Fezejet

 1 I    |              hanem én egyáltalában nem tudom megmondani az okát, hogy
 2 I    |        árpaszalma-provizórium, azt nem tudom, hanem biz azok egy télen
 3 I    |               magam is bámulom, el nem tudom képzelni, mi baj lehet ez.
 4 II   |             minden versét könyv nélkül tudom. ~- De mint élő embert látta-e? ~-
 5 II   |              láttam, de olyan elevenen tudom őt képzelni magamban. ~-
 6 III  |               szerencsétlen vagyok. ~- Tudom, tudom - szólt a lovag,
 7 III  |        szerencsétlen vagyok. ~- Tudom, tudom - szólt a lovag, kurtán
 8 III  |                 Hiszen a kormány, mint tudom, méltányos volt az érdemesekkel.
 9 III  |           elbámulva. ~- Hogy én hogyan tudom önnek ottlétét? Igen egyszerűen:
10 III  |            utcán, s én még csak el sem tudom fogadni; annyit sem tudok
11 III  |               magamban, s a verset nem tudom hozzá. Pedig olyan szép. ~
12 III  |               nekem megmondani, én nem tudom őt kényszeríteni, mert én
13 IV   |               számában, az eddigiekben tudom, hogy nincs, mert azokat
14 IV   |            maga is katona volt, s mint tudom, jó katona; ön tudni fogja,
15 IV   |          egyedül szokott elintézni. ~- Tudom, lovag úr, de azt is tudom,
16 IV   |             Tudom, lovag úr, de azt is tudom, hogy kivételes törvények
17 IV   |           bánom, ha kerékbe törnek is; tudom, hogy az az áruló majd másutt
18 IV   |     fegyvereket rejteget? Mi célra? ~- Tudom, hogy végem van, de kimondom.
19 V    |              jámbor vállat von. ~- Nem tudom biz én. Nem vagyok én tilógus.
20 V    |              büntetését? ~- Azt én nem tudom. Pajtayné az én kliensem.
21 V    |                lovag részére, mint nem tudom én hányadik "diätenklasse"
22 VI   |            haja mögé elrejteni; én nem tudom, ki hitette el az asszonyokkal
23 VI   |                fel. De meg ne ítéljen, tudom, hogy gyönge: "A leláncolt
24 VI   |                önhöz jöttem. ~- Értem. Tudom. A yorkshire-iek. ~- Ördög,
25 VI   |            Most is annyi van, hogy nem tudom hol viselni. Aztán kinek
26 VI   |            folyamodik semmiért. ~- Úgy tudom, hogy nagyon szerette unokaöccsét. ~-
27 VI   |         aláírja a nevét. Ezt én jobban tudom. Valakinek másnak kell föllépni.
28 VI   |             helyében. ~- Nagysád, mint tudom, menyasszony - szólt Ankerschmidt,
29 VI   |              hogy megcáfoltassanak. ~- Tudom, tudom. Egy kellemetlen
30 VI   |            megcáfoltassanak. ~- Tudom, tudom. Egy kellemetlen körülmény.
31 VI   |             találja ki az okát. Én már tudom azt. Ne tessék zavarba jönni.
32 VI   |           Kegyed jegyese fogva van. Én tudom jól. Mégpedig olyan hosszú
33 VII  |             azt felelje: ~- Biz én nem tudom; tessék megvizsgálni. ~Átkozott
34 VII  |                árulja el valaki? ~- Én tudom, hogy nem. ~A példálózásnak
35 VII  |             most megadom magamat, mert tudom, hogy könnyen elbánnak velem.
36 VII  |              Házánál egy áruló van. ~- Tudom, az ördögadtát! Ne is mondja
37 VII  |              ti kedvencetek! Én régóta tudom, hogy csal, de elnéztem
38 VIII |                alkalmatlankodni. Óh én tudom, hogy mi a staatsvisitek (
39 VIII |               Fait accompli, missz; én tudom. Zsebében van a diszpenzáció;
40 VIII |            Mindent akarok uram, de nem tudom, hogy mit. ~- Majd azt is
41 VIII |                jól megcsípve -, én nem tudom, nem ájulok-e el, ha "barátját"
42 VIII |              Ne tessék aggódni. Én már tudom, miért késnek. Bizonyosan
43 VIII |                Micsoda misszt? ~- Csak tudom tán, hogy mi az a missz?
44 VIII |               selyem mantilláját, csak tudom talán, hogy milyen az a
45 IX   |         gyilkos volna is, vele mennék. Tudom, hogy ez őrültség; nem tudok
46 IX   |        védelmezzen, egyedül te. Nem is tudom: mire kérjelek, olyan zavart
47 IX   |             önöket védelmezzem. Én nem tudom, mit hibáztak; nem tudom,
48 IX   |               tudom, mit hibáztak; nem tudom, mit kellene védelmükre
49 IX   |            kisasszonnyal. - Bizonyosan tudom. ~Vendelin, mint a lőtt
50 IX   |               doktor úr? ~- Bizonyosan tudom, nemcsak hiszem. Önök úgy
51 IX   |              vele a történetet, de nem tudom, hova küldjem utána. Az
52 IX   |                 végképp elveszítse. ~- Tudom; ezt már mondta nekem is.
53 IX   |               Mióta van ön itt? ~- Nem tudom, nincs naptáram. ~- Nincs
54 IX   |              könyveket olvasni? ~- Nem tudom, mert nem kértem. ~- Más
55 IX   |           sorozza azokat? ~- Bocsánat. Tudom, hogy hibáztam; s hogy miért
56 IX   |            ötezer forintot, bizonyosan tudom, Maxenpfutsch úr oly jól
57 IX   |                    Straff úr, ahogy én tudom, a "cabinet noir"-ban van
58 IX   |             ördögbe, elég, ha én magam tudom! Hogy kerüljek azután saját
59 IX   |         dühösnek lenni, hanem most már tudom. Egy szót se róluk, mert
60 X    |                önt nagyon szereti: azt tudom bizonyosan. ~- Éppen azért
61 X    | Garanvölgyinével, ki önnek védence. ~- Tudom, ismerem azt a szerződést. ~-
62 XI   |               megbocsátott ő neked. ~- Tudom, hogy te addig nem nyugodtál,
63 XII  |                ajánlatára számítottam. Tudom én azt jól, hogy ennek így "
64 XII  |                kiállhatatlan ember! ~- Tudom. Éppen arra számítok. ~Maxenpfutsch
65 XII  |               a bosszúságtól -, én nem tudom, minek nevezzem önnek ezen
66 XIII |           Aladár úrfi indzsellér... ~- Tudom. ~- Ő ezt az egész határt
67 XIV  |        kedvében. ~- Én is értem. Én is tudom, mi az a nivellálás. Nálunk
68 XIV  |               azt. Láttam, ki volt az. Tudom a nevét. ~- Ki volt? ~-
69 XIV  |                annyian mások; de ha én tudom, hogy ki volt, abból halál
70 XIV  |              Mi van otthon? Otthon! ~- Tudom, hiszen majd együtt megyünk.
71 XV   |             érti ön ezt? ~- Bizonyosan tudom, hogy ön kegyelem útján
72 XV   |           példabeszéd van a magyarban. Tudom, hogy keveset álmatlanított
73 XVIII|                ott lesz, mint biztosan tudom, - az az ember, kit én nem