bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

10501 XLI    |               idétlen szülött kis király? És a hatalmas brandenburgi herceg?
10502 XLI    |                hatalmas brandenburgi herceg? A Fuggerek? Szerencsés Imre?
10503 XLI    |                       végül fővezér? Végtére a Gritti-fajzat egész cimboraságával?
10504 XLI    |                    lelkében napot gyújtott: „a régi magyar nemzetnek egy
10505 XLI    |               kigondolt, amiben munkás volt; a régi mind elmúlt; egyik
10506 XLI    |                  mind elmúlt; egyik felfalta a másikat. – A hajdani nagy
10507 XLI    |                  egyik felfalta a másikat. – A hajdani nagy emberekből
10508 XLI    |                honnan támadjanak az újak? Ez a nehezebb kérdés.~Mikor a
10509 XLI    |                     a nehezebb kérdés.~Mikor a vízirózsa elvégzi a virágzását,
10510 XLI    |                    Mikor a vízirózsa elvégzi a virágzását, lehúzódik a
10511 XLI    |                      a virágzását, lehúzódik a víz alá, s aztán új bimbó
10512 XLI    |                  kelyhét kitárja. Ilyen lesz a magyar nemzet? Amíg meleg
10513 XLI    |                   nemzet? Amíg meleg víz van a forrásban, a nimféa ki nem
10514 XLI    |                   meleg víz van a forrásban, a nimféa ki nem vész soha
10515 XLI    |                      nimféa ki nem vész soha a tóbul: hát amíg meleg vér
10516 XLI    |                       hát amíg meleg vér van a magyar szívben, kiveszhet-e
10517 XLI    |                  magyar szívben, kiveszhet-e a nagy emberek faja a nemzetből?~
10518 XLI    |              kiveszhet-e a nagy emberek faja a nemzetből?~Fráter György
10519 XLI    |                     János alakjának is, mint a többi fántomok vezérének.
10520 XLI    |                    olyan kísértet volt, mint a többi. Az a délceg, hős
10521 XLI    |              kísértet volt, mint a többi. Az a délceg, hős Zápolya János,
10522 XLI    |                       hős Zápolya János, aki a koronát merte követelni,
10523 XLI    |                  országot vaskézzel megmenté a lázadók seregétől, aki magát
10524 XLI    |                    aki magát érdemessé tette a koronára, ez a fényes alak
10525 XLI    |               érdemessé tette a koronára, ez a fényes alak is csak álom
10526 XLI    |                     testben nem az.~S mintha a képzelet teremtő erővel
10527 XLI    |                   mikor elzárta az alakjával a kilátását a fényes lótuszokra.~
10528 XLI    |                     az alakjával a kilátását a fényes lótuszokra.~Fráter
10529 XLI    |       hódolatteljesen felállt az ülőkéből, s a királyt kínálta meg az üléssel.~–
10530 XLI    |           visszakényszeríté az élő zsellyébe a barátot. – Ma én vagyok
10531 XLI    |                      Fráter György elfogadta a megfordított helyzetet.~–
10532 XLI    |                     helyzetet.~– Íme, látod, a sors milyen gyorsan bánik
10533 XLI    |                     el az emberekkel – mondá a király. – Egy csapással
10534 XLI    |                   ember, aki valóban jó lesz a vajdai székben, ha te még
10535 XLI    |                      még erősebb fogsz lenni a királyi székben; de az bizonyos,
10536 XLI    |              bizonyos, hogy oroszlánt fogtál a szekered elé.~– A másik
10537 XLI    |                     fogtál a szekered elé.~– A másik üres hely, mely Czibak
10538 XLI    |                    Imre után uratlan maradt, a nagyváradi püspöki szék;
10539 XLI    |               nagyváradi püspöki szék; ennek a betöltésére én azt az egyetlen
10540 XLI    |                    szántam, aki nem maga jár a fő-fő méltóságok után, de
10541 XLI    |                     méltóságok után, de akit a királynak kell kérni, hogy
10542 XLI    |                Utyessenovics Györgyöt”.~Erre a szóra felállt a helyéből
10543 XLI    |              Györgyöt”.~Erre a szóra felállt a helyéből Fráter György.~–
10544 XLI    |                      én fehér csuhámnak erre a te aranyláncodra?” – Mire
10545 XLI    |                    te aranyláncodra?” – Mire a király nekem azt felelé: „
10546 XLI    |                    az én aranyláncomnak erre a te fehér csuhádra”. Zsigmond
10547 XLI    |                     Zsigmond királynak ezzel a mondásával felelek meg neked.
10548 XLI    |                      nagy felmagasztaltatást a te kezedből; de csak azon
10549 XLI    |                   alatt, hogy nem én viselem a nagyváradi püspökség fényes
10550 XLI    |                   fényes dalmatikáját, hanem a püspökség viseli ezt az
10551 XLI    |                   mondtál ki vele, királyom. A nagy háborúskodások alatt
10552 XLI    |                      megfeledkezett mindenki a vallásos rendről az országban.
10553 XLI    |                   országban. Megfogyatkozott a hit és buzgalom mindenütt,
10554 XLI    |                 buzgalom mindenütt, mégpedig a lelkek pásztorainál: a papoknál. „
10555 XLI    |              mégpedig a lelkek pásztorainál: a papoknál. „Ha a só megsótalanodik,
10556 XLI    |                pásztorainál: a papoknál. „Ha a só megsótalanodik, mivel
10557 XLI    |              ízesítsük azt meg?” – így kérdi a Szentírás. A mi népünk egy
10558 XLI    |                       így kérdi a Szentírás. A mi népünk egy emberöltő
10559 XLI    |                hadvezér volt, ismeretes volt a hősi harcairól, épp oly
10560 XLI    |                 harcairól, épp oly ismeretes a jó konyhájáról, derék pincéjéről;
10561 XLI    |                   soha egy misét nem mondott a szép Szent László templomában,
10562 XLI    |                    László templomában, annak a kezében Bibliát nem látott
10563 XLI    |                    nem hallá. S amilyen volt a vezér, olyanok a hadnagyai;
10564 XLI    |                amilyen volt a vezér, olyanok a hadnagyai; a pap nem tanítója
10565 XLI    |                  vezér, olyanok a hadnagyai; a pap nem tanítója már a népnek,
10566 XLI    |                       a pap nem tanítója már a népnek, csak dézsmabeszedője,
10567 XLI    |                     siet gyorsan lemorzsolni a létániáját, amit a vénasszonyokon
10568 XLI    |               lemorzsolni a létániáját, amit a vénasszonyokon kívül nem
10569 XLI    |                    hallgat már senki, s csak a stóláért mutatja meg a szentséget.
10570 XLI    |                  csak a stóláért mutatja meg a szentséget. A szerzetesi
10571 XLI    |                    mutatja meg a szentséget. A szerzetesi rendek pedig
10572 XLI    |                     gúny és szidalom tárgyai a nép előtt. Ezért terjed
10573 XLI    |                    Ezért terjed az új vallás a nép között megdöbbentő gyorsasággal.
10574 XLI    |                  énnekem Szent Péter kardját a kezembe adod, én nem a Malchusok
10575 XLI    |               kardját a kezembe adod, én nem a Malchusok fülét fogom vele
10576 XLI    |                    fogom vele levágni; hanem a Júdásokét.~– Cselekedjél,
10577 XLI    |                        De azután meg ne fogd a kezemet, mikor tenni jónak
10578 XLI    |                 példát mondjak. Íme, itt van a nagyváradi dioecesis legnagyobb
10579 XLI    |                    fenn. De van egy kolostor a városukban, melynek szerzetesei
10580 XLI    |                      életet folytatnak, hogy a példájukkal vagy megmételyezik
10581 XLI    |                 luperkáliákat rendeznek – és a barátok asszisztenciája
10582 XLI    |                  igazságosak!” Azt is mondja a Szentírás. Krisztus szava
10583 XLI    |                    Krisztus szava volt, amit a házasságtörő asszony védelmére
10584 XLI    |                   közületek, az dobjon követ a fejére.”~– No, hát én jobb
10585 XLI    |                         mondá felemelt fővel a barát. – S fogok követ dobni
10586 XLI    |                       hogy kit találok vele.~A király tréfára fordítá a
10587 XLI    |                     A király tréfára fordítá a dolgot:~– No, és ha éppen
10588 XLI    |                      találnál megdobni azzal a kővel?~Tudta azt Fráter
10589 XLI    |             szeretett Debrecenben időzni. Az a derék zárda igen kellemetes
10590 XLI    |                kiegyenlíté; kéznél volt mind a kettő. Az édes méreg és
10591 XLI    |                      kettő. Az édes méreg és a keserű orvosság – egy patikában.~–
10592 XLI    |                György. – Te nem fogsz többet a debreceni kolostorban megszállni.~–
10593 XLI    |                parancsolhatja azt meg nekem? A királynak!~– Te magad: a
10594 XLI    |                     A királynak!~– Te magad: a király.~– De hogy én magamnak
10595 XLI    |                  Szeretném én azt ismerni!~– A te királynéd.~Zápolya lecsüggeszté
10596 XLI    |              királynéd.~Zápolya lecsüggeszté a fejét.~– Királyné? – sóhajta
10597 XLI    |                   ősz hajszálakat tépetek ki a fürteimből; újra jőnek.
10598 XLI    |                    deli hajadonná fejlődött. A király és királyné teneked
10599 XLI    |                királyné teneked ígérte. Csak a násznagyaidat kell érte
10600 XLI    |                   érte küldened; adva adják.~A király megölelte a barátot.
10601 XLI    |                    adják.~A király megölelte a barátot. A szemei megteltek
10602 XLI    |                  király megölelte a barátot. A szemei megteltek könnyel.~–
10603 XLI    |                   nem szóltam felőle – mondá a barát –, mert eddig nem
10604 XLI    |                    alááskálták. Az árulókat, a dölyfösöket, az ármánykodókat
10605 XLI    |                      magadnak! – Elküldheted a nászkíséretedet a menyasszonyodért,
10606 XLI    |                Elküldheted a nászkíséretedet a menyasszonyodért, a szépségben,
10607 XLI    |          nászkíséretedet a menyasszonyodért, a szépségben, jóságban angyalhoz
10608 XLI    |                valami olyan emlék támadt fel a barát lelkében, mely neki
10609 XLI    |                      mely neki is elfacsarta a szívét. – Elhallgatott.~–
10610 XLI    |             föltételem, mely alatt elfogadom a nagyváradi püspökséget.~
10611 XLI    |                      nagyváradi püspökséget.~A Szent László templomában
10612 XLI    |              templomában vecsernyére szóltak a harangok. A király hintaja
10613 XLI    |              vecsernyére szóltak a harangok. A király hintaja hat lóval
10614 XLI    |                  Zápolya, maga mellé ültetve a barátot, hajtatott Nagy-Váradra
10615 XLI    |                       hajtatott Nagy-Váradra a püspöki palotához. És most
10616 XLI    |                    György vendége ugyanabban a házban.~Fráter György, mint
10617 XLI    |                püspök, igen jól értett volna a házigazdai tiszthez; készíttetett
10618 XLI    |            házigazdai tiszthez; készíttetett a püspöki szakáccsal, aki
10619 XLI    |                      Czibak alatt tanulta ki a mesterségét, igen jó vacsorát.
10620 XLI    |                    jó vacsorát. Csak az volt a hibája az új püspöknek,
10621 XLI    |               püspöknek, hogy rosszul értett a tálaltatáshoz. János királynál
10622 XLI    |                      János királynál az volt a bevett szokás, hogy „elébb
10623 XLI    |                     elintézni, azután került a sor a pokulációra; ami valóban
10624 XLI    |               elintézni, azután került a sor a pokulációra; ami valóban
10625 XLI    |                       ami valóban ellene van a diététikának.~Valának pedig
10626 XLI    |                azután Keresy Ferenc, hadnagy a király testőrségében, meg
10627 XLI    |                     Keresy, hogy végezted el a rád bízottakat?~– Tökéletesen
10628 XLI    |                    bízottakat?~– Tökéletesen a felséged utasítása szerint.
10629 XLI    |                     megérkezém Szeghre, ahol a hazaárulásért kivégezett
10630 XLI    |                  vagyon. Azonnal lefoglaltam a perduellis minden kincseit.
10631 XLI    |                     Három társzekér telt meg a ládákba rakott ezüsttel;
10632 XLI    |                      Szerencsésen eljutottam a kincsekkel Budára.~– Derék
10633 XLI    |                      Derék dolog! – helyeslé a király. – Ez az én utasításom
10634 XLI    |                    értük nyerni. Keresy csak a bajuszát rágta mosolyogva.~–
10635 XLI    |                     szerelmes? Keresy!~Mikor a nyomorult asszony olyan
10636 XLI    |              Vigasztalni csak kellett. Isten a bírám. Én biz elvettem feleségül.~–
10637 XLI    |                      fölségedet, hogy miután a hazaáruló kincseit hűségesen
10638 XLI    |                      pedig feleségül vettem, a lefoglalt ezüstféléket kegyeskedjék
10639 XLI    |           ezüstféléket kegyeskedjék felséged a szegény ártatlan özvegy
10640 XLI    |                     részére nekem átengedni.~A király mérgesen csapta a
10641 XLI    |                     A király mérgesen csapta a süvegét az asztalhoz. A
10642 XLI    |                      a süvegét az asztalhoz. A többi urak pedig nevettek.
10643 XLI    |                      Más ember elvitte volna a kincseket, s az özvegyet,
10644 XLI    |                     árvákat ott hagyta volna a királynak.~– Eszerint nem
10645 XLI    |              Eszerint nem veretünk dénárokat a Dóczy ezüstjéből. Ez a rezultátum!~–
10646 XLI    |             dénárokat a Dóczy ezüstjéből. Ez a rezultátum!~– Hát kegyelmed,
10647 XLI    |               végezett Nagy-Bányán? Megkapta a pénzverőt?~– Igenis megkaptam
10648 XLI    |                     Dobó uram egészségét; de a kivert aranypénz?~– Az tészen
10649 XLI    |                    az derék dolog! S hol van a pénz?~– Hát azt Dobó Ferenc
10650 XLI    |                    azt Dobó Ferenc uram arra a hírre, hogy Erdélyben rebellió
10651 XLI    |                  nincs már rebellió; és hogy a kormányzó úr őnagyméltóságát
10652 XLI    |              beleegyezik, hát csak vegye elő a föld alul azokat a jeles
10653 XLI    |                 vegye elő a föld alul azokat a jeles kalpagokat. Azonnal
10654 XLI    |                 megtaláltuk és kiemeltük; de a másikra bizonyára semmi
10655 XLI    |                      neki, miután nem tudtam a kérdésére megfelelni, hogy
10656 XLI    |             kérdésére megfelelni, hogy kinek a kezéhez küldje a kivert
10657 XLI    |                  hogy kinek a kezéhez küldje a kivert aranypénzt? Mivelhogy
10658 XLI    |              őkegyelme nem tudja, hogy kinek a kezéhez küldje a pénzt,
10659 XLI    |                  hogy kinek a kezéhez küldje a pénzt, s addig ott tartja
10660 XLI    |               kegyelmed, ha esze volna, hogy a két főkincstartó, alkincstartó
10661 XLI    |                       aki igazán megtartotta a pénzt, s akit ezennel nyilvánságosan
10662 XLI    |              aranyokkal együtt Nagy-Váradra.~A vajda nevetve szólt közbe.~–
10663 XLI    |              átszökött az már Moldovába mind a két huszárkalpaggal együtt.~
10664 XLI    |                      huszárkalpaggal együtt.~A királynak egészen elrontotta
10665 XLI    |                 királynak egészen elrontotta a vacsoráló kedvét ez a kellemetlenkedés.~–
10666 XLI    |             elrontotta a vacsoráló kedvét ez a kellemetlenkedés.~– Ne epessze
10667 XLI    |                     kegyeskedik felséged ezt a terhet róni, én az egész
10668 XLI    |                      nagyságos uraknak való, a kontrolléria nem komámuram,
10669 XLI    |                  mondád, szentatyám. Most ha a rablót bíró elé állítom,
10670 XLI    |                      bíró elé állítom, akkor a bírónál ragad a rablott
10671 XLI    |               állítom, akkor a bírónál ragad a rablott jószág. Ott van
10672 XLI    |                      rablott jószág. Ott van a legnagyobb példa, ni! Az
10673 XLI    |                  Lászlót én megostromoltatom a várában Laszkóval. A várat
10674 XLI    |        megostromoltatom a várában Laszkóval. A várat beveszik, a kincset
10675 XLI    |                 Laszkóval. A várat beveszik, a kincset megtartja magának
10676 XLI    |              állíttatom, elítélik, akkor meg a Laszkó palotáját rabolják
10677 XLI    |                      sem hagyának meg benne.~A vendég urak nevettek rajta.~–
10678 XLI    |                    nevessetek, urak! – monda a király elszomorodva. – Bizony
10679 XLI    |                     víg cimbora volt, értett a mulatáshoz. Sajnálom a fátumát.
10680 XLI    |                értett a mulatáshoz. Sajnálom a fátumát. De nem tehettem
10681 XLI    |              Amádénál. De addig ne vágják le a fejét, amíg én Budán vagyok.
10682 XLI    |              megteszed az én kedvemért, hogy a legelső Úrnapján a püspökké
10683 XLI    |                      hogy a legelső Úrnapján a püspökké felavattatásod
10684 XLI    |                 felavattatásod után, tartasz a szegény Laszkó Jeromos lelki
10685 XLI    |                     Te gyóntattad meg, mikor a halálítéletét közölted vele.
10686 XLI    |                megütközésére azt felelé erre a királynak:~– Nem! Felséges
10687 XLI    |                fényeset.~– Te megtagadod ezt a régi jó barátodtól? Mi okod
10688 XLI    |                      most” nem mondhatom el; a másikat pedig „sohasem”;
10689 XLI    |                    Én téged ma emeltelek fel a püspöki székbe.~– Még nem
10690 XLI    |                    pap tud gyűlölni; aki még a halottnak sem bocsát meg.~
10691 XLI    |                estebéd fel van tálalva, s ez a kellemes nuncium helyrezökkenté
10692 XLI    |              kellemes nuncium helyrezökkenté a már-már dűlőre hajló tanácskozási
10693 XLI    |           tanácskozási szekeret.~De az urak, a királlyal együtt még a vacsora
10694 XLI    |                       a királlyal együtt még a vacsora felett is azon évődtek,
10695 XLI    |                      hogy vajon mi oka lehet a barátnak efféle austeritásra.~
10696 XLI    |                  Fráter Györgynek pedig mind a két oka nagyon alapos volt,
10697 XLI    |                 adott neki, amidőn megtagadá a királytól a rekviem megtartását.~
10698 XLI    |                 amidőn megtagadá a királytól a rekviem megtartását.~Az
10699 XLI    |                   Laszkó Jeromos még élt, és a feje sem fájt, élő emberért
10700 XLI    |                    celebrálni. Fráter György a Laszkó halálos ítéletét
10701 XLI    |                átvette ugyan; közölte is azt a fogollyal, s aztán meggyóntatá
10702 XLI    |            szentségeket; hanem aztán eldugta a halálítéletet a csuhája
10703 XLI    |                      eldugta a halálítéletet a csuhája zsebébe, s nem adta
10704 XLI    |                      most” nem mondhatta meg a királynak; mert ha „ma”
10705 XLI    |                   mert ha „ma” búslakodik is a király a végrehajtottnak
10706 XLI    |                       búslakodik is a király a végrehajtottnak hitt halálítéletén, „
10707 XLI    |                   akkor igazán lenyakaztatja a gúnyolódót, ha még életben
10708 XLI    |                 folyjon magyar pallos alatt.~A második ok pedig, amelyért
10709 XLI    |                      rekviemet Laszkó felett a barát, a meggyónt titok
10710 XLI    |             rekviemet Laszkó felett a barát, a meggyónt titok volt. Laszkó,
10711 XLI    |                 meggyónt titok volt. Laszkó, a bécsi udvarnál időzve, áttért
10712 XLI    |                      udvarnál időzve, áttért a lutheránus hitre. Ez is
10713 XLI    |             kapitális bűnért, absolutiót kér a pápista paptól, s aztán
10714 XLI    |                      új hitében továbbra is.~A jó vacsora némileg kiengesztelte
10715 XLI    |                vacsora némileg kiengesztelte a királyt az új püspök iránt,
10716 XLI    |                  királyt az új püspök iránt, a jó sors pedig gondoskodott
10717 XLI    |                    gondoskodott felőle, hogy a Szfinx találós meséjének
10718 XLI    |                munkája volt János királynak. A Grittinél talált mindenféle
10719 XLI    |               gerjedve Laszkó ellen, azokért a gúnyos mókákért, amelyekkel
10720 XLI    |               Györgynek. – Nem érdemelte ezt a becsületes halált. Karóba
10721 XLI    |                 halált. Karóba húzatnám most a csélcsapot. Jól mondád tegnap
10722 XLI    |                  midőn az ebédre csöngetének a püspöki palotában, s a király
10723 XLI    |           csöngetének a püspöki palotában, s a király és a főméltóságok
10724 XLI    |                     palotában, s a király és a főméltóságok már serényen
10725 XLI    |                     serényen fölgyülekezének a refektóriumban, nagy lárma
10726 XLI    |                   elöl lovagoltak, és fújták a kürtjeiket. Egy cifra ruhás
10727 XLI    |                     ruhás herold pedig tartá a zászlót, mely az érkező
10728 XLI    |                      vendég címerét viselte.~A király mindjárt ráismert
10729 XLI    |                     király mindjárt ráismert a címerről, mert azon egy
10730 XLI    |                   azon egy pelikán volt, aki a fiait saját vérével táplálja:~–
10731 XLI    |                 Tarnovszky János!~Valóban ez a főnemes ült az első szekéren,
10732 XLI    |              szekéren, nyusztprémes subában, a másik szekéren pedig szintén
10733 XLI    |                akinek farkasbőr subája volt; a harmadikon ült egy rókamálos.~
10734 XLI    |                harmadikon ült egy rókamálos.~A király egész a tornácig
10735 XLI    |                    rókamálos.~A király egész a tornácig eléje ment a vendég
10736 XLI    |                  egész a tornácig eléje ment a vendég uraknak, mivelhogy
10737 XLI    |                 vendég uraknak, mivelhogy ez a Tarnovszky volt az ő házigazdája,
10738 XLI    |                      meglátták, kiterjeszték a karjaikat, s háromszor összeölelkezének
10739 XLI    |                  Jancsikám, druszám! – mondá a királynak. – De régen kívántam,
10740 XLI    |                  Azután Fráter György ötlött a szemébe. Annak is hangos
10741 XLI    |                    is hangos parolát csapott a markába.~– Szervusz papocskám,
10742 XLI    |                      püspök! – figyelmezteté a király.~– Pispek? – mondta
10743 XLI    |                   Pispek? – mondta elbámulva a főnemes. Akkor hát kezet
10744 XLI    |                      kezet csókolt neki.~– Ő a mi házigazdánk most – mondá
10745 XLI    |                     házigazdánk most – mondá a király.~– Gazdánk? – Akkor
10746 XLI    |               nyalábra fogta, összecsókolta.~A másik úr is megmondta a
10747 XLI    |                      A másik úr is megmondta a nevét: de azt úgy elmorzsolta
10748 XLI    |                       de azt úgy elmorzsolta a fogai között, hogy az az
10749 XLI    |                     konfúzióban elenyészett. A harmadik Talló Máténak vallotta
10750 XLI    |                      Máténak vallotta magát.~A király aztán karöltve vitte
10751 XLI    |               legkedvesebb vendégét:~– Éppen a hora regiára érkeztél. Most
10752 XLI    |                akartunk asztalhoz ülni. Erre a vendég úr megvetette a lábát
10753 XLI    |                  Erre a vendég úr megvetette a lábát a küszöbben.~– Királyocskám!
10754 XLI    |                 vendég úr megvetette a lábát a küszöbben.~– Királyocskám!
10755 XLI    |                      nem eszem, se nem iszom a te asztalodnál, amíg nekem
10756 XLI    |                      szavadat nem adod, hogy a mi szegény barátunknak,
10757 XLI    |                   szegény barátunknak, annak a Laszkó Jeromosnak kegyelmet
10758 XLI    |             Jeromosnak kegyelmet fogsz adni.~A király nagyot szisszent,
10759 XLI    |                     nagyot szisszent, mintha a darázs csípte volna meg.~–
10760 XLI    |                   darázs csípte volna meg.~– A Laszkó Jeromost mondád?~–
10761 XLI    |                      hogyan történhetett az?~A király kénytelen volt haragot
10762 XLI    |                      mutatni.~– Megérdemelte a fátumát. Sokszorosan áruló
10763 XLI    |                    csak rá akarta szedni azt a Grittit. Hiszen tudod: „
10764 XLI    |                   ugatnod kell. Tűzbe teszem a kezemet érte, hogy ártatlan.~–
10765 XLI    |                    De hisz éppen ma olvastam a levelét, amiben arra ajánlkozik,
10766 XLI    |             kigúnyolt, azt meg nem bocsátom! A levelében folyvást „Katalin
10767 XLI    |                       királyocskám! Minek ez a harag? Hiszen ha valaki
10768 XLI    |                      harag? Hiszen ha valaki a hátad mögött szid, az csak
10769 XLI    |                 embernek van gúnyneve, ahogy a familiarisok egymás között
10770 XLI    |                      Lackó”-nak mondták? Itt a püspököd; Utyessenovics
10771 XLI    |               haragszik érte. Hát engem ezek a Kohanyicskák nem úgy titulálnak,
10772 XLI    |                     hogy „Przsepiorka”?~– De a Katalin név asszonynév!~–
10773 XLI    |              násznagyod! Nye Bojsza! No, ide a kezed! Gráciát adsz a szegény
10774 XLI    |                    ide a kezed! Gráciát adsz a szegény Laszkó Jeromosnak.
10775 XLI    |                       Nézd, ez itt az öccse: a Laszkó Kazimir.~Erre a kísérő
10776 XLI    |                       a Laszkó Kazimir.~Erre a kísérő lengyel úr (a rókaprémes) ,
10777 XLI    |                    Erre a kísérő lengyel úr (a rókaprémes) , odaveté magát
10778 XLI    |                  rókaprémes) , odaveté magát a király lábaihoz, s hangosan
10779 XLI    |                   hangosan zokogva ölelte át a térdeit.~A király kegyetlenül
10780 XLI    |                 zokogva ölelte át a térdeit.~A király kegyetlenül meg volt
10781 XLI    |               barátim. Sajnállak benneteket. A szegény Jeromos pajtást
10782 XLI    |                      ha tehetném.~Erre aztán a király előtt térdeplő Laszkó
10783 XLI    |              felugrani, táncolni, kacagni, s a tenyereivel a térdét ütögetni:
10784 XLI    |                     kacagni, s a tenyereivel a térdét ütögetni: úgyhogy
10785 XLI    |                     térdét ütögetni: úgyhogy a király azt hitte, hogy ez
10786 XLI    |                  Tarnovszky nagyot taszított a király vállán.~– Sed non
10787 XLI    |                  negyednapja; ott beszéltünk a mi Jeromos pajtásunkkal
10788 XLI    |                      mi Jeromos pajtásunkkal a Haragos István tornyában,
10789 XLI    |                      zárva. Dehogy van annak a feje levágva. Inkább úgy
10790 XLI    |                levágva. Inkább úgy meghízott a tömlöcben, mint egy makk-túz.
10791 XLI    |                tömlöcben, mint egy makk-túz. A derék várnagy, Amadé azt
10792 XLI    |                     ott marcifánkkal tartja.~A király bámulva fordult Fráter
10793 XLI    |                   dolog ez?~– Felséges uram! A fejem rajta! Én biz a zsebembe
10794 XLI    |                  uram! A fejem rajta! Én biz a zsebembe süllyesztém a halálítéletet,
10795 XLI    |                   biz a zsebembe süllyesztém a halálítéletet, s nem adtam
10796 XLI    |                    jártával meg fogod bánni.~A király haragot akart mutatni:
10797 XLI    |                 tanácsosok volnának, mint ez a fehér barát, aki kámzsájába
10798 XLI    |                  barát, aki kámzsájába dugja a halálítéletet.~Erre aztán
10799 XLI    |                    halálítéletet.~Erre aztán a király is engesztelődve
10800 XLI    |                      is engesztelődve nyújtá a kezét Fráter Györgynek.
10801 XLI    |                 Látszott az arcán, hogy örül a lelke rajta, hogy ez így
10802 XLI    |                      történt. Még ugyan volt a haragjának egypár rakétája,
10803 XLI    |                     hát! Fiat piscis! Grácia a csélcsapónak! Non parlamus
10804 XLI    |                     rá, hogy miatta elhűljön a jó tyúkleves. Asztalhoz,
10805 XLI    |                  Hanem azt kikötöm, hogy azt a haszontalan embert elém
10806 XLI    |                      ne lásson engem többet!~A lengyel urak nagyon beszédessé
10807 XLI    |                       hogy két püspökkel meg a kancellárral találkoztak
10808 XLI    |              Verbőczy szintén ide igyekeznek a királyhoz; de mivel nehéz
10809 XLI    |                 nehéz bőrös hintókon járnak, a püspökladányi útban megrekedtek:
10810 XLI    |                  Hozzátevé:~– Azok bizonyára a harmadik püspök felszentelésére
10811 XLI    |                  Fráter György felvilágosítá a palatinust, hogy püspökszentelésről
10812 XLI    |                     addig nem lehet szó, míg a pápa a királyi kinevezését
10813 XLI    |                    nem lehet szó, míg a pápa a királyi kinevezését meg
10814 XLI    |                     Én különben sem várom be a nagyméltóságokat; mert holnap
10815 XLI    |                nagyméltóságokat; mert holnap a dioecesisemben canonica
10816 XLI    |              visitatióra indulok; egyébiránt a szakácsot és pincemestert
10817 XLI    |                   pincemestert itt hagyom, s a püspöki lakoma addig tartson,
10818 XLI    |                   lakoma addig tartson, amíg a vendégeink kedve tart.~–
10819 XLI    |              vendégeink kedve tart.~– Ez már a kedvemre való püspök! –
10820 XLI    |                kedvemre való püspök! – mondá a palatinus. – Maga nem iszik
10821 XLI    |                  palatinus. – Maga nem iszik a borából, hanem a vendégeinél
10822 XLI    |                   nem iszik a borából, hanem a vendégeinél hagyja a pincekulcsot.~
10823 XLI    |                   hanem a vendégeinél hagyja a pincekulcsot.~Tudta azt
10824 XLI    |                   hogy miért sietnek Váradra a méltóságos urak. Ezek valódi
10825 XLI    |              kísértsék meg. Ne mondják, hogy a „barát” akadályozta meg
10826 XLI    |                       barát” akadályozta meg a békekötést. Fráter Györgynek
10827 XLI    |                       Ez volt az egyik titka a hatalmának.~De meg azért
10828 XLI    |                       De meg azért sem akart a főurakkal még most találkozni,
10829 XLI    |                    mert tudta jól, hogy ezek a főnemesi családokbul támadt
10830 XLI    |                  tőle azt, hogy ő valósággal a királynak „alter ego”-ja:
10831 XLI    |                      hanem „jobbik én”-je. – A hajdani kályhafűtő! A koldusdiák!~
10832 XLI    |                        A hajdani kályhafűtő! A koldusdiák!~Elment előlük
10833 XLI    |                   kötelességeit teljesíteni.~A részrehajlatlan francia
10834 XLI    |                  volt megismerni és rendezni a dioecesisét, a nép érdekében
10835 XLI    |                      rendezni a dioecesisét, a nép érdekében a szükséges
10836 XLI    |                 dioecesisét, a nép érdekében a szükséges könnyítéseket
10837 XLI    |                     korszakban. Megvizsgálta a klérus magaviseletét és
10838 XLI    |                 melytől saját maga lelkesült a valódi evangéliumi erkölcs
10839 XLI    |                  iránt; de még jobban hatott a példaadásával, mint beszédeivel;
10840 XLI    |                     püspöksége munkáit azzal a buzgalommal, kegyességgel
10841 XLI    |                     nem tagadhatták meg tőle a nagy magasztalást még a
10842 XLI    |                      a nagy magasztalást még a legkegyetlenebb ellenségei
10843 XLI    |                csodákat művelt mindenütt. Ez a nép olyan régen nem hallott
10844 XLI    |                   már igazi papot szónokolni a templomban. Az elzüllött
10845 XLI    |                 asszonyok siettek meggyónni: a gyermekeiket seregestül
10846 XLI    |                      seregestül hozták eléje a bérmálásra.~Mikor Nagy-Bányán
10847 XLI    |                bérmálásra.~Mikor Nagy-Bányán a templomban prédikált, s
10848 XLI    |              templomban prédikált, s beszélt a népnek Istenről, királyról,
10849 XLI    |               hazáról, az erényekről, melyek a hazát megtartják, s a mennyországot
10850 XLI    |                 melyek a hazát megtartják, s a mennyországot megszerzik,
10851 XLI    |                   Györgynek, hogy ő lopta el a Dobó Ferenc uram által elásott
10852 XLI    |                      az egész kincset átadta a gyóntatónak. A püspök megadta
10853 XLI    |                kincset átadta a gyóntatónak. A püspök megadta neki az absolutiót:
10854 XLI    |                   Ötvenezer arany volt abban a bőriszákban.~Olyan pénz,
10855 XLI    |                     Zsigmond királyhoz ment. A király nagy örömmel fogadta,
10856 XLI    |          méltóságában.~Fráter György elmondá a királynak, miszerint idejövetelének
10857 XLI    |                  miszerint idejövetelének az a célja, hogy Zápolyának családi
10858 XLI    |                      szüksége lesz e pompára a királynak; mert királynét
10859 XLI    |                     mert királynét fog hozni a házhoz. Íme, itt küldi a
10860 XLI    |                     a házhoz. Íme, itt küldi a váltságdíjat, forró köszönettel.~
10861 XLI    |               kincseit azonnal visszaadatja: a negyvenezer arany, melyet
10862 XLI    |                   adott, annak sajátja volt; a szász fejedelem eltévedt
10863 XLI    |                    küldeménye: csak vigye el a püspök a kincseket, a pénzzel
10864 XLI    |                       csak vigye el a püspök a kincseket, a pénzzel együtt
10865 XLI    |                     el a püspök a kincseket, a pénzzel együtt János királynak. –
10866 XLI    |                 János királynak. – Ami pedig a házasságot illeti: Zsigmond
10867 XLI    |                     azonnal nászútra ereszti a leányát, mihelyt Zápolya
10868 XLI    |                   föltétel.~Azt is megengedé a püspöknek, hogy a királyi
10869 XLI    |                  megengedé a püspöknek, hogy a királyi jegyessel beszélhessen:
10870 XLI    |                 amióta utolszor látta. Ennek a tündéri alaknak ő volt a
10871 XLI    |                     a tündéri alaknak ő volt a fátuma. Fátuma volt, mielőtt
10872 XLI    |                mindvégig.~S megtörtént, hogy a fátum kezet csókolt a választottnak.~
10873 XLI    |                   hogy a fátum kezet csókolt a választottnak.~Izabella (
10874 XLI    |                 kincseinek rejtekét őrzék, s a palatinus távollétében maga
10875 XLI    |                   nagyobb biztosság kedveért a sok drágaságot azokba az
10876 XLI    |                vissza Magyarországba, miután a lengyeleknél kifogyott belőlük
10877 XLI    |               lengyeleknél kifogyott belőlük a bor. Hordókat, melyek Lengyelországból
10878 XLI    |                 Magyarországba, nem bántanak a rablók: tudják, hogy azok
10879 XLI    |                 módon szépen elhozta magával a Zápolya-kincstárt Fráter
10880 XLI    |                   arra gondolt, hogy ezalatt a lengyel uraságok jól kimulatták
10881 XLI    |               magukat, s ezóta búcsút vettek a királytól, aki nem gyakorolhatta
10882 XLI    |                   bőkezűségét ez alkalommal: a kincses ládák kulcsai a
10883 XLI    |                      a kincses ládák kulcsai a kincstartónál lévén. Legfeljebb
10884 XLI    |                      lovakat ajándékozhatott a szeretett barátjainak.~Annál
10885 XLI    |                     Annál nagyobb volt aztán a meglepetése, mikor a hordókat
10886 XLI    |                   aztán a meglepetése, mikor a hordókat szállító társzekerekkel
10887 XLI    |                     megérkezett Nagy-Váradra a püspöki palota elé, s annak
10888 XLI    |                  püspöki palota elé, s annak a nyitott ablakaiból harsogó
10889 XLI    |                    Mi van odafenn? – kérdezé a kapustól.~– A vendég urak
10890 XLI    |                        kérdezé a kapustól.~– A vendég urak búcsúvacsorát
10891 XLI    |                    urak búcsúvacsorát ülnek.~A Szent László templom tornyában
10892 XLI    |               mendegélt, szemben találkozott a pincemesterrel, aki után
10893 XLI    |                 cipelt.~– Ilyen soká tartott a vacsora? – kérdezé a püspök.~–
10894 XLI    |                 tartott a vacsora? – kérdezé a püspök.~– Nem tudom én,
10895 XLI    |                  uram, hogy hol végződik itt a vacsora, s hol kezdődik
10896 XLI    |                   két hét óta nincs szünete. A vendég urak megittak ezalatt
10897 XLI    |                Zápolyát, hogy egyszer megüti a guta a sok boritaltól.~Mikor
10898 XLI    |                   hogy egyszer megüti a guta a sok boritaltól.~Mikor belépett
10899 XLI    |                  belépett az étkezőbe, éppen a „végtelen pohár” járta,
10900 XLI    |                       végtelen pohár” járta, a „wiederkom” kézről kézre
10901 XLI    |                      kézről kézre vándorolt, a karzaton a trombitás zenekar
10902 XLI    |                  kézre vándorolt, a karzaton a trombitás zenekar fújta
10903 XLI    |                trombitás zenekar fújta egyre a „tri sztó bdow tancz” nótáját;
10904 XLI    |                      már mindnek rekedt volt a hangja.~Fráter György azzal
10905 XLI    |                  hangja.~Fráter György azzal a különös adománnyal bírt,
10906 XLI    |                tudott venni. Azt látta, hogy a három lengyel főnemesen
10907 XLI    |                  lengyel főnemesen kívül még a két erdélyi vajda is ott
10908 XLI    |                      üres: azokat bizonyosan a két püspök és a korlátnok
10909 XLI    |                   bizonyosan a két püspök és a korlátnok hagyta el; a király
10910 XLI    |                    és a korlátnok hagyta el; a király az asztalfőn, tőle
10911 XLI    |                    bocsátá az áruló cimborát a király, de még asztalához
10912 XLI    |                   azonban Laszkó megpillantá a belépő fehércsuhást, egyszerre
10913 XLI    |                   azt színlelé, hogy elázott a bortul, félrenyaklott a
10914 XLI    |                      a bortul, félrenyaklott a feje, s hátradűlt a székében. –
10915 XLI    |            félrenyaklott a feje, s hátradűlt a székében. – Jó okai lehettek
10916 XLI    |                    Jó okai lehettek rá, hogy a gyóntatójának a szeme közé
10917 XLI    |                     rá, hogy a gyóntatójának a szeme közé ne nézzen. A
10918 XLI    |                      a szeme közé ne nézzen. A hajdúk felkapták, s kivitték
10919 XLI    |                 hajdúk felkapták, s kivitték a teremből.~– Hozott Isten! –
10920 XLI    |                       Hozott Isten! – kiálta a király az érkező püspök
10921 XLI    |                   érkező püspök elé. – Éppen a Szent János poharára érkeztél.
10922 XLI    |                     kiálta fel Tarnovszky. – A bizony, besüt az ablakon
10923 XLI    |                     bizony, besüt az ablakon a nap! De már akkor csakugyan
10924 XLI    |                 magukra, s mindegyik kereste a maga hajdúját, aki a süvegét,
10925 XLI    |                 kereste a maga hajdúját, aki a süvegét, kacagányját őrzi.~–
10926 XLI    |                  hogy megjöttél már! – monda a király a püspöknek. – Nehezen
10927 XLI    |              megjöttél már! – monda a király a püspöknek. – Nehezen vártalak!~–
10928 XLI    |                szükség volt. Magaddal vitted a kincses ládák kulcsait:
10929 XLI    |                      olyan sokáig elmaradni. A király addig marasztotta
10930 XLI    |                     király addig marasztotta a vendégeit, amíg a kincstár
10931 XLI    |                marasztotta a vendégeit, amíg a kincstár kulcsai a kincstartóval
10932 XLI    |                      amíg a kincstár kulcsai a kincstartóval együtt haza
10933 XLI    |                 azután ki kellett nyitogatni a kincstár vasajtaját s a
10934 XLI    |                      a kincstár vasajtaját s a vasszekrények mesterséges
10935 XLI    |                   mesterséges závárait, hogy a király ajándékokat osztogathasson
10936 XLI    |                   Tarnovszkynak kiválasztott a király egy nagy aranyláncot,
10937 XLI    |                     ezt saját kezével köríté a vállaira. A lánc ezer aranymárkát
10938 XLI    |                   kezével köríté a vállaira. A lánc ezer aranymárkát nyomott.
10939 XLI    |                   takaróstul, szerszámostul, a hozzá való arabs ménnel
10940 XLI    |             pazarlást. Mise előtt nem szabad a papnak indulatoskodni. Nem
10941 XLI    |                     nézhette tovább, sietett a templomba misézni.~Mire
10942 XLI    |                      visszatért, már akkorra a lengyel vendégurak elkocsikázának,
10943 XLI    |                      trombitásaikkal együtt. A király pedig lefeküdt, s
10944 XLI    |                      is elutaztak, éppen úgy a két püspök és a korlátnok,
10945 XLI    |                    éppen úgy a két püspök és a korlátnok, anélkül, hogy
10946 XLI    |                 anélkül, hogy bevárták volna a püspököt, akinek a házánál
10947 XLI    |                     volna a püspököt, akinek a házánál szállva voltak,
10948 XLI    |                     gratias”-t mondtak volna a kétheti vendéglátásért.~
10949 XLI    |                vendéglátásért.~Fráter György a hallgatásból is értett.~
10950 XLI    |                  értett.~Azonnal felbontatta a magával hozott hordókat,
10951 XLI    |               hordókat, s azokbul kiszedetve a Zápolya-család kincseit,
10952 XLI    |                   kincseit, felhordatta mind a kincstárba. Jó, hogy ezek
10953 XLI    |                    ma reggel itt nem voltak!~A király csak másnap reggel
10954 XLI    |                másnap reggel kászolódott fel a nagyszerű mámorból. Akkor
10955 XLI    |                      maga elé bocsátá, mikor a kubikuláriusától meghallá,
10956 XLI    |              kubikuláriusától meghallá, hogy a püspök háromszor is ott
10957 XLI    |                      mondani! – vágott eléje a király, mikor Fráter György
10958 XLI    |                 mikor Fráter György belépett a szobájába. – Leckét akarsz
10959 XLI    |                  Leckét akarsz nekem tartani a tegnap elkövetett nagy prédálásért:
10960 XLI    |                     György nem kezdett hozzá a leckézéshez, a király magától
10961 XLI    |                 kezdett hozzá a leckézéshez, a király magától kezdé az
10962 XLI    |                      hogy násznagyom lesz, s a királyt és királynét szándékomról
10963 XLI    |                    egy leánykérő úgy járulna a leendő ipa elé, hogy annak
10964 XLI    |                   adósa, s zálogban van nála a családi kincse. Tarnovszky
10965 XLI    |                    hogy ő lefizeti helyettem a lengyel királynak a tartozásomat,
10966 XLI    |                helyettem a lengyel királynak a tartozásomat, s a zálog
10967 XLI    |                  királynak a tartozásomat, s a zálog alul felszabadult
10968 XLI    |                   megér negyvenezer aranyat, a többit pedig ide küldi nekem
10969 XLI    |                 Csakhogy én már el is hoztam a Zápolya-kincseket Tarnów
10970 XLI    |       Zápolya-kincseket Tarnów várábul.~Erre a szóra egyszerre nagyra nyíltak
10971 XLI    |                     király szemei. Felugrott a karszékéből.~– Az én kincseimet?
10972 XLI    |                   Hol volnának?~– Itt vannak a kincstárban. Jöjj át, és
10973 XLI    |              győződjél meg saját szemeiddel.~A király egyszerre virgonc
10974 XLI    |                    mint egy gyermek, s aztán a püspökkel átmenvén a kincstárba,
10975 XLI    |                   aztán a püspökkel átmenvén a kincstárba, amint azokat
10976 XLI    |                     kincstárba, amint azokat a régi, jól ismert drága remekműveket,
10977 XLI    |                   repesett, mint egy gyermek a karácsonyfa előtt; odarohant
10978 XLI    |                 voltál?~– És Krakkóban is.~– A királynál?~– És a királynénál.~–
10979 XLI    |                      is.~– A királynál?~– És a királynénál.~– S honnan
10980 XLI    |            királynénál.~– S honnan vetted te a pénzt az én kincseim kiváltására?~–
10981 XLI    |                      de nem volt rá szükség. A király felszabadítá a zálogodat,
10982 XLI    |               szükség. A király felszabadítá a zálogodat, s nem fogadta
10983 XLI    |                  zálogodat, s nem fogadta el a válságot. Azt mondá, saját
10984 XLI    |                    Most már kacajban tört ki a király.~– Haha! Milyet fog
10985 XLI    |          megneheztelni? Nem rontja-e majd el a házasságomat Izabellánál?~–
10986 XLI    |                    megnyugodva; én beszéltem a királlyal és a királynéval
10987 XLI    |                     beszéltem a királlyal és a királynéval és a menyasszonyoddal
10988 XLI    |                királlyal és a királynéval és a menyasszonyoddal is.~S aztán
10989 XLI    |                 leírta egész költői ihlettel a tündérszép hajadont, arcát,
10990 XLI    |                       Énekek éneké”-ben szól a költő-király az ideális
10991 XLI    |            költő-király az ideális aráról. – A király el volt ragadtatva.~–
10992 XLI    |                   állhattad meg, hogy ezeket a kincseket mind oda ne rakd
10993 XLI    |                   kincseket mind oda ne rakd a lábaihoz?~– Majd ide fog
10994 XLI    |                 jönni, s akkor te magad rakd a lábaihoz.~– A király mit
10995 XLI    |                     magad rakd a lábaihoz.~– A király mit válaszolt neked?~–
10996 XLI    |             királyának.~– Az meglesz – szólt a király. – Nem tartok titkot
10997 XLI    |                 előtted. Mindenbe beavatlak. A két püspök meg a korlátnok
10998 XLI    |                  beavatlak. A két püspök meg a korlátnok azért járt itten,
10999 XLI    |                      hogy megállapítsa velem a békeföltételeket, melyek
11000 XLI    |               békeföltételeket, melyek alatt a császárral és a királlyal