Fezejet

 1 I   |             Johann Nepomuk Grisák. ~- Óh hát prókátor? - szólt kapacitálódva
 2 I   |         Bocsánat, méltóságos uram! ~- Óh, az sem vagyok. ~- Engedelmet
 3 I   |           kérek "excellenciádtól". ~- Óh kérem; engem csak "tekintetes"
 4 I   |              is" engedelmet kérni? ~- Óh igen is, minthogy az okmányok
 5 I   |              büróba? A kancelláriába? Óh igen szívesen! Ha már üzletről
 6 I   |      építkezném, ha módomban volna. ~(Óh, hisz ez nagyon hajlékony
 7 II  |               ötven pengő a jutalmam. Óh szegény elhagyatott hazám! ~
 8 III |         azokhoz, akikkel egyetért. ~- Óh, de én nem értek vele egyet -
 9 III |              valakivel tudatni, hogy "óh be otromba óriási nagy hazugságot
10 III |              sem kellene tanulnom.  - Óh igen, ön szeretne nem tanulni
11 IV  |              ne taníttatták volna. ~- Óh igen is, tudtam valaha.
12 IV  |             Hát ezt már ki árulta el? Óh, az az ostoba Gyuszi. Mindjárt
13 V   |      felkísértessék vallatás végett. ~Óh, ezek nem tették azt! -
14 V   |        Garanvölgyi Aladár ügyében? ~- Óh igen. Minden hozzátartozandókkal
15 V   |          érdemlek. Beérem tízzel is. ~Óh be derék becsületes ember
16 V   |          Untig. A többiért várjanak. ~Óh hisz ezek szeretetre méltó
17 VI  |         divatlapokkal foglalkozik. ~- Óh nem, óh nem. Csak a divatképekkel.
18 VI  |               foglalkozik. ~- Óh nem, óh nem. Csak a divatképekkel.
19 VI  |             szólt Fellegormi Danó. ~- Óh nem - sóhajt Corinna. -
20 VI  |        elvigyem a "Holdvilág"-nak. ~- Óh nem, nem, nem. Erről nem
21 VI  |         hallotta ezt. Majd később. ~- Óh mi kár annyi lángoló honszerelemnek
22 VI  |          konkrét felfedezései által. ~Óh igenis: tudnak udvarolni,
23 VI  |      jószágrész Ádám úrra visszaesik. Óh, az öreg nagy mester, igen
24 VI  |                   Lehető volna ez? ~- Óh, van rá több eset. Hasonló
25 VI  |          levélírások elmaradnának. ~- Óh ne képzeljen ön szerelmes
26 VI  |               kell önhöz fáradnom. ~- Óh kérem, de legyen szerencsém.
27 VI  |                kérdé Ankerschmidt. ~- Óh az nem tesz semmit - sietett
28 VI  |              inte dr. Grisák felé. ~- Óh, a doktor úr előtt lehet
29 VI  |    bonhomiával tekintve Corinnára. ~- Óh nem, óh nem - szólt ez fülig
30 VI  |        tekintve Corinnára. ~- Óh nem, óh nem - szólt ez fülig elpirulni
31 VI  |              úgy vagyok értesülve. ~- Óh kérem, énnekem semmi szándékom
32 VI  |              hebegé: ~- Nem értem. ~- Óh pedig ez nagyon egyszerű. ~
33 VI  |             bekövetkezésétől retteg. ~Óh, ezek a férfiak érdemesek
34 VII |             mert idestova este lesz. ~Óh, van gondoskodva efelől! ~
35 VII |           urakat kell ebédre hívnom. ~Óh, egyszerre milyen gömbölyűre
36 VII |            nem akarnak-e ebédelni? ~- Óh igen. Csókoljuk a kezeit,
37 VII |               úr elértette a kérdést. Óh Bräuhäusel úr nagyon tapintatos
38 VII |               s száját megtörülte. ~- Óh én már szokva vagyok hozzá.
39 VII |       legmakacsabból kivenni a valót. Óh ez valódi szenvedély! De
40 VII |               amilyen keveseknek van. Óh nagyon keveseknek! ~A ragyogó
41 VII |             Ne adjak előbb önnek?" ~- Óh igen. Igen. Éppen azt kerestük,
42 VII |               szólt Bräuhäusel úr. ~- Óh kérem. ~A felrezzent leányka
43 VII |         Nagysád könnyezni látszik. ~- Óh nem; valami esett a szemembe.
44 VII |  összeköttetést? Konspirációt ért? ~- Óh nem. ~- Van talán leánya
45 VII |         akarom erőtetni feleségül? ~- Óh nem, méltóságos úr, de Garanvölgyinek
46 VIII|               korán alkalmatlankodni. Óh én tudom, hogy mi a staatsvisitek (
47 VIII|             és Hermine kisasszony? ~- Óh, őelőtte nincsen, nem lehet
48 VIII|            becsülete és a kegyedé. ~- Óh nagyon! - szólt fájdalmasan
49 VIII|                 De hátha elalszik. ~- Óh bizonyosan mondhatom, hogy
50 VIII|               elrablandó hölgynek. ~- Óh, mint félek! - sipegé az,
51 VIII|            szilárd jellemű férfiú. ~- Óh nem is úgy értem, de hátha
52 IX  |                   Lőttél már vele? ~- Óh, akárhány galambot; még
53 IX  | feltartóztatsz. Tudod hogyan kell? ~- Óh igen! Így! - a kis babszemjankó
54 IX  |           most atyja haragját viseli. Óh az átkozott, most engemet
55 IX  |             és ritka fogai voltak. ~- Óh, ez derék! No ezeket csak
56 IX  |             mit lehet önért tenni. ~- Óh ezerszer köszönöm, doktor
57 IX  |     veszteségért nem lehet felelős. - Óh ez igen furfangos ember!
58 IX  |           követett el az a gyerek? ~- Óh, az nem. Nem ő követett
59 IX  |           embernek annyiféle neve? ~- Óh, ennek nagyon alapos okai
60 IX  |         fontos személy lett volna? ~- Óh, igen fontos. E napokban
61 IX  |          kriminálista az az ember? ~- Óh, akkor tudnék tanácsot adni,
62 IX  |             atyja arcát mindkétfelől; óh, neki sohasem lesz szabad
63 X   |              zsidó az. Asszonyság. ~- Óh, ördög bújjék beléd. Majd
64 X   |              Rágalmazták ön előtt? ~- Óh senki sem. ~- Összeveszett
65 X   |            sokat aggódott miattam. ~- Óh igen sokat - sóhajta a delnő,
66 XI  |              természetű asszony-e? ~- Óh, a legszelídebb a világon,
67 XI  |           emberek voltak a szüléi. ~- Óh nagyon tiszteletre méltó
68 XI  |            valami vaskos perszóna? ~- Óh dehogy az. ~- Honnan tudod
69 XI  |            hazajövök kilenc órára. ~- Óh nem, nem; hétre kell hazajönnöd. ~-
70 XI  |           jöjjön, s hazakergessen. ~- Óh dehogy - rebegé reszketve
71 XI  |              most semmi baj sincs? ~- Óh, dehogy nincs - sóhajtá
72 XI  |           kabátot vegyek rám ugye? ~- Óh nem, így is jó: még jobb. ~-
73 XI  |              törvény nincs a világon; óh ő látta, olvasta azt! Nem
74 XI  |              fel, ne engedj álmodnom. Óh az rettenetes, hogy mindig
75 XI  |          atyám nem haragszik reám. ~- Óh édes gyermekem - monda Ankerschmidt,
76 XI  |              ez ügy igen sürgetős. ~- Óh atyuskám! - szólt bele Erzsike. -
77 XII |             nem költhette el mind? ~- Óh, hagyja el! Ön tudhatja
78 XII |              majd jól lesz minden. ~- Óh, ha még az ötezer forintomat
79 XII |             engemet ne okoljon ön. ~- Óh az öreg fogatlan oroszlán,
80 XII |            önelégült mosolygástól. ~- Óh a nagy lutrin csak az együgyűek
81 XII |        indokolnák a nő gyűlöletét? ~- Óh igen szívesen, csak tessék,
82 XII |           mint engem Ankerschmidt." ~"Óh elég gazdag ember, marad
83 XII |          tőlem. ~- Van önnél pénz? ~- Óh, igen. Ámbár ez az ön kiadása
84 XIV |            csehországi árvizekről. ~- Óh, édes tiszttartó úr, világért
85 XIV |          aludni a kallózuhogástól? ~- Óh igen jól. Az úgy hangzik,
86 XV  |            belevágott a beszédébe. ~- Óh azért én is követtem el
87 XV  |             Aladár mosolyogva. ~- Ah! Óh! - hangzott több oldalról
88 XV  |        utálatos állat a nap alatt. ~- Óh ne mondja - könyörge érte
89 XV  |            hogy bámul a gyertyába. ~- Óh be gyönyörű kis állat -
90 XV  |                az a víz alatt van. ~- Óh nem, uram! - igazítá őt
91 XV  |           bácsi"-nak híja már önt. ~- Óh, ön jól tudhatja, hogy a
92 XV  |                Erzsikére tekintve. ~- Óh semmi. Tréfa - rebegé a
93 XV  |      emlékeznék még ama bohóságra? ~- Óh igen, még most is megvan
94 XV  |                 Hiszen itthon van. ~- Óh nem, ez nagybátyám háza,
95 XV  |    parancsolhatnék, akkor nem kérnék; óh, én kegyetlen vagyok ahhoz,
96 XVI |                ezt mondja az írás. ~- Óh nem! A "votum Minervae"