Fezejet

 1 III  |         mily benső küzdelmébe kerül emberek jószívűségéhez folyamodnia.
 2 V    |         kategorikus rövidséggel: ~- Emberek! Azt mondom, ezután vigyázzatok,
 3 V    | természetesen okoskodva, hogy ha az emberek között az előkelő származásút "
 4 VI   |         szerze. Vannak olyan boldog emberek, akik önmagukban élnek. ~
 5 VII  |            tudósítottak azok, olyan emberek által aláírva, akik régen
 6 IX   |         azért, hogy félóráig idegen emberek ellenőrzése mellett, idegen
 7 XI   |        született! Csak tisztességes emberek voltak a szüléi. ~- Óh nagyon
 8 XI   |            nagyon tiszteletre méltó emberek voltak. Az anyja régen meghalt,
 9 XIII |   katonaember volt; katonának sírni emberek előtt nem szabad. ~Az ő
10 XIV  |     kergetni a tanyámról. Máskor jó emberek ezek, jó pajtások, de a
11 XIV  |     mogorván; - (nagy veszélyben az emberek nem udvariasak.) - Köszönje,
12 XVIII|            más, mint a savanyúvizes emberek, kik akkor dugaszolják a
13 Uto  |           történt meg. ~Hogy voltak emberek, akik lemondtak az élet