bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

14001 LI     |                 kincstárának adott át. Ezért a szultán e kincshalmaz fölé
14002 LI     |                evezős hajtá folyam ellenében a gályákat. Tizenkét rézágyú
14003 LI     |                    rézágyú volt mindegyiken.~A hadsereg maga előre járt
14004 LI     |                     hadsereg maga előre járt a jobb part mentén; rengeteg
14005 LI     |                  Mikor Mohács alá megérkezék a szultán flottája, a pilóták
14006 LI     |               megérkezék a szultán flottája, a pilóták egyszerre nagy üvöltést
14007 LI     |                       hogy micsoda lárma az, a csausz aga odamutatott a
14008 LI     |                     a csausz aga odamutatott a Duna tükrére.~– Nézd, minő
14009 LI     |                  egész folyam!~Egyik parttul a másikig.~A Buda alatti csatában
14010 LI     |                     Egyik parttul a másikig.~A Buda alatti csatában megöltek
14011 LI     |                      úsztak csendesen lefelé a Dunán. Azok voltak a legelső
14012 LI     |                  lefelé a Dunán. Azok voltak a legelső hírmondói a diadalmas
14013 LI     |                   voltak a legelső hírmondói a diadalmas ütközetnek. Csupa
14014 LI     |                    sem borotvált tarkó! Mind a keresztények halottai.~A
14015 LI     |                     a keresztények halottai.~A szultán felhozatta a födélzetre
14016 LI     |               halottai.~A szultán felhozatta a födélzetre a zöld imaszőnyegét,
14017 LI     |                      felhozatta a födélzetre a zöld imaszőnyegét, s arcra
14018 LI     |                     nap eltelt, amíg ezeknek a szomorú hírhordozóknak a
14019 LI     |                     a szomorú hírhordozóknak a serege a gályái mellett
14020 LI     |                      hírhordozóknak a serege a gályái mellett csendesen
14021 LI     |                   Ó-Buda környékén fölütteté a sátorát.~Mohamed basa és
14022 LI     |                     sietének, jelentve, hogy a hadjárat be van végezve.
14023 LI     |                     hadjárat be van végezve. A német sereg semmivé lett.~–
14024 LI     |                 semmivé lett.~– Kár! – monda a nagyúr. – Hát most már a
14025 LI     |                     a nagyúr. – Hát most már a gyermekek semmit se lássanak
14026 LI     |                 hercegek meg ne fosztassanak a mulatság javától, sorrendbe
14027 LI     |                 javától, sorrendbe állíttatá a foglyul ejtett nyolcszáz
14028 LI     |                    gyalogost. Kezükbe adatta a dárdáikat, pajzsaikat, s
14029 LI     |                      s aztán rájuk rohantatá a török lovasságot, s ott
14030 LI     |                      török lovasságot, s ott a fiúcskák szeme láttára kaszaboltatá
14031 LI     |                   őket. Hadd szokjanak hozzá a csemeték!~Török Bálinttal
14032 LI     |                     is igen nyájasan beszélt a szultán.~– Erős vitéz voltál.
14033 LI     |                  betűkkel megörökíttessenek.~A szultán megparancsolá a
14034 LI     |                      A szultán megparancsolá a krónikásának, hogy ezen
14035 LI     |                    Török Bálintnak; ki ezzel a levéllel visszatérve Budára,
14036 LI     |                       Emelte e levél értékét a szultán által ajándékozott
14037 LI     |            drágaköves aranylánc, melyet maga a szultán akasztott Török
14038 LI     |                nyakába. Megért ezer aranyat.~A szultán ezután még közelebb
14039 LI     |                  ezután még közelebb jött, s a logodi mezőn ütteté fel
14040 LI     |                    sátorát. Onnan küldte fel a csausz agát (azt a bizonyost,
14041 LI     |                küldte fel a csausz agát (azt a bizonyost, aki már a kis
14042 LI     |                     azt a bizonyost, aki már a kis király lábait csókolta)
14043 LI     |                 drága kínai selyemszöveteket a királyné számára; egy vég
14044 LI     |                      pompával gyászolhassa), a többi uraknak is pompás
14045 LI     |                  kaftányokat.~Azután elmondá a szultán izenetét.~A magyar
14046 LI     |                  elmondá a szultán izenetét.~A magyar vitéz urakat magasztalja
14047 LI     |                     vitéz urakat magasztalja a nagyúr a vitéz ellenállásért,
14048 LI     |                  urakat magasztalja a nagyúr a vitéz ellenállásért, melyet
14049 LI     |                  vitéz ellenállásért, melyet a német megszálló sereg ellen
14050 LI     |                    ha az Alkorán nem tiltaná a legszigorúbban egy igazhívő
14051 LI     |                     asszony. Óhajtja azonban a nagyúr védencét, pártfogoltját,
14052 LI     |                   előtt látni. Azért felkéri a magyar urakat, hogy az ifjú
14053 LI     |                      s valamennyien jöjjenek a kíséretében.~Nagy lőn a
14054 LI     |                      a kíséretében.~Nagy lőn a megzavarodás a magyar urak
14055 LI     |                      Nagy lőn a megzavarodás a magyar urak közt erre az
14056 LI     |                     izenetre. De még nagyobb a királyné keserűsége. Kiadni
14057 LI     |                  királyné keserűsége. Kiadni a kezéből szívtől szakadt
14058 LI     |                     gyermekét! Elküldeni azt a pogányok császárja kezébe!~
14059 LI     |                    Fráter György megnyugtatá a királynét. A szultán nemes
14060 LI     |                     megnyugtatá a királynét. A szultán nemes érzésű férfi,
14061 LI     |                      megtartja.~Nagy nehezen a királyné abbahagyta a zokogást,
14062 LI     |                nehezen a királyné abbahagyta a zokogást, s beleegyezett
14063 LI     |                      György azt ajánlá, hogy a királyi díszhintóban történjék
14064 LI     |                megtartottak két hámos lovat. A kis királyt vigye az ölében
14065 LI     |                      királyt vigye az ölében a dajka, és kísérje a királyné
14066 LI     |                   ölében a dajka, és kísérje a királyné két legidősebb
14067 LI     |                   fenyeget közvetlen veszély a török táborban megjelenésnél.
14068 LI     |                  mérgezett nyilat lőtt ezzel a szóval Fráter György Mineróna
14069 LI     |        megnyugtatható jó Török Bálint.~Mikor a lovára felült, azt mondá
14070 LI     |                     lovára felült, azt mondá a fiának, Jánosnak és a hűséges
14071 LI     |                  mondá a fiának, Jánosnak és a hűséges katonáinak:~– Bizony,
14072 LI     |                    egyszer Szolimán szultánt a sátorán kívül: bizony mondom,
14073 LI     |               vendégségre Buda várába; aztán a logodi kapuval szemben,
14074 LI     |                     ahol be kell neki jönni: a Szent János kapujában felállíttatni
14075 LI     |                 zsákokkal. Mikor végre belép a kapun, akkor kisüttetni
14076 LI     |                   találta elfogadhatónak ezt a jó tanácsot.~Annálfogva
14077 LI     |                      jó tanácsot.~Annálfogva a magyar főurak, valamennyien,
14078 LI     |                      az aranyos hintót, mely a kis királyt és dajkáját
14079 LI     |                      királyt és dajkáját meg a két „érett korú” udvarhölgyet
14080 LI     |                  kivételével, aki lovon ült (a többiek már mind felebédelték
14081 LI     |                többiek már mind felebédelték a lovaikat), gyalog lekísérék
14082 LI     |                  lovaikat), gyalog lekísérék a „kis urukat” Szolimán táborába.~
14083 LI     |                   urukat” Szolimán táborába.~A fogadtatás, török szokás
14084 LI     |                     szerint, nagyszerű volt. A szultán, kit Fráter György,
14085 LI     |                 leereszkedő fenséggel fogadá a főurakat, s aztán elrendelé,
14086 LI     |                 aztán elrendelé, hogy azokat a basák megvendégeljék.~Azután
14087 LI     |                 egyéves királyt, kivette azt a dajka kezéből, s megcsókolá
14088 LI     |                     s megcsókolá az orcáját. A két fiát, ki mellette állt
14089 LI     |               odaszólítá, hogy csókolják meg a kis királyt, és fogadják
14090 LI     |                testvérökül. Azzal visszaadta a csecsemőt a dajkának, megajándékozva
14091 LI     |                 Azzal visszaadta a csecsemőt a dajkának, megajándékozva
14092 LI     |                       hogy csak jól táplálja a felséges urat.~Azzal a dajkát
14093 LI     |              táplálja a felséges urat.~Azzal a dajkát a gyermekkel és a
14094 LI     |                felséges urat.~Azzal a dajkát a gyermekkel és a két udvarhölgyet
14095 LI     |                     a dajkát a gyermekkel és a két udvarhölgyet átvezették
14096 LI     |                 fényes vendégséggel fogadta.~A vendégség folyta alatt élénk
14097 LI     |                  nyílt meg Mirmah szultána s a királynő hölgyei közt, melynél
14098 LI     |               királynő hölgyei közt, melynél a szultána egyik olaszul jól
14099 LI     |                   szívének egész keserűségét a nagyvezér felesége előtt.~(
14100 LI     |                kegyetlen, szívtelen ember az a barát! Mennyi keserűséget
14101 LI     |                   Mennyi keserűséget okozott a királynénak! Éheztette,
14102 LI     |                 szultán őfelsége, mintha ezt a gyűlölt embert rögtön láncra
14103 LI     |               veretné és akár lenyakaztatná.~A másik udvarhölgy még segített
14104 LI     |             udvarhölgy még segített tódítani a panaszt, s ahol azok abbanhagyták,
14105 LI     |                     abbanhagyták, kitöltötte a hézagot a dajka. Ez tudott
14106 LI     |           abbanhagyták, kitöltötte a hézagot a dajka. Ez tudott még csak
14107 LI     |             panaszkodni Fráter Györgyre. Még a bérét sem kapta meg tőle
14108 LI     |                    Fráter Györgyöt, s nagyon a szívére kötötték, hogy a
14109 LI     |                     a szívére kötötték, hogy a férjénél minden befolyását
14110 LI     |                    befolyását elővegye, hogy a barát egy darabban vissza
14111 LI     |                 darabban vissza ne kerüljön. A többi urakért sem kár!~Mikor
14112 LI     |                 urakért sem kár!~Mikor aztán a nagyvezér, Rusztán basa
14113 LI     |                      nagyvezér, Rusztán basa a szultántól hazakerült a
14114 LI     |                      a szultántól hazakerült a neje sátorába, a bűbájos
14115 LI     |                  hazakerült a neje sátorába, a bűbájos Mirmah szultána
14116 LI     |                  elkezdte neki mesélni, hogy a királyné udvarhölgyei miket
14117 LI     |                  beszéltek előtte. – Hogy az a Fráter György, a fehér barát,
14118 LI     |                     Hogy az a Fráter György, a fehér barát, egy föld feletti
14119 LI     |                   mindenkinek, aki reá bízza a dolgát. Olyan főpap, aki
14120 LI     |                     Olyan főpap, aki nemcsak a saját Istenét imádja, de
14121 LI     |                  ellenségeiért is imádkozik. A királyné könyörög érette,
14122 LI     |                    előbb visszaküldjék hozzá a többi magyar urakkal együtt,
14123 LI     |                    fordítva adta át férjének a budai udvarhölgyek ungorkodásait?
14124 LI     |           udvarhölgyek ungorkodásait? Csupán a vele született jóságbul
14125 LI     |               jóságbul eredt-e ez? Hogy soha a férjétől mást, mint kegyelmet,
14126 LI     |        megvédelmezését nem kérte? Vagy pedig a török nőknél kifejlett ravaszság,
14127 LI     |                    kifejlett ravaszság, akik a maguk fajtájának a szenvedélyes
14128 LI     |                      akik a maguk fajtájának a szenvedélyes beszédéből
14129 LI     |                      ki tudják találni, hogy a mondott szavak mögött minő
14130 LI     |                      Másnap Szolimán szultán a sátorában dívántanácsot
14131 LI     |                dívántanácsot tartott, melyre a török vezéreken kívül a
14132 LI     |                      a török vezéreken kívül a magyar főurak is meghívattak.
14133 LI     |                magyar főurak is meghívattak. A tanácskozás, az arab nemzetiségű
14134 LI     |                    imádkozásait.~Arról folyt a vita, hogy mi történjék
14135 LI     |                    várával, Magyarországgal. A királynéval és gyermekével
14136 LI     |                 királynéval és gyermekével s a magyar tanácsurakkal?~Mohamet
14137 LI     |                     heves vitatkozás támadt.~A beglerbég azt tanácsolá
14138 LI     |                      beglerbég azt tanácsolá a szultánnak, hogy a királynét
14139 LI     |                 tanácsolá a szultánnak, hogy a királynét és a fiát el kell
14140 LI     |              szultánnak, hogy a királynét és a fiát el kell vitetni Sztambulba,
14141 LI     |             Sztambulba, ott bezáratni holtig a Jedikulába; Magyarországnak
14142 LI     |                  Jedikulába; Magyarországnak a nevét letörülni a mappáról,
14143 LI     |            Magyarországnak a nevét letörülni a mappáról, ezeket a főurakat
14144 LI     |                 letörülni a mappáról, ezeket a főurakat pedig, akik még
14145 LI     |                     főurakat pedig, akik még a magyar nemzetet vezetik,
14146 LI     |                     lesz fejezve mindenkorra a munka.~Fráter György értette
14147 LI     |                  magát.~Szembeszállt azonban a beglerbéggel Rusztán. Délceg,
14148 LI     |               lelkesült beszédű. Elterjeszté a szultánnak, hogy a nagyúr
14149 LI     |               Elterjeszté a szultánnak, hogy a nagyúr szavát adta, fogadását
14150 LI     |                igazait meg fogja védelmezni, a magyar nemzet választott
14151 LI     |                   beszéde nagy hatással volt a szultánra. Erre azonban
14152 LI     |                     furfanggal felelt vissza a beglerbég.~– Őfelsége, a
14153 LI     |                     a beglerbég.~– Őfelsége, a nagyúr, igenis fogadását
14154 LI     |                     hol van most Jánus Král? A magyaroknak most „Istifán”
14155 LI     |                   magyaroknak most „Istifán” a királyuk. Márpedig sem Szolimán
14156 LI     |                 hűséget nem fogadának.~Ekkor a szultán Fráter György felé
14157 LI     |                    magyarul tolmácsolt.~– Mi a neve a kis királynak?~–
14158 LI     |                      tolmácsolt.~– Mi a neve a kis királynak?~– János! –
14159 LI     |                     felelt rá Fráter György; a jelenlevők nagy bámulatára. (
14160 LI     |                  híták.)~– Dobró! – monda rá a szultán.~S azzal arab nyelven
14161 LI     |                 királynak meg fogja tartani.~A beglerbég megfenyegeté ököllel
14162 LI     |               beglerbég megfenyegeté ököllel a barátot.~– Hej, te barát!
14163 LI     |                     kutyahájjal van megkenve a te két tenyered.~A szultán
14164 LI     |                  megkenve a te két tenyered.~A szultán pedig kimondá.~–
14165 LI     |                 pedig kimondá.~– Tehát János a neve a kis királynak! Az
14166 LI     |                kimondá.~– Tehát János a neve a kis királynak! Az maradjon!1~
14167 LI     |                     királynak! Az maradjon!1~A szultán ezzel a szóval visszabocsátá
14168 LI     |                   maradjon!1~A szultán ezzel a szóval visszabocsátá a várba
14169 LI     |                 ezzel a szóval visszabocsátá a várba a gyermekkirályt,
14170 LI     |                 szóval visszabocsátá a várba a gyermekkirályt, dajkájával,
14171 LI     |                Pétert és Podmaniczky Jánost. A többi urakat ott marasztá –
14172 LI     |                marasztá – vacsorára.~Az urak a hintóval és a hölgyekkel
14173 LI     |             vacsorára.~Az urak a hintóval és a hölgyekkel késő éjjel érkezének
14174 LI     |                     késő éjjel érkezének meg a várba, fáklyakíséret mellett.~
14175 LI     |                  nagy meglepetés várt rájuk. A kapuban a hajdúk helyett
14176 LI     |             meglepetés várt rájuk. A kapuban a hajdúk helyett janicsárok
14177 LI     |               janicsárok álltak az őrhelyen; a piac közepén volt felállítva
14178 LI     |                      Turkovics Miklós főbíró a hintó elé jött, s elmondá
14179 LI     |                  uraknak, mi történt azalatt a várban, amíg az országnagyok
14180 LI     |                 várban, amíg az országnagyok a szultán hódolatára jártak. –
14181 LI     |                   basa barátságosan felkérte a városbírót, nyittatá fel
14182 LI     |                     városbírót, nyittatá fel a kaput, hogy nehányadmagával
14183 LI     |                     Budavárnak ékességeit. – A nehány kísérőt mind több-több
14184 LI     |                   húszával jöttek látogatóba a janicsárok; de vissza nem
14185 LI     |                     voltak valami háromezren a törökök benn a várban, akkor
14186 LI     |                    háromezren a törökök benn a várban, akkor egyszerre
14187 LI     |              sorakoztak az utcákon, elállták a kapukat, elfoglalták az
14188 LI     |                     fegyverviselő férfi, aki a várban van, hordja oda a
14189 LI     |                     a várban van, hordja oda a Szent György térre a fegyverét,
14190 LI     |                     oda a Szent György térre a fegyverét, kardot, puskát
14191 LI     |                halomra rakjanak, maguk pedig a kapukon kitakarodjanak;
14192 LI     |                      fogva Buda török város: a neve „Dzsigerdilen”. A szultán
14193 LI     |                       a neve „Dzsigerdilen”. A szultán az úr!~A janicsár
14194 LI     |              Dzsigerdilen”. A szultán az úr!~A janicsár aga felállt a Szent
14195 LI     |                       A janicsár aga felállt a Szent György-szobor talapzatára,
14196 LI     |                 jancsárság utánaüvöltött.~És a szegény magukra hagyott
14197 LI     |                   aki őket vezesse, lerakták a fegyvert egy csoport nyomorult
14198 LI     |                       s azzal elszéledeztek. A várban nem maradt más, csak
14199 LI     |            erőszakkal is elfoglalhatta volna a várat. Nem ágyúztatta ki,
14200 LI     |                  csak kimuzsikáltatta belőle a magyarokat. Jószívű, tréfás
14201 LI     |                     Jószívű, tréfás úr volt!~A királyné kétségbeesés közt
14202 LI     |                      kétségbeesés közt várta a visszaérkezőket. A törökök
14203 LI     |                     várta a visszaérkezőket. A törökök a királyi várat
14204 LI     |                   visszaérkezőket. A törökök a királyi várat is el akarták
14205 LI     |                      bátorsága szembeszállni a janicsár agával, s kitiltani
14206 LI     |              janicsár agával, s kitiltani őt a palotából: „Ez a szultán
14207 LI     |                kitiltani őt a palotából: „Ez a szultán palotája!” S a vitézek
14208 LI     |                    Ez a szultán palotája!” S a vitézek visszavonultak az
14209 LI     |               keblére szoríthatá, visszatért a nyugalom a királyné keblébe.
14210 LI     |            szoríthatá, visszatért a nyugalom a királyné keblébe. Mineróna
14211 LI     |                Mineróna meg az udvarhölgy és a dajka annyi érdekes mendemondát
14212 LI     |                    hogy afelett elfelejtette a nagy veszedelmét. Mirmah
14213 LI     |             szultánkenyeret, fügét, mazsolát a királynénak, amiben a török
14214 LI     |               mazsolát a királynénak, amiben a török háremhölgyek dúskálkodnak,
14215 LI     |                    ami szintén nagyon ízlett a királynénak. A szultántól
14216 LI     |                 nagyon ízlett a királynénak. A szultántól ajándékba kapott
14217 LI     |              gyönyörködésre adának alkalmat. A kis király is igen eleven
14218 LI     |                  király is igen eleven volt: a kapott aranycsörgettyűvel
14219 LI     |                     telt benne, hogy mármost a szultán óhajtására István
14220 LI     |                 István helyett Jánosnak kell a kis királyt szólítani.~Kevésbé
14221 LI     |                   tréfásnak ezt az állapotot a derék vitéz Podmaniczky
14222 LI     |             Podmaniczky János. Neki nem kell a török bérmálás. Hirtelen
14223 LI     |             darócruhát öltött, puttonyt vett a hátára, úgy osont el reggel
14224 LI     |                  hátára, úgy osont el reggel a várból, s jól eltette magát
14225 LI     |                       Másnap délelőtt hívatá a szultán a magyar urakat
14226 LI     |                    délelőtt hívatá a szultán a magyar urakat a sátorába.
14227 LI     |                      szultán a magyar urakat a sátorába. Rusztán basa eléjük
14228 LI     |                 Rusztán basa eléjük adá mind a tegnapi napon történteket,
14229 LI     |                      napon történteket, mind a dívántanács határozatát.~
14230 LI     |                     dívántanács határozatát.~A nagyúr birtokába vette Buda
14231 LI     |                    egyúttal szandzsákja lesz a Duna és Tisza között eső
14232 LI     |                  között eső Magyarországnak.~A főurak elrémültek erre a
14233 LI     |                     A főurak elrémültek erre a szóra.~Fráter György férfias
14234 LI     |               Magyarország sorsa fölött csak a magyar országgyűlés határozhat,
14235 LI     |                 országgyűlés határozhat, nem a török dívántanács. Minket
14236 LI     |                   meghódítónkat fogadtuk el.~A szultán kegyesen válaszolt
14237 LI     |                   szultán kegyesen válaszolt a bátor tiltakozásra.~– Jól
14238 LI     |                  lesz, bizony visszabocsátom a kezére, s efelől kezetekbe
14239 LI     |                   Addig azonban Buda várát s a dunai tartományt nem lehet
14240 LI     |                      utánuk. Addig is átadom a te királynédnak és fiának
14241 LI     |                     fekvő Magyarországot, és a temesi bánságot, Lippa várával,
14242 LI     |                      gúnynak látszik, amidőn a dívántanács azt határozta
14243 LI     |           dívántanács azt határozta el, hogy a János királyhoz hűséges
14244 LI     |               siettünk, egyszerre eltérített a hűségről Majláth István,
14245 LI     |                 fejedelmének megválasztatta, a várakat elfoglalta, s akitől
14246 LI     |                   foglalnunk Erdélyt, holott a te basáid utolsó fegyveres
14247 LI     |                   még magunktól is elszedték a kardjainkat, s most itt
14248 LI     |                kezünkön-lábunkon érezzük már a békó szorítását.~A szultán
14249 LI     |               érezzük már a békó szorítását.~A szultán mosolygott, s szakállát
14250 LI     |                   megértve az intést, kiment a sátorból, s rövid időn visszatért
14251 LI     |                  visszatért másodmagával.~Az a másik egy magyar úr volt;
14252 LI     |                    szintén kard nélkül, mint a többi.~Akárcsak egy kísértő
14253 LI     |                      Ez volt Majláth István.~A félelmes Majláth István!
14254 LI     |                    király kedves keresztfia, a délceg, deli hős, meggörnyedve
14255 LI     |                    eléje állított Majláthtól a szultán.~– A tied, fölséges
14256 LI     |                      Majláthtól a szultán.~– A tied, fölséges úr: és akinek
14257 LI     |                      vékony fisztulahangon – a hajdan dörgő szavú férfi.~–
14258 LI     |                      királynak ajándékoztam.~A csausz aga odatartá Majláth
14259 LI     |                  odatartá Majláth István elé a kigöngyölített athnámét,
14260 LI     |                 arany betűkkel volt megírva. A hatalmas vajda meghajtá
14261 LI     |                      hatalmas vajda meghajtá a térdét az irat előtt, s
14262 LI     |                     előtt, s megcsókolá azon a szultán aláírását.~Szolimán
14263 LI     |                   Majláthot ismét kivezették a sátorból.~– Most látod,
14264 LI     |                      nem férges dió az, amit a királyodnak ajándékoztam.
14265 LI     |                      ellen. Ezentúl én állok a balsorsa előtt. Költözzék
14266 LI     |                      magad és Petrovich mint a király gyámjai mellette
14267 LI     |                       Fráter György meghajtá a fejét. Egy rövid perc alatt
14268 LI     |                 múlva eljövendő, és amellett a legközelebbi órára is.~–
14269 LI     |                     legközelebbi órára is.~– A királynénak nincsenek hámos
14270 LI     |                  lovai azokon kívül, amelyek a királyt idehozták: a többit
14271 LI     |                 amelyek a királyt idehozták: a többit az ostrom alatt elfogyasztottuk.~–
14272 LI     |                    lovat nem adhatok – monda a szultán, kegyesen elnevetve
14273 LI     |              kegyesen elnevetve magát –, azt a táborban nem hordunk: paripát
14274 LI     |                      kaptok, amennyi kell, s a kocsik elé jármos ökröket.
14275 LI     |                   kocsik elé jármos ökröket. A kardjaitokat majd utánatok
14276 LI     |                      Bálint is menni készült a társaival; de Rusztán basa
14277 LI     |                      de Rusztán basa megfogá a kezét.~– Te itt maradsz!~–
14278 LI     |                 maradsz!~– Mit kíván éntőlem a felséges úr? – kérdezé Török
14279 LI     |                 kérdezé Török Bálint, bátran a szultán elé lépve.~– Beszélgetni
14280 LI     |                   hogy fogoly vagyok? Hát ez a török hűség? Hát illik egy
14281 LI     |                      egy Szolimán szultánnak a szavát megszegni? Te engem
14282 LI     |                vissza hozzád; mert bizony ha a hű szolgáim, feleségem,
14283 LI     |          rimánkodására hallgattam volna, ide a lábamat be nem tettem volna,
14284 LI     |           farkasverembe estem! Hát ennyit ér a szultán írása?~Szerencsére
14285 LI     |                   szultán írása?~Szerencsére a jámbor Memhet bég e goromba
14286 LI     |                  csak annyit magyarázott meg a szultánnak, hogy Török Bálint
14287 LI     |                szultánnak, hogy Török Bálint a menedéklevelére apellál:
14288 LI     |             aranybetűsre.~– Hát mi van abban a te aranybetűs leveledben? –
14289 LI     |               aranybetűs leveledben? – szólt a nagyúr. – Az, hogy én teneked
14290 LI     |                    csinált az adott szavából a török szultán: aki hasonló
14291 LI     |                      aki hasonló szójátékkal a saját vejét, kedvenc leánya
14292 LI     |                     jött. Össze akarta tépni a szultán menedéklevelét,
14293 LI     |                    és Olimán basák megkapták a kezét, s kituszkolták a
14294 LI     |                      a kezét, s kituszkolták a sátorból; Olimán a fülébe
14295 LI     |              kituszkolták a sátorból; Olimán a fülébe súgta: „Qui habet
14296 LI     |                  őrzé, oda bebocsáták.~Abban a sátorban találta már Török
14297 LI     |                      Bálint Majláth Istvánt.~A volt vajda a földre terített
14298 LI     |                Majláth Istvánt.~A volt vajda a földre terített bőrszőnyegen
14299 LI     |                magának.~Mikor Török Bálintot a sátorába bebukni látta,
14300 LI     |              kacagott rajta. Nem volt már az a bamba képe, amit a szultán
14301 LI     |                    már az a bamba képe, amit a szultán sátorában produkált,
14302 LI     |                 szultán sátorában produkált, a hangja sem fisztulázott:
14303 LI     |                     hangja sem fisztulázott: a régi bariton volt.~– Hahó!
14304 LI     |                    játszhatunk együtt sakkot a napok végéig; s most már
14305 LI     |                       Csak ülj le ide mellém a tevebőrre; szedd magad alá
14306 LI     |                   tevebőrre; szedd magad alá a lábaidat, ahogy én. A töröknél
14307 LI     |                    alá a lábaidat, ahogy én. A töröknél nincs szék. Ehhez
14308 LI     |                   szoknod. Aztán tölts kávét a csészédbe; ez a mi borunk,
14309 LI     |                  tölts kávét a csészédbe; ez a mi borunk, reggeltől estig.~
14310 LI     |                 Török Bálint úgy tett, ahogy a cimborája mondá, akkor aztán
14311 LI     |                 cimborája mondá, akkor aztán a sátorkarónak vetve a hátukat,
14312 LI     |                   aztán a sátorkarónak vetve a hátukat, kedélyesen elbeszélgetének.~–
14313 LI     |                      kezdé Majláth –, tudod, a nagy ágyúzás után, amit
14314 LI     |                      afölötti örömében, hogy a felesége egy fiúcskával
14315 LI     |                      Hogy ajándékozhat nekem a feleségem valamit, ami az
14316 LI     |                      rá azonnal megsimította a guta a nagy paszitánál!
14317 LI     |                  azonnal megsimította a guta a nagy paszitánál! Hát akkor
14318 LI     |               abbahagyom az ellenségeskedést a Zápolya pártjával. Hát én
14319 LI     |                      Hát én meg is tartottam a szavamat. Tehetek én róla,
14320 LI     |              szavamat. Tehetek én róla, hogy a Zápolya hívei mind átpártoltak
14321 LI     |                ország rendei kívántak. Ha ez a szerencsétlen Roggendorf
14322 LI     |                     most Ferdinánd volna ott a király: én a fejedelem.
14323 LI     |             Ferdinánd volna ott a király: én a fejedelem. De hát Szolimánnak
14324 LI     |                      emberrel Erdélybe. – Én a jó, hűséges ezredeimmel
14325 LI     |                    bevehetetlen.~– Ekkor ezt a ravaszságot gondolta ki
14326 LI     |                      ravaszságot gondolta ki a török. Összehívatta az erdélyi
14327 LI     |                    az erdélyi rendeket, mind a három nemzetet, s az országgyűlésnek
14328 LI     |                 országgyűlésnek eléterjeszté a szultán akaratát. Engemet
14329 LI     |                      Zsigmondnak ismerjem el a fensőbbségét. Azontúl szelíd
14330 LI     |                     forintokat kíván hűbérül a szultán, melyért minden
14331 LI     |                     még annál többet is tett a basa. Nekem menedéklevelet
14332 LI     |                 várába, hogy jöjjek le hozzá a kiegyezésre.~– Aranybetűs
14333 LI     |                       Négy túszt küldött fel a várba, akik kezesül szolgáljanak
14334 LI     |                    bántódásom nem lesz. – Az a négy túsz a török sereg
14335 LI     |                   nem lesz. – Az a négy túsz a török sereg legelőkelőbb
14336 LI     |                  Ilyen biztosítás mellett én a hadnagyaimmal együtt leszálltam
14337 LI     |                    leszálltam Fogaras várból a basa táborába, ahol a legnagyobb
14338 LI     |                 várból a basa táborába, ahol a legnagyobb tisztességgel
14339 LI     |                      apróra megrostáltunk, s a szerződést aláírtuk, megpecsételtük
14340 LI     |          megpecsételtük kölcsönösen. – Ekkor a moldvai vajda, az a bizonyos
14341 LI     |                    Ekkor a moldvai vajda, az a bizonyos Péter! nagy ölelkezések
14342 LI     |                    ölelkezések között meghív a saját sátorába barátságos
14343 LI     |               lakomára. Én azt elfogadtam, s a hadnagyaimmal együtt vígan
14344 LI     |                    együtt vígan hozzáláttunk a torozáshoz. A poharazás
14345 LI     |                   hozzáláttunk a torozáshoz. A poharazás közben előhozakodik
14346 LI     |                     közben előhozakodik vele a vajda, hogy milyen karakán
14347 LI     |                 egyszer Nagy-Váradon, amidőn a király asztalánál meg akarták
14348 LI     |                   mérgezni egy aranypohárral a Ferdinánd-pártiak. – Én
14349 LI     |                     De bizony igaz! Ha akkor a jámbor Fráter György meg
14350 LI     |                  Fráter György meg nem kapja a kezemet, ki nem önti a bort
14351 LI     |                 kapja a kezemet, ki nem önti a bort a földre – a bor egybe
14352 LI     |                  kezemet, ki nem önti a bort a földre – a bor egybe füstöt
14353 LI     |                   nem önti a bort a földre – a bor egybe füstöt vetett
14354 LI     |                      bor egybe füstöt vetett a pallón –, hát holt ember
14355 LI     |                   ember vagyok!” – „Akkor ez a barát gonosz praktikája
14356 LI     |                      kiálték én. – „De pedig a barátot ne sértegesd; mert
14357 LI     |                    Eközben úgy összevesztünk a baráton, hogy immár nem
14358 LI     |                     asztalt, hanem egymásnak a fejét ütögettük ököllel,
14359 LI     |                kancsóval. Az én hadnagyaim s a vajda bojárjai mind belekeveredtek
14360 LI     |                 bojárjai mind belekeveredtek a verekedésbe: a sátor oldalát
14361 LI     |                belekeveredtek a verekedésbe: a sátor oldalát is kidöntöttük,
14362 LI     |                 Ekkor loholt oda nagy sietve a szomszéd táborból Musztafa
14363 LI     |              szomszéd táborból Musztafa basa a janicsárokkal. Azok meg
14364 LI     |                karmolás volt mindegyikünknek a képe. A basa előadatta velünk
14365 LI     |                      mindegyikünknek a képe. A basa előadatta velünk a
14366 LI     |                      A basa előadatta velünk a versengés okát, ami fölött
14367 LI     |                      hogy minek sértette meg a vendégjogot. Azután magára
14368 LI     |                    mint egyedül illető bíró, a szultán elé fogja bocsátani
14369 LI     |                     ezt az egész keveredést. A padisah most Belgrád felé
14370 LI     |                    fogunk találni. Én kaptam a színlelt pártfogáson, Musztafára
14371 LI     |               pártfogáson, Musztafára bíztam a lelkemet, s most itt vagyok,
14372 LI     |                    itt vagyok, ahol te vagy: a szultán örökös oltalma alatt;
14373 LI(1)  |                          Bechet így adja elő a dolgot: „Le sultan fit savoir
14374 LI     |                  amellett rab vagyok.2~– Hát a Fogarasban hagyott túszok?~–
14375 LI     |                    Azokról kisült, hogy mind a négyen basaruhába öltöztetett
14376 LI     |                  tevehajcsárok voltak.~Ez is a rendes tréfájuk közé tartozott
14377 LI     |                      tréfájuk közé tartozott a török hadvezéreknek.~Bizony
14378 LI     |                  Bizony együtt maradt holtig a szultáni pártfogás cifra
14379 LI     |                   pártfogás cifra rabságában a két magyar főúr. Rövid ideig
14380 LI     |                      követét tartóztatott le a szultán.~A nagyeszű és sámsoni
14381 LI     |                   tartóztatott le a szultán.~A nagyeszű és sámsoni nagy
14382 LI     |                     sámsoni nagy erejű ember a török rabságban annyira
14383 LI     |                  lengyelül, azt is akadozva, a többit egy szélhűdéstől
14384 LI     |                      szélhűdéstől elfelejté.~A szultán megtudva foglyának
14385 LI     |                     nagylelkűen megadta neki a szabadságát.~Mire a nyomorék
14386 LI     |                     neki a szabadságát.~Mire a nyomorék ember azt mondá
14387 LI     |                     nyomorék ember azt mondá a szultánnak nyavalyás tréfával:~–
14388 LI     |                   fölséges uram, ha megetted a húsomat, csak edd meg mármost
14389 LI     |                húsomat, csak edd meg mármost a csontomat is.~Ott is halt
14390 LI     |                csontomat is.~Ott is halt meg a szultán kenyerén.~      ~
14391 LI     |                Verbőczyvel, Petrovichcsal és a csausz agával visszatért
14392 LI     |                      visszatért Buda várába.~A csausz aga adta át a királynénak
14393 LI     |                 várába.~A csausz aga adta át a királynénak az athnámét,
14394 LI     |                     fordításban olvasott fel a királyné előtt.~Verbőczy
14395 LI     |                  keserűen mondott köszönetet a szultánnak az iránta és
14396 LI     |                   iránt való gondoskodásért, a főuraknak pedig azt mondá:~–
14397 LI     |                      György ismét visszatért a szultán táborába, ahol még
14398 LI     |                   többen voltak visszatartva a főurak közül, azoknak a
14399 LI     |                      a főurak közül, azoknak a szabadon bocsátását kikérni.~
14400 LI     |                 szabadon bocsátását kikérni.~A szultánnal azonban három
14401 LI     |                      készült.~Szolimán basa, a budai helytartó e három
14402 LI     |                  helytartó e három nap alatt a budavári „Boldogságos Szűz”
14403 LI     |                 átalakíttatá török mecsetté. A harangokat leszedette a
14404 LI     |                      A harangokat leszedette a toronyból, az oltárt, szentszobrokat
14405 LI     |                    szentszobrokat kihordatta a templomból, a szentképeket,
14406 LI     |                     kihordatta a templomból, a szentképeket, a remek freskókat
14407 LI     |                  templomból, a szentképeket, a remek freskókat levakartatta
14408 LI     |                 remek freskókat levakartatta a falakról, s aztán az egészet
14409 LI     |                  bemeszeltette világoskékre, a párkányzatokra arany betűkkel
14410 LI     |                  Mikor ez készen volt, akkor a szultán fellovagolt a várba
14411 LI     |                  akkor a szultán fellovagolt a várba a két fiával együtt,
14412 LI     |                  szultán fellovagolt a várba a két fiával együtt, s leszállva
14413 LI     |                      új mecset előtt, leveté a saruit, s mezítláb ment
14414 LI     |                      Mikor visszatért, éppen a déli szúrát éneklé a müezzim
14415 LI     |                   éppen a déli szúrát éneklé a müezzim a mecset tornyában.~
14416 LI     |                      szúrát éneklé a müezzim a mecset tornyában.~A többi
14417 LI     |                  müezzim a mecset tornyában.~A többi templomokban a harangozás
14418 LI     |              tornyában.~A többi templomokban a harangozás meg volt tiltva.
14419 LI     |                     csak az egy szó hangzott a toronyból: „La illah il
14420 LI     |                       ünnepén, tizenöt évvel a mohácsi néptemető ütközet
14421 LI     |                    Másnap délelőtt megjelent a nisandzsi-basi a királyné
14422 LI     |                   megjelent a nisandzsi-basi a királyné előtt. Még egy
14423 LI     |                   telepingált levelet hozott a számára. Ez volt a király
14424 LI     |                    hozott a számára. Ez volt a király kinevezési athnáméja.~
14425 LI     |                 felolvasák latin fordításban a királyné előtt. A végén
14426 LI     |                fordításban a királyné előtt. A végén ez volt:~„Esküszöm
14427 LI     |               visszaadom neked Buda várát és a Dunától a Tiszáig terülő
14428 LI     |                      Buda várát és a Dunától a Tiszáig terülő tartományt.
14429 LI     |                   árnyékomban bizodalommal.”~A királyné nem állhatta meg,
14430 LI     |                  asszony!), s gúnyosan mondá a magyar uraknak:~– Eszerint
14431 LI     |                    legyen gondunk, mint hogy a király mentül hamarább felnőjön,
14432 LI     |                bajuszt, szakállt eresszen; s a Mindenható addig a szultán
14433 LI     |               eresszen; s a Mindenható addig a szultán nyeldeklő gégéjét
14434 LI     |                    itt vannak.~Fráter György a királyné és az ország kincseit
14435 LI     |               kincseit társzekerekre rakatá. A szultán ötven ökröt küldött
14436 LI     |                   küldött előfogatul: azokat a szekerek és hintók elé fogták,
14437 LI     |                    fogták, s felülének. Csak a királyné hintóját vontatták
14438 LI     |                    fata volunt.” (Így akarja a sors.)~Budáról Pestre kikerülve,
14439 LI     |             kikerülve, kompokon szállíták át a királyi udvart a túlsó partra.
14440 LI     |                szállíták át a királyi udvart a túlsó partra. Ott várt reá
14441 LI     |                   kíséretül voltak rendelve. A magyaroknak fegyverük sem
14442 LI     |                    előrehatolni. Az éjszakát a mezőn felütött sátorokban
14443 LI     |                    az urak és hölgyek. Távol a sátoroktul tanyáztak őrtüzek
14444 LI     |                    tanyáztak őrtüzek mellett a szpáhik. A farkasok üvöltöttek
14445 LI     |                   őrtüzek mellett a szpáhik. A farkasok üvöltöttek szerte
14446 LI     |                   farkasok üvöltöttek szerte a nádasokban.~S még egy rém
14447 LI     |                    velük egy úton mindenütt. A keleti pestis. Ezt a kísérő
14448 LI     |              mindenütt. A keleti pestis. Ezt a kísérő szpáhik hozták magukkal.
14449 LI     |                       már csak fele volt meg a szpáhiknak. – S e rettenetes
14450 LI     |                        S e rettenetes mirigy a királyné kíséretét is meglepte.
14451 LI     |                      frajját temetteté el és a felolvasó mesterét; s valahány
14452 LI     |                      fölött.~Végre utolérték a királyi udvart a bivalyos
14453 LI     |                   utolérték a királyi udvart a bivalyos szekerek, melyek
14454 LI     |                    bivalyos szekerek, melyek a magyar urak és hajdúk fegyvereit
14455 LI     |                   György, megköszönte szépen a szpáhi agának az eddigi
14456 LI     |               kíséretet; mármost visszamehet a csapatjával Budára.~De az
14457 LI     |                  parancsolatja addig kísérni a királyt és az anyját, amíg
14458 LI     |                   királyt és az anyját, amíg a várába meg nem érkezik.~
14459 LI     |              Tisza-Varsányban az udvari had, a nagy koplalás után, a vendégszerető
14460 LI     |                   had, a nagy koplalás után, a vendégszerető nép asztalánál
14461 LI     |                 asztalánál jól kiette magát, a hintók elé fogott ökröket
14462 LI     |                lovakkal; s egy éjjel, amidőn a szpáhik a mezőn elfeküdtek,
14463 LI     |                      éjjel, amidőn a szpáhik a mezőn elfeküdtek, úgy elvágtatott
14464 LI     |                  előlük, hogy reggelre kelve a szpáhik nyomát sem látták
14465 LI     |                    szpáhik nyomát sem látták a királyi udvarnak: a tengert
14466 LI     |                   látták a királyi udvarnak: a tengert mutató délibáb nem
14467 LI     |                  tartva, eljutott tizednapra a királyné a számára rezidenciának
14468 LI     |               eljutott tizednapra a királyné a számára rezidenciának kirendelt
14469 LI     |                 sáncokkal védett város volt, a közepén egy még erősebb
14470 LI     |                     fellegvárral: abban volt a királyi palota; vastag kőfalú
14471 LI     |                    hidegségű nagy termekkel; a királyné szobájában szalmából
14472 LI     |                 küldött szép, remekművű órát a szultánnak követei által,
14473 LI     |                szépen megköszönve neki, hogy a hadseregét Budánál tönkreverte;
14474 LI     |                      őneki békét fog hagyni. A jó barátságért ajánl a szultánnak
14475 LI     |                       A jó barátságért ajánl a szultánnak negyvenezer arany
14476 LI     |                   arany évenkénti adót.~Erre a szultán azt felelte a német
14477 LI     |                   Erre a szultán azt felelte a német követeknek:~– Köszöntetem
14478 LI     |                    követeknek:~– Köszöntetem a királytokat! Örülök, hogy
14479 LI     |                      tenni Bécsben. Ellenben a cifra órát vigyétek vissza;
14480 LI     |                   várai. Ezeket kérem szépen a királyotoktól.~A követek
14481 LI     |                      szépen a királyotoktól.~A követek hüledezének e kívánság
14482 LI     |             megadására nincsen semmi igazság a tarsolyukban.~– No, hát
14483 LI     |                     el találom foglalni mind a három várat.~S ezzel Szolimán
14484 LI     |                    Istvánt ország bírájának.~A jó öreg Verbőczy bizony
14485 LI     |                    is keserves hivatal volt. A Budán és Pest városában
14486 LI     |                       akik miatt örökös volt a lakosság panasza.~A derék
14487 LI     |                     volt a lakosság panasza.~A derék főbíró serény volt
14488 LI     |                     derék főbíró serény volt a panaszok megorvoslásában,
14489 LI     |              megorvoslásában, s ha valakinek a marhájában kárt tevének
14490 LI     |                      marhájában kárt tevének a török katonák, törvényt
14491 LI     |                   híven végrehajtá. Hanem ha a törökök valamely kereszténynek
14492 LI     |               törökök valamely kereszténynek a feleségével, leányával gonoszul
14493 LI     |                 gonoszul forgolódának, ebben a basa csak nevetnivalót talált:
14494 LI     |                   hisz nem tettek neki kárt! A törököknél nincs tízparancsolat.
14495 LI     |                      történt egy ízben, hogy a janicsárok és szpáhik egy
14496 LI     |                     rendkívüli szépség volt, a szultán háremébe küldeni
14497 LI     |                       Mikor az elrabolt nőt, a nyeregbe vetve, hurcolta
14498 LI     |                      vetve, hurcolta magával a város utcáin végig a szpáhi;
14499 LI     |                 magával a város utcáin végig a szpáhi; szembe jött rá Márkus
14500 LI     |                   országos bíró tollforgója. A magyar nő rimánkodva kiáltá