Fezejet

 1502 XIV  |                   tanulság, hogy a zsilip cövekei öt lábbal kevesebb mélységre
 1503 IX   |                missz Natalie bőröndöstül, cókmókostól jön visszafelé a kastélyból,
 1504 X    |                nagyon jó. Ezt szeretem. A comitivát csak bízd rám. Nagyon nehezemre
 1505 I    |                 szó, akkor mindenesetre a comptoirba kell mennünk. Tessék elébbre
 1506 Uto  |                lassen unsere Rechte nicht confisciren!" Már akkor a nyugalmazott
 1507 IV   |          szofizmát, mely az antecedens és consequens összeállításából támad;
 1508 VII  |             kíséreten, mely Bräuhäusel et consortes postakocsiját követé; de
 1509 XIV  |                  Ne tessék megijedni! Nem constitutióról beszélek, hanem erről a
 1510 XII  |             Csókoljon meg hát legalább "a conto" ezért a bolond gondolatért. ~-
 1511 VI   |               származó kötelezettségek in contumaciam semmiseknek és felbontottaknak
 1512 X    |                esett volna, ha nekem kell Corinnáról lebeszélnem téged; de miután
 1513 X    |                 kik a saját nevük helyett Cornelius Nepost vagy Bar Kochbát
 1514 VI   |                 ez! Azonkívül előtáncos a cotillonban. Ez sem mindennapi eset.
 1515 X    |                 teljes erejéből elkezdett csaholni. Hiába csitította, hajszolta
 1516 VII  |           márványkockáinak felszedése; az csákánnyal mehetett végbe, s nem piszkolta
 1517 II   |                   mondá ilyenkor Kampós. ~Csakis avégett nézte át Ádám úr
 1518 XIV  |                Hahó! - kiálta a lelkes úr csáklyája végére tűzve kalapját. ~-
 1519 XIV  |               faderékból vájt csónak, egy csáklyával, egy evezővel. Lélekvesztőnek
 1520 XIV  |                   Aladár lélekvesztőjéhez csáklyázni, erősen szerencséltetve
 1521 VII  |        kedvencetek! Én régóta tudom, hogy csal, de elnéztem a ti kedvetekért.
 1522 Uto  |                   éppen egy magyar nemesi családból származott kerületi főnök
 1523 XII  |               Ankerschmidt, s hazautazott családjához. ~Doktor Grisák pedig harmadszor
 1524 III  |                méltóságod házán, címerén, családján, méltóságod fényes nagy
 1525 VII  |              csakugyan ott maradt a lovag családjánál, zongoratanítói hivatalos
 1526 XVIII|                gyászt, melyet az ég az ön családjára mért; engedje, hogy egy
 1527 VII  |               hogy van egy tagja a lovagi családnak, ki aratólánykákkal a mezőkön,
 1528 VII  |                   e jó érzelmeiről ismert családnál azon gyanús iratokat kíváncsi
 1529 Uto  |                   érdemekkel tetézett ősi családnevét Bonyhádyra változtatta,
 1530 IV   |              komoran helyéről fölkelve. - Családom körében szigorú vagyok.
 1531 XIV  |              messzeség. A síkság optikája csalárd. ~Aladár tanácsolá Ankerschmidtnek,
 1532 II   |                    Ádám úr most már nem a csaláson, hanem kasznárja ügyetlenségén
 1533 VII  |               tagjai nem tudnak magyarul? Csalatkozik. Eliz kisasszony már ért
 1534 X    |                 vagy? Igazán te vagy? Nem csalnak szemeim? Álmodom-e, vagy
 1535 II   |             őszinte, nyíltszívű faj tanul csalni, visszacsalni, hazudni,
 1536 IV   |               ugye, te ma itt, holnap ott csaló. Meg akartál rontani ugye,
 1537 I    |                uram, ön úgy látszik, hogy csalódásban van. ~- Az meglehet, nemigen
 1538 XIV  |         készakarva ír valótlanságokat, de csalódhatik, mint minden ember. Hiszen
 1539 IX   |               huszonötezer legyen. Persze csalódik nagyon. ~- Mi az? Mit talált
 1540 VII  |              nehezen tiporva vissza. - Ön csalódni méltóztatott. Az árulás
 1541 VI   |              szükséges letisztáztatni. De csalódott. Amint a lovag végigolvasta
 1542 XIV  |               doktor Grisákot, ki, ha nem csalódunk, a legőszintébb könnyeket
 1543 XIV  |                oldalán; az erdő zengett a csalogánydaltól, rigófüttytől, a jegenyék
 1544 V    |                 azt ugyan marcipánnal sem csalogatnák többé oda vissza. ~Vendelin
 1545 II   |               addig nem nyugodott, amíg a csalót vissza nem csalta. Ha Icig
 1546 II   |         súlyegyenét elveszítse. Hát mégis csalóval volna dolga? Rettenetes
 1547 II   |                  amíg a csalót vissza nem csalta. Ha Icig kiszedte a mustra
 1548 Uto  |                szegénylegényt és az elemi csapást, s belekacag a pusztító
 1549 XIV  |          jajveszékelő nők, síró gyermekek csapata tördelte kezeit; férfiak
 1550 Uto  |                bajnokára, ki egy maroknyi csapattal dandárokat vert ki állásukból,
 1551 XII  |                  hotelbe, s olyan traktát csaphatnék, hogy híre menne." ~"Negyvenezer
 1552 I    |            melynek elfordult oldala olyan csapinósan látszott levágva lenni,
 1553 VIII |              visszajuthasson, az ajtót ne csapja be háta megett, mert akkor
 1554 VII  |                  száját, egyet fordítok a csapján, úgy adom másnak. Nagyuram
 1555 VII  |                   erszényéből fizeté ki a csaplárosnak, sőt vége felé annyira vitte
 1556 V    |                 az öregúr nagy lármát tud csapni. ~- Ismerem. Majd elvesszük
 1557 X    |          szerződésedet, s elfelejtkezel a csapodárról, mintha lánc helyett láncot
 1558 I    |                 semmit. Kenjen rá egy kis csapóföldet - vigasztalá a jajveszéklőt
 1559 VII  |                   hogy milyen nagy lármát csapok én ottan! ~- Hát mit gondol
 1560 I    |              felsőbbek engedelmével lehet csapra ütni a hordót, s meg kell
 1561 VII  |                Mikucsek úr nagy bosszúsan csapta hóna alá a protokollumot.
 1562 XV   |           porcikájában megtörtek, földhöz csaptak, meggyűrtek, eltettek, megtépáztak,
 1563 VI   |               szólt doktor Grisák térdére csapva. ~Most kezdett már előtte
 1564 VII  |                betért három kísérőjével a csárdába. ~A nagy ivóteremben, a
 1565 VII  |                   hogy amint a "Megitató" csárdához értek a szekérrel, káplár
 1566 XVIII|                vendéglő termében, éppen a csárdást járta, mikor az atilláját
 1567 IX   |                veszedelem. ~Eliz a fedett csarnokig eléje ment, ahol a kocsi
 1568 XVI  |                 megy sehova, még a muszka császárhoz sem. ~- De hiszen közel
 1569 XVIII|                forradalmi főnök, egy régi császári főtiszt, most magyar földesúr;
 1570 V    |                    altknecht) Konrád, kit Csaszlauból hoztak ide, fejét megvakarva
 1571 II   |      viszontagságait, hogy szabadult ki a csatából, hogy menekült tovább, hogy
 1572 II   |                amerikai bankóban, meg egy csatadal. A bankót elégették, a versről
 1573 II   |                  utolsó szavak voltak: "A csaták mezején látni fogjuk egymást!" ~
 1574 IX   |                   verekedtem nagyon meleg csatákban, de soha nem tanított meg
 1575 II   |                  szükség esetében azonnal csatakészen találtassék: tudniillik,
 1576 XV   |          megérkezését nem fogadták valami csatánnyal, már ahogy tudniillik színpadon
 1577 VII  |                 köze, hogy ő politikai és csatatéri ellenfelem; s én nem engedem,
 1578 V    |                  szűr a nyakában, melynek csatjáról a rézsodronnyal kivert szilvafa
 1579 V    |                   a kaszás népfölkeléshez csatlakozni, ahová pedig a fácányos
 1580 XVI  |               Azzal elővevé az óraláncára csatolt kulcsot, s kinyitá vele
 1581 V    |                    széles szalaggal, nagy csattal a közepén, darutollal az
 1582 XIV  |             nyikorgó talyigakerék sírása, csattogó sulyokbak pufogása több
 1583 IX   |                 rángatta, azzal felelt; s csavargatta a fejét jobbra-balra. ~-
 1584 V    |                  elővette a kalapácsot, a csavarkulcsot, megtágítgatta, megütögette
 1585 XII  |                  Mit neveznek archimedesi csavarnak?~ ~Doktor Grisák e rá nézve
 1586 XII  |              tudott semmit az archimedesi csavarról, mely húszról harmincezerre
 1587 II   |             azután az orrának került, azt csavarta; utoljára a szemeibe tódult,
 1588 XII  |                óra pondusának a zsinórját csavartam kezemre, s az ólommal ütöttem. ~-
 1589 III  |                 védelmezőinek egyike; nem Csehország kapitáléjának, hanem Varsó
 1590 XIV  |               Aztán akkor tessék beszélni csehországi árvizekről. ~- Óh, édes
 1591 XVIII|                 száz nevet végigfutni nem csekély munka, s nem találni közte
 1592 XIX  |              mindent közel látnak, minden csekélységet nagyba vesznek, s mindent
 1593 X    |                 akinek te képzeled. Ő egy csélcsap, kacér teremtés; aki minden
 1594 II   |         kisasszonyával. ~Gazdatiszteiket, cselédeiket mind más országból hozták;
 1595 IX   |            fogatnak el. ~Eliz kisietett a cselédekhez, s iparkodott őket megnyugtatni.
 1596 IV   |                kinek elmondania örömét. A cselédektől elég volt, ha bámulhatták,
 1597 XIV  |                   a sok rendetlen futkosó cselédet jól lehordva, megparancsolá
 1598 IX   |             csendesülten a hátrálni vágyó cselédhez. - Ne beszélj odakinn semmit.
 1599 V    |                   a városból Ankerschmidt cselédjei, azzal a végeredményével
 1600 V    |                 disznó, se tolvaj, csak a cselédjeit eresszék haza. Csak legalább
 1601 XVIII|        tisztességesen el lehet tengődni. ~Cselédjét szólítá, meghagyva, hogy
 1602 XIV  |                     De mikor úgy retteg a cselédség ettől a nagy víztől - jegyzé
 1603 VIII |                  falba alkalmazva, mely a cselédszobába szolgál. ~Mármost minden
 1604 V    |                 kérdezősködik a legalsóbb cselédtől, hogy merre van az inspektor
 1605 VII  |                 bírja a fejét. ~Hasonlóul cselekedett a másik két csendőr is a
 1606 IX   |               őket, nem fogok nekik adni. Cselekedjék ön úgy, mint ügyvéd, s ne
 1607 IX   |              kötelező okiratnak. Hasonlót cselekvék Vendelin úr is. ~Egy óra
 1608 VI   |               honorárium nélkül, szellemi cselszövényeket szőni, törvényes és törvénytelen
 1609 IX   |       Ankerschmidt előtt, mint részesei a cselszövénynek. A látszat ellenük van. ~-
 1610 VII  |               kézilámpával, nehogy valami csempészet mehessen végbe. ~Innen lemenének
 1611 VII  |                   két órakor a legnagyobb csendben megérkezik Bräuhäusel úr,
 1612 IX   |                térni. ~- Megállj! - szólt csendesülten a hátrálni vágyó cselédhez. -
 1613 I    |                  be, mint elégületlent és csendháborítót? ~Doktor Grisák kezdett
 1614 II   |           kedéllyel lépett Kampós uram a "csendillá" ajtajába, s minden kockáztatás
 1615 XIV  |            gondolatokkal; az elhagyottság csendje. ~Pusztító elem foglalta
 1616 VII  |              panaszhangok azon emberséges csendőrkáplár ajkairól fakadának, kinek
 1617 VII  |              gondja volt rá, hogy mikor a csendőrkaszárnya udvarán megállnak, ő legyen
 1618 VII  |                   hárman neki az ártatlan csendőrnek, ki még egyre fogta a fiú
 1619 VII  |                   van számukra terítve; a csendőröknek is megmondod, hogy majd
 1620 V    |                  megy; de azért van itt a csendőrség; azokkal ő jó ismeretségben
 1621 VII  |                  volt megrémülve; amint a csendőrtiszt odalépett mellé, Kampós,
 1622 VII  |                  déli harangszót hallotta csendülni, felült az ablak hídjára,
 1623 XIV  |                  távolból. ~- Csak a füle cseng önnek; ennyi taligarívás
 1624 XIV  |             gőzhajó fűtve van; harmadszor csengettek, tessék belépni. ~- Mordkerl! -
 1625 XV   |               felkereste nagybátyját, s a csengettyű szavára mind a négyen összetalálkoztak
 1626 VIII |             bemenni, mikor zárva van, egy csengettyűhúzó van a falba alkalmazva,
 1627 V    |                   be is hordhassuk, ki is csépelhessük. Azután másik hetfőhöz egy
 1628 V    |                itt mindjárt helyben ki is csépli, meg is őrli. ~Vendelin
 1629 VII  |          felfordított kulacsból csakugyan cseppenve sem jött elő semmi. ~- Legalább
 1630 III  |               azok engemet egyszer szépen cserbenhagytak. Bagázsiát fedezni voltak
 1631 XVIII|                 valami processzusa lenni, cserében én is elvállalom az ügyvédséget.
 1632 X    |        beleegyezve, hogy tehát egyszerűen cseréljék ki a kötvényeket, s ő egyszerűen
 1633 X    |                mintha lánc helyett láncot cserélsz. Hidd el, hogy sokkal szebb
 1634 XVIII|                    hogy meggyőződjék, nem cserélte-e el, azután rögtön saját
 1635 XVIII|                  sem lehetett, hogy az is cserepéldánnyá vált. ~De Szellemfi mégis
 1636 III  |                  minden gazdasági épülete cseréppel fedezve; pálinkafőzője,
 1637 VI   |                   nem szükség minden szem cseresnyéről külön lerágni a magot. Mikor
 1638 VI   |                   voltam, mint ön, minden cseresnyét magostól ettem meg. Tehát
 1639 XVIII|            meglehet, hogy tréfára vette a cserét; van nála humorisztikus
 1640 XI   |                  órával hamarább kiment a cserjére. Hanem szent Hubert mégis
 1641 XI   |               Igen későn este jött haza a cserkészetből; volt is diadala, nem kevesebb,
 1642 IX   |            szürcsölgeté reggelijét a teás csészéből; még jókor volt az idő,
 1643 VI   |                   A lovag csak kavargatta csészéjében az égetett cukrot. Egészen
 1644 VI   |                   még töltsön magának egy csészével, mert ráér. ~(Üm. Ennek
 1645 III  |                  vonított, s valami olyan csettenést hallatott nyelvecskéjével,
 1646 XV   |                    Ankerschmidt leányával cseveg, és nem borzad a Karib-sziget
 1647 XI   |                  kiálta elé, csengő vidor csevegéssel -, mi itt vitázunk Hermine-nel,
 1648 VII  |                  a kocsis a lovakkal és a csézával rukkoljon ide; azután lelkére
 1649 IX   |                   be volt dugva a szája a csibukkal, mert éppen akkor gyújtott
 1650 IX   |                helyett leesett a pipája a csibukszárról, s nagy sietsége volt a
 1651 VIII |        angolkertre nyílik. Ez ajtóhoz egy csigalépcső vezet le az urasági lakosztályból.
 1652 VIII |           lekísérteté magát Hermine-nel a csigalépcsőn, s midőn a vakajtóhoz értek,
 1653 XII  |                   kapott, s ismét feljebb csigázta követeléseit; most már harmincezer
 1654 XIV  |                  nagy lubickolással - egy csikasz farkas. ~- Ha ezek a jegenyésre
 1655 VII  |              holmi tréfálkozási viszketeg csiklandja a bőrét. Sőt sokkal helyesebben
 1656 XI   |            nyitott kocsiba, mely elé négy csikóparipa volt fogva, s nagy sebesen
 1657 XIX  |                hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált
 1658 VII  |                   hát melyiknek van három csillaga? ~A vizsgáló urak tudniillik
 1659 XVIII|                    tiszta éjszaka lett; a csillagfényes Balatonon jókedvű társaság
 1660 VII  |                    maga meg azzal a három csillaggal, ha éhes, hát elmehet az
 1661 VII  |                 az urat, amelyiknek három csillagja van, meghívod ide fel a
 1662 XVIII|           gondolatjeleket vontak a fényes csillagok visszképei; melyen tűzkígyóként
 1663 VII  |              másik két úrnak, akiknek egy csillaguk van, tudtára adod, hogy
 1664 III  |            érdekes arcot csinálni, aminőt csinálhat valaki, mikor idegen nők
 1665 XV   |                majd megnézni, amit én ott csinálok, ama bizonyos protekció
 1666 XV   |                    Hanem jó erős kalickát csináltasson neki nagysád - sürgölé Kampós
 1667 X    |                adná haza, a helyébe aztán csináltathatna tükröt, s használhatná borotválkozáshoz. ~-
 1668 XIII |                 érnek azok semmit. Nem mi csináltattuk... Elég az hozzá, az ér
 1669 VIII |                   No hát mi történik? Mit csináltok? ~- Mit csinálunk? Hát én
 1670 VIII |           történik? Mit csináltok? ~- Mit csinálunk? Hát én a lovakat jártatom;
 1671 XIV  |          lehordott ól tetejéből egy hidat csinálva, úgy ugrattuk be az udvarra
 1672 V    |              bajusza, hátrasimított haja, csinosan megborotválkodva, egyébiránt
 1673 V    |                tej; a kalapoonk mellé egy csinyált virág; ami meg rész, hát
 1674 VI   |             illatos lila szín lapocskára, csipkenyomatú szegéllyel, írni kezde: ~"
 1675 VII  |                   És Gyuszi, ki mindössze csípőjéig ért annak a nagy magas úrnak,
 1676 IV   |              azután vállára akasztotta, s csípőjére tett kézzel ment vissza
 1677 XIX  |               kell annak múlni; ha nagyon csípősen fú be odújába a szél, nem
 1678 III  |                  nyelve hegyét ajkai közé csíptette, mintha azzal jelvényezné,
 1679 XIV  |                  Grisák kíváncsian orrára csíptetve lornyonját. ~- Engedelmével
 1680 XII  |                kis csendet, uraim - szólt csitítólag doktor Grisák. - Engedjenek
 1681 II   |             szalonna, bor, pálinka, szűr, csizma, kalap; ritkábban pénz,
 1682 II   |              szegénynek nagyon a lába más csizmában. ~- Aztán repetáló órát
 1683 VI   |               kérne valaki újon feltalált csizmakenőcsre; hanem illő, méltóságteljes;
 1684 VII  |                iszonyú csata és tombolás; csizmasark, székláb, puskaagy pufogott,
 1685 VII  |             ismeri, egyetlen fegyverét, a csizmaszárba dugott fehérvári bicsakot
 1686 XVIII|              pedig, hogy azután nagyon ne csodálkozzunk, miképp Pajtayné már hallotta
 1687 XI   |                egy nagyon jó nőt. ~- Jót? Csodálom, hogy Bécsben meg nem tartották. ~-
 1688 XVIII|           gyorskocsit a kávéház előtt, de csődületet csakugyan nem támaszthatnak
 1689 III  |               tessék elhinni, ezek a régi csökönös táblabírák minden rosszra
 1690 VIII |                aludni. ~Tíz óra tájon már csöndes volt a kastély, az utolsó
 1691 IV   |             nedvesülnek. ~Most már sokkal csöndesebb hangon beszélt a táblabíróhoz. ~-
 1692 IX   |                hajlongott, midőn a doktor csöngetett, az inas belépett, a doktor
 1693 IX   |                 még a díványon, de Eliz a csöngettyűzsinórhoz lépett; a szobaleányt beidézte,
 1694 IX   |                 üt, a hármas ajtó kulcsai csörömpölnek, s jön a porkoláb, hóna
 1695 IX   |                 délelőtt szokatlan órában csörömpöltek a kulcsok Aladár hármas
 1696 IX   |                sziesztát, midőn csakugyan csörömpölve nyíltak egymás után az ajtók,
 1697 VII  |               jobban hozzáférjen. ~Valami csörrent! ~- Aha! Itt van valami. ~
 1698 VIII |                volt szabad utána nézni és csókokat hányni felé, de amiket a
 1699 XV   |                 annak most mindjárt kezet csókol; de azt Erzsike semmiképp
 1700 IV   |             egymást, sőt végre még meg is csókolgatá, s azután vállára akasztotta,
 1701 X    |                    amióta a szabad levegő csókolgatja arcát, még szebb fiú, mint
 1702 XV   |             szolgáiknak, hogy nekik kezet csókoljanak. ~Aladár szerette volna
 1703 VII  |           akarnak-e ebédelni? ~- Óh igen. Csókoljuk a kezeit, kisfiam, mondd
 1704 IX   |                   tégy. Isten áldjon meg; csókollak százszor ezerszer. ~Hermine ~
 1705 XV   |                egy nőnek megengedte kezét csókolni, aki szeret, imád, tisztel
 1706 VIII |                  szolgája, missz Natalie. Csókolom a kezeiket, hogy méltóztattak
 1707 VIII |                   Eliz még egyre hányta a csókot kezeivel a távozó hintó
 1708 VII  |             zsebéből egy zsíros papirosba csomagolt valamit, s azt kibontva,
 1709 XV   |                   másik három szeglete is csomóba van már kötve. Nem állhatta
 1710 III  |                kiborotvált szakállból egy csomót folytatásul hozzá adnektáltak. ~
 1711 XIV  |          kárvallott ürge egyenesen Aladár csónaka felé tartott; amint az evező
 1712 XIV  |             csónakos, s azzal végigfeküdt csónakában. A kis lélekvesztőt nyílsebesen
 1713 XIV  |                 mint egy vár. Amint a víz csónakázható lett, azt mondta az öreg
 1714 XVI  |                 nem fogadtam, hogy ki nem csónakázom. Márpedig ez a víz holnapután
 1715 XVIII|                 évben ő maga is éppen így csónakázott késő éjjel zivatar után,
 1716 XIV  |             nyújtá kezét, s lesegítette a csónakba. Utána a többi leánycselédet,
 1717 XV   |                 akit előtalál, fölveszi a csónakjába, reggeltől estig izzad vele,
 1718 XV   |                   nem értené a dolgot. ~- Csónakod készen áll... ~- Már nem
 1719 XV   |                  Pedig én már idehozattam csónakodat - a folyosóra - szólt jószívű
 1720 XV   |                  köté Kampós uram, hogy a csónakokat lakatra kösse, s a lakatkulcsot
 1721 XIV  |                embereknek, hogy nemsokára csónakokkal fog értük visszajönni, s
 1722 XIV  |                   ráismert Aladár a másik csónakosban Kampósra, mint az őreá,
 1723 XI   |                sokat törődött volna. Az ő csontjai nincsenek cukorból, ázott
 1724 III  |                   a kenyértészta-lenyomat csontkeménnyé szilárdult a kandallón,
 1725 XIV  |                   A csónakok és dereglyék csoportja nemsokára Aladár rendeletére
 1726 VI   |                 ott, ahol nekik tetszett, csoportosulni. Pedig jelen voltak az előtáncos,
 1727 IX   |        direktorhoz, pénzét megnyeri, híre csorbátlan marad, s kegyed kap egy
 1728 II   |           izzadságot a homlokáról, hiszen csorog az üstökéről. ~- Köszönöm
 1729 V    |                  a munka, ahogy mehetett: csősz, vadász, lovászlegény, kocsis,
 1730 XIV  |                  mondtam, hogy a görgítői csőszök lóháton nyargalva jöttek,
 1731 V    |                 szembesíteni kell velük a csőszöket. ~- Jaj, de így önök minden
 1732 V    |                 őrzésére három vadászt és csőszt kellett kifogni a kaszálásból.
 1733 X    |                  megnézi a levelet, fejet csóvál. ~- Hisz ez Aladárnak van
 1734 X    |                  alakú farkával csendesen csóválni. ~- Valami ismerős jön.
 1735 IX   |                 az iratba, s azután fejet csóvált; ez az írás nem azé, akiének
 1736 XIV  |                 alkotmányt. ~Ankerschmidt csóválta a fejét, mikor azt meglátta. ~-
 1737 XIV  |                 ki, mint az égő promontor csúcsa; majd az is lejjebb, lejjebb
 1738 Uto  |           állásukból, s tömlöcében is oly csuda jókedvvel viselte magát;
 1739 XII  |                 összegyűrve azt markában, csüggedten sóhajtá: ~- Akkor meg van
 1740 XIX  |                havas, zúzmarázós korszak; csüggetegség köde ült minden kedélyen,
 1741 I    |            szalagot a karimán túl engedik csüggni, annálfogva aki kellemetlen
 1742 V    |               szilvafa nyelű kurta fejsze csüggött alá, karjára pedig az ólmos
 1743 IV   |                   a másik percben már ott csüngött a kérlelhetlen bíró nyakán,
 1744 V    |                valaki "azalatt" lopna más csürhéjéből, amíg a kondás a "vármegyére
 1745 V    |                  urakat nem terelték ki a csürhére, mint más szegény ember
 1746 V    |              erdőről akkor terelte haza a csürhét. ~- Hej, öcsém. Mit hallottál
 1747 II   |              jámbor hazafi lelkével ilyen csúfot űzni! ~Nem is került most
 1748 I    |               azon esetben a bíró engemet csukat be, mint elégületlent és
 1749 XVII |                 Ha azt akarja, hogy be ne csukják, hát ismerje el, hogy ártatlan. ~
 1750 VII  |                  keresztbe tette két keze csuklóját, s engedte kegyesen összecsatoltatni;
 1751 XII  |                  egy évig saját költségén csukva tartani. Egy év múlva bepereli
 1752 XV   |               kisasszony szeretné látni. ~Csúnyának már nem merte ezután állítani
 1753 III  |              utasítani; minden ól, pajta, csűr el volt látva messziről
 1754 I    |                 tapasztalhassa, miszerint csűrei üresek, földei harmadából
 1755 XVIII|                  Öt levél, mely egyszerre csúszik a ládába, hasonló kézvonásaival
 1756 XII  |                   lökés közben félszemére csúszott kalapja alól előre tekintett,
 1757 IV   |                       Nem annyira, mint a csúz a félfejemben. ~Azzal elváltak
 1758 XV   |             kezdődik. ~A politikai látkör cudar, a közélet szomorú; boldogság
 1759 XI   |                vert. ~- De mikor az olyan cudarság: egy asszonyt megverni! ~-
 1760 XI   |                   Az ő csontjai nincsenek cukorból, ázott ő eleget. ~Éppen
 1761 III  |                   egyiptomi múmia-búzája, cukorcirokja, gyönyörű répa-, repcevetései;
 1762 VI   |           hozzáfogott, hogy rumot égessen cukorral a teás kanalában. ~Corinna
 1763 VI   |         kavargatta csészéjében az égetett cukrot. Egészen meg volt elégedve
 1764 VII  |        mindannyiszor rárivallt keményen: "Curukk!" s előkészületeket tett
 1765 Uto  |                 elvezette - a makkabéusok dac-váráig? ~Ez azonban csak az eszmét
 1766 VII  |               kieresztenek - szólt szelíd daccal Kampós uram. - Gyalog menjünk-e,
 1767 XVI  |                  az ócska ház még most is dacol az elemekkel, tanúságot
 1768 I    |                 Miért nem?... Még meg fog dagadni! ~- A vételár? ~- De, ez
 1769 II   |               imponáljon. Magas, egyenes, daliás termete, szénfekete bajusza,
 1770 XV   |                    Képzeld, mintha abba a dalidóba mennél, amelyben a branyiszkói
 1771 XVIII|     népmelódiáknak, mik együtt teremnek a dallal, mint virággal az illat. ~
 1772 III  |                 nagyon bús lehet; aztán a dallam megragad a fejemben, egész
 1773 III  |                 lakásom" valóban gyönyörű dallamát. ~- Eliz kisasszony! - parancsolá
 1774 III  |        veszedelmes, betiltott, konfiskált dallamot: "Télen nyáron pusztán az
 1775 III  |              mikor gyomlálnak, olyan szép dalokat énekelnek. Úgy szeretném
 1776 III  |               szeretném tudni, hogy miről dalolnak, mert az valami nagyon szép,
 1777 XI   |                 Hát nem valami kényeskedő dáma? Hát odamenjek? Jó estét
 1778 Uto  |                  angolból ment át a svéd, dán, hollandi közönséghez, finn
 1779 Uto  |                 ki egy maroknyi csapattal dandárokat vert ki állásukból, s tömlöcében
 1780 IX   |                  szobájában dr. Grisák, s danolt hozzá valami rázkódó nótát.
 1781 VII  |                  egyenkint szétszedettek, darabjaik megvizsgáltattak, egypár
 1782 III  |                 szivarládából vagy öt-hat darabot oldalzsebébe nyomva, ő is
 1783 III  |                gőzmalma, cséplő-, arató-, darálógépei; minden gazdasági épülete
 1784 V    |                   nagy csattal a közepén, darutollal az oldalán. Régi ismerősei
 1785 XVIII|                 pontról pontra kimutatta, dátum szerint, mikor, hányszor
 1786 V    |                   Persze, hogy a mai nap "defekt"-jét ezúttal ő írta be "
 1787 I    |                  kertajtóbul a bérkocsiig defilál az ember, addig a komondorok
 1788 XVIII|               talán szeretné valamelyiket definitíve megfogni? Az is meglehet. ~
 1789 IX   |                  kezdett erre a szóra. ~- Dehogynem, uram, minden fiatalembernek
 1790 XV   |                   engedtek az árnak, hogy dél vetette haza a nagy munkából;
 1791 XI   |            visszatér őreá magára, aki oly délceg, oly szeretetreméltó, majd
 1792 XV   |            Erzsike is érzett akkor valami delejes lázt átfutni idegein a közelléttől, -
 1793 XIV  |                itt reked. ~Ő azonban csak délfelé szánta rá magát, hogy lekocsizzék
 1794 XIV  |           látszottak az árban, mint mikor délibáb mutogat kápráztató tengert.
 1795 VII  |                magával valamit. ~A corpus delicti tehát okvetlenül itt "loco"
 1796 XV   |                    az nem jelent semmit. ~Délig sok szép vidéket be lehete
 1797 VII  |             missznek: ~- Missz Natalie, a delikvens mindent megvallott. Én elítélem
 1798 III  |                 felkészülten rontott át a delnők szobájába, délutáni látogatásra. ~
 1799 XVIII|                 vele karöltve sétálni egy delnőnek; szóval egy egészen férjnek
 1800 V    |                   érkezni; ha pedig egész délutánt el talált mulasztani, ahhoz
 1801 I    |         pálcájával hadonászni találván, e demonstrációnak vélt mozdulatra egy harcias
 1802 I    |             tréfásan folytatni kell. ~- A denevérek úgysem fizetnek semmi árendát. ~-
 1803 VII  |                   a baja Mikucsek úrnak a denevérekkel, akik sehogy sem akarták
 1804 I    |                  a szállást a baglyoknak, denevéreknek, s az ősanyák kísérteteinek? -
 1805 II   |                   árulás, a legocsmányabb denunciáció volna. Ezt a titkát Kampós
 1806 III  |                 Az én házamnál nem szabad denunciációnak hallatni magát! ~A "praesumtiv"
 1807 XIX  |     könnyenhivésnek leforrázta leveleit a dér, a szürke ködben csak a
 1808 III  |            adósodva, igen sok megrigázva (dérangée); kevés konkurrens, sok
 1809 XIV  |                   mert ezen a környéken a dereglyének híre sincsen. Egyébiránt
 1810 XIV  |                  a kis lélekvesztő, midőn dereglyére lett volna szükség. ~Midőn
 1811 XIV  |                  hasig ért az, s a szekér derekán keresztülcsapott; eltartott
 1812 VII  |             meglelve a kandalló kürtőjét, derekára kötött zsinegen lebocsáttatá
 1813 XVIII|          félreértések, miket csak a halál derít fel. Az én éltem is egy
 1814 VII  |             összefogni a száját az éjjeli dértől. ~- No csak jöjjön utánam,
 1815 VII  |                      No iszen majd ki fog derülni. Eddigelé csak a kasznárja
 1816 XIX  |                   igen nagy filozóf. ~Míg derültek az élet napjai, addig élvezi
 1817 IX   |                  és komoly pauzái, szemei derülten ragyogók, s sötét hajzatában
 1818 X    |                   ott sem bírta elfojtani derültségét, hogy a doktort mint ültették
 1819 I    |                 pactum bilaterale: do, ut des, facio, ut facias. Méltóztatik
 1820 VI   |            Ankerschmidtet. Az már akkor a desszertnél volt. ~- Éppen méltóságodat
 1821 X    |               mégis csak inkább vihetem a deszkabódéba a tiszai töltésen, mint
 1822 X    |           Többnyire halászgunyhókban, meg deszkabódékban kell laknom. ~- De hát miért
 1823 VII  |              Ennek az asztalnak a hátulsó deszkáját fel kell feszítenünk - monda
 1824 VII  |                   vissza. Itt egy festett deszkaláda vonta magára a figyelmet,
 1825 VII  |                hanem azért átöleli a tört deszkát és úszik..." ~- Szabad kérnem
 1826 VI   |             helyes volt ez mind. Mindjárt detasírozott is egy keze ügyében levő
 1827 II   |                   flanell alsóinget..." ~"Detto: Sándor repetáló órájának
 1828 XIV  |                    akkor a másik oldal Te Deumot énekelhet, mert ő megmenekült;
 1829 I    |                   gyapjú helyett a nagyon devalvált értékű bőrrel szolgálván
 1830 XVIII|               korábbi ismeretségeket mind dezavuálni, mert már ekkor az új pártalakítás
 1831 XVI  |                 ellentmondani. ~Erzsike a diadal első percében, pajkos kacagással
 1832 XI   |                  a cserkészetből; volt is diadala, nem kevesebb, mint öt darab
 1833 VII  |                  szólt Natalie rejthetlen diadalérzettel -, ez azon árulás, amit
 1834 XII  |              hanem - negyvenezret. ~Ezzel diadalmasan vágta ki a tárcájából elővont
 1835 VIII |                 veszteni, mert az igazság diadalmaskodni fog. ~- Ahán! - mondá Maxenpfutsch
 1836 IV   |                   csakugyan megérte azt a diadalt, hogy négy másodpercig oly
 1837 V    |               mint nem tudom én hányadik "diätenklasse" illetményét. Már itt bizony
 1838 I    |                  magyarázni a veszedelmes diagnózist. ~- No lássa, doktor úr,
 1839 V    |                 ügetni látszott, hogy egy diagonális vonallal eléje kerülhessen
 1840 VI   |                Grisák egy csínyt tett kis diák szívdobogásával engedé magát
 1841 XI   |                   imádkoztad a garaboncás diákot. Valld meg, te boszorkányfajta,
 1842 IX   |                 tegyen, mit ne tegyen; ki dicsekedése volt minden nevelőjének,
 1843 XIV  |               lenne; ha kiszabadulna, még dicsekedésre venné, hogy ő is ott volt,
 1844 XI   |                 Ekként kiérdemelve leánya dicséretét, Ankerschmidt lovag oly
 1845 XVIII|                 név alatt úgy fel szokott dicsérni a divatlapokban, ott talál
 1846 VII  |          következtében: a kitűzött díj, a dicsőség; gradus ad majora, érdemrend,
 1847 IV   |                elfelejtettem szégyenemet, dicsőségemet; hogyne tudtam volna hát
 1848 XIV  |                  fekvő állatkára, hogy ne dideregjen olyan nagyon; amit az hálás
 1849 VII  |                 úr, közepén Kampós uram a didergő Mikucsekkel, körös-körül
 1850 XII  |                egy húszast, mely egyedüli differencia volt már közöttük. Itt már
 1851 VIII |                  innen elűzetett. könnyen diffikultálva lehet az inaugurációja. ~-
 1852 XI   |           kedvezően dűl el, ön szolgálati díjául szinte tízezer forintot
 1853 XV   |                 de őtet megismeri, mert ő díjt tűzött ki az ürgefamília
 1854 XII  |                   akár még erősebbeket is diktálhatok. ~- De már ez elég erős.
 1855 XI   |                kötelezvényt önnek. Tessék diktálni, hogyan írjam. ~ ~
 1856 XII  |               Straff úr olyan hidegvérrel diktálta ez infámiákat saját magáról,
 1857 XVIII|               ahhoz értő embereknek való. Dilettánsok itt rosszul járnak. Mikor
 1858 VII  |               számukra a kastélyban van a diner szervírozva; az egycsillagos
 1859 VI   |                  az elegáns világ szokott dinírozni, hát éppen annál az asztalnál,
 1860 VIII |                virágcsoportokat, felszelt dinnyéket s más afféle ártatlan tárgyakat
 1861 IX   |              elveszti, míg ha nőül megy a direktorhoz, pénzét megnyeri, híre csorbátlan
 1862 VIII |                   észrevétlenül eljutni a direktori lakba; annak pedig ez lesz
 1863 II   |           Garanvölgyi átvevé a mindenféle dirib-darab papírra írt versezeteket,
 1864 VIII |                  a menyasszonyt násznagyi diskurzussal a direktor úr. ~Azonban
 1865 XVI  |                dönt. ~A két öregúr a nagy disputában a szobákon végigjárva, észre
 1866 XIV  |                   akarok a fiskális úrral disputálni. Én csak méltóságodnak akartam
 1867 I    |                     Jó, jó, hiszen én nem disputálok, egészen kegyedre bízom;
 1868 III  |                   üldözöttet fogad, önnek díszére válik; nem vesztegette ön
 1869 VI   |             selyem mellé ezt a szalmaszín díszezetet. Hisz ez valóságos maskara. ~-
 1870 VII  |       megvizsgáltattak, egypár urna alakú díszítmény, melybe szűk volt a bejárás,
 1871 V    |                  lopták-e még "mind" el a disznaimat, amióta a kondások be vannak
 1872 V    |                      nem kell már neki se disznó, se tolvaj, csak a cselédjeit
 1873 V    |                  való"-nak nevezik, úgy a disznók között az arisztokraták
 1874 V    |          zsiványok ellen megoltalmazzák a disznókastélyt, mely azonkívül is magas
 1875 VIII |                  én tudom. Zsebében van a diszpenzáció; nekem megmutatta, minden
 1876 IX   |              utána járt, hogy a szükséges diszpenzációkat megszerezze védencei számára;
 1877 VIII |               azonnal el fog ájulni. ~Már diszponálva volt hozzá. ~Vendelin úr
 1878 XII  |                  fogadóba szállni. ~Egész diszponibilis kasszája áll egy legújabb
 1879 I    |                 ez lesz az, amit "versate diu", "versate noctuque", nehogy
 1880 IX   |                 után is ülve maradt még a díványon, de Eliz a csöngettyűzsinórhoz
 1881 IX   |                 amik vasból vannak, s nem divatból viseltetnek. ~- Sőt azok
 1882 VI   |          számadások unalmas lajstromát, a divatképek halmazával rakja körül magát;
 1883 VI   |             egyébért járatom őket, mint a divatképekért; pedig azok sem sokat érnek.
 1884 VI   |                    Óh nem, óh nem. Csak a divatképekkel. Nem egyébért járatom őket,
 1885 XVIII|                   leveleken kívül még egy divatlap is feküdt az asztalon, azon
 1886 XVIII|                úgy fel szokott dicsérni a divatlapokban, ott talál lenni. Mennyit
 1887 VI   |               magát. ~- Ah, nagysám éppen divatlapokkal foglalkozik. ~- Óh nem,
 1888 I    |                   1/3, hüvelyknyi magasra divatos figáróját, e szavakat intézé
 1889 II   |              felölté, a legfelső volt egy divatszerű zsemlyeszín télikabát, melynek
 1890 XII  |                 kasszája áll egy legújabb divatú negyedrész bankóból, melyből
 1891 XVIII|                 kétségtelen. S ha éppen a divaturacshoz intézettet kapta, melyben
 1892 V    |            cselédje, hogy az maga egy kis divízió; aztán volt egy pompás arató-kaszálógépje,
 1893 I    |                   azt; pactum bilaterale: do, ut des, facio, ut facias.
 1894 V    |                ember ide vetődik, ki kell dobni a kapun! - parancsolá az
 1895 VIII |                  tájára a kezét, mennyire dobog! - ami csakugyan úgy is
 1896 XIV  |           édesanya, a föld szívét hallaná dobogni. ~- Éppen csak a déli harangszó
 1897 XVIII|                   a táncterembe. ~Corinna dobogó szívvel vevé a leveleket.
 1898 XIV  |                   azon lehetett, mint egy dobogón, az udvarra lejutni. ~ ~
 1899 XII  |                sürgönyt ő vette át. ~Hogy dobogott a szíve, hogy kigyulladt
 1900 VIII |         cilinderét, s öt ujjával kecsesen dobolgatott annak arravaló tetején. ~-
 1901 IX   |                 amit a várudvarról hangzó dobpörgés jelentett, az ebéd mégsem
 1902 VII  |                  Azt elhiszem; hanem majd dobra ütöm én, ne tessék félni. ~-
 1903 V    |                onnan; a kalapját is utána dobta. ~A vadember pedig ment
 1904 VI   |              udvarolni, még táncolni is a doctores juris, tudnak konzultációkat
 1905 Uto  |                  és rendet használó juris doctorokkal, a külhoni gazdászok, kiket
 1906 VII  |                 pythonisszái zendíték meg dodonai körmondataikat. - Legyen
 1907 VI   |             szörnyű émelygős modorral egy döcöngős költeményt, melynek címe: "
 1908 III  |              körülhordott marhahúsból egy döféssel két szeletet szúrva keresztül.
 1909 I    |              turquois-melltűvel keresztül döfve, kezein jaquemárkesztyűk,
 1910 IV   |                   elkezdé azt kegyetlenül dögönyözni; s miután laposra verte,
 1911 IX   |               Ilyen korán! - pöfögött úri dölyffel a doktor úr, pompás kronométerét
 1912 X    |                   magában Ankerschmidt -, dölyfös, mint magam. ~- Aztán, uram,
 1913 XII  |          asztalhoz, végigfutotta, magában dönögve, a sorokat ötödéből-hatodából;
 1914 XVI  |                   asszonyi szavazat és az dönt. ~A két öregúr a nagy disputában
 1915 III  |             mellbe találva, eszméletlenül döntött le az árokba. ~- Teringettét!
 1916 II   |             nyomorult élteteket veszélybe döntse, keresitek az alkalmat,
 1917 IV   |                elé. ~- Eliz kisasszony! - dörgé a lovag - Maradjon ott,
 1918 IX   |              midőn az udvarra hajtó kocsi dörgése jelenté, hogy megérkezett
 1919 VII  |          eltávozott. ~- Ördöngös fickó! - dörmögött utána Bräuhäusel úr. Ördöngös
 1920 XIV  |                   tudomásra, s több ízben dörmögte magában: "ezt pedig annak
 1921 III  |                 rajta a címiratot, tompán dörmögve: ~- Ez Eliz írása. ~Bogumil
 1922 XIX  |               fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőteti haragját,
 1923 III  |             folyosón végig haladva kezeit dörzsölé, s polkalépésben kapkodva
 1924 IX   |                doktor Grisák, finom török dohányból cigarettet göngyölgetve -,
 1925 I    |              odújában is, s megtámadják a dohánydöböze közepében. - Már ezentúl
 1926 I    |       klenódiumképpen, és soha többet nem dohányozék vala. ~Majd ismét egy másik
 1927 I    |             mondta: ~- Jól van. Nem fogok dohányozni többet. Legalább jobb étvágyam
 1928 I    |                  ember lemond arról, hogy dohányozzék, hogy bort igyék, hogy ismerőseivel
 1929 II   |                 tartott. Ha földesura nem dohányzott, azért, mert a monopólium
 1930 VII  |                 belsejük hivatalosan igen dohosnak és azonkívül egészen üresnek
 1931 VI   |                   vőlegényének. Jójcakát, doktorkám. ~Azzal otthagyta őt kocsijába
 1932 XIII |           nappalát ez foglalta el. ~Tudós doktorokat hozatott, kik a holttestet
 1933 X    |             elfojtani derültségét, hogy a doktort mint ültették a fejős székre.
 1934 XII  |                  lehet-e ez mesterfogás a doktortól, az ő megijesztésére; hátha
 1935 XIV  |        szolgálatára állok, csak ezeket a "dokumentumokat", miket magammal nem vihetek,
 1936 IX   |                kegyetlen ellensége lehet. Dolgába került a várkormányzónak
 1937 XII  |                 ki úgy látszik nincs pénz dolgában megszorulva, mert Maxenpfutsch
 1938 XIII |                   s beleavatkozik az élet dolgaiba. ~Ankerschmidt nagy hivatalt
 1939 V    |               tárklizásból hazaérve, első dolgának tartá költségkönyvét elővenni,
 1940 VII  |             ebédhez. A szegény embert meg dolgára küldik, azt se kérdik tőle,
 1941 XII  |               hogy a legjobban intézte el dolgát, s a leggonoszabb boszorkánynyomástól
 1942 III  |                   egy lábszőnyeg hímzésén dolgoznak, senki sincs jelen a szobában,
 1943 I    |                kik megtanítanak bennünket dolgozni az utókor számára. A méhek
 1944 VII  |          falatozik hozzá, anélkül, hogy a dolgozóktól azt kérdezné, hogy miben
 1945 I    |               legyen jó engemet bevezetni dolgozószobájába. ~- Dolgozószobámba? - kiálta
 1946 I    |                Hisz ez méhes! ~- Ez az én dolgozószobám, uram - szólt nyájas mosolygással
 1947 I    |            bevezetni dolgozószobájába. ~- Dolgozószobámba? - kiálta fel Garanvölgyi,
 1948 XIV  |                 Nem csupán az elemmel van dolgunk; hanem emberekkel is. Mind
 1949 VIII |               fenntartás mellett karjaiba dőljön, amint Vendelin úr sipkáját
 1950 IX   |                kis magyarázat szükséges a dologhoz. Ezt az ötezer forintot,
 1951 VI   |         pártfogolni? ~- Az nem tartozik a dologra. Azt nem is szükség híresztelni,
 1952 XV   |                akik úgy elhallgattak, egy dologról gondolkoznak. ~Leghamarább
 1953 XI   |                  Hermine testvére vállára dőlve -, csak egy gondolatom ne
 1954 VII  |                  lezárás pillanatában egy domború tetőt képeznek, s ha feltolatnak,
 1955 VI   |                    Nem tartozunk tudni. A domicílium kérdése nem a beperlő dolga.
 1956 III  |               Eliz kisasszonyra nagyszerű dorgálás várakozik. Nem akarta az
 1957 V    |               vállalkozó napszám és anyag drágasága mellett, el nem számította
 1958 VI   |             akcíza mellett. Panaszkodik a drágaságról, az ember mindig azon töri
 1959 III  |                      És itt a bujdosó jól dresszírozott szemeiből két könnycsepp
 1960 III  |                   fejemben, egész nap azt dúdolom magamban, s a verset nem
 1961 XI   |                rossz ember aztán afölötti dühében elkezdte a feleségét kínozni,
 1962 V    |             nyargaló, pokoli berregésével dühítve a szilaj állatokat; úgyhogy
 1963 IX   |                 osztani akart; nem tudott dühösködni, átkozódni. Ez a gyermekölelés
 1964 IX   |                  meg senki, hogy mit tesz dühösnek lenni, hanem most már tudom.
 1965 III  |              Gyuszival. Feltűnt előttem a dühtől kilelt arc, melyben az ifjúság
 1966 XIV  |          evezőcsapásnál jobban kitüntetve düledékeit. A félrecsúszott ablakok,
 1967 VII  |                pedig nem felelt rá, hanem dülöngélt Kampós uram vállára, mint
 1968 VII  |                   a holló, káplár uram! - dünnyögé Szemes Miska; káplár uram
 1969 XII  |               addig Straff vállat vonítva dugá kezeit lábszáröltöny zsebeibe,
 1970 II   |      szorongattatás napjaiban is megtartá dugaszban. ~Kampós úr igen ügyes gazda
 1971 XVIII|           savanyúvizes emberek, kik akkor dugaszolják a palackokat. ~Egészen így
 1972 VII  |                van ide rejtve? Mi titka e dugdosásnak? ~- Már megbocsásson, tisztelt
 1973 III  |                levelet látszott kalapjába dugdosni. Együtt jött vele Eliz kisasszony,
 1974 VII  |                 Titkolnom kelle azokat és dugdosnom, mert ha magam körül tartanám,
 1975 VII  |                   az a titkolódzás? Minek dugdosták önök ide ezen leveleket? ~
 1976 VII  |               tehát azt, parancsolá, hogy dugjam el azokat valahol a házon
 1977 VII  |                protokollumot oldalzsebébe dugni minden feljegyezhető adat
 1978 I    |                   lehordja; s ha le talál dűlni, ott hagyom a romjait feketülni. ~
 1979 I    |               megyek sehová. Legalább nem dűlök fel a kocsival az úton. ~
 1980 XIV  |             futottak mind az út felé, s a dűlőutaknál porfelleget vert a szekerek
 1981 XIV  |                   sietséggel evezett el a dúlt kastély előtt, s már-már
 1982 XII  |                  az egyik szék támlájának dűlve. ~- Mondhatom, hogy nehezen
 1983 Uto  |           legrejtélyesebb módon eltűnt: a Duna hullámai vetették ki a szigetparton,
 1984 XV   |                Máskor is az volt, de most duplán. ~- Csak azt az egyet sajnálom,
 1985 III  |                   kondás, finom drótcsövű duplapuskákkal volt ellátva, a kastély
 1986 IV   |                megmondom. Valaha egy szép duplapuskát kaptam a tekintetes úrtól,
 1987 IV   |                   a kolnába, hozza haza a duplát; mire hazaér, én küldök
 1988 IV   |                    hogy "herein", azzal a durcás tréfával nyitott be az ajtón,
 1989 X    |             alkalmunk lenne egymás iránti duzzogásunkat kifejezni, miután én nehány
 1990 X    |                nem szabad, hanem egymásra duzzognunk akármennyit. ~- Azt is csak
 1991 XII  |           másodperc alatt ismét haragosan duzzogó fancsali képpé. Az jutott
 1992 XI   |             szenvedései iránt! Ott azután duzzogva járt alá s fel egyedül,
 1993 I    |                  míg Garanvölgyi egy üres Dzirdzon-kasra telepedett le a doktor úrral
 1994 VI   |                 hírével Nro 3.; várnak az ebéddel; hadd jöjjön már a Nro 4. ~
 1995 III  |                 szerencsétlen, jöjjön be, ebédeljen velünk - mondá a lovag,
 1996 IX   |                  vagyok érdemes, mert már ebédeltem. ~- A mennykőbe, ön fődolognak
 1997 VII  |                  nekik! Ők leülnek a kész ebédhez. A szegény embert meg dolgára
 1998 VII  |               addig, amíg tisztelt uraink ebédjöket végzik. ~- Igen! Könnyű
 1999 XV   |                  vissza Aladár. ~Ezzel az ebédlő felé siettek, melyhez egy
 2000 I    |            kössetek a szájukra ezeknek az ebeknek, ti semmirevalók! ~Azzal
 2001 VII  |           horkanta reá: ~- Azt a bizonyos ébenfa ládikót, amibe ön szokott
 2002 VII  |                  észrevenni. A szekrényke ébenfából volt. Legalább fekete volt,