bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 1001 II     |                     való fickó!” Amint aztán a bölénnyel való rémületemet
 1002 II     |                     kincsre bukkantam volna. A harámbasa odajött hozzám,
 1003 II     |                       s aztán maga vágott le a pecsenye megsült részéből
 1004 II     |                    pecsenye megsült részéből a számomra egy darabot, s
 1005 II     |                      számomra egy darabot, s a kezembe nyomta, amit én
 1006 II     |                   édes is volt. S úgy égette a torkomat, mint a tűz. Akkor
 1007 II     |                      égette a torkomat, mint a tűz. Akkor aztán azt mondá
 1008 II     |                   tűz. Akkor aztán azt mondá a harámbasa: „Jól van, fickó,
 1009 II     |                lakhelye.~– Megtudtam azt is. A harámbasa azt mondá, hogy
 1010 II     |                    harámbasa azt mondá, hogy a legelső embernek, akivel
 1011 II     |                     legelső embernek, akivel a várkapuban találkozom, csak
 1012 II     |                   annyit mondjak, hogy engem a bölény megkergetett; akkor
 1013 II     |               megkergetett; akkor bizonyosan a herceg eleibe fognak vezetni,
 1014 II     |                     fog jutalmazni.~– Értem. A bölény olyan ritka vad már
 1015 II     |                    mondá, hogy majd én fogom a herceget és vadászkíséretét
 1016 II     |            vadászkíséretét elkalauzolni arra a helyre, ahol a bölénnyel
 1017 II     |             elkalauzolni arra a helyre, ahol a bölénnyel találkoztam, még
 1018 II     |                      még egyszer adott innom a kulacsból. Én attól aztán
 1019 II     |                  elálmosodtam, hogy eldűltem a földön, s elaludtam a tűz
 1020 II     |               eldűltem a földön, s elaludtam a tűz mellett. Egyszer azonban
 1021 II     |              alszom-e igazán. Én fölébredtem a rúgásra, de mégis úgy tettem,
 1022 II     |               Hallottam, hogy mit dödörögnek a zsiványok maguk közt. Hogy
 1023 II     |                   zsiványok maguk közt. Hogy a cimboráikat összecsődítik,
 1024 II     |                    vannak kétszázan, s mikor a herceg a vadászkíséretével
 1025 II     |                  kétszázan, s mikor a herceg a vadászkíséretével lejön
 1026 II     |            vadászkíséretével lejön az erdőbe a bölényt keresni, egyszerre
 1027 II     |                   belőle, s aztán felvesznek a cimboraságba. Nem is nagyon
 1028 II     |                 hátha még egyszer én lehetek a vezérük. Egész életemben
 1029 II     |                    Hát aztán megtetted, amit a haramiák rád bíztak?~– Meg
 1030 II     |                   neki, hogy láttam az erdőn a bölényt. De csak hogy a
 1031 II     |                      a bölényt. De csak hogy a tenyerén nem vitt a herceg
 1032 II     |                     hogy a tenyerén nem vitt a herceg elé. Annak is elmondtam,
 1033 II     |                     volt mese. Aki nem látta a bölényt, az nem tudja elmondani,
 1034 II     |                      tudja elmondani, milyen a bölény. A herceg nagyon
 1035 II     |                  elmondani, milyen a bölény. A herceg nagyon megörült a
 1036 II     |                     A herceg nagyon megörült a beszédemnek, s rögtön rendeletet
 1037 II     |                      rögtön rendeletet adott a sáfárjának, hogy engem öltöztessenek
 1038 II     |                 ágrulszakadt is voltam! – Ez a jósága úgy meglágyította
 1039 II     |                     jósága úgy meglágyította a szívemet. Valami nagy keserűség
 1040 II     |                      nagy keserűség fogta el a torkomat; sírva fakadtam.
 1041 II     |                    torkomat; sírva fakadtam. A herceg azt kérdezte, miért
 1042 II     |                      csalni, hogy majd mikor a bölényre mégy vadászni,
 1043 II     |                      bölényre mégy vadászni, a haramiák elfogjanak, magukkal
 1044 II     |                    volt tőled.~– Meg is lett a jutalma. János herceg megdicsért,
 1045 II     |                megdicsért, s aztán leküldött a csatlósaihoz, hogy tartsanak
 1046 II     |                     oldalra elbújtatva, akik a rablókat körülfogják, amíg
 1047 II     |              rablókat körülfogják, amíg azok a herceget akarják kézre keríteni.
 1048 II     |                 részt vettem benne, puskával a kezemben. A rablók egy része
 1049 II     |                  benne, puskával a kezemben. A rablók egy része elesett,
 1050 II     |                    része fogságba került, de a harámbasa egy csapattal
 1051 II     |               harámbasa egy csapattal kitört a kelepcéből, és elmenekült.
 1052 II     |                   kelepcéből, és elmenekült. A fogoly rablókkal röviden
 1053 II     |                  Engemet aztán pártul fogott a herceg, s rövid időn felvitt
 1054 II     |                    bizony henye életet éltem a cselédség között, egész
 1055 II     |                 egyéb dolgunk sem volt, mint a lovakat, hintókat tisztogatni
 1056 II     |                lovakat, hintókat tisztogatni a sártól. Mikor aztán a herceg
 1057 II     |            tisztogatni a sártól. Mikor aztán a herceg megint vissza akart
 1058 II     |                     Lepoglavára, mert ha ott a rablók elkaphatnak, a minapi
 1059 II     |                    ott a rablók elkaphatnak, a minapi elárultatásukért
 1060 II     |               tudomány.~– Egyszer aztán jött a parancsolat a vajdahunyadi
 1061 II     |                     aztán jött a parancsolat a vajdahunyadi várőrséghez,
 1062 II     |                    gyors iramodásban siessen a Vaskapuhoz, a herceg hadaihoz
 1063 II     |            iramodásban siessen a Vaskapuhoz, a herceg hadaihoz csatlakozni.
 1064 II     |            csatlakozni. Az én uram megkezdte a Dunán túl a törökök ellen
 1065 II     |                   uram megkezdte a Dunán túl a törökök ellen dicsőséges
 1066 II     |             hadjáratát. Mindenütt ott voltam a testőrhuszárjai között,
 1067 II     |                    ha írni és olvasni tudok. A nikápolyi csatában levágtam
 1068 II     |                  nikápolyi csatában levágtam a török szarácsiak vezérét
 1069 II     |                  Ezért azzal jutalmazott meg a hercegem, hogy énrám bízta
 1070 II     |                   hercegem, hogy énrám bízta a király és a királyné számára
 1071 II     |                      énrám bízta a király és a királyné számára kiválogatott
 1072 II     |                    azt kaptam, hogy kilöktek a várbul, s még a lovam is
 1073 II     |                     kilöktek a várbul, s még a lovam is elvették.~Ez emléknél
 1074 II     |                     Ez emléknél összeszorítá a torkát a keserűség az ifjúnak.
 1075 II     |               emléknél összeszorítá a torkát a keserűség az ifjúnak. Egész
 1076 II     |                   Hát tehetek én arról, hogy a királynénak olyan gyönge
 1077 II     |                       Zápolyának tetszett ez a kifakadás.~– De hát nem
 1078 II     |                     soká fájt nekem az, hogy a királyi várból kitették
 1079 II     |                      királyi várból kitették a szűröm, mert nyomba jött
 1080 II     |                    mert nyomba jött utána az a hír, hogy az én jó gazdám,
 1081 II     |                   hír, hogy az én jó gazdám, a dicső János herceg meghalt.
 1082 II     |                     János herceg meghalt. Ez a nagy fájdalom elnyomta azt
 1083 II     |                   nagy fájdalom elnyomta azt a kisebbet.~– Derék fiú vagy,
 1084 II     |                   vagyok vigasztalódva, hogy a jó uram helyett kaptam egy
 1085 II     |      kegyelmességedet, mint ahogy szolgáltam a régit, s ha Isten megsegít,
 1086 II     |                      most azonnal bevezetlek a hivatalodba. Itt az én szobámban
 1087 II     |                  szobámban csak egyszer kell a tüzet megraknod, délben;
 1088 II     |                      délben; én nem szeretem a meleget. Hanem a címeres
 1089 II     |                    szeretem a meleget. Hanem a címeres teremben már korán
 1090 II     |                     tüzet kell szítanod mind a két kandallóban, s azt időnkint
 1091 II     |                   mindig akad vendég úr, aki a dőzsölő asztalnál ül, s
 1092 II     |                      s azoknak eddig az volt a szokásuk, hogy kockát vetettek
 1093 II     |                     tegyen ismét fahasábokat a tűzre; mert a pórt nem tűrik
 1094 II     |                    fahasábokat a tűzre; mert a pórt nem tűrik a teremben,
 1095 II     |                 tűzre; mert a pórt nem tűrik a teremben, itt pedig nemesember,
 1096 II     |                     tegyen, nem akad. Azután a hercegnő, az anyám szobájában
 1097 II     |                    szobájában kell befűtened a kandallót; de mielőtt belépsz,
 1098 II     |                       dicsértessék”-et, csak a kandallóhoz menned, felszítanod
 1099 II     |              kandallóhoz menned, felszítanod a tüzet, s aztán csendesen
 1100 II     |              eltávoznod.~– Azért vannak ezek a sarok nélküli saruk.~– Gyere
 1101 II     |                      elvezette az új szolgát a nagy címerteremig.~Hosszú,
 1102 II     |      ötvösművészetnek. Két páncélos vasember a két ajtó mellett. A terem
 1103 II     |                 vasember a két ajtó mellett. A terem két végében roppant
 1104 II     |               amikben egész máglyatűz égett. A terem közepét elfoglaló
 1105 II     |                  talán „még”. Lehet ám, hogy a tegnapi vacsorátul feledkeztek
 1106 II     |                       Mikor Zápolya belépett a terembe, hangos üdvözlettel
 1107 II     |                    az igazi magyar üdvözlet.~A válasz pedig az rá, hogy „
 1108 II     |                   ami van!”~Hát ezúttal mind a két kívánság beütött.~–
 1109 II     |                         mondá Zápolya. – Itt a rég keresett magister kaminarius.
 1110 II     |              örömriadal támadt erre. Az urak a billikom fenekével ütötték
 1111 II     |                     mégis elszégyellte magát a jövevény előtt, s magyarázatát
 1112 II     |             magunknak sors szerint fát rakni a kandallóba.~De Györgynek
 1113 II     |                       írásból nem tudott, de a szemekbül tudott olvasni,
 1114 II     |                     hogy nem az az oka ennek a diadalmas hálálkodásnak,
 1115 II     |                     és méltó trónkövetelőjét a roskadozó magyar királyi
 1116 II     |            hozzálátott gépies egykedvűséggel a hivatalos feladatához; rakta
 1117 II     |           feladatához; rakta az új hasábokat a lankadozó tűzre. Az urak
 1118 II     |                  aminek új elevenséget adott a most hallott nevezetes halálhír.~
 1119 II     |                    egy közöttük, aki csitítá a többit: „Halkabban, urak!
 1120 II     |                Halkabban, urak! Zsindely van a háztetőn.” Ez Györgyre célzott.
 1121 II     |              vexillarius, nobilis, fidelis: (a herceg zászlótartója, nemes,
 1122 II     |                     s hangosabban folytatták a beszélgetést.~– Most átmegyek
 1123 II     |              Györgyhöz fordult, s megszólítá a címén: – Magister kaminarius!
 1124 II     |                  Jöjj velem: majd bevezetlek a hercegnőnél.~Györgynek egészen
 1125 II     |                    egészen melege lett attól a szótul. A hercegnőnél! Hát
 1126 II     |                  melege lett attól a szótul. A hercegnőnél! Hát színről
 1127 II     |                      István büszke özvegyét; a hajdan hírhedett szépséget.
 1128 II     |                    is az?~Csalódott azonban: a bevezetés alatt nem a hercegnő
 1129 II     |               azonban: a bevezetés alatt nem a hercegnő volt értve; hanem
 1130 II     |                  annak az udvari frajja, aki a kopogtatásra kinyitá az
 1131 II     |               kopogtatásra kinyitá az ajtót. A leányasszony hamis szemű,
 1132 II     |                      ereszté az ajtón: fogta a kilincset, úgy állta el
 1133 II     |                      Fölkelt már az anyám?~– A hercegnő még nem kelt föl.
 1134 II     |                    Aztán előretolta Györgyöt a leányasszony elé.~– Hanem
 1135 II     |                leányasszony elé.~– Hanem ezt a legényt csak bocsássa be
 1136 II     |                     legényt csak bocsássa be a szobába. Ez a magister kaminarius.
 1137 II     |                    bocsássa be a szobába. Ez a magister kaminarius. Budáról
 1138 II     |                    kaminarius. Budáról jött.~A kisasszony dévaj kedvvel
 1139 II     |                   dévaj kedvvel csapta össze a kezeit, s pajkos vidámsággal
 1140 II     |                 helyre legény! Hát kend lesz a kandallómester? No, ha elalszik
 1141 II     |              kandallómester? No, ha elalszik a tüze, csak szóljon nekem:
 1142 II     |                    beszéd volt György előtt. A dalmatáknál megköveznék
 1143 II     |                  dalmatáknál megköveznék azt a leányt, aki így beszélne
 1144 II     |                     leányt, aki így beszélne a legényhez.~Azzal a leányasszony
 1145 II     |                  beszélne a legényhez.~Azzal a leányasszony igazságot tett
 1146 II     |                  leányasszony igazságot tett a két kopogtató között: Zápolyát
 1147 II     |                     az egyik kezével kitolta a két ajtó közül, Györgyöt
 1148 II     |              Györgyöt pedig bevonta az ajtón a másikkal. S azzal bezárta
 1149 II     |                előszoba volt, tulajdonképpen a fraj lakása. Itt elébb megállítá
 1150 II     |                 Utyessenovics…~– Jaj, ne azt a hosszút mondja, hanem a
 1151 II     |                      a hosszút mondja, hanem a rövidet.~– György.~– Ah!
 1152 II     |                       Gyöngyöm”-re fog menni a szám.~– Hát hol van az a
 1153 II     |                     a szám.~– Hát hol van az a kandalló? – Ezzel a kérdéssel
 1154 II     |                   van az a kandalló? – Ezzel a kérdéssel gondolta György,
 1155 II     |                 György, hogy véget fog vetni a fecsegésnek.~– Az itt van
 1156 II     |                    fecsegésnek.~– Az itt van a hercegnő szobájában; odamegyünk.~–
 1157 II     |                mindenkor szabad belépni ebbe a szobába, amikor csak a kandallót
 1158 II     |                  ebbe a szobába, amikor csak a kandallót meg akarja rakni.~–
 1159 II     |             kandallót meg akarja rakni.~– És a grófnak nem szabad az anyja
 1160 II     |                     bizodalmasan; tartsa ide a fülét. A hercegasszonynak
 1161 II     |            bizodalmasan; tartsa ide a fülét. A hercegasszonynak az arca
 1162 II     |                     Így nem mutathatja magát a grófnak.~Györgynek a körme
 1163 II     |                   magát a grófnak.~Györgynek a körme hegyéig lövellt az
 1164 II     |              ijedtség: azt hitte, hogy ennek a titoknak a meghallása által
 1165 II     |                 hitte, hogy ennek a titoknak a meghallása által maga is
 1166 II     |            összeesküvésnek. – Megtudni, hogy a hercegnő nyers rostélyos
 1167 II     |                rostélyos szeleteket borongat a szép arcára! – Hisz aki
 1168 II     |                      ezt kibeszéli, az méltó a fejvételre!~– No, hát csak
 1169 II     |                 jöjjön kend utánam szaporán.~A fraj felnyitá az ajtót György
 1170 II     |              Rettegett! Ha meg találja látni a hercegnőt, azzal a különös
 1171 II     |                     látni a hercegnőt, azzal a különös ábrázattal!~Megkönnyebbült
 1172 II     |             ábrázattal!~Megkönnyebbült aztán a lelke, mikor az ajtón belül
 1173 II     |                került. Nem láthatott ő abbul a szobábul semmit. Az ajtótul
 1174 II     |                      Az ajtótul kezdve egész a kandallóig egy pompásan
 1175 II     |             kifestett spanyolfal volt húzva. A kandallófűtőnek ezen belül
 1176 II     |              kandallófűtőnek ezen belül volt a járása. A tűz már égett
 1177 II     |                    ezen belül volt a járása. A tűz már égett a kandallóban.~
 1178 II     |                      járása. A tűz már égett a kandallóban.~A fraj magyarázta
 1179 II     |                     már égett a kandallóban.~A fraj magyarázta neki a dolgot.~–
 1180 II     |                       A fraj magyarázta neki a dolgot.~– Ez eddig a frajok
 1181 II     |                    neki a dolgot.~– Ez eddig a frajok bajlódása volt, ugyan
 1182 II     |                    mind összecserepesítettük a tűzrakással a fáin kezünket.
 1183 II     |           összecserepesítettük a tűzrakással a fáin kezünket. Hát a kend
 1184 II     |             tűzrakással a fáin kezünket. Hát a kend keze micsoda dologhoz
 1185 II     |                     is meggyulladok, mint az a gyertyánfa! Olyan ember,
 1186 II     |                 szurkál! Ez az én bálványom.~A hálószobából sípolás hangzott.
 1187 II     |            hálószobából sípolás hangzott. Ez a frajnak szólt.~– Megyek
 1188 II     |                 frajnak szólt.~– Megyek már. A „sárkány” sípol. Aztán tudja
 1189 II     |                       az első csöngetés szól a cselédségnek, arra ne menjen
 1190 II     |                       arra ne menjen kend le a refektóriumba; mikor másodikat
 1191 II     |                    ide az én szobámba. Ekkor a hercegasszony meg a kisasszony
 1192 II     |                    Ekkor a hercegasszony meg a kisasszony ebédel, a maradék
 1193 II     |                     meg a kisasszony ebédel, a maradék mihozzánk kerül
 1194 II     |                    él jobban.~Ismét sípoltak a hálószobában.~– Megyek,
 1195 II     |           hálószobában.~– Megyek, no! – Hisz a gróffal kellett a dolgot
 1196 II     |                       Hisz a gróffal kellett a dolgot végeznem. No!~György
 1197 II     |                sokszor meg kellett becsülnie a komiszkenyeret, ami a tarisznya
 1198 II     |              becsülnie a komiszkenyeret, ami a tarisznya fenekén ott maradt
 1199 II     |                    No, hát ez is katonasors.~A harmadik csengetésre György
 1200 II     |            szobájában. Az csak egyedül volt: a többi frajokat el tudta
 1201 II     |                dirigálni. Györgyöt nem éppen a hercegi konyhamaradék csalogatta
 1202 II     |                inkább az ösztön. Az urak ott a teremben egész fesztelenül
 1203 II     |                      előzményeiket nem tudta a maga fejétől kitalálni.
 1204 II     |                      maga fejétől kitalálni. A királyleány-kérés volt a
 1205 II     |                     A királyleány-kérés volt a beszéd tárgya. György az
 1206 II     |                      már nekik, hogy mi lett a leánykérés kimenetele; de
 1207 II     |                leánykérés kimenetele; de hát a kandallófűtőnek nincs szava
 1208 II     |                      Isten elveszti az ember a lelkét ezzel a mi hercegasszonyunkkal.
 1209 II     |                      az ember a lelkét ezzel a mi hercegasszonyunkkal.
 1210 II     |                 tették. Ha annyi arany volna a tarsolyomban, ahány pofont
 1211 II     |                      volnék! Csak úgy repült a fejükhöz doboz, köcsög,
 1212 II     |                  fejükhöz doboz, köcsög, ami a kezébe akadt. Nekem meg
 1213 II     |                   folyvást ott kellett ülnöm a rundellában, s amint egy
 1214 II     |                        Mikor aztán más úrnak a nevét mondtam, akkor az
 1215 II     |                 nevét mondtam, akkor az lett a nevem, hogy „ostoba szajkó!”,
 1216 II     |                 Akkor aztán kijárt egy pofon a fésülő frajnak, hogy megrántotta
 1217 II     |                    frajnak, hogy megrántotta a haját. Tudja kend, hogy
 1218 II     |                       Tudja kend, hogy ki az a Tomiczky?~– Most jövök Törökországbul.~–
 1219 II     |                  megmondom, hogy kicsoda. Ez a mi urunknak a követje, aki
 1220 II     |                    kicsoda. Ez a mi urunknak a követje, aki kérő násznagy
 1221 II     |                 képében ment fel Buda várába a király leányát megkérni.~–
 1222 II     |                  leányát megkérni.~– Hát van a királynak már olyan nagy
 1223 II     |                    Óh, kend nagy buksi! Hisz a királyleányt nem azért veszik
 1224 II     |                  legyen belőle. Azt majd itt a várban apácák nevelik. Az
 1225 II     |                      csak arra való, hogy ha a vén király meghal, az urunkra
 1226 II     |                  meghal, az urunkra maradjon a koronája.~– Most már értem.~–
 1227 II     |                    van. Az úrfi király lesz, a kisasszony meg királyné.
 1228 II     |                   ide most olyan csapatostul a vidéki urak, hogy amint
 1229 II     |                      vidéki urak, hogy amint a várva várt nagy örömhírrel
 1230 II     |                    nagy örömhírrel visszatér a Tomiczky, mind fölkerekednek,
 1231 II     |                     indulnak meg Buda várába a királyleányt elhozni. Az
 1232 II     |             királyleányt elhozni. Az lesz ám a dáridó! Akkor mi is lakodalmat
 1233 II     |                     biz az. Majd ha az urunk a királyleányt hazahozza.~–
 1234 II     |              megbánja.~Nagyon könnyű volt ez a felcsapás Györgynek: ő már
 1235 II     |                   mert nagyon megszaporodott a dolga. Folyvást jött az
 1236 II     |                     jött az úri vendégsereg, a várkastély minden kandallójában
 1237 II     |              érkezett: az udvaron hemzsegett a sok cifra ruhás jövevény,
 1238 II     |                     alkalommal el nem marad: a sok kápsáló barát.~György
 1239 II     |                     Dolga után látott.~Mikor a hercegnő szobája ajtaján
 1240 II     |                  ajtaján bekopogtatott, hogy a kandallóban tüzet rakjon,
 1241 II     |                 lelkem katonám, ma ugyancsak a körmünk közül fogunk falatozni,
 1242 II     |                 közül fogunk falatozni, mint a héja, amit a konyhábul felkaphatunk;
 1243 II     |                 falatozni, mint a héja, amit a konyhábul felkaphatunk;
 1244 II     |              konyhábul felkaphatunk; mert ma a hercegasszony, a kisasszonnyal
 1245 II     |                     mert ma a hercegasszony, a kisasszonnyal meg az apácával
 1246 II     |                  kukta, egész éjjel spékelte a vadat, törte a mandulát,
 1247 II     |                      spékelte a vadat, törte a mandulát, szegfűszeget.
 1248 II     |                     lekerül, mind elkapkodja a sok pákosz léhűtő útközben.~–
 1249 II     |                     minek az örömére lesz az a nagy dínomdánom?~– Mondtam
 1250 II     |                   lóháton. Itt volna már, de a sárosi kaptatónál belerekedt
 1251 II     |                kaptatónál belerekedt az útba a hintója, a lovai nem bírják
 1252 II     |                belerekedt az útba a hintója, a lovai nem bírják felvontatni
 1253 II     |                 lovai nem bírják felvontatni a tetőre; innen kellett bivalyokat
 1254 II     |                   megérkezik; de nem közölte a tudományát a leányasszonnyal.
 1255 II     |                     nem közölte a tudományát a leányasszonnyal. Midőn újból
 1256 II     |                       Midőn újból visszatért a hercegnő termébe, a kandallóhoz,
 1257 II     |               visszatért a hercegnő termébe, a kandallóhoz, Biri leányasszony
 1258 II     |                  fognak megebédelhetni, mert a hercegnő megváltoztatta
 1259 II     |                      hercegnő megváltoztatta a szándékát. Borbála kisasszonyt
 1260 II     |               Borbála kisasszonyt nem fogják a nagy asztalhoz ültetni,
 1261 II     |                asztalhoz ültetni, az odabenn a szobájában egyedül étkezik;
 1262 II     |                  szobájában egyedül étkezik; a hercegnő csak az apáca kíséretében
 1263 II     |                   apáca kíséretében száll le a férfivendégek közé, akik
 1264 II     |                   előre, ami következni fog; a leforrázott reményeket,
 1265 II     |                      leforrázott reményeket, a hasraesett dölyföt, a szájba
 1266 II     |            reményeket, a hasraesett dölyföt, a szájba szakadt nevetést,
 1267 II     |                hozzájuthatott volna, de ezen a napon a szepesi gróf úgy
 1268 II     |        hozzájuthatott volna, de ezen a napon a szepesi gróf úgy körül volt
 1269 II     |               kidobták azért, mert nem tudta a nyelvét kapicányon tartani.
 1270 II     |                   Szegény embernek ne járjon a szája, ha nem kérdik.~A
 1271 II     |                      a szája, ha nem kérdik.~A várban eleven élet volt
 1272 II     |                   vendég felvette az ebédhez a legpompásabb díszruháját;
 1273 II     |                      bíbor mentében jött fel a terembe, midőn anyját, Hedvig
 1274 II     |                    bevezeté.~Hedvig hercegnő a negyvenes években járt;
 1275 II     |               aranycsipkékkel. Megjelenésére a cseh trombitások a terem
 1276 II     |             Megjelenésére a cseh trombitások a terem karzatán üdvriadót
 1277 II     |                    üdvriadót harsogtattak, s a vendégek sorba kezet csókoltak
 1278 II     |                 megnevezett.~György ott állt a kandalló előtt, és hallotta
 1279 II     |                  kandalló előtt, és hallotta a főurak neveit.~– Hát Tomiczky
 1280 II     |                  érkezett még meg? – kérdezé a hercegnő.~A fia felelt rá.~–
 1281 II     |                   meg? – kérdezé a hercegnő.~A fia felelt rá.~– A kengyelfutója
 1282 II     |                 hercegnő.~A fia felelt rá.~– A kengyelfutója már megérkezett.
 1283 II     |                 megérkezett. Ő maga leszállt a tiszttartói kastélyban.
 1284 II     |                gúnyát kell váltania, mielőtt a társaság elé jöhetne. Az
 1285 II     |                      Az eltart egypár óráig.~A hercegnő bosszúsan veté
 1286 II     |                    Jobbrul maga mellé ülteté a Clarissa apácát, akinek
 1287 II     |                 elmondhatná. S csakugyan már a harmadik étekfogásnál járt
 1288 II     |                    kardcsörtetve megérkezett a várva várt násznagy.~Általános „
 1289 II     |                 hozta Isten!” kiáltás fogadá a belépőt, ki egyenesen az
 1290 II     |                    asztalfőhöz sietett, ahol a hercegnő ült.~Zápolya megelőzően
 1291 II     |                szalma? Mi történt, Tomiczky?~A lengyel összeüté a sarkantyúit
 1292 II     |                 Tomiczky?~A lengyel összeüté a sarkantyúit a hercegnő előtt,
 1293 II     |               lengyel összeüté a sarkantyúit a hercegnő előtt, kezet csókolt
 1294 II     |                 kezet csókolt neki, meghajtá a fél térdét, a kezét a homlokához
 1295 II     |                       meghajtá a fél térdét, a kezét a homlokához értette,
 1296 II     |               meghajtá a fél térdét, a kezét a homlokához értette, s latinul
 1297 II     |                   Benedicat Deus!”~– Halljuk a szép szót, Tomiczky! – kiabáltak
 1298 II     |                  szót, Tomiczky! – kiabáltak a vendég urak. – Mi hír Budán?~–
 1299 II     |                       Mi hír Budán?~– Hát az a hír, hogy engem megvertek
 1300 II     |                megvertek és kidobtak – mondá a visszatért násznagy. – A
 1301 II     |                     a visszatért násznagy. – A grófnak hozom a kosarat.~
 1302 II     |                  násznagy. – A grófnak hozom a kosarat.~Erre a szóra a
 1303 II     |                grófnak hozom a kosarat.~Erre a szóra a hercegnő nagyot
 1304 II     |                      a kosarat.~Erre a szóra a hercegnő nagyot sikoltott,
 1305 II     |              sikoltott, és görcsöket kapott, a feje hátrahanyatlott a zselyeszék
 1306 II     |                       a feje hátrahanyatlott a zselyeszék támlányára, a
 1307 II     |                     a zselyeszék támlányára, a kezét a szívére szorítá,
 1308 II     |               zselyeszék támlányára, a kezét a szívére szorítá, s hangos
 1309 II     |                    sem tudta, mitévő legyen. A régi magyar asszonyok nem
 1310 II     |              ismerték az idegbajok rohamait.~A kísérőnő szintén nem segíthetett
 1311 II     |                      szintén nem segíthetett a hercegnőn, mert az is görcsöket
 1312 II     |                     György! – kiálta Zápolya a magister kaminariusra. –
 1313 II     |                      kaminariusra. – Szaladj a hercegnő frajjához: hozza
 1314 II     |                  frajjához: hozza segítségül a szolgálókat.~György futott
 1315 II     |                   meg keserűséget is okozott a gonosz hírrel. A leányasszony
 1316 II     |                     okozott a gonosz hírrel. A leányasszony szokva volt
 1317 II     |                 György vissza sem ment addig a címeres terembe, amíg a
 1318 II     |                      a címeres terembe, amíg a szolgálók a hercegnőt és
 1319 II     |                    terembe, amíg a szolgálók a hercegnőt és az apácát ki
 1320 II     |                  vitték onnan, borzadt ettül a látástul, s azoktól a síró
 1321 II     |                  ettül a látástul, s azoktól a síró hangoktul. Csak idő
 1322 II     |                    hogy kötelességét végezze a kandallóknál.~Akkor már
 1323 II     |                asztalnál ültek, s folytatták a poharazást. Az összevissza
 1324 II     |            társaságnak, hogy mi történt vele a király tróntermében.~– De
 1325 II     |                      Tomiczky nagyokat nyelt a tányérjába szedett ételből,
 1326 II     |                    elém tolakodott, közém és a királyné közé, belekaptam
 1327 II     |                    királyné közé, belekaptam a szakállába, s ki is tépem,
 1328 II     |                   üthetett, mert most is ott a homlokodon a véres foltja.~–
 1329 II     |                     most is ott a homlokodon a véres foltja.~– Kettéhasítottam
 1330 II     |               odaugrottak hozzám, s lefogták a kezeimet, aztán kituszkoltak
 1331 II     |                 kezeimet, aztán kituszkoltak a teremből.~– Hát azok kik
 1332 II     |                 praelatusok?~– Mit tudom én? A ti püspökeitek éppen olyan
 1333 II     |                  olyan mentében járnak, mint a főurak; pilist nem borotválnak
 1334 II     |                       pilist nem borotválnak a fejűkön, hosszú hajat viselnek,
 1335 II     |                  Keresztes aranyláncot pedig a főispánok is hordanak.~Zápolya
 1336 II     |                     násznagy követemet!~Erre a szóra György odalépett Zápolyához,
 1337 II     |                    tudom, hogy ki ütötte meg a lengyel urat. Az volt Georgius
 1338 II     |                     rábámultak: „Nézd, nézd, a kandallófűtő beleszólal
 1339 II     |                      kandallófűtő beleszólal a főurak társalgásába!” És
 1340 II     |                  Tomiczky az asztalra csapta a kést, villát.~– Szent Prokópra!
 1341 II     |                 villát.~– Szent Prokópra! Ez a fickó csakugyan ott lábatlankodott
 1342 II     |                 Tomiczkynak. – Bizonyítja az a sebhely a homlokodon. A
 1343 II     |                      Bizonyítja az a sebhely a homlokodon. A püspöki gyűrűnek
 1344 II     |                      a sebhely a homlokodon. A püspöki gyűrűnek a pecséthelye –
 1345 II     |               homlokodon. A püspöki gyűrűnek a pecséthelye – tökéletesen.
 1346 II     |                   pecséthelye – tökéletesen. A Locus Sigilli!~Aztán Györgyhöz
 1347 II     |                   fordult.~– Honnan tudod te a püspöknek a nevét és címét?~–
 1348 II     |                  Honnan tudod te a püspöknek a nevét és címét?~– Ott vártam
 1349 II     |          megérkezének; az ajtónálló elkiáltá a neveiket, mikor beléptek.~–
 1350 II     |                    ütést visszaadja.~– Annak a neve Emericus Perényi, regni
 1351 II     |                   két-három úri vendég. – Ez a fickó részeg! Hisz a nádor
 1352 II     |                      Ez a fickó részeg! Hisz a nádor Geréb Péter.~– Ennek
 1353 II     |                    mentünk el. Majd fizetjük a markális büntetést a meg
 1354 II     |                fizetjük a markális büntetést a meg nem jelenésért. Utyessenovicsnak
 1355 II     |                    az Utyessenovics? Hát van a szolgáknak vezetéknevük?
 1356 II     |                  kérdezősködött.~– Hát annak a neve nem jut eszedbe, aki
 1357 II     |                    neve nem jut eszedbe, aki a királyné mellett állt, s
 1358 II     |               királyné mellett állt, s annak a fülébe suttogott, amíg Tomiczky
 1359 II     |            Strigoniensis.~És azután elmondta a neveiket azoknak az uraknak
 1360 II     |                      az uraknak sorban, akik a dulakodás közben Tomiczkyt
 1361 II     |                      Tomiczkyt megragadták s a teremből kitaszigálták,
 1362 II     |                      teremből kitaszigálták, a latin címeikkel.~– Hát tudsz
 1363 II     |                  elmondta azoknak az uraknak a neveit is, akik a lengyel
 1364 II     |                    uraknak a neveit is, akik a lengyel urat titkos suttogásokkal
 1365 II     |                 embernek egy kalendárium van a fejében – szörnyűködék Tomiczky. –
 1366 II     |                    most sem tudom egynek sem a nevét. S ez egy hallásra
 1367 II     |                        Ördöngös! – kiabáltak a vendég urak.~– De a legnevezetesebb
 1368 II     |                kiabáltak a vendég urak.~– De a legnevezetesebb az – monda
 1369 II     |                      prépost.~Általános volt a felháborodás a főpapság
 1370 II     |                Általános volt a felháborodás a főpapság ellen a vendég
 1371 II     |                felháborodás a főpapság ellen a vendég urak részéről. Felugráltak
 1372 II     |             Zápolyához, haragjuk kifejezését a fülébe ordítani; aki távolabb
 1373 II     |                  hogy haddal kell megrohanni a püspökök rezidenciáit, s
 1374 II     |              rezidenciáit, s kiforgatni őket a várkastélyaikból; a másik
 1375 II     |                     őket a várkastélyaikból; a másik az úton hazatérett
 1376 II     |                    ejteni. „Le kell foglalni a dézsmájukat!” volt a leghangosabb
 1377 II     |                foglalni a dézsmájukat!” volt a leghangosabb indítvány. „
 1378 II     |                  mind lutheránussá!” harsogá a fiatalabb nemzedék. „Árulás
 1379 II     |                  dalia: „eladják az országot a németnek!” Akadt egy bátor
 1380 II     |                   bátor vitéz, aki felugrott a székre, onnan kiabálta,
 1381 II     |                       hogy össze kell szedni a bandériumokat, s egész sereggel
 1382 II     |                  lesz, s odaadja esze nélkül a leányát. Egy ősz hazafi
 1383 II     |                      hazafi csitította volna a tüzeskedőket; de az ő indítványa
 1384 II     |               országgyűlést s törvényt hozni a király és királyné által
 1385 II     |                   volt elég az urak lármája: a tornácokból uraik hangját
 1386 II     |          fegyverhordozók, azok is segítettek a lármát szaporítani.~Csak
 1387 II     |                éhezve: lakozott. Az embernek a szája kétféle célra van
 1388 II     |                    van rendeltetve: az egyik a beszéd, a másik az evés,
 1389 II     |              rendeltetve: az egyik a beszéd, a másik az evés, s azt mondja
 1390 II     |                      el az embernek fia, ami a száján bemegy, hanem ami
 1391 II     |                     száján bemegy, hanem ami a száján kijön”. Tomiczky
 1392 II     |                   tartotta magát az elsőhöz. A nagy lárma alatt sorba húzogatta
 1393 II     |                     sorba húzogatta maga elé a tálakat, s alaposan elbánt
 1394 II     |                 velük; hasonlóan cselekedett a kancsókkal is.~György ott
 1395 II     |                    György ott állt az urának a háta mögött. Valami olyan
 1396 II     |                     mint az ördögidézőé. Ezt a felháborodást az ő szavai
 1397 II     |                    Hogy olyan jól emlékezett a püspökök neveire és címeikre.
 1398 II     |                   amit ő beledobott.~Azonban a legnagyobb lárma is el szokott
 1399 II     |                    el szokott múlni magától: a harag megemészti magamagát.
 1400 II     |                     nagy nyugodtan törögette a diótörővel a mandulát, annak
 1401 II     |             nyugodtan törögette a diótörővel a mandulát, annak a jeléül,
 1402 II     |                 diótörővel a mandulát, annak a jeléül, hogy már eleget
 1403 II     |                         No hát, Tomiczky! Mi a te tanácsod? – szólítá fel
 1404 II     |                        Hát legelőször is ezt a sok csürhenépet küldjétek
 1405 II     |                     csürhenépet küldjétek ki a teremből. Ez nem országgyűlés.
 1406 II     |                   fülnek nem kell meghallani a tanácskozásunkat.~Zápolya
 1407 II     |           tanácskozásunkat.~Zápolya intésére a janitorok kituszkolták a
 1408 II     |                     a janitorok kituszkolták a nem oda való szájtátókat
 1409 II     |                      Igaz: fát kellett rakni a kandallókba.~– Hát legelső
 1410 II     |                  magunknak egy elölülőt, aki a tanácskozás rendjét vezesse –
 1411 II     |                      rendjét vezesse – mondá a lengyel.~– Zápolya! Zápolya! –
 1412 II     |                Tomiczky is egy szóra fölkelt a helyéből, s elfoglalta a
 1413 II     |                     a helyéből, s elfoglalta a karszéket, amelyet Hedvig
 1414 II     |                      sorba veszem mindazokat a tanácsokat, amelyeket elmondtatok,
 1415 II     |                    majd azután hozzácsatolom a magam okoskodását.~Ez nagyon
 1416 II     |               metódus. Az elölülő fogalmazza a szónokok véleményeit.~Tomiczky
 1417 II     |                       de ahhoz szokva vannak a görbe felföldön.~– Legelébb
 1418 II     |                     Legelébb is kegyelmednek a tanácsát veszem elő, Homonnai
 1419 II     |                      meg vele név szerint is a nevezetessé leendő főurakat.)~–
 1420 II     |             javasolja, hogy le kell foglalni a püspökök dézsmáit. Jól van. –
 1421 II     |                  javaslatukat nem vizsgálom, a püspököknek haddal megrohanását.
 1422 II     |                      egyet aludtak rá. Tehát a püspökök javadalmait lefoglalni
 1423 II     |              lefoglalni jó lesz. De nem arra a célra, hogy azt az urak
 1424 II     |                    felosszák; hanem hogy azt a gregárius papság meg a szerzetesrendek
 1425 II     |                   azt a gregárius papság meg a szerzetesrendek megjuhászítására
 1426 II     |               megjuhászítására fordítsák. Ha a falusi papokat meg a barátokat
 1427 II     |                      Ha a falusi papokat meg a barátokat a püspökök ellen
 1428 II     |                      papokat meg a barátokat a püspökök ellen hadba tudjuk
 1429 II     |                  hadba tudjuk vinni, az lesz a legjobb stratagéma.~Általános
 1430 II     |               folytató barátokat pedig, akik a világi vagyonra nem tekintenek,
 1431 II     |                     vagyonra nem tekintenek, a püspökök világi fényűzésének
 1432 II     |                   kell ezek ellen fordítani. A mezítlábas barát a legfélelmesebb
 1433 II     |                fordítani. A mezítlábas barát a legfélelmesebb ellenfele
 1434 II     |                     legfélelmesebb ellenfele a bíboros főpapnak.~(Ez a
 1435 II     |                      a bíboros főpapnak.~(Ez a mondás nagyon megragadt
 1436 II     |                 lelkében.)~Tomiczky folytatá a rekapitulációt.~– Amit Tornallyay
 1437 II     |                      majd magátul is kiguvad a hüvelyéből; de tartok tőle,
 1438 II     |                    tartok tőle, hogy egyszer a markolatja a kezünkbe szakad,
 1439 II     |                    hogy egyszer a markolatja a kezünkbe szakad, s a pengéje
 1440 II     |              markolatja a kezünkbe szakad, s a pengéje ellenűnk fordul.~–
 1441 II     |                    szólt közbe Zápolya. – Én a vallásra nem alkuszom.~–
 1442 II     |                   hogy szedjék össze az urak a bandériumaikat, s aztán
 1443 II     |                  Zápolya János grófnak ennél a szónál nagyot szikráztak
 1444 II     |                     szónál nagyot szikráztak a szemei. A fegyvert hagyjuk
 1445 II     |                  nagyot szikráztak a szemei. A fegyvert hagyjuk a végső
 1446 II     |                   szemei. A fegyvert hagyjuk a végső esetre. Ulászló királyt
 1447 II     |           változtatnók ellenkezőre. Nem kell a királyt megalázni. Nem az
 1448 II     |                 embert kell tekinteni, hanem a koronát. Akármilyen alak
 1449 II     |                    tisztelettel hódolnék meg a trón előtt, még akkor is,
 1450 II     |                   előtt, még akkor is, ha ez a „fajankó” ülne benne.~Ezzel
 1451 II     |                   fajankó” ülne benne.~Ezzel a szóval a Zápolya háta mögött
 1452 II     |                   ülne benne.~Ezzel a szóval a Zápolya háta mögött álló
 1453 II     |                    furcsaságon.~György látta a hahotázó arcokat, s valamennyinek
 1454 II     |                  arcokat, s valamennyinek az a képe égette bele magát a
 1455 II     |                     a képe égette bele magát a lelkébe.~Valami démoni akaraterő
 1456 II     |                      Valami démoni akaraterő a jövendők fényét gyújtá fel
 1457 II     |                   Kun Gothárd, Deák Simon és a két Ártándy és a többiek
 1458 II     |                    Simon és a két Ártándy és a többiek mind, lehajtott
 1459 II     |                 szavaimat várva és rettegve!~A hahota elpihent; a cselédre
 1460 II     |                 rettegve!~A hahota elpihent; a cselédre nem ügyeltek tovább.
 1461 II     |               országgyűlés egybehívása volna a legjobb tanács. De ez csak
 1462 II     |                   legjobb tanács. De ez csak a király akaratával történhetik
 1463 II     |                   megtudnunk, hogy kinek van a gyönge lelkű királyra föltétlen
 1464 II     |                     De hát lehet ilyen ember a világon? – szólt közbe Zápolya.~–
 1465 II     |                     ki? Azt nem tudom. Mikor a trónterembül kituszkoltak,
 1466 II     |                trónterembül kituszkoltak, én a várpalota lépcsőtornácán
 1467 II     |                     megálltam, bevárva, amíg a csatlósaim előállítják a
 1468 II     |                     a csatlósaim előállítják a hintómat. A lépcsőtornác
 1469 II     |                      előállítják a hintómat. A lépcsőtornác fölött van
 1470 II     |           összenyomogatott papírgyöngy esett a lábamhoz. Felnéztem a donjonra;
 1471 II     |                  esett a lábamhoz. Felnéztem a donjonra; annak az ablakai
 1472 II     |                   zárva redőnnyel. Valakinek a redőnyök között kellett
 1473 II     |                     utánam leskelődni, s azt a cédulát ledobni. Azt eldugtam
 1474 II     |                cédulát ledobni. Azt eldugtam a kalpagomba, s csak a hintómba
 1475 II     |                eldugtam a kalpagomba, s csak a hintómba ülve bontottam
 1476 II     |                  közölve benne. Íme, itt van a cédula nálam. „Ulászló király
 1477 II     |                    nálam. „Ulászló király és a királyné eljegyezték Anna
 1478 II     |                   Ferdinánd hercegnek.”~Erre a szóra a harag és elszörnyedés
 1479 II     |                     hercegnek.”~Erre a szóra a harag és elszörnyedés zivatara
 1480 II     |                     tört ki újból.~– Itt van a pozsonyi titkos szerződés
 1481 II     |                       Azt már besavanyította a rákosi országgyűlés, ahol
 1482 II     |                     meg rá Kun Gothárd.~– De a római király azt izente
 1483 II     |                 római király azt izente erre a magyaroknak, hogy az ő ereiben
 1484 II     |                  magyar vér buzog. Leányágon a Habsburg Árpád-ivadék –
 1485 II     |                     meg, bizony elkapta vele a magyar koronát is.~– Ezért
 1486 II     |               országgyűlést újból összehívni a Rákoson – szólt Tomiczky –,
 1487 II     |                         hogy az kényszerítse a királyt leányának Zápolyával
 1488 II     |                 leendő eljegyzésére. Az, aki a királynak azt a titkát bírja,
 1489 II     |                      Az, aki a királynak azt a titkát bírja, okvetlenül
 1490 II     |                      Ulászlónak; és hogy azt a titkot közölte velem, az
 1491 II     |                  híve. – De hát ki lehet az?~A cédulát kézrül kézre adták;
 1492 II     |                     No, de hiszen itt van ez a hórihorgas! – szólt Tomiczky. –
 1493 II     |               kaminarius. Hát most nyisd fel a szádat. Ott voltál; szemfüleskedtél.
 1494 II     |              elbúcsúztattak, odasettenkedett a donjonba? Neked azt látnod
 1495 II     |                   fűteni.~S azzal megfordult a sarkán, s ment hasábokat
 1496 II     |                       s ment hasábokat rakni a tűzre.~Zápolyának tetszett
 1497 II     |                       Zápolyának tetszett ez a letromfolás.~– Nemes legény
 1498 II     |               letromfolás.~– Nemes legény ám a fiú, akit nem lehet per
 1499 II     |                  lehet per tu szólongatni.~– A „fajankót” nem vette be
 1500 II     |                       fajankót” nem vette be a nyaka – toldá a magyarázatot