Fezejet

 1 V    |     következik a repcetakarítás. ~- Mennyire számíthatunk? - kérdezé
 2 V    |           kőfallal volt körülvéve. ~Mennyire kegyelték a mankusokat,
 3 VII  |           meg kell tudnod akkor is, mennyire szeretve voltál. Rendelkezéseimet,
 4 VIII |           nem is volt szabad tudni, mennyire szereti a katonás ember
 5 VIII |             a szíve tájára a kezét, mennyire dobog! - ami csakugyan úgy
 6 IX   | indulatainak nem tanult ura lenni! ~Mennyire óvakodnia kellett minden
 7 IX   |          fáj, mi esik jól. ~"Tudod, mennyire szerette Hermine-t édesanyánk.
 8 IX   |          ismét írt tovább. ~"Tudod, mennyire szeretted őt te is. Hiszen
 9 IX   |             stádiumában teng már; s mennyire meg volt lepetve, midőn
10 IX   |      elvette, mert attól függ, hogy mennyire érdemli ki utólagosan becsülésemet,
11 X    |                 Ah, ön nem képzeli, mennyire meg vannak gyengülve az
12 X    |    haragszom. ~S hogy bebizonyítsa, mennyire nem haragszik, egész a lépcsőig
13 XII  |           hány percre érkezett meg; mennyire igyekezett sietni a rábízottal;
14 XIII |  Ankerschmidt akkor tudta csak meg, mennyire szerette leányát, mikor
15 XV   |     magyarázta tréfás komolysággal, mennyire hasonlít a házasság a várfogsághoz,
16 XVIII|     vigaszomra szolgálna; tudja ön, mennyire unom a mai fiatalság mesterkélt
17 XVIII|           mennyit képes fizetni, ki mennyire van megszorulva; amellett