Fezejet

 1 I   |          asszonyságnak átengedni nem tetszik. ~- Igenis. Azt valami régimódi
 2 II  |               látom, hogy semmit sem tetszik elhinni, hát nem mondom
 3 III |          amnesztiát; vagy, ha jobban tetszik, útlevelet külföldre. ~Marczián
 4 III |             maradjon ön itt, ameddig tetszik. A vendégszoba fűtve van;
 5 V   |             el, és nyomukban vagyok. Tetszik tudni, hogy itt a Bükkségben
 6 VI  |                Isten önnel. ~- Merre tetszik tartani? ~- Én a Váci utcának. ~-
 7 VII |            domini saginat boves, ezt tetszik tudni; most pedig nincs
 8 VII |   valamelyiket megkínálná, hogy "nem tetszik egy korty ebből a szilvapálinkából?" ~-
 9 VII |         steinból, ahol státusfogoly. Tetszik a levelek borítékán látni,
10 VII |        vonított elmosolyodva. ~- Hát tetszik látni, hogy ezek a levelek
11 VII |            még egy szóra. ~- Nos, mi tetszik? ~- Önök látják, hogy én
12 VII |            Nekem valóban félelmesnek tetszik. ~Ez észrevételeket összevissza
13 VII |          tragikaibbnak lássék. ~- Mi tetszik missz Natalie? Mi közleni
14 IX  |         csúnya levest rántott be. ~- Tetszik már tudni? ~- Hogyne tudnám?
15 IX  |              oltalmazhat, ahogy neki tetszik. - Ne légy oly haragos. ~
16 IX  |               főparancsnok úr, - nem tetszik tudni, - hol maradt - a
17 X   |          percig is gondoltam. Ha nem tetszik önnek, ügyvédemre bízom,
18 XI  |        elválasszanak. Anélkül pedig, tetszik ismerni nagyon morális kormánynézeteinket,
19 XII |              No elég lesz már. ~- Ha tetszik, akár még erősebbeket is
20 XIII| köszöntésével jövök. ~- Köszönöm. ~- Tetszik tudni, hogy az Aladár úrfi
21 XIII|       úrfinak, hogy a patak mentében tetszik építkezni; ő tehát azért
22 XIV |             tekintetes úr, akkor nem tetszik őt ismerni. ~- Én nem mondom,
23 XIV |         szóval tudakolá tőle: ~- Mit tetszik itt akarni? ~Ankerschmidt
24 XIV |         hívja. ~- Valóban, nekem úgy tetszik, mintha harangszót hallanék
25 XIV |          Tisza távoli tükrén. ~- Úgy tetszik, mintha valami csónakot
26 XIX |        szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs