Fezejet

1 III |   senkinek beszélni, hogy hol voltál, mert nyársba húzlak. ~Azzal
2 VII |   akkor is, mennyire szeretve voltál. Rendelkezéseimet, mik javadra
3 VIII|     nagyobb vagy, mindig okos voltál. Téged sohasem kellett dorgálni,
4 VIII|       tégy, rendes, figyelmes voltál kisgyermek korod óta. Őrködjél
5 IX  |      embert. ~- Te jó gyermek voltál. Téged szeretlek - suttogá. -
6 XI  |     Mikor olyan kicsi gyermek voltál, valahányszor a puskát megláttad
7 XV  | keserűen. - Milyen szépen meg voltál már abban nyugodva, hogy "
8 XVII|   vágott bele Bárd Pál. ~- Te voltál? - szólt fejcsóválva Péter -,
9 XVII|      akarnál lenni? Hát ha te voltál, mondd meg, hogy mit beszélt