Fezejet

  1 I      |        gyulladt ki először szívében.~Most aztán a királynéhoz fordult
  2 I      |      mindazok iránt, akiknek a nevét most hallá, az arcaikat megfigyelte. –
  3 I      |             de nagy bolondot tettél! Most mindjárt szaladj, szedesd
  4 I      |          előle valamennyi.)~– No, te most, mondhatom, hogy szépen
  5 I      |           alá döntötted a forrót! Te most itt nem maradhatsz Buda
  6 II     |            bizony, édes szolgám, itt most a sírás-rívás, búslakodás
  7 II     |           Héj, csak te ekkora volnál most: akkor téged tennélek meg
  8 II     |           levelet a szepesi grófnak. Most aztán meg kell válnod, fiam,
  9 II     |              utasítást adott neki.~– Most aztán elmehetsz Tomiczkyhoz,
 10 II     |              fickó volt benne. – No, most még hegyébe jön ez a „melledző”.~
 11 II     |          odabenn van, mladipán, mert most hallottam prüszkölni.~–
 12 II     |          gonosztevő vagyok. Én téged most kelepcébe akarlak csalni,
 13 II     |            Derék fiú vagy, György.~– Most pedig meg vagyok vigasztalódva,
 14 II     |                El is várom tőled. És most azonnal bevezetlek a hivatalodba.
 15 II     |        aminek új elevenséget adott a most hallott nevezetes halálhír.~
 16 II     |         folytatták a beszélgetést.~– Most átmegyek az anyámhoz, e
 17 II     |         hírhedett szépséget. Tán még most is az?~Csalódott azonban:
 18 II     |             hercegasszonynak az arca most is olyan gyönge és friss,
 19 II     |             ízű volt, mint ez, amire most utalva van: lakomamaradék
 20 II     |             hogy ki az a Tomiczky?~– Most jövök Törökországbul.~–
 21 II     |       urunkra maradjon a koronája.~– Most már értem.~– Jaj, lelkem
 22 II     |       királyné. Azért sereglenek ide most olyan csapatostul a vidéki
 23 II     |        olyasvalamit érzett, mintha ő most mindezen egybegyűlt zászlósurak,
 24 II     |          szépen fejbe üthetett, mert most is ott a homlokodon a véres
 25 II     |          szörnyűködék Tomiczky. – Én most sem tudom egynek sem a nevét.
 26 II     |        Ferenc uram.~(György figyelt; most ismertették meg vele név
 27 II     |             Magister kaminarius. Hát most nyisd fel a szádat. Ott
 28 II     |       foglalkozva.~Megszólítá.~– Hát most mondd meg nekem magamnak,
 29 III    |       harangkongását hallotta eddig: most pedig látja, hogy mozdulnak
 30 III    |              odatapadt az idomaihoz. Most szállt ki a fürdőbül.~Ez
 31 III    |            Bizony királyné kegyelmed most is – hízelkedék a fehércseléd.~
 32 III    |              csuhájának szegélyét.~– Most eredj az akolba, itasd meg
 33 III    |              a világ, amit elhagysz. Most gondold meg jól, hogy elhagyjad-e!
 34 III    |            lemondás, szigorúság. Még most visszatérhetsz. Ha a test
 35 III    |              az utolsó kapcáig.~– És most övezd fel az „Úr” szolgáinak
 36 IV     |          kilátás. A tömör épület még most is megvan, de nem szentelt
 37 IV     |           részt a kórusban. Neki még most is az a túlvilági csábdal
 38 IV     |              megtudná valaki, hogy ő most miről ábrándozik!~Amint
 39 V      |               dies irae”-t énekelnek most a Zápolyák várában. Porba
 40 V      |           volt, mint egy vénasszony. Most pedig tökéletes vénember
 41 V      |              az a világra jött?~(No, most megfogta a csillagjóst!)~–
 42 V      |         ezüst tallér a tarsolyomban; most nem tudom, hová lesz a pénz.
 43 V      |           hiszen kincstár ez, ahol ő most van! S ennek a tudós embernek
 44 V      |        pergamenlevelet, melyet éppen most másolgatok; kolostoromnak
 45 VI     |              felgyalogolt a várba, s most már a lemásolások célja
 46 VI     |        lehettél volna! Azon a helyen most neked kellene állnod! Ez
 47 VI     |        háborgatsz? Mit ébresztgetsz! Most vívtam meg a döntő ostromot
 48 VI     |             ablaktáblái a piac felől most is zárva voltak. Künn a
 49 VII    |             is határozta az útját. – Most már György világosan látta
 50 VII    |           visszamenni?~– Hadd lássam most, midőn látó szemeim vannak,
 51 VII    |            vele. Aztán elhallgatott. Most másodszor újra megszólalt.
 52 VIII   |            Dózsa György legyőzője?~– Most pedig üldözött saját hazámban.
 53 VIII   |             przemyśli püspökségbe, s most az minden eddigi tudományát
 54 VIII   |             is aláírta a szerződést. Most már mindazt nem lehet visszaigazítani,
 55 VIII   |      birtokaival együtt.~– S ez lesz most Magyarország és a magyar
 56 VIII   |              ember, csak szolga!” És most azt fogja mondani: „Több,
 57 VIII   |              közül kivágta magát. És most a testvéri szeretet rábírja,
 58 VIII   |             világ remekének képzelt. Most még szebb volt, mint mikor
 59 IX     |            keresnie. – A nemességben most is hatalmas pártja volt;
 60 IX     |             füledbe az én gyónásomat most…~Fráter György visszarettent
 61 IX     |       parancsolat lesz.~– Ámen. – És most halld meg a legelső. kívánságomat.
 62 X      |              alterálják a kánonokat!~Most azután Fráter György idején
 63 X      |         parancsolatom.~Tomiczky csak most kezdte észrevenni, hogy
 64 XIII   |               No, erről ismerek rád! Most is olyan goromba fickó vagy,
 65 XIII   |        magzatom, Gyuricám, mi hozott most engem ide? A te szegény
 66 XIII   |       elgurult. Ha én azt az öregnek most a fülébe kiálthatnám, egyszeribe
 67 XIII   |          tudott pompát kifejteni. És most alkalom volt rá; midőn atyja
 68 XIII   |         tréfákat szokott velük űzni. Most aztán megkönnyebbült a lelke,
 69 XIII   |         negyedikért nem volt kár. De most már terád szállt az egész
 70 XIII   |           nem volt hozzá való módom. Most egy füst alatt megejtődik
 71 XIV    |            mégis mindig élő csábkép. Most itt áll megelevenülve. Feltámadt,
 72 XIV    |             kásztigállak: nem volnál most apátúr! Reménylem, hogy
 73 XIV    |              apátúr! Reménylem, hogy most már jobb véleményed van
 74 XIV    |            beszélgetés.~– Hát bizony most te vagy az ultimus surculus
 75 XIV    |             bolondság lesz tőled, ha most le nem teszed azt a barátcsuhát,
 76 XIV    |         szavait hallani, ámbátor még most jött csak a java.~Egyszerre
 77 XV     |    janicsárhadait Nándorfehérvárnál, most tiltva van a fegyvertartás,
 78 XV     |             Fráter György egyénisége most már csak egy absztrakt eszme,
 79 XVI    |             címert összetörte rajta. Most az új prímás címerét teszik
 80 XVI    |            kapott, maga is megújult; most házasodott meg. Azt hiszi,
 81 XVI    |        hogyan élnek meg nála nélkül. Most már László király leánya
 82 XVI    |          között, Kelepeczi uram, aki most már Verbőczinek hívatja
 83 XVI    |             a török szultánnal, s az most szörnyen köpi a markát,
 84 XVI    |        egyszer haragba jönne. De hát most éppen nincsenek rendén a
 85 XVI    |           hogy annak min jár az esze most.~– Hát hiszen az a legszebb
 86 XVI    |        apostol is, akinek az ünnepét most szentelők meg, Saulus névvel
 87 XVII   |         apátság határát el ne hagyd. Most pedig ülj le, és húzd le
 88 XVIII  |          költeményt.~„Sírva vesziköl most szegin Magyarország, ~Mert
 89 XIX    |            közt támadt az ortály, de most a viszály magva az alsó
 90 XIX    |              csak hogy éppen a török most meg Szörény várát kezdi
 91 XIX    |         akkor vette észre, hogy ez a most készülő országgyűlés mégsem
 92 XIX    |             a felolvasott felirat.~– Most bújik ki a szeg a zsákbul!~–
 93 XIX    |         bújik ki a szeg a zsákbul!~– Most látunk már át a szitán!~–
 94 XIX    |         országgyűlésnek; hazamentek.~Most is az következett be. A
 95 XIX    |             a megrémült udvarhölgyek most már egészen komolynak találták
 96 XIX    |       Zápolya katonái!~„Miért jöttek most?” ez a kérdés.~Talán közös
 97 XIX    |             ellen támadt néppel? Azt most megtehetik. Kezében van
 98 XX     |         magyart abba be nem ültet. – Most még egy ős-országgyűlésnek
 99 XX     |            pedig földig van verve. – Most aztán csak egy kis türelem
100 XX     |            extra” jön ki az agyából.~Most is azt tevé; a teljes megszólítás
101 XX     |              hitem és reménységem.~– Most egy másik kérdésemre felelj.
102 XX     |              hogy ez a nyomorék, aki most Szent István és Géza koronáját
103 XX     |           azzal a különbséggel, hogy most már a markotányosnék is
104 XX     |              ebbe a székbe üljön. De most az neki nagyon alacsony
105 XXI    |             azt lehetett tőle várni, most mindjárt szembe álla vajdával: „
106 XXI    |              álla vajdával: „No, hát most próbáljuk ki egymáson a
107 XXI    | jutalomosztásnál mindig elmellőzték. Most a jutalmon kezdték. Ártándy
108 XXII   |             meg az udvar hangulatja. Most már azt izenték Zápolya
109 XXII   |   Magyarországot a nemes lelkesedés; most már csak vesztébe vitte.~
110 XXII   |        alkalmas idő lett volna arra. Most már fegyverrel a kézben
111 XXII   |             senki sem hallgatott rá. Most aztán következett a második
112 XXII   |          erős támadás.~Jó lett volna most, ha a lengyel tanácsolta
113 XXII   |             emberrel negyvenezret!~– Most már csak a döntő roham segít! –
114 XXII   |              csermely rendes időben; most a felhőszakadástól megdagadt
115 XXIII  |             várba beléptek: „No, ide most ugyan akadály nélkül bejöhettünk”.~
116 XXIII  |            föláldozá az ő hazájáért. Most már a királyné szemei akkor
117 XXIII  |    holttestét keresni.~A mohácsi sík most egy nagy temető volt.~Akik
118 XXIII  |            megmérkőzni volt hivatva, most odajutott, hogy egy rác
119 XXIV   |           hadsereged, koronád. Hanem most már én cselekszem!~S e naptul
120 XXVI   |        lovaink fel vannak nyergelve. Most már „illa berek! nádak,
121 XXVI   |              belső része.~– Jó volna most valami csendes tanyán valami
122 XXVI   |     meghagyta a lovamat, kardomat. S most van kardom, lovam, van szabadságom
123 XXVII  |           Lőrinc bátyám örökségétül! Most bizony meghalsz!~Azzal kirántotta
124 XXVIII |            lengyel legendát, amelyet most hallottam jártamban-keltemben,
125 XXIX   |             nem lehetett megtalálni.~Most már aztán Zápolya is versenyt
126 XXIX   |            hált a cinteremben.~S még most sem vette észre, hogy ez
127 XXX    |              hányféle ellenség dúlja most Magyarországot. Egy a török,
128 XXX    |             labanc. Hét ellenség van most az országban!~– S teneked
129 XXX    |     Magyarország trónján fogsz ülni. Most megtaláltad azt az egy embert,
130 XXXI   |            valamikor, káplár voltál; most hadnagy lehet belőled. Szólok
131 XXXI   |              fukar.~Itt van előttünk most egy üres ország. Gazdag
132 XXXI   |             enyim volt Magyarország. Most átruházom azt a te királyodra.
133 XXXIII |               Hej, gyorsabban tudott most Zápolya megérkezni Mohács
134 XXXIII |       öntözött! Ha akkor nem jöttél, most minek jössz ide? – Koronát
135 XXXIV  |        megszólítá.~– Uram király. Te most azon elmélkedel magadban
136 XXXIV  |              lába alá fogja gázolni.~Most már mindenki megérté a természeti
137 XXXIV  |              hozva a királyhoz, hogy most már gyorsított menetben
138 XXXIV  |         Tamás, nem lehet az, hogy én most Buda várát egy ágyúlövés
139 XXXIV  |              Ha mi, kétszáz magyarok most bevonulunk a várba, az a
140 XXXIV  |           legtöbben azt hitték, hogy most veszteni viszik. A fehérvári
141 XXXV   |              mind eltávolíttassanak, most pedig német volt minden;
142 XXXVI  |             a Rákos mezejére, akivel most már harmadszor találkozott.~
143 XXXVI  |          lehetek olyan goromba, hogy most megint visszamenjek hozzá
144 XXXVI  |              volt, volt a magyaroké; most pedig a törököké. Csak azért
145 XXXVIII|         elhinni:~– Hazudsz, diák! Te most extemporizálsz.~– De bizony
146 XXXVIII|            király vagy, ne térdepelj most, hanem állj sarkodra, kapd
147 XXXVIII|      polgárságot is magával ragadta. Most már ők is kardra kaptak,
148 XXXIX  |          maga felkapaszkodott rajta. Most aztán, hogy a tetőre elértek:
149 XL     |            összetörte az ábrázatját; most annak a nyomorultja.~– Mondtam,
150 XL     |           Ilyen betapasztott szájjal most nem misézhetsz: küldd ide
151 XL     |           kergettem, erről álmodtam. Most megvan. Hát mi nyereségem
152 XL     |              egy tele kincstáron. És most jer: igyál egy pohár bort,
153 XL     |            számára mit választottál?~Most aztán itt volt az alkalom,
154 XL     |           Fel tudta fogni, hogy ha ő most az igazi arcát mutatja meg,
155 XL     |               Gritti elhitte, hogy ő most egy cinkostársra akadt a
156 XL     |           azt mindenki igazba veszi.~Most azután nem kellett többé
157 XL     |             meg egy ibrikben.~– Arra most nincs időnk, sietős a dolog.
158 XL     |             föltétele annak, hogy mi most a budai várlakban tanácskozhatunk. –
159 XL     |              utasításokat venni; azt most össze nem apríthatjátok.
160 XL     |          mitevők legyünk. Kár nekünk most emiatt felkeverni az epénket.~
161 XL     |         nemzet? Nem vagyunk-e mi még most is erős, derék nép? Csak
162 XL     |        nektek aranyhegyet Erdélyben… Most is terem az az aranybánya
163 XL     |            volt, azután Jánosé lett, most a szultáné.~A pribék kótyagos
164 XL     |      fordítok én ezen a veszedelmen. Most éppen itt tartózkodik közöttünk
165 XL     |        gyóntat. A pápista templomban most nincs pap, amióta valamennyien
166 XL     |             mind nincs elvégeztetve.~Most már azon volt a barát, hogy
167 XL     |           hát váljon egészségetekre. Most megint tele a pince. Én
168 XL     |       országos dolgokrul.~Pedig azok most már szerettek volna rátérni
169 XL     |             kezét csuhája alá dugva.~Most már aztán haraggal tört
170 XL     |             össze, négyszáz ágyúval. Most már nem titok többé, mert
171 XL     |             az okát, miért sietek én most nyakra-főre hadsereget toborzani?
172 XL     |        hallottam a rablóvezérnek; de most már lehetőnek tartom.~De
173 XL     |         atyja nagy birtokainak, amik most még Ferdinánd hatalmában
174 XL     |  elsikkasztott. Ez az eltűnt gyermek most, férfikorában, előkerült.
175 XL     |             golyó szintén előkerült: most már pattantyússággal is
176 XL     |              kibékítési színjátékkal most már egész Magyarország Ibrahim
177 XL     |           volt meg Athinay Simoné. S most porba hull a fejük énmiattam!~–
178 XL     |          tartottam a keresztvízre! – Most azok árvákká, földönfutókká
179 XL     |          Ferdinánd javára megvívott: most az ő vérével és vagyonával
180 XL     |             nem került neki semmibe.~Most már jöhet vissza Gritti!~(
181 XL     |     asztalnál kapott arculcsapást. – Most itt volt az ideje a visszafizetésnek.~
182 XL     |          verespataki aranybányát még most a „barát” tartja a kezében.~–
183 XL     |         országodat beültetheted. Még most senkinek sincs; én hozattam
184 XL     |         ennek a te rossz nyelvednek! Most rágalmazz már! Most mondjad
185 XL     |      nyelvednek! Most rágalmazz már! Most mondjad a csúfságokat a
186 XL     |            nem voltak.~– Mit tegyünk most? – kérdezé Majláth.~– Halált
187 XL     |           előhozatta a lovát, hogy ő most megy a királyhoz. Nem félt
188 XL     |          hálátlanság volna tőlem, ha most veszni hagynám.~A barát
189 XL     |          gyertyatartót ajándékozott, most már abszolválva van. De
190 XLI    |            után futni. Egy királyné! Most már naponta ősz hajszálakat
191 XLI    |            király Magyarországon. De most már elmúltak mellőled mindazok,
192 XLI    |            megküzdeni királyi munka! Most már hozhatsz királynét magadnak! –
193 XLI    |              a püspöki palotához. És most már ő volt Fráter György
194 XLI    |             Péter dulló; akik ketten most érkezének fontos kiküldetésből.~–
195 XLI    |              Jól mondád, szentatyám. Most ha a rablót bíró elé állítom,
196 XLI    |              van rá. Az egyiket „még most” nem mondhatom el; a másikat
197 XLI    |           szenvedni miatta.~Ezt „még most” nem mondhatta meg a királynak;
198 XLI    |             kellett elolvasnia. Csak most látta be egész fenékig azt
199 XLI    |              halált. Karóba húzatnám most a csélcsapot. Jól mondád
200 XLI    |           neki.~– Ő a mi házigazdánk most – mondá a király.~– Gazdánk? –
201 XLI    |             a hora regiára érkeztél. Most akartunk asztalhoz ülni.
202 XLI    |            király azt hitte, hogy ez most egyszerre félnederes lett.~
203 XLI    |             regiestas vestra! Hiszen most jövünk Budáról, negyednapja;
204 XLI    |            sem akart a főurakkal még most találkozni, mert tudta jól,
205 XLI    |           itt hagyott, visszaváltsa. Most már szüksége lesz e pompára
206 XLI    |             küldé vőlegényének, akit most is „János bácsi”-jának nevezett.~
207 XLI    |            együtt haza nem kerültek.~Most azután ki kellett nyitogatni
208 XLI    |              képében vettél át tőle.~Most már kacajban tört ki a király.~–
209 XLI    |           előtt elrémíteni.~A király most egyelőre egészen boldoggá
210 XLI    |       országtanácsos szokta átvenni. Most én vagyok az. Én át fogom
211 XLI    |       fejével áll jót a királyért. S most ezt a drága fejet otthagyja
212 XLI    |              napjáról. Remélem, hogy most is megtartottad azt a jó
213 XLI    |             fog jutni.~– Ezt te mind most fundáltad ki.~– Memhet bég
214 XLI    |  selyemzsinór helyett kard által.”~– Most foglak el a hazugságon!
215 XLI    |             távozott el.”~Junisz bég most már hinni kezdett. Szeme-szája
216 XLI    |        rémület miatt.~– Gyaur! Ha te most hazudsz!~– A levél beszél,
217 XLI    |       levelet azon véres ujjal. – És most megyek az Abdesztán mosakodást
218 XLI    |      oszporámat! S vedd meg te rajta most az én fejemet.~– Én pap
219 XLI    |             fejedelem náladnál.~– És most vissza fogsz térni Erdélybe,
220 XLI    |        igazságot fogok mondani.~– És most távozzál békével. Az ég
221 XLI    |               Szent László tehát még most is tesz csodákat az ő magyar
222 XLII   |              Jó Török Bálint~„No, de most már gyere sorra, Debrecen!”~
223 XLII   |           felső része nyitva volt.~– Most tessék egy cseppet pacientálni
224 XLII   |           kihordták őket a városból. Most azután húsvét ünnepén nincs
225 XLII   |              Ez volt az utolsó szóm. Most távozz innen. Itt az én
226 XLII   |           amilyenre az indítva volt. Most már nemcsak az apátúrra
227 XLII   |             egzamenti gratulációt. S most én menjek vissza szép alázatosan
228 XLII   |            volt rá a rövid válasz. – Most álljanak félre: maradjanak
229 XLII   |           megnyíltak a templomajtók; most már a nők és gyermekek is
230 XLII   |             is hallhatta:~– Őfelsége most azt szeretné, hogyha én
231 XLII   |          azóta a poéta mindvégig. És most püspök korában tűrnie kellett
232 XLIII  |          énnekem hagyjanak békét. Én most elmegyek vadászni; amíg
233 XLIII  |          határon álló Szolimánt. Még most legyőzheti, mert a szultánnak
234 XLIII  |         kellett megadni a példát. De most rajtunk a sor.~János király
235 XLIII  |              medvére vadásztál, s ha most jön Junisz bég, kérdezni,
236 XLIII  |            előtt maga jószántából, s most mi vagyunk az urak a várban,
237 XLIII  |            az én legkedvesebb fiam!” Most már tudod, hogy micsoda „
238 XLIII  |               mondá Junisz bég.~– De most jön a bunkója. Lásd meg
239 XLIII  |           méregkeverés volt, amit te most elkövettél; csakhogy te
240 XLIII  |               De Fráter György éppen most ismert rá.~Megragadta a
241 XLIII  |         kezét, s szívéhez szorítá.~– Most vagy az igazi Zápolya János,
242 XLIII  |        Fölébredtél! De soká aludtál! Most mutattad meg a te igazi
243 XLIII  |        Milyen jó sors, hogy te éppen most kaptad azt a bécsi levelet,
244 XLIV   |             utáni vágya beteljesült!~Most töltötte be életének ötvenedik
245 XLIV   |            és leküzdte azt… És, íme, most kinyújtja reá áldó kezét – „
246 XLIV   |           akik mind adót fizetnek? S most már katonát sem kell neki
247 XLV    |    kegyetlenséggel, hogy mint fognak most mindjárt halálfélelembe
248 XLV    |              nem volt, mint amilyent most küldött fölséged a fejünkre.
249 XLV    |         utakat. Gyönge asszonynéppel most útra kelni istenkísértés
250 XLV    |   szerencsétlen II. Lajos királyt, s most annak a sírja fölött tartja
251 XLVI   |           bűn volt egy miniszternél: most próbálná meg!) Minden főispán
252 XLVI   |          volna, ha lett volna kinek. Most, midőn megjelölte fölséged
253 XLVI   |              Ferdinándhoz fordult, s most azzal alkuszik; most már
254 XLVI   |               s most azzal alkuszik; most már többre, mint Erdélyre:
255 XLVI   |              akarlak ébreszteni. Még most egy vaskesztyűs ököllel
256 XLVI   |        levetteté vele a vállfűzőjét. Most aztán kedvére dúskálkodhatik
257 XLVII  |        felébredő harci kedvében, aki most már naponkint hadcsapatokat
258 XLVII  |             levél a szultántól jött.~Most azután itt volt a gyors
259 XLVIII |              király is. A feleségére most nem volt gondja, egyik szász
260 XLIX   |            cavalier servant-ja volt, most ostromló hadsereget hoz
261 XLIX   |            az útfélen szedtek fel, s most kiadják királyfinak.~A szultán
262 L      |                No, hát én hallottam. Most érkezett vissza Drinápolyból
263 L      |      birodalom rabtartományává lesz. Most még van egy gyenge pókfonál,
264 L      |           lehet neki felelni. Én itt most nem püspök vagyok, hanem
265 L      |              Bécsben ígért. Ne tudja most azt, hogy püspök vagyok:
266 L      |         Azzal Bebekhez fordult.~– És most, Bebek Imre főispán uram,
267 L      |         vállára tettem. Hogyne sírna most, midőn e koronával együtt
268 L      |       barátok is kertnek használtak, most még inkább kibővíttettem,
269 L      |        Budavár védelme. Neki kellett most bebizonyítani, hogy mit
270 L      |           Visszavonom az ítéletemet; most már látom, hogy helyes eszű
271 L      |          friss piros cseresnyével.~– Most szedettem ezt fölséged számára –
272 L      |     visszavonta azt.~– Majd ebédnél. Most a templomba megyünk, hálát
273 L      |            királyi palotát elhagyni.~Most már látták az ostromlók,
274 L      |            mostani vitézkedésük. Még most csak Mohamed basa serege
275 LI     |                monda a nagyúr. – Hát most már a gyermekek semmit se
276 LI     |            katonámat megöldösted. De most hívem vagy. Ne félj tőlem.
277 LI     |              vita, hogy mi történjék most már Buda várával, Magyarországgal.
278 LI     |            fogadtunk. De hát hol van most Jánus Král? A magyaroknak
279 LI     |            Jánus Král? A magyaroknak most „Istifán” a királyuk. Márpedig
280 LI     |         németeket, harcias cseheket, most nem lévén senki fölöttük,
281 LI     |         várakat elfoglalta, s akitől most minekünk előbb vissza kellene
282 LI     |           elszedték a kardjainkat, s most itt állunk előtted puszta
283 LI     |             kivezették a sátorból.~– Most látod, hogy nem férges dió
284 LI     |       lábamat be nem tettem volna, s most látom, hogy farkasverembe
285 LI     |             sakkot a napok végéig; s most már igazán fegyvertestvérek
286 LI     |       tervezém, seregestül Erdélybe, most Ferdinánd volna ott a király:
287 LI     |          egész keveredést. A padisah most Belgrád felé jön. Az csak
288 LI     |      Musztafára bíztam a lelkemet, s most itt vagyok, ahol te vagy:
289 LI     |       nyelven szónokolt folyékonyan, most már csak egyen tudott beszélni:
290 LI     |           magyar uraknak:~– Eszerint most már semmi egyébre ne legyen
291 LI     |          gégéjét épségben megtartsa. Most pedig induljunk útnak. Az
292 LI     |            ha valamit lopunk! Nosza, most megfogdossuk, s levágjuk
293 LII    |    feltámasztása, hogy ne lett volna most?~Akkor ő semmi sem volt,
294 LII    |              népzsaroló mindegyik. – Most azok már mind elmúltak:
295 LII    |              őket Buda vára alá: ott most nincs több háromezer töröknél,
296 LII    |        ostrom óta romokban hevernek, most egy rohammal el lehet foglalni
297 LII    |         szándékáról, s ajánljon neki most már százezer aranyat évi
298 LII    |             a katonáit az ostromnak, most az ideje közé vágni a töröknek;
299 LII    |       haditanács azonnal összeült, s most már sietve és nem temporizálva,
300 LII    |            kiadta a rendeletet, hogy most már fussunk, a magyar lovasság
301 LIII   |       következett Szolimán betörése. Most már büntetni jött. A Ferdinánd
302 LIII   |      visszatért Fehérvár alá; melyet most már csak a hajdúk és a talián
303 LIII   |          vitézeket a pogányok ellen. Most bizonyítá be, hogy mit képes
304 LIII   |         akikhez imádkozni szoktatok. Most énekeljetek már hozzájuk:
305 LIII   |            Pál, segíts, Szent Péter! Most tegyenek értetek csudákat,
306 LIII   |             római katolikus hitre.~– Most vagytok már megnyugtatva –
307 LIV    |         barát oltalmába ajánlja; s ő most háládatlanul, szívtelenül
308 LIV    |           milyen jó ember a barát, s most már fel lévén világosítva,
309 LV     |      Magyarország átengedése végett. Most már a szepesi hercegség
310 LV     |              akárki országa van ott. Most már ő mondta, hogy át kell
311 LV     |            hogy kísértesse ki innen, most egyszerre az ellenkezőre
312 LV     |          Patóczynak:~– No, cimborám, most itt az óra, amelyben bebizonyíthatjuk
313 LV     |     meseváltságdíjat ajánlék érette. Most veszem a hírét, hogy az
314 LV     |           felemelt három ujjamat. És most legyek elkárhozva, legyek
315 LVI    |             is elejtette volna. (Még most sem tudjuk igazán, melyik
316 LVI    |      koronával együtt.~Fráter György most már félretett minden kíméletet:
317 LVI    |            tett a Zápolya családért. Most is az ő javát akarja, s
318 LVI    |          megnyugtatá a törököt, hogy most még éppen maga a koronázás
319 LVII   |               egy országgá egyesült. Most énnekem semmi dolgom többé
320 LVII   |          Azért, mert sok eszed volt. Most is, ha jó barátod volnék,
321 LVII   |         familiarisod, hogy itt hagyd most ezt a theatrum mundit, s
322 LVII   |          francia király követe volt. Most is itt van.~– Az rögtön
323 LVII   |             remek csélcsapás! Hát te most a szegény, jó buta Petrovich
324 LVII   |     ellenkezett a kiegyezés ellen, s most ő viselje a te bűnödet?~–
325 LVII   |              barátkozom, ítéld meg a most hallottak szerint: mi a
326 LVIII  |       meghiúsítá a támadásait.~– No, most, uraim, itt az ideje az
327 LVIII  |               monda Fráter György. – Most már harcolnak a magyarok.~
328 LVIII  |           olyanforma izenettel, hogy most már vége a csúfságnak, jön
329 LVIII  |           halálos mérgekkel játszik.~Most végre eljött az idő, hogy
330 LVIII  |             vitéz Török Jánossal, ki most már ezredet vezényelt. A