Fezejet

 1 VI |      gondol. ~Corinna meglepetve nézett Grisákra, ki minden lehetőt
 2 VI |      összeszorítá ajkait, nagyot nézett azok alul a sűrű szemöldök
 3 VII|     Bräuhäusel úr gyanús szemmel nézett az indítványozóra. Azt nem
 4 VII|       két közvitéz elébb bámulva nézett körül, hogy hova lett Szemes
 5 VII|       összeszorítá, s oly dühvel nézett Ankerschmidtre, mint egy
 6 VII|    folyvást amaz iraton tartá, s nézett hol arra, hol gyermekére. ~
 7 IX |          indulattól. ~Az bámulva nézett szét, és vállait vonogatta.
 8 IX |           Ankerschmidt szomorúan nézett végig rajta, s nádpálcáját
 9 IX | Ankerschmidt szigorú tekintettel nézett széjjel a remegőkön, s mennydörgő
10 X  |        Ankerschmidt sötétborúsan nézett az ifjúra, s csendes hangon,
11 XII|        Grisák a vállán keresztül nézett, s azt mondta rá, hogy: ~-
12 XIV|       ott maradt állva, és utána nézett mindaddig, míg egyszer Aladár
13 XIV|           Ankerschmidt szomorúan nézett le a vízfenékre. A víz színe
14 XIV|  csakugyan utasszállító gőzösnek nézett bennünket - szólt Aladár,
15 XIV|      jégszemekkel, halott arccal nézett a rémképre; azután felugrott,
16 XV |           Aladár is gyönyörködve nézett oda: talán nem is az ürgére;