bold = Main text
     Fezejet                                           grey = Comment text

4501 LII    |               ostromnál.~Ezalatt azonban az emberséges Juszuf basa megszánta
4502 LII    |                 érték őket. Elöl szaladt az óriás a nagy standartéval.~
4503 LII    |                  standartéval.~Nagy lett az elszörnyedése e rémeset
4504 LII    |                bele sem ártották magukat az ostromba! – Ártatlan nézők
4505 LII    |                 hadjárat be van fejezve.~Az ostromnál a magyarok és
4506 LII    |           Mégpedig szép rendben. Fődolog az ágyúkat megmenteni!~Éjjel
4507 LII    |               hiányzott belőle!), utánuk az ágyúk. Azok után jött a
4508 LII    |                 mint Roggendorf! Ugyanaz az okos taktika.)~Igaz, hogy
4509 LII    |                 hadjárat be van fejezve; az rögtön elpárolog. Amint
4510 LII    |           sorokban állítá a törökök elé, az egész hatalmas ármádia nyomorultul
4511 LII    |                te derék olasz, mit ontod az olasz vért? Téged nem bántunk
4512 LII    |                  hadsereg bálványa volt!~Az volt a bűne, hogy nagy volt
4513 LII    |              maga Thurzó Elek is letette az ország pecsétjét, s haraggal
4514 LII    |                 meg a bécsi udvartól.~És az egész világ azt beszélte,
4515 LII    |                hosszú lajstromon, melyre az útját álló híres emberek
4516 LII(2) |               Nagyböjt napon húst ettek, az lett a veszedelmük. ~J.
4517 LIII   |             országrészt jött behódítani.~Az erős Siklós vára, melyben
4518 LIII   |                    Pécs városa alá érve, az „öt egyház” városának küldöttsége
4519 LIII   |                hanem Kászon basa!” Ezért az illendőségtudásért marék
4520 LIII   |                aki hat hétig állt ellent az ostromnak: ami alatt háromezer
4521 LIII   |                 maga személyesen intézte az ostromot, bár az első tekintetre
4522 LIII   |                 intézte az ostromot, bár az első tekintetre fel tudta
4523 LIII   |            tekintetre fel tudta becsülni az akadályokat.~„Ha hegytetőn
4524 LIII   |                 merész próbát tett. Azon az egy úton, mely járható,
4525 LIII   |             tatárokbul volt összeállítva az ostromló had; azokat hátulról
4526 LIII   |          Borsodbul, akik nem fáradtak ki az öldöklésben, s ahogy ember
4527 LIII   |                  hátán ember nyomult fel az ostromlábtókon a falakra,
4528 LIII   |                 városba betörtek, azokat az utcákon vagdalták össze;
4529 LIII   |      csodavitézségen, s rögtön abbahagyá az ostromot, s oly gyorsan
4530 LIII   |            vonult el Fehérvár alól, hogy az futásnak is beillett. A
4531 LIII   |               visszatérni; el volt vágva az útja: a Vértesbe menekült.~
4532 LIII   |             csapatait. De a vitéz hajdúk az alacsony falakról is visszaverték
4533 LIII   |                 falakról is visszaverték az ostromlókat. Tíz nap folyton
4534 LIII   |              fenntartani, s hátat adtak. Az álmukból felriadó hajdúk
4535 LIII   |                 ragadva, szembe rohantak az utcákba tóduló törökökkel,
4536 LIII   |                  vallása mellett, akinek az igazán a szívén fekszik.~
4537 LIII   |                övezték fel a derekaikat, az apátúr vértezet helyett
4538 LIII   |                  pápa bullája ékesített: az a János királyt exkommunikáló
4539 LIII   |             exkommunikáló bulla. Ez volt az ő páncélja.~A városi polgárok
4540 LIII   |                   amint azt látták, hogy az ellenség betört a hóstátba,
4541 LIII   |          rohanának. Páter Celesztin volt az első, aki dárdaütésektől
4542 LIII   |                  a hősök pedig harcoltak az utolsó csepp vérük kihullásáig,
4543 LIII   |                volt, hogy drágán adja el az életét. Szolimán szultánnak
4544 LIII   |         huszonnégyezer halottjába került az esztergomi és fehérvári
4545 LIII   |            feladni a várat a szultánnak. Az egyezséglevélben kikötötték,
4546 LIII   |            szaladhatnak utána, s hagyták az ország második és harmadik
4547 LIII   |                 templomba, s elhelyezték az oltár fölé: a Lajos nevű
4548 LIII   |              királyt, s végrehajtá rajta az exkommunikációt még alvó
4549 LIV    |                            LIV. FEJEZET ~Az új ellenségek~Fráter Györgynek
4550 LIV    |             Fráter Györgynek a szívét ez az eset rendíté meg legjobban.
4551 LIV    |              virágzásra hozta a vallást, az igazságszolgáltatást, a
4552 LIV    |          tartotta szem előtt, hogy abban az állapotban és akaratban
4553 LIV    |                  kapitányokat helyezett; az urak közül pártfogolta azokat,
4554 LIV    |          Mindenki irigykedett rá, s ezek az alattomos torzsalkodók meg
4555 LIV    |              felnőtt olasz udvarhölgyek, az élvhajhászó lengyel udvaroncok
4556 LIV    |                 adjon számot, hová tette az ország jövedelmeit egész
4557 LIV    |                 egész kincstárnokságának az ideje alatt.~Fráter György
4558 LIV    |                padlásán Buda ostromában. Az azóta felszaporodott számadásokat
4559 LIV    |                 János királynak, mihelyt az olvasni megtanul. (Már hétesztendős
4560 LIV    |              Györgynek igaza volt. Abban az időben nem volt szabad nyilvánosságra
4561 LIV    |             jövedelmeit, sem a kiadásait az országnak. A közjövedelmek
4562 LIV    |                 Toledóban, Jászvásárban; az új erősségek emelése, a
4563 LIV    |                 ha a király olvasni tud! Az pedig még az öreg Á-t sem
4564 LIV    |                olvasni tud! Az pedig még az öreg Á-t sem ismerte.~Ekkor
4565 LIV    |              Ekkor a királyné összehívta az erdélyi országgyűlést, hogy
4566 LIV    |              erdélyi országgyűlést, hogy az lásson törvényt a barát
4567 LIV    |             Györgynek vesztett ügye volt az országgyűlés előtt. A főurakat
4568 LIV    |               előtt. A főurakat bántotta az, hogy fölöttük egy barát
4569 LIV    |        haragudott rá, hogy nem őrá bízta az ország főkapitányságát,
4570 LIV    |                hogy Fráter György okozta az elfogatását. Majláth Istvánnak
4571 LIV    |               látta. Török János készült az országgyűlésen a királyné
4572 LIV    |         Györgynek ugyan el volt készítve az útja a vérpadhoz, ha ezen
4573 LIV    |                útja a vérpadhoz, ha ezen az országgyűlésen megjelenik.~
4574 LIV    |              jött a saját édes esze.~Nem az országgyűlésre ment el;
4575 LIV    |           egyaránt.~Akkor aztán elővette az ékesenszólását, s világos
4576 LIV    |                  s világos képet rajzolt az ország állapotairól a királyné
4577 LIV    |                de legékesebb beszéd volt az, amidőn előszólítá apródjait,
4578 LIV    |             felséged, hogyan sáfárkodtam az ország vagyonával, felséges
4579 LIV    |                  Hát ez már okos beszéd! Az ilyen cáfolattól rögtön
4580 LIV    |             nyújtá Fráter Györgynek, sőt az arcát is megcsókolta. Végre
4581 LIV    |       világosítva, átlátja, hogy mindent az ország javára cselekedett.~
4582 LIV    |           ígértem: egy délceg vőlegényt, az előkelő Zborniczky Miklós
4583 LIV    |                 könnyei kárt ne tegyenek az arca hajnalszínében.~Ekként
4584 LIV    |               hogy Fráter György vezette az ország ügyeit, jó Petrovich
4585 LIV    |              Fráter Györgyhöz.~– Hol van az a kis ló?~– Az a kis ló
4586 LIV    |                   Hol van az a kis ló?~– Az a kis ló itt van már az
4587 LIV    |                  Az a kis ló itt van már az udvaron felnyergelve. Hanem
4588 LIV    |                felnyergelve. Hanem annak az ám a szokása, hogy az olyan
4589 LIV    |              annak az ám a szokása, hogy az olyan gyereket ledobja a
4590 LIV    |                  aki nem tudja elmondani az Úr imáját: a miatyánkot.~–
4591 LIV    |             Péter bácsi azt mondja, hogy az embernek kipotyog a foga
4592 LIV    |                 embernek kipotyog a foga az imádkozástul. Aztán minek
4593 LIV    |          imádkozástul. Aztán minek nekem az a „miatyánk”? Az én atyám
4594 LIV    |             minek nekem az a „miatyánk”? Az én atyám király volt. A „
4595 LIV    |            móresre! Én királynak nevelem az öcsémet, nem papnak!~Azzal
4596 LIV    |                szép meséket mondani: míg az annyira megszelídült, hogy
4597 LIV    |            tűz-esze volt – a gyermeknek!~Az egybegyűlt rendek várták
4598 LIV    |             gyürkőzéssel Fráter Györgyöt az országgyűlésen.~Nagy lehetett
4599 LIV    |            országgyűlésen.~Nagy lehetett az elbámulásuk, amidőn érkezni
4600 LIV    |            öltözetben, kardosan, szemben az első ülésen Mineróna hercegnőt;
4601 LIV    |              aranybuzogánnyal a kezében.~Az országgyűlés termében Fráter
4602 LIV    |                 a királynét kezén fogva. Az esztrádon három baldakinos
4603 LIV    |                  nem hozható, mert akkor az ellenségeink is megtudják;
4604 LIV    |               meg abban, hogy a királyné az ország és a király jóvoltára
4605 LIV    |              igaz hazafi) állt fel azzal az indítvánnyal, hogy ha a
4606 LIV    |                  nagy mérgesen otthagyta az országgyűlést; kocsijába
4607 LIV    |               vágtatott haza Temesvárra.~Az országgyűlés e pillanat
4608 LIV    |                 ennek a csodaváltozásnak az, hogy ugyanazon országgyűlés,
4609 LIV    |             ugyanazon országgyűlés, mely az eddigi adók miatt a fejét
4610 LIV    |             Magyaroknak. Forintot héával az adóban szednének!”~Hej,
4611 LIV    |                főúrral, amely alkalommal az ország is hozzájárult az
4612 LIV    |                 az ország is hozzájárult az udvarhölgy kelengyéjéhez (
4613 LIV    |   törvényházasságban. Ott szép ajándékot az ország mutata. Szegény köznemes
4614 LIV    |                 kormányzóval. A barátról az irigyei is elismerték, hogy
4615 LIV    |                 legtöbb aranyat fizette, az bizonyára Fráter György
4616 LIV    |                  s letérdelt a vánkosra, az egész udvar gonoszkás mosollyal
4617 LIV    |                 azt meg lehetett hallani az egész teremben.~A csókváltásban
4618 LIV    |               aranyat adott Minerónának. Az egy KOZON arany volt, melynek
4619 LV     |                  a barátot kormányzónak. Az ő követei forgottak minden
4620 LV     |                 Fráter Györgynek keresni az utat a maga nemzete számára.
4621 LV     |                  a maga nemzete számára. Az igazságosan ítélő történetbúvár
4622 LV     |              főurakat, akik megújították az alkudozásokat Erdély és
4623 LV     |                szepesi hercegség helyett az oppelni hercegséget kínálták
4624 LV     |                 Fráter György helyeselte az alkut; de elébb azt követelte,
4625 LV     |         Magyarország védelmére: különben az egész országot elfoglalja
4626 LV     |                gyorsan parancsot küldött az erdélyi városoknak, hogy
4627 LV     |             Izabella akkor akarta átadni az országát Ferdinándnak! Amidőn
4628 LV     |            kijárásuk a magyaroknak, mint az áttérés a Ferdinánd hűségére –
4629 LV     |                legalább megnyeri a békét az ország. Ferdinándnak hét
4630 LV     |          birtokába száll át, akkor ennek az országrésznek is biztosítva
4631 LV     |              királyné mehet már a fiával az opuliai hercegségbe, ahová
4632 LV     |                egyszerre feltámadt benne az ostoba emberek nagyravágyása:
4633 LV     |                 ki innen, most egyszerre az ellenkezőre fordult; egy
4634 LV     |              szultánt, küldjön seregeket az oltalmára, s törje össze
4635 LV     |                 oltalmára, s törje össze az ő zsarnokát, Fráter Györgyöt!~
4636 LV     |       gyermekkora óta jóltevőjét, kiadta az ő maga, az országa, a keresztény
4637 LV     |            jóltevőjét, kiadta az ő maga, az országa, a keresztény világ
4638 LV     |             szívéből. Nem támadhatott ez az ő lelkében. A nagy hájfejű
4639 LV     |              nagy hájfejű Petrovich, meg az a sok ármánykodó olasz,
4640 LV     |               lengyel udvaronc tette ezt az ő nevében.~De meg volt téve.~
4641 LV     |                ez világi szerelem; hanem az a mesevilágbeli rajongás
4642 LV     |                sárkányölő lovag részéről az üldözött hölgy iránt. Gyönyörűségnek
4643 LV     |              udvar gyakran gyönyörködött az achillesi alkatú ifjúban,
4644 LV     |          achillesi alkatú ifjúban, mikor az a lovagjátékokon egyedül
4645 LV     |               szemben elfogadá a tornát. Az egyikkel vívott görbe karddal,
4646 LV     |                hinni, hogy Fráter György az ő hatalma ellen szarvakat
4647 LV     |                  külde a baráthoz, annak az örve alatt, hogy szerezzenek
4648 LV     |                  beglerbég: Kászon basa, az egész török hadsereggel
4649 LV     |        Ferdinánddal kötött egyezséget, s az országot fegyverfogásra
4650 LV     |           zászlói alá esküdött; melyeken az Utyessenovics címer a pálosok
4651 LV     |            rendcímerével volt egyesítve: az egyszarvú veres mezőben
4652 LV     |                 udvarában nagy lett erre az ijedség. Senki sem számított
4653 LV     |                 odavágtatott a táborból.~Az történt, hogy a székelyek,
4654 LV     |           parancsszó nélkül nekifordíták az ostromágyúkat a várfalaknak,
4655 LV     |                    Ki parancsolta nektek az ágyúzást?~– Magam la! –
4656 LV     |       országunkat kétfelül is háborgassa az ellenség: gyerekünk, asszonyunk
4657 LV     |                ma felmenni a királynéhoz az ostromolt várba; lelkére
4658 LV     |                  sok behívott ellenséget az országból; ha aztán a királyné
4659 LV     |                  hajlik a szóra: azonnal az ellenségre fogja vezetni
4660 LV     |           vezetni a hadait, s kiveri azt az orszgából.~Ebben a székelyek
4661 LV     |                   No, cimborám, most itt az óra, amelyben bebizonyíthatjuk
4662 LV     |          mennyire imádjuk. Kezünkre adta az Isten az ő gonosz tirannusát:
4663 LV     |                   Kezünkre adta az Isten az ő gonosz tirannusát: idejön
4664 LV     |            idejön a barát! Kettőnk közül az egyiket leküldi a királyné
4665 LV     |                 Györgyért: azt küldte le az ekemezői táborba. Török
4666 LV     |               királyném! Mit cselekedtél az én szép országommal? Azért,
4667 LV     |           Székelyföldre? Ki nyitotta meg az ország kapuját István vajda
4668 LV     |              Kászon basához, hogy jöjjön az egész török hadsereggel
4669 LV     |              Maros vidékét, s már itt ül az előhada Déva várában, s
4670 LV     |            Idehoztam neked ajándékba ezt az én ősz fejemet. Ne emlékezzél
4671 LV     |               fejem, s aztán próbáld meg az én véremmel meg a te könnyeiddel
4672 LV     |                 a szörnyű lángot, amivel az országaidat elborítottad!~
4673 LV     |             akinek helyén van a szíve és az esze, bizony nem tetted
4674 LV     |                 van rontva. Íme, itt van az a Török János, felséged
4675 LV     |             hadainak főkapitánya, akinek az atyját, a dicső emlékű Török
4676 LV     |                Most veszem a hírét, hogy az én dicső barátomat megváltotta
4677 LV     |            tiltani a beszédét.~A rámában az a festett kép, a hős Hunyadi
4678 LV     |             János. Férfiúi harag lángolt az arcán, gyermeki könny ragyogott
4679 LV     |               hogy a hitetleneket hívtad az országba, inkább levágtam
4680 LV     |                inkább levágtam volna azt az esküre felemelt három ujjamat.
4681 LV     |           megbüntetve, de mégis megtöröm az én hűségemet tehozzád, királyné,
4682 LV     |                 vitéz harcos jön utánam. Az egy kívánságom, hogy én
4683 LV     |                 megvédelmezni. És amidőn az ifjú levente nemes kifakadását
4684 LV     |     megdicsőüléssé. Átfonta két karjával az ősz ember nyakát, csókolta
4685 LV     |               ősz ember nyakát, csókolta az arcát; könyörögve szólt
4686 LV     |            Csodatevő szentem! Mentsd meg az országot!~– Hát nem te hívtad
4687 LV     |               nem te hívtad be a törököt az országba? – szólt Török
4688 LV     |           királynéhoz.~– Átkozott legyen az az óra, melyben azt tettem.
4689 LV     |        királynéhoz.~– Átkozott legyen az az óra, melyben azt tettem.
4690 LV     |             királyné áldva tette a kezét az ifjú hős tőrére.~Fráter
4691 LV     |           parancsoltad, hogy mentsem meg az országot. Megmentem. Török
4692 LV     |                  ifjú vitéz: tied legyen az első diadal.~Az ágyúk még
4693 LV     |              tied legyen az első diadal.~Az ágyúk még azon órában újból
4694 LV     |                  Fráter György seregének az élére, kardjaik hegyét a
4695 LV     |               kora hajnalban megpillantá az ellenség táborát, rohamra
4696 LV     |             trombitáltatott, s megütötte az álmából riadó rácságot.
4697 LV     |                  Cserepovics hadát, hogy az minden ágyúját, zászlóját
4698 LV     |               György négyezer harcossal. Az ojtózi szoroson betört moldvai
4699 LV     |        csapatjával előrebocsátott.~Amint az ifjú vitéz meghallá, hogy
4700 LV     |              Lantos éneke elmondja aztán az egész hőstettet a leghívebb
4701 LV     |          csapatját Déva alá. „Nagy vígan az úr trombitát fúvata, Lovagját,
4702 LV     |                házakban istentelenkedtek az elragadozott fiatal hölgyekkel.
4703 LV     |                meg a tiltott édességért: az utcákon, a házakban ölték
4704 LV     |              János, ki egyszerre ért oda az igyekező Gyurbát vajdával: „
4705 LV     |              neki mert szép gazdag volt, Az Feru agának agatársa volt,
4706 LV     |               járának. Török János külde az kincstartónak. Egy törököt,
4707 LV     |                 Egy törököt, egy zászlót az barátnak. – Megköszöné,
4708 LV     |               szarácsi zászlóaljat. Arra az is megfutamodék, s szaladt
4709 LV     |           Jánosnak azonban még több volt az ész a fejében, mint a vitézség
4710 LV     |                hogy Kendy János kapitány az oláhországi betörő sereggel
4711 LV     |               alá, zászlókkal, dobszóval az ellenség láttára: a hegyről
4712 LV     |                 leszálló ezredek azonban az erdőbe jutva, megint áttértek
4713 LV     |              túlsó oldalára, s ugyanazon az úton megint levonultak:
4714 LV     |              vajda azt hitte, hogy arról az oldalról egy egész ármádia
4715 LV     |           arcvonalban, akkor Kendy János az egész dandárát összevonva,
4716 LV     |               hozta a betörő hadat, hogy az lelkét vesztve, hátat adott
4717 LV     |                 harcolnak mellette, akik az égből repülnek alá! Nincs
4718 LV     |             éjjel felverték Kászon basát az álmából a verestoronyi ütközetből
4719 LV     |             magyar katonák, mint a gomba az erdőn. Oda van a vajda hadserege!~
4720 LV     |                haddal a székelyekre – de az meg sem várta a találkozást;
4721 LV     |                  hónap alatt tiszta volt az ország az ellenségtől.~A
4722 LV     |              alatt tiszta volt az ország az ellenségtől.~A barát négy
4723 LV     |                el fegyverével.~És mégsem az volt a legnagyobb csodatette.~
4724 LV     |             legnagyobb csodatette.~Hanem az a bámulatra méltó remeklése,
4725 LV     |           annyira vitte a szultánt, hogy az visszaküldé Mahmud tolmácsát
4726 LV     |       Izabellához és Petrovichhoz, ezzel az izenettel:~„Szót fogadjatok
4727 LV     |          tanítani, s azt nem köszöni meg az ország.”~Ezért nevezték
4728 LVI    |           nemzetéhez, s kedvesebb előtte az oltár, mint a nemzeti címer
4729 LVI    |                  megnyerte magának; mert az elnyomott ember örömest
4730 LVI    |                fejedelmi kárpótlásban, s az ország alkotmányos jogainak
4731 LVI    |              akkor egyszerre összesúgtak az elégedetlen magyar nemesurak,
4732 LVI    |          elégedetlen magyar nemesurak, s az enyedi országgyűlésen kikiáltották
4733 LVI    |      ellenségének, s Balassa Menyhárttal az élükön kitűzték a királyné
4734 LVI    |               jöttének hírére szétfutott az országgyűlés: a királyné
4735 LVI    |                  Gyulafehérvár falait, s az elfoglalt várból a királyné
4736 LVI    |                  elfogadta a fia számára az oppelni és ratibori hercegségeket.~
4737 LVI    |               Zápolya családért. Most is az ő javát akarja, s lesz még
4738 LVI    |             Kolozsváron már egybegyűltek az ország rendei, midőn Izabella
4739 LVI    |       kinyilatkoztatták, hogy elfogadják az egyezményt. Az országházból
4740 LVI    |                elfogadják az egyezményt. Az országházból a főegyházba
4741 LVI    |                főegyházba vonultak, ahol az egyezség megtartására letették
4742 LVI    |           egyezség megtartására letették az esküt, elébb Ferdinánd biztosai,
4743 LVI    |                Kolozs-Monostorba ment át az udvar és az országos rend,
4744 LVI    |    Kolozs-Monostorba ment át az udvar és az országos rend, ahol a gyermek
4745 LVI    |               Zsigmond király eljegyzése az oltár előtt egész szertartással
4746 LVI    |                Igaz, hogy a menyasszonyt az öreg Nádasdy képviselte.~
4747 LVI    |                 akivel számolni kellett. Az egyik volt a szultán követe,
4748 LVI    |           férfifejre való; de majd eljön az ideje. Ezúttal csak a lakodalmát
4749 LVI    |                  elég idős), s nemsokára az anyjával együtt csak azért
4750 LVI    |                arannyal.~Maga ott maradt az út közepén, midőn a királyné
4751 LVI    |                 fel a hegytetőnek.~Mikor az utolsó szekér is eltűnt
4752 LVI    |               körülötte. Nincs többé itt az az asszony, aki sír, fenyegetőzik,
4753 LVI    |            körülötte. Nincs többé itt az az asszony, aki sír, fenyegetőzik,
4754 LVI    |                  egyszer visszatekintsen az elhagyott kicsiny, de boldog
4755 LVII   |          Nádasdyt és Castaldót.~– Uraim, az én munkám be van fejezve –
4756 LVII   |          óhajtásom, mint egyedül maradni az én Istenemmel. Én megyek
4757 LVII   |             vajda, prímás és kardinális! Az egykori kandallófűtő fiú!)~
4758 LVII   |                  a káposztafejek; amidőn az országos zűrzavar sűrűje
4759 LVII   |            barátod volnék, hagyd itt ezt az eszeveszett népet, hadd
4760 LVII   |              melyet elfoglaltál. Ezekkel az átkozott ördögökkel, akik
4761 LVII   |              nagyobb ördög; a csalfáknak az eszén te jársz keresztül,
4762 LVII   |                boszorkánymester vagy, ki az egyik tenyeredben aranyat
4763 LVII   |           bűvészettel meg tudod vakítani az ellenségeidet. Ezért oda
4764 LVII   |                  Keserűséggel van színig az a pohár, ami a számodra
4765 LVII   |                töltve, Fráter György! Ez az a bizonyos pohár, amelynek
4766 LVII   |                 töviskoszorúról szóltak, az itt marasztá.)~S aztán kezét
4767 LVII   |                kezét nyújtá Castaldónak, az is az övét neki.~Az a kéz
4768 LVII   |                nyújtá Castaldónak, az is az övét neki.~Az a kéz ölte
4769 LVII   |         Castaldónak, az is az övét neki.~Az a kéz ölte meg.~E siker
4770 LVII   |               volt felőle győződve, hogy az ő kecsegtetése a bíbornoki
4771 LVII   |       Négyszemközt maradván, azt kérdezé az országbíró a kormányzótul:~–
4772 LVII   |             megküldöm a török szultánnak az évi adóját Erdélynek, ötvenezer
4773 LVII   |              tartománya.~– Nem ért ehhez az országbíró! A szultán nem
4774 LVII   |                 a francia marquis-t, aki az egész ünnepségek alatt folyton
4775 LVII   |                 volt. Most is itt van.~– Az rögtön megírta a királyának,
4776 LVII   |         leköszönt, János király elhagyta az országot, Ferdinánd hadai
4777 LVII   |                 király Sztambulba. Ezóta az a szultán kezében van.~–
4778 LVII   |                szultán kezében van.~– De az én követem nyomban a sarkára
4779 LVII   |               hágott a francia követnek, az én tudósításommal, melyben
4780 LVII   |            hadseregnek nézett a marquis, az nászkíséret; nálunk ez így
4781 LVII   |                  Kassa fővárosában, mely az ő birtoka; ott fog János
4782 LVII   |              hinni a szultán, kivált, ha az adót is megküldöd neki;
4783 LVII   |               erény volt a kiegyezés. Én az erényemet ruházom át a jó
4784 LVII   |             szultán elhisz neked mindent az utolsó szóig. Petrovich
4785 LVII   |             utolsó szóig. Petrovich volt az ő elárulója. Téged megtart
4786 LVII   |             szultán, mit fog akkor tenni az erdélyi vajda?~– Erre is
4787 LVII   |               Erre is felelek neked; nem az országbírónak, aki nekem
4788 LVII   |             látom, hogy Ferdinánd király az ő vezéreivel, teveled, Báthory
4789 LVII   |           futástokkal megmutassátok neki az utat; ha Ferdinánd király,
4790 LVIII  |               Györgynek mindent. A barát az ő híve; annak tehát békét
4791 LVIII  |             lássa, mit fundál Erdélyben. Az áruló Petrovich, aki átadta
4792 LVIII  |         beglerbég huszonötezer harcosát, az Török Jánosnak dicsőségére
4793 LVIII  |               budai basának Alit küldé – az eunuchot. Ez legalább egy
4794 LVIII  |                  de a többiben ugyancsak az volt.~Az új beglerbéget
4795 LVIII  |              többiben ugyancsak az volt.~Az új beglerbéget pedig, Szokolovics
4796 LVIII  |                  táborozás alatt történt az, hogy Fráter György belső
4797 LVIII  |                  éjnek idején megszökött az urától, felkereste Castaldo
4798 LVIII  |              tartalmát, melyeket a barát az ő tollába diktált a török
4799 LVIII  |           országnagyjainak tanácsára azt az utasítást küldé a vezérének,
4800 LVIII  |      derékseregével, s hozzáfogott annak az ostromához.~Itt azután derék
4801 LVIII  |                  István naponkint kitört az ellenségre, s meghiúsítá
4802 LVIII  |                     No, most, uraim, itt az ideje az indulásnak – monda
4803 LVIII  |                most, uraim, itt az ideje az indulásnak – monda Fráter
4804 LVIII  |            Temesvárba Losonczyhoz, azzal az izenettel, hogy tartsa erősen
4805 LVIII  |                 a sátorait, s abbahagyva az ostromot, visszavonult Becse
4806 LVIII  |               játszik.~Most végre eljött az idő, hogy el kellett vetnie
4807 LVIII  |             vetnie valamelyik álarcát, s az igazi képével jelenni meg
4808 LVIII  |              után hatalmas rést töretett az alsó klastrom alatti bástyán.~
4809 LVIII  |                 tábor, urak és legénység az ebéd mellől felugrálának,
4810 LVIII  |              tömeg janicsár ellen! Talán az egyiknek az adott meseerőt
4811 LVIII  |                 ellen! Talán az egyiknek az adott meseerőt a karjába,
4812 LVIII  |               dicsőségét; a másiknak meg az, hogy itt vélte becsülettel
4813 LVIII  |                 mellé a megvívott falra. Az ostromló sereg minden oldalon
4814 LVIII  |               zászlódat? – mondá Nádasdy az ostrombul visszatérő Fráter
4815 LVIII  |        összetalálkozék. Fráter Györgynek az arca fekete volt a lőporfüsttül
4816 LVIII  |              foltos a vértül, de ragyogó az erős indulattól. Ez volt
4817 LVIII  |                  indulattól. Ez volt hát az igazi arca?~Castaldo azt
4818 LVIII  |                 csak kegyelmed, mossa le az ábrázatját szaporán a dicsőség
4819 LVIII  |               van kegyelmedhez, amelynél az arca teljes ragyogását óhajtanám
4820 LVIII  |              tisztára mosva: ott találta az előtt összegyűlve mind a
4821 LVIII  |                  függőpecsétes írásokat. Az egyik volt Ferdinánd király
4822 LVIII  |          kardináli bíborral ruházza fel.~Az okiratok felolvasása után
4823 LVIII  |                  követett; közbedörögtek az elfoglalt bástyákon az ágyúk,
4824 LVIII  |     közbedörögtek az elfoglalt bástyákon az ágyúk, hirdetve urbi et
4825 LVIII  |      felmagasztalás közepette a barátnak az arcán egy vonás derülése,
4826 LVIII  |        színváltozás árnyalata sem mutatá az örömöt. Hideg maradt, mozdulatlan,
4827 LVIII  |                  erősek voltak, dacoltak az ostrommal.~Castaldo felszólítá
4828 LVIII  |                  November vége felé járt az idő. Esős, ködös, csatakos
4829 LVIII  |                   ködös, csatakos napok.~Az erdélyi hadsereg hazakívánkozott.
4830 LVIII  |             várat ostrommal elfoglaltak. Az első töröktül visszafoglalt
4831 LVIII  |               legtöbbet nyomott mellette az eredete.~Ahogy a francia
4832 LVIII  |             bőrrel hazamenekülni segíti, az hálábul ismét kiegyenlíti
4833 LVIII  |                hálábul ismét kiegyenlíti az ő tartozását a török szultánnál.~
4834 LVIII  |               serege szétbomlásával, míg az beleegyezett a török basa
4835 LVIII  |        fegyverestül, poggyászostul: csak az ágyúit hagyja hátra.~Fráter
4836 LVIII  |            lámpafény mellett vágtak neki az útnak.~Eddig ez mind jó
4837 LVIII  |                   aki összebeszélt, hogy az elvonuló török sereget útközben
4838 LVIII  |           meglakoltak érte a kapitányok. Az egyik volt Horváth Ferenc,
4839 LVIII  |                írva:~„A szultán, mihelyt az uraságod által küldött adót
4840 LVIII  |                  mondja, adott szavunkat az ellenség irányában is illik
4841 LVIII  |               előtt. Bőszült volt ellene az egész magyar-német had.
4842 LVIII  |              magyar-német had. De kivált az olaszok.~Sforza Pallavicini
4843 LVIII  |              Nincs olyan ész, mely ennek az embernek a természetét fel
4844 LVIII  |         cselekszik, mint egy ördög. – Ez az ember inkább török, mint
4845 LVIII  |         Kitalálja a gondolataimat. Kérem az Istent, világosítson fel,
4846 LVIII  |       világosítson fel, mit tegyek ezzel az emberrel.”~Martinuzzi a
4847 LVIII  |           egymagad állasz ez idő szerint az egyház férfiai között, aki
4848 LIX    |            temetetlen~Eljött a december. Az erdélyi hadsereg hazaoszlott.
4849 LIX    |              fényes szivárvány ragyogott az égen, mely után kemény északi
4850 LIX    |            támadván, egyszerre átcsapott az időjárás csikorgó hidegbe.
4851 LIX    |            György éppen a hóráit végezé, az imazsámolyrul kelt föl.
4852 LIX    |             rajta. Kinyitá a titkárjának az ajtót.~Ferrari egy levelet
4853 LIX    |             adott át a kardinálnak, amit az felbontott, s elkezdett
4854 LIX    |       végrehajtani: visszahúzódott. Ámde az ajtóban állt Pallavicini,
4855 LIX    |                ajtóban állt Pallavicini, az visszalökte, s az ajtót
4856 LIX    |           Pallavicini, az visszalökte, s az ajtót behúzta előtte.~Ekkor
4857 LIX    |                  halottképpen otthagyták az ura mellett.~Azután levágták
4858 LIX    |                 A kincsein megosztoztak.~Az alvinci várkastélyból mindenki