihelődve Kampós uram, s még egyszer bocsánatot
113 XIV|             veszteg, már késő volt; Kampós uram örömében akkorát rikoltott,
114 XIV|             semmi baja! - lármázott Kampós uram, ki most észrevevé,
115 XIV|         szenteire esküdve bizonyítá Kampós uram; oly pazarul bánva
116 XIV|          azt mondta az öreg úr: "No Kampós, mit csinálnak most Ankerschmidték?
117 XIV|     csónakkal, akkor azt mondá: "No Kampós; ez a ház nem állja sokáig,
118 XIV|           szép volt azt nézni. ~Míg Kampós uram rövid kivonatban iparkodott
119 XV |           kinek erősen lelkére köté Kampós uram, hogy a csónakokat
120 XV |       Szerencsére az estebéd zaja s Kampós uram kínálgatási kedve hamar
121 XV |             Hol? Kit? - kérdé mohón Kampós uram; ki szörnyen kapott
122 XV |        tessék elmondani! - szabódék Kampós úr, nagyon rajtaesve a hallottakon. ~(
123 XV |              szólt Aladár. - Menjen Kampós úr, hozza el. ~- Mit? Én?
124 XV |           nem merte ezután állítani Kampós uram; de ráfogta, hogy harap.
125 XV |        visszatért. ~- Aha! - kiálta Kampós uram nem látva a visszatérő
126 XV |         lelket a tapasztalt férfiú, Kampós. - Jaj, ha énhozzám olyan
127 XV |             az ördögtől született. ~Kampós uramnak valóban halvány
128 XV | csináltasson neki nagysád - sürgölé Kampós úr -, mert ez keresztülrágja
129 XV |          letakarva tenyerével, hogy Kampós uram orozva tele ne tölthesse. -
130 XV |             haza jutva, legelébb is Kampós uram azzal az örvendetes
131 XV |             is értékesítette. Mikor Kampós legutoljára ott járt, persze
132 XV |               Ez ábrándos jelenetet Kampós uram érkezésé szakítá félbe,
133 XV |           bánja"? - szólt elbámulva Kampós uram, hanem azután egyszerre
134 XV |        leckét tartott igen komolyan Kampós uramnak arról, hogy azt
135 XV |         mégis okozott a kedélyekben Kampós uram hírhozása, hogy mindenkit
136 XV |          átellenesének. A csónakban Kampós uram és a két öregúr foglaltak
137 XV |      lélekvesztőt előre ereszték, s Kampós uramnak becsületszavát vették,
138 XVI|            Inkább odaadom Kampóst. ~Kampós uram sietett e szóra protestálni,