| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] azóta 18 ázott 2 ázsiában 1 azt 623 aztán 184 áztatták 1 ázunk 1 | Frequency [« »] 1150 s 830 is 776 egy 623 azt 528 volt 515 már 514 és | Jókai Mór Az új földesúr IntraText - Concordances azt |
Fezejet
1 I | volt, hogy nem szerette azt kérdezni: mi újság odakinn. ~ 2 I | diákul ment, nem merték volna azt mondani - - no de elég. 3 I | kedve ellen előretolt napon azt mondák Garanvölgyinek, hogy 4 I | ember azáltal biztosítva, ha azt mondja: hallgatni fogok, 5 I | Garanvölgyi Ádám erre azt mondta: ~- Jól van. Nem 6 I | magamat. ~Egyszer aztán azt is megtudta, hogy ha az 7 I | meg soha. ~Egyszer aztán azt a legújabb intézkedést tanulta 8 I | Egyszer a drága birkák is azt gondolták ki, hogy ők megdöglenek. 9 I | árpaszalma-provizórium, azt nem tudom, hanem biz azok 10 I | való. Tegye ön a kezét, azt tanácslom, ezekre a birkákra. 11 I | Micsoda parcellát, kérem? ~- Azt a bizonyos kétezer holdas 12 I | mint vitalitiumot bírta azt testvérem özvegye; én készpénzen 13 I | özvegye; én készpénzen vettem azt meg boldogult öcsémtől, 14 I | birtokom. ~Garanvölgyi úr azt hitte, hogy most olyan igazságokat 15 I | úrnak teljesíthetek? Már azt értem, hogy szomszédommá 16 I | úr "szívességnek" kívánja azt neveztetni, ő igen udvarias, 17 I | azonban "jó ügyletnek" nevezem azt; pactum bilaterale: do, 18 I | nem tetszik. ~- Igenis. Azt valami régimódi ősöm építette, 19 I | mégis via facti elfoglalná azt tőlem a Ritter von, mit 20 I | S nem is valószínű, hogy azt ki méltóztassék tataroztatni... ~- 21 I | vigye el ezt a méhet... azt hiszem, hogy tizenkétezer 22 I | megmondani a lovag úrnak, hogy én azt a rongyos épületet el nem 23 I | össze; neki pedig a lovag azt adta megbízásul, hogy ha 24 I | kijön az a paragrafus, mely azt fogja rendelni, hogy akinek 25 I | más kastélyt akar építeni, azt onnan bizonyos határidőn 26 I | Nehogy pedig a doktor úr azt hihesse, miszerint ezt az 27 II | puskáját is meghozta, és azt a szorongattatás napjaiban 28 II | Politikáról. Akit elfoghatott, azt tartotta is effélével untig. ~ 29 II | valahol rászedheti őket, azt nagy virtusnak tartja. A 30 II | átvételkor olyat követelt, ő meg azt tette, hogy máskor Icignek 31 II | 10 Ft." ~Garanvölgyi úr azt minden kérdezősködés nélkül 32 II | bekocogtatni a hadbíróhoz, s azt mondani: "Megjöttem, uram, 33 II | tartozom? Fizetek." ~Hanem hát azt mégis orrolta a dologban, 34 II | éppen ménesit. ~- Hagyja el azt a tekintetes úr - szabódék 35 II | topány? Én magam sem viseltem azt soha, kivált falun. ~- Fájt 36 II | órát igazíttatni! ~- Hiszen azt is én ajándékoztam neki. ~- 37 II | tekintetes úr, ne tessék azt oly nagyon keresni. Hiszen 38 II | oly nagyon keresni. Hiszen azt mondanám, hogy inkább a 39 II | kíváncsivá a titok, legfeljebb azt jegyezte meg rá: ~- Önt 40 II | alássan, ezúttal nem. Csak azt ne tessék mondani. Amiről 41 II | is a minap valakinek, aki azt állította, hogy ő Bem hadsegéde, 42 II | azután az orrának került, azt csavarta; utoljára a szemeibe 43 II | Hja, mert elváltoztatta ám azt is, hogy nyomára ne jöjjenek 44 II | keblébe varrhassa. - Ismeri ön azt az adomát, mikor az egyszeri 45 II | fizetni akar, s a bankójára azt mondják, hogy "hamis". ~ 46 II | hamis". ~Nehéz az embernek azt elhinni, hogy ami eddig 47 II | sem lenne igaz. Eszerint azt a vigasztalást is szegre 48 II | holt kozákról a bundát, azt magára vette, arra meg feladta 49 II | éppen Magyarországba. ~- Már azt gondoltam: Amerikába. ~- 50 II | emlegeti a tekintetes urat. De azt mondja: "Nem akarok találkozni 51 II | volt a titkos mentsvár, azt jelenleg még felfedeznem 52 II | felejtette az egész esetet. Azt gondolta, valami ég a tanyán. ~- 53 II | alássan: nem vagyok éhes. (Azt sem tudta, mire felel, csak 54 II | forintos reichsschatzscheint, s azt mondá nagy maláciával: ~- 55 II | vetvén a hallottakat, miután azt, amit Ádám úr mondott, az 56 II | bizonyára a tekintetes úr azt mondá, hogy ő nem emlékezik, 57 II | lesz olyan jó védelem, mint azt az ötven pengőt általadni. ~- 58 II | kevesebbet várt tőle, mint azt, hogy menten rongyokká fogja 59 II | No, de hallja az úr, azt nekem ne mondja; ha nekem 60 III | az asztalnál ült, az inas azt mondá, hogy egy szerencsétlen 61 III | válik; nem vesztegette ön azt érdemtelenre. Én is ön oldalán 62 III | hanglejtéssel Natalie kisasszony. ~- Azt megölték ellenem való bosszúból. ~- 63 III | mégis - megtűrheté? ~- Azt érti ön, hogy tudtam és 64 III | Garanvölgyi valóban azt hivé, hogy én a forradalmi 65 III | tovább. Amit ön beszél, azt nekem nem szabad hallanom. 66 III | semmi ütenyhez; kísérte azt a jövevény obligát ájuldozással. ~ 67 III | kisasszony utánad küldött, hogy azt a levelet, ami a kalapodban 68 III | leveleket lepecsételni, miután azt mindenki tudja, aki akarja, 69 III | Bogumil tehette volna azt, amit "más", hogy a majoritás 70 III | kék könyv" rendben van, s azt minden percben leteheti 71 III | nyelvecskéjével, mint mikor az ember azt akarja valakivel tudatni, 72 III | házigazdára árulkodni? ~- Azt ön nem képes megítélni. 73 III | ön nem képes megítélni. Azt a törvényes férfiak "vétlen 74 III | kivexáltuk magunk közül. ~- Azt elhiszem; arra ön nagyon 75 III | adnak magyar nyelvtant? Azt tanulnám. ~Missz Natalie-nak 76 III | megragad a fejemben, egész nap azt dúdolom magamban, s a verset 77 III | hanglépcsőt -, hanem magát azt a veszedelmes, betiltott, 78 III | volt, mint ő maga, mintha azt fejezné ki vele: hogy hiszen 79 III | alázatosan, csókolja a kezeiket, azt izeni, hogy "nix tájcs". ~- 80 III | legyintve a gyereket. ~- Azt izeni, hogy visszaküldte 81 III | magát Bogumil. ~- Az ám, azt izente, hogy nem tud németül - 82 III | őtet. ~- Hallatlan! Add fel azt a levelet! Csak nem várod 83 III | gorombaság. Garanvölgyi azt izente, hogy nem fogadja 84 III | nézegetve. ~- Kérem alássan, azt meg lehet tudni - szólt 85 III | ez szörnyű megbántás, azt izenni vissza, hogy nem 86 IV | az ajtón, hogy: ~- Ah, ön azt mondja "herein", és mégis 87 IV | mondja "herein", és mégis azt állítja , hogy nem tud németül. ~ 88 IV | szólt Garanvölgyi -, én azt mondtam, hogy "lehet". ~- 89 IV | szerencsét? ~- Ön tudja azt jól; ön engemet megbántott. ~- 90 IV | Tudom, lovag úr, de azt is tudom, hogy kivételes 91 IV | törvények mivel biztatják azt, aki fegyvert vesz a kezébe, 92 IV | Nem tudtam, hogy cseléd; azt gondoltam szolgabíró, mert 93 IV | tartottam magamat benne; még azt is meg tudtam mondani, melyik 94 IV | Hogy az ördögbe ne? Azt mondani, hogy az ember elfelejtett - 95 IV | van, mint régen. El kell azt már felejteni; és én el 96 IV | s megfogom a kezét, és azt mondom: már most itt maradsz, 97 IV | tudtam volna hát elfelejteni azt, amiről nem gondolkozom. ~ 98 IV | apának, kötelességem megtudni azt, hogy gyermekeim, előttem 99 IV | fel ön, s ha maga nem érti azt, mit szavára el kell már 100 IV | átvéve a levelet, s kivéve azt borítékjából, oda inté Kampóst, 101 IV | most mit csináljon? Ha ő is azt mondja, amit a földesúr 102 IV | földesúr mondott, a katona úr azt gondolja, hogy tréfálni 103 IV | késő. Miért nem nyújtotta azt elébb a másik? ~Mielőtt 104 IV | hogy a lovag már egyelőre azt képzelte, hogy valami merényletet 105 IV | az ő neve van belevésve. Azt nem akartam beadni, mert 106 IV | roppantul elkacagta magát. Azt várta, legalábbis egy ágyú 107 IV | lőjön aztán. ~Kampós uram azt sem tudta, hogy ébren van-e, 108 IV | az ugaron fényes nappal, azt ő ugyan egyhamar még álmodni 109 IV | rozsdafolt sincs rajta, azt Kampós uram összevissza 110 IV | vissza a faluba. Szentül azt hitte, hogy ő most egy lábbal 111 IV | elő kalábriai! ~Kikereste azt most szekrénye titkos rejtekéből, 112 IV | akadtál, isten nélkül való, azt mondhatom. ~És itt nekiesett 113 IV | ököllel a kalapnak, elkezdé azt kegyetlenül dögönyözni; 114 IV | kedve szerint. ~A cselédek azt hitték odakünn, hogy Kampós 115 IV | vendetta önérzetével nyújtá azt át a vasvillahordozó hetesnek. ~- 116 IV | Nekem igenis. Ki mondja azt, hogy nem? De miért mentem 117 IV | Teringettét! Meg fogom én azt mutatni, hogy idehaza én 118 IV | felé. S csakugyan megérte azt a diadalt, hogy négy másodpercig 119 V | vesse el jókor a repcét. Azt mondta, hogy azt jobban 120 V | repcét. Azt mondta, hogy azt jobban tudja ő, mert könyvből 121 V | innen, semmirevaló betyár. Azt gondolod, bolonddal van 122 V | Megyek én magamtoól is, csak azt mondják, hogy nem kell. 123 V | visszajöjjön az udvarába, mert azt ugyan marcipánnal sem csalogatnák 124 V | boglya árpát. Mi lesz ezzel azt a nehány száz hold repcét 125 V | két meklenburgi egyszerre azt vette észre, hogy nem ők 126 V | Ankerschmidt mindenből azt válogatta, ami legjobb. 127 V | végett. ~Óh, ezek nem tették azt! - bizonyozott Ankerschmidt. - 128 V | négy csendőr. Bräuhäusel úr azt rendelé, hogy miután a kondások 129 V | rabságnak. ~Mert tudni kell azt, hogy nincs viszony oly 130 V | volna? A bizottmány csak azt tudhatja meg, hogy mennyi 131 V | mennyi áll ki a földből, de azt nem, hogy mennyi ment le, 132 V | kiülje a büntetését? ~- Azt én nem tudom. Pajtayné az 133 V | dolgokat fedezett fel. ~- S azt nem tudja senki, hogy ki 134 V | Bellus musicus. Nem tudhatja azt senki. Ön elhányt négy kilencest. ~- 135 V | Persze; nem vigyáztam rájuk. Azt hiszem, hogy sértett hiúság 136 V | Az ménkű dolog. Hanem azt bámulom, hogy ön az utolsó 137 V | két forintot. ~No, iszen azt a játszmát el is vesztette 138 V | Nagy tévedés volt tőle azt hinni, hogy a doctor juris 139 V | lovag Ankerschmidtnek. ~No, azt bizony ne gondolja senki, 140 V | biztossal játszik, hát hogy azt senkinek sem szükség megtéríteni. ~ 141 V | akár Bräuhäusel úr veszt, azt Ankerschmidtnek kell megsínyleni. ~ 142 V | ilyenkor aztán áldotta még azt a yorkshire-i kocát is, 143 V | mindenféle kocákat is. ~Azt hitte egyébiránt, hogy a 144 V | minisztériumhoz, sőt még azt a rettenetességet is felemlegeté, 145 V | bírságul. ~Ankerschmidt fogta azt a levelet, rámába tetette, 146 V | mezőn boglyába rakva; ha azt az eső kinn éri, vége van; 147 V | lesz, mert az én térdem azt mindig megérzi, amióta a 148 V | golyóbist leltem az útban; azt én betettem a csurapém zsebébe, 149 V | lecsúszott a bélésébe, de azt én nem vettem észre. Mikor 150 V | egész semmivé lesz; ő aztán azt mondta, hogy az nagy kár 151 V | egész készséggel ajánlotta. Azt mondta, hogy ami a mezőn 152 V | még valamit mást is, de azt Kampós uram elhallgatta. ~ 153 V | köszönöm, nagyon köszönöm. És azt is mondja meg neki, hogy 154 V | rövidséggel: ~- Emberek! Azt mondom, ezután vigyázzatok, 155 V | találna történni a kár; azt mondom, hogy kegyetlenül 156 V | kegyetlenül titokban tartsátok azt, mert aki még valaha ki 157 V | beszélni, hogy engem megloptak, azt minden irgalom nélkül elcsapom! ~ 158 V | akadnak. Hanem hát én magam azt hiszem, hogy az ilyen különös 159 V | akárkinek el akarnák adni, mind azt kérdezné, hogy jutottatok 160 V | sem vehetik neki. Azért én azt gondolom, hogy ha magamforma 161 V | szavahihető egyéniség. ~- Hát én azt mondom kendnek, bátya - 162 V | hiteleznek is. ~- De csak azt szeretném tudni, hogy a 163 V | mit ért kegyed ezen? ~- Azt értem, hogy ezúttal kegyed 164 VI | különösen tréfásnak találom azt ezen a helyen.) ~Törkölyi 165 VI | Arany sasban" a társaság, s azt nem lehet elmulasztani. ~ 166 VI | Magyarországon jog adatott azt mondani: mi urak vagyunk. 167 VI | lapban megjelentek. Én erre azt feleltem, hogy biz én az 168 VI | Mondja meg. ~- Nem, nagysád, azt már nem tehetem. ~- Ugye 169 VI | jószágrész tulajdonává lett, s azt eladhatta. Ezért neki hálával 170 VI | keresetet indítani meg, s azt mint házasságot egzekválni. ~ 171 VI | Természetesen. A tolvaj védője is azt mondta védencének: "Barátom, 172 VI | igaz; majd ami nem igaz, azt hozzáteszem én." ~Egy idő 173 VI | doktor úrnak. ~A szép özvegy azt bízta rá, hogy egy fiatal 174 VI | Pajtayné bizományában. ~Hanem azt az egyet mégis szerette 175 VI | meg, nagysád, mi oka van azt a Garanvölgyi Aladárt ily 176 VI | nem kétkedem. ~- Lássa ön, azt a világon senkinek meg nem 177 VI | intézkedése megtagadott tőle, azt helyre lehet hozni azáltal, 178 VI | egy bujdosónál ott veszni, azt mindjárt hazaárulásnak mondanák. 179 VI | jönni teára hozzám? ~Ez azt jelentené, hogy most ebédre 180 VI | én szeretni akarok, annak azt nem adom írásban. ~Grisák 181 VI | yorkshire-iek végett! Még most is azt képzeli, hogy itt ezen a 182 VI | nyugdíjaztattam magamat, azt mondták odafenn: bizonyos 183 VI | szóval majd elmondom én azt magam. ~- Értem - szólt 184 VI | nem tartozik a dologra. Azt nem is szükség híresztelni, 185 VI | azután majd én felviszem azt Bécsbe. Azért csak siessen 186 VI | szabadsága érdekében, aki éppen azt akarja nőül venni, akit 187 VI | lovag úr kezébe fogta, s azt többé tőle semmi rohammal 188 VI | akinek valami gonosz sejtelem azt súgja, ha a preceptor megtud 189 VI | oltározó úgy osont el, hogy azt senki se tudja; nem mint 190 VI | védik magukat azok, akik azt akarják, hogy megcáfoltassanak. ~- 191 VI | ki az okát. Én már tudom azt. Ne tessék zavarba jönni. 192 VI | nagysád titkolja bánatát, s azt mondja, nem megy nőül soha. 193 VI | verekedtünk; de minek üldözném azt, aki már nem is védi magát? 194 VI | már nem is védi magát? Én azt mondom, hogy nagysádnak 195 VI | zavart akar előidézni; s még azt kívánja, hogy ezt mint nagylelkűséget 196 VI | Még ő fogalmazta számára azt a fatális kérvényt. ~És 197 VI | mit akar vele? ~- No hát azt mondom önnek, hogy olyan 198 VII | őszig, amekkorát akart, azt se nem aratták, se nem taposták. ~ 199 VII | kezében. Honnan vette elő, azt nem lehetett jól észrevenni. 200 VII | teteje egészen eltakarta azt, ami benne lehet. ~Pedig 201 VII | vagy elvitte-e magával, azt a bűnrészes csurapé miatt 202 VII | rendben jött a szobák padlója, azt falmentében szálanként nagy 203 VII | mintha testével akarta volna azt eltakarni. ~- Ásókat ide! ~ 204 VII | hogy vállat vonítson s azt felelje: ~- Biz én nem tudom; 205 VII | papirosba csomagolt valamit, s azt kibontva, nyilvánvalóvá 206 VII | anélkül, hogy a dolgozóktól azt kérdezné, hogy miben fáradnak; 207 VII | miben fáradnak; a kutatóktól azt, hogy mit akarnak feltalálni; 208 VII | patkánynemzetségnek, mely azt már évek óta elfoglalva 209 VII | káromkodott, a künnlevő strázsák azt hitték, haramiabanda tusáz 210 VII | mindjárt be is kellett kötni azt a szemét, s már most csak 211 VII | nézett az indítványozóra. Azt nem gondolhatta, hogy a 212 VII | gyanúra való okot sem? ~- Azt sem. ~- Mikucsek, Mikucsek! 213 VII | most mindjárt szétszedik ám azt a tisztességes ócska bútort, 214 VII | s így horkanta reá: ~- Azt a bizonyos ébenfa ládikót, 215 VII | ennyi szájtátó embernek azt az orrára nem kötöm. ~- 216 VII | Hát mit gondol ön? ~- Azt gondolom, hogy elébb nézzék 217 VII | lehet. Az én uram pedig azt mondá, hogy ő ilyen formájú 218 VII | mivelhogy az öccse írta; tehát azt, parancsolá, hogy dugjam 219 VII | ünnepélyes vendégeknek, valamint azt is, hogy a Hof-Schematismus 220 VII | kastélyhoz, ahol az urak vannak, azt az urat, amelyiknek három 221 VII | őrt álló csendőr ne értse azt a nyelvet, amin Gyuszi beszél, 222 VII | cseh ember; azért is ez azt most már kémnek gyanítva, 223 VII | is elkergette; majd meg azt gondolta ki, hogy felmászik 224 VII | maradt, sehogy sem bírván azt megegyeztetni magában, hogy 225 VII | Óh igen. Igen. Éppen azt kerestük, s nagy fáradságba 226 VII | elnézeget. Ki sejtette volna azt, hogy ő e levél sorait is 227 VII | valaki meglátná e leveleket, azt mondaná: bolond vagyok; 228 VII | volt; vagy veszélyeztessem azt, hogy görcsösült kezem rászalad 229 VII | úszik..." ~- Szabad kérnem azt a levelet, Eliz kisasszony - 230 VII | embert meg dolgára küldik, azt se kérdik tőle, hogy falt-e 231 VII | Annál inkább helyeslé azt másik két útitársa, kik 232 VII | megállíttatá a kocsit, s azt az indítványt tevé, hogy 233 VII | volt egyéb egy baltánál, azt is kihúzta a szűre szíjából, 234 VII | forint. Ugye káplár uram, azt az egy forintot nem sajnálja 235 VII | veszkődtében humorizál, ahogy azt anekdotás könyvekben sokszor 236 VII | túlbugyborékolván, Szemes Miska felkapá azt, s olyat húzott belőle, 237 VII | faluban? ~Első gondolatra azt hitte, hogy a lengyeléért 238 VII | házban motozás történt, úgy azt feladásnak kellett megelőznie. 239 VII | Én titkolni akartam. ~- Azt elhiszem; hanem majd dobra 240 VII | híre megőrzendő. ~- De isz azt meg is fogom őrizni. Azt 241 VII | azt meg is fogom őrizni. Azt ugyan nem engedem mondatni, 242 VII | én lenni a házamnál, ha azt valaki meggyalázza! ~- No 243 VII | sem szólok neki; de már azt csak engedjék meg excellenciátok, 244 VII | apródkához: ~- Gyuszi! Lökd ki azt az urat az ajtón. ~És Gyuszi, 245 VII | szentélyében, mint hogy azt ilyen könnyen kitéphetné. ~- 246 VII | s én nem engedem, hogy azt mondhassa felőlem, hogy 247 VII | mondhatni, méltóságos úr. Azt, hogy azért jött ide mellé 248 VII | börtönben ül. ~Ankerschmidt azt hitte, hogy a hír gyorsabb 249 VII | Magyarul. ~- Úgy? ~- Méltóságod azt hiszi, hogy családjának 250 VII | váltakozó érzelmei között olvasá azt az írást. ~Mi volt az? ~ 251 VII | újra meg újra elolvasta azt. ~Milyen igaz, milyen mesterkéletlen 252 VII | menyasszonya nem akarta azt leírni, nem akart vele elmenni 253 VII | írtad ezt itt? ~- Én. ~- Azt nagyon jól tetted és nagyon 254 VII | menni. ~- Megfogadom. ~- Azt is megígéred, hogy amíg 255 VII | amit "az egyik" elhajított, azt felemelte "ez a másik". ~~[*] 256 VIII | hazulról; mindenkinek a háznál azt mondta, hogy Pestre megy, 257 VIII | másfelé viszi az útja. ~Azt senki sem tudta; nem is 258 VIII | ablak. ~Alig verte el a szél azt a port, amit a lovag hintaja 259 VIII | szerencsét? ~- Én pedig azt hittem, hogy nagyon korán 260 VIII | egy regényt vett elő, s azt affektálta, hogy ő most 261 VIII | miatt. No ez csak ürügy, azt mindenki látja. Bogumil 262 VIII | tudom, hogy mit. ~- Majd azt is megmondom, missz; kegyed 263 VIII | rá készülve; vagy talán azt gondolja, hogy Bogumilnak 264 VIII | érdemetlenül viselné magát, azt elveszítse. A lovagtól ez 265 VIII | tán még el is veszíttetni azt az ártatlannal; de rajta 266 VIII | valószínű. Egyébiránt nem kell azt másnak bemutatni, mint az 267 VIII | érte, hogy ismét le kell azt majd tenni. Csak azt a sok 268 VIII | kell azt majd tenni. Csak azt a sok unalmas mintaképet 269 VIII | meg fog érkezni, amint ő azt meglátja, azonnal el fog 270 VIII | nem akartak hallatszani, s azt képzelheti mindenki, hogy 271 VIII | kérdem. ~- Úgy? Hát hiszen azt, ahova tetszett mondani, 272 VIII | Hát aztán? ~- Hát aztán? Azt mondta, hogy köszönteti 273 VIII | Városban? Hát mit mondott? ~- Azt mondotta, hogy köszöni a 274 VIII | missz? Csak ösmérem tán azt a zöld selyem fátyolt, amit 275 VIII | hogy a nap el ne süsse; meg azt a pepitarokolyát azzal a 276 VIII | virágos kalapját, aztán meg azt a búzavirágszín selyem mantilláját, 277 VIII | parancsolni, én úgy tettem. Azt mondá direktor úr: "Anton, 278 VIII | akit még el kell vinned, azt is felveszed; ő megmondja, 279 VIII | játszanak. Bizonyosan elnézte, azt gondolta: dupla aranyat 280 IX | igazak álmát aludta ezalatt. ~Azt a tiszta álmot, amit nem 281 IX | ők ketten vigasztalják azt, aki belül van. - Egy dalos 282 IX | volt egy lepecsételt levél, azt fölvevé; a címlapon ez állt: ~" 283 IX | vagyok. Te legjobban tudod azt. Állj közénk és atyánk közé; 284 IX | kendőjét lelte meg egy széken, azt százszor összecsókolá, kebléhez 285 IX | düh indulatába ment át; azt hitte, a missz jön. Vadul 286 IX | nem ügyel felhívásodra: azt lelövöd; értetted? ~- Igenis 287 IX | Az égre! Ne tartsa erre azt a fegyvert, el talál sülni 288 IX | másik levelet - szólt Eliz, azt nyújtva át, amit ő írt atyjának. ~- 289 IX | missznek ez nem tetszett; ő azt akarta, hogy ez embert üldözzék, 290 IX | ami rá volt bízva. Hermine azt írja levele végén: Missz 291 IX | okai semminek. Ebből én azt értem, hogy önök okai valaminek. 292 IX | bármelyik részét lakásul; de azt, amely nekem fogságul van 293 IX | szóló levelet lepecsételve, azt kezébe adta. ~- A lovász 294 IX | sátorfáját s a szobaleánynak azt az utasítást adta, hogy 295 IX | rajztábláját, ecsetét, s azt a legsötétebb szépiába mártva, 296 IX | repkény. ~Most már tudta azt, hogy nagy vétek egy arcot, 297 IX | magának, hogy akiről én azt mondom, hogy "barátom", 298 IX | vérszemet kapva, Vendelin úr; azt hitte tán, hogy még elkaphatja, 299 IX | cigarettet göngyölgetve -, azt akarta, hogy vállaljam el 300 IX | az ügyet más prókátorhoz; azt mondta, hogy majd keres 301 IX | kellemetlen tintába keverte. ~- Azt hiszi, doktor úr? ~- Bizonyosan 302 IX | nincs idehaza. ~- Tehát azt hiszi doktor úr, hogy későbben 303 IX | méltóságos úr ránk haragudni? ~- Azt, hogy szerencse. De azt 304 IX | Azt, hogy szerencse. De azt nem mondtam, hogy hiszem. ~- 305 IX | legközelebbi teendő. ~- Tehát azt hiszi, doktor úr? ~- Semmi 306 IX | orvosságról sohasem kell azt kérdezni, hogy fog-e használni? 307 IX | dolga a bizalom. ~- Tehát azt éppen nem hiszi doktor úr, 308 IX | Senki sem: hiszen mi azt gondoltuk, hogy a vőlegény 309 IX | odább. ~- Hát hogy ki!? ~- Azt fogják mondani, hogy ön 310 IX | doktor Grisák -, de mindenki azt fogja mondani; s ha a missz 311 IX | Önnönmagának elégtételt venni, azt ecclatanter teheti. ~Direktor 312 IX | zöldet Hermine vitte el; - s azt fel nem lebbentette volna 313 IX | ellen, mint aki kegyednek azt a kárt okozta. ~- Lenne 314 IX | kap ötezret. ~Vendelin úr azt hiszi, hogy ez boszorkányság. ~ 315 IX | hogy vajon ő akar-e? ~- Azt bízza ön rám. ~- Jó, itt 316 IX | prókátor. Kénytelen vagyok azt hinni, hogy igaza van. ~ 317 IX | ő? ~Jól vagyunk már. ~- Azt bízza kegyed rám, missz 318 IX | magának 500 forintocskákat; azt pedig a házasság utáni nap 319 IX | egy végzetes záradék, mely azt rendeli, hogy ha a leányok 320 IX | Ankerschmidt lovag. ~Ankerschmidt azt képzelte, hogy egy halvány, 321 IX | félórára. ~- Nem találja azt kevésnek? ~- Sőt ezt sem 322 IX | faragáshoz véső szükséges, és azt mind kérni kellene. ~- Nos 323 IX | egymás szeme közé néztek, azt látta mind a kettő a másik 324 IX | Egyet mondhatok önnek. Azt, hogy ön veszedelmes ember. ~- 325 IX | tartják marcipánnal; hanem azt igenis megszokta már, hogy 326 IX | ételnek hínak. Aladár pedig azt, lett légyen akármi, a végső 327 IX | tegnapról maradt zsemlyét, azt nagy gyönyörűséggel elköltötte, 328 IX | Aladár nagy lélegzetet vett; azt mégsem tilthatá meg keblének, 329 IX | Nos? Ön kíváncsi ugye azt az írást látni? Megmutathatom. 330 IX | ez az öregúr elrontott, azt ővele magával helyre is 331 IX | lehanyatlottak a levéllel, miután azt kétszer is keresztülolvasta. ~- 332 IX | hallhatóan. ~Doktor Grisák azt várta, hogy a hadastyán 333 IX | Méltóságod elűzte a házból azt, akit ő szeretett. ~- Hát 334 IX | ő szereti? Hát mondta ő azt nekem? Mondta valakinek? 335 IX | Meggyalázni? Nem tudta azt mondani, amit húga ír e 336 IX | ketten értették egymást, azt onnan hihetni, mert Maxenpfutsch 337 IX | gyermek számára. ~- Ah, azt Eliz el nem fogadná. Nem, 338 IX | tudni, hogy mint vesszük? Azt már csak megengedi doktor 339 IX | egyenesen. Becsüli ön "maga" azt az embert vagy nem? ~Doktor 340 IX | választ? ~Doktor Grisák, ha azt nem akarta, hogy vagy a 341 IX | soha senkivel nem fogom azt közleni, sem semmi használatát 342 IX | használatát nem veszem, de nekem azt tudnom kell! ~Ez a "kell" 343 IX | tisztaságára fogadom, hogy azt az embert soha fiamnak, 344 IX | mellemen nem takarja el azt. Köszönöm doktor úr, hogy 345 IX | megint visszajött. ~- Doktor! Azt gondolom, hogy meg kell 346 IX | vetnem a bőrömet. ~Doktor úr azt mondta rá, hogy jól van, 347 IX | szolgálatkész írnok felsegíté rá, azt kérdezte a jámbor fiútól: ~- 348 IX | elszállította a szökevényeket, mert azt ő haladék nélkül főbe lövi. ~ 349 IX | az ilyen benevolizálásra azt felelné, hogy "a biz én 350 IX | suttogá. - Látod: elvittem azt, amit írtál, oda, ahol használt. 351 IX | látni többet? No hát ha azt nem akarod, hogy ismét azt 352 IX | azt nem akarod, hogy ismét azt az arcomat lásd, azt a hangomat 353 IX | ismét azt az arcomat lásd, azt a hangomat halld, amitől 354 IX | irtózol: elő ne hozd nekem azt a két embert soha; mert 355 IX | mennykő! Ti semmirevalók! Azt mondom átkozom a lelkit, 356 IX | gyász lenne az, ha valaki azt mondhatná, hogy másik leányom 357 IX | a hadastyán megszorítá azt, mint valami komoly nagy 358 IX | neki sohasem lesz szabad azt észrevennie, hogy ez adott 359 IX | tréfálózva Ankerschmidt. - Csak azt akartam tudni, hogy érted-e 360 IX | a múltat; meggyűlöli még azt a tükröt is, amely tegnapi 361 X | veszély fullánkját. ~Corinna azt hivé, hogy Aladár ezóta 362 X | képzelheté, hogy valaki, akinek azt mondják, hogy szabad, jobban 363 X | vele átkozva, ha elvennéd. Azt se hidd, hogy gazdag, mert 364 X | amit elmulasztott. Mert azt a státusnak kell tudni, 365 X | kézhez fog jutni, s hogy aki azt kezéhez veszi, okvetlen 366 X | ki írta a levelet, mint azt, hogy mit írt benne. ~Kampós 367 X | valami észrevétele volna, azt mondja meg; majd protokollumba 368 X | szóló levél. De bizony van. Azt tehát magához vette és vivé 369 X | Aladár úrnak írna, akkor csak azt tenné oda, hogy "szeretettel". 370 X | akart tán csinálni; csak azt tudná az ember, hogy mi 371 X | borotválkozáshoz. ~- Én is kértem, de azt mondta, hogy nem adhatja 372 X | magát a Cicke idebenn, s azt hiszi: a vadász jön, s viszi 373 X | ajtóhoz szökött, s elkezdte azt fél lábával kaparni, s míg 374 X | előbb hátraesni, aztán azt kérdezni: "Te vagy? Igazán 375 X | Megéreztem. ~- A Cicke érezte biz azt meg elébb, kedves Kampós - 376 X | jobban is ügyel magára. Azt Ankerschmidtnek is el kell 377 X | egyéb. Óhajtottam látni azt a vakmerő fickót, aki negyvenkilencben 378 X | duzzognunk akármennyit. ~- Azt is csak hatósági engedély 379 X | helyben nem maradás alatt azt értem, mintha gerillának 380 X | járókelő emisszáriusnak; hanem azt, hogy látok valami munka 381 X | gazdag, s önt nagyon szereti: azt tudom bizonyosan. ~- Éppen 382 X | uram, ha nagybátyám rokonai azt mondanák felőlem, hogy én 383 X | szerény kis üres állomás, azt sietek minél elébb elfoglalni, 384 X | szemeiben. Ankerschmidt látta azt jól. ~- De már most mondja 385 X | fogadta a tréfát. ~- Uram. Ön azt mondta, hogy mi régi ellenségek 386 X | menyasszonyomat. ~- Van önnek oka azt mondani? ~- Van. ~- Mivel 387 X | ő lesz a sértett fél - s azt nem szeretném. ~- No ennek 388 X | fogott el, hogy nem bírtam azt véghez vinni. Ha el kellett 389 X | volna, nem kellett volna azt mondania, hogy iszonyú szívdobogása 390 X | szívdobogása van, hanem azt, hogy "íme barátom, amim 391 X | ideggyöngeségre hivatkozni. ~Corinna azt várta, hogy most mindjárt 392 X | Aladár azonban nem hozta azt elő. ~Megkérdezte tőle, 393 X | van; s ilyenformán jó lesz azt, "mint" szerződvényt is 394 X | optima forma felbontani. ~Azt már tudta, hogy doktor Grisák 395 X | ügynöke, tehát egyenesen azt kereste fel. ~Doktor Grisák 396 X | jelentkezőt, mint szokás fogadni azt, akitől az ember fél, és 397 X | védence. ~- Tudom, ismerem azt a szerződést. ~- Annál jobb. 398 X | nagylelkűen kiadta kezéből azt, ami a másé. ~Aladár nagyot 399 X | az öreg? ~- Oda, uram, és azt akarta hogy oltsam be neki 400 XI | akadni. De hát hol vesszük azt? ~- Majd én utánajárok. ~- 401 XI | aztán az apja kitagadta. ~- Azt - elhiszem. ~- A férje pedig 402 XI | csak azért vette el, mert azt hitte, hogy sok pénzt fog 403 XI | a keresetét. ~- Elhiszem azt! Másutt is van az embereknek 404 XI | hinni a fiatal gavallérok. Azt gondolják, hogy mihelyt 405 XI | hogy megverte; az asszony azt eltűrte volna, hanem egyszer 406 XI | elkártyázta, akkor az asszonytól azt a gyűrűt kérte, amit az 407 XI | Hja, az egészen más, azt te nem érted. Még aki a 408 XI | teljes mértékben megérdemli azt a jó elővéleményt, mellyel 409 XI | levelet kapott Pestről. Midőn azt magánszobájában elolvasta, 410 XI | tettetést, hogy az öregúr azt kérdezte tőle: ~- Nos, miért 411 XI | húzd össze a szemöldöködet. Azt írja a barátném, hogy annak 412 XI | ugye? ~- Nem; minek? Én azt gondoltam, hogy úgyis annyi 413 XI | nők dolga; nem érted te azt, apácskám. ~- Nem bánom 414 XI | szalonkaidény. A vadásza pedig azt jövendölte, hogy e tavaszon 415 XI | szegény asszony". Teringettét! Azt a szegény asszonyt itt találom 416 XI | megláttad vállamon, mindig azt mondtad: papa, aztán lőj 417 XI | mit? Amit nekem szántál, azt hagyd estére, aztán mikor 418 XI | én részemre kerül a sor, azt ne lődd meg, azt hagyd ott, 419 XI | a sor, azt ne lődd meg, azt hagyd ott, és gyere haza. ~- 420 XI | fél kilencnél. ~- No még azt a kis félórát engedd le. ~- 421 XI | ázott ő eleget. ~Éppen csak azt várta az eső, hogy ő belépjen 422 XI | kocsis. Ha kérdőre fogom, azt fogja mondani: nem ő, lépésben 423 XI | arccal, forrón lihegő ajkkal azt a "bizonyos szegény asszonyt" - 424 XI | egyik éjjel, mint a mással. ~Azt tartják az álomjósok, hogy 425 XI | szerette! ~Szereti álmaiban azt, kit ébren gyűlöl, utánamegy 426 XI | el nem hagyhatsz: ha én azt mondom a bírónak, hogy én 427 XI | mert nem elég, hogy te azt mondjad: gyűlölsz!" ~Ez 428 XI | világon; óh ő látta, olvasta azt! Nem lehet attól menekülni. 429 XI | gyakran kijárt a városból, azt mondá, hogy mélyen elhatalmasodott 430 XI | szítt. ~Erzsike csodálta azt nagyon. Azokat a kedves 431 XI | addig nem nyugodtál, míg azt nem mondta neked, hogy nem 432 XI | többé; de nem felejthette ő azt, valamint én nem bocsáthattam 433 XI | látom, hogy mosolyogna; én azt látom, hogy haragszik. ~- 434 XI | borult volt. ~Olyannak látta azt Eliz is; de nem akarta. ~- 435 XI | vitázunk Hermine-nel, ő azt állítja, hogy te haragos 436 XI | te haragos vagy, én pedig azt, hogy mosolyogsz. ~- Hó? 437 XI | Mindaddig, amíg Straff úr azt mondja, hogy ő a feleségét 438 XI | kell, hogy megvegyük tőle azt a szót, hogy "gyűlöli" nejét. ~- 439 XI | Nagyon jó, mi lesz az ára? ~- Azt még előre nem tudhatom, 440 XII | gue coůte, az orrával kell azt meghallani, amit mondanak 441 XII | hitelező bebizonyította azt, hogy ezek a nőm bútorai 442 XII | bútorok? ~- Hát hisz én is azt mondom. ~- De így én ruinált 443 XII | embert ismerni. Jó, hogy még azt nem vetik szememre, hogy 444 XII | ajánlatára számítottam. Tudom én azt jól, hogy ennek így "kell" 445 XII | embernek, hogy Ankerschmidt még azt a nagy áldozatot is meghozza 446 XII | kezet is szorított vele; azt mondva, hogy "no majd meglássuk". ~ 447 XII | mondott, hogy csak őrá kell azt hagyni, majd jól lesz minden. ~- 448 XII | visszatért Bécsbe. ~Ankerschmidt azt mondta, hogy meg fogja várni 449 XII | hogy az öreg kiizzadta azt a másik tízezer forintot 450 XII | így szólt az orra alá: ~- Azt mondom, doktor, hogy ahol 451 XII | nagyon is "kulánt", ki fogná azt akkor berekeszteni, ki zárná 452 XII | engedékenységre hangolni; ha azonban ő azt találja mondani, hogy már 453 XII | rágyújtott szörnyen gazemberezni azt a rafinírozott zsebmetszőt. ~- 454 XII | valószínűnek találom, hogy amidőn azt fogja ön mondani, hogy íme 455 XII | tőkéjével, örüljön neki, ha azt megkaphatja, ő aztán viszont 456 XII | jót hoz, doktor? ~- Hát azt kérdem legelébb is, hogy 457 XII | magam kész vagyok hozzátenni azt a hiányzó húszast. ~E minden 458 XII | úrnak akarta markába nyomni azt az egy húszast, mely egyedüli 459 XII | eszébe, hogy: "De ha tudtad azt, mi a patvarért vettél rá 460 XII | ötezerrel érjem be?" ~Mi pedig azt kérdhetnők méltán a doktor 461 XII | áldozatokat, márpedig eszélyesség azt gondolni, hogy mikor Straff 462 XII | Straff tíz procentot ígér, azt harmincezertől fizesse-e 463 XII | gazdának örömét látja, átveszi azt minden cseléd, mindenkire 464 XII | Ne félj leányom, levetjük azt, ami bennünket bánt, mint 465 XII | minden embernek. ~Az öregúr azt is közölte leányaival, hogy 466 XII | Bécsből, doktor Grisáktól, ami azt az örvendetes hírt fogja 467 XII | szívtelenség lett volna tőle, ha azt apródonkint nem tudatta 468 XII | érkezendő telegramnak, hogy azt még a stafétás lovas tarisznyájában 469 XII | addig nekik helyükbe kellett azt várni, nehezen fékezhető 470 XII | kigyulladt az arca, midőn azt kezében tartá! Ez hát a 471 XII | Hermine. ~Erzsike ugyan azt az ókonzervatív észrevételt 472 XII | mégis meg kellene várni, míg azt a papa alkotmányos úton 473 XII | szolgáltatni; de Hermine azt veté ellen, hogy ő addig 474 XII | plajbásszal van írva; mintha azt akarná mutatni, hogy a telegráfos 475 XII | levélbe, s azután összegyűrve azt markában, csüggedten sóhajtá: ~- 476 XII | Grisákkal és Maxenpfutschcsal, azt gondolta ki, hogy két napig 477 XII | neki még egy milliója, ha azt a hatvanezer forintot kidobta 478 XII | vállán keresztül nézett, s azt mondta rá, hogy: ~- Szervusz! ~(- 479 XIII | feküdt már. ~Olyan könnyű azt kimondani: "elűzlek kitagadlak, 480 XIII | feledj hát!" akkor nehéz azt elviselni. ~Mint a kétszerkettő 481 XIII | olyan világosan bebizonyítja azt az ész, hogy a vádlott hibázott, 482 XIII | úgy mulatságból, úgyhogy azt is tudja, melyik ház esik 483 XIII | ám... Csodálatos, hogy ő azt is tudja, hogy a nagyságos 484 XIII | le a nagyságos urat, mert azt a helyet, mikor a Tisza 485 XIII | ötödik-hatodik évben el szokta venni azt a részt. ~- De hiszen most 486 XIII | Azért a tekintetes úr azt az ajánlatot teszi, hogy 487 XIV | sürgetős; az ifjú teins úr azt írja, hogy e levél tartalmát 488 XIV | önvédelemre." ~Doktor Grisák azt válaszolta erre a levélre, 489 XIV | Tisza-szabályozásnál; ha ő azt mondja, hogy árvíz lesz 490 XIV | az lesz; mert Aladár úrfi azt érti. ~Doktor Grisák egyszerre 491 XIV | magyarországi árvízhez képest! Azt tessék megnézni, mikor minálunk 492 XIV | Magyarországtól, hanem csak azt akarom mondani, hogy állhat 493 XIV | képest. Ha méltóztatik-e azt figyelembe venni, vagy nem, 494 XIV | azon semmi cifra kívül; de azt mondhatom, mert ott voltam, 495 XIV | válogattuk hozzá a fenyőfának. Azt is láttam, mikor az a híres 496 XIV | mert alatta homok van; s azt mondom, hogy árvíz napján 497 XIV | megköszöné a hozott tudósítást, s azt mondta, hogy majd személyesen 498 XIV | egy a nevemet tudakolta és azt, hogy innen lakom-e vagy 499 XIV | felügyelésem terjed; hanem azt tudhatja ön, hogy nem azok 500 XIV | hibát a mérnök észrevett, azt ne lássa meg. Ha az árvíz