Fezejet

 3003 XV   |                  azon ösztönéből, mely az érző lelket a szenvedők felé
 3004 XV   |      ismeretségünk nagyon régi keletű. Én Erzsi kisasszonynak régi lekötelezettje
 3005 XV   |               kalapja az árpabokrétával s Erzsikéé a vadrózsabimbókkal. Garanvölgyi
 3006 XI   |                 Hermine ismét súgva szólt Erzsikéhez: ~- Kérd meg atyánkat szépen,
 3007 XV   |                volt az? - kérdezé Aladár, Erzsikére tekintve. ~- Óh semmi. Tréfa -
 3008 III  |               lenni. Egyébiránt "lojális" érzületét nyilvánossá tenni nem mulaszthatá
 3009 VI   |                   ő maga írjon szívreható esedezést annak az embernek a szabadsága
 3010 XIV  |                   azt a felborulás minden esélyével. ~Ankerschmidt arca e szóra
 3011 XIV  |               kivonatban iparkodott a nap eseményeit előadni, azalatt a két csónak
 3012 IX   |                 új bizalmat merítettek az események folyamához, s siettek ajtót
 3013 VII  |                  leend később kiderülendő eseményekkel, a palackok hivatalosan
 3014 VIII |                 igazi okot, mely e sajnos eseményt előidézte; kimondjam? ~-
 3015 XVII |                    testén, lelkén, meg az esernyőjén kívül semmije a földön;
 3016 XI   |              tudnia minden egyes szalonka esetének történetét, mit a leányka,
 3017 XII  |               amit csak szükséges árverés esetére bízott rá védence; ha eszünkbe
 3018 II   |                 el is felejtette az egész esetet. Azt gondolta, valami ég
 3019 IX   |                  is el lehet kegyednek ez esetnél veszíteni. - Kérem, ne szakítson
 3020 VIII |                 másnak bemutatni, mint az eskető papnak. Ezt ne tessék elfelejteni
 3021 XIV  |                   naptár minden szenteire esküdve bizonyítá Kampós uram; oly
 3022 VII  |                  tette tenyerét, s ujjait esküre emelve, valami rettenetest
 3023 IX   |              csakugyan ő volt, hát nagyot esküszik a kalendárium minden szent
 3024 III  |                    s égre emelt szivarral esküvék, hogy ő nem alakoskodik,
 3025 XII  |               állítá, kinél a mondott szó esküvel egyértékű, hogy de már ezen
 3026 VIII |                   mondanivalókat. Hogy az esküvésnek még ma éjjel kell megtörténnie
 3027 VIII |     türelmetlennek lenni, mint annak, aki esküvőre készül. ~Jaj, de azalatt
 3028 II   |                   ha majd egyszer tudtára esnék, hogy ki volt az, akinek
 3029 XVIII|       gyorskocsira, nem lát egyebet, mint esőcsapkodta ablakot, s azon keresztül
 3030 XI   |           Hubertre, ki oly bosszúálló; az esőre, amire semmi szükség, s
 3031 XIV  |   rőzseemelgetéstől, kalapja formátlan az esőtől, s hangja rekedt a kiabálástól. ~
 3032 X    |              egyik rabságból a másikba ne essél. Nem tanácsolom, hogy a
 3033 III  |                   Quelle heure est-il? Il est midi!" ~- Eliz! - rikolta
 3034 III  |                  fait froid. Quelle heure est-il? Il est midi!" ~- Eliz! -
 3035 XIV  |               világosabban rajzolódtak az estderűnél. Nemsokára az is kivehető
 3036 XI   |                  Erzsike. - Hova indulnál estefelé? Mi nem eresztünk. ~- Teringettét,
 3037 I    |                   korán beállt téli ködös estéin egy nagyon szomorú esztendőnek,
 3038 VII  |                kocsis lovai közé vagdalt; esteledni kezdett az idő, a láthatár
 3039 VI   |                 se tudja; nem mint falusi estélyeken, hogy elébb felveszi a bundát,
 3040 XI   |                  nekem szántál, azt hagyd estére, aztán mikor az én részemre
 3041 XIV  |                   a távoli falvakból méla estharangszó tévedezett a Tiszáig; a
 3042 II   |            rendesen végezni, hogy: "Nono, eszem én még szőlőt lágy kenyérrel!" ~
 3043 XII  |              vagyok; sőt inkább nagyon is eszemen vagyok. Mit gondol ön doktor?
 3044 XIX  |           megválasztják Ádám urat, egypár eszemiszom legényen kívül nincs egyéb
 3045 IV   |                  jószívű, derék, bátor és eszes, büszkeségem, gyámolom;
 3046 VI   |                jogalap megvan hozzá: az ő eszességének köszönheti, hogy a vitalitiumképpen
 3047 VII  |                  hallani "ügyetlenségről, eszetlenségről stb."; szerencséje hogy
 3048 IX   |                  nem ismerni a nőírást és észjárást. ~Aladár elgondolkozott,
 3049 XIV  |            tapasztalá, hogy nagyon jó kis eszköz ez hozzáértő kezében. A
 3050 XVII |           meggyőzze, utoljára tartogatott eszközhöz folyamodék: azt mondta,
 3051 I    |                    hogy "personalhaft"-ot eszközölnek ki ellene; de amikkel ő
 3052 VI   |                fogolynak akarok kegyelmet eszközölni. ~- Ah, ez igen szép, ez
 3053 XIX  |                   hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve,
 3054 VII  |                  Gyuszinak sok bámulni és észlelni valója maradt, sehogy sem
 3055 XII  |                  hogy őkörüle forognak az eszméi. ~- Hiszen semmi baj sincs
 3056 XI   |              szólt Erzsike, hogy testvére eszméinek más irányt adjon, s azzal
 3057 XIII |        ellenvetéseket, neki olyan kedvenc eszméje volt az. A lombos fűzfák
 3058 Uto  |                  valóság. ~Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta. ~
 3059 XV   |               eleget tudott már. E hír új eszméket öntött szívébe. Nem a birtok
 3060 XII  |              elájult, még most sem bírták eszméletre hozni. ~A postaállomáson
 3061 II   |                 odáig eljutott, addig nem eszmélt a makrokozmosz tárgyaira.
 3062 XI   |            felkeresi, boldog utána, kitől eszmélve irtózik, kire gondolni fél. ~
 3063 IX   |                  Maxenpfutsch. Van egy jó eszmém ön számára; de amit elébb
 3064 VII  |              összehasonlítá vele. Micsoda eszmeszegény, nyaktekert, legalázatosabb,
 3065 Uto  |           dac-váráig? ~Ez azonban csak az eszmét költötte; az alak, ki Ankerschmidt
 3066 XI   |                  ki mert jönni, nehogy az észrevegye szemein, hogy sokat sírt.
 3067 III  |               könnyeit, nehogy a cselédek észrevegyenek valamit, és legyen arról
 3068 III  |              lövellt a kétkedőre, Bogumil észrevehette, hogy itt Eliz kisasszonyra
 3069 IX   |                   sohasem lesz szabad azt észrevennie, hogy ez adott szót megtartani
 3070 V    |                  meg ilyesmit, mert amint észreveszik a közeledésüket, egyik kanász
 3071 XV   |                   oldalról is a kedvetlen észrevétel. Maga Ankerschmidt is megrestellte
 3072 X    |               nélkül hazamehet. Ha valami észrevétele volna, azt mondja meg; majd
 3073 VII  |                  félelmesnek tetszik. ~Ez észrevételeket összevissza a missz és Hermine
 3074 I    |            alkalmat: az emberrel legalább észreveteti, mint a köszvényes titillációk,
 3075 VIII |             gondoskodni fog, hogy a missz észrevétlen kimehessen és visszajöhessen
 3076 VIII |               szükséges missz Natalie-nak észrevétlenül eljutni a direktori lakba;
 3077 XIV  |                   ott, ami hibát a mérnök észrevett, azt ne lássa meg. Ha az
 3078 II   |                  ajtajánál még megállt, s észrevevén, hogy a jámbor férfiú szemei
 3079 I    |                 estéin egy nagyon szomorú esztendőnek, midőn egynéhány millió
 3080 VII  |               volt az. Mind két-háromszáz esztendős dolgokról tudósítottak azok,
 3081 XIX  |                mint minden ember, aki tíz esztendőt töltött ezen a mi földünkön. ~
 3082 III  |                hogy bár ezelőtt egynehány esztendővel a háziúr maga is aprította
 3083 VII  |                   ilyen ládát kapni ám az esztergályosnál Pesten sokat, s nem hiszem,
 3084 I    |                autorok voltak azok; Blair esztétikája; néhány gazdászati mű s
 3085 XII  |             esetére bízott rá védence; ha eszünkbe nem jutna, hogy néha az
 3086 VII  |              tartá, s magát benne egészen etablírozta, e sürgős birtokháborítási
 3087 VI   |            kedvetlenül könyökölve egy kis etazserre. ~- Nagysád vendégei már
 3088 II   |                  lélek a háznál, vette az ételes kosarat, vitte a sötétben
 3089 II   |                   megtudnák! A betyárokat étellel tartani! Ahelyett, hogy
 3090 IX   |                   amiben valami van, amit ételnek hínak. Aladár pedig azt,
 3091 IX   |            teljesítsd. Én szobámban fogok étkezni egyedül, míg atyám hazajön.
 3092 VII  |                 kutya, este meg lefeküdni étlen, mint a ló, éjfélkor megint
 3093 VII  |                  kutatni reggeltől estig, étlen-szomjan. Ez nem tréfa! Ilyen enyelgések
 3094 I    |               senkivel. ~És aki jártas az etnográfiában, az tudni fogja, hogy mikor
 3095 VI   |                minden cseresnyét magostól ettem meg. Tehát csak iparkodjék,
 3096 I    |          dohányozni többet. Legalább jobb étvágyam lesz. ~És azzal fölviteté
 3097 XV   |                  a Karib-sziget lakójának étvágyától, ki a hozzá menekült hajótöröttet
 3098 VII  |                hivatalos újságban s aztán Európa-szerte hirdetés, hogy ő volt az,
 3099 II   |                 megtud tőlük mindent, ami Európában történik, amit az újságok
 3100 Uto  |             jellemalakjai. ~Közel negyven éve már annak, hogy ez a regény
 3101 III  |            embernek jó, ha többet is lát. Evégett lábhegyen is szokott járni,
 3102 XV   |                 csak kötelezettség, s aki éveinkben Magyarországon terjedelmes
 3103 IV   |            bocsátám, ő bűnhődik, ifjúsága éveit négy fal között fonnyasztva
 3104 II   |              helyekről tízezer pengőt húz évenkint. ~Ádám úr elmosolyodott
 3105 X    |             máltai lovag? Fiatal, harminc éves ember. Aztán nem is titok
 3106 X    | untersuchungshaftot, s hált a priccsen és evett porkolábkosztot. ~Tudott
 3107 XIV  |    Ankerschmidt-kastély romalakja, minden evezőcsapásnál jobban kitüntetve düledékeit.
 3108 XIV  |                 kellett tenni a kézből, s evezőhöz nyúlni. ~- Sokkal gyorsabban
 3109 XIV  |                 azzal nyugalomba hozta az evezőlapátot, s odatartotta a kis menekvőnek. ~
 3110 XIV  |                 teteje meggörbült; minden evezőnyomás, mely közelebb hozta a tárgyat,
 3111 XIV  |                  örült nagyon, hogy egyik evezőnyomásról a másikra nem látja ezt
 3112 XIV  |            vesztegetett több szót, nehány evezőnyomással parthoz állítá a csónakot,
 3113 XIV  |            pillanatban felkapaszkodott az evezőre, s azután meg-meggondolt
 3114 XV   |                  fel a csónakot. ~- Merre evezzünk? - kérdé Aladár. ~- A régi
 3115 VII  |                úrfi levelei, miket minden évnegyedben ír Ádám úrnak *steinból,
 3116 II   |       rendelkezésre állanak, órát, fésűt, evőeszközt, törülközőket biztos helyre
 3117 IV   |                  Kufsteinban ül, tizenkét évre elítélve. Ha velem marad,
 3118 Uto  |                  hogy ez az egész regény, évtizedekkel az ő születése előtt, valóban
 3119 VI   |                fölött a doktor úr van par excellence kitüntetve, ő csaknem mindennapos
 3120 I    |              vagyok. ~- Engedelmet kérek "excellenciádtól". ~- Óh kérem; engem csak "
 3121 VII  |                 már azt csak engedjék meg excellenciátok, hogy ha valaki érdemetlenné
 3122 X    |              Tacitusát, midőn Kampós uram exiliumából megérkezék. ~Nagy zajjal
 3123 XII  |                Straff úr, e barátságtalan expedíció után, amint a lökés közben
 3124 V    |                    jét ezúttal ő írta be "expens-notái" közé Ankerschmidt lovag
 3125 VI   |                  ügyvédi fáradság s egyéb expenzák hozzáadásával szerelmi keresetet
 3126 III  |                 összeakad, kétségtelen az explózió! ~Ezek jól összekerültek. ~
 3127 XII  |                    Doktor Grisák leült és extempo fogalmazott. ~- Helyesli
 3128 VII  |                  rögtön Bräuhäusel úrnak; extrapostának adatik; sietség ajánltatik. ~
 3129 VII  |       felbontogatni, megnézegetni: ha nem ez-e az, amit meg kellett találni.
 3130 X    |                veszedelemből szabadult ki ezáltal; ahogy a következés majd
 3131 IX   |                hozzá képest; aki még csak ezekben végezte a kurzust, az ne
 3132 XIX  |                  után. ~És szokás szerint ezekből lesz a legbuzgóbb hazafi.
 3133 VIII |                  torzképeket előállítani. Ezekért rendesen szidást kap. Legnagyobb
 3134 I    |                   a kezét, azt tanácslom, ezekre a birkákra. A kliense ugyan
 3135 VI   |          állhatatosan ülve marad, mint az ezeregyéjszakai kőlábú herceg. ~- Ugyan
 3136 V    |           uzsorása a magyar embernek, aki ezeres kamatot fizet a kölcsönadott
 3137 VII  |             láthatlanokká tegyen, mint az ezermester japonicája. ~Egyszerre csak
 3138 XIV  |              kérem alássan. Első hónapban ezernyolcszáz forint fizetést kínáltak
 3139 XII  |           ötezerötszázat Maxenpfutschnak, ezerötszázat apró-cseprő hitelezőknek,
 3140 I    |                   levő fekvő vagyona van, eziránt a bitorlót megintetni, megperelni,
 3141 X    |              kiugratott, majd elfogott az ezredem közepén. ~- Hogyan? Ön lett
 3142 VI   |                 át; mindenben részt vett, ezredes is lett a magyaroknál; ebből
 3143 III  |                maradt előtte.) ~- Micsoda ezrednél szolgált ön? - kérdé a lovag
 3144 V    |              hajtva maga előtt a prücskök ezreit, egyszerre valami ismerős
 3145 II   |                eddig az ő meggyőződésében ezüstöt képviselt, az ezentúl csak
 3146 II   |                 kihúzott belőle tíz darab ezüsttel, arannyal cifrázott öt forintos
 3147 II   |                   méltánylatot keresve. ~"Ezúttali" neve volt Marczián Richárd.
 3148 IV   |               kell neki, miért nem írják "f"-fel. ~Ankerschmidt látva,
 3149 XIV  |                   ladikot, mely egy darab fából vájt lélekvesztő volt. ~-
 3150 V    |                csatlakozni, ahová pedig a fácányos kerülőit mind elhajtották. ~
 3151 I    |         bilaterale: do, ut des, facio, ut facias. Méltóztatik emlékezni,
 3152 I    |            összehasonlíttatni mindjárt in facie loci, ahol in flagranti "
 3153 I    |                   bilaterale: do, ut des, facio, ut facias. Méltóztatik
 3154 III  |              megette úgy, még citromot is facsart rá. ~- Szegény ifjú! - sóhajtott
 3155 I    |                  felett. - S ha mégis via facti elfoglalná azt tőlem a Ritter
 3156 XIV  |              alkotmány" volt az: egyetlen faderékból vájt csónak, egy csáklyával,
 3157 II   |               kényelmetlenül érzé magát e faggatásra. ~- Aztán szarvasbőr topány?
 3158 XV   |           szüntelen azzal a szarkazmussal faggatta, hogy "Mikor indul már a
 3159 XVII |                egymást keresztkérdésekkel faggatták: hogyan volt ez, hogy történt
 3160 VII  |                vitte a generozitást, hogy fagylaltot is parancsolt, de ami szerencséjére
 3161 XIX  |                   s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen
 3162 VII  |              hozzá. - Hadd álljon addig a fagyon a sok nagyságos úr. ~Mikucsek
 3163 XIX  |                 köde ült minden kedélyen, fagyva volt minden reménység, korán
 3164 XIV  |                    hogyan kell a tutajt a fahengereken a vízre ereszteni, s azután
 3165 III  |              Horatius Cocles, egyedül egy fahídon, mely a mély Hernádon átvezetett;
 3166 XIV  |                 az ki a vízből; legszélső fái már a vízben áztatták lábaikat. ~
 3167 I    |       ellenállásnak". ~A mindent "laisser faire" következtében majd a hámos
 3168 XII  |             biztatás, mint a beteg lónak. Faites vos jeux, messieurs! ~-
 3169 VII  |               hiszem, hogy ennek a puszta fájáért fáradtak volna ide. ~Ez
 3170 V    |              hozta Angliából, yorkshire-i fajból. Azóta felszaporodtak vagy
 3171 VIII |             megosztani egy szeretett férj fájdalmait, szenvedéseit! Ez a legdicsőbb
 3172 VIII |            kegyedé. ~- Óh nagyon! - szólt fájdalmasan elforgatott szemekkel, s
 3173 XVIII|                   Hisz ki érezhetné annak fájdalmát, ki családja legkedvesebb
 3174 III  |               meggátolni. A visszafojtott fájdalom érzetével vevé kalapját,
 3175 XII  |                összpontosult mindaz, amit fájdalomban, szégyenben és megbosszulhatlan
 3176 IX   |                  midőn az ehelyett bénító fájdalommal hajtá homlokát tenyerébe,
 3177 I    |                    tán most mi is "román" fajnak passzírozhatnánk, s hogy
 3178 II   |                azt soha, kivált falun. ~- Fájt szegénynek nagyon a lába
 3179 VII  |         emberséges csendőrkáplár ajkairól fakadának, kinek feladata volt Kampós
 3180 XI   |                      No, de azért csak ne fakadj ríva! Hiszen nem téged vert. ~-
 3181 IX   |              létére nem szégyenlett sírva fakadni, s dugta mindenfelé a puskáját,
 3182 XV   |                 amint szívéből eredetileg fakadt. ~- Itt maradok hát egy
 3183 I    |                 papír is volt és egy nagy fakalamáris, melybe szárnyig bele volt
 3184 XIV  |                tovább, elébb hold-, aztán fáklyafénynél. ~- Mi sem hittük volna,
 3185 XVIII|                tűzkígyóként úszott tova a fáklyás csónak, énekes hajósaival;
 3186 XIV  |                  dűlt ablakok, a szétvált falak repedéseit lehete látni;
 3187 XIV  |            félrement minden boltozat. S a falakon akkora repedések támadtak,
 3188 II   |                 honfitól megsajnáltátok a falat kenyért, s kaput zártatok
 3189 IX   |               lett légyen akármi, a végső falatig el szokta költeni, s miután
 3190 VII  |                   aki csak néz és néz, és falatozik hozzá, anélkül, hogy a dolgozóktól
 3191 VII  |                   kulacsból iszogatott, s falatozott paprikás szalonnát a szűre
 3192 VIII |                  egy csengettyűhúzó van a falba alkalmazva, mely a cselédszobába
 3193 VIII |                  susogá Vendelin úr, ki a falhoz lapulva állt, s karját nyújtá
 3194 III  |              Hajfürteit, nyakkendőjét egy fali tükörből rendbeigazítva,
 3195 V    |           yorkshire-i sertését ellopták a fallal körülkerített udvarból. ~-
 3196 VII  |                jött a szobák padlója, azt falmentében szálanként nagy műértelemmel
 3197 XIV  |                  lepte téren. Az ősi vert falnak most tűnt ki a haszna; olyan
 3198 VII  |                  azt se kérdik tőle, hogy falt-e már valamit. Egész nap szaladni,
 3199 X    |     hetivásárosokhoz, ott lelt mindjárt a falujából való embert, azzal megalkudott,
 3200 III  |                kastélyom volt és tizenkét falum. Az mind elveszett; de mi
 3201 XIV  |                 mondja, hogy árvíz lesz a falunkban, hát akkor az lesz; mert
 3202 X    |              alatt beszaladgálta az egész falut, s nem nyugodott meg addig,
 3203 X    |             hírnök kérdezősködött a másik faluvégi kastélyból, ha itthon lesz-e
 3204 V    |                 úr egyre járta a szomszéd falvakat munkásokért, és minden este
 3205 XIV  |                    Azok a legközelebb eső falvakba vannak rendelve, mikhez
 3206 XIV  |               volna hova? ~- Mit tudnak B*falváról? - tudakozódék aggodalomteljesen
 3207 XV   |               erősíté kasznár úr. - Egész famíliája a kenyerünkön osztozik;
 3208 XIX  |              tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép
 3209 II   |                   nekivetette a hátát egy fának, szembeállt velök; hetet
 3210 XII  |                   ismét haragosan duzzogó fancsali képpé. Az jutott eszébe,
 3211 IX   |                  Natalie. ~Doktor úr igen fanyar képpel fogadta. ~- Kedvesem,
 3212 VII  |                  amit keresni kell? ~Nagy fanyarodtan nekiálltak a vizsgáló férfiak,
 3213 XIV  |                 Ankerschmidt Aladárhoz, a fanyársra szúrt szalonna zsírját csepegtetve
 3214 XIV  |           apacsúrját, mely magasan áll ki fanyelével a vízből; - most mindez
 3215 X    |                 semmink sincs a földön, a fára kívánkozzunk. Megélünk a
 3216 XV   |               arra magyarázta, hogy a nap fáradalmai után nyugalomra vágyik,
 3217 VII  |                  azt kérdezné, hogy miben fáradnak; a kutatóktól azt, hogy
 3218 VI   |                   akkor nem is kell önhöz fáradnom. ~- Óh kérem, de legyen
 3219 IV   |          gazdasági számadások befejezésén fáradozott, midőn Ankerschmidt lovag
 3220 XV   |                 én szegény legény vagyok, fáradsággal keresem a kenyeret. Ezek
 3221 II   |                  múlva kipirult arccal, s fáradságtól elfulladt kebellel, mint
 3222 XIV  |                   őrködni. Aladár, mint a fáradtabb rész, előbb dűl le pihenni;
 3223 VII  |               hogy ennek a puszta fájáért fáradtak volna ide. ~Ez bizony igaz. ~
 3224 IX   |                toll, a festéshez ecset, a faragáshoz véső szükséges, és azt mind
 3225 III  |                  elképzelni. Az a hetyke, faragatlan táblabíró micsoda kihívó
 3226 IX   |              képecskéket festegetni, apró faragványokat készíteni. Ön ezzel nem
 3227 VII  |     szubalternusai ellenében is. A csinos faragványú ládikó természetesen nagymértékben
 3228 VII  |              ilyen hitványságokból, s ide fárasztanak bennünket, és engednek kutatni
 3229 I    |                birkákat. Egyébiránt - nem fárasztom az urat a szobámig, itt
 3230 VI   |              nincs, mint ha valami jámbor farmernek elveszett a lábas jószága,
 3231 VII  |                   haragos vitéz lehúzta a fáról, s gallérjánál fogva bevitte
 3232 V    |                  ha úgy maradt is, mint a fárul leesett veréb; másik esztendőben
 3233 XIV  |                  a mérnököt a leköltözött fasinákon keresztül rőzsekunyhójáig,
 3234 V    |                  s felszedte kártyáit. ~- Fatál; ilyen kártyákat osztani
 3235 VI   |                 lenni sokkal kegyelmesebb fátum, mint lenni azon asszonyság
 3236 II   |   szegénylegényeknek. Jámbor bujdosó, aki fátumát kerülgeti, s úgy húzza a
 3237 IX   |                 kiálta a szemérmes hölgy, fátyolát még sűrűbbre húzva arca
 3238 III  |                  némi ábrándos mélasággal fátyolozva, s annak a gödrös álla,
 3239 VI   |           percentet jövedelmeznek, s Jove favente 8-at is hozhatnak. Ebből "
 3240 I    |             idézteti az embert, bízván a "favor in judice" most kedvező
 3241 XIX  |                   csak azon az egy helyen fázik. ~Van aztán egy napja a
 3242 XI   |                  a füvet, s a napsugártól fázom. ~- Nézd, az ibolyák már
 3243 VII  |              verte az inát, amiben nagyon fázott volna, ha egy nagy tarka
 3244 XIV  |              jeles jogmaxima szerint: "si fecisti, nega." - Tudja, édes kasznár
 3245 IV   |            mosolyogni, fejét illegetni és fecsegni, s e négy másodpercnyi komoly
 3246 XIV  |             Szerencsére a szérűskert erős fecskerakással van kerítve, s a ház előtti
 3247 XIV  |                   a restelkedésig viszi - feddé az ifjút a lovag úr -, hogy
 3248 V    |                   szűrét félvállra vetve, feddő hangon tanítá az új földesurat
 3249 X    |           lágysága keresztülérzett, szólt feddőleg: ~- Fiatalember, valami
 3250 XIV  |                      hogy még a nevét sem fedezé föl a jámborok előtt, akik
 3251 VI   |                  szerencsésen a hadastyán fedezete alatt. ~Ankerschmidt egy
 3252 V    |             Straff nagyon gonosz dolgokat fedezett fel. ~- S azt nem tudja
 3253 III  |                  meg a lovag, csak később fedezte fel az ócska kastéllyali
 3254 VII  |                kívül semmi titokszerű sem fedeztetett föl. ~Ezután került a sor
 3255 III  |               gazdasági épülete cseréppel fedezve; pálinkafőzője, hizlalói,
 3256 IV   |                 az egy alkalmatlan a házi fegyelemtartásban, hogy ott többnyire a nők
 3257 XIV  |               most megint alsóbb fokozatú fegyencházi fogságba kerülni. ~Már ez
 3258 III  |                   együtt; hogy hol vannak fegyverei, titkos levelezései; siessen
 3259 III  |   legveszedelmesebb titkaikat, hol vannak fegyvereik elásva, kikkel korrespondálnak
 3260 IV   |                   mennykőbe, ez rossz. Ön fegyvereket rejteget? Mi célra? ~- Tudom,
 3261 IV   |               hazaér, én küldök önnek egy fegyverengedélyt, nálam van egypár, hivatalnokaim
 3262 V    |            állatorvos, mindhárom fel volt fegyverezve szuronyos puskákkal, hogy
 3263 X    |                   vagyunk. ~- Igen hosszú fegyverszünetre. ~- Az igaz. Verekednünk
 3264 III  |                egykori ismerőseit, köztük fegyvertársait is, mint ellenségeket látta
 3265 IX   |             riadalt Gyuszitól, ki maga is fegyverviselő strázsa létére nem szégyenlett
 3266 IV   |                  támasztva, mint egyedüli fegyverzet. Most tehát újra felakasztá
 3267 IX   |                  adta! Hát éntőlem minden fehércselédet az ablakon visznek ki, nem
 3268 XIII |                 hanem aztán mikor ott van fehéren, némán, halottan, s zárt
 3269 VII  |          fegyverét, a csizmaszárba dugott fehérvári bicsakot elővoná, s rendületlen
 3270 IX   |                   jöttem Bécs felé, hanem Fehérvárnak. Nos, mi újság itthon? ~-
 3271 I    |              szólt az öregúr, oly együgyű fejcsóválással, hogy a doktor kezdett kétségbeesni
 3272 XVII |                Pál. ~- Te voltál? - szólt fejcsóválva Péter -, még ez is te akarnál
 3273 IV   |      Ankerschmidtnek megint kezdett már a fejébe tódulni a vér. ~- De uram,
 3274 XIV  |                  agancsai, az őzünők okos fejecskéi meg sem rebbentek az emberi
 3275 XIV  |             irányban lehete látni ez úszó fejecskéket, amint a vizet átszelték,
 3276 XV   |                    Akkor aztán törheted a fejedet, hogy mit kezdj vele előbb:
 3277 V    |             levagdalta ugyan az árpának a fejeit, de a repce bugáit meg éppen
 3278 VI   |     pipereárusnőnek megparancsoltam, hogy fejékemet senkinek se mutassa meg,
 3279 III  |                  úrnőim. Csak egy szavuk, fejem legördül, hatalmukban vagyok. ~
 3280 III  |                 aztán a dallam megragad a fejemben, egész nap azt dúdolom magamban,
 3281 VII  |                   velem. Mennyi díj van a fejemre téve, káplár uram? ~- Halva
 3282 II   |               szépen lekapta a kalapját a fejéről, mintha éppen csak feledékenységből
 3283 IV   |                   Ankerschmidt némán inte fejével, s csak hosszú bajuszát
 3284 VII  |              átszolgáltatá, elég biztosan fejezé ki, hogy védelmezni nem
 3285 III  |                   mint ő maga, mintha azt fejezné ki vele: hogy hiszen itt
 3286 XI   |          kíváncsiság nagyobb nála, mint a fejfájás, ez jó jelenség; hát más
 3287 VI   |              szerelmi kötelezettség ennyi fejfájást okozott. Míg aztán a lépcsőkön
 3288 IX   |               mondta féloldalra fordított fejjel kacsintva Grisák úr. - Gondolja
 3289 Uto  |                 melyben történetem meséje fejlődik, annyira híven ecsetelni,
 3290 III  |           örökösen konspirációkon törik a fejöket. Engemet is felszólítottak,
 3291 X    |                   doktort mint ültették a fejős székre. A többit, amit mondott,
 3292 V    |              pálinka, két icce bor minden fejre, reggel szalonna, kenyér,
 3293 VIII |                 elengedék a vacsora utáni fejszámvetést. Minthogy ma jól viselte
 3294 IX   |              fizetni. Isten neki! Veszett fejszének a nyele! ~- Így ni; mármost
 3295 I    |                 ennyi szórejtvényhez. Nem fejtené meg doktor úr ezt a charádát,
 3296 XVIII|                kik a felső szoknyájukat a fejükre kerítették. ~Legnagyobb
 3297 II   |                Titkainkat kémekre bízzuk, fejünket orgyilkos kezébe hajtjuk
 3298 XIV  |             tervvel; másnap délben, éppen feketekávé után ellátogatott Kampós
 3299 VI   |                   csak meg kellett inni a feketekávét szaporán, s igyekezni vele
 3300 I    |               dűlni, ott hagyom a romjait feketülni. ~Doktor Grisák most kezdte
 3301 XII  |                kellett azt várni, nehezen fékezhető türelemmel. ~Úgy járt azután
 3302 IX   |                alszol. ~- Jaj. Az a missz fekhelye. ~- Csitt! Ki kérdte? Nappal
 3303 VII  |                   vijjogva riadt szét ősi fekhelyéből, s vaktában iramodott holt
 3304 VII  |                ott ülök, melletted, hideg fekhelyed előtt s láncod egyik végét
 3305 XIV  |            Ankerschmidt, Aladár elhagyott fekhelyére leheveredve. - Tudott ön
 3306 IX   |                akkor Aladár is leszállt a fekhelyéről. ~- Parancsára állok. ~-
 3307 XIII |                választotta ki leánya örök fekhelyét, ahol a fűzfák úgy szeretnek
 3308 XIV  |                   első kiáltásra felriadt fektéből, s amint szemeit felnyitotta:
 3309 IV   |          sárkányát megpróbálgatá, arcához fektette, ha ismerik-e még egymást,
 3310 XVIII|                 fognak vissza. Akár le se feküdjenek addig. ~A leveleken kívül
 3311 XVIII|                   mutató víztükör fenekén feküdni s egyike lenni azon bolygó
 3312 VIII |                  te ostoba, én még le sem feküdtem. ~- Én sem, de azért reggeledik. ~-
 3313 XI   |                  látta Ankerschmidt lovag fekünni betegen, eszméletlenül,
 3314 XIV  |             mégpedig hivatalosan. Íme itt feküsznek a partra kihúzott pilóták,
 3315 XI   |                ott virradt meg a küszöbön fekve. ~- Ejnye, az akasztófáravaló! ~-
 3316 IX   |                  ön uram - szólt az ágyon fekvőhöz, odasietve hozzá, s megfogva
 3317 VII  |              hivatalos motozás történt. A feladás a te munkád volt. Én feladóval
 3318 VII  |                  motozás történt, úgy azt feladásnak kellett megelőznie. Feladó
 3319 XI   |               hogy tisztábban felfoghassa feladatát; s aznap aztán későn estig
 3320 VII  |            feladásnak kellett megelőznie. Feladó pedig csak egy ember lehetett:
 3321 VII  |              feladás a te munkád volt. Én feladóval egy házban nem lakom. Jobbra
 3322 III  |                 az orrát, azután messzire felágaskodva szemöldökeivel, elkezdé
 3323 XII  |       Maxenpfutsch úrral, erre aztán akár felakasszák önt. ~Straff úr olyan hidegvérrel
 3324 IV   |               fegyverzet. Most tehát újra felakasztá régi helyére a becses útitársat,
 3325 III  |        üldözésétől. (Megint kanál leves.) Feláldoztam mindenemet. Végre életemet
 3326 VII  |                  vagyok! - szólt a kondás felállva egész magasságában a lócáról.
 3327 VI   |       hízelegjetek magatoknak azzal, ifjú felbodorított hajú polgártársak, mintha
 3328 II   |                    körszakálla sima állát felbodorítva sövényzi körül, arca piros,
 3329 VII  |                egyik levelet a másik után felbontogatni, megnézegetni: ha nem ez-e
 3330 XII  |                   Erzsike eléje mutatta a felbontott sürgönyt, s csak ennyit
 3331 VI   |                contumaciam semmiseknek és felbontottaknak nyilatkoztatnak." ~- Lehető
 3332 V    |              pecsét alatti válasz, melyet felbontván, nagy megnyugtatására olvasá
 3333 XIV  |              erősen szerencséltetve azt a felborulás minden esélyével. ~Ankerschmidt
 3334 XIV  |                 kulcsárnak szólít - mondá felcihelődve Kampós uram, s még egyszer
 3335 V    |                 Itt a kezem rá. ~A kondás felcsapott Maxenpfutschnak, aztán vette
 3336 IX   |                 hogy az ügyvéd szobájában felcsapta kalapját a fejére; maga
 3337 VII  |                 bal szemét, hogy mindjárt feldagadt a képe; a zsebkendőjével
 3338 IX   |               beleszúrni a villáját, hogy feldarabolja. Felkelt tehát a causeuse-ről,
 3339 VII  |       összecsatoltatni; csupán arra kérve feldíszítőjét, hogy majd aztán, mikor
 3340 V    |                   a súlykereket, az aztán feldobta őt a levegőbe, mint egy
 3341 XII  |                 egyszerre valaki félöröm, féldüh hangján az őgyelgőre, s
 3342 XII  |               írásba adja, miszerint kész felében kiegyezni a váltó követeléseire
 3343 V    |               hogy Ankerschmidt lovag nem feledékeny ember. ~Csak, mikor már
 3344 II   |                fejéről, mintha éppen csak feledékenységből maradt volna az fenn. ~-
 3345 XVI  |               percben átjöhet hozzánk. ~- Feledi ön, hogy nekem fogadásom
 3346 XIII |              halottan, s zárt ajka szól: "feledj hát!" akkor nehéz azt elviselni. ~
 3347 XV   |                  képez a nagy világban, s feledteti, hogy micsoda szerencsétlen
 3348 XV   |               valaha nyitva legyen előtte feledve. ~A másik percben már észrevette
 3349 III  |                mely rossz benyomást hamar felejt, a jót sokáig tartogatja. ~
 3350 X    |                       De nini! Majd el is felejtem. Egy levelet is hoztam a
 3351 II   |                 Ádám úrhoz. ~Az már el is felejtette az egész esetet. Azt gondolta,
 3352 VIII |                 őt a nagy tervezésben ott felejtették a zongora mellett, s ő már
 3353 VIII |               foglaljon helyet. Már el is felejtettük, hogy aludtunk, olyan régen
 3354 XI   |               haragszik rám többé; de nem felejthette ő azt, valamint én nem bocsáthattam
 3355 I    |                  teszi. ~- De aztán el ne felejtse! ~Alig is múlt el két nap,
 3356 XVI  |           nélkülünk. Mi itten az érdekelt felek nélkül határozunk. Helyes-e
 3357 XVIII|                   feltört levél igazolá a félelem alaposságát. Grisák is szépen
 3358 XVIII|                   szöveggel. ~A táblabíró felelete masszakrírozó volt. Németül
 3359 IV   |             nagyot ütve maga elé. - Ilyen feleleteket adogasson ön másnak, ne
 3360 XI   |                  csak testvérének küldé a feleletet. ~- Azért, mert addig, amíg
 3361 I    |               idézhetné! - sietett a kész felelettel doktor Grisák. - Beperelhetné
 3362 XVII |               bűnt, az volt kölcsönösen a feleletük, hogy a másik testvér saját
 3363 IV   |              vette Garanvölgyi arcát: mit felelhet erre? ~Az pedig egy kvékerhez
 3364 VIII |                   ha kérdelek? ~- Hát mit felelhetnék én arra, hogy mit izent
 3365 VII  |                hogy vállat vonítson s azt felelje: ~- Biz én nem tudom; tessék
 3366 VII  |                  ez arcnak. Nekem valóban félelmesnek tetszik. ~Ez észrevételeket
 3367 IX   |                 ilyen benevolizálásra azt felelné, hogy "a biz én voltam",
 3368 XVI  |                  patetikus arccal készült felelni, amit Garanvölgyi nem állhatott
 3369 IX   |         kisasszony viszonyáért fogja őket felelőssé tenni méltóságod. ~- No,
 3370 I    |                   szabadon bocsátani nagy felelősséggel járó helyzet; - amely észrevételt
 3371 VIII |                  az állásban. ~- Mért nem felelsz, ha kérdelek? ~- Hát mit
 3372 VIII |            kérdeztem, hová parancsolja: ő felelte, be a városba. A városban
 3373 IX   |                 oltalma alá. ~Őrangyal úr felemelé a hölgyet, s igen szépen
 3374 VII  |                 valaki a függönyt annyira felemelheti, hogy a nyíláson át megláthassa,
 3375 V    |                  azt a rettenetességet is felemlegeté, hogy kiíratja a dolgot
 3376 XI   |               soha. ~- Nézd, éppen itt jő felénk, látod, hogy mosolyog rád,
 3377 XVI  |                   bocsátaná, én ezt fogom felépíttetni, új tetőt rá, új pallókat,
 3378 II   |                   túlsó faluvégen. ~Hamar felépült, látszik, hogy építője könnyen
 3379 XII  |               barátom. Az éjjel meghalt a feleségem. Agyiő negyvenezer forint.
 3380 X    |                  valaha megházasodom, s a feleségemet mégis csak inkább vihetem
 3381 X    |           kényszerítek egy nőt arra, hogy feleségemmé legyen? ~- De a vagyonra
 3382 XII  |              börtönébe nem parancsolják a feleséget a férje oldalához. Hát jön-e
 3383 XV   |                    hogy nem tudott másutt feleségre szert tenni, mint egy puszta
 3384 I    |                   az hadd jöjjön, - ő nem felesel többet senkivel. ~És aki
 3385 V    |                parasztnak. ~Attól azonban felesleges volt tartania, hogy még
 3386 I    |                  férfiút, ki is nem látta feleslegesnek megjegyezni, hogy az ilyen
 3387 XV   |                 csónakra ül, és ha lehet, felevez Tiszadobig, ahol a romlás
 3388 XIX  |             kalapján, kabátján viselte, s felfalta az embereket, akik kétségbe
 3389 IX   |                őket, ha ilyen messze útra felfáradnának azért, hogy félóráig idegen
 3390 VI   |          megcáfoltatik az empíria konkrét felfedezései által. ~Óh igenis: tudnak
 3391 VII  |                  lesz több oldalra. Ilyen felfedezésekért sokat adhatnak a "kommittens"-
 3392 II   |                mentsvár, azt jelenleg még felfedeznem a legsötétebb árulás, a
 3393 I    |                 lehetne valami formahibát felfedezni abban az okmányban - szólt
 3394 III  |                  ön saját keblén táplált, felfedezte, hogy ön összeesküvést tervez
 3395 VII  |                szerencse-e, hogy e kabale felfedeztetett; hogy e kedélyes rémledezés
 3396 IV   |                Nem annyira, mint a csúz a félfejemben. ~Azzal elváltak egymástól.
 3397 II   |             elkezdé bekecse bélését azzal felfejtegetni: oda bevarrva viselte a
 3398 XI   |             adatott néki, hogy tisztábban felfoghassa feladatát; s aznap aztán
 3399 III  |             mulasztást. ~Annyit világosan felfogott Richárd úr, hogy itt a megkezdett
 3400 XIV  |                lélekvesztővel bánni, s ha felfordítja, akkor aztán mind itt rekedtünk.
 3401 VII  |                 csepp sincsen benne. ~S a felfordított kulacsból csakugyan cseppenve
 3402 VII  |                    s akkor fenekét beütve felfordították, hogy a víz egyszerre szétömöljön.
 3403 V    |       vadászkalapja helyett egy tökéletes felgyűrt karimájú kanászkalapot vett
 3404 IV   |                  levetve felső öltönyét s felgyűrve ingujjait, tartott hozzá
 3405 XVII |                  A gyilkos, kinek a kocsi felhágóján kellett tenni a lövést,
 3406 XIV  |                    s amint az új töltésre felhágott, kénytelen volt elismerni,
 3407 VIII |                  fog a világított ablakra felhajíttatni. ~A kavicskoppanás nemsokára
 3408 XIV  |              sietnem kell még a tanyákról felhajtatni a birkákat a majorsági udvarra. ~-
 3409 XVIII|                hangját, mintha a távolról felhangzó kvartettből felismerné;
 3410 II   |           sajnálta tőle, hanem panaszosan felhányta neki magában azokat a keserves
 3411 III  |                   ezt ön ellen nem fogják felhasználni; de majd máskor olyanok
 3412 XV   |                tenger van; és ha én mégis felhasználom ezt a szomorú helyzetet
 3413 V    |                 menne közéjük, akitől nem félhetnek, ha büntetés nélkül megszabadulhatnának,
 3414 VII  |                  meggyalázza! ~- No uram, felhevült állapotban mégis ne tegyen
 3415 V    |             padról, odaugrott az alkudozó félhez, megkapta a mándli gallérját,
 3416 IX   |            erőszakoskodik, vagy nem ügyel felhívásodra: azt lelövöd; értetted? ~-
 3417 XVII |          gyilkosnak lenni. ~A törvényszék felhívatá a két urat, kik éppen nem
 3418 XI   |               utolsó könnycseppeken, mint felhőből a szivárvány. ~- No hát
 3419 XVIII|              menekülhetett többé. ~Künn a felhők felszakadtak, szép, tiszta
 3420 XII  |                  némely olyan tényeket is felhozni, amik önt a törvény előtt
 3421 IX   |                    mit kellene védelmükre felhoznom. Csak annyit tudok, hogy
 3422 VI   |                   inggallérát oly magasra felhúzza, hogy egészen elrejthesse
 3423 V    |                   gondolnak azok odabent? Feliben marad minden munka. Több
 3424 IX   |               szükség. ~Az ajtónyitásra a felindult leányka keserve a düh indulatába
 3425 XV   |            ereklyéi álltak: egypár magyar feliratú bankó anno elmúlt jó időből,
 3426 V    |                    anélkül, hogy a 150-et felírná. ~- No, no; kár a 9-eket
 3427 IX   |                nézve lapidár betűkkel van felírva ajtajára: itthon található
 3428 XVIII|            távolról felhangzó kvartettből felismerné; most is képzelte őt maga
 3429 XII  |                postai levél közt a kedély felizgatása műtételében. Egy rejtélyes
 3430 VII  |          nehezebbé teheti, vagy eláruljam feljajdulásommal, hogy én vagyok benned százszorosan
 3431 XII  |                 vérszemet kapott, s ismét feljebb csigázta követeléseit; most
 3432 IV   |             Katonaságnál tanultam, hogy a feljebbvalónak az alattvaló szót fogadjon. ~-
 3433 VII  |                 oldalzsebébe dugni minden feljegyezhető adat nélkül; míg Bräuhäusel
 3434 II   |                   tartani! Ahelyett, hogy feljelentenék őket a kerületi biztosnak. ~
 3435 V    |                  mindjárt ment e Jób-hírt feljelenteni Ankerschmidtnek. ~Ankerschmidt
 3436 VII  |               uram. Gondolja meg... ~- Ne féljenek olyan nagyon. Nem verem
 3437 IX   |               lemenni. S addig nem engedi feljönni a lépcsőn, míg ki nem engesztelte. ~
 3438 X    |          független élet, barátom; majd ha feljössz Pestre, milyen jól mulatunk.
 3439 XIV  |              tőzegben; a hajnalcsillag is feljött már az égre, mire Ankerschmidt
 3440 III  |                miután sem feláldozni, sem felkanalazni való nem maradt előtte.) ~-
 3441 VII  |           túlbugyborékolván, Szemes Miska felkapá azt, s olyat húzott belőle,
 3442 V    |               ismerős hang szólítja meg. ~Felkapja a fejét, s íme Kampós uramat
 3443 XIV  |                 mind a két férfi hirtelen felkapta puskáit, s a töltésen a
 3444 XV   |                vágyik, azért jelt adott a felkelésre, amit mindenki búcsúvételre
 3445 XI   |         Ankerschmidt rászánta magát, hogy felkeljen a pamlagról. Erzsike átölelte
 3446 X    |                  Uram! - szólt dr. Grisák felkelve székéről s meghajtva magát
 3447 X    |        szívdobogásáról panaszkodni, akkor felkerekedett Aladár; szívélyesen tanácsolta
 3448 IX   |                  Natalie, ha tisztelettel felkérem, hogy szobámat ezentúl kerülje
 3449 XI   |               gyűlöl, utánamegy lelkével, felkeresi, boldog utána, kitől eszmélve
 3450 I    |                hallgatni fogok, mert azok felkeresik az embert legcsendesebb
 3451 VI   |                Pajtaynét kell minél elébb felkeresni. Az ugyan csak teára várja
 3452 XV   |                   s azután Aladár is csak felkereste nagybátyját, s a csengettyű
 3453 I    |              valami szomszédi szívességre felkérjem. ~Most volt még csak a sor
 3454 I    |                fátumáról, s úgy mellesleg felkérte, hogy ha be talál vetődni
 3455 III  |                   s erősnek érezve magát, felkészülten rontott át a delnők szobájába,
 3456 II   |            subscus" nem lesz; akként vala felkészülve, hogy szükség esetében azonnal
 3457 VII  |                mint a ló, éjfélkor megint felkiabáltatni, mint a bagoly! ~Ez érzékeny
 3458 I    |                   Ezer villám! (Az utóbbi felkiáltás már nem volt a nevetés folytatása;
 3459 IX   |               Doktor úr e tragédiába való felkiáltásra elnevette magát. ~- Ah,
 3460 IX   |              homlokán hiányzanak a ráncok felkiáltójelei és komoly pauzái, szemei
 3461 X    |            betűkkel, hogy "sürgős", három felkiáltójellel. - No Aladár úrnak csak
 3462 V    |                disznóőr a törvényszék elé felkísértessék vallatás végett. ~Óh, ezek
 3463 XIV  |             pihenni; amint a hold lemegy, felkölti Ankerschmidt, s azután reggelig
 3464 XIV  |              szekérderékban alvó kocsisát felköltötte, még a töltésen dolgozó
 3465 IX   |                 haragudnia, mert hiszen a felköltőnek csakugyan igaza van: "itt
 3466 II   |                   mint két paragrafusfark felkunkorítva, körszakálla sima állát
 3467 IX   |            egyenesen toronyirányban haza: fellármázta a cselédséget, hogy "jön
 3468 XVIII|                  mai fiatalság mesterkélt fellengzését; rettegek, ha az a szegény
 3469 VI   |                 Ha rólam valami nyilvános fellépés elárulna e kérdésben valamit,
 3470 VII  |                 meg azt gondolta ki, hogy felmászik egy gesztenyefára s onnan
 3471 XV   |           kapaszkodott át, s onnan lassan felmászott a habzó muszlinon, fel egész
 3472 XIV  |               lábtót az erkélynek, s maga felmászva rajta, belépett az ingadozó
 3473 V    |         szitkozódott, fenyegetőzött, hogy felmegy a minisztériumhoz, sőt még
 3474 VI   |                   aláírja, s aztán együtt felmegyünk Bécsbe. Én személyesen elkísérem
 3475 V    |                 meg. - Vajon az értesítés felment-e már a befogott Garanvölgyi
 3476 XIV  |                 ablakok, a lefordult tető felmeredő szarufái, a szétvált nyílás
 3477 III  |                 kinek halála után mintegy félmilliót kapott. ~Az akkori pénzviszonyok
 3478 XV   |                  törleszd, nehogy a tőkét felmondják. Azért még egyszer, kedves
 3479 I    |         pöriratait, betette a szekrénybe, felmondott a prókátorának. Aki ellen
 3480 XIV  |                ingott ki a vízből, s ahol félnap előtt sárga és lilaszín
 3481 IX   |                   tudja elmondani, mintha félne, hogy különben nem hiszik
 3482 XII  |              lőgérezett. ~"Nincs több egy felnégyelt bankótöredékemnél s azon
 3483 III  |                tanulni semmit, hanem csak felnőni úgy, mint egy kis hamupepejke.
 3484 VII  |                 ezt a szekrényt hazaviszi felnyitatlan, engem törvényszék elé állít,
 3485 VII  |                törvényszék elé állít, ott felnyitják a zárt, és találnak benne
 3486 III  |                   észrevehető nyom nélkül felnyitni. ~Aki még nem tudná, hát
 3487 VII  |                 uram, egy csomó kulccsal; felnyitogatta az ajtókat, kiszellőztette
 3488 VII  |           ászokgerendáin, azoknak fenekei felnyittattak, s belsejük hivatalosan
 3489 II   |                  a kolnának visz az út, s felnyitva annak ajtaját, ott ment
 3490 VII  |              életre tudnak ráncigálni. ~A felocsúdott káplár és a két közvitéz
 3491 IX   |                  midőn az irodában letett felöltönyét egyik szolgálatkész írnok
 3492 VI   |                eltávozott valaki, midőn a felöltönyt felsegíti rá. Dr. Grisák
 3493 XV   |                 már akkor Aladárt egészen felöltözve látta szobájából kilépni. ~-
 3494 XII  |                   kiálta egyszerre valaki félöröm, féldüh hangján az őgyelgőre,
 3495 IX   |                  No, no, barátom - mondta féloldalra fordított fejjel kacsintva
 3496 XVIII|                 Corinna bezárta a Balaton felőli redőnyöket, s amint a csábító
 3497 III  |                   a spanyolviasz szelíden felolvadt, s a boríték szegletei felváltak. ~
 3498 IV   |                  is csinált egyéb hibát a felolvasásban, mint hogy a ""-t mindenütt ""-
 3499 XII  |              Maxenpfutsch úr pedig minden félórában, még éjfélkor is. ~Ezt gondolni
 3500 IX   |                 felfáradnának azért, hogy félóráig idegen emberek ellenőrzése
 3501 IX   |          szobájából? ~- Hetenkint egyszer félórára. ~- Nem találja azt kevésnek? ~-
 3502 II   |               hogy ki volt az, akinek ezt felpanaszolta. ~Garanvölgyit nem tette