| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 38 1 5 1 9 1 a 15992 á 1 à 3 á-t 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 15992 a 4858 az 2480 hogy 2302 s | Jókai Mór Fráter György IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
11501 XLI | leveledben ígértél, hogy a bécsi kormánynak jó szolgálatokat
11502 XLI | Egész Erdélyt eltérítetted a János király iránti hűségből,
11503 XLI | hűségből, s áthajtottad a római király zászlója alá. –
11504 XLI | gondolsz, Junisz bég, ha ez a te leveled a padisah kezébe
11505 XLI | bég, ha ez a te leveled a padisah kezébe kerül – és
11506 XLI | szavamra, ha hirtelen halok, a hallgatásomra megtörténik –,
11507 XLI | megtörténik –, mi vár terád akkor a tsiragán palotában?~Junisz
11508 XLI | palotában?~Junisz bég széttépte a köntösét a mellén.~– Barát!
11509 XLI | bég széttépte a köntösét a mellén.~– Barát! Add vissza
11510 XLI | száz halál vár reám. Azzal a pénzzel fizetsz nekem, amellyel
11511 XLI | fizettem teneked. Ez az igazság a földön.~– Nem, Junisz bég!
11512 XLI | földön.~– Nem, Junisz bég! A keresztények Istene nem
11513 XLI | hanem meg akarlak nyerni. – A bécsi követ teneked ezer
11514 XLI | javítsd helyre.~S azzal kivett a csuhája zsebéből egy piros
11515 XLI | Junisz bég odaomlott térdre a barát elé, s annak a fehér
11516 XLI | térdre a barát elé, s annak a fehér csuhája szegélyét
11517 XLI | fehér csuhája szegélyét s a mezítelen lábait csókolta.~
11518 XLI | mezítelen lábait csókolta.~Ebben a pillanatban lépett ki János
11519 XLI | pillanatban lépett ki János király a kápolna ajtaján.~Mikor ezt
11520 XLI | kápolna ajtaján.~Mikor ezt a jelenést látta: a cifra,
11521 XLI | Mikor ezt a jelenést látta: a cifra, aranybogláros török
11522 XLI | szerzetes lábainál heverve, a király háromszor keresztet
11523 XLI | van közel! Ő míveli ezt a csodát!~Fráter György pedig
11524 XLI | fölemelé karjainál fogva a béget.~– Kelj föl, testvér.
11525 XLI | Isten fölvilágosította a te lelkedet, hogy megismerjed
11526 XLI | igazságot. Íme, mondjad meg a királynak, hogy őt tisztának
11527 XLI | Junisz bég hátrafordult, s a király előtt mellén összetett
11528 XLI | meghajtá magát.~– Uram, a te igazságod a napfénynél
11529 XLI | Uram, a te igazságod a napfénynél világosabb. A
11530 XLI | a napfénynél világosabb. A te hű tanácsosod meggyőzte
11531 XLI | És újra eljárod azokat a várakat, kastélyokat és
11532 XLI | kitanuljad; és elmondod mind a vajdáknak, mind a királybíráknak,
11533 XLI | elmondod mind a vajdáknak, mind a királybíráknak, a kapitányoknak
11534 XLI | mind a királybíráknak, a kapitányoknak és tanácsbíráknak,
11535 XLI | és tanácsbíráknak, hogy a felséges padisah igazságot
11536 XLI | lefejezteté, Bég Ogli nevét pedig a bitófára szegeztette, s
11537 XLI | bitófára szegeztette, s azt a török krónikákból kitörülteté!
11538 XLI | kitörülteté! És hogy János királyt a fölséges szultán palástjával
11539 XLI | Sztambulba visszatérsz, s a padisah fölséges színe előtt
11540 XLI | azon kezded, hogy nincs a széles föld népei között,
11541 XLI | föld népei között, akiket a nagyúr árnyéka betakar,
11542 XLI | betakar, hívebb testvére a töröknek a magyarnál.~–
11543 XLI | hívebb testvére a töröknek a magyarnál.~– Bizony azt
11544 XLI | És nincs szeretőbb fia a padisahnak János királynál.~–
11545 XLI | Az ég angyalai őrizzék a te lábaidat a megbotlástól,
11546 XLI | angyalai őrizzék a te lábaidat a megbotlástól, a te elmédet
11547 XLI | lábaidat a megbotlástól, a te elmédet a megfeledkezéstől.~
11548 XLI | megbotlástól, a te elmédet a megfeledkezéstől.~Junisz
11549 XLI | megfeledkezéstől.~Junisz bég a térdeig hajtotta a fejét,
11550 XLI | Junisz bég a térdeig hajtotta a fejét, az elbúcsúzásnál
11551 XLI | elbúcsúzásnál három ízben a királynak kezet csókolt,
11552 XLI | megölelé, s megcsókolta a szakállát.~Fráter György
11553 XLI | Junisz bég ravaszul csóválta a fejét.~– Annak az kevés
11554 XLI | Tehát még többet.~(Az a „barátság” tudniillik tízezer
11555 XLI | Hja bizony, barát-barátom, a szeretet drága virág, amit
11556 XLI | öntözni kell; – ingyen terem a gyűlölet, ami dudva.~A szultán
11557 XLI | terem a gyűlölet, ami dudva.~A szultán követének eltávozta
11558 XLI | akinek már kengyelben volt a lába, hogy lovagol Bécs
11559 XLI | felé, szépen megfordítá a lovát, s odajött Nagy-Váradra
11560 XLI | Nagy-Váradra János királynak a hódolatát bemutatni, s Fráter
11561 XLI | Majláth István vajda: odaküldé a bíráit önként János királyhoz,
11562 XLI | bársonyvánkoson hozták eléje.~Aztán a bécsi urak is felhagytak
11563 XLI | felhagytak egyszerre azzal a nagy nevetéssel, s küldték
11564 XLI | nevetéssel, s küldték nagy sietve a lundeni érseket Nagy-Váradra
11565 XLI | lundeni érseket Nagy-Váradra a békekötés föltételeivel.
11566 XLI | egy ember esett el benne: a nagyvezér, Ibrahim.~
11567 XLI(2) | Ezek a részletek mind Bechet művében
11568 XLII | emlékezett rá, hogy Junisz bégnek a megjelenése éppen abban
11569 XLII | megjelenése éppen abban a kegyes szándékában rekeszté
11570 XLII | rekeszté vala meg, hogy a debreceni refraktáriusokat
11571 XLII | debreceni refraktáriusokat a barátelűzésért s a schizmatikusok
11572 XLII | refraktáriusokat a barátelűzésért s a schizmatikusok számára elkobzott
11573 XLII | megfenyítse. Hogy ebből a nagy veszedelemből ily csodálatos
11574 XLII | első kötelességének tartá a debrecenieken példát szolgáltatni;
11575 XLII | kicsit Fráter Györgynek a truccára is tette. Ez az
11576 XLII | volna benne része, hogy ez a nagy veszedelem elfordult
11577 XLII | nagy veszedelem elfordult a király fejéről. Ahelyett,
11578 XLII | fejéről. Ahelyett, hogy a dioecesise dolgai után látna,
11579 XLII | után látna, minduntalan a magas diplomáciába ártja
11580 XLII | diplomáciába ártja magát; a békepontozatokat s a bécsi
11581 XLII | magát; a békepontozatokat s a bécsi követek eljárását
11582 XLII | Fráter György neheztel ezekre a jámbor barátokra, amiért
11583 XLII | vendégszeretők voltak. Hogy a király is őhozzájuk szokott
11584 XLII | Kardosné” asszonyrul.) A királytól irigyelte ezt
11585 XLII | bezzeg nem hirdették ki a kathedrából VII. Kelemen
11586 XLII | apátplébánus Debrecenben a nagytemplomban.~Azért nem
11587 XLII | Laszkó Jeromos átnyergelt a Ferdinánd-pártiakhoz: visszavonta
11588 XLII | Ferdinánd-pártiakhoz: visszavonta a donációt, s megtette új
11589 XLII | Bálint cívis uraimékat.”~A derék hadvezér, régibb csatatéri
11590 XLII | megismerni az ellenséget. S ezen a nyomon járva, mindjárt a
11591 XLII | a nyomon járva, mindjárt a megérkezése után első dolga
11592 XLII | hogy az új hit követőinek a gyülekezetét felkeresse.~
11593 XLII | Debrecenben széttekinte. Ez a kálvinistáknál nagy ünnep
11594 XLII | nagy ünnep volt mindig, míg a pápisták, bevett szokás
11595 XLII | szerint, aznap meszelik a házak elejét.~Török Bálint
11596 XLII | Török Bálint tehát elment a kolostorbul alakított kálvinista
11597 XLII | zsoltárt énekeltek; maguk a hívek, hármóniás zengedezéssel,
11598 XLII | hármóniás zengedezéssel, s annak a zsoltárnak igazán szép volt
11599 XLII | zsoltárnak igazán szép volt a tartalma is, a dallama is,
11600 XLII | szép volt a tartalma is, a dallama is, úgyhogy jó Török
11601 XLII | csak azon vette észre, hogy a zsolozsma őt magát is elragadja,
11602 XLII | az utolját együtt énekli a gyülekezettel:~„Te voltál
11603 XLII | időkben!”~Azután felhágott a katedrába a prédikátor,
11604 XLII | Azután felhágott a katedrába a prédikátor, Bálint Áron
11605 XLII | Biblia. Először is elmondá a miatyánkot, amit állva hallgatott
11606 XLII | hogy „mert Tied az ország, a hatalom és a dicsőség!”
11607 XLII | az ország, a hatalom és a dicsőség!” akkor felszólalt:~–
11608 XLII | Áron uram aztán felnyitá a kapcsos Bibliát, s kikeresé
11609 XLII | Bibliát, s kikeresé belőle a textust, mely szólt ekképpen:~–
11610 XLII | Istennek, ami az Istené, a császárnak, ami a császáré.~
11611 XLII | Istené, a császárnak, ami a császáré.~Az erre alapított
11612 XLII | királyának tartozik; mert ezzel a saját hazájának adózik,
11613 XLII | adózik, s vegye szívére a megváltó ama szavait, amidőn
11614 XLII | szavait, amidőn követői a keresztre feszítés ünnepén
11615 XLII | beszéd – mondá Török Bálint, a kíséretében levő hadnagyokhoz
11616 XLII | fordulva. Azután felkiáltott a lelkészhez.~– Kend derék,
11617 XLII | becsületes pap! Csak végezze kend a miséjét a maga módja szerint.~
11618 XLII | Csak végezze kend a miséjét a maga módja szerint.~A prédikáció
11619 XLII | miséjét a maga módja szerint.~A prédikáció bevégeztével
11620 XLII | vékonyabb könyvet vett elő a lelkész a mentezsebéből,
11621 XLII | könyvet vett elő a lelkész a mentezsebéből, s azt felnyitva,
11622 XLII | felnyitva, felolvasá belőle a hiszekegyet.~A közönség
11623 XLII | felolvasá belőle a hiszekegyet.~A közönség mind felállt; amin
11624 XLII | ilyenkor nem térdepelnek.~A prédikátor csengő, érthető
11625 XLII | csengő, érthető szóval mondá, a közönség utánarebegte a
11626 XLII | a közönség utánarebegte a hitvallást.~„Hiszek egy
11627 XLII | Hisz ez egészen olyan, mint a mi Credónk – dörmögé Török
11628 XLII | dörmögé Török Bálint.~„És a Jézus Krisztusban, ő egyszülött
11629 XLII | Hát ti is valljátok a Szűz Máriát! – kiálta fel
11630 XLII | halottaiból feltámada, felméne a mennyekbe, üle a Mindenható
11631 XLII | felméne a mennyekbe, üle a Mindenható Atya Istennek
11632 XLII | holtakat.” – Szórul szóra a mi Credónk!~… „Hiszek Szent
11633 XLII | Szenteknek egyességét…”~– Még a szenteket is hiszitek?~…„
11634 XLII | ez az utolsó jottáig az a hiszekegy, ami az enyém,
11635 XLII | zsolozsmára buzdult fel a közönség:~„A Sionnak hegyén
11636 XLII | buzdult fel a közönség:~„A Sionnak hegyén Úr Isten, ~
11637 XLII | Sionnak hegyén Úr Isten, ~Tied a dicséret!~Fogadást teszünk
11638 XLII | Az is nagyon megnyerte a tetszését Török Bálintnak,
11639 XLII | hogy az ájtatoskodás után a népség a legszebb rendben
11640 XLII | ájtatoskodás után a népség a legszebb rendben oszlott
11641 XLII | széjjel. Legelébb bocsáták ki a kis leánygyermekeket, azután
11642 XLII | leánygyermekeket, azután a fiúcskákat, akkor következének
11643 XLII | asszonyok az ő leányaikkal, majd a délceg ifjú legények, utoljára
11644 XLII | legények, utoljára maradtak a tisztes öreg férfiak, és
11645 XLII | tisztes öreg férfiak, és senki a templom küszöbén ki nem
11646 XLII | nem lépett anélkül, hogy a perselybe egy darab pénzt
11647 XLII | Bálint hátramaradt, hogy a lelkésszel és a kurátorokkal
11648 XLII | hátramaradt, hogy a lelkésszel és a kurátorokkal beszéljen.~–
11649 XLII | kezemben nem forgott. Eddig a kegyelmetek rituáléjában
11650 XLII | senkinek nem hiszek, mint a saját fülemnek és szememnek.
11651 XLII | szememnek. Itt jön harmadnapra a feltámadás ünnepe, majd
11652 XLII | feltámadás ünnepe, majd akkor a magam templomában fogom
11653 XLII | templomában fogom végighallgatni a misét, s aszerint fogok
11654 XLII | ítéletet tartani, ahogy a különbséget megtalálom.~– „
11655 XLII | majd beharangoznak. Azonban a harangok csak nem szóltak,
11656 XLII | kerülniük Rómából.~Mikor aztán a templomba menetel órája
11657 XLII | eljött, csak fölkerekedék a hadnagyaival és a legényfiával
11658 XLII | fölkerekedék a hadnagyaival és a legényfiával együtt, s elballagott
11659 XLII | legényfiával együtt, s elballagott a kéttornyú templomig. Nagy
11660 XLII | senki sem tart vele az utcán a lakosságból. A templom kettős
11661 XLII | az utcán a lakosságból. A templom kettős ajtaja be
11662 XLII | kettős ajtaja be volt zárva; a hozzá vezető lépcsők körül
11663 XLII | vezető lépcsők körül kinőtt a fű, s még csak egy koldus
11664 XLII | csak egy koldus sem ült a lépcsőkön – húsvét vasárnapján.
11665 XLII | sekrestyés gunnyasztott a sekrestyeajtóban egymagában.~–
11666 XLII | egyházfitól. – Hát kivesztek a hívek Debrecenből? Vagy
11667 XLII | Vagy talán nincs pap többé a városban, aki az Isten igéjét
11668 XLII | amióta az apátúr kihirdette a pápa őszentsége bulláját,
11669 XLII | exkommunikáltatásáról: azóta a mi templomunk be van zárva.~–
11670 XLII | Hol lakik az apátúr?~A sekrestyés elvezette az
11671 XLII | elvezette az új patrónust a parókiához, ami szép téglábul
11672 XLII | rakott épület volt: ahogy a levedlett vakolat elárulta,
11673 XLII | hevert eltakarítatlanul a fal tövében; mégpedig régecskén,
11674 XLII | Hogy hagyhatják ilyen árván a plébánuslakot? – kérdé az
11675 XLII | kérdé az egyházfitól a földesúr.~– Nem az én dolgom,
11676 XLII | instálom alássan – szabadkozék a templomszolga. – Én csak
11677 XLII | templomszolga. – Én csak az udvaron, a kertben pepecselek.~Nála
11678 XLII | kertben pepecselek.~Nála volt a parókia utcaajtajának a
11679 XLII | a parókia utcaajtajának a kulcsa is: ő nyitotta fel
11680 XLII | Bálint előtt. Ez is feltűnt a vitéz úrnak.~– Hát aztán
11681 XLII | aztán mikor ki akar jönni a főtisztelendő úr a házból,
11682 XLII | jönni a főtisztelendő úr a házból, hogy nyitja ki az
11683 XLII | soha az utcára.~– Talán a köszvény bántja a lábát?~
11684 XLII | Talán a köszvény bántja a lábát?~Török Bálint belépett
11685 XLII | embert nem bocsátott be a templomszolga: bezárta maguk
11686 XLII | oszlopos tornácon vezette végig a főurat, amelyből egy derékban
11687 XLII | kettéváló ajtó vezetett a konyhába: annak a felső
11688 XLII | vezetett a konyhába: annak a felső része nyitva volt.~–
11689 XLII | cseppet pacientálni magát a spektábilisnek, amíg bejelentem
11690 XLII | spektábilisnek, amíg bejelentem a reverendissiménél.~Addig
11691 XLII | reverendissiménél.~Addig ott hagyta a főurat a konyhában állni.~
11692 XLII | Addig ott hagyta a főurat a konyhában állni.~Török Bálint
11693 XLII | Török Bálint megjegyzé, hogy a pestesen nem ég tűz. Húsvét
11694 XLII | vasárnapján nem készülnek főzéshez a plébániában! Se szakácsné,
11695 XLII | Se szakácsné, se macska a konyhában.~Kevés vártatva
11696 XLII | elfogadja”.~S felnyitotta előtte a szobaajtót, ami lepedővel
11697 XLII | lepedővel volt letakarva a legyek ellen.~A szobának
11698 XLII | letakarva a legyek ellen.~A szobának remetei egyszerűségű
11699 XLII | Másformának képzelte Török Bálint a debreceni plébánost. Domború,
11700 XLII | nélküli fekete talárban, a derekán levő vörös öv is
11701 XLII | színét hagyta, mintha már a viselőjével együtt huzamosb
11702 XLII | huzamosb időt töltött volna a kriptában. Az arca sovány
11703 XLII | egy redő volt, hosszában a két szemöld között; egyenes
11704 XLII | osztott álla az akaraterő és a zelotitás kifejezését egyesíték
11705 XLII | egyesíték ez arcon.~Nem állt föl a belépő előtt. Egy nagy könyv
11706 XLII | asztalán, azon tartotta a kezét, és abba nézett.~–
11707 XLII | Benedicat Deus! – üdvözlé a plébánost a főúr.~Az úgy
11708 XLII | Deus! – üdvözlé a plébánost a főúr.~Az úgy tett, mintha
11709 XLII | hozzá Török Bálint, megfogta a kezét, és megcsókolta azt.
11710 XLII | kezét, és megcsókolta azt. A plébános fogta a selyemöve
11711 XLII | megcsókolta azt. A plébános fogta a selyemöve csücskéjét, s
11712 XLII | csücskéjét, s letörölte vele a csók nedves nyomát a kezéről.
11713 XLII | vele a csók nedves nyomát a kezéről. Azzal keresztet
11714 XLII | s csak azután fordult a főúr felé.~– Ki vagy? Mit
11715 XLII | üdvözlésére jöttem.~– Kinek a kegyelméből vagy te Debrecen
11716 XLII | jelen voltam János királynak a koronázásán, Székesfehérvárott,
11717 XLII | prímás az angyali koronát a fejére tette; én vittem
11718 XLII | pedig ott voltam, ahol ezt a koronát a fejéről levették,
11719 XLII | voltam, ahol ezt a koronát a fejéről levették, ahol a
11720 XLII | a fejéről levették, ahol a szent chrysmát a homlokáról
11721 XLII | levették, ahol a szent chrysmát a homlokáról ledörzsölték!
11722 XLII | vérmezején, s szövetséget kötött a kereszténység ősellenségével,
11723 XLII | kereszténység ősellenségével, a török szultánnal. Itt a
11724 XLII | a török szultánnal. Itt a debreceni nagytemplomban
11725 XLII | nagytemplomban olvastam fel a Szentatya bulláját, a „perhorrescunt
11726 XLII | fel a Szentatya bulláját, a „perhorrescunt animae” bullát.
11727 XLII | keresztény voltál, amíg a keresztény királyt szolgáltad,
11728 XLII | királyt szolgáltad, amíg a hitetleneket paskoltad:
11729 XLII | de amióta megrontottad a hitedet, nem vagy többé
11730 XLII | elárulta. Szívében mindig a keresztény király híve volt.
11731 XLII | fogadom el Fráter Györgyét: a mostani magamondja püspökét.
11732 XLII | püspökét. Menjen ő Zápolyának a kályháját fűteni. Ki erősítette
11733 XLII | fűteni. Ki erősítette meg a püspökségében? A sztambuli
11734 XLII | erősítette meg a püspökségében? A sztambuli főmufti? Még énhozzám
11735 XLII | pásztorlevelet mer írni, a Jézus nevében! Mért nem
11736 XLII | hagyján! Legyek én pogány; de a debreceni közösség igaz
11737 XLII | katolikus keresztény: ennek a népnek tartozik vele tisztelendőséged,
11738 XLII | vele tisztelendőséged, hogy a Megváltó feltámadásának
11739 XLII | Megváltó feltámadásának napján a templomot megnyittassa előtte,
11740 XLII | Ne taníts te engemet a kánonokra, publikánus! Ez
11741 XLII | lesújtatott. Ez feloldja a jobbágyot az ura iránti
11742 XLII | engedelmesség alól, eltiltja a fiút az apa iránti tisztelettől,
11743 XLII | közönsége tovább is megtartja a hűséget, az exkommunikált
11744 XLII | tornyaiból le nem dobatja a Zápolya-címeres zászlókat,
11745 XLII | Zápolya-címeres zászlókat, nem fognak a harangok megszólalni a toronyban,
11746 XLII | fognak a harangok megszólalni a toronyban, nem fog a templom
11747 XLII | megszólalni a toronyban, nem fog a templom ajtaja megnyílni;
11748 XLII | újszülöttek, temetetlen a halottak, összekötetlen
11749 XLII | halottak, összekötetlen a mátkapárok. És a szentképek
11750 XLII | összekötetlen a mátkapárok. És a szentképek megfosztatnak
11751 XLII | Én markomba zárva tartom a mennyei malasztot. Ez a
11752 XLII | a mennyei malasztot. Ez a kemény nyakú nép azzal tromfol
11753 XLII | vissza, hogy megtagadja tőlem a dézsmát, a párbért, a világi
11754 XLII | megtagadja tőlem a dézsmát, a párbért, a világi javakat,
11755 XLII | tőlem a dézsmát, a párbért, a világi javakat, a temporaliákat.
11756 XLII | párbért, a világi javakat, a temporaliákat. Én évek óta
11757 XLII | itt, mint Illés próféta a pusztában: – még úgyabban!
11758 XLII | még úgyabban! Mert nekem a holló sem hord kenyeret.
11759 XLII | Abbul táplálkozom, amit a kertem és az udvarom terem.
11760 XLII | nézz! És lásd meg, hogy mi a húsvéti lakomája a debreceni
11761 XLII | hogy mi a húsvéti lakomája a debreceni apátplébánosnak!~
11762 XLII | és egy fekete retek.~– Ez a debreceni apátúrnak mindennapi
11763 XLII | ünnep! Nincs páska! Amíg a nép meg nem töri kemény
11764 XLII | nem töri kemény szívét, s a keresztény király hűségére
11765 XLII | Bálint meg volt rendülve. Ez a pap, aki a kánon és hitelvek
11766 XLII | rendülve. Ez a pap, aki a kánon és hitelvek iránti
11767 XLII | kástélyozásnak veti alá; ez a pap egy hatalom!~– Engedje
11768 XLII | közbenjárója lehessek az egyház és a közönség kibékülésének.~–
11769 XLII | tudtak magukon segíteni a filiszteusok. Itt voltak
11770 XLII | filiszteusok. Itt voltak nekik a veres barátok. Méltó satellesei
11771 XLII | barátok. Méltó satellesei a derék János királynak! Belsázár
11772 XLII | kereszteltek, temettek, eskettek: a pápai anathema ellenére.
11773 XLII | őket az ég bosszúja. Íme, a saját cimboráik kihordták
11774 XLII | cimboráik kihordták őket a városból. Most azután húsvét
11775 XLII | én összeszorítva tartom a kezemet, és ki nem nyitom
11776 XLII | misét tartani az oltár előtt a szobámban, s itt se farizeusnak,
11777 XLII | filiszteusnak nincsen helye.~Az a sovány csontalak úgy magaslott
11778 XLII | nevezték szemtül szembe!~A pap csengetett az egyházfinak,
11779 XLII | meghagyta neki, hogy hozza elő a misemondó öltönyét. Azzal
11780 XLII | Procul este profani! A mai prédikáció textusa: „
11781 XLII | textusa: „Jézus pedig fogá a kötelet, és kikorbácsolta
11782 XLII | kötelet, és kikorbácsolta vele a templomból a kufárokat!”
11783 XLII | kikorbácsolta vele a templomból a kufárokat!” Fugias cacodaemon!~
11784 XLII | ember volt. Sohasem tűrte el a megbántást; bizonyítja ezt
11785 XLII | elpártolása hol az egyik, hol a másik királytól. Püspökökkel
11786 XLII | harcot. Nem tűrte el azt a megszégyenítést. Sietett
11787 XLII | megszégyenítést. Sietett ki a parókiából. A kulcs benne
11788 XLII | Sietett ki a parókiából. A kulcs benne volt az ajtózárban:
11789 XLII | ajtózárban: kimehetett.~A piacon már több polgár gyülekezett
11790 XLII | volt nemzetes Sike uram is, a városbíró.~– Kegyelmességed
11791 XLII | kengyelfutóval Nagy-Váradról – mondá a bíró Török Bálint elé járulva
11792 XLII | járulva levett süveggel.~A főúr megismeré a pecséten
11793 XLII | süveggel.~A főúr megismeré a pecséten a püspökség címerét.
11794 XLII | főúr megismeré a pecséten a püspökség címerét. Felbontá
11795 XLII | püspökség címerét. Felbontá a levelet, s elolvasá. Fráter
11796 XLII | mint főkincstartót, akire a donatiók tartoznak, megilletett
11797 XLII | mégis tudtomra esvén ez a dolog, sietek kegyelmességednek
11798 XLII | sietek kegyelmességednek a szükséges információkat
11799 XLII | Miután kegyelmességednek a refractáriusok és schismaticusok
11800 XLII | elintézése köttetett szívére a király által, szükségesnek
11801 XLII | kegyelmességeddel e veszedelemnek a kútforrását megismertetni.
11802 XLII | megismertetni. Hogy Debrecenben a hitszakadás termőföldre
11803 XLII | Kelemen pápa anathemája a Czibak püspök által installált
11804 XLII | kihirdettetvén, az excommunicatio óta a főtemplom zárva tartaték,
11805 XLII | szertartás felfüggesztetett. A debreceni apátplébánus pedig
11806 XLII | felvilágosításokkal. Jelenleg új pápa ül a római szentszéken, III.
11807 XLII | járva Nápolyba, egyúttal a király által utasíttatott,
11808 XLII | által utasíttatott, hogy a Vatikánban eszközölje ki
11809 XLII | értesültem, magával hozza a kívánt absolutiót és tökéletes
11810 XLII | hogy mely okokat hozzon fel a debreceni apátplébánus előtt,
11811 XLII | apátplébánus előtt, hogy őt a schisma terjedésének véget
11812 XLII | tilalom megszüntetésére s a templomnak a nagy ünnepek
11813 XLII | megszüntetésére s a templomnak a nagy ünnepek alatti megnyitására
11814 XLII | Frangepán érseket, mind a többi, János király által
11815 XLII | János király azért mégis a hitetlenek szövetségese
11816 XLII | hitetlenek szövetségese s a kereszténység ellenségeinek
11817 XLII | sokkal inkább ellensége a római pápának Károly császár,
11818 XLII | Károly császár hadai Rómát, a pápát is futni kényszeríték,
11819 XLII | is futni kényszeríték, s a Vatikánt és a Szent Péter
11820 XLII | kényszeríték, s a Vatikánt és a Szent Péter templomát kirabolták,
11821 XLII | gonoszabbul cselekedtek a törököknél. Minden esetben
11822 XLII | proszelitai áhítattal; mert a hitbuzgóság, még ha túlságba
11823 XLII | méltó, s kétszeresen az a mostani hitetlen korban.~
11824 XLII | áldásom mellett stb. stb…”~A dölyfös főurat ez a levél
11825 XLII | stb…”~A dölyfös főurat ez a levél éppen ellenkező indulatba
11826 XLII | volt dühös; de még jobban a püspökre.~– Ez a barát!
11827 XLII | jobban a püspökre.~– Ez a barát! Ez a mezítlábos,
11828 XLII | püspökre.~– Ez a barát! Ez a mezítlábos, facipős monachus!
11829 XLII | Még apprehendál érte, hogy a király nem kérdezte meg
11830 XLII | hogy mit mondjak, mint a szeksta gyereknek az egzamenti
11831 XLII | menjek vissza szép alázatosan a plébánushoz, aki csaknem
11832 XLII | plébánushoz, aki csaknem kivert a szobábul, azzal a szóval,
11833 XLII | kivert a szobábul, azzal a szóval, hogy kérem alássan,
11834 XLII | urak, gubancra fojtottátok a textúrát: majd leszek én
11835 XLII | azzal odaadta az apródjának a püspök levelét, hogy takarítsa
11836 XLII | takarítsa el.~– Van-e kendteknél a templomajtót felnyitó kulcs? –
11837 XLII | felnyitó kulcs? – kérdezé a bírótól.~– Igenis, nálunk
11838 XLII | bírótól.~– Igenis, nálunk áll a kulcsok mássa, hogy tűzi
11839 XLII | Isten őrizzen bennünket, a harangokat félreverhessük.~–
11840 XLII | hát nyittassa fel kend a templomot, és húzassa meg
11841 XLII | templomot, és húzassa meg a harangokat. Három verset
11842 XLII | szokás! Azután Török Bálint a fiát, Jánost, elküldé a
11843 XLII | a fiát, Jánost, elküldé a kolostorhoz egy csoport
11844 XLII | alabárdos kíséretében azzal a peremptorius parancsolattal,
11845 XLII | ő engedelmet nem ád rá.~A harangszó egyszerre felzavarta
11846 XLII | volt ez. Évek óta nem hívta a harang az élőket, nem siratta
11847 XLII | az élőket, nem siratta el a halottakat, nem törte meg
11848 XLII | halottakat, nem törte meg a villámokat, ahogy a körirata
11849 XLII | meg a villámokat, ahogy a körirata szólt: „Vivos voco,
11850 XLII | Minden utcából özönlött a nép a nagy piacra. Csak
11851 XLII | Minden utcából özönlött a nép a nagy piacra. Csak a férfiak:
11852 XLII | nép a nagy piacra. Csak a férfiak: az asszonyt, gyermeket
11853 XLII | gyermeket otthon hagyták. A „debreceni szem” előre lát!
11854 XLII | lát! Zűrzavart sejtettek a harangozás mögött. A néptömeg
11855 XLII | sejtettek a harangozás mögött. A néptömeg egészen ellepte
11856 XLII | néptömeg egészen ellepte a roppant nagy fahidat, mely
11857 XLII | végig beboltozva tartá. A templomba azonban még nem
11858 XLII | zárva volt.~Mikor aztán a harmadik verset is elzúgták
11859 XLII | harmadik verset is elzúgták a harangok, Török Bálint előhozatta
11860 XLII | Török Bálint előhozatta a templomi zászlókat, a főpapi
11861 XLII | előhozatta a templomi zászlókat, a főpapi baldachint, a csengettyűket
11862 XLII | zászlókat, a főpapi baldachint, a csengettyűket és a nyeles
11863 XLII | baldachint, a csengettyűket és a nyeles lámpásokat, s azokat
11864 XLII | azokat processióval odaviteté a parókia elé.~Eközben odaérkezék
11865 XLII | tiszteletes uram, kezében a Bibliával, s bátor lélekkel
11866 XLII | bátor lélekkel megállva a földesúr előtt, számon kérte
11867 XLII | megtudják kendtek! – volt rá a rövid válasz. – Most álljanak
11868 XLII | oldalvást veszteg!~Akkor odament a parókia elé levett sisakkal,
11869 XLII | bekopogtatott az ablakán: a nép mind letérdelt körülötte.~–
11870 XLII | páter! – szólt be az ablakon a főúr. – Egész Debrecen városa
11871 XLII | alázatosan supplicálva: öltsd fel a te casuládat, tedd fel a
11872 XLII | a te casuládat, tedd fel a te infuládat, vedd kezedbe
11873 XLII | infuládat, vedd kezedbe a pásztorbotot és jöjj fel
11874 XLII | pásztorbotot és jöjj fel a mi templomunkba, Krisztus
11875 XLII | urunk dicsőségét hirdetni, a hívek lelkét malaszttal
11876 XLII | válasz nem jött rá.~Akkor a főúr fölállt a térdéről,
11877 XLII | rá.~Akkor a főúr fölállt a térdéről, leverte róla a
11878 XLII | a térdéről, leverte róla a port, feltette a fejére
11879 XLII | leverte róla a port, feltette a fejére a sisakját, felhúzta
11880 XLII | port, feltette a fejére a sisakját, felhúzta a harci
11881 XLII | fejére a sisakját, felhúzta a harci kesztyűjét, s ezzel
11882 XLII | harci kesztyűjét, s ezzel a vaskesztyűs ököllel zörgeté
11883 XLII | vaskesztyűs ököllel zörgeté meg a főpap ablakát, harsány hangon
11884 XLII | harsány hangon kiáltva:~– A király nevében! Én! Enyingi
11885 XLII | az Egyház szolgájának s a király alattvalójának, hogy
11886 XLII | jöjj elő, és teljesítsd a te pásztori kötelességedet
11887 XLII | pásztori kötelességedet a szentegyház ceremóniái szerint!
11888 XLII | Nec secus facturus!~Erre a felhívásra kitárult az ablak,
11889 XLII | infulával. Kezében tartá a pápai anathemát, s újból
11890 XLII | átokverő kezeit kiterjesztve a sokaság fölé.~– „Singulis
11891 XLII | lelkészhez, s megfogva annak a jobb kezét, így kiálta:~–
11892 XLII | jobb kezét, így kiálta:~– A király nevében! Én, Enyingi
11893 XLII | Bálint, átadom teneked és a Melanchton hitvallását követő
11894 XLII | hitvallását követő híveknek ezt a kéttornyú templomot. Hirdesd
11895 XLII | És legyen mátul fogva ez a templom a te eklézsiádnak
11896 XLII | mátul fogva ez a templom a te eklézsiádnak a szentegyháza.~
11897 XLII | templom a te eklézsiádnak a szentegyháza.~Azzal maga
11898 XLII | kézen fogva vezette fel a nagytemplom lépcsőin a prédikátort.~
11899 XLII | fel a nagytemplom lépcsőin a prédikátort.~És az egész
11900 XLII | tódult utána. Úgyhogy még a zászlókat őriző strázsának
11901 XLII | senki: azokat odatámogatták a templom falához.~Csak a
11902 XLII | a templom falához.~Csak a férfiak voltak ottan. Azokkal
11903 XLII | ottan. Azokkal telt meg a templom. S mikor ez a négyezer
11904 XLII | meg a templom. S mikor ez a négyezer férfi rázendítette
11905 XLII | négyezer férfi rázendítette a zsoltárt abban a visszhangos
11906 XLII | rázendítette a zsoltárt abban a visszhangos nagy templomban,
11907 XLII | teljes szívből és tüdőből ez a rémzengés magát a főurat
11908 XLII | tüdőből ez a rémzengés magát a főurat is magával sodorta.~
11909 XLII | magával sodorta.~Gyönyörűek a katolikusok zsolozsmái,
11910 XLII | áhítatkeltő lágy olasz melódiák, a Beata Virgóról, az Agnus
11911 XLII | Virgóról, az Agnus Deiről, a dicsőült szentekről, angyali
11912 XLII | harmóniájával vegyülve, közbe a csengettyűk szólnak, oböék,
11913 XLII | hegedűk zengedeznek! De a kálvinista zsoltár dallama
11914 XLII | ostromolva tör fel az égbe! A bosszúálló erős Jehovához
11915 XLII | megmaradsz minden időben!”~A zsoltárt ülve énekelték
11916 XLII | zsoltárt ülve énekelték a népek: ahogy szokták a kálvinista
11917 XLII | énekelték a népek: ahogy szokták a kálvinista imaházakban.
11918 XLII | elfogyván azonban, egyszer csak a kántor rázendíté az orgonaszót
11919 XLII | rázendíté az orgonaszót odafenn a pompás, aranyozott chorusban,
11920 XLII | aranyozott chorusban, s a „Veni sancte Spiritus” melódiáját
11921 XLII | kezdte el játszani, s fenn a karban megszólalt a diákok
11922 XLII | fenn a karban megszólalt a diákok éneke, összehangzó
11923 XLII | olasz jellegű ária, mint a katolikus rítusé.~Az első
11924 XLII | szöveget hangoztatá, hanem a nemzet nyelvén megérthetőt.~„
11925 XLII | Halleluja! Halleluja!”~A halleluját az egész nép
11926 XLII | szózata visszhangozá, hogy a boltozat zengett bele.~Azután
11927 XLII | Azután felment Bálint Áron a katedrába, és beszélt Jézusról,
11928 XLII | katedrába, és beszélt Jézusról, a szeretet vallásáról, a Megváltó
11929 XLII | a szeretet vallásáról, a Megváltó szenvedéseiről,
11930 XLII | feltámadásáról szóló hitágazatot a magyar nemzet feltámadásában
11931 XLII | vetett hittel: lelkére kötvén a gyülekezetnek, hogy a világ
11932 XLII | kötvén a gyülekezetnek, hogy a világ minden népei között
11933 XLII | legnagyobb ösztöne lehet a magyarnak abban, hogy Krisztus
11934 XLII | férfisereg sírt. Hát hogyne sírna a szegény magyar, mikor hazája
11935 XLII | beszélnek előtte? Talán még a mai kor férfiai is sírnának
11936 XLII | is sűrűen zokogott, még a fiát is biztatta:~– Ne szégyelld,
11937 XLII | szégyelld, fiam! Jézus vére hull a férfi szeméből! Jézus vért
11938 XLII | sírt miérettünk.~S mikor a prédikáció után az Úr vacsorájára
11939 XLII | az Úr vacsorájára került a sor, Török Bálint az első
11940 XLII | Török Bálint az első volt, a fiával együtt, aki odajárult
11941 XLII | elfogadá kettős alakban a szent sákramentumot. Kenyér
11942 XLII | sákramentumot. Kenyér és bor, melyet a lelkész osztott:~– „Vegyétek,
11943 XLII | hétfőjén ismét megszólaltak a harangok, megnyíltak a templomajtók;
11944 XLII | megszólaltak a harangok, megnyíltak a templomajtók; most már a
11945 XLII | a templomajtók; most már a nők és gyermekek is feljövének,
11946 XLII | feljövének, hozták magukkal a zsoltároskönyvet, rozmaringszálat
11947 XLII | Délután ismétlődött mind a két napon az ájtatosság.~
11948 XLII | két napon az ájtatosság.~A harmadik napon, húsvét keddjén,
11949 XLII | uram katekizálást tartott, a hívek közül kiszemeltektől
11950 XLII | tartottak meg emlékezetükben a meghallgatott prédikációkbul?~
11951 XLII | prédikációkbul?~Délután pedig a város tanácsa nagy emmaust
11952 XLII | tanácsa nagy emmaust tartott a nép számára: ökröket süttettek,
11953 XLII | süttettek, bort folyattak a mezőn, s szabadon bocsáták
11954 XLII | bocsáták az igreceseknek a virginálást; de a táncolást
11955 XLII | igreceseknek a virginálást; de a táncolást tilalom alá veték,
11956 XLII | Melanchton elmélkedései a bűnök bölcsőjének neveznek.~
11957 XLII | bűnök bölcsőjének neveznek.~A negyedik nap pedig szerdai
11958 XLII | lévén, úgymint munka napja: a bíró uram meghagyásából
11959 XLII | meghagyásából felgyülekezének a nagy piacra az ácsok, kőművesek
11960 XLII | talyigások, s hozzálátának a munkához.~Elébb leszedték
11961 XLII | munkához.~Elébb leszedték a zsindelyt és léceket a parókia
11962 XLII | leszedték a zsindelyt és léceket a parókia tetejéről, azután
11963 XLII | parókia tetejéről, azután a gerendákat: meg volt parancsolva
11964 XLII | mindenkinek, hogy egy szót a száján ki ne bocsásson.
11965 XLII | némaság közt felszedték a padozatot, a szarufákat
11966 XLII | felszedték a padozatot, a szarufákat és szelemenfákat,
11967 XLII | azután téglát tégla után a falból; s valamennyit áthordták
11968 XLII | felajánlá lelkészi laknak a prédikátor számára. S ekként
11969 XLII | eltakarították az egész házat a szigorú főpap feje fölül
11970 XLII | ismételve megtaláljuk ezt a szokást: a házat elhordani
11971 XLII | megtaláljuk ezt a szokást: a házat elhordani valakinek
11972 XLII | házat elhordani valakinek a feje fölül, akit különben
11973 XLII | Török Bálint pedig megköté a szerződést bírák uraimékkal,
11974 XLII | Akkor aztán levelet írt a királynak, tudatva vele,
11975 XLII | tudatva vele, hogy Debrecenben a nagy vallási villongásnak
11976 XLII | vetett; az elöljáróságot a király iránti hódolatra
11977 XLII | ötszáz tulkot küld ajándékba a királynak, a hadai élelmezésére,
11978 XLII | küld ajándékba a királynak, a hadai élelmezésére, s kétszáz
11979 XLII | ki teljesen felszerelve a saját költségén, akiket
11980 XLII | néhány nap múlva maga fog a király elé fölvezetni a
11981 XLII | a király elé fölvezetni a főkapitány.~Ennek a levélnek
11982 XLII | fölvezetni a főkapitány.~Ennek a levélnek az elvitelét pedig
11983 XLII | elvitelét pedig rábízták a legjobb postára – kire is
11984 XLII | bízták volna másra, mint a már minden utakban járatos
11985 XLII | izenetet János királyhoz. A küldönc ezúttal annál is
11986 XLII | annál is könnyebben ráismert a királyra, mert az ez alkalommal
11987 XLII | kivarrott süveget viselt a fején, míg a körüle levő
11988 XLII | süveget viselt a fején, míg a körüle levő urak levett
11989 XLII | süveggel álltak, kivéve a püspököt, akinek volt egy
11990 XLII | volt egy bársony kapucium a tarkóján.~Mikor a király
11991 XLII | kapucium a tarkóján.~Mikor a király Török Bálint levelét
11992 XLII | odanyújtá Fráter Györgynek is a levelet; dicsekedve.~Fráter
11993 XLII | Fráter György bele sem nézett a levélbe; vállat vont rá.~–
11994 XLII | Orrol az öreg – súgá a király Verbőczynek. – Nem
11995 XLII | emberét) tréfásan szólítá meg a levél hozóját.~– No hát,
11996 XLII | Mekkora kacagás támadt erre a bolondériára! A király a
11997 XLII | támadt erre a bolondériára! A király a vékonyait fogta
11998 XLII | a bolondériára! A király a vékonyait fogta a két tenyerével
11999 XLII | király a vékonyait fogta a két tenyerével nevettében.~
12000 XLII | Ilyen bolondot csak ez a félkotyó képes kigondolni