Fezejet

    1 V    |                  kihítta, anélkül, hogy a 150-et felírná. ~- No, no; kár
    2 V    |                alatt ért esztendő volt az 185*-i, a gabona szépen ígért,
    3 Uto  |                 az Égnek, hogy elmúltak! ~1895 ~Dr. Jókai Mór ~ ~ ~
    4 II   |                  igenis, 1848. szeptember 27-én voltak együtt Bécsben
    5 V    |                   lehetetlen. A 12 sertés 30 forintjával számítva 360
    6 V    |                   30 forintjával számítva 360 forint, a bélyeg 400 forintig
    7 V    |                   azoknak az ára legalább 40 forint. Ez tesz 480 forintot.
    8 V    |               városba, s fizessen hatszor 45 krajcár pengőt bírságul. ~
    9 IX   |                    Ötszáz. Így aztán csak 4500 marad a hozomány. De az
   10 V    |               legalább 40 forint. Ez tesz 480 forintot. 400 forinton felül
   11 IX   |                   Ah, tehát így kap 20-at 5-ért? S micsoda pör az? ~-
   12 IX   |       oldalzsebéből. - Még csak 10 óra és 57 perc. Mondjad nekik, hogy
   13 VI   |           elhelyezve, amik ez idő szerint 7 percentet jövedelmeznek,
   14 VI   |             jövedelmeznek, s Jove favente 8-at is hozhatnak. Ebből "
   15 V    |            hatvanöt, hetvenkilenc, az öné 82. Itt van a keresetlevél? ~
   16 VII  |         Maxenpfutschéknál, csakhogy őnála 99-et a százból kiütöttek,
   17 XVIII|             késett a "három a tánc" végét abbahagyni s leszaladni a szállására,
   18 VII  |                   haladék, azért hirtelen abbahagyott minden védelmet, s most
   19 VIII |             el-elkezdte a sírást, meg-meg abbahagyta, Maxenpfutsch úr pedig azon
   20 XIV  |                   áll a vészkörnyezte ház ablakában és kiált segítség után,
   21 XIV  |                  hogy a vízár a földszint ablakain át hatolt be, amint a csónak
   22 III  |                  a grammaire-t; leült egy ablakba, s az elmés nyelvtani gyakorlatot
   23 VIII |                odáig; a fogolynak csak az ablakból volt szabad utána nézni
   24 VII  |                    mint amilyen egy kínai ablakernyő, apró lécekkel összecsatolva,
   25 XV   |            egérlyukkal minden szeglet. Az ablakokban négy-öt emeletet csináltak
   26 IV   |                  rongyos embereket láttam ablakom alatt köszöngetni, hogy
   27 VIII |                   kavics fog a világított ablakra felhajíttatni. ~A kavicskoppanás
   28 IX   |             mártva, a megkezdett képen az ablakrostélyok közeit sötétre festé vele,
   29 VII  |                nyílt mind a három haragos ábrázat; hogy megcirógatták a kis
   30 IV   |                   apostoli fehér szakállú ábrázatja volt. ~- No, hanem hát tegyünk
   31 XII  |                 sovány tehén egyikének az ábrázatjával kapacitálgatá, hogy érje
   32 VII  |                   mely egy fiatal huszárt ábrázol, ez a láda tetejére van
   33 VII  |                  egy csinos fiatal férfit ábrázolt, és idegen nyelven írt levelek. ~-
   34 XVI  |               másik oda szavaz? ~- Akkor "accessorium sequitur suum principale",
   35 VIII |               venni. ~- Ah, uram. ~- Fait accompli, missz; én tudom. Zsebében
   36 IX   |                    Hanem még hátra van az Achilles-sark, hátra van az utoljára hagyott
   37 VI   |                kerüljön felül incattusból actorrá; most pedig csak az a feladat,
   38 VI   |               Aladár. Annak a Garanvölgyi Ádámnak az öccse, tudja? Nos, mi
   39 VII  |                   ki adta föl Garanvölgyi Ádámot, ki nem. ~- De az a kérdés!
   40 XVIII|       vokálkvartettet megérkezése estéjén adandó szerenádra. ~Legelsőbben
   41 VI   |            lehetett Pajtaynénál a legelső adás-vevési viszony óta; mindig is nagyon
   42 II   |                   még bővebb magyarázatok adására kérje föl, hát akkor látta,
   43 VII  |           folyamodással a zsebében? Kivel adassa be? Még ha az öreg Garanvölgyi
   44 VII  |                dugni minden feljegyezhető adat nélkül; míg Bräuhäusel úr
   45 V    |                    holnap szép idő lesz". Adatok barbár létünkhöz.) ~Akik
   46 VI   |                  Ezt ellensúlyozni kell. ~Adatokat kell rá szerezni, hogy Ádám
   47 V    |                   Grisák igaz és nem való adatokkal, amikkel kimentse az alibit,
   48 IX   |                 levélben már ott volt az "addio", de rendkívül iromba betűkkel
   49 X    |                   de azt mondta, hogy nem adhatja ide, a "belég"-ek felküldettek
   50 VII  |               Ilyen felfedezésekért sokat adhatnak a "kommittens"-ek. ~Levél
   51 VII  |                   leveleken, mely gyanúra adhatott volna legkisebb okot. ~-
   52 VII  |               kezében levő mártással: "Ne adjak előbb önnek?" ~- Óh igen.
   53 XIV  |               kastélyban, ha ingyen nekem adnák. Engedelmet kérek méltóságodtól,
   54 V    |            legelső kanászkalaphoz?~ ~"Nem adnám száz forintért, hogy semmim
   55 III  |                  csomót folytatásul hozzá adnektáltak. ~A másik kisasszony, Eliz,
   56 X    |                 steinban, ezt vissza kell adnom. ~- Annyival inkább. ~Aladár
   57 IV   |                  elé. - Ilyen feleleteket adogasson ön másnak, ne nekem. Én
   58 II   |                miféle vonatkozás lehet ez adomában a jelen esetre. ~- S valószínűnek
   59 IX   |                által elmondott mulatságos adomán, amit az oly jóízűen tudott
   60 III  |              ereklyévé; sok ember el volt adósodva, igen sok megrigázva (dérangée);
   61 XVIII|           összegeit, egzekválni szökevény adósokat, utánajárni, ki mennyit
   62 XV   |                   éktelen mennyiségű nagy adósság! ~Az öreg Garanvölgyi megsokallta
   63 X    |                   gazdag, mert nagyon sok adóssága van. Higgy nekem, aki régi
   64 XV   |                 Van rajta húszezer forint adósságod, annak nyolc esztendő óta
   65 V    |                számította magát. - Hát ön aduttokat hajigál el? ~- Úgy? Nem
   66 VI   |                  hogy gyermekvers-e, vagy aesopusi mese, vagy szerelmes allegória,
   67 IX   |              lebegése, kinek alakja csupa aether és napsugár. ~A legelső
   68 XVII |                  tartatik illető helyeken afelett, hogy kinek hibája vagy
   69 VIII |                   regényt vett elő, s azt affektálta, hogy ő most abból olvasni
   70 XII  |              szükséges, hogy ez az egész "affér" a lehető legkellemetlenebbé
   71 XI   |                  csúnya rossz ember aztán afölötti dühében elkezdte a feleségét
   72 XIV  |                  pompás szarvasok ágbogas agancsai, az őzünők okos fejecskéi
   73 X    |                  reifere Jugend"? ~Aladár agara ezalatt ott feküdt Garanvölgyi
   74 I    |                   ezentúl nem vadászom és agarászom többet. Legalább nem hűtöm
   75 X    |            látszott rajta, mint igyekszik agárpofájával kifejezni a kacagást. ~-
   76 X    |                elszomorodva Kampós úr, az agárra tekintve féltékeny szemmel,
   77 IX   |           mulatságos történet az arról az agárról, "aki" a fogolynak menyasszonya
   78 XIV  |           patkánysereg foglalta el minden ágát, mely úszva odamenekült;
   79 XIV  |               előttük; a pompás szarvasok ágbogas agancsai, az őzünők okos
   80 XIV  |               földről az a megnevezhetlen aggasztó hangzűr, mikor ezernyi ezer
   81 VII  |             tenyészverme, és a pinceászka agglomeratív telepei; de azokon kívül
   82 XIV  |                hosszú bajuszát sodorgatta aggodalmában; mintha az volna mindennek
   83 VI   |                 egészen helyesnek találom aggodalmait; szerencsére törvényeink
   84 V    |                 fizetni. ~Amint ily méltó aggodalmak közt léptetgetne végig a
   85 I    |                 szólíthatna. ~Amint aztán aggodalmasan kitekintett a kert rácsajtaján,
   86 VI   |                folyama körül. ~Fölösleges aggodalom volt. Csupán csak szépségeket
   87 I    |              ömlengés ellenében praktikus aggodalommal a juris doctor. ~- A "jó
   88 XIV  |                   falváról? - tudakozódék aggodalomteljesen Ankerschmidt. ~- Szomszédjában
   89 IV   |                  kérdé Ankerschmidt, nagy aggódással. ~- Már, ha a fejemet veszik
   90 VIII |                     Ah, dehogy. Ne tessék aggódni. Én már tudom, miért késnek.
   91 XI   |            villámlással vegyest. ~Erzsike aggódó arccal futott eléje. ~-
   92 XIV  |             valakink van, akinek életéért aggódunk: kegyednek leánya, nekem
   93 XIX  |                sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete
   94 XI   |               felváltva ott ülnek a beteg ágya mellett, néha együtt is,
   95 VII  |               sírás, mint a záporpatak az agyagföldön. - Megijedtél nagyon? ~-
   96 XIV  |            kiáltozás mellett, s a réteken agyaggal terhelt szekerek hordják
   97 X    |              negyvenkilencben éjfélkor az ágyamból kiugratott, majd elfogott
   98 VII  |            egyszerre villámlott keresztül agyán a felvilágosító eszme. -
   99 I    |                  kezein jaquemárkesztyűk, agyarán a legfinomabb virginia bocsát
  100 XI   |                még azóta felvetetlen. ~Az ágyhoz vezette Ankerschmidt lovagot
  101 XII  |                éjjel meghalt a feleségem. Agyiő negyvenezer forint. Már
  102 VIII |                   dupla aranyat ád. Azzal agyiőt mondtak, a posta trombitájába
  103 IX   |                Natalie garde-robe-jait és ágyneműit a hölgyvendégszobába átszállítani.
  104 XI   |                  de a lovaimat bizonyosan agyonhajtotta most az a gazember kocsis.
  105 IX   |            Ankerschmidt egészen így járt. Agyonijesztgetett kocsisa a Megitató csárdánál
  106 XV   |                ugyan jól tetted; a leánya agyonsírja magát apja után; azt meg
  107 IV   |                 Azt várta, legalábbis egy ágyú fog előkerülni. ~- No hát -
  108 III  |         átvezetett; míg végre az ellenfél ágyúkat hozatott, s egy fáradt tizenkét
  109 XV   |                   derék férfiú agyában! - Áh há! hát azért haragudott
  110 VIII |            igazság diadalmaskodni fog. ~- Ahán! - mondá Maxenpfutsch úr,
  111 VI   |              akarja nőül venni, akit ő is áhít. ~De nem lehetett Ankerschmidttől
  112 VII  |                hölgyektől vehessen búcsút áhítat- és lemondásteljes hajlongással;
  113 II   |                   papírokra, miket Kampós áhítva várt már vissza, hogy újra
  114 XIV  |                 elérték a jegenyés erdőt, ahonnan Ankerschmidt visszafordult;
  115 XII  |            történt? - kérdé az apa remegő ajakkal. ~Erzsike eléje mutatta
  116 IV   |             tekintetes úrtól, igen becses ajándék; éppen azért adom fel magamat,
  117 II   |                   felruházta, még órát is ajándékozott neki, hogy tudhassa, mennyi
  118 II   |          igazíttatni! ~- Hiszen azt is én ajándékoztam neki. ~- Még az is hozzá?
  119 XII  |                 csinos kerek összegecskét ajánl kiegyenlítésül. ~- Hallja
  120 I    |                 mi véleményben van? - Mit ajánlana egyezkedési alapul? ~- Jó,
  121 XII  |               hogy ha ma tízezer forintot ajánlanak, hogy tőlem megszabadulhassanak,
  122 VI   |                  magáról, leghelyesebbnek ajánlanám a rögtöni férjhezmenetelt,
  123 X    |                intézkedés, hogy ha valaki ajánlási vevény mellett akar levelet
  124 XII  |                   rá nézve nagyon kedvező ajánlat után rögtön a legelső gyorsvonattal
  125 XII  |                így szólt: - Doktor úr! Ez ajánlatára számítottam. Tudom én azt
  126 XII  |                  ennélfogva mosolygott az ajánlatra, s mikor elváltak egymástól,
  127 VI   |               Pajtayné, húzódozva a bölcs ajánlattól. - Bizonyos tekinteteket
  128 XI   |                  én bécsi barátném nagyon ajánlja nekünk ezt a szegény nőt
  129 VIII |              kerten túli lakig vezetőjéül ajánlkozik. ~Hogy azonban ismét ugyanazon
  130 IX   |           megtudtam, hogy Maxenpfutsch úr ajánlkozott ez ügy előleges költségeit
  131 V    |            tekintetes úr egész készséggel ajánlotta. Azt mondta, hogy ami a
  132 VII  |             extrapostának adatik; sietség ajánltatik. ~A sietség ellen nem is
  133 VI   |                  legjobb helyre legjobban ajánlva eljusson, s kezeskedem a
  134 III  |               lehunyása, az összeharapott ajk tanúsítá, mily benső küzdelmébe
  135 XIII |                   némán, halottan, s zárt ajka szól: "feledj hát!" akkor
  136 XVIII|                  tehát szóljanak a lezárt ajkak. ~Straff úrnak igen jó mulatság
  137 II   |                   karosszékbe, s reszkető ajkakkal fogja rebegni: "Ez ő!" De
  138 XV   |                 És ha a némán is beszédes ajkakra tekinte Aladár, és arra
  139 III  |                egy mondott szót ejtene ki ajkán. ~Missz Natalie baziliszk
  140 IX   |                itt állsz őrt az én szobám ajtaja előtt, s mindenkit, aki
  141 VIII |                    kerülj le az angolkert ajtajáig az alsó úton, ott várj csendesen.
  142 IX   |              kastélyból, s egyenesen az ő ajtajának tart. ~Eliz pedig, amint
  143 IX   |              lapidár betűkkel van felírva ajtajára: itthon található reggeli
  144 VIII |                kastélynak van egy hátulsó ajtócskája, mely az angolkertre nyílik.
  145 VII  |           önfeltaláló humorral fordult az ajtófélnél álló kis apródkához: ~-
  146 XVII |              Reggel aztán ott találták az ajtókilincsre felakasztva nyakkendőjénél
  147 IX   |             Ankerschmidt még hallhatta az ajtókon keresztül. A börtönőr bizonyítá,
  148 IX   |                  ágy, egy asztal. Csak az ajtókra nem lehet panasz, az van
  149 IX   |                  hogy már választottam is ajtóm elé őrt, akinek atyám hinni
  150 VIII |                 urasági lakosztályból. Az ajtónak, betörések elleni biztosítás
  151 IX   |            lépcsőkön. ~A cselédek, kik az ajtónyíláson át lesték a dolog kimenetelét,
  152 IX   |            nincs-e rá valami szükség. ~Az ajtónyitásra a felindult leányka keserve
  153 IX   |            visznek ki, nem is kerülnek az ajtóra érte? ~- Úgy hiszem, okuk
  154 XIV  |          megparancsolta, hogy álljanak az ajtóragaszték alá, ha félnek a házomlástól.
  155 VIII |            hallása után csak úgy esett be ajtóstul a szobába. ~A benn ülő missz
  156 III  |             görcsöket kapott. Talán el is ájul, ha Hermine nem vigasztalja.
  157 VIII |              képzelheti mindenki, hogy az ájulás előkészületeit sokáig tartogatni
  158 XVIII|                 nem ide való. ~Corinna az ájuláshoz volt közel. ~A negyedik
  159 VIII |                 született testvérének, az ájulásnak, kit a pogány mitológia
  160 III  |            kísérte azt a jövevény obligát ájuldozással. ~Később a hölgyek saját
  161 VIII |                  meglátja, azonnal el fog ájulni. ~Már diszponálva volt hozzá. ~
  162 VIII |            megcsípve -, én nem tudom, nem ájulok-e el, ha "barátját" meglátom. ~-
  163 III  |                útközben sok veréb volt az akáckerítéseken, azokat kellett neki hajigálni;
  164 XIV  |               hányták virággyapjaikat, az ákácok illatától át volt fűlve
  165 V    |             csaknem egyszerre értek el az akadályhoz, a lejtőt bevégző garádhoz,
  166 III  |                ember volt, akit aprólékos akadályok elriasztottak volna. Határozott
  167 XII  |                   esetre, ha e válóperben akadályokat nem tesz, igen csinos kerek
  168 XIV  |               menekülő népe nem tudott az akadályon keresztül jönni. ~Egypár
  169 VII  |           ellenállhatlan előrehaladásában akadályozná; s ha ezúttal önök és vonatkozólag
  170 VI   |               életrevaló tisztelői nem is akadályozták. ~Csak dr. Grisák iparkodott
  171 VII  |               Gondoltam, itt senkinek sem akadékoskodnak. ~Bräuhäusel úr átkozottul
  172 IX   |                 Garanvölgyi Aladár e nagy akadémiában. ~Szobája hosszában négy
  173 IX   |                  K*stein a státusbörtönök akadémiája. ~Arad, Komárom, Józsefváros,
  174 V    |              férfiú, úgy látszik, járt az akadémiákon. ~Hanem hát áll az alku;
  175 X    |                éppen nem teheti föl, hogy akadhatnak maliciózus levélírók, kik
  176 V    |                mindig csak a hűlt helyére akadnak. Hanem hát én magam azt
  177 VIII |               szerepet, kezdé mesterséges akadozással: ~- Igen, missz; azonban,
  178 IV   |                rontani ugye, de emberedre akadtál, isten nélkül való, azt
  179 XV   |                hazafihoz illik, tettekben akará nyilvánítani; ugyanis azon
  180 IX   |                   az ember, aki leányomat akaratom ellenére elvette, mert attól
  181 VI   |                ezúttal megbüntette gonosz akaratú szándokaért, mert amint
  182 IX   |                   Lőttél már vele? ~- Óh, akárhány galambot; még vércsét is. ~-
  183 VII  |             megkegyelmeztetéseért. ~- Mit akarhatott ezzel? Mit mondott? ~- Fel
  184 XII  |              azzal is megnagyságosuraznak akárhol." ~"De hátha még várunk,
  185 VIII |               missz. Mármost az a kérdés, akarja-e kegyed e szegény, földresújtott
  186 XV   |               Ankerschmidtének mondta. ~- Akárkié, vigyünk haza belőle mutatványt,
  187 V    |                 tolvajokra nézve is, mert akárkinek el akarnák adni, mind azt
  188 II   |              magyar arca van, hogy bizony akárkit is elszédítene első tekintetre. ~
  189 VII  |                kérdések, amikre, ha kell, akármely törvényszék előtt megfelelek;
  190 X    |                 hanem egymásra duzzognunk akármennyit. ~- Azt is csak hatósági
  191 V    |                  maga is haragra gerjedt. Akármijét lopták volna el, csak a
  192 VI   |            bizonyos lehet ön afelől, hogy akármikor kérni fog valamit, kérelme
  193 III  |                  magyarázá a jövevény. ~- Akármilyen fáradt! Mikor a földön gurul
  194 XI   |              születésére? ~- Bánom is én, akárminek született! Csak tisztességes
  195 III  |                   azontúl nem szólt bele, akármit beszélt előtte Marczián;
  196 XII  |          plajbásszal van írva; mintha azt akarná mutatni, hogy a telegráfos
  197 VII  |                   missz küldött, hogy nem akarnak-e ebédelni? ~- Óh igen. Csókoljuk
  198 XVII |         fejcsóválva Péter -, még ez is te akarnál lenni? Hát ha te voltál,
  199 VII  |                 nyomja a markát! Pedig ha akarnám, még a szalonnaevő késemmel
  200 VI   |                  szólt ez fülig elpirulni akarva. ~- De én úgy vagyok értesülve. ~-
  201 II   |            vigasztalást is szegre lehetne akasztani, hogy vannak még Ázsiában
  202 IV   |                még egyszer valaha vállára akaszthassa a puskáját, s úgy mehessen
  203 IX   |                  csinálnak. ~- Az is pert akaszthat a nyakamba? ~- Kártalanítási
  204 IX   |                   volt az a felkötni való akasztófa címere a kocsisok közül,
  205 IV   |              csókolgatá, s azután vállára akasztotta, s csípőjére tett kézzel
  206 V    |              nyugodságáról hírhedett faj, akiben meg lehet bízni. ~Már most
  207 IX   |              csóvált; ez az írás nem azé, akiének ő gondolta; - pedig nőírás;
  208 IX   |             meghalt anyjának kegyence: és akiért most a könnyelmű, szeleburdi,
  209 IX   |                  játszanak a bűnhődéssel, akiken meg sem látszik a szenvedés,
  210 III  |             Mindenki ragaszkodik azokhoz, akikkel egyetért. ~- Óh, de én nem
  211 XII  |          megvendégelek minden embert, még akikre haragszom is! Nem, azon
  212 IX   |                   olyan ember áll előtte, akin nem fog a golyóbis. Ez megsebesíthetetlen!
  213 IX   |             jegyezze meg ön magának, hogy akiről én azt mondom, hogy "barátom",
  214 III  |            mintegy félmilliót kapott. ~Az akkori pénzviszonyok meggondolása,
  215 XIX  |                   fölébredni a medvének. ~Aközben jött egy förmeteges, havas,
  216 XV   |                 paripáit mutogatta meg az akolban, s onnan atyja karjába fűződve,
  217 VI   |               volt, hogy majd ő olyan sok ákombákomot fog ebben a folyamodásban
  218 II   |                állapotban mégis egy kissé alább hangolhatná az igényeit. ~-
  219 XIII |                   esik magasabban, melyik alacsonyabban egész falu hosszant. ~-
  220 XIII |                   Garanvölgyié, másodikon Aladáré. ~Mikor a sírbolttervet
  221 XV   |                      szólt Erzsike karját Aladáréba fonva; s átvitte őt magával
  222 X    |                vétette el a keresztnevét, Aladárét szalasztva ki a tollból.
  223 X    |              levelet; jó lesz majd reggel alágyújtani vele. ~- S már most beszéljen,
  224 X    |                  után?" - Aztán az anonim aláírás; kívül meg a küldő neve.
  225 VI   |                  akinek folyamodnia kell, aláírassam: azután majd én felviszem
  226 VI   |                   aztán megyünk együtt az aláírást megszerezni. ~Doktor Grisák
  227 VII  |         levélkéket finom papírra írva; az aláírott névből látható, hogy az
  228 VII  |                  az asztalt kívül, belül, alája bújt, ott sem látott semmit. ~-
  229 VIII |           megölelve növendékét, a nyitott álajtón kilépett az udvarra. Hermine
  230 IV   |              markával minden elképzelhető alakba összegyúrta, végtére pedig
  231 II   |          megvetően a kis számtartó köpcös alakján, méltóságteljes léptekkel
  232 VII  |                  ölebecskék, amiknek mind alakjuk, mind bátorságuk oroszláni,
  233 Uto  |                   földesúr"-ban. ~Azok az alakok valóban mind itt éltek,
  234 VIII |                  hanem engednék a fejéből alakokat, arcokat, torzképeket előállítani.
  235 V    |                   feltekergetve. Az egész alakon látszott, hogy ez valami
  236 III  |             szivarral esküvék, hogy ő nem alakoskodik, ő igazat mondott. Ő lojális
  237 XIV  |                  ember, egy szemközt jövő alakra mutatva, kiben Ankerschmidt
  238 XV   |                  ott el fog szaporodni, s alámínázza az egész kastélyt. ~- Itt
  239 II   |                 együtt! - s azzal a rongy alamizsnát jobb- és balkeze közé ragadván,
  240 II   |               benneteket uraddal és rongy alamizsnátokkal együtt! - s azzal a rongy
  241 XI   |                 mint a másodikról, s erre alapítja egész számítását. Nagysád
  242 XVI  |                bánt irgalmasan az idő, de alapjai nem engedik magukat megrendíteni. ~
  243 XIII |            aluvónak. ~Amely nap a sírbolt alapját elkezdék ásni, meglátogatta
  244 VI   |                 birtokviszonyai a legjobb alapon nyugszanak. A vételár szolid
  245 IX   |                 neve? ~- Óh, ennek nagyon alapos okai vannak. ~- Üldözött
  246 XVIII|                   levél igazolá a félelem alaposságát. Grisák is szépen küldé
  247 X    |                   idő óta nem hallá nemes alapú hazafi-dicsekedéseit. ~Milyen
  248 I    |                  mely a "régi" jogcímeken alapuló igényeket megszünteti, s
  249 XV   |                  engedhetik meg igen-igen alárendelt szolgáiknak, hogy nekik
  250 VII  |             elosztva az illő utasításokat alárendeltjei között, engedett kit-kit
  251 XIV  |                  hajókat vontatnak máskor alattságra fogott lovak; míg vízmentében
  252 Uto  |      kereskedelmünk, se hitelünk: csak az alattunk levő föld, az a mienk; az
  253 VIII |         imposszibilissé tegye, még meg is alázta szemei előtt. Így volt-e
  254 VII  |                 sem találtatott semmi. Az albiztos úr kénytelen volt kalamárisa
  255 VII  |                     Hogy emberi tévedését álcázza, hirtelen rárivallt Kampósra: ~-
  256 Uto  |                  ráereszté, hogy az Isten áldását is letörülje róla. És véges-végül
  257 XVIII|            ajtajába; az is megsokallta az áldást, mely onnan felülről jön,
  258 IX   |        jobbra-balra. ~- De ugyan az Isten áldja meg, kapok választ? ~Doktor
  259 IX   |           kitalálja, hogy mit tégy. Isten áldjon meg; csókollak százszor
  260 Uto  |                  volt egy korszak, amikor áldottuk a sorsot azért hogy semmink
  261 II   |                  hazám? Nekem, ki tízszer áldozám érted életemet; ki véremmel
  262 XII  |                eszélyesség parancsolja az áldozatokat, márpedig eszélyesség azt
  263 VIII |                   bizonyítá, hogy erre az áldozatra is kész. ~Vendelin úr aztán
  264 IX   |                 Figyeljen kérem rám, s ne aléldozzon; - mert ez nagyon komoly
  265 XII  |                 volt még, hogy a székéről aléltan lehanyatlót karjaiba foghassa
  266 III  |     Magyarországot; tanulta ismerni annak alföldi városait, s akkor igen jól
  267 Uto  |                rendelet végrehajtására az alföldön éppen egy magyar nemesi
  268 V    |            adatokkal, amikkel kimentse az alibit, ha egy órával későbben
  269 VIII |                   hiszem, hogy tévedésből alighanem a nagynénémet írta be a
  270 III  |            vendégét a pipázószobába. ~Itt alighogy magukra maradtak, Ankerschmidt
  271 XII  |                  a szobából, de a lépcsők alján megállt, megtudni dr. Grisáktól,
  272 I    |               tovább sétálni sem a kertek aljánál; ez volt a leghosszabb út,
  273 I    |                   in judice" most kedvező alkalmaiban, s ez aztán egy kis "emócióra"
  274 VII  |                   kandallók üregei nagyon alkalmasak titkos rejtekhelyek képzésére.
  275 XVIII|                 levelek útbaindítása után alkalmasnak vélte az időt Pajtayné a
  276 VII  |             legszárazabb és legunalmasabb alkalmatlankodás volt ez amahhoz képest! ~
  277 VIII |                 bátor. missz, ilyen korán alkalmatlankodni. Óh én tudom, hogy mi a
  278 V    |                 annyira különbözők, mégis alkalmatlanok magukra a tolvajokra nézve
  279 XVIII|                Pestről, hogy magát minden alkalmatlanságtól megszabadítsa. ~Bécsben
  280 XIII |           nagyságos uramhoz ilyen szomorú alkalmatossággal, hanem azért, hogy megtudtuk,
  281 VI   |       legérdemesebbnek apró udvariasságok alkalmazására, amiben őt életrevaló tisztelői
  282 X    |                 ha van repülősó a háznál, alkalmazza erősítésre. ~- Ah, ön nem
  283 VI   |                   ahelyett, hogy kapna az alkalmon, amidőn egy szép szalmaözvegyet,
  284 X    |                 belöl. Egyébiránt nem sok alkalmunk lenne egymás iránti duzzogásunkat
  285 VI   |                  engedte a társaság egyéb alkatrészeit ott, ahol nekik tetszett,
  286 XI   |                   ruhatárából a legapróbb alkatrészekig, amiknek múlhatlan egybefüggése
  287 VI   |                akkor egy elmaradt ifjúság alkonyán nyújthatják egymásnak kezeiket.
  288 III  |                 Dacára a híves tavaszelői alkonyatnak, a bujdosó megállta a lest
  289 XIV  |                 víz. ~Valóban furcsa kis "alkotmány" volt az: egyetlen faderékból
  290 XIV  |        Lélekvesztőnek is nevezik az ilyen alkotmányt. ~Ankerschmidt csóválta
  291 V    |            akadémiákon. ~Hanem hát áll az alku; az ember csak tíz forintot
  292 XI   |                adott szavából le engedett alkudni, mert délelőtt nem kapott
  293 XII  |            kötelezem magamat kegyednek az alkudott összegből tíz procent remunerációt
  294 V    |          felugrott a padról, odaugrott az alkudozó félhez, megkapta a mándli
  295 XII  |                 üzletemet. Mikor az ember alkuszik, úgy kell tennie, mintha
  296 XVI  |             kézszorítással erősíté meg az alkut. ~- E kastélyra önnek lesz
  297 III  |              fátyolozva, s annak a gödrös álla, csakhogy őnála a természettől
  298 I    |              paletotban, simára borotvált állal, haja tarkótul homlokig
  299 Uto  |           Bach-korszakban annyira ment az állambölcsek figyelme, hogy még a magyarok
  300 XII  |          hímzőollóját a pecsétfelmetszési államcsínyhez. ~Furcsa levél! Egészen
  301 VII  |                  zavarólag hathatna, s az államföltételek legfelsőbbikét, a minden
  302 VIII |                   staatsvisitek (jó lesz "államlátogatás"?) órája. ~- Ön itthon van
  303 XV   |              megszökött, anélkül, hogy az államnak haszonbért fizetett volna.
  304 VII  |                  legfelsőbbikét, a minden állampolgárnak együttes hatását a közrend
  305 III  |                 rendbeigazítva, szakállát állán kissé kétfelé szoktatva,
  306 II   |                  a szobában rendelkezésre állanak, órát, fésűt, evőeszközt,
  307 VI   |      kiszabadulásának, nagysád érdeke nem álland útjában, míg így kénytelenek
  308 X    |              ilyen szüntelen távolba hívó állapot tetszeni majd egy fiatal
  309 VII  |             kasznárja tétetett vizsgálati állapotba. ~- Jól van; örülök, hogy
  310 VIII |                 pedig megszokja kegyed az állapotot. ~Missz Natalie azonban
  311 IX   |                 mondhatok, hogy hivatalos állása van. ~- Micsoda hivatala
  312 IX   |                 velem Bräuhäusel úr egész állását bizalmasan. ~- És megnyugtatólag
  313 VII  |                  az őrhöz ér, tegye magát állásba, sipkájához a kezét, s mondja
  314 IX   |           haragosan Ankerschmidt. - Az én állásomban szokás "megbocsátani" de
  315 X    |         asszonynak, ki nőmmé lesz, fényes állást biztosíthassak. ~(Ah! Ez
  316 Uto  |              csapattal dandárokat vert ki állásukból, s tömlöcében is oly csuda
  317 V    |          takaríthatta, táplálhatta összes állatait, mintha valami amerikai
  318 XIV  |            zsebkendőjét, s ráveté a fekvő állatkára, hogy ne dideregjen olyan
  319 XIV  |                 vele az ijedős természetű állatkát. ~Nemsokára ismét szimatolva
  320 XV   |          gyermeteg örömmel kapva a tréfás állatocskán - milyen szép fekete szemei
  321 XV   |                  magát rögtön elhelyezett állatocskát, s tenyerébe fekteté. -
  322 V    |               állt szolgálatukra, meg egy állatorvos, mindhárom fel volt fegyverezve
  323 VI   |               hogy ez a hajuk közé kevert állatszőr valami szép. Hanem hát Corinna
  324 VI   |             aesopusi mese, vagy szerelmes allegória, vagy pedig hazafias költemény. ~
  325 XVIII|                   ungrisch. Hat vergessen Allen, vergessen Mutterzungen,
  326 IX   |                 missz, és mondani fogja: "Allez! zongora-sáncmunkát végezni!" ~
  327 XIV  |                  azt akarom mondani, hogy állhat egy folyó vize hat lábbal
  328 VII  |            tisztességes ócska bútort, nem állhatá tovább, hogy meg ne kérdje: ~-
  329 VI   |                 Az kikíséri őket. A lovag állhatatosan ülve marad, mint az ezeregyéjszakai
  330 XVI  |             felelni, amit Garanvölgyi nem állhatott tovább, hanem vállára téve
  331 XVIII|                  részéből e valódi ,belle alliance'-ot." ~Ez volt az utolsó
  332 VII  |       felnyitatlan, engem törvényszék elé állít, ott felnyitják a zárt,
  333 VII  |              útitársa, kik szintén erősen állíták, hogy mikor az ember reggeltől
  334 XII  |                   előtt gyűlöletes színbe állítanák, s még jobban indokolnák
  335 XV   |          tárcámban hordozok. ~Azzal, hogy állításáról mindenkit meggyőzzön, elővonta
  336 XVIII|                 Szellemfim! ~Orvosaim azt állítják, hogy mellemben a baj, melyet
  337 VII  |                   eszik, akkor hadi lábra állított napi zsoldot kellene húzni. ~
  338 III  |                   Magam egy ulánusezredet állítottam, s vezettem a csatába. Három
  339 XVII |                   szavakkal mondá el, azt állítva, hogy ő volt a gyilkos. ~
  340 IX   |                   Te legjobban tudod azt. Állj közénk és atyánk közé; a
  341 XIV  |                   No Kampós; ez a ház nem állja sokáig, ha ledűl, kirabolhatják.
  342 XIV  |                  nem. A mi töltéseink úgy állják körös-körül, mint egy vár.
  343 XIV  |              Azoknak megparancsolta, hogy álljanak az ajtóragaszték alá, ha
  344 V    |                   hogy a rozshoz fognánk, álljunk neki a magunk kaszásaival
  345 IX   |                egy jellemnek. Ha énrajtam állna, ön sohasem szabadulna ki
  346 XIV  |              nyomta a lapátot, s a parton állók üdvriadala mellett vágott
  347 IX   |                  egy jószágigazgatónak az állomását, az mégis csak sok! ~- Úgy
  348 XIV  |            óltetőből készült híd szolgált állomási kikötőül, azon lehetett,
  349 VII  |                ócska kastély kijárásaihoz állomásoztaték, más része magával a hivatalos
  350 VIII |                  budai reáliskolai tanári állomásra. Ha ott megtudatik, hogy
  351 XIV  |                  valamelyik Tisza-melléki állomásról jöjjön vissza dereglyével,
  352 IX   |              Csitt! Ki kérdte? Nappal itt állsz őrt az én szobám ajtaja
  353 XII  |                ahova járni szokott; lesbe álltam a szállása előtt. Hol volt
  354 XI   |               borzadályával, minő szörnyű álmai voltak! Ismét őt látta,
  355 XI   |              látta, őt szerette! ~Szereti álmaiban azt, kit ébren gyűlöl, utánamegy
  356 IX   |                nagy vétek egy arcot, amit álmaink előnkbe hoztak, papírra
  357 XV   |            magyarban. Tudom, hogy keveset álmatlanított az a gondolat, hogy hátha
  358 XV   |             tartanak, hogy ha kedvesükről álmodnak és fölébredtek, megfordítják
  359 IV   |                évben sokszor jött, mintha álmodnám, hogy be kell mennem a székvárosba,
  360 XI   |             álmomban, rázz fel, ne engedj álmodnom. Óh az rettenetes, hogy
  361 XIII |              meghalni. ~Szemébe mondja az álmodó az álomképnek: "te már nem
  362 XIV  |                   is látnak valamit, s az álmodók megérzik, ha közelít az
  363 IV   |                 az valamit, ha midőn róla álmodom, s megfogom a kezét, és
  364 X    |                vagy? Nem csalnak szemeim? Álmodom-e, vagy ébren vagyok? Tündérek
  365 XVIII|                   gondoltam önre, sokszor álmodtam, ezúttal tán nem lesz álom. ~
  366 XIV  |                  nagy gond, mely lelküket álmodva is eltölti, s éppen úgy
  367 XI   |               magamhoz térek; ha beszélek álmomban, rázz fel, ne engedj álmodnom.
  368 IX   |             aludta ezalatt. ~Azt a tiszta álmot, amit nem zavar még más,
  369 VIII |                    Dehogy, azok most téli álmukat alusszák. ~- Direktor úr -
  370 VI   |                rokon érzelmekre találnom. Álnév van aláírva; és én azon
  371 VI   |     kötelezettségeinek teljesítése végett alólírt helyen megjelenni, mit ha
  372 XIII |              mindig fogja dúdolni az örök álomdalt az aluvónak. ~Amely nap
  373 XIV  |               boldogság és poézis, az egy álomidő alatt ne legyen más, mint
  374 XI   |                   mással. ~Azt tartják az álomjósok, hogy amely leány halva
  375 IX   |              visszahívta szemeiről a szűz álomképet. ~Kora hajnal volt; még
  376 XIII |               Szemébe mondja az álmodó az álomképnek: "te már nem élsz, meghaltál,
  377 XIV  |              világításnál, mint nyomasztó álomlátás közeledett egyre az Ankerschmidt-kastély
  378 XI   |                    hogy fél a bekövetkező álomlátásoktól! ~- Ébressz fel sokszor! -
  379 XIV  |                 sorsa felől. ~De talán az álomra hunyt szemek is látnak valamit,
  380 XVIII|                   volt. Németül felelt. ~"Also gnädiger Frau! nicht mehr
  381 XIV  |                    restellnék most megint alsóbb fokozatú fegyencházi fogságba
  382 II   |                   a Sándornak egy flanell alsóinget..." ~"Detto: Sándor repetáló
  383 V    |                   hagyta. Most ezzel négy alsóm van. ~- Ejnye terringettét!
  384 V    |               földből. Ön eldobja a veres alsót, pedig abból a színből még
  385 I    |                bort inni. Legalább jobban alszom. ~És azontúl nem nyúlt hozzá
  386 II   |                  mint azt az ötven pengőt általadni. ~- Hiszen kérem alássan,
  387 III  |                    s az nem fogadta el az általunk küldött levelet, olvasatlanul
  388 VII  |                hogy nincs benn méreg, sem altató. ~Azután nagy rezignációval
  389 VII  |                 velem ivott, a többiek az altatóból. Csendes jojcakát kívánok. ~
  390 V    |              kísérő öreg béres (pardon! - altknecht) Konrád, kit Csaszlauból
  391 XIV  |               azon tanácsadása lesz, hogy aludja át ezt az időt. ~Azt az
  392 XI   |             testvérét -, ne engedj mélyen aludnom; amint látod, hogy nyugtalan
  393 VIII |                   el is felejtettük, hogy aludtunk, olyan régen volt. Minek
  394 XIV  |                   tiszta, átlátszó vízen, alulról feltündöklő zöld vetés,
  395 VIII |                    azok most téli álmukat alusszák. ~- Direktor úr - suttogá
  396 XIII |               dúdolni az örök álomdalt az aluvónak. ~Amely nap a sírbolt alapját
  397 XIV  |               rikoltott, hogy arra minden alvónak fel kelle riadni. ~- Hahó,
  398 VII  |                  alkalmatlankodás volt ez amahhoz képest! ~És amíg a fogoly
  399 XIV  |                 Természetesen, mert akkor amarra szabad folyást kap; valamint
  400 III  |                gyermeket meg nem ütök; de amattól megtudom, mert az férfi,
  401 XIV  |              szabad folyást kap; valamint amazoknak is az a menekülésük, ha
  402 VII  |                 hogy kapták rajta ezen és amazon Kampós uramat; mi lesz már
  403 XI   |                   elébb érezted ezt, mint amazt. ~Hermine megkapottan tekinte
  404 VII  |           rálesett azon szoba ablakán át, amelybe az ajtók nyitása után hallotta
  405 Uto  |                  a regény íródott; a kor, amelyet lefest, akkor még friss
  406 XIX  |                 volt körülötte olyan arc, amelyikre azt mondhatta: ezt szeretem
  407 I    |                egyúttal határidőt tűz ki, amelynek lefolytáig minden ember,
  408 V    |                   a yorkshire-i kocát is, amelytől azok a malacok származtak,
  409 XIII |                nyílására, mikor az utolsó ámen elhangzott fölötte, akkor
  410 IX   |                  kell adni a büntetésből, amennyi megjavítja. Aki könnyűnek
  411 III  |           fektetni. Magyarország akkor új Amerika volt, ahol Ritter von Ehrenfels
  412 II   |     Magyarországba. ~- Már azt gondoltam: Amerikába. ~- No, látom, hogy semmit
  413 XII  |                semmit, tessék utána menni Ameríkába, ha ő elviszi a leányát
  414 XV   |                 egyszerre kapsz egy darab Amerikát! Kasznárom ott járt három
  415 VIII |              beteghez hívták gyóntatni, s amiatt késik. Mert tudja kegyed,
  416 VII  |                  bizonyos ébenfa ládikót, amibe ön szokott leveleket rejtegetni. ~-
  417 XV   |                   látta azt a két szemet, amikbe nézni élet és álom együtt. ~ ~
  418 V    |          nincsenek féltett üzletpapírjai, amikért a Tuileriák újévi köszöntőit
  419 XV   |                  ön sem: ez homogén eset; amikorra én az enyimhez juthatok,
  420 XV   |                   el útközben hőstetteket amikről valaha regényt lehet írni;
  421 II   |                    Nem olyan fényes, mint amilyenből legközelebb kiugrasztották,
  422 IX   |            tisztességes ember, nem olyan, amilyennek én hiszem? Kissé túlbuzgó
  423 VIII |           papirosba tekergetett tantuszt, amilyennel az urak játszanak. Bizonyosan
  424 XI   |                  oly zivatart küldött rá, amilyent még a legelvetemültebb kalendáriumcsináló
  425 X    |                   azt, hogy "íme barátom, amim nekem van, az a tied is;
  426 Uto  |                  nyomott fel a tarkójára, aminő a rettegett nevű cidevant
  427 XIV  |                   ezt már, oly messziről, aminőre jó szemei elláttak, hogy
  428 III  |                   érdekes arcot csinálni, aminőt csinálhat valaki, mikor
  429 I    |        következőleg az ezt el is adhatta; aminthogy meg is tette, s már azon
  430 II   |              egyszer meggyőződtem, az nem ámítás. ~- Ugyan hagyja el! Nem
  431 VI   |                  az ál-Petőfi és a többi, amivé átváltozott egész Bogumilig,
  432 Uto  |                Most a tollat kettő szedi, Amsli zsidó s a Bonyhády." ~Ebből
  433 XVIII|               szerzi a kenyeret, másikunk amúgy; szégyen csak az éhenhalás. ~
  434 VII  |         veszkődtében humorizál, ahogy azt anekdotás könyvekben sokszor olvashatni. ~-
  435 I    |                  doctor úr most már ezzel angazsírozva volt arra a kísérletre,
  436 VII  |                  ünnepélyes alkalomra à l'anglaise fürtei voltak, hogy arca
  437 Uto  |              ismertetéseket írta róla; az angolból ment át a svéd, dán, hollandi
  438 III  |                   s mindjárt futott le az angolkertbe, a visszatérendő Gyuszit
  439 III  |                   a kastély lépcsőjén; az angolkertben utolérte Gyuszit, a kis
  440 III  |         kisasszony, s susogva mondá: - Az angolkerten keresztül menj. ~Richárd
  441 VIII |               hátulsó ajtócskája, mely az angolkertre nyílik. Ez ajtóhoz egy csigalépcső
  442 Uto  |                    Lefordították legelébb angolra. Minden angol lap a legkedvezőbb
  443 XV   |                 nem ismert. ~Egy gyermek, angyali részvétből nem érdekből,
  444 XIV  |             álomlátás közeledett egyre az Ankerschmidt-kastély romalakja, minden evezőcsapásnál
  445 XIV  |                Kampós, mit csinálnak most Ankerschmidték? Azok nem fogadták meg az
  446 XV   |             kellett találkoznia Aladárnak Ankerschmidtékkel. ~Aladár, minthogy szökve
  447 IX   |        fiatalember, ki mint zongoramester Ankerschmidtéknál tartózkodott. ~- S az önnek
  448 XV   |                 hallva, hogy az urak mind Ankerschmidtéknél vannak, nagy robajjal jött,
  449 XII  |                 legkellemetlenebbé váljék Ankerschmidtékre nézve; mert bizonyos vagyok
  450 XV   |                 hogy Garanvölgyié, Aladár Ankerschmidtének mondta. ~- Akárkié, vigyünk
  451 II   |                kastélyig, ahol Ritter von Ankerschmidtnél úgy jelenteté be magát,
  452 XIV  |                   egyszer bocsánatot kért Ankerschmidtől, ki szépen megköszöné a
  453 XVIII|            azalatt aztán, míg az ember az Anna-báli kúrán keresztülesik, hozzászoknak
  454 XIV  |                  hogy ő is ott volt, ahol annyian mások; de ha én tudom, hogy
  455 IX   |          patvarért volt ennek az embernek annyiféle neve? ~- Óh, ennek nagyon
  456 VI   |             Ennyiért kérik, de nem akarja annyin alul adni. Nem tudja. a
  457 IV   |                észre a szofizmát, mely az antecedens és consequens összeállításából
  458 V    |                   a vállalkozó napszám és anyag drágasága mellett, el nem
  459 V    |                így egy harmadrészt még az anyagszereken is megtakaríthatni. ~Ezen
  460 XIV  |             utódai az apai név mellett az anyait is. ~Két nap foglalkoztak
  461 XVIII|                  kontesztáltatik, hogy az anyanyelv elfeledése miatt óhajtandó
  462 XI   |                  méltó emberek voltak. Az anyja régen meghalt, hanem az
  463 III  |                  Eliz, inkább hasonlított anyjához, akit mi nem ismertünk.
  464 IX   |               minden nevelőjének, meghalt anyjának kegyence: és akiért most
  465 XI   |                   a gyűrűt kérte, amit az anyjától kapott, s hogy ezt nem adta
  466 XIV  |                 vontatják a kivetett háló apacsúrját, mely magasan áll ki fanyelével
  467 XV   |                   azt mondtam, hogy a víz apad. No ez... ~De többet nem
  468 XI   |               gyermekét -, mit irtózol te apád haragjától? Az apa haragja
  469 XV   |            szabadba készte a vágy, a vész apadását megtekinteni. ~Az ár még
  470 XI   |               engem el találnál hagyni, s apádhoz visszaszöknél, én ezen törvény
  471 XVI  |             melyről már akkor lefutott az apadó ár, vékony iszapréteget
  472 VIII |                 ki ne kelljen fizetnie az apanázst, sőt tán még el is veszíttetni
  473 VI   |                  fortioris"-ra kezdenének apellálni. ~Dr. Grisák egy csínyt
  474 X    |                 én csak az ön jogérzetére apellálok; önök magyarok nagyon híresek
  475 IV   |                volt nekem, ami egy fiú az apjának: jószívű, derék, bátor és
  476 IX   |                      Ah, hiszen olyan jól ápoltak itten. ~- Bizony, uram -
  477 IV   |    szarkazmusokhoz olyan szelíd, nyugodt, apostoli fehér szakállú ábrázatja
  478 II   |                 kitudott". Eszerint a Bem apóvali titkos levelezés sem lenne
  479 VI   |               lehet szerelmes szerepekben applikálni. ~E nézet amennyire ellene
  480 I    |               birkafejő széket magas orrú aprehenzióval utasítva el magátul -, talán
  481 III  |              esztendővel a háziúr maga is aprította a feltámadt lengyeleket
  482 XII  |             Maxenpfutschnak, ezerötszázat apró-cseprő hitelezőknek, harmincezer
  483 XIV  |               árkok fenekét megtölték; az apróbbak már mélyen elmerülve, míg
  484 III  |                  itt van. Kezembe adta az apród, hogy hozzam ide. ~Ankerschmidt
  485 VII  |                   quiproquoért, ami a kis apróddal történt - kezdé a bevezetést
  486 III  |            véletlenül méltóságod egyik hű apródjával, a kis Gyuszival. Feltűnt
  487 VII  |            fordult az ajtófélnél álló kis apródkához: ~- Gyuszi! Lökd ki azt
  488 XII  |                   lett volna tőle, ha azt apródonkint nem tudatta volna Hermine-nel;
  489 VII  |        szenvedésekért megajándékozva a hű apródot egy újdonatúj, a pénzverdéből
  490 III  |                 is az az ember volt, akit aprólékos akadályok elriasztottak
  491 V    |           Bräuhäusel úr ismét osztott. ~- Apropos. Az öreg Ankerschmidt írt
  492 VI   |                 szövetségben", mindenféle apropos-kkal au courant tartva magát
  493 IX   |                   és gyere vissza. ~A kis apróság néhány perc múlva vigyorgó
  494 I    |               Hanem hát ki törődnék ilyen apróságokkal, mikor olyan nagy dolgok
  495 IX   |               státusbörtönök akadémiája. ~Arad, Komárom, Józsefváros, a
  496 XIV  |                 van egymás fölött; ha így árad a víz, holnap mind a kettőnk
  497 XIV  |               hiszem, hogy eleget láttam. Árad-e még a Tisza? ~- Ma csak
  498 XIV  |                 is felveszi, s két lábnyi áradással a szobákban van. Azért jó
  499 XIV  |               szerint még mindig növekedő áradástól tarthatunk. Ha még két lábnyira
  500 XIV  |            kellett annak nehány nap alatt áradni. ~A nagy száguldó víz színén