Fezejet

 1 II   |           annak most ne mulass! Majd milyen szépen meg lesz lepetve,
 2 II   |    gonosztevő. Hátha mégis "ő" volt. Milyen méltósággal beszélt! Hogy
 3 III  |     nyilvánítá, hogy szeretné tudni, milyen lehet egy csárdás. Arra
 4 VI   |             eléggé magasztalni, hogy milyen okos, milyen takarékos asszony
 5 VI   |       magasztalni, hogy milyen okos, milyen takarékos asszony ez a Pajtayné.
 6 VI   |              észrevételt teszi, hogy milyen boldogok a költők, kik azon
 7 VI   |              ebből láthatja ön, hogy milyen haszontalan ember. ~- Pedig
 8 VI   |              biztosíták afelől, hogy milyen nagy szerencse volt rájok
 9 VII  |              meglássák az urak, hogy milyen nagy lármát csapok én ottan! ~-
10 VII  |        ebédre hívnom. ~Óh, egyszerre milyen gömbölyűre nyílt mind a
11 VII  |              jól látszik tudni, hogy milyen levest kell olyankor főzni,
12 VII  |   korcsmárossal a kulacsomat; nézze, milyen száraz már az istenadta,
13 VII  |             Méltóságod nem is sejté, milyen veszélyes titkokat rejtett
14 VII  |             meg újra elolvasta azt. ~Milyen igaz, milyen mesterkéletlen
15 VII  |         elolvasta azt. ~Milyen igaz, milyen mesterkéletlen mondások
16 VIII |             testvéred fölött; tudod, milyen szeles; jó szíve van, de
17 VIII |               csak tudom talán, hogy milyen az a missz? ~- Szent uram
18 IX   |           Szinte látszik rajta, hogy milyen búbánattal énekel ott, mintha
19 IX   |             szerezzek, azalatt nekem milyen szomorúságot szereztek itthon.
20 IX   |            szólj! - Láttál az elébb, milyen voltam Ugye nem szeretnél
21 IX   |               hol járt, mi sikerrel. Milyen kegyetlen szívű embert szabadított
22 X    |             majd ha feljössz Pestre, milyen jól mulatunk. Itt a sok
23 X    |         alapú hazafi-dicsekedéseit. ~Milyen boldog ez most, hogy négy
24 X    |           most vég nélkül beszélhet. Milyen könnyű az embernek "apró
25 XI   |              életemben. ~- No látod, milyen jó atyuska vagy te. ~Ekként
26 XI   |       bálványoztatik. Elmondja, hogy milyen legyen menyasszonyruhája,
27 XI   |            legyen menyasszonyruhája, milyen legyen a koszorú: mirtusból,
28 XI   |        kíséri; ott körülállja, a pap milyen szépen kérdezi: szereted-e?
29 XI   |     szereted-e? Szeretem. Elbeszéli, milyen szép a vőlegény kis háza,
30 XI   |              s Hermine-nek nyújtá. - Milyen pompás illatuk van. ~Hermine
31 XII  |        kérdésben, elmondtam, hogy ön milyen rettenetes ember, hogy milyen
32 XII  |        milyen rettenetes ember, hogy milyen bosszúálló természetű, egyszóval
33 XIV  |          közeit törmelékkel; láttam, milyen keveset ügyeltek arra, hogy
34 XIV  |            támadt a harmatos fűben. ~Milyen boldog vidék! Ki békülne
35 XIV  |            azt gondolá magában, hogy milyen jó dolga van annak, aki
36 XIV  |             uram, ki most észrevevé, milyen rettenetes ostobaságot követett
37 XV   |         kapva a tréfás állatocskán - milyen szép fekete szemei vannak! ~
38 XV   |         mondá rá az öreg keserűen. - Milyen szépen meg voltál már abban
39 XVI  |             véget, hogy "ugye öcsém, milyen bolond az ember, mikor maga
40 XVIII|              az eltévedt levelet. ~S milyen boldog lehetne most az ő
41 XVIII|     szenvedni, várni és szeretni! ~S milyen szerencsétlen most, amidőn
42 XVIII|              gondolkozott azon, hogy milyen szép volna az eget mutató
43 XIX  | széttekinteni a világban. ~Azt nézi, milyen idő van! ~Ha azt látja,