Fezejet

 1 I    |       mindegy, azért csak egyforma szegény az mind; egy-egy lengyel
 2 I    |       boldogult öcsémtől, s hogy ő szegény, sok ide nem tartozó ok
 3 II   |         ötven pengő a jutalmam. Óh szegény elhagyatott hazám! ~Kampós
 4 III  |         citromot is facsart rá. ~- Szegény ifjú! - sóhajtott csendesen
 5 V    |            ki a csürhére, mint más szegény ember malacait. Ezek nem
 6 VII  |        egyszerre mind a három úr. ~Szegény kis Gyuszival jó, hogy valami
 7 VII  |           értett belőle semmit. Az szegény tán maig is töri a fejét,
 8 VII  |          leülnek a kész ebédhez. A szegény embert meg dolgára küldik,
 9 VII  |            fegyvereiket emelték. A szegény legénynél nem volt egyéb
10 VII  |          forintot nem sajnálja egy szegény legénytől, aki egy ötszáz
11 VII  |         hát ebből kegyelmed is egy szegény veszendő betyár lelkéért
12 VII  |           Kegyelmed is igyék egyet szegény lelkemért, nagy uracskám;
13 VII  |             őszinte folyamodás egy szegény elítélt fogoly ifjú megkegyelmeztetéseért. ~-
14 VII  |         hogy mit kellene tenni egy szegény szenvedőért, ki ifjúsága
15 VIII |          kérdés, akarja-e kegyed e szegény, földresújtott fiatalembert
16 IX   |            nagyon kompromittálta a szegény teremtést, direktor úr.
17 IX   |         amit nagyon okosan is tesz szegény; hanem az agaram még most
18 XI   |                  XI.~Az a bizonyos szegény asszony~ ~- Apácskám, nekem
19 XI   |    tartották. ~- Szerencsétlen nő, szegény, apja akarata ellen ment
20 XI   |            az ajtón az utcára, s a szegény asszony ott virradt meg
21 XI   |        nagyon ajánlja nekünk ezt a szegény nőt társalkodónénak, kit
22 XI   |         felőle, hogy az a bizonyos szegény asszony teljes mértékben
23 XI   |       kedved? ~- Hát az a bizonyos szegény asszony. ~- S mi történt
24 XI   |           történt azzal a bizonyos szegény asszonnyal? ~- Megérkezett
25 XI   |           a barátném, hogy annak a szegény teremtésnek még csak tisztességes
26 XI   |       azalatt meg fog érkezni az a szegény asszony. ~- Az a "bizonyos
27 XI   |         asszony. ~- Az a "bizonyos szegény asszony". Teringettét! Azt
28 XI   |       asszony". Teringettét! Azt a szegény asszonyt itt találom én
29 XI   |             mint ezt a te bizonyos szegény asszonyodat. Jól van no;
30 XI   |             Mennyit kell nekem egy szegény asszonyért szenvednem, akit
31 XI   |           Kicsoda "ő"? ~- Ah, az a szegény asszony. ~- Az a "bizonyos
32 XI   |         asszony. ~- Az a "bizonyos szegény asszony"? Mennykő áldotta!
33 XI   |         egy ürge; hanem hogy "az a szegény asszony" nem lesz-e nyavalyás
34 XI   |         szükség, s arra a bizonyos szegény asszonyra, akit most hoz
35 XI   |         hazaérkező hintaját. No, a szegény asszony hát itt van; de
36 XI   |          asszony hát itt van; de a szegény lovaim! Annak csak nem történhetett
37 XI   |      Megérkezett. ~- Az a bizonyos szegény asszony? No hála a Mindenhatónak!
38 XI   |             sóhajtá a leányka. - A szegény asszony nagyon beteg. ~-
39 XI   |       ugyan mire kérhetsz? ~- Az a szegény asszony elébb szeretne téged
40 XI   |      lihegő ajkkal azt a "bizonyos szegény asszonyt" - tulajdon édes
41 XIV  |         vagyok, hanem gondoskodjék szegény életéről, míg van ideje;
42 XIV  |           megyünk. Magam is sietek szegény bátyámhoz. Az én hivatalom
43 XIV  |           a könny. ~- Jaj, öreg, a szegény tótokat odafenn Árvában
44 XV   |            adják. ~- Jó bátyám; én szegény legény vagyok, fáradsággal
45 XV   |          felől. ~- Sajnállak érte, szegény fiú - mondá rá az öreg keserűen. -
46 XVIII| könnyelműséggel mondá, hogy erre a szegény országra többé semmi gondja;
47 XVIII|    fellengzését; rettegek, ha az a szegény poéta, aki Szellemfi név
48 XVIII|            s azt fogja rebegni: ,E szegény nőnek, ott a porban, én
49 XVIII|          csak az orrán keresztül. ~Szegény bolondok! Hogy engedik magukat