Fezejet

 1 I    |    fenyegették, hogy "personalhaft"-ot eszközölnek ki ellene; de
 2 I    |         Ugyan jókor jött! - üdvözlé őt Garanvölgyi. - Ezt már szeretem,
 3 I    |       doktor Grisák. - Beperelhetné őt! ~- S nem lehetne attól
 4 I    |     ártatlan" kérdéseket, s sietett őt szárazon rendreutasítani. ~-
 5 I    |          nem bántják - nyugtatá meg őt a háziúr, a sareptai pusztában
 6 I    |            sem látszott tenni, hogy őt kikísérje. ~(Ez nagyon merev
 7 I    |         gondolkozású ember. Jó lesz őt megjegyezni.) ~Azonban amíg
 8 II   |          rendesen nagyon meg szokta őt dorgálni Ádám úr. ~Rettenetes,
 9 II   |             de olyan elevenen tudom őt képzelni magamban. ~- Arcképét
10 II   |           vissza hozzánk? - szólítá őt meg a tisztelt boldogtalan,
11 III  |         Eliz, mit gondol? - utasítá őt rendre Natalie kisasszony,
12 III  |        jövevény. - Ezért is hagytam őt el. Az egy igen veszedelmes
13 III  |           fönnhangon a sorsot, mely őt ily védangyalok körébe vezette. ~
14 III  |           képesek. Ezért megelőztem őt, hogy ha gonosz szándékú
15 III  |            megmondani, én nem tudom őt kényszeríteni, mert én gyermeket
16 III  |           Jobb lett volna ugyan, ha őt küldik kihívó segédnek,
17 IV   |             nem élek én addig, hogy őt lássam, és én el tudtam
18 IV   |         haza. ~A tornácig elkísérte őt Garanvölgyi; ott Kampósnak
19 IV   |           lép, az ő volt. ~Várhatta őt Garanvölgyi vissza! Mikor
20 V    |             kópé, úgy látszik, hogy őt bolonddá akarja tartani. ~
21 V    |      súlykereket, az aztán feldobta őt a levegőbe, mint egy macskát,
22 V    |             még az magát. - Biztatá őt a doctor juris, kinek az
23 VI   |            csinált név. Így ismerik őt mindenütt, ahol szívesen
24 VI   |             így kénytelenek vagyunk őt szomorú sorsában továbbra
25 VI   |             is megerősíteni. ~- Nem őt értettem, kérem. Saját magamat.
26 VI   |           Az ugyan csak teára várja őt, de ily rendkívüli esetben
27 VI   |            a doktor karját, s tolta őt nagy nyájasan maga előtt;
28 VI   |             az pedig szerette volna őt lehajítani a lépcsőn, ha
29 VI   |             lovag hamarább le fogná őt hajítani, ha a "jus fortioris"-
30 VI   |         csupa figyelem volt iránta. Őt tünteté ki legjobban vendégei
31 VI   | udvariasságok alkalmazására, amiben őt életrevaló tisztelői nem
32 VI   |           nem tesz semmit - sietett őt megnyugtatni Corinna. ~-
33 VI   |         doktorkám. ~Azzal otthagyta őt kocsijába szállni, ő maga
34 VII  |          lengyel menekültet, aminek őt utoljára maga Ankerschmidt
35 VII  |         ajtók nyitása után hallotta őt bemenni. ~Kampós úr a szobába
36 VII  |         kerítésére indul. ~Sikerült őt megelőzni a netaláni menekülésben.
37 VII  |       hazaszaladt, s elmondta, hogy őt nyársra akarták húzni. ~
38 VII  |         csak ettől a háztól adhatta őt fel valaki. S ha nekem bebizonyítja,
39 VII  |    fogságban, szobájában. ~- Küldje őt hozzám, egyedül akarok vele
40 VII  |           leánykájának, s kivezetve őt a terembe, e szókkal adá
41 VII  |             megvallott. Én elítélem őt férjhezmenéseig tartó házi
42 VIII |            mindent. Hogy a lovag úr őt házából kiutasítá azon ürügy
43 VIII |       elűzte a fiatalembert; s hogy őt kegyedre nézve is imposszibilissé
44 VIII |          kiáltott a másik szobából; őt a nagy tervezésben ott felejtették
45 VIII |              melyben felvilágosítja őt a történtekről, s engesztelődésre
46 IX   |        kigyógyulni. Atyám ma elűzte őt, és nem tudta, hogy engemet
47 IX   |             édesanyánk. Ne taszítsd őt el." ~Ez volt legerősebb
48 IX   |           Tudod, mennyire szeretted őt te is. Hiszen ezután is
49 IX   |           csábító az oka. És kegyed őt menti! ~- Mentem. Mert most
50 IX   |         Egyébiránt fölösleges lenne őt üldözni, mert még tegnap
51 IX   |        voltam. ~- Uram! - biztosítá őt a missz. - Az én becsülésem
52 IX   |         akarata ellen megy férjhez, őt az örökségből kirekeszteni? ~-
53 IX   |          mit Straff? én nem ismerem őt azon a néven mondja ön,
54 IX   |             haragudjál - engesztelé őt a lyánka, ellenkezései dacára
55 XI   |            jó elővéleményt, mellyel őt leánya oly buzgón igyekszik
56 XI   |         kezével karját, úgy vezette őt azon lakrészig, hol az ő
57 XI   |         szörnyű álmai voltak! Ismét őt látta, őt szerette! ~Szereti
58 XI   |             voltak! Ismét őt látta, őt szerette! ~Szereti álmaiban
59 XI   |        meghallá e súgást, s sietett őt megnyugtatni. ~- Igen, egy
60 XII  |            beszéljen felőle - kérte őt Ankerschmidt. - Mondja el
61 XII  |          Elismerem először is, hogy őt verni szoktam. ~- Mivel,
62 XII  |          nyugodott meg, midőn látta őt belépni az ajtón. Azután
63 XIII |           föld kerekén, visszavonta őt egy hon, egy táj, egy domb,
64 XIV  |    tekintetes úr, akkor nem tetszik őt ismerni. ~- Én nem mondom,
65 XIV  |            szándéka, hogy nem költi őt fel; elevez szótlanul a
66 XIV  |             meg, s csak akkor fogja őt felkölteni, midőn nagybátyja
67 XIV  |          beszéljen, erről - sürgeté őt a lovag, kit éppen csak
68 XV   |        hallá nagybátyja szavait, ki őt sürgetni jött. Az étel az
69 XV   |             Óh nem, uram! - igazítá őt helyre az öreg Garanvölgyi. -
70 XV   |       Aladár jobbját, midőn az ifjú őt magához ölelte; azonban
71 XV   |          Aladáréba fonva; s átvitte őt magával atyja szobájába. ~
72 XV   |             gyermek -, én megkértem őt, s ő elvesz engem. ~- Ezt
73 XV   |           ez embernek nagy joga van őt fiának nevezni, mert a bevégzett
74 XV   |                 Mi itt marasztottuk őt - minálunk - szólt Erzsike,
75 XVI  |      valakim? ~- De ön már próbálta őt nélkülözni, sokáig távol
76 XVI  |            méltó volt arra, hogy ön őt szeresse, akkor is elhagyná-e
77 XVI  |       szeresse, akkor is elhagyná-e őt énértem? ~Lehetett-e e kérdésre
78 XVIII|             szívdús honleány (ahogy őt a báli referensek szokták
79 XVIII|      közepett, azzal az ifjúval, ki őt akkor oly forrón szerette,
80 XVIII|        felismerné; most is képzelte őt maga mellett ülve, amint
81 XVIII|             valódi ,belle alliance'-ot." ~Ez volt az utolsó ütés