Fezejet

11526 XII  |            meghozza az ő infámis két szép szeméért. ~Doktor Grisákot pedig
11527 X    |        függetlenség édes érzete ragyogott szemeiben. Ankerschmidt látta azt
11528 III  |                 bujdosó jól dresszírozott szemeiből két könnycsepp hullott alá
11529 XI   |               jönni, nehogy az észrevegye szemein, hogy sokat sírt. Nehányszor
11530 III  |                üldözött világfájdalomból. Szemeinek csendes lehunyása, az összeharapott
11531 IX   |            függönyein áttört, visszahívta szemeiről a szűz álomképet. ~Kora
11532 VII  |           szemekért. ~Pedig bizony e szép szemekben már azon írás mérge kárt
11533 VII  |                mérges. Kár volna ily szép szemekért. ~Pedig bizony e szép szemekben
11534 IV   |            végrehajtó bíróság: mindez egy személyben Ankerschmidt lovag maga. ~
11535 IX   |               arra, hogy atyját a csábító személye iránt kiengesztelje: A missznek
11536 II   |                  emlékezik, mintha valaha személyére nézve Bécsben jelen lett
11537 Uto  |              Ankerschmidt tábornokban van személyesítve, nem ennek a históriai személynek
11538 IX   |                  egy hiteles és gyanútlan személyre, aki atyám visszatértekor
11539 VII  |          Bräuhäusel úr maga körül gyűjtve személyzetét, diadallal állt meg az asztal
11540 VII  |                 része magával a hivatalos személyzettel a főcinkos, Kampós kézre
11541 IX   |                Hogy kerüljek azután saját szemem elé? Hogy nézzek tükörbe?
11542 VII  |                    Óh nem; valami esett a szemembe. Bizonyosan egy szem porzó
11543 XIV  |            lehetetlen, hogy ki ne essék a szememből a könny. ~- Jaj, öreg, a
11544 VII  |                   elsikkasztanák, mihelyt szememet lehunytam; e levelekből
11545 XII  |                    hogy még azt nem vetik szememre, hogy szivaroztam is. ~-
11546 VII  |               minden zugból, repedésből a szemének repültek, s ha valami rejtélyes
11547 XV   |                  megcsókolá kedvese kezét szemérmesen susogva: "én uram". ~Tehette
11548 IX   |          tiltakozással lép fel a hajadoni szemérmesség e kísérlet ellen. ~Missz
11549 VII  |                 még a kendőt is fölemelte szeméről, hogy jobban lásson. ~-
11550 XIV  |            pipacsvirág fölött; hanem rút, szemetes habarékban, amint az egyenesen
11551 XV   |            visszatértiben nem találta oly szemetesnek a víz felszínét, mint eddig. ~
11552 XII  |                Grisák, hamisan hunyorítva szemével, olyasmit mondott, hogy
11553 XII  |                mit végzett vele. ~- A gaz szemfényvesztő, amint látta, hogy készek
11554 VII  |                   akkor régen nem látok a szemfödelen keresztül semmit. Ha rajtad
11555 III  |                érzetével vevé kalapját, s szemhunyó lemondással rebegé: hogy
11556 X    |                lépett hozzá, s titkolódzó szemhunyorítással súgott neki. ~- Uram. Ön
11557 I    |           rácsajtaján, nagy meglepetéssel szemlélé, hogy a béresek ugyancsak
11558 VII  |            másfelől, a megtérés bánatának szemléleténél, jól gyümölcsöző kegyelmezésben
11559 III  |                   kit a jövevény elismerő szemmeregetése már bosszantani kezdett. -
11560 IV   |              kérdé Ankerschmidt, szörnyen szemmeresztve. ~- Rettenetes dolog az,
11561 VII  |             lepecsételve? - kérdé szigorú szemölddel Bräuhäusel úr. ~- Azért,
11562 III  |                 metszéssel; annak az erős szemöldei; csakhogy nem oly kegyetlenül
11563 IV   |              bajuszát morzsolgatta végig, szemöldeit komolyan leráncolva. Végre,
11564 IX   |                   gyújtott rá, hát csak a szemöldökeit rángatta, azzal felelt;
11565 III  |              azután messzire felágaskodva szemöldökeivel, elkezdé mondani, ahogy
11566 XI   |                   még. De ne húzd össze a szemöldöködet. Azt írja a barátném, hogy
11567 VII  |                  három ilyen kerékbeforgó szempár vette kereszttűzbe, s minden
11568 XI   |             találnék maradni, abból aztán szemrehányás ne legyen. Teringettét!
11569 IX   |           színezve a tréfa és érzékenység szemrehányásával, hogy Ankerschmidt abban
11570 VII  |              Ankerschmidt igen kíméletlen szemrehányásokat tett magának, amiért ezt
11571 XV   |                 vagyok. ~E szónál gyöngéd szemrehányással tekinte Aladárra, s e szóra
11572 IX   |                   bölcselkedéstől, nehogy szemrehányásul essék az az apának, ki Hermine-t
11573 III  |             túlmegy minden mértéken. Ez a szemtelenség, ez az impertinencia. ~-
11574 VI   |                szól Danó, elővonva félénk szemtelenséggel kebléből egy aranyszegélyű
11575 IV   |                  álltak először egymással szemtül szembe. ~- Nem, uram - szólt
11576 VI   |                   az, ami e szép, ragyogó szemű és mosolygó szájú asszonyt
11577 IV   |           Ankerschmidt e szavaknál élesen szemügyre vette Garanvölgyi arcát:
11578 VII  |                   kulacsát! ~A korcsmáros szemük láttára tölté egy bádogtölcséren
11579 Uto  |                  valóban itt folyott le a szemünk előtt, magunk is szerepeltünk
11580 VI   |               nagyon alkalmatlan gát ez a szemüveg; nem olvashatnak a férfi
11581 VI   |                 nem tehette, mert hisz az szemüveget hord; hölgyeknek nagyon
11582 I    |                jogviszonyokról. Levette a szemüvegét, megtörlé selyemzsebkendővel,
11583 V    |                   már - kit így, kit úgy. Széna, repce napszám; rozs, búza
11584 XII  |             csinál az archimedesi csavar? Széna-e vagy szalma? - Negyven-e
11585 V    |                 meg a rétről; hol éppen a szénagyűjtést végezteté, ami után rohamlépésben
11586 V    |                   vannak arató-, cséplő-, szénagyűjtő gépek. Három-négy ember
11587 I    |                   készséggel ugorva fel a szénahalomról, melyre letelepedett volt. -
11588 I    |                   szíves felkelni onnan a szénáról; ezt nem végezhetjük el
11589 I    |                  a szája fáj, nem tudja a szénát rágni, emennek meg a lába
11590 XIV  |              ellepve nádgyökérrel és réti szénával. ~Valami távol vadaskert
11591 XIV  |               mindegyikét a naptár minden szenteire esküdve bizonyítá Kampós
11592 XIII |              hazánkká, melyet térdelésünk szentel. Ez a göröngy magyaráz meg
11593 XVIII|                 ismét, az imádott hazának szentelni életünk pillanatjait". ~
11594 VII  |              mélyebben gyökerezik ön háza szentélyében, mint hogy azt ilyen könnyen
11595 VII  |                 lebegett az a bosszútöltő szentencia, hogy gyalog kísértesse
11596 II   |                    az utolsó hangnyomatig szentnek és igaznak nem tartani,
11597 III  |            tanulja meg, hogy a levéltitok szentségének a magány-becsületérzésen
11598 IV   |              kézzel ment vissza a faluba. Szentül azt hitte, hogy ő most egy
11599 XI   |        szeretetreméltó, majd boldog, majd szenved, majd hős, majd üldözött.
11600 V    |         tárklijátszmákkal. ~Bräuhäusel úr szenvedelmes tárklijátszó. Akit egyszer
11601 VIII |               tehát éppen grátia! Eliznek szenvedélye, vigasztalása volt a festés;
11602 VI   |           vesződött soha gyermekkel, nagy szenvedélyei nem voltak; az a vihar,
11603 IV   |          bujtogatónak - minthogy ön olyan szenvedélyes vadász, hát menjen ki a
11604 IX   |                  akiken meg sem látszik a szenvedés, majd meg tudnék én tanítani. ~
11605 XI   |              szívtelen a világ a vadászok szenvedései iránt! Ott azután duzzogva
11606 VIII |                szeretett férj fájdalmait, szenvedéseit! Ez a legdicsőbb feladata
11607 XIX  |               jelleme, közös bajok, közös szenvedések egymáshoz törnek bennünket,
11608 VII  |            kastélyba, útközben a kiállott szenvedésekért megajándékozva a hű apródot
11609 XI   |              nekem egy szegény asszonyért szenvednem, akit sohasem láttam életemben. ~-
11610 XVIII|             oldalán, ha tudott volna vele szenvedni, várni és szeretni! ~S milyen
11611 IX   |                magán semmi foltot meg nem szenvedő nagy becsület! ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
11612 VII  |                 kellene tenni egy szegény szenvedőért, ki ifjúsága virágát hármas
11613 XV   |         ösztönéből, mely az érző lelket a szenvedők felé hajlítja, megóvni igyekszik
11614 IV   |      elfelejtettem, amit veszték, el amit szenvedtem, el amit reménylettem; elfeledtem
11615 III  |              szörnyű bölcs, tudományos és szenzitív, de amellett nagyon sovány
11616 IX   |              ecsetét, s azt a legsötétebb szépiába mártva, a megkezdett képen
11617 VIII |                 ha férjhez megy. Az sokat szépít a dolgon. ~Ő is elmondta
11618 XV   |                  érte Erzsike -, én olyan szépnek találom. ~- No lássa - biztatá
11619 VI   |        folyamodásra van szükségem. Valami szépre. ~- Készen vagyok. ~- Mikor
11620 III  |                  kisasszony magas, büszke szépség volt, vonásaiban sokat hasonlított
11621 IX   |           gyermekeknek tanítanak a hajnal szépségeiről. ~De mint bámult el, amint
11622 VI   |               aggodalom volt. Csupán csak szépségeket mondogattak egymásnak, ahogy
11623 II   |                feje.) Tehát igenis, 1848. szeptember 27-én voltak együtt Bécsben
11624 II   |              hajcsárok keresztül a falun, Szerbiából, Oláhországból; társzekeresek
11625 V    |                  hogy sértett hiúság vagy szerelemféltés dolgozik az ifjú özvegynél. ~-
11626 V    |        tárklijátszás viszonya, barátsága, szerelme a játszótárs iránt, - kivált
11627 XVIII|                  aztán meghozza az ember "szerelmének" azt az "áldozatot", hogy
11628 XV   |             Erzsike, vőlegényéhez simulva szerelmesen. ~- Pedig én már idehozattam
11629 XVIII|                megérkezése estéjén adandó szerenádra. ~Legelsőbben is azonban
11630 VII  |                  kastélyba puskával; nagy szerencse-e, hogy e kabale felfedeztetett;
11631 VI   |               boldogok a költők, kik azon szerencsében részesülnek, hogy szellemeik
11632 XVIII|                   egy ember a világon, ki szerencséjének fogja tartani, ha egykori
11633 IX   |                   doktor úr? ~- Az az egy szerencséjük, hogy Ankerschmidt éppen
11634 VII  |                  magához, a szekérrel sok szerencsekívánás közben eltávozott. ~- Ördöngös
11635 XIV  |       lélekvesztőjéhez csáklyázni, erősen szerencséltetve azt a felborulás minden
11636 IX   |               jámbor teremtés. Most ez is szerencsétlenné lesz azon átkozott ember
11637 V    |                   partit. ~- Ma különösen szerencsétlenségem van. ~- Játszunk még egyet? ~-
11638 IX   |     megsemmisítsék. ~- De hiszen mindezen szerencsétlenségnek az átkozott csábító az oka.
11639 III  |                   csakugyan úgy meglepé a szerencsétlent, hogy az éppen szájába dugott
11640 VII  |                  papirossal. Lehetett az, szerényen megbecsülve, három mázsa. ~-
11641 XIV  |                 ismét az özönnek. ~- Ön a szerénységet egész a restelkedésig viszi -
11642 VI   |                  okat nem lehet szerelmes szerepekben applikálni. ~E nézet amennyire
11643 Uto  |                  szemünk előtt, magunk is szerepeltünk benne; ennek a komikuma
11644 III  |             magában hirtelen végigfutotta szerepét, s erősnek érezve magát,
11645 III  |                 úr, hogy itt a megkezdett szereppel rózsákat aratni nem lehet.
11646 XVI  |               méltó volt arra, hogy ön őt szeresse, akkor is elhagyná-e őt
11647 XI   |          vándormadár. Ugye pedig magad is szereted a szalonkát? Mikor olyan
11648 X    |             mondanák felőlem, hogy én nem szeretetből vagyok nagybátyám körül,
11649 XII  |               megalázott becsérzete, apai szeretete, ebben összpontosult mindaz,
11650 XIV  |               nemcsak vagyonban, de atyja szeretetében is. ~Ankerschmidt a temetés
11651 XI   |               magára, aki oly délceg, oly szeretetreméltó, majd boldog, majd szenved,
11652 IX   |                    milyen voltam Ugye nem szeretnél olyannak látni többet? No
11653 IX   |                 tovább. ~"Tudod, mennyire szeretted őt te is. Hiszen ezután
11654 XV   |                  veszedelmet. Ha egymásba szerettek, elveszed s neked adják. ~-
11655 IX   |                 nekem milyen szomorúságot szereztek itthon. Te nem; te nem;
11656 XV   |                  hátha még egyszer lenne! Szereztél magadnak kenyeret, megszolgáltad,
11657 VII  |             ráragadhatott; én is csak így szereztem. ~- Jól van. Már most olvassa
11658 XI   |                   jársz utána? Nohát csak szerezz egyet. ~Pár nap múlva Erzsike
11659 XV   |                  hogy azt saját leányának szerezze meg. Ezért utasítá el a
11660 XIV  |               elhagyta azt, hogy tudomást szerezzen arról, amit el kellett volna
11661 XII  |              legelébb is egy okmányt kell szerkesztenünk, melyben ön elismeri, hogy
11662 VI   |                   Nagysádnak igaza van. A szerkesztő alkalmasint valamelyik putzhändler
11663 II   |                   az, amilyen csak valaha szerkesztők kemencéjét bemelegítni segített. ~
11664 VI   |               kelni, amíg a kívánt okmány szerkesztve nincsen. ~A doktor úrnak
11665 VIII |                 hozva: nehány nap múlva a szertartásnak meg kellett volna történni.
11666 XIV  |    rendszabályokhoz nyúlni. Szerencsére a szérűskert erős fecskerakással van
11667 XV   |                  melyet az udvar, park és szérűskertek képeztek, mint egy körülkerített
11668 XIV  |                 gáton áttör a víz, bátyám szérűskertjéig meg nem áll; még egy láb
11669 IX   |              megszokta már, hogy pontosan szervíroznak. Amint az óra üt, a hármas
11670 VII  |                  a kastélyban van a diner szervírozva; az egycsillagos urakat
11671 XII  |                   azt mondta rá, hogy: ~- Szervusz! ~(- Üm, be nagyra tartja
11672 VI   |                 csak egy álmatlan éjt sem szerze. Vannak olyan boldog emberek,
11673 VI   |                    annak magának is saját szerzett birtoka lévén, az özvegyi
11674 XVIII|                   jelszava. ~Egyikünk így szerzi a kenyeret, másikunk amúgy;
11675 X    |         Szíveskedend ráírni, hogy semmi e szerződésből támadható jogokra igényt
11676 X    |                   ha összetéped házassági szerződésedet, s elfelejtkezel a csapodárról,
11677 X    |                  jogtudorhoz. - Nekem egy szerződésem van özvegy Garanvölgyinével,
11678 X    |              viszonyukat, melyek egyúttal szerződésileg is meg van kötve; erre az
11679 VI   |             vagyok gazdag, ő most koldus. Szerződésünk pedig kezében van. Az a
11680 X    |           ilyenformán jó lesz azt, "mint" szerződvényt is in optima forma felbontani. ~
11681 X    |                   pecsétről se jöhessenek szerzőjének nyomára, kámeával nyomta
11682 VII  |                valamit a vén kuruc makacs szeszélyeiről, ezt a magyarázatot a legfőbb
11683 VI   |                   alul adni. Nem tudja. a szeszfőzéssel fölhagyjon-e a nagy akcíza
11684 IX   |                   a doktor, cigarettjét a szeszlángon meggyújtva. - Törődik is
11685 VII  |                 miknek felriasztott lakói szétfutottak a motozók lábai alatt, s
11686 III  |              kiesett e szóra az öléből, s szétgurult valamennyi szék alá. ~-
11687 IV   |                 nem zavarodva emelé fel a szétgyúrt kalapot, s kielégített vendetta
11688 XII  |                   doktor Grisák a láttára széthökkent veszekedőktől. - Mi a kétséges
11689 VII  |      felfordították, hogy a víz egyszerre szétömöljön. Ez azért történik, hogy
11690 VIII |                 hang. ~Az érzékeny keblek szétriadtak. Eliz kiáltott a másik szobából;
11691 XIV  |             szekereket is fel lehet rakni szétszedett állapotban. Nem fog semmi
11692 VII  |           képzésére. Azok tehát egyenkint szétszedettek, darabjaik megvizsgáltattak,
11693 VII  |              látta, hogy de most mindjárt szétszedik ám azt a tisztességes ócska
11694 III  |             Bogumil lévén, idején találta széttárni keblét s elszánt hangon
11695 II   |                    mint mi. (Itt óvatosan széttekinte a szobában Kampós, mi kurta
11696 XIV  |                   dugta aztán ki a fejét, széttekintendő a világban; s mint aki átlátta,
11697 XIX  |              medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. ~Azt nézi, milyen
11698 VII  |                  a szekérrel, káplár uram széttekintett, senkit sem látott; megállíttatá
11699 XV   |                   biz ez - szólt a lovag, széttekintve a sík víz felett. - És most
11700 II   |                 fekete haja homlokközépen szétválasztva, mint Hunyadi János képén
11701 XII  |                   adósa most is kabanoszt szí. ~- Kérek egy kis csendet,
11702 XIX  |               írmagul sem maradt. Sokon a szidás is fogott; vagy három híres
11703 VIII |             előállítani. Ezekért rendesen szidást kap. Legnagyobb engedmény
11704 V    |                   embernek az apja lelkét szidni! Csendes jojcakát kívánok. ~-
11705 VII  |              verem pofon, még csak meg se szidom. Nem én, még csak egy goromba
11706 IX   |          kezdhette jóformán az ebéd utáni sziesztát, midőn csakugyan csörömpölve
11707 XV   |              szert tenni, mint egy puszta szigeten, ahol rajta kívül nem volt
11708 Uto  |               Duna hullámai vetették ki a szigetparton, keze-lába összekötözve.
11709 XV   |                   a romboló árvíz egy kis szigetre össze nem sepri mindnyájukat. ~
11710 VII  |               magukra idézett felsőbbségi szigor meghiúsítási törekvésének,
11711 IX   |                afelől, hogy a rám szabott szigort elviseltem. Ön e tanú nem
11712 VIII |                   kimondott házi fogságot szigorúan fenntartsa - így szólt,
11713 VII  |                  házi fogságra. Tessék rá szigorún felügyelni. ~("Tehát mégis
11714 VII  |                    azt is kihúzta a szűre szíjából, ahol lógott, s ledobta
11715 XIV  |                   lovag kezét, s puskáját szíjra vetve, abban az irányban,
11716 XIV  |             haszna; olyan volt az, mint a szikla; még három lábnyira állt
11717 XIV  |               süllyedt; utoljára csak egy szikra volt már, a félhold hegye,
11718 XV   |               Aladár fejében egy gondolat szikrája villant meg. ~- Ha ön ezt
11719 V    |             pokoli berregésével dühítve a szilaj állatokat; úgyhogy csaknem
11720 XII  |                   fillért sem - válaszolt szilárdul a rendíthetlen férfiú. ~-
11721 III  |       kenyértészta-lenyomat csontkeménnyé szilárdult a kandallón, a tűznél meglágyított
11722 XII  |             Elmehet már ön zabot hegyezni Sziléziába! Nem kell már önnek sem
11723 V    |          csatjáról a rézsodronnyal kivert szilvafa nyelű kurta fejsze csüggött
11724 VII  |                 tetszik egy korty ebből a szilvapálinkából?" ~- Fel kell fordítani
11725 XIV  |                állatkát. ~Nemsokára ismét szimatolva kezdé fejét emelgetni a
11726 XII  |              legbámulatosabban látszott e szimpatikus hatás a család betegén.
11727 XIV  |                   szántóföldek mindenféle színárnyalatú zöld táblákra hasogatva,
11728 V    |                veres alsót, pedig abból a színből még egyet sem láttam. ~Ott
11729 XV   |       legterhesebb foglalkozás is valóban szinekúra; hanem boldoggá tette az
11730 XIV  |              áradni. ~A nagy száguldó víz színén egyetlen hajót, egy járművet
11731 XIV  |                gombja magasabban a tenger színénél. Aladár úrfi kitanult mérnök,
11732 XII  |              volna arcáról az élet minden színét. ~Hirtelen kikapta kezéből
11733 IX   |               volt mondva, s oly valódian színezve a tréfa és érzékenység szemrehányásával,
11734 X    |              Megkérdezte tőle, hogy jár-e színházba, micsoda új operák vannak
11735 XVIII|             mindennap, s készen tartják a színházi vokálkvartettet megérkezése
11736 XIV  |              annál. A sík kitárultával új színhelye mutatkozott a vésznek. Az
11737 V    |                   lehet vesztegetni, hogy színleg értsen egyet a zsiványokkal,
11738 III  |              kölcsönözni. Áttért a beszéd színművekre és táncvigalmakra. Beszéltek
11739 IV   |               jámbor férfiúnak; háromféle színt is váltott, s mikor elhagyta,
11740 VII  |                  magára a figyelmet, mely színültig volt ócska papirossal. Lehetett
11741 V    |          Bräuhäusel úr sorsával elégülten szippantott burnótos szelencéjéből,
11742 III  |              Miféle szabadcsapatnál? ~- A Szirmaynál. ~- No azok engemet egyszer
11743 I    |             kísérteteinek? - szólongatá a sziszegőt Garanvölgyi úr. ~- Csak
11744 I    |                    hogy ők megdöglenek. A szisztéma nem tetszett-e nekik, vagy
11745 XI   |                      No te, rossz leány - szitkozódék mérgesen a lovag te ugyan
11746 IX   |                   feltaszigál maga körül, szitkozódni, átkozódni fog, kocsit rendel,
11747 XI   |                   a szivaroknak, amiket ő szítt. ~Erzsike csodálta azt nagyon.
11748 I    |                Jól van - monda rá az öreg szittya -, tehát ezentúl itthon
11749 III  |              számozva volt.) Ott fel volt szítva a tűz a kandallóban, az
11750 XII  |                   állt, s nagy lélegzetet szíva, beharapott ajkai között
11751 III  |                   szivart. ~Ekkor aztán a szivarládából vagy öt-hat darabot oldalzsebébe
11752 XI   |                 szaga van, mint azoknak a szivaroknak, amiket ő szítt. ~Erzsike
11753 XII  |                  is. ~- De ne az enyimből szivarozott volna ön! - ordítá közbe
11754 XII  |                  nem vetik szememre, hogy szivaroztam is. ~- De ne az enyimből
11755 XI   |           könnycseppeken, mint felhőből a szivárvány. ~- No hát most mondd el,
11756 VI   |                tud párosulni egy asszonyi szívben. ~A kérvényt összehajtá,
11757 II   |           zavarban volt. Ha ezt a teljes, szívből jövő érchangot hallotta,
11758 X    |                 Ha rágondolok. Ismét ez a szívdobogás. ~- Semmi nélkülözés. Minden
11759 X    |                azt mondania, hogy iszonyú szívdobogása van, hanem azt, hogy "íme
11760 X    |                már nagyon kezdett Corinna szívdobogásáról panaszkodni, akkor felkerekedett
11761 VI   |                  egy csínyt tett kis diák szívdobogásával engedé magát Ankerschmidt
11762 X    |        természetesen sokkal jutányosabb a szívdobogásra és ideggyöngeségre hivatkozni. ~
11763 X    |                 az? - Megbocsát, de olyan szívdobogást kaptam egyszerre. ~Aladárnak
11764 IX   |                 Eliz testvéremnek." ~Eliz szívdobogva bontá fel a levelet. E sorok
11765 XVIII|                napon elhatározá magában a szívdús honleány (ahogy őt a báli
11766 XV   |                  E hír új eszméket öntött szívébe. Nem a birtok öröme volt
11767 XV   |            melynek képe oly régóta él már szívében. ~Szerencsére az estebéd
11768 XV   |               olyan melegen szólni, amint szívéből eredetileg fakadt. ~- Itt
11769 IX   |                   és atyánk közé; a te jó szíved kitalálja, hogy mit tégy.
11770 XIV  |           tengerfenék is egy helyen lesz: szíveinkben - mondá rá Ankerschmidt,
11771 XVII |           Igazságos volt-e? Azt egyedül a szíveket látó Úr tudja. ~Bárd Pál,
11772 XVIII|              Igazuk van, mellemben a baj: szívemben, s azt csak forrón imádott
11773 IV   |                  énnekem, úgy segéljen, a szívemet kivéve semmim, amit titokban
11774 XIII |                nehezen fekszik az emlék a szíven örökké, s évek múlva is
11775 IV   |               szíves figyelmeztetését, jó szívéről tanúskodik, de énnekem,
11776 X    |              párját? ~- Itt van az is. ~- Szíveskedend ráírni, hogy semmi e szerződésből
11777 II   |                  az ön rejtélyes védence, szíveskedjék tőle megkérdezni ezt: emlékszik-e
11778 VIII |         misszióban jövök, missz; ha talán szíveskednék egyedül kihallgatni. Az
11779 I    |                  hát már most miben áll a szívesség, amit én Ankerschmidt Ritter
11780 VII  |                  a viharok ellen. Hasonló szívességgel volt a megkoppadt téglafalakhoz
11781 I    |               hogyan lett. ~- A lovag úr "szívességnek" kívánja azt neveztetni,
11782 XIX  |                    Azt, aki maga is nemes szívet, lovagias szellemet hozott
11783 XVIII|                   órája életének, melyben szívével beszélt. ~Nem volt utolsó
11784 IX   |              adott szót megtartani mennyi szívfájásba kerül. ~- Aztán még egyet,
11785 XII  |              elhajítá. Késő volt: a méreg szívig hatott; csak annyi ideje
11786 XIX  |                ahol egy rendületlen bátor szívnek nagy ára volt ez időben. ~
11787 X    |                  levelet írni, mindig oly szívnyomás fogott el, hogy nem bírtam
11788 III  |                   nem adtam föl? ~- Nemes szívre mutat. ~- Uram! - kiálta
11789 VI   |            terhelé meg! Hogy ő maga írjon szívreható esedezést annak az embernek
11790 XI   |           szerencsétlensége fölött. Ilyen szívtelen a világ a vadászok szenvedései
11791 XII  |                   Erzsike, az megint nagy szívtelenség lett volna tőle, ha azt
11792 XVIII|          szerencsés boldogtalanok, kiknek szívük nem szokott sokáig fájni. ~ ~
11793 II   |                  hogy vannak még Ázsiában szkítamagyarok, hét nemzetséggel: csak
11794 XV   |            kisasszony van a háznál. Itt a szobád kulcsa. ~- Egy perc múlva
11795 IX   |                 kilépj? Miért nem maradsz szobádban? ~- No, ne haragudjál -
11796 XVIII|                     Alig helyezé el magát szobáiba, első gondja az volt, hogy
11797 III  |             polkalépésben kapkodva lábait szobájáig, egy kicsit fütyülve is
11798 VIII |                volt külön kijárása. ~Eliz szobájának ablakán be volt téve a zártábla;
11799 VII  |             kutatás. ~Első rendben jött a szobák padlója, azt falmentében
11800 VII  |                 ajtókat, kiszellőztette a szobákat, odabenn tett-vett, ki tudja
11801 XVI  |                öregúr a nagy disputában a szobákon végigjárva, észre sem vevé,
11802 IX   |                      Passirt; mehetsz. ~A szobalány jött a reggelivel. ~Eliz
11803 IX   |                Nappal itt állsz őrt az én szobám ajtaja előtt, s mindenkit,
11804 IX   |               tisztelettel felkérem, hogy szobámat ezentúl kerülje el. Foglalja
11805 IX   |                 parancsol, teljesítsd. Én szobámban fogok étkezni egyedül, míg
11806 I    |                   nem fárasztom az urat a szobámig, itt is elvégezhetjük. Egzekúcióra
11807 XI   |                  is előjárt. Menjetek fel szobátokba. Vigyázz Hermine-re, ha
11808 IX   |               írassa a levélbe csak ezt a szócskát: "adieu". A legelső levélben
11809 VII  |          kérdőrevonatásnak; ott tűnt ki a szögletben a világtól megvált özvegy
11810 IX   |                  lyánka dalos enyelgéssel szökellt tova. ~- Erzsike! - hangzott
11811 IV   |           benyitott az ajtón, s táncolva, szökellve sietett atyja elé. ~- Eliz
11812 XVIII|            kiadandó összegeit, egzekválni szökevény adósokat, utánajárni, ki
11813 XII  |                    legalább annál kevésbé szökhetik ön el tőlem. ~- Van önnél
11814 VII  |             megvasaltatni, de aztán el ne szökjék; ő pedig csak arra kérte
11815 IX   |               valakinek? El kellett azért szökni utána? Engemet elhagyni?
11816 X    |                    azzal aztán az ajtóhoz szökött, s elkezdte azt fél lábával
11817 XIX  |               azok aztán harmincháromfelé szöktek előle; utoljára annyira
11818 IX   |                  adta Hermine kezébe, ezt szöktesse el magával. ~- Átkozott
11819 IX   |             lovakon; önnek saját hintaján szökteté el a kisasszonyt. Ez zseniál
11820 IX   |             elszökött? Missz Natalie-t is szöktették? Mennydörgős adta! Hát éntőlem
11821 XIV  |                 úrfi ne mondana igazat? - szörnyedt fel Kampós uram. - Ah, tekintetes
11822 V    |          keréktalpú szekéren a kalászvágó szörnyeteget. Tizenkét ember izzadt vele,
11823 XVIII|            fordult ki. Az a levél a német szöveggel. ~A táblabíró felelete masszakrírozó
11824 V    |               pedig még folytatta volna a szövetség praeliminariáit, de inspektor
11825 VI   |                 hogy "harmadik lehessen a szövetségben", mindenféle apropos-kkal
11826 Uto  |                  a kárörvendő hazafi, aki szövetséges társának tartja a szegénylegényt
11827 IV   |            Ankerschmidt nem vette észre a szofizmát, mely az antecedens és consequens
11828 V    |         földesurat helyesebb fogalmakra a szokások felől. ~- Mit gondol a méltóságos
11829 III  |      kenyérgalacsinok közül, amiket rossz szokású vendégek ebéd közben ujjaik
11830 XIV  |                 nagy úr. ~A fölháborodott szőke folyam a közepén egészen
11831 IX   |                  arcomat mutatja. Kérlek, szokjál hozzá, hogy ezután "Erzsikének"
11832 XVIII|           parasztasszonyokat, kik a felső szoknyájukat a fejükre kerítették. ~Legnagyobb
11833 X    |                 azóta a kedvenc papagája? Szokott-e lovagolni, megvan-e még
11834 XI   |             Hermine megkapottan tekinte e szókra atyja szemébe, s megragadá
11835 X    |             tréfálok. Nagyon jó, hogy így szoktattak; mert ennek legalább most
11836 III  |             szakállát állán kissé kétfelé szoktatva, hogy arcának némi négyszögletűséget
11837 VI   |                  méltóságodat kerestem! - szóla doktor Grisák, helyet foglalva
11838 VII  |                  előtt, csak hogy meg nem szólal. ~A keresett szekrényke
11839 VII  |               Végre mégiscsak meg kellett szólalni. ~- Kis leánykám, te írtad
11840 VI   |                   a doktor úr előtt lehet szólanom - szólt Ankerschmidt, lassúdan
11841 IV   |                hogy cseléd; azt gondoltam szolgabíró, mert olyan magas tetejű
11842 XV   |                  meg igen-igen alárendelt szolgáiknak, hogy nekik kezet csókoljanak. ~
11843 V    |                   Ankerschmidt. - Régi hű szolgáim. Csak kérem minél előbb
11844 VIII |                   kisasszonyaim, alázatos szolgája, missz Natalie. Csókolom
11845 IX   |         hajlongástól, s a "legalázatosabb szolgáját" olyan vékony hangon tudja
11846 VIII |                   nem tréfál. ~- Alázatos szolgájuk, kisasszonyaim, alázatos
11847 VIII |          alkalmazva, mely a cselédszobába szolgál. ~Mármost minden feltűnés
11848 XIV  |                    Bocsánat, uram, rögtön szolgálatára állok, csak ezeket a "dokumentumokat",
11849 IX   |            rendesen meg szokta köszönni a szolgálatát, s utalványozá borravalóul
11850 XI   |                  nem mert; kénytelen volt szolgálatba állni. ~- Látod, ez a jutalma
11851 XI   |            részünkre kedvezően dűl el, ön szolgálati díjául szinte tízezer forintot
11852 IX   |                  letett felöltönyét egyik szolgálatkész írnok felsegíté rá, azt
11853 XIV  |         bizalmasan s nem kíván érte egyéb szolgálatot, mint hogy itt vagy ott,
11854 V    |             ebédet, vacsorát, két őr állt szolgálatukra, meg egy állatorvos, mindhárom
11855 III  |       jószágfelügyelőtől kezdve az utolsó szolgalegényig mindennemű gazdaszemélyzete
11856 XI   |                   a törvény előtt indokul szolgálhasson arra, hogy egy nőt férjétől
11857 XVIII|                 találnám, nagy vigaszomra szolgálna; tudja ön, mennyire unom
11858 XIX  |                   mint a farkas, nem megy szolgálni, mint a kutya, hanem behúzza
11859 VIII |                  melyek közül a folyosóra szolgáló volt Hermine-é és a nevelőnőé,
11860 III  |                    közbe egy kis pátosz.) Szolgáltam igenis. (Két kanál leves.)
11861 III  |             minden vonakodás nélkül ki is szolgáltatá neki a kért levelet, amit
11862 I    |                   devalvált értékű bőrrel szolgálván a gazdának. ~Ez egy kicsit
11863 X    |                kinek örülsz olyan nagyon, szolgám? - szólt Garanvölgyi szomorúan. -
11864 V    |             kisegítse a rendes földmívelő szolgaszemélyzetet. Elv volt, hogy azért a
11865 VI   |           szeretem, hogy valahára egyedül szólhatok nagysáddal. ~Corinna kétkedő
11866 IX   |          bizonyosan ez a haragos vitéz úr szólhatott odakinn valamit, s most
11867 VI   |              alapon nyugszanak. A vételár szolid státuspapírokban van elhelyezve,
11868 XIV  |                   maradok, még kulcsárnak szólít - mondá felcihelődve Kampós
11869 IX   |                ezután "Erzsikének" foglak szólítani. S már most láss a házi
11870 VI   |               minden ember. Csupa gyémánt szoliterek a virágok kelyhében, ez
11871 I    |                  házmester, kit kíséretül szólíthatna. ~Amint aztán aggodalmasan
11872 V    |             egyszerre valami ismerős hang szólítja meg. ~Felkapja a fejét,
11873 XI   |                    hogy nyugtalan vagyok, szólíts meg, attól magamhoz térek;
11874 X    |                   egy asszony saját magát szólja le vőlegénye előtt, s hogy
11875 XVIII|            vizsgálni és értesíteni, tehát szóljanak a lezárt ajkak. ~Straff
11876 III  |                menjen fel szobájába, s ne szóljon efelől senkinek. ~Bogumil
11877 II   |                   út nélküli mezőkön ki a szőlők közé; ott is nagy kerülőt
11878 I    |                  ősanyák kísérteteinek? - szólongatá a sziszegőt Garanvölgyi
11879 XVIII|                 először is a táblabírónak szólót, mely Szellemfi poétát ócsárolja,
11880 X    |              levelet szokott írni. ~- Mit szólsz hozzá? - kérdé Garanvölgyi. -
11881 IX   |              jobbját; katonai nyíltsággal szólva hozzá: ~- Garanvölgyi úr,
11882 V    |                 sem mert menni. ~Csak egy szombaton este vitte annyira a kíváncsiság,
11883 V    |                uram ő kegyelme repceejét, szombatyig be is hordhassuk, ki is
11884 XV   |                aztán már fáradtan éhesen, szomjasan szeretne végignyúlni a legelső
11885 V    |                  költeni, s megitatja, ha szomjasok. ~- Ne lehessen az - felelt
11886 XIII |               amit Isten rábízott, hogy a szomorkodókat vigasztalja vele, s azután
11887 IV   |                  megkérdezni, miért olyan szomorúak. Ejh, balga képzelet. Nálam
11888 XIV  |                   hangja; csakhogy sokkal szomorúbb annál. A sík kitárultával
11889 XIII |            szeretnek egymással susogni. A szomorúfüzek nagyon fognak ottan nőni.
11890 V    |              egymás mulattatására egy kis szomorújátékot rendezni, ami a termények
11891 IX   |           szerezzek, azalatt nekem milyen szomorúságot szereztek itthon. Te nem;
11892 XVI  |            gazdálkodást kezdeni ott, ahol szomszédaim: megfogni az ekeszarvát.
11893 XIV  |                  csak nem megy koldulni a szomszédba. Nekem is van nagy jószágom,
11894 V    |                   meg a pajtásaim innen a szomszédból valók vagyoonk; innen a
11895 I    |            Ankerschmidt úr nevében valami szomszédi szívességre felkérjem. ~
11896 XIV  |                 az úr, aki Garanvölgyi úr szomszédja. Akkor leszállhat, a kocsi
11897 XIV  |        aggodalomteljesen Ankerschmidt. ~- Szomszédjában lakunk, hajnal óta halljuk
11898 II   |           nyugodtan, anélkül, hogy valaki szomszédját emlegette volna előtte. ~
11899 VI   |             meglehet. Hanem azért az öreg szomszédnak hamarább nyakába szakad
11900 VII  |                  kénytelen volt balfelőli szomszédnéja helyett is maga enni, mert
11901 I    |                   egy rébuszt sem. Honnan szomszédom nekem a nagyon tisztelt
11902 I    |        teljesíthetek? Már azt értem, hogy szomszédommá hogyan lett. ~- A lovag
11903 III  |                  fürkész. ~E kifakadásból szondírozhatá a jövevény a lovag kedélyét,
11904 VI   |                  szellemi cselszövényeket szőni, törvényes és törvénytelen
11905 XVI  |                 új tetőt rá, új pallókat, szőnyegeket belé, az ablakokat kissé
11906 IX   |                    hogy össze ne égesse a szőnyeget. ~- Csak nem - hóhér!? ~
11907 XI   |                 azután a világban keresne szórakozást. ~Ankerschmidt is gondolt
11908 IX   |             készíteni. Ön ezzel nem óhajt szórakozni? ~- Nem. Mivel az íráshoz
11909 I    |                hogy jutok egyszerre ennyi szórejtvényhez. Nem fejtené meg doktor
11910 V    |          előhúzott pruszlija zsebéből egy szorgalmasan megviselt papirost, jól
11911 XIV  |                 szokása szerint elkezdett szorgalmatosan fonni. ~- Az én barátom,
11912 VI   |                 hogy sikerült két roppant szőrhurkát saját haja mögé elrejteni;
11913 X    |                 kell ismerni, midőn kezet szorít vele, hogy a légváltoztatás
11914 XIV  |               tenyerét ne kesztyűs kézzel szorítsa meg. - Úgy hiszem, hogy
11915 VII  |                  volna, ha egy nagy tarka szőrkendő nem lett volna védelmére;
11916 VI   |                   ezt sajátkezűleg leírni szóról szóra. ~- De az nem fog
11917 I    |                újkor civilizációja nagyon szorongat bennünket. Héj, mikor még
11918 XIV  |                időzni tovább. Megígérte a szorongatott embereknek, hogy nemsokára
11919 IX   |           százszor összecsókolá, kebléhez szorongatta; és újra zokogott és sírt,
11920 II   |            puskáját is meghozta, és azt a szorongattatás napjaiban is megtartá dugaszban. ~
11921 XIV  |                 szabadított meg e mostani szorongattatásunkból; hogy még az unokáinknak
11922 X    |                  átölelik egymást forrón, szorosan; nem szólnak semmit, csak
11923 XIV  |                 oldalain az összecsapzott szőrt, utoljára hosszú lombos
11924 X    |                 néven. Nagyon kevés poéta szorult belém; házassági ügyekben
11925 III  |                    én szinte két tűz közé szorultam miattok K... alatt. Ön is
11926 I    |                 forintra nagyon rá vagyok szorulva. Hanem hát csak tessék hazamenni
11927 IX   |                   zavar még más, mint egy szótalan ideálkép lebegése, kinek
11928 II   |            segesvári csata után egy egész szotnya kozák fogta üldözőbe, ő
11929 VIII |               lovag úr előtt. Ő a házában szőtt viszonyt botránynak találá,
11930 VII  |                   gyanakodónak kell lenni szubalternusai ellenében is. A csinos faragványú
11931 VII  |              nézzen. ~Mikucsek úr annyira szubordinálta magát, hogy még a kendőt
11932 III  |                nem fogható, törvénykezési szubtilitás miatt sógorasszonyára neheztelvén,
11933 VI   |                  lábainál. ~Doktor Grisák szükségesnek találta e szavaknál egy
11934 VIII |                 költeni, az pedig egészen szükségtelen, s azzal násznagyi tisztét
11935 I    |            mindjárt küldte az urat. Ugyan szükségük is van már a birkáimnak
11936 XII  |                  a düh, mely oroszlánokat szül, annyira potenciázta doktor
11937 XI   |             tisztességes emberek voltak a szüléi. ~- Óh nagyon tiszteletre
11938 Uto  |                 regény, évtizedekkel az ő születése előtt, valóban így történt
11939 XI   |                   Nem tekintesz e nőnek a születésére? ~- Bánom is én, akárminek
11940 III  |      keresztöltéseit, egy hallgatási perc szünete alatt alkalmat vett magának
11941 X    |                  kegyelem útján meg levén szüntetve, ezúttal minden komolyabb
11942 IX   |             Grisák nagy kedélynyugalommal szürcsölgeté reggelijét a teás csészéből;
11943 V    |                   verandája alatt ülve, s szürcsölgetve mindennapi teáját. Kövér
11944 XIV  |                   amíg azok nehány percig szürcsölnek, a hídról széjjeltekintsen
11945 X    |                nyafogó, kényeskedő hangon szűkölni, amivel hasonló lelkes állatok,
11946 XIV  |           fáradságos küzdelem éjszaka sem szűn meg: pihent kezek veszik
11947 V    |               megcsóválta erre a fejét, s szűrét félvállra vetve, feddő hangon
11948 IV   |             Megdöglött már. - Vigyétek; - szúrjátok fel egy póznára, - tegyétek
11949 XVIII|              akárki előtt is szemet fogna szúrni. Nevelné a gyanút még az,
11950 IX   |              vagyok? Teremtette. Lövök és szúrok. ~Eliz már erre kinyitotta
11951 XIV  |             sulyok zuhogott, a fáklyák és szurokszövétnekek lobogtak a part mentében. ~
11952 V    |            mindhárom fel volt fegyverezve szuronyos puskákkal, hogy netalántán
11953 IX   |                   egyik lábával, a puskát szuronyszegezve kapta előre: "Ki vagy? Megállj!" ~-
11954 XIV  |       Ankerschmidt Aladárhoz, a fanyársra szúrt szalonna zsírját csepegtetve
11955 XVIII|              sáros utat, sáros úton ázott szűrű parasztokat s krinolintalan
11956 III  |                 egy döféssel két szeletet szúrva keresztül. Egyedül maradtam
11957 III  |             elhinni, ezek a régi csökönös táblabírák minden rosszra képesek.
11958 I    |               mosolygott gúnyosan a balga táblabírán, akinek még most is azok
11959 XVIII|                  a harmadik levelet. Ez a táblabíróé volt. ~Mintha kígyó esett
11960 IV   |               csöndesebb hangon beszélt a táblabíróhoz. ~- Távol legyen tőlem,
11961 XII  |               tételt benn hagyom a rulett tábláján: áll a tízezer forint! Dupla
11962 XIV  |             mindenféle színárnyalatú zöld táblákra hasogatva, a lapályokon
11963 V    |              Vendelin pátronus két akkora táblán, nem hiszem, hogy nyolcezeret
11964 IV   |           titkokat árult el az ellenséges tábor előtt; ha ön katonám volna,
11965 Uto  |            pontiusi alakot a Golgotától a Tábor-hegyéig elvezette - a makkabéusok
11966 V    |                 óhitű táblabíró egy hétig tábor-sokaság mellett birkózik; mégsem
11967 XIV  |           táborban hányna sáncot ellenség tábora ellen: nyikorgó talyigakerék
11968 III  |                   ír egy olyan ellenséges táborba. ~- Valódi árulás. Ne híjam
11969 XIV  |                dolgozik, úgy izzad mintha táborban hányna sáncot ellenség tábora
11970 III  |               vagy kormánybiztos a magyar táborból, s ezt én valószínűbbnek
11971 XIV  |                   kilétét. ~- Itt egészen táboriasan megy. ~- Kénytelenek vagyunk
11972 Uto  |                 Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat) magyar
11973 Uto  |                  az alak, ki Ankerschmidt tábornokban van személyesítve, nem ennek
11974 Uto  |                 egy kormány, mely, miután tabula rasa-t csinált országunkból,
11975 X    |                kandallója előtt olvasgatá Tacitusát, midőn Kampós uram exiliumából
11976 III  |                  belépni a 10. számba. ~A tacskó alig volt több hatévesnél,
11977 IV   |              fejemet veszik is, mi haszna tagadnám. Megvallom. ~- Talán csak
11978 XI   |             komisz fráter, ezen nincs mit tagadni; nagyságod igen derék ember.
11979 VI   |                  úgy ez a kérvény nem fog tagadó válasszal visszajönni. ~
11980 III  |             neheztelését önfeláldozásának tagadólagos fogadtatása miatt. ~Csak
11981 IV   |                 ismerem a magyart, én nem tagadom el. ~- Hja uram, e szót, "
11982 XV   |                 fölépíthetik. Tanyám elég tágas, s én úgyis egyedül vagyok. ~
11983 II   |                kellett irtóztató nagyokat tágítani az igazságtól. Eszerint
11984 XII  |                     Végtére! Hanem én nem tágítok ám öntől. ~- Nem bánom,
11985 I    |          elegyedhetett volna, átvezette a tágos udvaron keresztül a birkaakolba,
11986 I    |                   bizonyos kétezer holdas tagot itt uraságod jószága mellett. ~-
11987 V    |                   volt, hogy minél jobban tágultak a metsző hengerei, a jármű
11988 XIV  |                üszköket. ~A félhold éjfél táján aludni ment már, az ezüst
11989 VIII |             Hermine-t, hogy tegye a szíve tájára a kezét, mennyire dobog! -
11990 III  |            kezeiket, azt izeni, hogy "nix tájcs". ~- Mit izent, te semmirevaló? -
11991 VI   |                  már előtte világosodni a tájék. ~- Mármost, ha ő hirtelenében
11992 XIV  |              bámulatos biztossággal tudta tájékozni magát, s úgy tetszék neki,
11993 XIV  |                éjre járt az idő, az egész tájt nagy csend ülte: az a csend,
11994 I    |                  fölviteté a padlásra ősi tajtékpipáit, a minden veszedelemben
11995 V    |                   felelt Kampós -, hogy a tajtékpipámat ellopták, aztán kihirdettettem,
11996 VI   |                  hogy milyen okos, milyen takarékos asszony ez a Pajtayné. kétségtelenül
11997 XIV  |           határozva van: itt a vállalkozó takarékoskodott. E takarékosság következése
11998 XIV  |             vállalkozó takarékoskodott. E takarékosság következése most az, hogy
11999 V    |            micsoda mozgalmas időszak az a takarítás; cseléd és gazda korán kel,
12000 V    |                   éppen tegnap végeztük a takarítást, én beszéltem a tekintetes
12001 V    |                   miatt az ő repcéje most takarítatlan áll s azután - még más mindenféle
12002 V    |                  Már most maga őrizhette, takaríthatta, táplálhatta összes állatait,
12003 V    |                  a méltóságod repcéjének, takarítsuk be; aztán meg a magunk szekereivel
12004 V    |                  mikor már minden be volt takarítva, érkeztek vissza a városból
12005 VI   |             idestova éjfél lesz; mindenki takarodik már, csak Ankerschmidt nem
12006 XII  |                   a jámbor Treboniánt: ~- Takarodjék ön innen; ön ostoba, marha,
12007 VII  |                   kergeté el újra: ~- Nem takarodol innen, te spion! ~Már harmadszor,
12008 IV   |                  Ankerschmidt jónak látta takarodót fúvatni. Sietett már haza. ~
12009 XIV  |                 azon a vonalon, amelyen e takaros munka tart; különben ott
12010 XIV  |              tutajt össze lehetett belőle tákolni. Aladár azt is megmutatta,
12011 III  |                   kevésbé saját hadvezéri taktikájában. ~Családi ügyésze, dr. Grisák,
12012 VII  |                    minden szónál, mintegy taktusra, egyet ütve tenyerével az
12013 XVIII|               ínylése szerint választja a tálalást, s mindegyiknek "nesze semmi,
12014 XIV  |            félrésszel kilátszik. Az ember találgatja, mi lehetne az: darab fa,
12015 IX   |                  felírva ajtajára: itthon található reggeli 11-től 1-ig. ~Doktor
12016 XV   |                 akarom, hogy önök idehaza találják magukat nálam mindaddig,
12017 II   |         barátommal, nehogy kompromittálni találjam." ~- A nemes lélek! ~- Kérem
12018 VII  |                  az arckép kiemelkedik, s találjuk alatta e levélkéket finom
12019 XVIII|                  levélkében, és kifejezni találkozási óhaját. ~Férfiak rendesen
12020 II   |                 Igenis. Emlékezik a bécsi találkozásra. Engedelmet kérek. ~- Vagy
12021 X    |                arról, hogy én őrá, utolsó találkozásunk óta, egy percig is gondoltam.
12022 VI   |          összeillő kedélyek egymással nem találkozhattak. ~- Kedves nagysád, én egészen
12023 XV   |                   ott még egyszer kellett találkoznia Aladárnak Ankerschmidtékkel. ~
12024 X    |               kegyed az asszonysággal? ~- Találkoztam vele, s úgy vettem észre,
12025 XII  |                   archimedesi csavar szép találmány." ~"Igen jó az, mikor az
12026 VII  |                 ott felnyitják a zárt, és találnak benne egy nagy ürességet,
12027 XI   |             megjelölt: "Nézd, ha engem el találnál hagyni, s apádhoz visszaszöknél,
12028 XI   |               derék, kedves ember. ~- Úgy találod? Dacára annak, hogy a leányát
12029 I    |                  hogy annyi latin mondást találsz egy lapon, ez is a kor kedélyhangulatához
12030 XV   |      megszolgáltad, beérted vele. Helyben találtad magadat ez új életben, s
12031 XIX  |                 öreg úr osztott elöl-utol találtaknak; ő maga kalapján, kabátján
12032 XI   |              nekünk való asszonyt. ~- Már találtál? Hol vetted? ~- Egy barátném,
12033 II   |              esetében azonnal csatakészen találtassék: tudniillik, hogy mindazokat,
12034 XVII |                   és végtére, ha hibásnak találtatnék is, mit nyernének vele a
12035 III  |           folytatni, amikből öt-hat által találtatva sem esett el. Az így támadt
12036 VII  |              tintában írt sorok; ezek nem találtatván, visszaküldettek ismét *