Fezejet

 1 I   |                 juholtót? ~- De uram! - kiálta föl végre egész sértett
 2 I   | dolgozószobájába. ~- Dolgozószobámba? - kiálta fel Garanvölgyi, nagy készséggel
 3 I   |         vendégét. ~- Mi az ördög ez!? - kiálta fel a juris doctor, midőn
 4 II  |              ötven pengőt. ~- Hahaha! - kiálta fel a nagy férfiú elkapva
 5 II  |                 tépni. - Ötven pengőt - kiálta elkeserülten a bujdosó;
 6 III |               testület. ~- Ott voltam - kiálta a boldogtalan, a körülhordott
 7 III |               dolgokat ne mondjon ön! - kiálta közbe a lovag, türelme fogytán. -
 8 III |                szívre mutat. ~- Uram! - kiálta fel indulatosan a lovag,
 9 III |              magyarra? ~- Ugyan Eliz! - kiálta egyszerre missz Natalie
10 III |                     Hah! Visszaküldi? - kiálta homlokon ütve magát Bogumil. ~-
11 III |                  No! Mi szabadult el? - kiálta a lovag, felszökve a pamlagról. ~-
12 III |               készséggel. ~- Micsoda? - kiálta Ankerschmidt, félrekapva
13 IV  |                 uram, ez nagyon erős! - kiálta Ankerschmidt. kardjával
14 IV  |                 többet. ~- Hallgatás! - kiálta Ankerschmidt lovag, nagyot
15 VI  |             yorkshire-i históriát elő - kiálta haragosan Ankerschmidt;
16 VII |              nincsen. ~- Topp! Megvan - kiálta fel hirtelen Bräuhäusel,
17 VII |                    Ez valóságos igaz! - kiálta fel Mikucsek úr, tiszteletteljes
18 VII |           voltak az urak, Kampós utánuk kiálta: ~- Kérem uraim, még egy
19 VIII|            Szent uram Bajorországban! - kiálta fel, üstökébe kapva Vendelin
20 IX  |          dobbant. ~- Hol van a missz? - kiálta rá Eliz, minden ízében reszketve
21 IX  |               van most ez a gazember! - kiálta föl egyszerre, vérszemet
22 IX  |              hivatalomat elveszítsem! - kiálta fel siránkozó hangon Maxonpfutsch
23 IX  |       csábította el. ~- Én? A misszt? - kiálta fel, székéről felugorva
24 IX  |            nejévé lenni. ~- Ah, uram! - kiálta a szemérmes hölgy, fátyolát
25 IX  |               nagyon régi. ~- Így ni! - kiálta közbe Grisák úr. - Teljesen
26 IX  |               elolvasni az illetőnek! - kiálta mogorván Ankerschmidt, s
27 IX  |             Nőül vetté? Igazán? Nőül? - kiálta fel hitetlenül Ankerschmidt.
28 IX  |           indulat. ~- Ördög, mennykő! - kiálta, elrántva kezét leányáéból. -
29 IX  |          remegőkön, s mennydörgő hangon kiálta reájok: ~- Ördög, mennykő!
30 XI  |           nyúlva. ~- Ejh, takarodjál! - kiálta mérgesen Ankerschmidt, elkapva
31 XI  |           akarta. ~- Gyere csak, papa - kiálta elé, csengő vidor csevegéssel -,
32 XII |       harmincezer is van. ~- Micsoda? - kiálta fel elszörnyedve Grisák,
33 XII |               Megkaptam önt valahára! - kiálta egyszerre valaki félöröm,
34 XIV |                  Hahó! Ki vagy? Hová? - kiálta rá Aladár fegyverét lövésre
35 XIV |            töltést. ~- Átszakították? - kiálta fel Aladár a düh és kétségbeesés
36 XIV |                  ifjú úr! ~- Megállj! - kiálta rá Aladár. - Fordulj ide:
37 XIV |                 úr, hogy odaát lehet! - kiálta át valaki mogorván; - (nagy
38 XIV |                  ifjú ténsuram! Hahó! - kiálta a lelkes úr csáklyája végére
39 XIV |              kapott, s az őrület hangán kiálta fel: "Leányom!" ~Ha Aladár
40 XV  |                   Mit? Én? Egy ürgét? - kiálta felugorva a puritán férfiú. -
41 XV  |             múlva visszatért. ~- Aha! - kiálta Kampós uram nem látva a
42 XVII|                csónakon. ~- De uraim! - kiálta fel kétségbeesetten Péter. -