Fezejet

 1 II  |              vette az ételes kosarat, vitte a sötétben végig út nélküli
 2 II  | lelkiismeretével kibékülhetni. ~El is vitte magával emlékül az elüldözöttnek
 3 V   |               Csak egy szombaton este vitte annyira a kíváncsiság, hogy
 4 V   |         vigyázva. - Gyanítom, hogy ki vitte el, és nyomukban vagyok.
 5 VII |             Sőt Mikucsek urat annyira vitte az elismerésre méltó buzgalom,
 6 VII |                mert a vadászt magával vitte a lovag) már tizenegy órakor (
 7 VII |   csaplárosnak, sőt vége felé annyira vitte a generozitást, hogy fagylaltot
 8 VIII|           másnak kezébe venni, ő maga vitte utána. Aztán a missz egy
 9 IX  |             előtt, - a zöldet Hermine vitte el; - s azt fel nem lebbentette
10 IX  |               Ah, dehogy! Annyira nem vitte. ~- Uram - szólt Ankerschmidt -,
11 IX  |                 E biztatással annyira vitte a cselédséget, hogy szavára
12 XI  |              mégis oly tökéletességre vitte a tettetést, hogy az öregúr
13 XII |          Ekkor fűzte aztán karjára, s vitte Straff szállására. Vendelin
14 XIX |               előle; utoljára annyira vitte, hogy az ellenjelölt megkövette