Fezejet

 501 IX   |              tette összekulcsolt kezét, s lassankint magához kezde
 502 IX   |              hátulsó ajtót zárjátok be, s hozzátok ide a kulcsát. ~
 503 IX   |           kulcsát. ~A cseléd elsietett, s utána nagyhirtelen beállt
 504 IX   |              kezeit hátra téve járt alá s fel Hermine szobájában. ~-
 505 IX   |                 én szobám ajtaja előtt, s mindenkit, aki be akar jönni,
 506 IX   |           becsukta hálószobája ajtaját, s leült, atyjának levelet
 507 IX   |              eltalálja az igazi hangot, s megsúgja, hogy másnak mi
 508 IX   |                 legerősebb argumentuma. S nem elég erős-e ez? ~- Ki
 509 IX   |                maradjon ott az ajtóban, s ne jöjjön közelebb. ~- De
 510 IX   |             sértetlenül Eliz szobájába, s ott tikkadtan, lihegve megállt,
 511 IX   |                 a szobaleányt beidézte, s azután az atyjának szóló
 512 IX   |               lovász rögtön nyergeljen, s vigye e levelet a városba
 513 IX   |               ajtót zárja be maga után, s a kulcsot vegye mindig magához.
 514 IX   |                   Vevé tehát sátorfáját s a szobaleánynak azt az utasítást
 515 IX   |                visszafelé a kastélyból, s egyenesen az ő ajtajának
 516 IX   |         elővette rajztábláját, ecsetét, s azt a legsötétebb szépiába
 517 IX   |                 egészen eltűnjön onnan, s ne maradjon ott más, mint
 518 IX   |             kedélyesen mosolygó maradt, s úgy tetszék neki, mintha
 519 IX   |       meggörbült a háta a hajlongástól, s a "legalázatosabb szolgáját"
 520 IX   |      Ankerschmidtéknál tartózkodott. ~- S az önnek barátja! ~- No,
 521 IX   |                tudok más címet adni. ~- S hol van most ez a gazember! -
 522 IX   |              elveheti tőle, hazaviheti, s minden jó lesz. ~- Úgy hiszem,
 523 IX   |                 ha elvállalom az ügyet; s kiperlem Ankerschmidttől
 524 IX   |           Ankerschmidt ügyvédje vagyok, s az hűtlenség volna tőlem,
 525 IX   |             hogy míg a missz eltávozik, s felügyelés nélkül hagyja
 526 IX   |             mormogá egyre Maxenpfutsch, s már a tarkóját is kezdte
 527 IX   |               nevetett doktor Grisák. - S még hozzá urasági lovakon;
 528 IX   |               Az a hang, amivel kiejté, s az a halfark alakú kézmozdulat,
 529 IX   |             ellene kártérítési pert. ~- S fog az nekem használni? ~-
 530 IX   |             mindenki azt fogja mondani; s ha a missz akarja... ~-
 531 IX   |           Felkelt tehát a causeuse-ről, s lekötelező mosolygással
 532 IX   |         érlelnem. Most hagyjon magamra, s jöjjön vissza két óra múlva,
 533 IX   |                a doktor frakkját kérte, s parancsot adott, hogy azután
 534 IX   |              zöldet Hermine vitte el; - s azt fel nem lebbentette
 535 IX   |               elém ád aláírni, aláírom; s ha megnyeri a kérdéses 5000
 536 IX   |               fel névjegyére szállását, s maradjon otthon, félóra
 537 IX   |                az aláírandó okmányokat, s azután legyen szerencsém
 538 IX   |         gallérját az érdemes férfiúnak, s homlokával csaknem betörve
 539 IX   |                 ön maga nőül a misszt! ~S igen jó volt, hogy fogta
 540 IX   |                Gondolja meg ön gyorsan, s határozzon gyorsan, mert
 541 IX   |           beszéltem Maxenpfutsch úrral; s ő azon nyomatékos ellenvetést
 542 IX   |               5000 forintot elveszítse, s így ő e veszteségért nem
 543 IX   |               kegyed veszendő pénzéhez, s ami több, jó hírneve rehabilitációjához
 544 IX   |          juthatna. Figyeljen kérem rám, s ne aléldozzon; - mert ez
 545 IX   |                  híre csorbátlan marad, s kegyed kap egy derék férjet.
 546 IX   |                  hozzájárulható jellem, s ha én lelkére fogok beszélni,
 547 IX   |         Őrangyal úr felemelé a hölgyet, s igen szépen kérte, hogy
 548 IX   |                házassági szerződéseket; s midőn a mondott órában a
 549 IX   |                   sipegé missz Natalie, s igyekezett kesztyűs kézzel
 550 IX   |            hányva polkázott egyedül alá s fel szobájában dr. Grisák,
 551 IX   |              fel szobájában dr. Grisák, s danolt hozzá valami rázkódó
 552 IX   |                 lépés, keresztben három s nagyon kevés fényűzéssel
 553 IX   |                 Aladár hármas záraiban, s eléje lépett egyike azon
 554 IX   |              megfogta a börtön penésze, s ki a regényes monománia
 555 IX   |              késő stádiumában teng már; s mennyire meg volt lepetve,
 556 IX   |               szemei derülten ragyogók, s sötét hajzatában egy szál
 557 IX   |    tömlöctartónak, hogy hagyja magukra, s az visszahúzódott az ajtók
 558 IX   |                    Szeretek idebenn. ~- S nem árt az ön egészségének? ~-
 559 IX   |                  Nincs aki untasson. ~- S mivel tudja magát elfoglalni
 560 IX   |                is elítélném magamat. ~- S nem óhajtozik ön az élet
 561 IX   |   fiatalembernek volt az. Asszony, agár s más afféle. ~- Ön egy kategóriába
 562 IX   |         Bocsánat. Tudom, hogy hibáztam; s hogy miért tettem, mindjárt
 563 IX   |             körmei közé fogta a tollat, s azzal íratta oda; amiből
 564 IX   |           agaram még most is hű hozzám, s manupropriáját minden levélben
 565 IX   |         nevettek, és egyszer elhagyták, s egymás szeme közé néztek,
 566 IX   |                 Aladár vállat vonított, s elkezdett rögtön rá igen
 567 IX   |              ajtó kulcsai csörömpölnek, s jön a porkoláb, hóna alatt
 568 IX   |              falatig el szokta költeni, s miután kést, villát nem
 569 IX   |                 köszönni a szolgálatát, s utalványozá borravalóul
 570 IX   |             szólhatott odakinn valamit, s most meg akarják kísérteni,
 571 IX   |           lehetne elrontani jókedvemet, s nem adnak ebédet. Az se
 572 IX   |                 utána a vizes korsóból, s mint aki megebédelt, végigveté
 573 IX   |           nyíltak egymás után az ajtók, s nagy sietséggel lépett be
 574 IX   |              fekvőhöz, odasietve hozzá, s megfogva egyik karját. ~
 575 IX   |           karját. ~Aladár fölnézett rá, s meg sem mozdult. ~- Nem
 576 IX   |          letettem a várkormányzó úrnál, s onnan siettem önhöz. ~-
 577 IX   |               magamat a rendszabályhoz, s kikérek minden további diskurzust. ~
 578 IX   |            mutatva, amik vasból vannak, s nem divatból viseltetnek. ~-
 579 IX   |           karjára ölté Aladárt a tiszt, s sietve vonta magával. ~-
 580 IX   |               tudja - szólt a százados, s sietteté a foglyot; kit
 581 IX   |                várkormányzó eléje ment, s megfogta jobbját; katonai
 582 IX   |                 együtt. Ezért hívattam, s örülök rajta, hogy ön elfogadta. ~
 583 IX   |           várkormányzó, miután leültek, s a levest kiosztották -,
 584 IX   |             hozza elő a mondott iratot, s engedjen egy pillantást
 585 IX   |                beletekintett az iratba, s azután fejet csóvált; ez
 586 IX   |      természethű érzéssel teljes szavak s minő megható könyörgés!
 587 IX   |           kiálta mogorván Ankerschmidt, s kikapta kezéből az iratot,
 588 IX   |              kikapta kezéből az iratot, s visszanyújtá a segédtisztnek. -
 589 IX   |                székvárosban ügyvédéhez, s ösztönszerű elégtételt vélt
 590 IX   |                az lesz a legelső dolga; s azzal aztán oda a parti!
 591 IX   |                 felszakítá a borítékot, s folyton növekedő nyugtalansággal
 592 IX   |         nagylelkűen Corinna vőlegényét, s így elrontotta Grisák úr
 593 IX   |           rendel, hogy utánuk rohanjon, s meglövöldözze a szökevényeket;
 594 IX   |          meglövöldözze a szökevényeket; s mint csodálkozott, midőn
 595 IX   |               hajtá homlokát tenyerébe, s keserűen ismétlé: ~- Hermine
 596 IX   |        szomorúan hajtá össze a levelet, s keblébe tevé, csendes hangon
 597 IX   |               Mi úton? ~- Nálam voltak, s a nevelőnének hagyományozott
 598 IX   |                 az úr azóta nálam járt, s nekem húszezer forintot
 599 IX   |              tehát így kap 20-at 5-ért? S micsoda pör az? ~- Semmi
 600 IX   |               akkor Straff nagy bolond, s Maxenpfutsch még nagyobb. ~-
 601 IX   |                 Doktor Grisák húzódott, s tartogatta véleményét. ~-
 602 IX   |             adni - szólt doktor Grisák, s egy pár török pipát hozott
 603 IX   |            hanem azért elvette a pipát, s arra használta, hogy előadása
 604 IX   |                 rángatta, azzal felelt; s csavargatta a fejét jobbra-balra. ~-
 605 IX   |              titokban engedé merítenem, s nem jogosított fel annak
 606 IX   |                 pipája a csibukszárról, s nagy sietsége volt a tüzes
 607 IX   |              oly erélyesen volt mondva, s a lovag úr oly sokat ígérő
 608 IX   |               tehát a lovag úr füléhez, s bizalmas suttogással monda: ~-
 609 IX   |           elsült bomba lökte volna fel, s nem tudta, hogy micsoda
 610 IX   |       összehajtotta, hogy kettéreccsent s e "pálcatörés" szájába adta
 611 IX   |        Cselekedjék ön úgy, mint ügyvéd, s ne próbáljon engem egyezkedésre
 612 IX   |            köszönöm. ~Azzal eltávozott, s bevágta maga után az ajtót. ~
 613 IX   |             tovább is főzte az ötletét, s midőn az irodában letett
 614 IX   |           szomorúan nézett végig rajta, s nádpálcáját átvéve kezéből,
 615 IX   |             csak tud is felőle valamit, s mikor aztán a fele úton
 616 IX   |      kerül-fordul, a csárda mögé kerül, s azzal vesd el magad, neki
 617 IX   |          Megitató csárdánál megszökött, s ő utoljára is hosszú haszontalan
 618 IX   |             bakra a cifra vadász mellé, s úgy hajtani hazáig. ~Ez
 619 IX   |           kánnal, nagy riadásnak esett, s kevés kellett volna hozzá,
 620 IX   |              szégyenlett sírva fakadni, s dugta mindenfelé a puskáját,
 621 IX   |                kisietett a cselédekhez, s iparkodott őket megnyugtatni.
 622 IX   |            balgaságot. A papa jó ember, s ők nem tehetnek semmiről.
 623 IX   |                 maga fog eléje lemenni. S addig nem engedi feljönni
 624 IX   |             ment, ahol a kocsi megállt, s iparkodott atyját lesegíteni
 625 IX   |      ellenkezései dacára hozzá simulva, s gyermeki bizalommal nyúlva
 626 IX   |                félénken visszahúzódott, s mint egy remegő őzike, melynek
 627 IX   |          természetességgel volt mondva, s oly valódian színezve a
 628 IX   |               összecsókolja leánykáját; s miután ez már megtörtént
 629 IX   |                az események folyamához, s siettek ajtót tárni, - amidőn
 630 IX   |     férficselédség, eléje somfordáltak, s kézcsókolva erősíték, hogy
 631 IX   |             nézett széjjel a remegőkön, s mennydörgő hangon kiálta
 632 IX   |                a cabinet noirból kapta, s ez nekem elég gyász, de
 633 IX   |             valami komoly nagy emberét; s már most becsületszavadra
 634 IX   |           Erzsikének" foglak szólítani. S már most láss a házi gond
 635 IX   |               fel hozzá a meleg vízzel, s igen rövid idő múlva jött
 636 IX   |            bögréstől együtt a konyhába, s ott elbeszélé a cselédségnek,
 637 X    |          egyedül bezárkózott szobájába, s leült levelet írni - Garanvölgyi
 638 X    |                házassági szerződésedet, s elfelejtkezel a csapodárról,
 639 X    |                 azután borítékba zárta, s hogy még a pecsétről se
 640 X    |                Aladár nevét és lakását, s rábízta az inasára, hogy
 641 X    |                  visszadobta a levelét, s jól összeszidta hozzá, s
 642 X    |                s jól összeszidta hozzá, s hazakergette a levélhozót,
 643 X    |              saját postahivatala által; s a státus éppen nem teheti
 644 X    |              lágyítani kőkemény szívét, s elkapja mérgesen a levelet,
 645 X    |               marokra a fogja a tollat, s olyan szépen odakanyarítja
 646 X    |                 aztán felveszi a posta, s térítvényt is ad róla. ~
 647 X    |            okvetlenül kézhez fog jutni, s hogy aki azt kezéhez veszi,
 648 X    |              embert, azzal megalkudott, s amint ez a libáit eladta,
 649 X    |                 az untersuchungshaftot, s hált a priccsen és evett
 650 X    |             hogy négy hétig fogva volt, s erről most vég nélkül beszélhet.
 651 X    |     asszonyságnak Aladáron jár az esze, s rá szaladt a keze. Nagyságodnak
 652 X    |                sürgős elintézni valója, s úgy siettében vétette el
 653 X    |             reggel alágyújtani vele. ~- S már most beszéljen, Kampós
 654 X    |            aztán csináltathatna tükröt, s használhatná borotválkozáshoz. ~-
 655 X    |            azokra ott nagy szükség van. S még majd később lesz eredménye. ~-
 656 X    |                úr lábánál a medvebőrön, s úriasan keresztbetett két
 657 X    |                fölemelte karcsú nyakát, s elkezdett kérdőjel alakú
 658 X    |             Unja magát a Cicke idebenn, s azt hiszi: a vadász jön,
 659 X    |                azt hiszi: a vadász jön, s viszi az ugarra. ~A Cicke
 660 X    |             fülét hegyesen feltartotta, s elkezdett azon a nyafogó,
 661 X    |             múlva elnyiffantotta magát, s Garanvölgyi úrra ugrott,
 662 X    |                 ennek már a nyaka közé, s röptében végignyalta az
 663 X    |               aztán az ajtóhoz szökött, s elkezdte azt fél lábával
 664 X    |                azt fél lábával kaparni, s míg az urak felé visszaforgatta
 665 X    |               is hangzottak a folyosón, s most már Cicke teljes erejéből
 666 X    |                   Aztán kinyít az ajtó, s belépett a vendég. ~Az volt -
 667 X    |       bolondulva. Ugrál, táncol, kacag; s minthogy szemközt nem férhet
 668 X    |            Úgysegéljen itthon van! Uram s én Istenem!" Öt perc alatt
 669 X    |           beszaladgálta az egész falut, s nem nyugodott meg addig,
 670 X    |              rokont egymás mellett ülve s nyugodtan beszélgetve találta. ~-
 671 X    |              szólja le vőlegénye előtt, s hogy ez neked jutott, az
 672 X    |                 már Aladár megérkeztét, s sejtette, hogy az udvariasság
 673 X    |                  mint a börtönben volt, s jobban is ügyel magára.
 674 X    |               múlva innen odább megyek, s azontúl aligha fogok egy
 675 X    |          sötétborúsan nézett az ifjúra, s csendes hangon, melyen a
 676 X    |                önnek nagybátyja gazdag, s önt nagyon szereti: azt
 677 X    |                 minél elébb elfoglalni, s ez a helyzet hozza magával,
 678 X    |          híresek a jogragaszkodásukról, s önnek tudnia kellene, hogy
 679 X    |         különben ő lesz a sértett fél - s azt nem szeretném. ~- No
 680 X    |             ajánlom. ~Kezet szorítottak s azzal egyik sem mondta a
 681 X    |            Aladár másnap bement Pestre, s minthogy egy nap kétszer
 682 X    |                 időt a magához térésre, s ha van repülősó a háznál,
 683 X    |               hogy valaha megházasodom, s a feleségemet mégis csak
 684 X    |           megvan-e még a hóka paripája? S számtalan efféle hiábavalóságokat. ~
 685 X    |             előbb Emsbe vagy Ostendébe, s azzal szépen megcsókolta
 686 X    |               szerelemnek már vége van; s ilyenformán jó lesz azt, "
 687 X    |     asszonysággal? ~- Találkoztam vele, s úgy vettem észre, hogy ő
 688 X    |              meg fogjuk semmisíteni. ~- S mik önnek a feltételei? ~-
 689 X    |           Garanvölgyiné az én írásomat, s én visszaadom az övét. ~-
 690 X    |               én visszaadom az övét. ~- S ön nem akar semmi igényt
 691 X    |                Grisák felkelve székéről s meghajtva magát Aladár előtt. -
 692 X    |         tegyenek az enyimmel hasonlóan, s azzal legyen belőle hamu. ~-
 693 X    |                önnek, ügyvédemre bízom, s végezzenek együtt. ~Dr.
 694 X    |               körmei közül az alkalmat, s ismét leülteté Aladárt,
 695 X    |             cseréljék ki a kötvényeket, s ő egyszerűen vesse a kandallóba
 696 X    |                mosolyogva lépett hozzá, s titkolódzó szemhunyorítással
 697 X    |                 gazdag lesz, mint volt, s nem fogja megbánni, hogy
 698 X    |            nagyot nevetett e beszédnek, s az ragadta meg a figyelmét
 699 X    |                világért sem haragszom. ~S hogy bebizonyítsa, mennyire
 700 XI   |              felügyelést megoszthatnám, s okos dolgokról beszélhetnék
 701 XI   |              volt neki semmit sem adni, s elvesztette a keresetét. ~-
 702 XI   |                amit az anyjától kapott, s hogy ezt nem adta neki,
 703 XI   |        kitaszította az ajtón az utcára, s a szegény asszony ott virradt
 704 XI   |                 kit a sors így megtört, s aki bizonyosan nagyon háladatos
 705 XI   |             csak vissza kellett térnie, s újra egy verset sírni magában,
 706 XI   |            bizonyos szegény asszony. ~- S mi történt azzal a bizonyos
 707 XI   |             sokáig magyarázott valamit, s végül egy pohár bort is
 708 XI   |       tisztábban felfoghassa feladatát; s aznap aztán későn estig
 709 XI   |                 szárnyazva volt a kópé, s mire fel akartam venni,
 710 XI   |               viszem a tarisznyában. ~- S megint ilyen későn jössz
 711 XI   |                ez a zivatar rám jöjjön, s hazakergessen. ~- Óh dehogy -
 712 XI   |              meg a zivatar hazakergeti, s itthon a tulajdon gyermeke
 713 XI   |                azután duzzogva járt alá s fel egyedül, haraggal eltelve
 714 XI   |             esőre, amire semmi szükség, s arra a bizonyos szegény
 715 XI   |           vetette magát végig pamlagán, s föltette magában, hogy sztoikus
 716 XI   |      fejecskéjét a félig nyitott ajtón, s apját kereste szemeivel. ~-
 717 XI   |                engesztelőleg a leányka, s odament apjához, és tréfásan
 718 XI   |            egyszerre odaomlott melléje, s arcát eltakarva, elkezde
 719 XI   |              Erzsike megfogadta a szót, s apja nyakát átfűzte karjaival,
 720 XI   |                 függöny egyik szárnyát, s ott azokon a fehér vánkosokon
 721 XI   |            Kocsis! Fogj a hintóba újra, s vágtass a városba vissza
 722 XI   |                  egymás kezét szorítva, s virrasztanak fölötte. ~A
 723 XI   |         mutatott neki sok szakaszokkal, s egyet azok közül ujjával
 724 XI   |               engem el találnál hagyni, s apádhoz visszaszöknél, én
 725 XI   |         százszor atyjának, testvérének, s nem hisz nekik, midőn azok
 726 XI   |              törvényesen elválasztanák, s azután a világban keresne
 727 XI   |      Ankerschmidt is gondolt ilyesmire, s elhatározá, hogy a válóper
 728 XI   |                 órára a kertbe lemenni, s Erzsike karján a friss pázsiton
 729 XI   |              elmúlik. ~- Nehezen múlik, s mikor az elfog, akkor sárgának
 730 XI   |                 sárgának látom a füvet, s a napsugártól fázom. ~-
 731 XI   |             eszméinek más irányt adjon, s azzal lehajolt a fűbe, s
 732 XI   |                s azzal lehajolt a fűbe, s nehányat leszakasztott e
 733 XI   |               gyermekeiből a tavasznak, s Hermine-nek nyújtá. - Milyen
 734 XI   |       megszagolta a nyújtott ibolyákat, s azzal undorodva veté el
 735 XI   |         Ankerschmidt meghallá e súgást, s sietett őt megnyugtatni. ~-
 736 XI   |            miatt el kell mennem Pestre, s az tett rosszkedvűvé, hogy
 737 XI   |             kérdé aggódva Ankerschmidt, s megsimogatá Hermine homlokát. -
 738 XI   |                 sors haragjához képest, s te elébb érezted ezt, mint
 739 XI   |                 e szókra atyja szemébe, s megragadá két kezével annak
 740 XI   |                   De hát útravaló ruha, s egyéb? ~- Semmi sem kell,
 741 XI   |           röviden végezni Ankerschmidt, s azzal mind a két leányát
 742 XI   |                 csikóparipa volt fogva, s nagy sebesen elrobogott. ~
 743 XI   |              állt a bejárat lépcsőinél, s cl nem mozdult onnan mindaddig,
 744 XI   |             elsőről, mint a másodikról, s erre alapítja egész számítását.
 745 XI   |            utalványt bécsi bankáromnak, s kötelezvényt önnek. Tessék
 746 XII  |                 amint az ajtót kinyitá, s tanúja volt azon jelenetnek,
 747 XII  |                 lábszáröltöny zsebeibe, s tréfásan felelt: ~- Hát
 748 XII  |            egymásnak a váltótörvényből, s ő nem akarja megérteni,
 749 XII  |              ezek a nőm bútorai voltak, s a váltóján a nőm neve is
 750 XII  |              Grisák, mellét előre vetve s kigombolva kabátját. - Itt
 751 XII  |            eltolva magától hitelezőjét, s azzal összefont karokkal
 752 XII  |                 doktor Grisák elé állt, s nagy lélegzetet szíva, beharapott
 753 XII  |                érti a maga mesterségét, s ennélfogva mosolygott az
 754 XII  |                mosolygott az ajánlatra, s mikor elváltak egymástól,
 755 XII  |           elfogta a lejövő doktor urat, s korlátozhatlan tudnivággyal
 756 XII  |                 is erősen tartja magát, s nem akar egyezkedésbe ereszkedni
 757 XII  |              szóra. Íróeszközöket kért, s még egy utalványt írt másik
 758 XII  |            dolgok ily pompás menetelén, s még az éjszakai vonattal
 759 XII  |              megnyerem a hazárdjátékát, s a feltett tízezer forint
 760 XII  |             odalépett doktor Grisákhoz, s miután ily konfidens lábra
 761 XII  |                fel elszörnyedve Grisák, s felugrott a székről, mintha
 762 XII  |            magát harmincezer forinttal, s kvittek vagyunk. ~- Én csak
 763 XII  |              szorítva Straff Grisákkal, s még csak ki sem kísérte
 764 XII  |                 neki, vérszemet kapott, s ismét feljebb csigázta követeléseit;
 765 XII  |          forintról szól. Vigye ön neki, s minthogy nagyon valószínűnek
 766 XII  |                 új tízezeres utalványt, s most már egy metodista komolyságával
 767 XII  |                 nyugodott Ankerschmidt, s hazautazott családjához. ~
 768 XII  |              Ekkor fűzte aztán karjára, s vitte Straff szállására.
 769 XII  |      ijedtségtől, nekirohant Straffnak, s átölelte nyalábra. ~- Mit
 770 XII  |            tréfás kedélyben volt ma. ~- S ha én önnek itt huszonkilencezerkilencszázkilencvenkilenc
 771 XII  |         viseltetik; vele élni nem akar, s az elválásba beleegyezik. ~-
 772 XII  |            gyűlöletes színbe állítanák, s még jobban indokolnák a
 773 XII  |            zsinórját csavartam kezemre, s az ólommal ütöttem. ~- Ah,
 774 XII  |                Azután. Bezártam reggel, s estig nem adtam neki enni. ~-
 775 XII  |             tőle erővel a jegygyűrűjét, s szeme láttára a szobaleánynak
 776 XII  |             Belemártotta a kalamárisba, s megpróbálta neutrális papírszeleten,
 777 XII  |                ízekre tépte az okmányt, s elszórta széjjel a szobában. ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
 778 XII  |            legjobban intézte el dolgát, s a leggonoszabb boszorkánynyomástól
 779 XII  |        haragudnom. Pfuj! Csak egy volt, s arról nem fog beszélni senki.
 780 XII  |           örvendetes hírt fogja hozni. ~S miután ennyit elmondott,
 781 XII  |               törvényesen elválasszák. ~S ha már ennyit tudott Erzsike,
 782 XII  |               titkot, mint maga az apa, s éppen olyan nyugtalansággal
 783 XII  |              el-elhagyogatja leshelyét, s éppen akkor nincs ott, mikor
 784 XII  |               postaállomásról érkezett, s midőn a nehezen várt telegram
 785 XII  |                 titok úgysem titok már; s ha valakit érdekel, hát
 786 XII  |            kézzel tárta fel a sürgönyt, s beletekinte. ~Hamar elolvashatta,
 787 XII  |                 kerek asztalka mellett, s látta, hogy Hermine arca
 788 XII  |              kikapta kezéből a sürgönyt s elhajítá. Késő volt: a méreg
 789 XII  |          mutatta a felbontott sürgönyt, s csak ennyit szólt: ~- Ő
 790 XII  |               vetett az átvett levélbe, s azután összegyűrve azt markában,
 791 XII  |            felnégyelt bankótöredékemnél s azon gondolkozom, hogy két
 792 XII  |              forint legyen a markomban, s akkor beülhetnék az első
 793 XII  |             beülhetnék az első hotelbe, s olyan traktát csaphatnék,
 794 XII  |                    De hátha még várunk, s engedjük nőni a füvet." ~"
 795 XII  |            féldüh hangján az őgyelgőre, s midőn a galléron kapott
 796 XII  |              Grisákkal ki nem egyezik. ~S menten alá is dugta kezét
 797 XII  |             missz Natalie férje vagyok, s az engem megöl, ha vagy
 798 XII  |              utolsó filléremnél vagyok, s még lealkudtatna az eddig
 799 XII  |            mindjárt a mondott numeróig, s csak akkor nyugodott meg,
 800 XII  |           Azután lement a bérkocsishoz, s elszánta magát a bérkocsiban
 801 XII  |                vállán keresztül nézett, s azt mondta rá, hogy: ~-
 802 XII  |               veté le magát a pamlagra, s diskurzust kezdett. ~- Nos
 803 XII  |           megfordult a sarkán a doktor, s üregeiből kikelt szemekkel
 804 XII  |                barátját nyakánál fogva, s úgy kilökte az ajtón, hogy
 805 XII  |      megpillantá, ugrott ki a kocsiból, s sietett eléje. ~- Na? Na!
 806 XIII |               fehéren, némán, halottan, s zárt ajka szól: "feledj
 807 XIII |               az emlék a szíven örökké, s évek múlva is visszahozzák
 808 XIII |                 álmok az eltűnt alakot, s bizonyságot tesznek róla,
 809 XIII |                mint szokta élve, ébren, s beleavatkozik az élet dolgaiba. ~
 810 XIII |                 halottat meglátogatták, s albumot készített a levelekből,
 811 XIII |         szomorkodókat vigasztalja vele, s azután áttért arra, amiért
 812 XIII |            Hermine tensasszony számára, s tudtára esett Aladár úrfinak,
 813 XIII |          kétölnyi magasan ellepi a víz, s a drága hamvakat el fogná
 814 XIII |                 száraz, vízmentes hely, s olyan szép ott a szomorú
 815 XIII |               megköszönte az ajánlatot, s elfogadta. ~Tehát a szomorú
 816 XIV  |        könnyeket sírta a halott felett; s azon tanácskozott vele,
 817 XIV  |                 akkor is viselje nevét, s utódai az apai név mellett
 818 XIV  |            meghajtva magát Kampós uram, s sietve húzott elő egy levelet
 819 XIV  |                 védgátak vannak emelve, s így a Tisza arra nem önthetvén
 820 XIV  |                 juhaklokat is felveszi, s két lábnyi áradással a szobákban
 821 XIV  |             fecskerakással van kerítve, s a ház előtti kőkerítés is
 822 XIV  |          mélyebben, mint a bátyám laka, s neki sokkal több oka van
 823 XIV  |          megdagad, ha nagy zápor esett, s elhordja a kis hidacskákat;
 824 XIV  |              hajtogatá össze a levelet, s eldugta zsebébe. ~- Engedelmet
 825 XIV  |               vasat sem kíméltük annál, s a javát válogattuk hozzá
 826 XIV  |                  mert alatta homok van; s azt mondom, hogy árvíz napján
 827 XIV  |               felcihelődve Kampós uram, s még egyszer bocsánatot kért
 828 XIV  |         megköszöné a hozott tudósítást, s azt mondta, hogy majd személyesen
 829 XIV  |                 veszély mekkoraságáról, s még ma ki fog kocsizni a
 830 XIV  |               hangzó kiáltozás mellett, s a réteken agyaggal terhelt
 831 XIV  |            ember megállíttatá hintaját, s becsülettudó szóval tudakolá
 832 XIV  |                most nagy úr ám a Tisza! S ha megharagszik, annak a
 833 XIV  |                 fogadja minden ember; - s amint az új töltésre felhágott,
 834 XIV  |                másodgáttal kerítsék el; s e gát már annyira is ment,
 835 XIV  |            kalapja formátlan az esőtől, s hangja rekedt a kiabálástól. ~
 836 XIV  |               hitt levelemnek, ugyebár, s eljött személyesen meggyőződni
 837 XIV  |             Tokajnál egy lábat nőtt. ~- S az ránk nézve könnyebbség,
 838 XIV  |              innen lakom-e vagy túl. ~- S csak azután bocsátotta fel
 839 XIV  |               túlsó partról átjöjjenek, s gátjaikat elszakítsák? ~-
 840 XIV  |               száz lépésnyire őrtűz ég, s puskás őrök cirkálnak a
 841 XIV  |             kínál, titokban, bizalmasan s nem kíván érte egyéb szolgálatot,
 842 XIV  |              Most vegyük az ölmértéket, s mérjük utána: a tetejétől
 843 XIV  |        sodorgatta bajuszát e tudomásra, s több ízben dörmögte magában: "
 844 XIV  |             egypárszor. ~- Ah! Ismerem. S mit akart az? ~- Semmi egyebet,
 845 XIV  |              hagyjam abba ezt a munkát, s más fenyegetett pontokat
 846 XIV  |          pontokat menjek védelmezni. ~- S hogy szabadult ön meg tőle? ~-
 847 XIV  |              feleltem semmit a szavára, s úgy tettem, mintha nem hallanám,
 848 XIV  |                a vetésekről nádasaikba, s a távoli falvakból méla
 849 XIV  |            dolgoztak, mehetnek pihenni, s következik az éjjeli munka;
 850 XIV  |                át a letett ásót, kapát, s a töltés munkája halad tovább,
 851 XIV  |                  mondá rá Ankerschmidt, s Aladárnak meg kelle ismernie
 852 XIV  |                  felkölti Ankerschmidt, s azután reggelig ismét az
 853 XIV  |       köszönettel fogadta az ajánlatot, s köpenyébe burkolózva lefeküdt
 854 XIV  |                 rőzsekötegre nyugtatva, s alig kívánt jó éjszakát
 855 XIV  |             rőzseköteg másik végén ült, s fát rakott a tűzre, hogy
 856 XIV  |                gondosan betakarta újra, s zavarta a tűzben az üszköket. ~
 857 XIV  |              míg magától föl nem ébred, s akkor azt fogja neki mondani,
 858 XIV  |               talpra állt az alvó ifjú, s jó reggelt kívánt Ankerschmidtnek. ~-
 859 XIV  |               perc előtt temetkezék. ~- S ön megérzette, hogy mikor
 860 XIV  |            csakugyan csónak jő feléjük; s azzal mind a két férfi hirtelen
 861 XIV  |              hirtelen felkapta puskáit, s a töltésen a közeledő csónak
 862 XIV  |                hogy egy ember ül benne, s két evezővel hajtja a ladikot,
 863 XIV  |              tessék - monda a csónakos, s azzal végigfeküdt csónakában.
 864 XIV  |              nem tanakodni való idő. ~- S hát ön hogyan fog később
 865 XIV  |                  valamelyikre fölkapok, s megyek torony irányában.
 866 XIV  |               megszorítá a lovag kezét, s puskáját szíjra vetve, abban
 867 XIV  |                 Aladár visszatekintett, s kezével újra inte a lovag
 868 XIV  |               fölszerszámoztatá lovait, s maga vette kezébe a gyeplőt,
 869 XIV  |               kiereszté ostora sudarát, s rohamban engedé fogatát
 870 XIV  |               magának széjjeltekinteni, s látta, hogy semmi szekér
 871 XIV  |           pillanatra megállítá fogatát, s a hidat elkerülve, lebocsátá
 872 XIV  |            tehenek és fekete bivalyok. ~S a felkelő nap sugarával
 873 XIV  |                 ragyogott a fűszálakon, s amint az ember árnyéka messze
 874 XIV  |       Ankerschmidt kihajolt a hintóból, s valóban úgy tetszett neki
 875 XIV  |             figyelmesebb kezdett lenni, s látta, hogy az út mellett
 876 XIV  |                 gyökereiket fogja ölni, s más vegetációt honosít meg
 877 XIV  |                 az úton is átért a víz, s ott némi lefolyás látszott,
 878 XIV  |                 némi lefolyás látszott, s a lapály csillámlott a távoli
 879 XIV  |                nógatá kocsisát a lovag, s folyvást aggódva nézte szekeréből,
 880 XIV  |               egyik berektől a másikig, s tudomást sem látszott venni
 881 XIV  |          lovaknak csaknem hasig ért az, s a szekér derekán keresztülcsapott;
 882 XIV  |               napfény a kiöntött árban, s az út jobb oldala hosszú
 883 XIV  |        jajveszéklő asszonyok, gyermekek s kiabáló férfisereg; magával
 884 XIV  |               vele kikötni merészkedőt, s azután mindig odábbszaggatta
 885 XIV  |                ráismert Ankerschmidtre, s tisztességesebben kezde
 886 XIV  |               míg szinte ide nem reked, s valamelyik Tisza-melléki
 887 XIV  |              jöjjön vissza dereglyével, s adjon hírt, hogy itt nagy
 888 XIV  |      csónakokkal fog értük visszajönni, s azzal parancsot adott kocsisának,
 889 XIV  |             kalásza ingott ki a vízből, s ahol félnap előtt sárga
 890 XIV  |               futottak mind az út felé, s a dűlőutaknál porfelleget
 891 XIV  |            falvakból menekvőket hozták, s hordták minden irányban
 892 XIV  |                 valami asszonyok ültek, s úgy lobogtattak fehér kendőkkel
 893 XIV  |                és mérnöki segédmunkásai s a készen tartott dereglyék
 894 XIV  |               teszem addig biztosságba, s a mentő legénységnek adok
 895 XIV  |               emelkedő ár ellen küzdve, s a félig zöld, félig kék
 896 XIV  |            ezalatt nyugtalanul járt alá s fel a gáton, s hosszú bajuszát
 897 XIV  |                 járt alá s fel a gáton, s hosszú bajuszát sodorgatta
 898 XIV  |                csak annyi emberre való; s az a jó benne, hogy ahol
 899 XIV  |                 az ember vállára kapja, s elviszi odáig, ahol megint
 900 XIV  |              irányában akarunk haladni, s azt sem akarjuk bevárni,
 901 XIV  |              bajusza alatt a hadastyán; s azzal kocsisát a lovakkal
 902 XIV  |                kezébe vette a csáklyát, s megindítá a járművet, csak
 903 XIV  |     biztossággal tudta tájékozni magát, s úgy tetszék neki, mintha
 904 XIV  |                 kellett tenni a kézből, s evezőhöz nyúlni. ~- Sokkal
 905 XIV  |               nő a víz, mint gondoltam, s még mindig szemközt megyünk
 906 XIV  |                még ott piroslott közte, s a hajladozó kalászok, a
 907 XIV  |              gömbölyű füleit hátrahúzva s nagy terebély farkával kormányozva
 908 XIV  |          farkával kormányozva a vízben, s eközben oly kérőleg tekintve
 909 XIV  |                szólt Aladár mosolyogva, s azzal nyugalomba hozta az
 910 XIV  |       nyugalomba hozta az evezőlapátot, s odatartotta a kis menekvőnek. ~
 911 XIV  |             felkapaszkodott az evezőre, s azután meg-meggondolt rohammal
 912 XIV  |         átcsúszott a csónak párkányára, s ott mind a négy lábát elnyújtva,
 913 XIV  |             lucskosan, sebesen lihegve, s okos szemeivel folyvást
 914 XIV  |               bennünket - szólt Aladár, s azután kivette zsebkendőjét,
 915 XIV  |            azután kivette zsebkendőjét, s ráveté a fekvő állatkára,
 916 XIV  |              széttekintendő a világban; s mint aki átlátta, hogy biztos
 917 XIV  |             lombos farkát kerítve előre s végig fésülgetve gyors körmöcskéivel,
 918 XIV  |            pedig két hátulsó lábára ült s ürgék szokása szerint elkezdett
 919 XIV  |                 mintha valamit keresne, s azt a sajátszerű cincogást
 920 XIV  |           tegnapi vacsora maradványát - s abból morzsákat tördelve,
 921 XIV  |       mindegyiket külön két kézre fogva s úgy költve el, azután elégülten
 922 XIV  |                a jegenyés erdő fele út, s már közel látszik; ha odáig
 923 XIV  |                 mint ki mulatságra jár, s tréfának veszi a veszélyt. ~
 924 XIV  |               mindig új meg új rohammal s elsepréssel fenyegeté az
 925 XIV  |                mely még kiáll a vízből, s melyről előre- vagy hátramenni
 926 XIV  |             Erre csakugyan elhallgattak s akadt egy ősz hajú ember,
 927 XIV  |            ember, aki levette kalapját, s elvállalta, hogy ő okos
 928 XIV  |                    de úszni nem tudunk; s ha tudnánk is, a sok asszonycselédet
 929 XIV  |              szál fát, tutajt üt össze, s a tutajon áthordhatja az
 930 XIV  |                 a lélekvesztővel bánni, s ha felfordítja, akkor aztán
 931 XIV  |              parthoz állítá a csónakot, s ki hagyta lépni Ankerschmidtet. -
 932 XIV  |        tolakodók szépen távol maradtak, s Ankerschmidt kiválaszthatta
 933 XIV  |                 perc alatt kellett oda- s visszatérni. ~Visszajövet
 934 XIV  |             öcsém, ott a ladik orrában, s ne félj addig, míg engem
 935 XIV  |        leveleket és a hajószerszámokat, s csak azután hagyja el a
 936 XIV  |            hajót maga a hajóslegénység, s aki utoljára távozik el,
 937 XIV  |         fahengereken a vízre ereszteni, s azután két legényt maga
 938 XIV  |               csónakát a tutajhoz köté, s átkormányozta azt a töltésig. ~
 939 XIV  |               csak rendet kell tartani, s azután nem lesz semmi baj.
 940 XIV  |                  akik legjobban félnek, s szaporítják a bajt. Azután
 941 XIV  |              sírt szemeit inge ujjával, s megcsóválta fejét. ~- Igaz,
 942 XIV  |                ezt a gyönyörű síkságot, s elgondolom, hogy ez tegnap
 943 XIV  |             volt, olyan, mint az áldás! S ma már víz alatt van; lehetetlen,
 944 XIV  |              öreg meggondolta a dolgot, s azt mondta, hogy "biz igaz
 945 XIV  |               öreg megcsóválta a fejét, s azt jegyzé meg: ~- No, ez
 946 XIV  |                 vízbe nyomta a lapátot, s a parton állók üdvriadala
 947 XIV  |                 a jámborok szája eljár, s így azután a nevemet majd
 948 XIV  |              önnek e dicséretes tettét, s fél tőle, hogy valami kitüntetést
 949 XIV  |                 valami kitüntetést kap, s még a hivatalos lapban nyilvánosan
 950 XIV  |         megidéznek "wegen forstfrevel", s úgy rám olvassák a paragrafust,
 951 XIV  |        rebbentek az emberi közelléttől, s a szarvascsorda közepén
 952 XIV  |                 lesz ma vadpecsenyéjük, s két hét múlva bűnvádi perük -
 953 XIV  |               végigfekszik a csónakban, s megkísért egyet aludni,
 954 XIV  |           rögtön el is nyomta az álom. ~S ha valaha fog valamiért
 955 XIV  |           homlokzat romjai is kitűntek, s Aladár örült nagyon, hogy
 956 XIV  |         igyekezettel feszíté a lapátot, s tekintetét le nem vette
 957 XIV  |            mellett, ne lássa ő azt meg, s csak akkor fogja őt felkölteni,
 958 XIV  |               szemek is látnak valamit, s az álmodók megérzik, ha
 959 XIV  |            lelküket álmodva is eltölti, s éppen úgy látja most Ankerschmidt
 960 XIV  |                összereccsent gerendákat s a házán keresztülomló hideg
 961 XIV  |               gyermekének véres testét, s a fekete vízárban amint
 962 XIV  |                veríték gyöngyözött alá, s szaggatott lélegzetében
 963 XIV  |                el a dúlt kastély előtt, s már-már sikerült azt elhagynia,
 964 XIV  |            kiáltásra felriadt fektéből, s amint szemeit felnyitotta:
 965 XIV  |             felugrott, maga elé kapott, s az őrület hangán kiálta
 966 XIV  |                ostobaságot követett el, s iparkodott minden tőle telhető
 967 XIV  |               egyszerre víz alatt állt, s ma estig az ablakok aljáig
 968 XIV  |        kormányzok!" - monda az öreg úr, s ekkor törte meg először
 969 XIV  |              félrement minden boltozat. S a falakon akkora repedések
 970 XIV  |     jajveszékelve kiabált az ablakokon, s senki sem látott utána,
 971 XIV  |             félt, hogy a lépcső leomlik s ő ott reked. Az öreg úr
 972 XIV  |     nekitámasztá a lábtót az erkélynek, s maga felmászva rajta, belépett
 973 XIV  |             belépett az ingadozó házba, s a sok rendetlen futkosó
 974 XIV  |             kisasszonynak nyújtá kezét, s lesegítette a csónakba.
 975 XIV  |              Akkor engemet ott hagyott, s ő maga a házáig kormányozta
 976 XIV  |                  Szakács, kukta, vadász s más efféle kenyérvesztegető
 977 XIV  |                 gyűrűjével lepecsételt, s áthordatott a régi házba,
 978 XIV  |                kivezetteté a paripákat, s azokat a csónak után kötve
 979 XV   |               csónakokat lakatra kösse, s a lakatkulcsot a zsebébe
 980 XV   |              kezet szorított Aladárral, s a folyosón kétfelé válva,
 981 XV   |              öccse benyitott szobájába, s örvendve jött eléje. ~-
 982 XV   |           kastélya romjait megkerültük, s nem látta sokáig azt a pusztulást. ~-
 983 XV   |           készen leszek - szólt Aladár, s az ismerős szoba kulcsát
 984 XV   |                átvéve, megölelé bátyját s eltávozott. Úgy tett, mint
 985 XV   |              hazahozza, szárazra tegye, s mikor aztán már fáradtan
 986 XV   |                 megrázta Aladár vállát, s azt dörmögé neki: ~- Képzeld,
 987 XV   |      szívélyesen nyújtá Garanvölgyinek, s megrázta azt emberül. ~-
 988 XV   |               leánya előtt tért nyitni, s amint e percben Erzsike
 989 XV   |              odanyújtá kezét Aladárnak, s e szókat rebegé: ~- Én pedig
 990 XV   |                hagyta ragadtatni magát, s félénken húzta vissza kezét,
 991 XV   |             Szerencsére az estebéd zaja s Kampós uram kínálgatási
 992 XV   |               is megrestellte a dolgot, s sietett helyreigazítani
 993 XV   |                 felugrott az asztaltól, s két perc múlva visszatért. ~-
 994 XV   |               az ott el fog szaporodni, s alámínázza az egész kastélyt. ~-
 995 XV   |                 ujjában - szólt Aladár, s elővette az ott magát rögtön
 996 XV   |                elhelyezett állatocskát, s tenyerébe fekteté. - Ni,
 997 XV   |         cirógató kézre kapaszkodott át, s onnan lassan felmászott
 998 XV   |               is vette mohón a falatot, s a szék támlájára szökve
 999 XV   |           nyakába kapta bolyhos farkát, s elkezdett a kezéből enni,
1000 XV   |             magunk is vendégek vagyunk, s amit úgy hínak, hogy "nálunk",