Fezejet

  1 I      |        érseket ide ki a kapu mellé, mikor templom is van a várban?~
  2 I      |    kenyerünket. Áldottam a Jehovát, mikor onnan elvittek, s a rongyos
  3 I      |          király arcképét, hogy majd mikor a kihallgatási terembe kerül,
  4 I      |           főpapok dolgaiból; kivált mikor egyet-egyet közülök bebocsátott
  5 I      |           Ambrus mesterre:~– Hát én mikor jövök?~– Azonnal, azonnal –
  6 I      |     taszítani, hogy útba igazodjék.~Mikor aztán az ajtó kitárult előtte,
  7 I      |           maga is mosolygott rajta, mikor azt a kardot a kezébe nyomták;
  8 I      |          akkor úgy ment volna, mint mikor két ember egyik árokpartrul
  9 I      |       királyné hogy halálra rémült, mikor azt meglátta!~– De hiszen
 10 II     |            megtöltve. Később aztán, mikor nagy lett a sokaság a teremben,
 11 II     |       bocsátá őt, Istennek hírével.~Mikor kilépett György a királyi
 12 II     |            Csak úgy zihált a melle, mikor azt a dákost az öve tokjába
 13 II     |             gyerek a mi vidékünkön. Mikor megérkeztünk a szép, tornyos
 14 II     |     lúdcombot nem ád a keresztapám, mikor olyan éhes vagyok. Végre
 15 II     |            olyan éhes vagyok. Végre mikor elkészült az étkezéssel
 16 II     |         csak aztán csillapodtak le, mikor látták, hogy csak egy fegyvertelen
 17 II     |  összecsődítik, vannak kétszázan, s mikor a herceg a vadászkíséretével
 18 II     |           akarlak csalni, hogy majd mikor a bölényre mégy vadászni,
 19 II     |      hintókat tisztogatni a sártól. Mikor aztán a herceg megint vissza
 20 II     |         felnyitja előtted az ajtót. Mikor belépsz, semmi üdvözletet
 21 II     |       vacsorátul feledkeztek ottan.~Mikor Zápolya belépett a terembe,
 22 II     |       Megkönnyebbült aztán a lelke, mikor az ajtón belül került. Nem
 23 II     |            sípol. Aztán tudja kend, mikor ebédre csöngetnek, az első
 24 II     |            kend le a refektóriumba; mikor másodikat csengetnek, az
 25 II     |             fel az asztalnál; hanem mikor harmadikat csengetnek, akkor
 26 II     |          érkezett. „Tomiczky jött?” Mikor aztán más úrnak a nevét
 27 II     |           velük. Dolga után látott.~Mikor a hercegnő szobája ajtaján
 28 II     |        urakból. Nagy szakálla volt. Mikor elém tolakodott, közém és
 29 II     |      ajtónálló elkiáltá a neveiket, mikor beléptek.~– Hát talán azt
 30 II     |             hogy ki? Azt nem tudom. Mikor a trónterembül kituszkoltak,
 31 II     |           nem mondtad ezt meg neki, mikor kérdezett? Megharagudtál
 32 II     |           akkor sem vagyok haragos, mikor karddal verekedem.~– Hát
 33 II     |           mert arra gondoltam, hogy mikor egy gyóntató pap elárulja
 34 III    |          óra szerinti pontossággal. Mikor rákerült a sor, kopogtatott
 35 III    |          spanyolfal szét van tárva, mikor már a tüzet lobogásra bírta.~
 36 III    |            a másiké meg olyan, mint mikor vízcseppek hullanak a magasból
 37 III    |          körül.~Nem is vette észre, mikor egy mellékajtó megnyílt.
 38 III    |        rezzent fel elandalodásából, mikor a tünemény már előtte állt.~
 39 III    |            volt se étele, se itala. Mikor egyedül lehetett, zokogott.
 40 III    |            valamennyi harámbasán, s mikor aztán fejedelme leszek valamennyi
 41 IV     |           könnyű erkölcsű fiú volt: mikor tele volt párolgó tejjel
 42 IV     |             előtte fekvő testvérre.~Mikor a perjel is fölállt, és
 43 IV     |            táncot jártak körülötte. Mikor a novícius-társ kezébe adta
 44 V      |           szava elállt bámulatában, mikor prezentálta magát előtte.~–
 45 V      |        pennád alá kerül. Aztán majd mikor délre harangoznak, verd
 46 V      |            évben egy lépést haladt.~Mikor Fráter György felváltá fráter
 47 V      |        sajóládi eredeti donációnak.~Mikor rátalált, nem kiabált heurékát,
 48 V      |      cipőben, csak akkor riadt fel, mikor a véletlen látogató már
 49 V      |  megboldogult királyné lát engemet, mikor egyedül vagyok, s a képe
 50 V      |          macska össze tud görbedni, mikor a madarat el akarja kapni,
 51 V      |            barát össze tud lapulni, mikor valami nagy dolgot készül
 52 VI     |            fejét Dózsa György, hogy mikor az ünnepi emelvény felé
 53 VI     |            a szép leány koszorúja.”~Mikor az egész nép térdre borult
 54 VI     |             padlatra Fráter György.~Mikor Fráter György nehéz aléltábul
 55 VI     |         forduljon. – Ez az álmom. – Mikor aztán fölébredek, a varangyok
 56 VI     |             Fráter György elindult. Mikor a kolostor ajtajánál a felfeszített
 57 VII    |        főajtón keresztül. Megijedt, mikor meglátta. György sápadt
 58 VII    |            krónikát.~Fráter György, mikor először végigolvasta a rémmeséknek
 59 VII    |          szokta az ember elfeledni, mikor fölébred. – Mikor aztán
 60 VII    |        elfeledni, mikor fölébred. – Mikor aztán másodszor is elolvasta
 61 VII    |          szögletben gunnyasztó pók, mikor megérzi, hogy derült idő
 62 VIII   |            csengettyűje is az volt.~Mikor Fráter György átvette az
 63 VIII   |          virítottak. Olyan volt az, mikor virágzott, mintha a kék
 64 VIII   |          ember volt a világon, hogy mikor bevégezte az életét, majd
 65 VIII   |              Vagy hát nem példa az, mikor a király trónfoglalásának
 66 VIII   |      királyné szobájába.~Este volt, mikor bement hozzá, virradat volt,
 67 VIII   |        bement hozzá, virradat volt, mikor kijött tőle. Másnak szép
 68 VIII   |           Most még szebb volt, mint mikor legelőször látta. Elítélve,
 69 VIII   |            egy rövid misét mondott.~Mikor a barát felemelte magasra
 70 IX     |             tollat sem bírta fogni, mikor e nagy horderejű okmányt
 71 IX     |    reszketett, fogai összevacogtak, mikor gyónni kezdett. De aztán
 72 X      |        részt egyháziak és világiak.~Mikor Sforza Bona fogadást tett
 73 XII    |            XII. FEJEZET ~Vissza!~És mikor mindezen feladatait befejezte
 74 XIII   |             lenni az apátság felől.~Mikor aztán a kókvia csengettyűje
 75 XIII   |             mellett a rácson innen, mikor a barátok a rácson túl egyenkint
 76 XIII   |            mint az apja, aki téged, mikor kicsi voltál, annyiszor
 77 XIII   |          küldtem hozzátok izenetet, mikor apátúrrá lettem, rövid idő
 78 XIII   |         fehér csuhát a testén. Ámde mikor a betöltött állásának tekintélyét
 79 XIII   |            mellett nem ülhet senki.~Mikor Anna asszony meglátta apátúr
 80 XIII   |        áldást osztani, keresztelni. Mikor Kamizác alá értek, már egész
 81 XIII   |           volt! Hol vetted?~Hát még mikor azt az átalagot felnyitották,
 82 XIII   |           hagyj a fiammal beszélni!~Mikor aztán egyedül maradtak,
 83 XIII   |              Ne cifrázd a beszédet. Mikor barátnak álltál, még három
 84 XIII   |            zászló ősi címeremmel? S mikor a sírba leeresztenek, háromszor
 85 XIII   |            vendégek birokra kelnek, mikor már jól ittak, botra, csákányra
 86 XIV    |       elhunyt két Utyessenovicsról. Mikor azok belefáradtak, akkor
 87 XIV    |            nem lépdel, hanem repül.~Mikor a fasor végére ért, megfordult,
 88 XIV    |           Jó famíliából való. Aztán mikor kicsípte magát, egészen
 89 XIV    |           ember támogatta kétfelül, mikor járásnak indult. Azért is
 90 XVI    |          először is a király pénze, mikor érkezik, akkor teknősbéka
 91 XVI    |         teknősbéka hátára van téve, mikor távozik, akkor pedig a nyúl
 92 XVI    |       kapaszkodni a nyoszolyára. De mikor azt mondják, hogy „Nosza,
 93 XVI    |    egynehány tikmonyból élődének, s mikor már a szomjúság csaknem
 94 XVII   |   ellenségeinek a legyőzése végett.~Mikor ugyanis Verbőczy törvénybe
 95 XVIII  |        tanította a királyt semmire.~Mikor Szathmáry György időzött
 96 XIX    |            mint az eddigiek voltak. Mikor a nemesurak át kezdtek vonulni
 97 XIX    |           János templom előtt volt, mikor a vége még a hajóhídon vonult
 98 XIX    |           szépen végighallgatták, s mikor vége volt, vivátot kiáltottak
 99 XIX    |          közönybül egyszer-egyszer, mikor rájött a jó órája, átcsapott
100 XIX    |            vezető kormányférfiakra.~Mikor egy koronás fő azt mondja: „
101 XIX    |             hajóját a budai partig.~Mikor aztán a király a várlakba
102 XIX    |     királyné reszketett a haragtól, mikor a német udvaroncainak elbocsátását
103 XIX    |       káplán olvasta fel az iratot. Mikor pedig arra került a sor,
104 XIX    |           király, egy a fejedelem!)~Mikor aztán a végére került a
105 XIX    |          sok szerencsétlenségnek, s mikor megtalálták: kegyelmet kérnek
106 XIX    |          éltek, sátor alatt háltak; mikor aztán kifogyott a tarisznyából
107 XX     |             is nagyon ügyelt senki. Mikor felállt beszélni, néhányan
108 XX     |           az ország pecsétnyomóját.~Mikor leszállt, még egy gyönge
109 XX     |         rajta. Csupa szánalom volt, mikor megint lebotorkált a falépcsőkön
110 XX     |            marháit erdőre, berekre, mikor az adókivető jött, kivetni
111 XX     |           jött. Nagy volt az öröme, mikor meghallotta, hogy a nemesség
112 XXI    |           egész családi ünnep volt, mikor a két fényes fegyverzetet
113 XXI    |  gyerekpáncél elég volt hüvelyének!~Mikor a tükör előtt felcsatolták
114 XXI    |             s szomorú volt a lelke, mikor összehasonlította magát
115 XXII   |            embere volt a királynak, mikor elindult Budáról Paks felé,
116 XXII   |         kell tenni egy hadvezérnek, mikor csatatervről van szó. Elvállalja
117 XXIII  |         sors. A délceg termetű hős, mikor igazi török fejeket kellett
118 XXIII  |        legénynek, mint János vajda.~Mikor a koronázás után felültették
119 XXIII  |          alatt az ország almáját. S mikor a koronázási dombon az új
120 XXIII  |         Török Bálintnak a várába, s mikor az visszatért, elkergette
121 XXIII  |        hűséges Hoberdanác várát is.~Mikor aztán jól felcseperedett,
122 XXIII  |          rajtaütött a fekete cáron, mikor az jött vissza a Maros mentén
123 XXIV   |        végezte. Azt már elfeledték.~Mikor Zápolya János Székesfehérvárott
124 XXIV   |    bujdosókkal volt tele az ország.~Mikor János király végre rájött,
125 XXIV   |          utoljára magát Buda várát. Mikor Zápolya a maga seregével
126 XXV    |        hasonlót tesz az ő híveivel; mikor aztán a főúr visszapártol,
127 XXV    |       ellenségnek nézi valamennyit. Mikor már látja a toronybul, hogy
128 XXV    |        Bálinttal és Czibak Imrével.~Mikor Czibak szétverte Cserni
129 XXVI   |           maga került két tűz közé.~Mikor nemrég még jó barátját,
130 XXVI   |         örvendező nevetéssel Pekri, mikor meglátta, hogy Török Bálint
131 XXVI   |      négyszáz esztendős jubileumát, mikor ősapáink az első „ferblinél” „
132 XXVI   |         tarsolyát megtöltötte vele. Mikor az utolsó is lefordult a
133 XXVI   |          aztán annál jobban fázott, mikor lépésre fogták a járást. –
134 XXVI   |            hegedűje”. Fel sem kelt, mikor a vitéz urak beléptek.~Pedig
135 XXVI   |        megfőzte a „korhelyleves”-t.~Mikor készen volt a meleg étel,
136 XXVI   |             követni.~Délelőtt volt, mikor megérkezett. A piac közepén
137 XXVI   |        Isten csodájának, magyarnak. Mikor már nem volt több.~
138 XXVII  |          használt fogkefét Kinizsi, mikor a kenyérmezei diadal után
139 XXVII  |        lőporfüsttől fekete orcával!~Mikor János király a szinai vesztett
140 XXVII  |             országban, és – hitték.~Mikor Zápolya felkeresteté a király
141 XXVIII |         vagyok-e? Szép vagyok-e?” S mikor aztán mindent levetett magáról,
142 XXIX   |        várni poharazás közben, hogy mikor nyitja meg Zsigmond király
143 XXIX   |         guta ütötte meg haragjában, mikor azt a levelet olvasta! Hisz
144 XXX    |       másikkal szövetkezni össze, s mikor az megverte az ellenesét,
145 XXXI   |            a valláson is uralkodol.~Mikor Fráter György a király belső
146 XXXI   |              Hogyne volnék szomorú? Mikor elvesztettem őfelsége bizalmát.
147 XXXI   |        kiszemelt főkapitányokat. És mikor harmadszor is visszajött
148 XXXI   |            a „szónak” a hatalmával.~Mikor János király a Kárpátok
149 XXXI   |           nyelv nagyon nehéz nyelv!~Mikor a gyaur odamegy Sztambulba
150 XXXII  |         róla feljegyzett adat, hogy mikor a király asztalára tizenhat
151 XXXII  |          puskákkal voltak megrakva.~Mikor Czibak Imre a fekete cárt
152 XXXIII |            barát meg Fráter György.~Mikor hajnalra kelve megérkezett
153 XXXIII |              Trónusért könyörögni?”~Mikor olyan közel jutottak Mohács
154 XXXIII |      sátorából, s búcsút vett tőle.~Mikor János király felült a paripájára,
155 XXXIV  |            a mi magyarjaink teszik.~Mikor így egy dombon állva szomorkodni
156 XXXIV  |           környezetében uralkodott.~Mikor Ráckeve alá érkezett a király,
157 XXXIV  |         török tábor indul Buda alá.~Mikor a gubacsi pusztára elérkezett
158 XXXIV  |             a bámulása a királynak, mikor a sátorába belépő követben
159 XXXIV  |             várparancsnokot Budára.~Mikor Nádasdy eltávozott, a király
160 XXXIV  |        sajnálva az „aranycsizmáit”.~Mikor ezt látták odafenn a várban,
161 XXXV   |            egész az asztal hídjáig. Mikor a király elhelyezkedék az
162 XXXV   |             bebújt az asztal alá, s mikor ismét előhúzta a fejét az
163 XXXV   |            legelső, aki megszökött, mikor a török Eszéknél átlépett
164 XXXV   |           Vitték rögtön a hajókhoz. Mikor azonban a Duna-parton a
165 XXXVII |       Simonnak és Gritti Alajosnak, mikor a kasszáikat tele látták
166 XXXVIII|            török besliái.~A beslia, mikor harcba indul, minden öltözetet
167 XL     |          magának vele.~Elszörnyedt, mikor Szerémit meglátta. Alig
168 XL     |           merjek menni a szobámból, mikor azt tudom, hogy nincs a
169 XL     |        keresztül fog botlani benne, mikor nem is sejti.~– Te tudod
170 XL     |            a kutyák más nyakörvvel.~Mikor vége volt a lajstromnak,
171 XL     |         csak vissza Buda ostromára, mikor a királyt kiráncigáltad
172 XL     |            faragatlan faderekakból, mikor az ozmán felmentő sereg
173 XL     |        Allah: Mohamed razul Allah!”~Mikor Fráter György felkerült
174 XL     |           ahol a próféta sírja van.~Mikor ennek vége volt, akkor belépett
175 XL     |          között nagy a hitetlenség. Mikor magukra maradnak, bort isznak,
176 XL     |      helyett általános felhördülés, mikor a barát kimondta a kormányzó
177 XL     |            ő a szultán megbízottja. Mikor a szultán Mohács alatt szövetséget
178 XL     |           Fráter Györgytől:~– És te mikor szándékozol Erdélybe lemenni?~–
179 XL     |             afféle diákkaland, mint mikor az ember a kocsmáros elől
180 XL     |             s nevében cselekszenek. Mikor betelik az ideje, akkor
181 XL     |         arany kis helyet foglal el.~Mikor Budára megérkezének, sok
182 XL     |          nem fogja. Mesének vettem, mikor ezt a szándékát hallottam
183 XL     |           betakargatnia magát, majd mikor meg fogom támadni. Egy füst
184 XL     |          jólesik az ember szívének, mikor Kőszeg ostromát és védelmét
185 XL     |             emelnek, ágya a mocsár. Mikor előjön a kaszájával, csak
186 XL     |            Jaj annak, akit betakar!~Mikor hajnalhasadásra visszatért
187 XL     |             s egész Komáromig űzte.~Mikor aztán jött a rémhír, hogy
188 XL     |       törökök visszavonulási útját.~Mikor a magyar és rác szabadcsapatok
189 XL     | előrehaladni, addig jelt nem adtak, mikor aztán már a török had dereka
190 XL     |         vadászni, a Mátyus földjén.~Mikor aztán a futó siserahadtól
191 XL     |          ezt is a dereglyébe lökte.~Mikor aztán a két Gritti fiú nagy
192 XL     |            Bálint azt felelte, hogy mikor már a zsákmány a törökök
193 XL     |          Deum laudamus-t tartottak, mikor a nagy ármádia végképp otthagyta
194 XL     |            György által tudott meg, mikor a hátszegi bölényvadászatról
195 XL     |              hogy engemet elfogjon, mikor Erdélybül visszatérek, s
196 XL     |   Megjövendölte ezt nekem a káplán, mikor a múlt nyáron az a hosszú
197 XL     |        ütközetet Asszán basa ellen. Mikor aztán a harc javában folyik,
198 XL     |          összecsépelhette volna, de mikor kenyértörésre került a dolog,
199 XL     |             a másikban a buzogánya. Mikor meglátta a kétszáz janicsárt,
200 XL     |       legnevezetesebb ajándékaikat: mikor a feketekávét hozták. A
201 XL     |           szemét volna. Hanem aztán mikor azt egy eleven parázzsal
202 XL     |             arra kadenciát találni, mikor egy fő-fő uraság, az elöljáró
203 XL     |             már Zápolya haragjától.~Mikor aztán a királyi palota elé
204 XL     |         híven megvédelmezett engem, mikor Roggendorf szorongatott
205 XLI    |         újak? Ez a nehezebb kérdés.~Mikor a vízirózsa elvégzi a virágzását,
206 XLI    |          Csak akkor vette őt észre, mikor elzárta az alakjával a kilátását
207 XLI    |       azután meg ne fogd a kezemet, mikor tenni jónak látnám.~– Bizonnyal
208 XLI    |            szomorúan. – Álomkép az. Mikor teveled legelőször találkoztam,
209 XLI    |           Milyen szép gyermek volt, mikor gyűrűdet átadtam neki! Azóta
210 XLI    |             bele szerelmes? Keresy!~Mikor a nyomorult asszony olyan
211 XLI    |           megtartja magának Laszkó. Mikor aztán Laszkót árulásban
212 XLI    |            Bizony inkább sírhatnám, mikor erre gondolok. Szegény Laszkó
213 XLI    |       rekviemet. Te gyóntattad meg, mikor a halálítéletét közölted
214 XLI    |            halálítéletén, „holnap”, mikor kezébe kerülnek Laszkó Jeromos
215 XLI    |    Kohanyicskák nem úgy titulálnak, mikor nem hallom, hogy „Przsepiorka”?~–
216 XLI    |          hozták eléje a bérmálásra.~Mikor Nagy-Bányán a templomban
217 XLI    |           volt aztán a meglepetése, mikor a hordókat szállító társzekerekkel
218 XLI    |            a guta a sok boritaltól.~Mikor belépett az étkezőbe, éppen
219 XLI    |             mégis maga elé bocsátá, mikor a kubikuláriusától meghallá,
220 XLI    |              vágott eléje a király, mikor Fráter György belépett a
221 XLI    |             szintén csak megtették.~Mikor aztán Késmárkra megérkezének,
222 XLI    |          ment, mint a karikacsapás.~Mikor Fráter György elolvasta
223 XLI    |             hágott haragjának heve, mikor az audienciás terembe lépve,
224 XLI    |           tudatni fogja veled, hogy mikor jöjj a színe elé. Addig
225 XLI    |            telekukorította Erdélyt.~Mikor visszakerült a török biztos
226 XLI    |           király a kápolna ajtaján.~Mikor ezt a jelenést látta: a
227 XLII   |         Török Bálint is utánamondá. Mikor aztán az ima végén következett
228 XLII   |          kellett kerülniük Rómából.~Mikor aztán a templomba menetel
229 XLII   |            vitéz úrnak.~– Hát aztán mikor ki akar jönni a főtisztelendő
230 XLII   |         annak az ajtaja zárva volt.~Mikor aztán a harmadik verset
231 XLII   |       Azokkal telt meg a templom. S mikor ez a négyezer férfi rázendítette
232 XLII   |             erős Jehovához kiáltva! Mikor négyezer férfi hangoztatja
233 XLII   |            tekinténk hajlékunknak, ~Mikor még hegyek és vizek nem
234 XLII   |             és vizek nem voltanak, ~Mikor sem ég, sem föld nem volt
235 XLII   |             sírna a szegény magyar, mikor hazája megostoroztatásáról,
236 XLII   |             vért sírt miérettünk.~S mikor a prédikáció után az Úr
237 XLII   |        bársony kapucium a tarkóján.~Mikor a király Török Bálint levelét
238 XLII   |        nagyszabású intézkedéseit, s mikor végre oda jutott, hogy az
239 XLIII  |             és dáridó Nagy-Váradon, mikor a császár követe, Wese lundeni
240 XLIII  |      padisah szíve ugrált örömében, mikor ezt a remeket meglátta.
241 XLIII  |            volt.~A király elrémült, mikor a szultán levelét elolvasá.~
242 XLIII  |         akkor kezdődött el az ivás.~Mikor éppen az első serlegtöltés
243 XLIII  |            Rémséges volt azt látni, mikor a márványpadlón szétloccsanó
244 XLIII  |       láttalak, így ismertelek meg, mikor legelőször találkoztam veled.
245 XLIII  |        járta el a kállai kettőst. – Mikor besötétült, fáklyatáncot
246 XLIV   |             Eliszonyodunk a bűntől, mikor megtudjuk, hogy milyen drága!~
247 XLVI   |     törvényellenes cselekedeteit. – Mikor végre a királyné témájára
248 XLVI   |    királynak könny gyűlt a szemébe, mikor azt a levelet végigolvasta.~–
249 XLVII  |       hozzálátott a hadrendezéshez.~Mikor aztán Fráter György mindezt
250 XLVII  |              A király sírva fakadt, mikor ezt a levelet elolvasá.~–
251 XLIX   |          akkor nagy fordulást tett. Mikor meghallá János király halálának
252 XLIX   |          tele budai veres borral, s mikor késő este, a vidám dáridó
253 L      |             végre is fogja hajtani.~Mikor aztán Bebek Imre Budára
254 L      |           meglepetésük a főuraknak, mikor Fráter György az országtanácsba
255 L      |             ő hallá. (A Csontfülű!)~Mikor a királyné elbocsátá az
256 L      |       amikor megkereszteltem. Sírt, mikor a király nevében eljegyzém,
257 L      |           vele összekötöttem, sírt, mikor a koronát vállára tettem.
258 L      |            a királyi várkert alatt. Mikor a cseresnyefák májusban
259 L      |          kezdtek a királyi kertben, mikor a ledöntött falakon át rohamra
260 L      |    szállítmányát. Pompásan elégtek. Mikor a tűzforgatag egy-egy égő
261 L      |             le a királyné kecskéit, mikor azok ott ágaskodtak a falakból
262 L      |           dicsőségét a magyaroknak, mikor ezt a németekre is áteresztheti.
263 LI     |           társzekereivel, tevéivel.~Mikor Mohács alá megérkezék a
264 LI     |     megnyugtatható jó Török Bálint.~Mikor a lovára felült, azt mondá
265 LI     |         megtöltve szeges zsákokkal. Mikor végre belép a kapun, akkor
266 LI     |            A többi urakért sem kár!~Mikor aztán a nagyvezér, Rusztán
267 LI     |          nem ment csak kettő-három. Mikor aztán már voltak valami
268 LI     |           jelent volna meg előttük, mikor ezt az alakot meglátták. –
269 LI     |            és kávét főzött magának.~Mikor Török Bálintot a sátorába
270 LI     |     mázoltatva alkoráni mondatokat.~Mikor ez készen volt, akkor a
271 LI     |      ájtatosságát teljes két óráig. Mikor visszatért, éppen a déli
272 LI     |         temetőt hagytak maguk után. Mikor Tisza-Varsányba megérkeztek,
273 LI     |      háremébe küldeni szándékoztak. Mikor az elrabolt nőt, a nyeregbe
274 LII    |            FEJEZET ~A fekete herceg~Mikor már a királyné udvarhölgyei
275 LII    |          boldogult János királyunk, mikor Lippáról intézte a hadjáratát.~
276 LII    |      tartozott, s dohogott is néha, mikor a rácai között volt, hogy
277 LII    |     királynénak is nagy öröme telt, mikor az erdélyi főurak egész
278 LII    |            a jámbor, jószívű népek. Mikor pedig Kolozsvárra megérkezett,
279 LII    |            az egyenruháját viselte, mikor az ezredet egzecéroztatta.
280 LII    |             jól ismerjük a dörgést. Mikor a magyar katonának azt mondják,
281 LIII   |             felajánlva hódolatát, s mikor a szultán azt kérdezte tőlük,
282 LIII   |           derék vitéz hajdúk aztán, mikor már látták, hogy a török
283 LIII   |           hadsereget Pozsonynál; de mikor már Ferdinánd király meg
284 LIV    |          királyi gyermek nevelését.~Mikor a gyermek-király szobájába
285 LIV    |             hogy ősz szakálla volt. Mikor végre Mineróna vitte a selyemvánkost
286 LV     |           achillesi alkatú ifjúban, mikor az a lovagjátékokon egyedül
287 LV     |         csak a térdeivel irányozta.~Mikor aztán Ferdinánd leküldözé
288 LV     |             célját soha el nem éri.~Mikor Fráter György izenetét meghozá
289 LV     |     költözött el ez árnyékvilágból.~Mikor a barát a királynéval szemben
290 LV     |           állítá fel a hadai zömét. Mikor aztán a vajda serege a képzelt
291 LVI    |       igazán, melyik volt a maszk!)~Mikor a törökkel beszélt, annak
292 LVI    |        fényében németté átváltozni.~Mikor pedig Ferdinándhoz írt,
293 LVI    |   összeesküvést forraltak ellene, s mikor már Fráter György annyira
294 LVI    |         vonultak fel a hegytetőnek.~Mikor az utolsó szekér is eltűnt
295 LVII   |              FEJEZET ~A pálos barát~Mikor Fráter György visszatért
296 LVII   |             ellened incselkedünk, s mikor lehet, elejtünk. Keserűséggel
297 LVII   |         kalap nem csábítá el; hanem mikor a töviskoszorúról szóltak,
298 LVIII  |         ragyogását óhajtanám látni.~Mikor aztán Fráter György ismét
299 LVIII  |           mindez jó célra történik. Mikor a szavaiért legjobban felindulok