Fezejet

  1 I    |               Talán métely? ~- De uram, ön úgy látszik, hogy csalódásban
  2 I    |              nemigen értek a barmokhoz, ön jobban tudhatja, hiszen
  3 I    |               doktor Grisák - kinek néz ön engem? - s mérgében úgy
  4 I    |                     Hát nem marhadoktor ön? - kérdé együgyűséggel Garanvölgyi. ~-
  5 I    |              Garanvölgyi. ~- Mit gondol ön? Én doctor juris vagyok!
  6 I    |            semmi lefoglalni való. Tegye ön a kezét, azt tanácslom,
  7 I    |        konvinkálva érzé magát. ~- Uram. Ön nagy ember. Önnek igaza
  8 I    |     rendreutasítani. ~- Uram, meg lehet ön győződve, hogy "itt" mindenkinek
  9 I    |                    De hát, uram, mondja ön meg maga, mi véleményben
 10 II   |             nevet bitorolja. ~- Ismerte ön valaha Petőfit? - kérdé
 11 II   |               költeményeket. ~- Mutassa ön. Az írást messziről látom,
 12 II   |             keblébe varrhassa. - Ismeri ön azt az adomát, mikor az
 13 II   |                  S valószínűnek találja ön, hogy valakinek oly tompa
 14 II   |              olyan jól emlékezik rám az ön rejtélyes védence, szíveskedjék
 15 II   |                közbeszólt: ~- Ne mondja ön tovább! Elengedem. ~Kampós
 16 III  |         amellett nagyon sovány delnő. - Ön maradjon helyén. Georg fog
 17 III  |             nemes leereszkedés, mellyel ön egy üldözöttet fogad, önnek
 18 III  |          díszére válik; nem vesztegette ön azt érdemtelenre. Én is
 19 III  |                 azt érdemtelenre. Én is ön oldalán harcoltam. ~- Úgy?
 20 III  |                Az nagyon szép. De egyék ön, mert elhűl a levese. ~-
 21 III  |               Micsoda ezrednél szolgált ön? - kérdé a lovag gyanús
 22 III  |           szorultam miattok K... alatt. Ön is ott lehetett akkor! Mert
 23 III  |              merész dolgokat ne mondjon ön! - kiálta közbe a lovag,
 24 III  |                érdemesekkel. Nem kapott ön hivatalt? ~- Elüldöztek
 25 III  |             beszédet. ~- S miért hagyta ön el Garanvölgyi úr pártfogását? ~
 26 III  |               aztán megmagyarázta, hogy ön kicsoda; hanem az úgy adta
 27 III  |             hanem az úgy adta elő, hogy ön valami menekült honvéd vagy
 28 III  |                 megtűrheté? ~- Azt érti ön, hogy tudtam és nem adtam
 29 III  |               ne folytassa tovább. Amit ön beszél, azt nekem nem szabad
 30 III  |               őszinte hangon: ~- Hallja ön! Én kitaláltam, hogy ön
 31 III  |                 ön! Én kitaláltam, hogy ön kicsoda. Ön egy üldözött,
 32 III  |            kitaláltam, hogy ön kicsoda. Ön egy üldözött, menekvő forradalmár,
 33 III  |         kerülgeti, s minden egyéb, amit ön beszél, csak ezt maszkírozni
 34 III  |          maszkírozni való tréfa. Legyen ön bizalommal hozzám. Én bírok
 35 III  |        befolyással itt-amott, ha akarja ön, eszközlök ki számára amnesztiát;
 36 III  |            háziúr. - Akkor hát maradjon ön itt, ameddig tetszik. A
 37 III  |             Sietek önt tudósítani, hogy ön nagy veszélyben forog. Egy
 38 III  |                 gonosz lelkű áruló, kit ön saját keblén táplált, felfedezte,
 39 III  |               táplált, felfedezte, hogy ön összeesküvést tervez kasznárjával
 40 III  |             titkos levelezései; siessen ön magát megmenteni. Még most
 41 III  |               ezt el az áruló, ahol ezt ön ellen nem fogják felhasználni;
 42 III  |            kérdőre veszik. Azért rejtse ön el jobban és semmisítse
 43 III  |     jegyzékháború". ~- Eliz kisasszony, ön egy neveletlen gyermek! -
 44 III  |           házigazdára árulkodni? ~- Azt ön nem képes megítélni. Azt
 45 III  |            közül. ~- Azt elhiszem; arra ön nagyon képes, valakit vexálni,
 46 III  |           kellene tanulnom.  - Óh igen, ön szeretne nem tanulni semmit,
 47 III  |          tekintéllyel a missz. - Keljen ön fel a hímzéstől, s menjen
 48 III  |                 teljes a mérték! Menjen ön ki rögtön a terembe, egy
 49 III  |        kisasszony nyakába borulva. - Ha ön nem volna, el kellene hagynom
 50 III  |               hát mi az? Magyarázza meg ön. ~- Tessék, elmondom. Most
 51 III  |              történt vele. "Gondolja el ön! - szólt a derék ifjú. -
 52 III  |             levelet. - Csak nem képzeli ön, hogy én egy levelet fel
 53 III  |              kisasszony maga... ~- Ejh! Ön nem ismeri a kisasszonyt,
 54 IV   |               be az ajtón, hogy: ~- Ah, ön azt mondja "herein", és
 55 IV   |                szerint: "szabad"? Lássa ön, én ismerem a magyart, én
 56 IV   |              köszönjem e szerencsét? ~- Ön tudja azt jól; ön engemet
 57 IV   |        szerencsét? ~- Ön tudja azt jól; ön engemet megbántott. ~- Az
 58 IV   |          paragrafus által tiltva. ~- De ön egy levelet, ami házamtól
 59 IV   |              tódulni a vér. ~- De uram, ön maga is katona volt, s mint
 60 IV   |                s mint tudom, jó katona; ön tudni fogja, hogy vannak
 61 IV   |           megsértve részemről? ~- Igen. Ön uram ma egy levelet kapott,
 62 IV   |        nyájasabb lettem volna hozzá. ~- Ön e levelet fel sem bontotta;
 63 IV   |               pah! Ezt higgye az ördög. Ön előkelő úr; szülői bizonyosan
 64 IV   |             Ilyen feleleteket adogasson ön másnak, ne nekem. Én nem
 65 IV   |                Humorisztikusnak találja ön? ~- Hogy az ördögbe ne?
 66 IV   |                 kéziratát ismertem meg. Ön, uram, természetesnek fogja
 67 IV   |              ezt önhöz, hogy bontsa fel ön, s ha maga nem érti azt,
 68 IV   |           szeretem, hogy ezt megtudtam, ön nem fog érte indiszkrétnek
 69 IV   |                    Semmi más? Hát vegye ön ki az ászok alól, mert ott
 70 IV   |              valaki az újságokat. Tegye ön a könyvtárba, senki sem
 71 IV   |                  a mennykőbe, ez rossz. Ön fegyvereket rejteget? Mi
 72 IV   |                 bujtogatónak - minthogy ön olyan szenvedélyes vadász,
 73 IV   |               leült az asztal mellé. ~- Ön - bírája előtt áll. ~Eliz
 74 IV   |                 nem tréfadolog. Tudja-e ön, honnan jövök én most? ~-
 75 IV   |               úr házánál valék. Tudja-e ön miért? ~- Hát hiszen szabad
 76 IV   |               De miért mentem oda? Mert ön levelet küldött neki. ~-
 77 IV   |     megráncigálom a fülét. ~- Itt marad ön! Mit írt ön abban a levélben? ~
 78 IV   |                   Itt marad ön! Mit írt ön abban a levélben? ~Eliz
 79 IV   |             mennykő! De hisz ez árulás! Ön családi titkot árult el! ~-
 80 IV   |               Csitt! - Eliz kisasszony. Ön főbenjáró bűnt követett
 81 IV   |             főbenjáró bűnt követett el. Ön benső titkokat árult el
 82 IV   |              ellenséges tábor előtt; ha ön katonám volna, én önt e
 83 V    |              zsilip tárgyában? ~- Igen. Ön képviseli ott az építő mérnököt.
 84 V    |          bizottmány tagjai azok, akiket ön választott. Terc! ~- Meddig? ~-
 85 V    |                 számította magát. - Hát ön aduttokat hajigál el? ~-
 86 V    |                 több kimarad a földből. Ön eldobja a veres alsót, pedig
 87 V    |             ütés is az enyim. Kivagyok! Ön; barátom, maccsban maradt. ~-
 88 V    |              Terc major! Bizonyos lehet ön felőle. Straff nagyon gonosz
 89 V    |                 Nem tudhatja azt senki. Ön elhányt négy kilencest. ~-
 90 V    |                 Hanem azt bámulom, hogy ön az utolsó kártyát rám hagyta.
 91 V    |             enyim, a többi oda való. ~- Ön megint elvesztette a partit. ~-
 92 V    |               el is fogadott. ~- Mondja ön meg földesurának, hogy ajánlatát
 93 VI   |                 sokat érnek. Már nézzen ön ide, képzelheti e mellé
 94 VI   |            sohasem vásárlok nála. De ha ön meg akarja tekinteni... ~
 95 VI   |            összebeszéltünk volna. Nézze ön, én éppen hasonló költeményt
 96 VI   |                 senkinek tudni. Egyedül ön hallotta ezt. Majd később. ~-
 97 VI   |            arról nem kétkedem. ~- Lássa ön, azt a világon senkinek
 98 VI   |          magyaroknál; ebből megítélheti ön, hogy micsoda könnyelmű
 99 VI   |                vallotta; ebből láthatja ön, hogy milyen haszontalan
100 VI   |               eret vág vele magán. Érti ön már most a dolgot? ~- Tökéletesen. ~
101 VI   |               amire kértem. Este el fog ön jönni teára hozzám? ~Ez
102 VI   |              menni. ~- Csak nem képzeli ön, hogy férjemmel íratnám
103 VI   |        elmaradnának. ~- Óh ne képzeljen ön szerelmes leveleket. Akit
104 VI   |                Ördög, mennykő! Ne hozza ön a yorkshire-i históriát
105 VI   |                 odafenn: bizonyos lehet ön afelől, hogy akármikor kérni
106 VI   |         Garanvölgyi? Ah, barátom, akkor ön nem ismeri az öreget. Az
107 VI   |                 az? ~- Nos; nem találja ön el, hogy kinek kell folyamodnia? ~
108 VI   |              Bécsbe. Azért csak siessen ön azzal a kompóttal, nem szükség
109 VI   |                 olyan idős voltam, mint ön, minden cseresnyét magostól
110 VI   |         megvárom, s együtt elmegyünk az ön szállására. Önmaga megírja
111 VI   |              rajta. ~- Mi az ördög? Hát ön is ide tart? ~- Hát nagyságod
112 VI   |                  Hisz én is oda megyek, ön legalább már tudja, merre
113 VI   |                Hallja, doktor úr. Látta ön már, mikor egy kutyának
114 VII  |                ártatlanul. ~- Mit keres ön ott késő éjjel? ~- Gazdatiszt
115 VII  |             órája. ~- Semmi élceskedés. Ön jön velünk. Hozza magával
116 VII  |                úr parancsszava. - Előre ön azokkal a kulcsokkal! ~Kampós
117 VII  |               volt már szedve. ~- Látja ön ezt az asztalt? - szólt
118 VII  |                     Mikucsek, Mikucsek! Ön tapasztalt ember; de látni
119 VII  |                 jobban lásson. ~- Látja ön ezt a gömbölyű ernyőfödelet?
120 VII  |          bizonyos ébenfa ládikót, amibe ön szokott leveleket rejtegetni. ~-
121 VII  |            fogságra vetőjének: ~- Fogja ön. ~Azáltal, hogy bicskáját
122 VII  |         védelmezni nem akarja magát. ~- Ön be fogja ez embert szállítani
123 VII  |                ottan! ~- Hát mit gondol ön? ~- Azt gondolom, hogy elébb
124 VII  |            ezúttal önök és vonatkozólag ön maga, minden egyéb tényleges
125 VII  |                körmondataikat. - Legyen ön készen egy igen rossz hírre,
126 VII  |            félni. ~- Uram, gondolja meg ön, hogy családjának jó híre
127 VII  |               uram, mégis gondolja meg, ön családjának tagja. ~- Nem
128 VII  |   Ankerschmidthez: ~- Ezért még meg fog ön engemet emlegetni. ~E szóra
129 VII  |               nehezen tiporva vissza. - Ön csalódni méltóztatott. Az
130 VII  |             árulás mélyebben gyökerezik ön háza szentélyében, mint
131 VII  |              volna a kérdés? ~- Mi köze ön házának Garanvölgyi nevéhez? ~-
132 VII  |               Még gonoszabbat is fognak ön felől mondhatni, méltóságos
133 VII  |                 másnak? ~- Honnan tudja ön ezt? ~- Igen egyszerűen.
134 VII  |                    ez azon árulás, amit ön nem sejtett előre, s mely
135 VII  |        gyógyíthatlan sebet ejtett volna ön hírnevén, nem pedig az,
136 VII  |          hírnevén, nem pedig az, amiért ön annyira el hagyta magát
137 VII  |           mindent. ~- Ahogy parancsolja ön. ~Ankerschmidt nem adott
138 VIII |             államlátogatás"?) órája. ~- Ön itthon van nálunk, direktor
139 VIII |            borulva elkezde sírni. - Ah, ön nem fogja elítélni boldogságomnak
140 VIII |              hogy én mit érzek. Egyedül ön, szeretett Hermine, lelkemnek
141 VIII |                kellene hagynom, egyedül ön miatt vérzenék szívem; de
142 VIII |             vérzenék szívem; de ugyebár ön nem ítélne el engem azon
143 VIII |           mondana a világ, hogy én - és ön - itt - együtt - a kastélyon
144 IX   |           borzasztó. ~- És most olvassa ön e másik levelet - szólt
145 IX   |           mindent tudnia. ~- Mit gondol ön? Nekem egy "kalandot" akar
146 IX   |    engesztelődik ki, mert akkor haragja ön ellen fog fordulni, ki valamit
147 IX   |                 a hibát előmozdíták. ~- Ön okos leány - sipegé a missz,
148 IX   |             szabott szigort elviseltem. Ön e tanú nem lehet. Láthatja
149 IX   |                 no. Kérem, jegyezze meg ön magának, hogy akiről én
150 IX   |             vállalta el? ~- Hova gondol ön uram? - szólt méltóságteljes
151 IX   |             átkozott ember miatt. ~- És ön miatt. Mert ön hítta el
152 IX   |             miatt. ~- És ön miatt. Mert ön hítta el a háztól. ~- Valóságos
153 IX   |              gondol; reggeltől estig az ön házánál! ~- Az is igaz. ~-
154 IX   |                Azt fogják mondani, hogy ön csábította el. ~- Én? A
155 IX   |         Maxenpfutsch. Van egy jó eszmém ön számára; de amit elébb meg
156 IX   |                e pert elvállalni? ~- Az ön kedveért, missz, igen szívesen. ~-
157 IX   |              megnyugszom mindenben amit ön mond - szólt missz Natalie,
158 IX   |               szót vesztegetnünk? Én az ön rendelkezése alá adom magamat,
159 IX   |     rendelkezése alá adom magamat, amit ön mond, hogy tegyem, tenni
160 IX   |          Natalie keresetet fog indítani ön ellen, az ön hibája miatt
161 IX   |               fog indítani ön ellen, az ön hibája miatt elveszendő
162 IX   |               csak legyen. ~- Ami által ön nemcsak nem veszít ötezer
163 IX   |                más mód, mint hogy vegye ön maga nőül a misszt! ~S igen
164 IX   |                feleség. ~- Gondolja meg ön gyorsan, s határozzon gyorsan,
165 IX   |            vajon ő akar-e? ~- Azt bízza ön rám. ~- Jó, itt a kezem.
166 IX   |              este hat órakor látogasson ön meg újra; addig végzek. ~
167 IX   |           térdre esett előtte. ~- Uram! Ön az ártatlanok őrangyala.
168 IX   |               missz. - Az én becsülésem ön iránt nagyon régi. ~- Így
169 IX   |        visszahúzódott az ajtók közé. ~- Ön Garanvölgyi Aladár? - kérdé
170 IX   |               hínak, uram. ~- Mióta van ön itt? ~- Nem tudom, nincs
171 IX   |                idebenn. ~- S nem árt az ön egészségének? ~- Sohasem
172 IX   |                faragványokat készíteni. Ön ezzel nem óhajt szórakozni? ~-
173 IX   |        barátságban maradni. ~- Eszerint ön saját maga nehezíti meg
174 IX   |             magamat. ~- S nem óhajtozik ön az élet apró kényelmei után? ~-
175 IX   |          Asszony, agár s más afféle. ~- Ön egy kategóriába sorozza
176 IX   |              mondhatok önnek. Azt, hogy ön veszedelmes ember. ~- Miért,
177 IX   |           vádjai. Öntől egy betű sincs; ön sohasem kér semmit, sohasem
178 IX   |           jellemnek. Ha énrajtam állna, ön sohasem szabadulna ki e
179 IX   |            Gyorsan! Gyorsan! Keljen fel ön uram - szólt az ágyon fekvőhöz,
180 IX   |                sem mozdult. ~- Nem érti ön? Keljen föl hamar! ~- Uram -
181 IX   |            beszélnem. ~- Hát hogyan? ~- Ön pedig előttem e percben
182 IX   |               hozzá: ~- Garanvölgyi úr, ön mától fogva megszűnik vendégem
183 IX   |          hátralevő ideje elengedtetett; ön ez órától fogva szabad.
184 IX   |          hívattam, s örülök rajta, hogy ön elfogadta. ~Aladár nagy
185 IX   |              ebédeltem. ~- A mennykőbe, ön fődolognak veszi az ebédre
186 IX   |                   ha rajtam állt volna, ön nem is szabadult volna ki
187 IX   |                 a levest kiosztották -, ön csak annak köszönheti szabadulását,
188 IX   |                nő mégis hívebb? ~- Nos? Ön kíváncsi ugye azt az írást
189 IX   |             kifizettették. ~- Kifizette ön szó nélkül? ~- Tartoztam
190 IX   |                    Ah, uram! Mit gondol ön? Csak nem képzeli, hogy
191 IX   |          ismerem őt azon a néven mondja ön, hogy Bogumil. De mi a patvarért
192 IX   |                 az asztalra. - Feleljen ön egyenesen. Becsüli ön "maga"
193 IX   |          Feleljen ön egyenesen. Becsüli ön "maga" azt az embert vagy
194 IX   |             talált. ~- Doktor úr, tegye ön, amit a törvény parancsol!
195 IX   |                 nekik adni. Cselekedjék ön úgy, mint ügyvéd, s ne próbáljon
196 X    |             ezredem közepén. ~- Hogyan? Ön lett volna az? ~- Persze.
197 X    |           Persze. Ha tudtam volna, hogy ön csak egy szakasz huszárral
198 X    |              sikerült. - Ebből láthatja ön, hogy mi régi ellenségek
199 X    |              valami új bajba ne keverje ön magát. Kár volna érte. ("
200 X    |           nevetve Aladár. - Ne gondolja ön, hogy az egy helyben nem
201 X    |             maradhatok nála. Mit gondol ön uram, ha nagybátyám rokonai
202 X    |                  De már most mondja meg ön - szólt a lovag, bizalmasabb
203 X    |                     No de csak nem lett ön máltai lovag? Fiatal, harminc
204 X    |              meg szeretek. Gondolja meg ön, hogy én házasulható ifjú
205 X    |              fogadta a tréfát. ~- Uram. Ön azt mondta, hogy mi régi
206 X    |                 vall be. ~- Rágalmazták ön előtt? ~- Óh senki sem. ~-
207 X    |              senki sem. ~- Összeveszett ön vele? ~- Még nem is láttuk
208 X    |                életet elrontani. Menjen ön hozzá és beszéljen vele
209 X    |             avatkozni; hanem én csak az ön jogérzetére apellálok; önök
210 X    |             győztem meg önt. ~- Valóban ön maradt a téren; én kapitulálok
211 X    |        meghatotta Aladár látása. ~- Ah! Ön az? - Megbocsát, de olyan
212 X    |           alkalmazza erősítésre. ~- Ah, ön nem képzeli, mennyire meg
213 X    |                 önt utoljára láttam. ~- Ön sokat aggódott miattam. ~-
214 X    |                 kellett gondolnom, hogy ön micsoda helyzetbe jutott.
215 X    |            rossz, mint gondolják; látja ön, meg sem őszültem bele. ~-
216 X    |                 Ah! kérem. Ne tréfáljon ön. Ez nem szép tréfa. (A delnő
217 X    |                visszaadom az övét. ~- S ön nem akar semmi igényt támasztani
218 X    |         meghajtva magát Aladár előtt. - Ön valóban nemes ember. ~Aladár
219 X    | szemhunyorítással súgott neki. ~- Uram. Ön ma igen generózus és nagylelkű
220 X    |               elmaradni. Emlékezzék meg ön, hogy doktor Grisák, az
221 X    |           mondta önnek legelőször, hogy ön, tán hamarább, mint gondolná,
222 XI   |                     Nagyon örülök, hogy ön ezen a véleményen van. ~-
223 XI   |             részünkre kedvezően dűl el, ön szolgálati díjául szinte
224 XII  |                 mind? ~- Óh, hagyja el! Ön tudhatja jól, hogy ha az
225 XII  |              enyimből szivarozott volna ön! - ordítá közbe mérgesen
226 XII  |              megmenthetné. ~- Mit nevez ön törvényes kamatoknak? ~-
227 XII  |              Vagy úgy! És mint gondolja ön, doktor úr? ~- Az egészen
228 XII  |        megbízott, hogy kezdjek válópert ön ellen. ~- De abból semmi
229 XII  |               kiegyenlítésül. ~- Hallja ön! Hallja ön! - lovalá Straffot
230 XII  |    kiegyenlítésül. ~- Hallja ön! Hallja ön! - lovalá Straffot Maxenpfutsch
231 XII  |               pengő pénzben". ~- Hallja ön! Hallja ön! - nógatá Maxenpfutsch
232 XII  |          pénzben". ~- Hallja ön! Hallja ön! - nógatá Maxenpfutsch Straffot. -
233 XII  |        Tehetek-e többet? ~- Ejh, menjen ön, ne rontsa az én üzletemet! -
234 XII  |                 Be van zárva a bolt! ~- Ön egy kiállhatatlan ember! ~-
235 XII  |             doktor, értsük meg egymást. Ön okos ember, én is. Most
236 XII  |                 forintomat megkaphatnám ön által, kedves doktor úr,
237 XII  |              kérdésben, elmondtam, hogy ön milyen rettenetes ember,
238 XII  |                  Szép. ~- Nos, mit mond ön ehhez? ~- Semmit. ~- Semmit? -
239 XII  |      hidegvérrel a kalandor. ~- Meg van ön őrülve? ~- Dehogy vagyok;
240 XII  |              eszemen vagyok. Mit gondol ön doktor? Mikor egy üzlet
241 XII  |               fog kapni hármat. ~- No - ön ördöngös egy fickó. Már
242 XII  |            asszonyt: engemet ne okoljon ön. ~- Óh az öreg fogatlan
243 XII  |           tízezer forintról szól. Vigye ön neki, s minthogy nagyon
244 XII  |          találom, hogy amidőn azt fogja ön mondani, hogy íme harmincezer
245 XII  |             emelte a követelést. ~- No, ön szerencsés kópé! Ön Fortuna
246 XII  |                 No, ön szerencsés kópé! Ön Fortuna kegyence! - E szókkal
247 XII  |              barátjára doktor Grisák. - Ön ugyan elmondhatja, hogy
248 XII  |               rakni, minden nagy nyerőt ön csípne el. ~Straff látva
249 XII  |             legelébb is, hogy mit enged ön a harmincezer forintból? ~-
250 XII  |      rendíthetlen férfiú. ~- Nem tréfál ön? ~- Én a teljes harmincezer
251 XII  |                 nyalábra. ~- Mit gondol ön, barátom? Hisz a minap csak
252 XII  |                el! ~- Ejh, ne beszéljen ön az én ügyeimbe. Hagyjon
253 XII  |               asztalára, nem fogadná el ön az egy húszas híjával? ~-
254 XII  |                esve. ~- Uram! Ne legyen ön bolond. Ihol van. Ihol van.
255 XII  |               jól kimulatta magát -, ha ön oly megátalkodott, hogy
256 XII  |                 hát én megmutatom, hogy ön mégsem fog harmincezer forintot
257 XII  |            Straff urat. ~- Parancsolhat ön velem - szólt ez minden
258 XII  |                 szerkesztenünk, melyben ön elismeri, hogy neje iránt
259 XII  |         elválásba beleegyezik. ~- Tegye ön fel, doktor úr, ahogy legjobbnak
260 XII  |                fogalmazott. ~- Helyesli ön így? ~- El sem olvasom;
261 XII  |                  nekem jó. ~- Nem tudna ön némely olyan tényeket is
262 XII  |               elég erős. A többit bízza ön rám. Majd lefestem én önt
263 XII  |               nem írom alá! ~- Mit mond ön? - kiáltának rá egyszerre
264 XII  |                szállása előtt. Hol volt ön? Hol rejtőzött? No mármost
265 XII  |               mit erőszakoskodik velem? Ön nekem nem gyámapám, hogy
266 XII  |                 Majd mindjárt meg fogja ön tudni, hogy mije vagyok
267 XII  |                a fenevadaknak. Pereljen ön be. ~- Csak legyen szépen
268 XII  |                mindig csak egyet-egyet; ön sohasem fog fizetni, hanem
269 XII  |                így tovább. Tíz évig van ön biztosítva koszt és kvártély
270 XII  |                 önnel egyezkedni. Lehet ön felől nyugodtan, mert az
271 XII  |                 annál kevésbé szökhetik ön el tőlem. ~- Van önnél pénz? ~-
272 XII  |                   Óh, igen. Ámbár ez az ön kiadása volna igazság szerint. ~-
273 XII  |      negyvenezer forintot elfogadni? No ön csakugyan ördöngös egy fickó!
274 XII  |                velem ezúttal Grisákhoz; ön mindig rontja a maga spíszburgeres
275 XII  |            szüksége arra, amit követel. Ön képes volna kivakkantani,
276 XII  |              förmedt rá: ~- Elmehet már ön zabot hegyezni Sziléziába!
277 XII  |               Treboniánt: ~- Takarodjék ön innen; ön ostoba, marha,
278 XII  |                    Takarodjék ön innen; ön ostoba, marha, gazember!
279 XII  |             ostoba, marha, gazember! Az ön veszett őrültsége tizennégyezerötszáz
280 XII  |          zsebemből, ami már benne volt. Ön szemtelen, akasztófáravaló
281 XII  |                     Hahahaha, hahahaha! Ön nagyon mulatságosan járt,
282 XIV  |                Azon védműveket pedig az ön védence készítette. ~Dr.
283 XIV  |              fel a gátra, hogy megtudta ön kilétét. ~- Itt egészen
284 XIV  |             tanácsadó. ~- Csak nem tart ön attól, hogy a túlsó partról
285 XIV  |              terjed; hanem azt tudhatja ön, hogy nem azok a legveszélyesebb
286 XIV  |         védelmezni. ~- S hogy szabadult ön meg tőle? ~- Igen egyszerűen;
287 XIV  |           birtokom, de nem hazám. Lássa ön, fiatalember; önnek nincsen
288 XIV  |                 Ankerschmidtnek. ~- Ah, ön fölébredt! ~- Most ment
289 XIV  |             perc előtt temetkezék. ~- S ön megérzette, hogy mikor megy
290 XIV  |        fekhelyére leheveredve. - Tudott ön aludni a kallózuhogástól? ~-
291 XIV  |                 árvíz hamarabb lehet az ön kastélya kapujánál, mint
292 XIV  |                 mint jó paripái. ~- Hát ön? ~- Én itt maradok, míg
293 XIV  |            tanakodni való idő. ~- S hát ön hogyan fog később menekülni? ~-
294 XIV  |        lakosokat halászgatunk ki. ~- De ön minden dereglyét elbocsátott
295 XIV  |           erősen feszítve a lapátot. ~- Ön talán fáradt? Felváltsam? ~-
296 XIV  |         szánakozónak. ~- Mikorra reméli ön, hogy hazaérünk? - kérdé
297 XIV  |               neki ismét az özönnek. ~- Ön a szerénységet egész a restelkedésig
298 XIV  |      bezirksvorstandok is. ~- Ah! Igen? Ön attól tart, hogy a hatóság
299 XIV  |                kell helyrepótolnunk. ~- Ön kifáradhatott. ~- Még nem
300 XV   |          megrázta azt emberül. ~- Uram, ön tudja azt, hogy én önnek
301 XV   |             Semmi többet, mint amennyit ön tett volna énértem hasonló
302 XV   |                 is megnevették. ~- Adja ön nekem ezt a kis jövevényt -
303 XV   |                nak híja már önt. ~- Óh, ön jól tudhatja, hogy a mi
304 XV   |             orozva tele ne tölthesse. - Ön emlékeznék még ama bohóságra? ~-
305 XV   |          eredete van. ~- Mit használhat ön ott most? - kérdé tőle Ankerschmidt,
306 XV   |               sem juthatok a földemhez, ön sem: ez homogén eset; amikorra
307 XV   |              enyimhez juthatok, akkorra ön is hozzá fog jutni a magáéhoz. ~-
308 XV   |                a magáéhoz. ~- Hogy érti ön ezt? ~- Bizonyosan tudom,
309 XV   |                  Bizonyosan tudom, hogy ön kegyelem útján vissza fogja
310 XV   |             szikrája villant meg. ~- Ha ön ezt tudja, uram, akkor azt
311 XV   |             kegyet csak annak köszönhet ön, akitől jön. E leckét éntőlem,
312 XV   |                mint panasztevő jobbágy: ön kihallgat és kegyeskedik
313 XV   |               én azt tudtam volna, hogy ön ily nagylelkű kedélyhangulatban
314 XV   |                 ifjú kezét. ~- Maradjon ön itt örökre!... ~- ... Bizony
315 XVI  |          arcképét meglelé. - Évek előtt ön ezt a kastélyt meg akarta
316 XVI  |          megfogni az ekeszarvát. Miután ön e kastélyt birtokomba bocsátaná,
317 XVI  |                   ebből az sül ki, hogy ön a házat is meg akarja kapni,
318 XVI  |               fognak lakni. ~- Ah uram; ön azt akarja, hogy én leányomtól
319 XVI  |           Aladáron kívül valakim? ~- De ön már próbálta őt nélkülözni,
320 XVI  |             most nálam legyen. ~- Lássa ön - szólt Ankerschmidt, kérésre
321 XVI  |            kérésre fordítva a dolgot -, ön jó gazda, én pedig semmihez
322 XVI  |              átjöhet hozzánk. ~- Feledi ön, hogy nekem fogadásom tartja,
323 XVI  |               van törve e percben, hisz ön íme itt van! ~- Az igaz,
324 XVI  |             vagyok zárva. Ebből mármost ön világosan láthatja, hogy
325 XVI  |                  hogy nekem előnyöm van ön felett azt követelni, hogy
326 XVI  |                partit. ~- Táblabíró úr, ön alkotmányos ember; tudja
327 XVI  |              Aladár figyelmét. ~- Nézze ön, ez azon szekrényke, mely
328 XVI  |             olvasása után bebizonyodnék ön előtt, hogy ezeknek írója
329 XVI  |             írója méltó volt arra, hogy ön őt szeresse, akkor is elhagyná-e
330 XVIII|             vigaszomra szolgálna; tudja ön, mennyire unom a mai fiatalság
331 XVIII|         megszökném előlük. Azért jöjjön ön, ha lehet, s legyen oltalmazóm. ~
332 XVIII|              nem kevésbé gyűlölök, mint ön, s kinek tolakodásától az
333 XVIII|                s kinek tolakodásától az ön lovagiassága képes leend
334 XVIII|            ügyvédséget. Azt tudni fogja ön, hogy Garanvölgyi Aladárral
335 XVIII|                 gyászt, melyet az ég az ön családjára mért; engedje,
336 XVIII|                van valami boldogság. Ha ön üldözni akarja azon embert,
337 XVIII|              van. Ha találkozni kívánna ön velem, e hó folytán Balatonfüreden
338 XVIII|               mondanivalóm van, amikből ön látni fogja, hogy van egy
339 XVIII|              melynek megfejtésére, hogy ön gondot nem fordított, az
340 XVIII|                 hogy megértettek volna. Ön férfi, ön heves vérű, én
341 XVIII|            megértettek volna. Ön férfi, ön heves vérű, én nő vagyok
342 XVIII|           jobban illik, hogy megalázzam ön előtt magamat, s azon jelenet
343 XVIII|              szót: ,bocsánat'. Ha tudná ön: titokban mit szenvedett
344 XVIII|                 kezek! De nem, ne tudja ön azt meg soha. Az idén Balatonfüreden
345 XVIII|                ha egy percre megjelenne ön ott, még egyszer láthatná
346 XVIII|                 a nőt, ki ide jött - az ön közelébe - meghalni - és
347 XVIII|                óhajtása az, hogy egykor ön meg fog állani elhagyott