Fezejet

 1 II  |             egy fraj, aki felnyitja előtted az ajtót. Mikor belépsz,
 2 XIV |       bekötötte szépen a koszorúmat előtted! Elmondta, milyen rossz,
 3 XXX |             segíthetünk. Tudva lesz előtted, hogy Zsigmond király és
 4 XXXI|          akkor minden ajtó kinyílik előtted, ahol csak kopogtatsz. Ha
 5 XL  | előmutatására minden ajtó megnyílik előtted, még a boldogság aranykapuja
 6 XL  |             én térdet, fejet hajtok előtted. Ámde én nem tudtam, hogy
 7 XLI |            Zápolya –, majd én állok előtted. – S ezzel visszakényszeríté
 8 XLI |             hogy „Sztara baba”?: Az előtted való királyt nem „Dobzse
 9 XLI |         király. – Nem tartok titkot előtted. Mindenbe beavatlak. A két
10 LI  |      kardjainkat, s most itt állunk előtted puszta kézzel: gyalogsorban,
11 LVII|       egyformán szeretjük, elmondom előtted a szándékomat. Legelőször