Fezejet

13039 V    |            odabenn vannak a "Vaszszagter" uraknál. Becsület dolga ez, uram.
13040 VII  |        visszaborzadva, Kampóstól. ~Kampós uramban volt annyi malícia, hogy
13041 II   |                  mely történetesen Kampós uramé volt, ott hagyván annak
13042 XIII |                   jöttem én ide nagyságos uramhoz ilyen szomorú alkalmatossággal,
13043 VII  |              bennlevő mit csinál. ~Kampós uramon nagy ujjas csurapé volt,
13044 IV   |             mondott magyarul. Ahol Kampós uramról, saját magáról kezdett szó
13045 VII  |                közé elássa. De hát Kampós uramtól ezt nem kérdezte senki,
13046 V    |                hogy ez valami igen rendes uraságnak jó rendben tartott cselédje. ~-
13047 I    |                   hanem azért jövök, hogy uraságodat őméltósága Ritter von Ankerschmidt
13048 I    |                   ügyletet megkötni, mely uraságodra nézve is nagy haszonnal
13049 VII  |               részesültek. ~- Mi a gutát? Uraságtok hajtóvadászatot tartott
13050 IX   |                 inas, kinek hivatala volt urát borotválni, sietett fel
13051 V    |                   a tekintetes Akkorsincs úrét is letakarítanók. ~- Hát
13052 XV   |                   azon törekvéssel járult úrfia menyasszonyához, hogy annak
13053 V    |              közül elloptak. Mind egyéves úrfiak és kisasszonyok voltak,
13054 XIII |                    s tudtára esett Aladár úrfinak, hogy a patak mentében tetszik
13055 XIV  |         Engedelmet, méltóságos úr, Aladár úrfitól kaptunk most egy levelet,
13056 III  |                    hogy egy szerencsétlen úrforma ember kíván bebocsáttatni. ~-
13057 IX   |              pártfogóm? ~- Az, az; valami úrhölgy, valami delnő, aki nem restellte
13058 XIV  |                   volt az forgatva minden úrias alakjából a sok nap és éjen
13059 X    |                   lábánál a medvebőrön, s úriasan keresztbetett két első lábára
13060 I    |             kanyarodott be, s megállva az úrilak tornáca előtt, abból egy
13061 VII  |                  megvizsgáltattak, egypár urna alakú díszítmény, melybe
13062 X    |                verébfej nagyságú betűkkel úrnője nevét az "anonim" levél
13063 VIII |                nagyon korán jövök, missz; úrnők sokáig végzik a toalettet. ~-
13064 VII  |                 átöleli a tört deszkát és úszik..." ~- Szabad kérnem azt
13065 XIV  |              mondám, hogy azok bizonyosan úsznak. No hát akkor le kell ereszteni
13066 XIV  |               felverhette a víz, azok ott úsztak végig a csónak előtt hosszú
13067 XIV  |                 tértem vissza. Egy kicsit úsztunk is. ~- Már most a kocsit
13068 XIV  |                   hogy a part tekervényes utain kitaláljon kocsijával. ~
13069 XVII |                másikba menni a megromlott utak miatt, mikről a hidakat
13070 XII  |              mikor az embert olyan nagyon utálják, mint engem Ankerschmidt." ~"
13071 XII  |                   áll elő neki a negyedik utalvánnyal is, amit csak szükséges
13072 IX   |                 köszönni a szolgálatát, s utalványozá borravalóul a napidíjából
13073 XII  |                tudtam. Gondoskodtam újabb utalványról, mely tízezer forintról
13074 III  |             Megállj, Gyuszi. A kisasszony utánad küldött, hogy azt a levelet,
13075 XVIII|            egzekválni szökevény adósokat, utánajárni, ki mennyit képes fizetni,
13076 XI   |                   vesszük azt? ~- Majd én utánajárok. ~- Te jársz utána? Nohát
13077 XI   |           álmaiban azt, kit ébren gyűlöl, utánamegy lelkével, felkeresi, boldog
13078 V    |                 meg is őrli. ~Vendelin úr utánanézett. Ennek bizony igaza vari.
13079 VI   |                   megszerzése sok időt és utánjárást vett igénybe. Az öregúrnak
13080 VI   |                    Ezt bizony nem is igen utánozhatná minden ember. Csupa gyémánt
13081 VII  |                  egy perc múlva eltűnt az útárok rekettyéi között. ~Kampós
13082 III  |              támadásokat erélyesen vissza utasítani; minden ól, pajta, csűr
13083 I    |                 Garanvölgyi úrnak, a vett utasítás folytán mindegyik szelindek
13084 XVII |                 megbízatását; azután az ő utasításait is rosszul értették meg;
13085 VII  |            Bräuhäusel úr elosztva az illő utasításokat alárendeltjei között, engedett
13086 VI   |                 levő embert, ellátva illő utasításokkal; bizonyos Straff nevű egyéniséget,
13087 VII  |            fegyveres, akinek az volt adva utasításul, hogy egy lelket se bocsásson
13088 IX   |                 alatt ezer forintot, mint utasíthatá vissza Straffnak húszezer
13089 IX   |              egyezkedésre bírni. Én önhöz utasítok mindent. Hozzám ne írjanak
13090 V    |                  a férgeket, s az övékére utasítom. Mondtam neki, hogy ő meg
13091 I    |                  magas orrú aprehenzióval utasítva el magátul -, talán mégis
13092 XIV  |                 gyerekeket, aztán a férfi utasokat, azután az élelmiszert,
13093 XIV  |                  a jámbor fickó csakugyan utasszállító gőzösnek nézett bennünket -
13094 XII  |              egyiket sem fogja tenni: nem utazik, nem válik meg leányától.
13095 IX   |                 nem kérdezve, hogy miként utaznak tovább. ~Tehát Ankerschmidt
13096 XVIII|              foglaljon le számára, reggel utazni fognak vissza. Akár le se
13097 XI   |                  gyermekeim, nekem rögtön utaznom kell, mert ez ügy igen sürgetős. ~-
13098 XI   |                   hát ugyan könnyűszerrel utazott. Hát pénzt is küldjek neki,
13099 XIX  |           Húzzátok elő szekeremet, holnap utazunk Miskolcra, - a konventbe. ~
13100 XVIII|                 ez! ~Két héttel a levelek útbaindítása után alkalmasnak vélte az
13101 I    |             mielőtt kalapjával kilépne az utcaajtón. ~- Ez is jó - monda Garanvölgyi. -
13102 XIV  |                   azt elhagynia, midőn az utcából, melynek végén a kastély
13103 XII  |                talált abban, hogy este az utcai lámpásokat nézegesse. ~-
13104 VI   |             tetszik tartani? ~- Én a Váci utcának. ~- No én is arra megyek. ~
13105 XVIII|            éhenhalás. ~Aztán, ha az ember utcasepréssel keresi a kenyeret, akkor
13106 IV   |          felakasztá régi helyére a becses útitársat, elválhatlan jó barátját
13107 XIV  |                  csak arra az egyre kérve útitársát, hogy maradjon szépen ülve
13108 XV   |     kreuzsakerment" után bocsánatot kérve útitársától az illetlen szóért. Aladár
13109 XIV  |           tekintetét le nem vette az alvó útitársról. Az volt a szándéka, hogy
13110 VIII |           kisegítette a kocsiból, egy kis útitáska volt vele, amit nem engedett
13111 VIII |                meg, hogy másfelé viszi az útja. ~Azt senki sem tudta; nem
13112 II   |                hengergetve, félrehárítván útjából, haragtól bugyborékoló kedéllyel
13113 XVIII|               esetben kénytelen levén per útjához folyamodni. ~Ez kellett
13114 XI   |              éppen akkor jött feléjük egy útkanyarulatnál. ~- Éppen nem látom, hogy
13115 I    |                  át akar látogatni, elébb útlevélre van szüksége, amit a székvárosban
13116 V    |              annak a kaszálása egy héttel utóbbat következhetnék. ~- Nos aztán? ~-
13117 I    |            vándorolniok. Ezer villám! (Az utóbbi felkiáltás már nem volt
13118 XVIII|            Szellemfi poétát ócsárolja, az utóbbinak rendelt borítékba pecsételé
13119 I    |           egykedvűséggel nem törődött. Az utóbbira éppen nagyon vásott a foga:
13120 IX   |                    250 ezer! 20 ezer! (Az utóbbit is rablásnak címezé véletlenül.) ~-
13121 XII  |                  már reá. Justinian jeles utóda előadá, miképpen járt el,
13122 XIV  |                 akkor is viselje nevét, s utódai az apai név mellett az anyait
13123 Uto  |                                           Utóhang Az új földesúr-hoz~ ~Egy
13124 IX   |               írva, nagybátyám azután egy utóiratban megmagyarázta, hogy ezt
13125 I    |        megtanítanak bennünket dolgozni az utókor számára. A méhek társasága
13126 III  |                lépcsőjén; az angolkertben utolérte Gyuszit, a kis cseh inast,
13127 II   |             mindenkit oly őszinte, buzgó, utolsóingodaadó hazafinak képzel, mint saját
13128 XV   |              parkodat kimérte ölfának; az utolsónak már nem maradt más, mint
13129 I    |               épületet is, a hozzá vezető úttal együtt. ~- Az természetes -
13130 XIV  |            harminc ölnyi szakadás volt az úttesten keresztül, melyen zuhogva
13131 XIV  |                   túl nem ellenünk, hanem utunk irányában fog folyni a víz. ~-
13132 IX   |               hogy engemet is vele együtt űz a világba. Atyámhoz nem
13133 I    |                  úgy látszik, hogy tréfát űznek az emberből. ~ ~
13134 II   |              hazafi lelkével ilyen csúfot űzni! ~Nem is került most a gyetőnek,
13135 XVIII|                  nagyon jól tudná kezelni uzsorára kiadandó összegeit, egzekválni
13136 I    |                    No de semmi. ~Az egyik uzsorás egzekválta, a másik pedig
13137 V    |                beütött, ez a megfordított uzsorása a magyar embernek, aki ezeres
13138 XVIII|                  kevés vagyonnal, egy kis uzsoráskodás mellett, tisztességesen
13139 V    |                                           V~Hogy jut az ember a legelső
13140 X    |                  fiatal hölgy szíve éppen vacantiában van-e, vagy nincs. ~Aladár
13141 VI   |                  tetszik tartani? ~- Én a Váci utcának. ~- No én is arra
13142 XV   |              izené vala, hogy nem jöhet a vacsorához, mert migrénje van, vagy
13143 XII  |                  melyből nemigen futja ki vacsorára egyéb egy pár kreuzerwirstlinél,
13144 V    |              kaptak szakács főzte ebédet, vacsorát, két őr állt szolgálatukra,
13145 XIV  |                 fáradtan lehasalt. ~Még a vadállatnak is bizalma van hozzá! -
13146 XV   |            gyönyörködve tekinte a játékos vadállatra; Aladár is gyönyörködve
13147 XIV  |                   szénával. ~Valami távol vadaskert lakóit felverhette a víz,
13148 XI   |              kezdődött a szalonkaidény. A vadásza pedig azt jövendölte, hogy
13149 XV   |                    jó alkalom kínálkozván vadászatra, de Erzsike lebeszélte róla.
13150 VII  |                megtudta, hogy az ifjúúr a vadászatról ma reggel megérkezett, sietett
13151 IV   |                   lehet majd vadászni. ~- Vadászfegyver? Hát még mi? ~- Hát, még, -
13152 XI   |               egyiket úgy szétlőtte, hogy vadászhasé lett belőle; akkor meg a
13153 VIII |            nyakravalója volt, s a szokott vadászkalap helyett simára kefélt cilinder
13154 V    |               hogy a városba bement, zöld vadászkalapja helyett egy tökéletes felgyűrt
13155 V    |                   palotájuk volt építve a vadászlak mellett; márványmedencéből
13156 V    |           vállalni, a bíróság kénytelen a vadászokat is szembesíteni velük. ~
13157 III  |            ottlétét? Igen egyszerűen: ott vadásztam a hegyek között, s megláttam
13158 XI   |                  öt darab áldozat ékesíté vadásztáskája hurokjait. ~Erzsikének meg
13159 XI   |                   szélre, mely elhajtja a vadat; Hubertre, ki oly bosszúálló;
13160 VII  |                szemébe az ódon emlék, vén vadgesztenyefáktól környezve, mik tetején körül
13161 IX   |              jegyezve kívánsága, panasza, vádjai. Öntől egy betű sincs; ön
13162 XIV  |           húzódnak az égen egész falkái a vadkacsáknak és liléknek, mintha nagy
13163 XIV  |                 hét múlva bűnvádi perük - vadórság miatt. ~A nap jól lehaladt
13164 XIV  |                 az én embereimnek lesz ma vadpecsenyéjük, s két hét múlva bűnvádi
13165 IX   |                   azt hitte, a missz jön. Vadul villogó szemekkel rohant
13166 XIV  |                    de nem birtokom. ~- Ez vágás akar lenni ellenem, hogy
13167 VII  |              káplár. ~A kocsis lovai közé vagdalt; esteledni kezdett az idő,
13168 XIV  |            töltésről, mely közbe esik. ~- Vágj neki! - parancsolá Ankerschmidt;
13169 V    |                 csak maguk számára le nem vágják: az pedig nyáron elromlik,
13170 XV   |                   szomszéd uram le akarta vágni a fejemet, s melyet végtére
13171 XII  |                nem aludt egyebütt, mint a vagonban; hanem ahol ügyletről volt
13172 XI   |                    Fogj a hintóba újra, s vágtass a városba vissza orvosért! -
13173 XVIII|              gyorsszekér csengős öt lóval vágtat végig a hársfák között,
13174 XI   |       megharagudott vadász iszonyú dühvel vágtatott fel saját szobájába, amit
13175 XV   |             mindenkit a szabadba készte a vágy, a vész apadását megtekinteni. ~
13176 VI   |                nem érintik a hiúság repke vágyai; egy költeményt leltem itt:
13177 XV   |                fáradalmai után nyugalomra vágyik, azért jelt adott a felkelésre,
13178 IX   |                   csendesülten a hátrálni vágyó cselédhez. - Ne beszélj
13179 XVIII|            elhagyni kényszerítének; s nem vágyom egyéb után, mint hogy poraim
13180 I    |                 birtokában nem levő fekvő vagyona van, eziránt a bitorlót
13181 VII  |             örökséget, osztályt csináltak vagyonaimból, ezeket okvetlen elsikkasztanák,
13182 VII  |                  őrmesternek, hogy minden vagyonával felelős ez emberért, hóna
13183 XIV  |                 testvére részét - nemcsak vagyonban, de atyja szeretetében is. ~
13184 XVIII|                sokáig lehet élni, s kevés vagyonnal, egy kis uzsoráskodás mellett,
13185 X    |               feleségemmé legyen? ~- De a vagyonra nézve? ~- Ah! Hogy jószágot
13186 VI   |                 Aladárral, melyben minden vagyonunkat közös birtoknak nyilatkoztatjuk;
13187 XI   |                   meglásd, hogy ha tejbe, vajba mártod is itt, mégis visszaszökik
13188 VIII |                   csigalépcsőn, s midőn a vakajtóhoz értek, átadá neki annak
13189 VIII |            kimehessen és visszajöhessen a vakajtón, hogy a háziak semmit meg
13190 XIV  |                Oda ám, uram - szólt fejét vakarva az öreg -, de úszni nem
13191 XII  |                forintból? ~- Harminc... - vakkant fel e szóra Vendelin úr,
13192 XIV  |                     Kezdé azt hinni, hogy vaklárma elől futott meg. ~A hajnalhasadásnál
13193 XV   |                 de ne tartson érte nagyon vakmerőnek. ~- Parancsoljon velem. ~-
13194 X    |                 volna én önt, hanem hát a vakmerőség sikerült. - Ebből láthatja
13195 VII  |                   szét ősi fekhelyéből, s vaktában iramodott holt és eleven
13196 VI   |        Neológjaink a "partie"-t "játszmá"-val adják vissza, s én különösen
13197 XVIII|                 törekszik azon, miszerint valahai vőlegényének napává lehessen. ~
13198 IX   |             fáradságot. ~- Nem volt önnek valakije, akit szeretett? ~A fogoly
13199 XVI  |                  nekem van Aladáron kívül valakim? ~- De ön már próbálta őt
13200 XIV  |                   előbb ott legyünk, ahol valakink van, akinek életéért aggódunk:
13201 XVI  |                  sem értek. Szükségem van valakire, aki gazdaságomra felügyeljen. ~-
13202 III  |                 mikor az ember azt akarja valakivel tudatni, hogy "óh be otromba
13203 IX   |              bármily ürügy alatt leányaim valamelyikének vagyonát bitoroljam? ~-
13204 XIV  |                    Van itt több ladik is, valamelyikre fölkapok, s megyek torony
13205 IV   |                  elgondolta magában, hogy valamennyire kordiális, humorisztikus
13206 V    |                Bräuhäusel úr, s bevitette valamennyit a városba. Persze, hogy
13207 XIV  |                 az álom. ~S ha valaha fog valamiért köszönettel tartozni az
13208 XII  |                Mégis csak vagyok én önnek valamije, ugyebár? ~Straff egészen
13209 II   |                 addig is, míg igazi nevét valamikor kitudhatnók, kénytelenek
13210 IX   |                 azt értem, hogy önök okai valaminek. Rám van hagyva, hogy önöket
13211 XVIII|                   nevére szóló leveleket; valának pedig szám szerint öten.
13212 VI   |                  a kérvény nem fog tagadó válasszal visszajönni. ~Doktor Grisák
13213 XVIII|                 kétrétbe hajtva teli volt válaszával, melynek folytán pontról
13214 IV   |                   nem ilyen humorisztikus válaszokért jöttem. ~- Humorisztikusnak
13215 XIV  |          önvédelemre." ~Doktor Grisák azt válaszolta erre a levélre, hogy az
13216 IX   |                 az Isten áldja meg, kapok választ? ~Doktor Grisák, ha azt
13217 IX   |                 valamelyike apja ellenére választana férjet, az minden igényét
13218 XIX  |           összehívott országgyűlésre való választások. ~Aki a környékben legádázabbul
13219 XIX  |                 el az ablaka alá vezetett választó sereg élén: ~- Üdvözlünk,
13220 XIII |                mellett, a zúgó ér mellett választotta ki leánya örök fekhelyét,
13221 IX   |                  Láthatja missz, hogy már választottam is ajtóm elé őrt, akinek
13222 III  |                   A táblabíró égető, maró választóvíz szatírája, a hadastyán puskapor
13223 XIII |          levelekből, mik gyászjelentésére válaszul érkeztek. Első helyen állt
13224 IV   |                 Én Garanvölgyi úr házánál valék. Tudja-e ön miért? ~- Hát
13225 XIV  |                pár nap alatt tengerszínné válhasson. ~Kampós uram vállat vonított. ~-
13226 XII  |                 lehető legkellemetlenebbé váljék Ankerschmidtékre nézve;
13227 X    |                   cseppet hiú magára, nem vall be. ~- Rágalmazták ön előtt? ~-
13228 IV   |                   egyet vonított gömbölyű vállacskáján. ~- Hát mit írtam? Tudattam
13229 XV   |              habzó muszlinon, fel egész a válláig, ott a bámulatos szép gömbölyű
13230 XVII |             mondjon le szándékáról, minek vállal magára olyan vétket, amit
13231 IX   |          göngyölgetve -, azt akarta, hogy vállaljam el az ügyét Ankerschmidt
13232 VII  |                 uram, amint e veszedelmes vállalkozást meglátta, mindjárt tudta,
13233 Uto  |                 származott kerületi főnök vállalkozott, aki sok századon át érdemekkel
13234 V    |                akarják a bűntényt magukra vállalni, a bíróság kénytelen a vadászokat
13235 XVIII|            beszélnem, miket önnek el kell vállalnia, s azután, ha kegyednek
13236 XIII |                Ankerschmidt nagy hivatalt vállalt, midőn leánya meghalt. ~
13237 IX   |                   el az ajánlatot. ~- Nem vállalta el? ~- Hova gondol ön uram? -
13238 VII  |                 összehajlottak, mintha ők vállalták volna magukra, hogy majd
13239 IX   |           véletlenül.) ~- Igen, de én nem vállaltam el az ajánlatot. ~- Nem
13240 XI   |           valahányszor a puskát megláttad vállamon, mindig azt mondtad: papa,
13241 V    |                  miszerint a vadászok sem vallanak semmit, szembesíteni kell
13242 XIX  |          rontás-bontás nehéz időszakát: a vallásszabadság; most a rettenetes újítók
13243 Uto  |                tőlünk zárni: megtámadva a vallásszabadságot. S hogy ezen a merényleten
13244 V    |            törvényszék elé felkísértessék vallatás végett. ~Óh, ezek nem tették
13245 XIV  |   úgysegéljenekkel, mintha nagy rablásért vallatnák. ~- Nincsen semmi baj, méltóságos
13246 V    |                menni. ~Pedig hát azok sem vallhattak semmit, mert azok is ártatlanok
13247 IV   |                  honnan jövök én most? ~- Vallja meg! ~- Mennykőt! Még én
13248 IV   |                  meg! ~- Mennykőt! Még én valljak neki? Én Garanvölgyi úr
13249 IX   |              miért tettem, mindjárt be is vallom. Ugyanis, midőn nagybátyámtól,
13250 VI   |                 nekem is ellenségem". ~Ez vallomás in optima forma! Nem akarom
13251 XVII |                  rá: én tehát meghalok és vallomásomat megerősítem; magam voltam
13252 XVII |                  a ketten álltak elébbeni vallomásuk mellett. ~Ha kérdék tőlük,
13253 VI   |                   a más hibáját is magára vallotta; ebből láthatja ön, hogy
13254 XV   |                 kezdett nagyon beszédessé válni. Máskor is az volt, de most
13255 IX   |      természetességgel volt mondva, s oly valódian színezve a tréfa és érzékenység
13256 VI   |                   fog látszani az érzelem valódisága. Ezt nagysád aláírja, s
13257 II   |                   magát a kérdéses mondat valódiságáról, óvatos tekintettel lépett
13258 XV   |               házánál hagyott ruhatárában válogatna, elgondolá magában, hogy
13259 XI   |                    ha elgondolja, micsoda válogatott szerencsétlenség az az életben,
13260 V    |                Ankerschmidt mindenből azt válogatta, ami legjobb. Neki voltak
13261 XIV  |                 kíméltük annál, s a javát válogattuk hozzá a fenyőfának. Azt
13262 VII  |                 és eleven tárgyaknak, nem válogatva, hogy asztalláb-e vagy emberláb,
13263 Uto  |                komikuma és tragikuma mind valóság. ~Az egésznek az eszméjét
13264 I    |                  hogy bebizonyítsa szavai valóságát, előszedé a méhkasok mellé
13265 XII  |            kétharmadát megtette az útnak, valószínűbb, hogy a harmadikát is előre
13266 III  |                 magyar táborból, s ezt én valószínűbbnek is tartottam. ~- És - méltóságod -
13267 XIV  |                mondom, hogy készakarva ír valótlanságokat, de csalódhatik, mint minden
13268 VII  |               öröm és bosszúság visszásan váltakozó érzelmei között olvasá azt
13269 IX   |                egy fillért, ha a haláltul válthatnám meg őket, nem fogok nekik
13270 XIX  |               legyen a képviselő. ~Aladár váltig csitította, hogy mit izzasztja
13271 XII  |                  kész felében kiegyezni a váltó követeléseire nézve. ~Ekkor
13272 X    |              tudnia kellene, hogy még egy váltóhamisítótól is megkérdezik elébb: te
13273 XV   |          harminchárom percentre honorálja váltóidat vagy tízezer forintig. Akkor
13274 VI   |                   hitelezői szokták látni váltóikon. ~- Nagysád a közelgő farsang
13275 XII  |                   nőm bútorai voltak, s a váltóján a nőm neve is ott áll, hát
13276 XII  |                   ebben küldöm mind a tíz váltót Ankerschmidtnek. Ő majd
13277 XII  |           előadásokat tartunk egymásnak a váltótörvényből, s ő nem akarja megérteni,
13278 XII  |                múlva bepereli önt a másik váltóval, akkor önt megint becsukják
13279 XIX  |          megragadott, mely a "mi sorsunk" változását jelezni látszott. ~Mert
13280 I    |                   a szobából, a politikai változások ellen semmiképpen sincs
13281 XV   |              magában, mint lelket! ~Annyi változást azonban mégis okozott a
13282 XVI  |                 egyszerre heves zokogásra változott jókedve, odaborult Garanvölgyi
13283 I    |                       Sajnálom; de ez nem változtat a dolgon. Ez nem tesz különbséget. ~-
13284 V    |              értekezlet, azzal a tényeges változtatással, hogy Bräuhäusel úr délelőtt
13285 IX   |                   gondolom, hogy meg kell változtatnom a nevemet. Mi annak a módja?
13286 Uto  |                ősi családnevét Bonyhádyra változtatta, s aki az országos vásárokon
13287 XV   |                     A vacsora kész, de te válts öltönyt, mert kisasszony
13288 V    |                  Csak éppen az a bizonyos váltság. Annak is csak a fele. ~-
13289 V    |                   amit a tolvajoknak kell váltságul adni, még kendnek is adok
13290 II   |         vendégfogadóban, s micsoda szóval váltunk el egymástól. ~- No, ezt
13291 XIV  |                   ős paloták sorsa, miket vályogból meg polyvás sárból építettek;
13292 V    |                elébb pálinkát töltöttek a vályújokba, s mikor attól lerészegedtek,
13293 XIV  |              jelölé a sírt, melybe az égi vándor egy perc előtt temetkezék. ~-
13294 XI   |               szalonka odébbmegy, mert az vándormadár. Ugye pedig magad is szereted
13295 I    |                  fognak, ha onnan ki kell vándorolniok. Ezer villám! (Az utóbbi
13296 XI   |            szárnyát, s ott azokon a fehér vánkosokon látta Ankerschmidt lovag
13297 XV   |               fölébredtek, megfordítják a vánkost fejük alatt, s akkor a kedvesnek
13298 III  |           kisasszonyra nagyszerű dorgálás várakozik. Nem akarta az üdvös tanítást
13299 IX   |                  alássan. Ő kinn maradt a várakozó teremben, miután meghallotta,
13300 VI   |                  bérkocsijának előjártára várakozva, rátevé kezét a doktor vállára. ~-
13301 VI   |                  legsürgetősebb feladat e váratlan fordulatról Corinnát értesíteni.
13302 V    |                nem is soká hagyott magára váratni. Egy este beállít az inspektor
13303 XV   |       reszketéséből, ha e hang csodálatos varázsából, ha e szemek igaz búbájából
13304 XIX  |                   És ez természetes. ~Nem varázslat ez, nem ördögi mesterség:
13305 Uto  |        meztelenségünk a páncélunk, mint a varégerek hadának. ~És hogy lehetett
13306 XV   |            mennyire hasonlít a házasság a várfogsághoz, amit persze ő maga sem
13307 VI   |                ily rendkívüli esetben nem várhatja az ember az audiencia rendes
13308 VII  |            Garanvölgyi rávehető volna is, várhatna-e attól sikert éppen most,
13309 XVIII|                útban vannak. ~Corinna nem várhatott végig egy éjszakát ily kétségek
13310 VI   |          könnyelmű ember volt. Én azalatt várhattam a menyegzőre. ~- Hallatlan
13311 V    |           utánanézett. Ennek bizony igaza vari. A ménkűadta gép egészen
13312 XVIII|               feltört levél csakugyan más variációt mutatott, mint az előbbi
13313 XV   |               pusztításait tanulmányozni? Várja-e, míg érdekesebb lesz a stúdium?"
13314 XIV  |                    Bizonyosan még most is várják, mert ezen a környéken a
13315 VI   |               Fölösleges volt. Egyébiránt várjon meg, hanem akkor még töltsön
13316 VII  |                   ligetek, az égen lármás varjúcsoport vonult a város felé. ~-
13317 XIV  |                egyik parttól a másikig; a varjúk százával ülnek rajta sorban,
13318 XIX  |                  ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek,
13319 IX   |             készüljön fel, jöjjön velem a várkormányzóhoz. ~- "Kesztyűsen" kell megjelennem? -
13320 IX   |                teremben, melybe léptek, a várkormányzón kívül Ankerschmidt lovagot
13321 IX   |                   lehet. Dolgába került a várkormányzónak őket annyira vinni, hogy
13322 VII  |                   elolvastattak a *steini várkormányzóság által, azután felküldettek
13323 V    |             csürhéjéből, amíg a kondás a "vármegyére van híva". Nem szabad abból
13324 XVIII|                   az imádók, ha maguk ott várnák is a gyorskocsit a kávéház
13325 IV   |                  sokáig, mintha mindennap várnám hazajöttét, mintha már szobájában
13326 XIX  |               elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők
13327 XIX  |            természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy
13328 III  |                   azt a levelet! Csak nem várod hogy én hajoljak le érte,
13329 IX   |                 bátorságot vett magának a várőrségen keresztül ostromra rohanni,
13330 II   |            írásban hagyta, hogy soha Bécs városába nem fog menni, hacsak zászló
13331 III  |             tanulta ismerni annak alföldi városait, s akkor igen jól érezte
13332 V    |                  a tolvajt; s most megy a városházára a pipával a bűntény konstatírozása
13333 II   |                 vissza, hogy újra keblébe varrhassa. - Ismeri ön azt az adomát,
13334 VIII |                    nagy mennyiségű lyukat varrni egy batisztszegélyre. ~Maxenpfutsch
13335 III  |           Csehország kapitáléjának, hanem Varsó elővárosának, a szerencsétlen
13336 III  |             elővárosának, a szerencsétlen Varsóénak, nevem Brazeszky Bogumil
13337 V    |                   A kakukkba is! Mindenre vártam, s semmi sem jött meg. ~-
13338 II   |                  egyszeribe; csak egy kis vártatást kérek. Azzal a buzgó honfi
13339 IX   |                  egész operákat elfúj. ~A vártoronyban délre harangoztak; Aladár
13340 XV   |                   ily későig? ~- Kampósra vártunk, ki csónakkal körjáratot
13341 IX   |                 is elmúlt délután, amit a várudvarról hangzó dobpörgés jelentett,
13342 XII  |                  akárhol." ~"De hátha még várunk, s engedjük nőni a füvet." ~"
13343 VII  |                  szekér, van-e kézre való vas? Kössön meg szaporán, aztán
13344 XIV  |              vegyülete, mint távoli népes vásár hangja; csakhogy sokkal
13345 I    |            látszott levágva lenni, mint a vásári sátorok eleje. ~Annak az
13346 VI   |             mutassa meg, különben sohasem vásárlok nála. De ha ön meg akarja
13347 Uto  |            változtatta, s aki az országos vásárokon szedette le a kalapok mellől
13348 XVI  |              azokat most kénytelen vagyok vásárra vinni, s gazdálkodást kezdeni
13349 IX   |                karperecekre mutatva, amik vasból vannak, s nem divatból viseltetnek. ~-
13350 III  |                    ki a haditörvényszékek vaskarjait kerülgeti, s minden egyéb,
13351 III  |     parancsoláshoz, bízott az új rendezés vaskeménységében, s nem kevésbé saját hadvezéri
13352 XI   |                  a termetét, hátha valami vaskos perszóna? ~- Óh dehogy az. ~-
13353 IX   |                 készséggel megfelelt: ~- "Vasmacskakovácsy." ~Ankerschmidt szomorúan
13354 I    |                  Az utóbbira éppen nagyon vásott a foga: szerette volna tudni,
13355 IX   |             alacsony ablak volt az, nehéz vasrostéllyal, a vasrostélyon belül egy
13356 IX   |                    nehéz vasrostéllyal, a vasrostélyon belül egy halavány ifjú
13357 IX   |                folyondár, mely benyúlik a vasrudak között; ők ketten vigasztalják
13358 IX   |              nyílik. Ez fogalmat ad a fal vastagságáról, ahol a középső ajtó nyílhatik
13359 X    |                Hol? Micsoda? ~- Nem éppen vasúti kalauzság, de nem is sokkal
13360 V    |               hiányzott. Ezt ugyan rögtön vasútra lehet tenni s visszaküldeni
13361 Uto  |              azért hogy semmink sincs, se vasútunk, se gyáriparunk, se kereskedelmünk,
13362 IV   |               önérzetével nyújtá azt át a vasvillahordozó hetesnek. ~- Itt van! -
13363 XIV  |             elhelyezve a kisasszonyt és a vászonnépet, megint visszatért a férfihadért.
13364 V    |                kondások odabenn vannak a "Vaszszagter" uraknál. Becsület dolga
13365 XVIII|                   vergessen Mutterzungen, Vaterlanden; ergo: mich auch sollen
13366 XVIII|             rágalmazzák "genus irritabile vatum"-nak. Azután meglehet, hogy
13367 IX   |                tudnak semmiről; ha lehet, védd őket atyám előtt. H. ~Sirass
13368 XIV  |                értelemben. Nekem az, amit védek, csak hazám; de nem birtokom. ~-
13369 I    |              ember fűhöz-fához folyamodik védelemért, s ha az élők nem segítik,
13370 III  |                 törvényes férfiak "vétlen védelemnek" híják. ~- No, mi kis leánykák
13371 VII  |                  szőrkendő nem lett volna védelmére; így is azonban alig tudta
13372 VII  |               hirtelen abbahagyott minden védelmet, s most már csupán azon
13373 III  |                 menekült vagyok én; Prága védelmezőinek egyike; nem Csehország kapitáléjának,
13374 VII  |              bírája elé idéztetik; nem is védelmezte, hanem szépen megadta magát,
13375 IV   |             tartottam rendet jó sikerrel, védelmeztem szóval, tettel, ami az országnak
13376 VI   |                   micsoda paragrafusokkal védelmezze magát Corinna megtámadásai
13377 IX   |                   van hagyva, hogy önöket védelmezzem. Én nem tudom, mit hibáztak;
13378 IX   |                  senkim sincs, aki előtte védelmezzen, egyedül te. Nem is tudom:
13379 IX   |                    nem tudom, mit kellene védelmükre felhoznom. Csak annyit tudok,
13380 Uto  |                 föld, az a mienk; az a mi védelmünk, az, ami meghódítja a hódítót;
13381 IX   |               diszpenzációkat megszerezze védencei számára; akkorra megíratta
13382 VI   |               tolvaj védője is azt mondta védencének: "Barátom, nekem mindent
13383 V    |                  hitte egyébiránt, hogy a védetlen maradt telepből azóta a
13384 XIII |               részt. ~- De hiszen most új védgátaink vannak. ~- Nem érnek azok
13385 XIV  |         Nagykunság felől a túlparton erős védgátak vannak emelve, s így a Tisza
13386 XIV  |         intézkedni tanácsos, mert ez a mi védgátunk nagyon rosszul biztat. A
13387 XIV  |                 ezt sem hitte neki, midőn védhette volna a házát, midőn segíthetett
13388 VI   |              üldözném azt, aki már nem is védi magát? Én azt mondom, hogy
13389 VI   |             szándékom férjhez menni. ~Így védik magukat azok, akik azt akarják,
13390 XIV  |           meggyöngíteni az átellenes part védműveit. - Nem vette észre méltóságod,
13391 XIV  |               Grisákhoz fordulva. ~- Azon védműveket pedig az ön védence készítette. ~
13392 IX   |                 egy remegő őzike, melynek védni kellene magát a nagy haragos
13393 VI   |                   Természetesen. A tolvaj védője is azt mondta védencének: "
13394 VIII |                   támadták meg, ő hősileg védte magát s megöletett? Vagy
13395 XIV  |                 ázunk meg, ahol legjobban védve hisszük magunkat. ~Ankerschmidt
13396 VI   |               Mielőtt azonban házasságunk végbemehetett volna, kiütött a háború;
13397 X    |                történt, hogy e találkozás végbement, mert Aladár nagy veszedelemből
13398 VIII |                   hintaja vert fel a falu végéig, midőn Maxenpfutsch úr bekocogtatott
13399 IV   |                  Mi célra? ~- Tudom, hogy végem van, de kimondom. Jobb,
13400 V    |           Ankerschmidt cselédjei, azzal a végeredményével a kétheti vizsgálatnak,
13401 Uto  |             áldását is letörülje róla. És véges-végül még az égbejáró utat is
13402 XIV  |             gyökereiket fogja ölni, s más vegetációt honosít meg helyükben. ~
13403 I    |                   félig növények; tehát - vegetáljunk!!! ~Ilyenforma beszédeket
13404 I    |                 onnan a szénáról; ezt nem végezhetjük el itten a juhistállóban,
13405 IX   |              képest; aki még csak ezekben végezte a kurzust, az ne is beszéljen;
13406 V    |                 hol éppen a szénagyűjtést végezteté, ami után rohamlépésben
13407 III  |              Prófétáról és Fidesről. Ebéd végeztével Richárd elárulá zeneképességét,
13408 V    |         méltóságos úrhoz. Mi éppen tegnap végeztük a takarítást, én beszéltem
13409 X    |                önnek, ügyvédemre bízom, s végezzenek együtt. ~Dr. Grisák nem
13410 X    |                   el, hogy nem bírtam azt véghez vinni. Ha el kellett gondolnom,
13411 XIV  |              annak szép hosszú selyemhaja végig-végigúszik. Az alvó homlokán nehéz
13412 XVIII|                   mulatság volt e levelek végigbetűzése. ~Nagyokat nevetett magában.
13413 III  |        összekerültek. ~A hadastyán kardja végigcsörtetett a lépcsőkön, a kalandor
13414 XIV  |                addig sokkal jobb lesz, ha végigfekszik a csónakban, s megkísért
13415 XIV  |                  Ankerschmidt a csónakban végigfekve, azokat a halomra dűlt köveket,
13416 XVIII|                  víz fölött a szellő elől végigfutnak. ~Ez volt egyetlen órája
13417 XVIII|             fölkeresse. ~Annyi száz nevet végigfutni nem csekély munka, s nem
13418 VI   |                 aztán a lépcsőkön lement, végigfutott azon levelek lajstromán,
13419 XVI  |                nagy disputában a szobákon végigjárva, észre sem vevé, hogy az
13420 X    |                  a nyaka közé, s röptében végignyalta az ábrázatját; azzal aztán
13421 XV   |                éhesen, szomjasan szeretne végignyúlni a legelső szalmaágyon, akkor
13422 XIV  |            alássan - bizonyítá a kasznár, végigsimítva tenyerével a levelet. -
13423 II   |            zsebébe dugta. ~És még egyszer végigtekintve megvetően a kis számtartó
13424 IX   |                    s mint aki megebédelt, végigveté magát az ágyon. ~Még azonban
13425 IX   |                   viselné magát a házhoz, végképp elveszítse. ~- Tudom; ezt
13426 XVIII|            jutalmas is elébbi pályájukkal végleg szakítani; de hölgyre nézve
13427 VI   |              kétemeletes ház kapuja előtt véglegesen megállt Ankerschmidt. ~-
13428 Uto  |            mellett. E klasszikus rendelet végrehajtására az alföldön éppen egy magyar
13429 IV   |  megvesztegethetlen közvádló és hidegvérű végrehajtó bíróság: mindez egy személyben
13430 IX   |            Ankerschmidtné végrendeletének végrehajtója. Az illető összeget Ankerschmidt
13431 IX   |                    ő levén Ankerschmidtné végrendeletének végrehajtója. Az illető
13432 IX   |                  láthatnók Ankerschmidtné végrendeletét, mint doktor úr láthatja;
13433 IX   |           vagyonát bitoroljam? ~- De ha a végrendelkező akarata így volt. ~- Ah,
13434 V    |                  kezében van a kártya. ~A végszámadásnál mégis kilenc forintot fizetett
13435 VII  |                   neki Kampós uram, kinek végtelen kedve volt e percben éppen
13436 XV   |              előbb: szántó-vető állatokat végy-e, a házadat tatarozd-e, vagy
13437 VII  |       bocsáttatnak el a magányéletbe: ezt vegyék úgy, mint a hatalom kifolyásának
13438 XI   |              mennydörgéssel, villámlással vegyest. ~Erzsike aggódó arccal
13439 XIV  |              mindenféle emberi hang siket vegyülete, mint távoli népes vásár
13440 IX   |             látogasson ön meg újra; addig végzek. ~Maxenpfutsch úr szédelegve
13441 V    |               délelőtt valami kedvezőtlen végzést találván doktor Grisák egy
13442 IX   |                 láthatja; levén abban egy végzetes záradék, mely azt rendeli,
13443 VII  |                   volt, hogy a hölgyektől vehessen búcsút áhítat- és lemondásteljes
13444 VIII |               volna napestig, s ha kezébe vehette a rajzónt, reszketett érte,
13445 XVII |             emberrel beszéltek, arcát sem vehették ki, a mondott szavakat pedig
13446 IX   |       méltóságoddal, miszerint méltóságod veje (már az, nem tehetünk róla),
13447 VII  |                büntetve, hogy együtt ülök veled fogva, hogy ami neked hiányzik,
13448 I    |                    mondja ön meg maga, mi véleményben van? - Mit ajánlana egyezkedési
13449 I    |                utolsó és megmásolhatatlan véleményem ez: ősi ruinámat sem pénzért,
13450 XI   |             Nagyon örülök, hogy ön ezen a véleményen van. ~- Straff komisz fráter,
13451 VI   |                 ide indultam. No ez derék véletlen. ~Azzal megfogta a lovag
13452 V    |                   van magának kaszája is, vellája is, meg gerebléje is. ~-
13453 III  |           maradtak, Ankerschmidt saját és vendége szájába egy-egy szivart
13454 XV   |               magát, hogy maga átmenjen a vendégeihez.  Ő Ankerschmidt szobájába
13455 XVI  |            rozsdás lakatokat, s bebocsátá vendégeit a kastély tornácába, melyről
13456 VII  |                 helyzetben ily ünnepélyes vendégeknek, valamint azt is, hogy a
13457 VI   |              háziaktól, meg az ott maradó vendégektől. Itt legfeljebb az inas
13458 II   |             találkoztunk mi Bécsben, mely vendégfogadóban, s micsoda szóval váltunk
13459 XVIII|                 jó fiú; éppen tánc volt a vendéglő termében, éppen a csárdást
13460 VI   |                 szándokaért, mert amint a vendéglőbe benyitott, ahol az elegáns
13461 X    |                  hangon, széket mutatva a vendégnek. - Kíváncsiság volt tőlem,
13462 VII  |            töltetett bort, hanem az egész vendégséget mind saját erszényéből fizeté
13463 V    |         garmadából a mienk. ~Maxenpfutsch Vendelnek kialudt a tűz a pipájában
13464 IV   |          szétgyúrt kalapot, s kielégített vendetta önérzetével nyújtá azt át
13465 VI   |                meglett" ifjakat észre sem vennének. ~Valóban igen szívesen
13466 VI   |                 itt csakugyan búcsút kell vennünk. No kedves doktor, a viszontlátásig. ~-
13467 I    |                   volna tudni, hogy ő, ki vénségeig mindig a maga emberségéből
13468 IX   |              fogadok. Be sem zárlak, mert vénségemre nem akarok porkoláb hivatalt
13469 IV   |             háztetőről; szerencséjére egy venyigerakásra esett, csak az orrát törte
13470 IV   |            kezdett már a fejébe tódulni a vér. ~- De uram, ön maga is
13471 V    |              leteszi a kalapját a nyitott veranda lépcsőjére, s beköszönt
13472 V    |             próbálta ki legkényelmesebben verandája alatt ülve, s szürcsölgetve
13473 V    |                   előkelő származásút "jó vérből való"-nak nevezik, úgy a
13474 IX   |                    akárhány galambot; még vércsét is. ~- Jó. Töltsd meg a
13475 VII  |              rejtekhelyek összeesküvők és vércsetojások számára, ócska bútormaradványok,
13476 XIV  |               szokatlan zsellérekkel; nem veréb- és seregélyhad, hanem ürge-,
13477 IV   |              kezdtek elülni öröme jókedvű verebei, lassankint felriadt benne
13478 XII  |             vagyok az a bolond, aki a mai verébért odaadja a holnapi túzokot.
13479 X    |                olyan szépen odakanyarítja verébfej nagyságú betűkkel úrnője
13480 X    |              fegyverszünetre. ~- Az igaz. Verekednünk nem szabad, hanem egymásra
13481 IX   |                vén katona vagyok, sokszor verekedtem nagyon meleg csatákban,
13482 VI   |                hogy ellenség voltam, amíg verekedtünk; de minek üldözném azt,
13483 VII  |                féljenek olyan nagyon. Nem verem pofon, még csak meg se szidom.
13484 XIV  |                  a kövek közt gyermekének véres testét, s a fekete vízárban
13485 VII  |                   Bräuhäusel úr, méregtől veresen, jól látva, hogy így levelenkint
13486 XIV  |                 Az öreg elöljáró megtörlé veresre sírt szemeit inge ujjával,
13487 XIV  |                    Az alvó homlokán nehéz veríték gyöngyözött alá, s szaggatott
13488 IV   |               letörlé izzadt homlokáról a verítéket, nagyot fújt, s ingujjait
13489 VII  |                  az udvarba jön, ostorral verjék el. ~- Az Istenért, uram,
13490 XV   |           tehenészeted, merino juhnyájad, vérlovaid még az első bérnök elprédálta,
13491 V    |                  zsandárok, s még magamat vernek vasra, mint tolvajt; hanem
13492 V    |                  csak azért, hogy hetfőre verradóra, ha isten megéltet, lekaszálnók
13493 X    |                 már - szólt Aladár könnyű vérrel. ~- Csak nem szakadt félbe
13494 VI   |                tartok "Paradisa" legújabb verseiről, amik a "Holdsugár" című
13495 XVIII|                 nevettünk együtt a jámbor verseményein; ,együtt!' de ,külön' megszökném
13496 V    |                 lovai elkezdtek egymással versenyt futni; a rúd kettétört,
13497 V    |                  a két hozzá istrángozott versenytárs által kegyetlenül összerugdaltaték. ~
13498 XII  |          rábízottal; ez az ő érdemeinek a versenytere. - A vevényt tehát atyja
13499 XVIII|                 az utolsó imádó. ~Ezóta a verses gúnyirat bizonyosan kézről
13500 II   |             ismertem volna, hiszen minden versét könyv nélkül tudom. ~- De
13501 II   |                   dirib-darab papírra írt versezeteket, s elkezdé azokat olvasni. ~
13502 II   |           csatadal. A bankót elégették, a versről megtudták, hogy az Petőfié,
13503 XVIII|              válaszolni. De vajon miért a verstakács is, ha személyesen itt van?
13504 III  |                  Ankerschmidt lovag, mint vértes őrnagy több évig lakta Magyarországot;
13505 XVIII|                 volna. Ön férfi, ön heves vérű, én nő vagyok és gyönge,
13506 VIII |                 hagynom, egyedül ön miatt vérzenék szívem; de ugyebár ön nem
13507 IX   |                csárda mögé kerül, s azzal vesd el magad, neki a széles
13508 XIV  |                  vizsgálhatja a szívek és vesék titkait? Ha az ily csábítót
13509 IX   |             festéshez ecset, a faragáshoz véső szükséges, és azt mind kérni
13510 I    |                ősi tajtékpipáit, a minden veszedelemben hű kísérőket, mik annyi
13511 X    |               végbement, mert Aladár nagy veszedelemből szabadult ki ezáltal; ahogy
13512 XV   |             Aladár úrfi nem volt itthon a veszedelemkor. ~- Miért, öreg? ~- Hogy
13513 XVIII|                  amikből az érdekelteknek veszedelme, a távol nézőknek nevetsége
13514 XV   |                    Csak Ankerschmidtéktől veszek néhány szóval búcsút. ~-
13515 IV   |               lassankint felriadt benne a veszekedés nagymérgű kakasa. Az áruló
13516 XII  |              Grisák a láttára széthökkent veszekedőktől. - Mi a kétséges tézis?
13517 II   |             közelléte nyomorult élteteket veszélybe döntse, keresitek az alkalmat,
13518 II   |             gyáván kivontátok magatokat a veszélyből, nehogy egy ilyen üldözött
13519 VII  |                  Önök látják, hogy én már veszélyen kívül jutottam; a láda kezemben,
13520 VII  |                megírnom szabad volt; vagy veszélyeztessem azt, hogy görcsösült kezem
13521 XV   |            szerint az éjjel a szél nagyon veszélyeztette a töltéseket. ~Aladár rögtön
13522 VII  |                alatt már magyarul ért. ~E veszélynek teljes tudatlanságában senki
13523 XV   |                akkoriban nagyon járványos veszélytől. Ez öreg embernek szeretett
13524 V    |                  szép megérett kalászokat veszendőbe menni, s számítgatta magában,
13525 IX   |                 én biztosítom kegyednek a veszendőben levő ötezer forintját. Jegyezze
13526 XIV  |             lelkét, ki most egyedül van a vészfenyegette háznál. ~Az országút és
13527 XIV  |                falvakból egyre hangzott a vészharangszó, az égből az ezernyi vízi
13528 XIX  |                    a szürke ködben csak a vészhollók károgása hangzott: "kár
13529 IX   |                  Ami által ön nemcsak nem veszít ötezer forintot, hanem még
13530 IX   |                lehet kegyednek ez esetnél veszíteni. - Kérem, ne szakítson félbe.
13531 XVIII|               mint az, ki maga is mindent veszített és mindenről lemondott.
13532 VIII |               apanázst, sőt tán még el is veszíttetni azt az ártatlannal; de rajta
13533 VII  |                 aki már meg akar halni, s veszkődtében humorizál, ahogy azt anekdotás
13534 XIV  |                   ő gyermeke is így áll a vészkörnyezte ház ablakában és kiált segítség
13535 XIV  |             között semmi nesze nem volt a vészlármának; a sulyok zuhogott, a fáklyák
13536 XIX  |                minden csekélységet nagyba vesznek, s mindent elhisznek, ami
13537 XIV  |                   színhelye mutatkozott a vésznek. Az átszakasztott út töltése
13538 VI   |               mint hogy szép legyen. ~Nem vesződött soha gyermekkel, nagy szenvedélyei