Fezejet

 1 I    |          nem hűtöm meg magamat. ~Egyszer aztán azt is megtudta, hogy
 2 I    |    vetéseit sem nézte meg soha. ~Egyszer aztán azt a legújabb intézkedést
 3 I    |        ráfűtik a szobát. ~No még egyszer aztán kijött, hogy ezentúl
 4 I    |           rendben" volt minden. ~Egyszer a drága birkák is azt gondolták
 5 I    |        versate noctuque", nehogy egyszer tudatlanságom miatt még
 6 I    |       sastól, mint magam, de már egyszer én ilyen babonás vagyok. ~-
 7 II   |         nagyon megbánná, ha majd egyszer tudtára esnék, hogy ki volt
 8 II   |        tessék mondani. Amiről én egyszer meggyőződtem, az nem ámítás. ~-
 9 II   |        pincérre. ~- No, akkor az egyszer megtörtént, az igaz. De
10 II   |  megtörtént, az igaz. De most az egyszer kétségtelen vagyok, hogy
11 II   | kitalálni. E rejtett írásból még egyszer meggyőzve magát a kérdéses
12 II   |           hát csak rúgtasson még egyszer vissza ahhoz az érdemes "
13 II   |           zsebébe dugta. ~És még egyszer végigtekintve megvetően
14 II   |         is utána merengenek, még egyszer visszafordult, s tenyerét
15 III  |   Szirmaynál. ~- No azok engemet egyszer szépen cserbenhagytak. Bagázsiát
16 III  |           Lucia magándalait; míg egyszer Eliz kisasszony azon kívánságát
17 III  |    gondosan keblébe rejtett, még egyszer ráparancsolva a kis kölyökre,
18 III  |      adjon az Isten hát nekik is egyszer egy "jó napot". Aztán odalenn
19 III  |    nagyon örülve rajta, hogy már egyszer magát kezdi ütni az a nagy
20 III  |        maga is... ~- Mondtam már egyszer, hogy az nem. Ha ő nem akarja
21 IV   |         vagy álmodik. Hogy ő még egyszer valaha vállára akaszthassa
22 V    |         ebédet egy nap, csak még egyszer ide gyere. ~Azzal ellökdöste
23 V    |      jojcakát kívánok. ~- Ha még egyszer ez a szemtelen ember ide
24 V    |          volt tartania, hogy még egyszer az a paraszt visszajöjjön
25 V    |     előrehaladás korszakában, ha egyszer rendkívüli körülmények közé
26 V    |        rendes béresek dolgoztak; egyszer azután azokért is kiküldött
27 V    |  szenvedelmes tárklijátszó. Akit egyszer megfogott, az aztán az ő
28 V    |      forinton felül a bélyeg még egyszer annyi. Én kénytelen vagyok
29 V    |          nem vettem észre. Mikor egyszer aztán szaladni kellett,
30 V    |        mosolyog. ~- Én is jártam egyszer úgy Pesten - felelt Kampós -,
31 VI   |    azután szó volt az írónőkről; egyszer csak egy delnő interpellál,
32 VI   |        nevű egyéniséget, kit már egyszer hallottunk említtetni. ~
33 VI   |      Hallatlan szeleburdiság. ~- Egyszer aztán vége lett az egész
34 VI   |          van, ha az embernek már egyszer az írásban adott szerelmi
35 VII  |    mindjárt kitalálta, hogy volt egyszer a tekintetes úrnak egy részeges
36 VII  |        szerény ellenvetéssel még egyszer meg nem állította volna. ~-
37 VII  |          urakhoz való juthatást. Egyszer a ház háta mögé került,
38 VII  |          ujjából. ~Mi már láttuk egyszer ezt az embert. Maxenpfutsch
39 VII  |      tetszett ez az ember. Mikor egyszer lehajolt, hogy elejtett
40 VII  |          parancsot, hogy, ha még egyszer az udvarba jön, ostorral
41 VII  |        hátrálni; ott azonban még egyszer visszafordult, s fenyegető
42 VIII |         hogy senki sem ügyel rá. Egyszer aztán Ankerschmidt kihajolt
43 VIII |      gondjaira bízott, s ott még egyszer megölelve növendékét, a
44 VIII |       vagyok barátomról. Akit én egyszer barátomnak nevezek! Ő szilárd
45 IX   |    jóízűn aluszik; de amiért, ha egyszer már fölébredt az ember,
46 IX   |          De az is jobb, mint még egyszer annyit fizetni. Isten neki!
47 IX   |         szobájából? ~- Hetenkint egyszer félórára. ~- Nem találja
48 IX   |        aztán sokáig nevettek, és egyszer elhagyták, s egymás szeme
49 X    |      maga is nagyon bele fog még egyszer ebbe a fiúba szeretni. ~-
50 XI   |         azt eltűrte volna, hanem egyszer hogy részegen jött haza... ~-
51 XI   |       úgysem lehet megjavítani. ~Egyszer hallja, hogy valaki nyitja
52 XI   |      Mindenhatónak! Csakhogy már egyszer itt van, hogy nem kell rá
53 XII  |       Azonban én megkísértem még egyszer Ankerschmidtet engedékenységre
54 XIV  |  felcihelődve Kampós uram, s még egyszer bocsánatot kért Ankerschmidtől,
55 XIV  |           ha így látná; - de aki egyszer már szereti, az még jobban
56 XIV  |      utána nézett mindaddig, míg egyszer Aladár visszatekintett,
57 XIV  |            Pedig az így volt már egyszer megírva. ~Alig haladt Ankerschmidt
58 XIV  |  átszelték, nyugpontot keresve. ~Egyszer egy ilyen kis kárvallott
59 XIV  |     esztendeig jó dolguk van; ha egyszer csapás éri, a másik esztendőben
60 XV   |     kapott rajta, hogy Aladárnak egyszer már a saját szájából autentice
61 XV   |    megszorítá öccse kezét, s még egyszer azt mondá neki: "eredj";
62 XV   |      reggelizés ideje; s ott még egyszer kellett találkoznia Aladárnak
63 XV   |         gondolat, hogy hátha még egyszer lenne! Szereztél magadnak
64 XV   |      tőkét felmondják. Azért még egyszer, kedves öcsém, fogadd őszinte
65 XVII |        ilyen bolondokat beszélni egyszer mindenkorra megtiltatott
66 XVIII|    percre megjelenne ön ott, még egyszer láthatná azt a nőt, ki ide
67 XIX  |       várni, kár akarni!" ~Ekkor egyszer szokatlanul rossz kedéllyel