Fezejet

 1 I   |            juholtót? ~- De uram! - kiálta föl végre egész sértett önérzettel
 2 I   |             bontja a tetejét. ~- Én pedig föl nem rakatom, ha lehordja;
 3 II  |                magyarázatok adására kérje föl, hát akkor látta, hogy már
 4 III |                  hogy tudtam és nem adtam föl? ~- Nemes szívre mutat. ~-
 5 III |             gonosz szándékú árulkodásával föl akar lépni, önmaga essék
 6 V   |                 több protokollumot vettek föl, annál kevesebb nyomra akadtak,
 7 VI  |            szállásra, ott leülni, s addig föl nem kelni, amíg a kívánt
 8 VII |                titokszerű sem fedeztetett föl. ~Ezután került a sor a
 9 VII |                 az a kérdés uram: ki adta föl Garanvölgyi Ádámot, ki nem. ~-
10 VIII| zongora-sáncmunkára van ítélve? ~Úgy? Ezt föl kell menteni. ~- Eliz kisasszony
11 IX  |                   ez a gazember! - kiálta föl egyszerre, vérszemet kapva,
12 IX  |                Natalie, gravitással állva föl helyéről. - Minek sok szót
13 IX  |                       Nem érti ön? Keljen föl hamar! ~- Uram - szólt Aladár,
14 IX  |                   hírhallás után szabadon föl ne leheljen. Szabadnak lenni
15 X   |                   státus éppen nem teheti föl, hogy akadhatnak maliciózus
16 XIV |                   hogy új töltést hánynak föl mögötte? - kérdezé Ankerschmidt
17 XIV |                 fog helyette, míg magától föl nem ébred, s akkor azt fogja
18 XIV |               hogy még a nevét sem fedezé föl a jámborok előtt, akik valóban
19 XVII|                egy sz...i földész jelenté föl magát a törvényszéknél,
20 XVII|                  sötét éjjel, hogy hágott föl a hintó lépcsőjére, hova
21 XIX |                    hogy Garanvölgyi ellen föl mert lépni; úgyhogy Ankerschmidt