Fezejet

 1 I   |     forintig. Kezet reá! ~- Amit mondtam, megmondtam. ~- De hisz
 2 III |         kisasszony maga is... ~- Mondtam már egyszer, hogy az nem.
 3 IV  |      szólt Garanvölgyi -, én azt mondtam, hogy "lehet". ~- Ah. Tehát
 4 V   |        nem hallgatott rám, mikor mondtam neki, hogy vesse el jókor
 5 V   |           s az övékére utasítom. Mondtam neki, hogy ő meg küldje
 6 VII | kastélyba? ~- Igenis, hiszen úgy mondtam. ~Ezzel Bräuhäusel úr elosztva
 7 VII |      hogy ez esküdni akar. - Mit mondtam? Jobbra át! ~Straff átlátta,
 8 VII |      keblébe. ~- Indulj! Indulj! Mondtam már! Semmi egyéb! - kiabált
 9 IX  |       hogy szerencse. De azt nem mondtam, hogy hiszem. ~- Tehát miért
10 X   |          ott nagy triumfussal. - Mondtam én a nagyságos úrnak. Vagy
11 XIV |      hozzám, kérdezte mi baj. Én mondtam, hogy a görgítői csőszök
12 XIV |        volt ám már akkor a hiba. Mondtam a nagyságos úrnak, hogy
13 XV  |        nagyon kelle biztatni. ~- Mondtam, hogy látatlanul alá van
14 XV  |        úr, mikor tegnapelőtt azt mondtam, hogy a víz apad. No ez... ~
15 XVI |          útjában volt; akkor azt mondtam, hogy nincsen ára. Most
16 XVII|         i gát át van törve, s én mondtam, hogy valaki meg fog halni. ~-