Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jézusról 1
jézust 1
jo 1
jó 289
jóakaratán 1
jóakaratáról 1
jóakaratát 2
Frequency    [«  »]
314 volna
299 mikor
296 minden
289 jó
275 zápolya
259 alatt
259 úgy
Jókai Mór
Fráter György

IntraText - Concordances


    Fezejet
1 I | Alatta lapidár írás. Azt volna elolvasni, ha tudna 2 I | te lélek!”)~– Hát, nagy uram, cifra palotából annyi 3 I | ha jót akar velem, nagy uram, arra kérném, mutatná 4 I | Ez az intézkedés egyrészt volt, másrészt nem volt 5 I | volt, másrészt nem volt ; mert igaz ugyan, hogy öt 6 I | egész társaság csupa régi ismerőseiből állna; a legelsőnek, 7 I | olyan, mint egy becsületes matrónáé; a fehérségig halovány, 8 I | nyelven beszéltek volna hozzá, lett volna a dolga. Akkor 9 I | királyi pár szeme láttára!~ szerencse, hogy a nádor 10 I | a lépcsőkön Szente uram, messze eltartva magától 11 II | levő parázsos medencéhez.~ szerencse, hogy a macsói 12 II | nehezen szakadok el. – Kedves kardom! Hányszor segítettél 13 II | még egyszer valaha az én kardomért.~Azzal leoldotta 14 II | bocskoros nemes is olyan , mint a bíboros főúr. Csak 15 II | az? Valami másra akartam lenni, mint verekedésre. 16 II | el ne kiáltsam magamat: „ napot, keresztapám!” – A 17 II | gondoltam, hogy az valami lehet. Az anyám odavezetett 18 II | engem öltöztessenek fel tiszta ruhába, olyan ágrulszakadt 19 II | utána az a hír, hogy az én gazdám, a dicső János herceg 20 II | vagyok vigasztalódva, hogy a uram helyett kaptam egy 21 II | helyett kaptam egy másik urat. Olyan híven fogom 22 II | üdvözletet nem kell mondanod, se reggelt”, sedicsértessék”- 23 II | frajok bajlódása volt, ugyan , hogy kendet idehozták; 24 II | Ugyebár, kincsem katonám?~– lesz biz az. Majd ha az 25 II | is kínáltatták magukat.~ jelnek vették, hogy Tomiczky 26 II | püspökök javadalmait lefoglalni lesz. De nem arra a célra, 27 II | voltál; szemfüleskedtél. spion lenne belőled. Hát 28 III | Megszerette a kandallóit. barátjául fogadta mindennapi 29 IV | fordult. Györgynek volt egy ötlete, ami a kolostort 30 V | szándékozik királynévá tenni, de oka volt , hogy ezt a 31 VI | magyar királynak küldé meg.~ Dobzse László se tudta elképzelni, 32 VI | Jakab hava is. E napon a öreg fráter Antonius jött 33 VIII | Hát nem hallottad még? nép lakhatik itt a te környékedben, 34 VIII | a bethuliai szépséget, a erkölcsök példáját, a király 35 VIII | kötést.~– Mégis későn jönnél, Fráter György. Húgom, Borbála 36 XI | szereztek neki az egész Rendnél; híre oly nagy lett, hogy 37 XIII | Én vagyok az az apátúr, asszony.~– Hallod-e, te 38 XIII | Mégiscsak én vagyok György apát, asszony.~– Hallod-e, te 39 XIII | ilyenek az apáturak? No, de ez a palócoknak. No, hát 40 XIII | megkóstolá az ételeket. Kezdett véleménye lenni az apátság 41 XIII | palóc dicséret jellemzi a lakomát.~S az ilyenvacsorát 42 XIII | alakomát.~S az ilyen vacsorát bizony kár volna 43 XIII | liktáriumot, akkor kezdett el a asszonyság hozzáfogni a 44 XIII | hírre esett össze az én uram, hogy a legkedvesebb 45 XIII | nevét nyögte: „Mártonkám! vitéz Mártonkám!” S azóta 46 XIII | tököt. Azután neked adja a hátaslovát, egész nyeregszámostul, 47 XIII | egy átalag tokajit. A régi időkben bizony így készültek 48 XIII | hős fiával. Az nem volt hely a találkozóra. – Anyjával 49 XIII | falatonkint a szájába.~– asszony vagy! Jó étel volt! 50 XIII | szájába.~– Jó asszony vagy! étel volt! Hol vetted?~Hát 51 XIII | amíg felhajtotta. Hajh, de volt.~– Ilyet csak a mennyországban 52 XIII | hát seperd össze, tedd el. lesz neked majd móringra, 53 XIII | élet. Kár itt hagyni ennyi bort!~– Takarodj dolgodra; 54 XIII | fohászkodott.~– Neked adom a ősi kardomat, akit az apámtól 55 XIII | Látod, látod? Milyen , hogy idejöttél. Láttalak: 56 XIV | síráson kezdje. Óh, drága egyetlen atyám! Oh, szeretett, 57 XIV | Szeszvetics uram (a férj) eleve megérkezett. Anna 58 XIV | Hiszen derék nemesember! famíliából való. Aztán mikor 59 XIV | viszem.~– Oh, drága, kedves fiam! – sivalkodék Anna 60 XIV | Fráter György! Ez nem gusztus. A vén anyókát vinni 61 XVI | zúgolódást a várnagy. – A szegény király minden pénzét odaadja, 62 XVI | ételnél; ha hagyott belőle, az volt estebédre; ha nem hagyott, 63 XVI | No, de hát a királynak szíve van. Nagyon is jószívű. 64 XVI | meg nem fognak ölni, hát a püspöknek is még csak a 65 XVII | emberem, aki hozzám való, akár barátnak, akár ellenségnek; 66 XVIII | FEJEZET ~A király haragja~A Lajos király vajmi keveset 67 XVIII | keltett az úri társaságban: Török Bálint (aki kamasz 68 XVIII | éjszakai lárma, ágyúlövés semmi dologra sem fogna vezetni: 69 XVIII | énekelni a hegedősöknek darab ideig, Oláh Balázs 70 XIX | visszavonultak Pestre. A hangulatot előre lehetett 71 XIX | között voltak megyebeli ismerősei: rátalálhatott 72 XIX | lecsapott, amit a nemesség előjelnek számított be: „ 73 XIX | egyszer-egyszer, mikor rájött a órája, átcsapott a legmerészebb 74 XIX | leghatalmasabb párthíve el legyen messzire távolítva a királyi 75 XIX | szokott rendelve lenni. A régi országgyűléseken a követ 76 XX | ős-országgyűlés~Zápolyának időben jött segélye nagy 77 XX | fejedelemnek, mint ha egy-egy szóval eltávolítanánk azoktul 78 XX | végéig. Ami a centrumnak , az bizonyára a két szárnyra 79 XX | két szárnyra nézve is csak lehet.~Verbőczy leszálltával 80 XX | szónoki emelvényre, s bízott a torkához: olyan hangja volt, 81 XX | felizgatott kedélyekre, mint egy kupa bor meg egy darab bőrös 82 XX | követeltek érte; ami őseinknek hírnevére a legszebb magasztalás.~ 83 XXI | keresik fel hajlékaikban Isten nappal, s egy marék új pénzzel”, 84 XXI | használatra kerül a sor. hosszú pallos az, a Szűz 85 XXI | tartoztak a nemesi osztályoz, de lovasok voltak; nem jobbágykodtak, 86 XXII | hegyektől, folyamtól védett táborhely. Ide kellett volna 87 XXII | felül jön erős támadás.~ lett volna most, ha a lengyel 88 XXIII | még a királyi váré is.~ híve, Verbőczy keserű tréfával 89 XXIII | lévén, mint katona igen ekzekutor volt, s azért 90 XXIII | Nándor királynak támadt az a gondolata, hogy ő veszi 91 XXIII | Sebestyén. Annak volt egy öblös puskája, megtöltve 92 XXIII | Zápolya Jánosnak erősen barátja volt, ágyúlövésekkel 93 XXIV | hatvani országgyűlésből tanácsának elvetése után, 94 XXV | dicsérték előtte, milyen .~Akkor következett a töltött 95 XXV | meglevén, hozassa elő a drága becsináltakat és gyönge 96 XXVI | tűz közé.~Mikor nemrég még barátját, kenyeres pajtását, 97 XXVI | kamuka dolmány volt rajta; a medvebőr kacagányát leveté 98 XXVI | rebellisebb lesz a belső része.~– volna most valami csendes 99 XXVIII | szekerei a kincsein kívül tokaji borokat is hoztak 100 XXVIII | Lengyelországban hagyja hátra a hírét.~Azt is tudta, hogy 101 XXIX | idején betörhessen vele Magyarországba.~Ezt a levelét 102 XXX | zálogkölcsönül a családi kincseidre. kézben lesznek; a királyéban. – 103 XXXI | belőled. Szólok melletted egy szót a királynak.~– No, 104 XXXI | tapogató szónál megtudta, ki a barát, ki az ellenség; emlékébe 105 XXXI | kipréselni valamit.~Gritti Alajos lesz bele kormányzónak, 106 XXXI | büszkén felelt meg:~– Ha mint barát jön a szultán, úgy 107 XXXII | Balikától megszabadulnátok; , kegyelmes várurat kapnátok.~ 108 XXXII | kapnátok.~A vének bevették a szót, s hűséget esküdtek 109 XXXII | pedig a köles közé egy-egy éles fejsze volt elrejtve. 110 XXXII | megbokrosodott. S arra igen oka volt, mert a csapóhíd 111 XXXIII | ült Lippa várában, várva a szerencsét. A háromszáz 112 XXXIII | hosszú életet, szerencsét, egészséget, fegyvereinek 113 XXXIV | a legközelebbi atyámfia, Petrovich Péter? És az ő 114 XXXIV | félni a törők sokaságtul.~ tanács volt. A király megfogadta. 115 XXXIV | élelmiszereket szállítának, nyereség reményében.~A pihenőnapon 116 XXXIV | azt meg is tartja.~Ezzel a utasítással visszabocsátá 117 XXXV | Nekik János király is olyan volt, mint Ferdinánd.~Élelmiszer 118 XXXV | főméltóságok nem voltak, csak cimborák), a várost körülsétálván, 119 XXXVI | hozzá; Nádasdy és Perényi. kezdet! Harmadiknak önként 120 XXXVI | híd a két város között. , erős hajókon épült híd; 121 XXXVI | szultán tiszteletére: olyan sikerrel, hogy négyszakállas” 122 XXXVI | a szultán ajándékainak hírével, s a prímás kérdésbe 123 XXXVII | kapott értük: teljes értékű, lengyel aranyat és tallérokat.~ 124 XXXVIII| ajándékozott, vigye fel Zápolyának, lesz tormával. Azoknak a 125 XXXVIII| De szemben velük hasonló vitézek álltak: Gritti Alajos 126 XXXVIII| hozzájuk.~– No, te Lőrinc! barátom! Hát így jöttél 127 XXXVIII| Jarosláv pajtás! Nézzétek ezt a barátomat. Gróf volt Morvaországban, 128 XXXVIII| s a handzsárját ragadta. szerencse, hogy Fráter György 129 XXXIX | ki az útjából.~Maga a nép volt: az, aki báránybőr 130 XXXIX | főhadiszállás ellen, s olyan sikerrel, hogy Roggendorf 131 XL | azt őrizni. Ott megőrzi a veres bor.~A királynak annyira 132 XL | találod. A koronád nagyon fundamentumon fog itt pihenni: 133 XL | maga előtt látta. Milyen hideglelésűző az arany!~ 134 XL | egri püspöki szék.~– Az lesz az én fiamnak. Szereti 135 XL | suhancokra, s a pálcájával sort vert a hátaikra. – 136 XL | magyar főurakkal hajóháton egérutat nyerhessen Belgrád 137 XL | helyeslő köhintés volt a hatás kifejezése. Ki-ki 138 XL | hívhatta volna magát régi nemesi nevén: Utyessenovics 139 XL | volt ellenvetése.~– Ez mind volna, urak, csakhogy a 140 XL | tábori ágyúi, betanult, pattantyúsokkal. Nekünk 141 XL | vitézség nem győz; hanem a hadirend és fegyverzet. 142 XL | tengerre. Mind azt mondták: „ lesz! Meglesz!”, de elkezdték 143 XL | a jók igazán jók voltak: vitézek, jó barátok. A papokkal 144 XL | jók voltak: jó vitézek, barátok. A papokkal sem 145 XL | is terem az az aranybánya aranyat; azonban János király 146 XL | hogy beléd üssön, mert keresztény ember vagyok.~ 147 XL | ember vagyok.~S azzal a keresztény ember úgy vágta 148 XL | volt szabadítva.~S ugyan , hogy az ő kezébe került 149 XL | méltóságra emelni? – aki ugyan ivó, kurafi, részeges, kártyás, 150 XL | Fráter György senkinek cselekedet számba vette.~ 151 XL | agyoncsapta!~Tehát ez a sors vár Magyarországra! Egy Gritti-dinasztia. 152 XL | aranyakat is magával vitte, őrizet alatt. Egy átalagban 153 XL | Tranquillus”-nak nevezi a urat.)~– Jaj, szentatyám! 154 XL | szénával, abrakkal, a pince borokkal, mintha nagy megszállás 155 XL | Majd megtudja, hogy mire a gerezdes buzogány.~– Hát, 156 XL | jövetele felöl.~– Olyan barátságban vagy te Grittivel? – 157 XL | égő kanóccal a kezükben.~A Szerémi, ezt a felvonulást 158 XL | Én megírtam a királynak eleve, hogy Szolimán szultán 159 XL | mentegetőzék a király.~(– Nagyon is helyre kerültek! – gondolá 160 XL | kell a vezetéshez.~Ezzel a szóval mindvalamennyit kiengesztelé 161 XL | menyasszonya érdekében fordult már ideje, még a Roggendorf 162 XL | bástyákat.~Várday prímás eleve elmenekült a várból. 163 XL | földre térni.~Bakics Pál vitéz volt, azt mondá Török 164 XL | fegyvertelen.~Ezek hozták meg ahírt Esztergom alá is.~ 165 XL | ugyan mit míveltek ezalatt Buda várában? János király 166 XL | a németeknek.~Nádasdynak angyala volt a szerelme. 167 XL | azt régen. De ők hajdan barátjaim voltak. Ők fogadtak 168 XL | Kacsázok, gyere át, van borom, egri vörös, nagyot 169 XL | csatlóst, s azzal átevezett a pajtáshoz, s aztán együtt 170 XL | falatozni. „Ugyan, bizony volna egy kis borsos halászlé!” 171 XL | mindjárt csinálok én egy fogást ezzel a hálóval: 172 XL | kezéből.~Végre találtak egy megoldást.~Itt van Török 173 XL | neve legrútabbul hangzik: Török Bálintot. Annak a 174 XL | létező helységek. Akinek szeme van, megtalálhatja 175 XL | ideje a visszafizetésnek.~A ürügy megvolt . Czibak 176 XL | gyűjtött is maga körül elég dandárt, amellyel a bitorlót 177 XL | semmiben sem tudós. Olyan etyepetyéje volt, hogy csak 178 XL | fel az asztaltól, amint barátjuk, vajdájuk levágott 179 XL | a vajdánkat orozva, a mi atyánkat, Czibak Imrét. 180 XL | városába. Oda azonban a szászok csak oly módon bocsáták 181 XL | Budavárában.~Amint ezt a hírt meghallotta Laszkó, 182 XL | menjen hát, szabadítsa meg a barátját. Zápolya összeszedett 183 XL | vele Erdély felé. Igazán fiú volt! Kenyérre lehetett 184 XLI | erős ember, aki valóban lesz a vajdai székben, ha 185 XLI | harcairól, épp oly ismeretes a konyhájáról, derék pincéjéről; 186 XLI | tanulta ki a mesterségét, igen vacsorát. Csak az volt a 187 XLI | hírére elmenekült, szép egészségben.~– Nem bánom 188 XLI | Szegény Laszkó Jeromos! Milyen barátok voltunk hajdanában! 189 XLI | Te megtagadod ezt a régi barátodtól? Mi okod lehet 190 XLI | hogy kivégeztette hajdani barátját, s örök lelkifurdalást 191 XLI | új hitében továbbra is.~A vacsora némileg kiengesztelte 192 XLI | királyt az új püspök iránt, a sors pedig gondoskodott 193 XLI | Jeromos pajtást is sajnálom: cimbora volt. De hát nem 194 XLI | hogy miatta elhűljön a tyúkleves. Asztalhoz, urak! – 195 XLI | püspökladányi útban megrekedtek: szerencse, ha holnapután 196 XLI | hátradűlt a székében. – okai lehettek , hogy a 197 XLI | kacagányját őrzi.~– Ugyan , hogy megjöttél már! – monda 198 XLI | felhordatta mind a kincstárba. , hogy ezek ma reggel itt 199 XLI | leszállították a szekérről, s utazást kívánva nekikmind 200 XLI | esküdött fegyvertársa; nem lesz őt küldeni abarátja 201 XLI | nemlesz őt küldeni a barátja ellen, nem jól fogna 202 XLI | most is megtartottad azt a eszedet, s ha akkor veszni 203 XLI | szabadulsz a Morhut verméből. is volna az egész vétket 204 XLI | Védelmezd csak a magad üdvét.~– . Tehát én írtam azt az erdélyi 205 XLI | a te fejedet.~Ezt olyan tréfának tartá, hogy elnevette 206 XLI | okos ember vagy, pap vagy, hazafi vagy, János királynak 207 XLI | hogy a bécsi kormánynak szolgálatokat fogsz tenni, 208 XLII | XLII. FEJEZET ~ Török Bálint~„No, de most 209 XLII | Debrecenbe. „Majd ráncba szedi Török Bálint cívis uraimékat.”~ 210 XLII | is, a dallama is, úgyhogy Török Bálint egyszer csak 211 XLII | vasárnapján aztán Török Bálint korán felkelt: felölté az 212 XLII | halkan mormogva: „Minden lélek dicséri az Urat”; 213 XLII | sem akarnak megbántani.)~ Török Bálint pedig megköté 214 XLII | anyád idejöjjön”, ezzel etyepetyét” kívánva a királynak, 215 XLII | kívánatára előhuzakodék Török Bálint a Debrecenben 216 XLII | rezidenciájában. A Lantosnak Török Bálint volt a patrónusa.~ 217 XLIII | számmal van; csak fegyver, ellátás és vezérség legyen. 218 XLIII | fogom kihirdetni!”~Azonban a szándékot gyorsan kellett 219 XLIII | Igaz, hogy mondtad.~– szerencse, hogy a veszedelem 220 XLIII | másik kérdésre is ilyen feleletet tudj adni. Hát 221 XLIII | Fráter György nagyon is generálisnak vált be.~Először 222 XLIII | mond ez a levél, melyet pillanatban adott kezembe 223 XLIII | volt, úgy bizonyára nagyon méreg lehetett; mert a sikere 224 XLIII | tette a kezét.~– Milyen sors, hogy te éppen most 225 XLIII | békejobbot nyújt felénk, a Péter vajdát a hamis mérgezési 226 XLIII | Izabella regina!” Még a Verbőczy István is, elfeledve 227 XLIV | szultán udvaránál. Péter úr apa volt és becsületes hazafi. 228 XLIV | tanúsított kegyes elnézése azt a hírt szerzé, hogy őalatta 229 XLIV | Izabellával, hites feleségével, bundákba beburkolva.~Másnap 230 XLV | XLV. FEJEZET ~Mire a lutheránus vallás?~Szerémi 231 XLV | megtudta fölséged, hogy mire a Luther vallása?~– Eredj! 232 XLV | hogy abból a királyra nem , hanem rossz származott, 233 XLVI | Sztambulba követedet.~– lesz Horváth György?~– Ő 234 XLVI | kedvre hozta Izabellát. étvággyal evett, mint már 235 XLVI | egész tálat maga elé vette. , hogy a tudós asszony levetteté 236 XLVII | vissza is jöttél Sztambulból, ember.~– Én jöttem vissza 237 XLVII | vajdát Fogaras várában. szerencse, hogy Fogaras 238 XLVIII | királyhoz apokrif volt. Azért sikere volt; mert ennek 239 XLVIII | csatlósnak, aki meghozza a hírt. Lóhalálában vágtatott 240 XLVIII | a gyászvonatot; s ugyan volt a fegyverről gondoskodni. 241 XLIX | kaput, s bebocsátá a hajdani cimborát a várba kíséretestül.~ 242 L | fegyverfogható ember, aki pénzért fegyverbe öltözik!~ 243 L | nehéz állapotnak.~Ezt a tanácsot bevette Bebek Imre, 244 L | indítá a legjobb ezredeit: korán hajnalban. A rés ostromára 245 L | felköté a hajdani fejvágó kardját. A két apródját 246 L | Allahhoz vagy Jehovához? Ki a barát? Ki az ellenség?~A 247 L | felkavart a sziporkaözönbe, a Verbőczy könnyebbült szívvel 248 L | Roggendrof azt mondta , hogy lesz”. S ezzel visszabocsátá 249 L | izenetet adott aközben régi barátjának, Perényi Péternek, 250 LI | Kevésbé volt megnyugtatható Török Bálint.~Mikor a lovára 251 LI | találta elfogadhatónak ezt a tanácsot.~Annálfogva a magyar 252 LI | küldi Szolimán basa, ha messzire jártok.~Azzal inte 253 LI | Nem is engedlek, olyan gondviselés alatt tartalak. 254 LI | emberrel Erdélybe. – Én a , hűséges ezredeimmel ismét 255 LI | fogott ökröket kicserélé futó alföldi lovakkal; s 256 LI | őneki békét fog hagyni. A barátságért ajánl a szultánnak 257 LI | királytokat! Örülök, hogy olyan indulattal van irántam. 258 LI | Istvánt ország bírájának.~A öreg Verbőczy bizony nem 259 LI | birtokát az országos bírónak.~A Márkus deák rögtön futott 260 LI | még inkább a temetéseért.~ Verbőczy Imre nem sokat 261 LI | de annál többet bírt a karjában a fegyverforgatás 262 LII | eltanakodtak egy álló hónapig.~A Perényi és a vitéz olasz 263 LII | a német birodalmi sereg távol az ágyúktól a Rákos 264 LII | Erdélynek szánt osztályrészt.~(A Szerémi György mind előre 265 LII | Újaknak kellett támadnia barátokból.~ 266 LIII | utcákba tóduló törökökkel, hadnagyuk, Varkocs György ( 267 LIV | kezébe vándoroltak zálogba. A nagybácsi adogatott a királynénak 268 LIV | hogy előre tudta ő, milyen ember a barát, s most már 269 LIV | vezette az ország ügyeit, Petrovich Péter pedig a 270 LIV | temesi gróf uram, ez nem nevelés! Nem így bízták 271 LIV | volt Erdélyországnak.~A Petrovich mérgesen rúgta 272 LV | város alatt. Mire volt ez a magyaroknak?~Ebben a minden 273 LV | aztán a kisebb rosszbul lesz. Szolimán szultán a 274 LV | Izabellához alkudozni, a Nádasdy Tamás kíséretében 275 LV | Hogy adjon éltemben oly szerencsét, Törökökkel adjon 276 LV | Török János szívszerette édesapjának szomorú fogságban 277 LV | táborába.~A legelső volt a Cserepovics, a futó rác 278 LVI | Ekkor aztán átadta Temesvárt Losonczy Istvánnak, Ferdinánd 279 LVI | bocsánatot kér, hízeleg, lesz. Nincs többé senkije!~ 280 LVII | küzdöttem, sokat ellenségekkel, barátokkal még többet; öregember 281 LVII | eszed volt. Most is, ha barátod volnék, azt mondanám; „ 282 LVII | de miután van egy közös barátunk, Magyarország, 283 LVII | Hát te most a szegény, buta Petrovich hátán mászol 284 LVII | az erényemet ruházom át a öregre, akinek úgyis mindegy 285 LVIII | kenyérmezei síkon. Azokat fegyelemben tartá, s bőven 286 LVIII | csúfságnak, jön a komoly dolog; lesz hazavakarodni.~Szokolovics 287 LVIII | az útnak.~Eddig ez mind lett volna. Azonban a magyar 288 LVIII | mint levelében beszél. lesz a dolog végét meggondolni, 289 LVIII | csauszok. Azt mondja, mindez célra történik. Mikor a


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License