Fezejet

 501 XIII   |                 mint papot. Azt akarja, hogy rád szálljon az egész örökség,
 502 XIII   |                 el. Azt akarja az öreg, hogy állj helyükbe; te vagy az
 503 XIII   |                 közbe. Pedig tudta jól, hogy azoknak a szépen hangzó
 504 XIII   |              ellentmondásra.~– No, ugye hogy fenntartod? – folytatá. –
 505 XIII   |                  Én mondtam az öregnek, hogy hova gondol. Fiunk, György
 506 XIII   |                nem megengedte-e a pápa, hogy a híres-nevezetes famíliának
 507 XIII   |             barát. Ő nem egyezett bele, hogy az ő fia barát legyen. Csapja
 508 XIII   |                 danolja el azt a nótát, hogy:~„Nem leszek én többé barát, ~
 509 XIII   |                Tisztában volt már vele, hogy miért akar ővele az apja
 510 XIII   |                beszélni, de aziránt is, hogy mi az ő leghelyesebb tennivalója.~–
 511 XIII   |                 Lássa meg Kamizác vára, hogy mi egy sajóládi apátúr!~
 512 XIII   |          fájdalomtul. Az örömtül azért, hogy Isten ilyen magasra felvitte
 513 XIII   |                 meg azért, mert érezte, hogy errül a magasrul nehéz lesz
 514 XIII   |                 magát eléje az udvarra, hogy ott fogadja el. Meg volt
 515 XIII   |               Azután nem engedé György, hogy a csatlósok vigyék fel az
 516 XIII   |             öregnek a legnagyobb terhe, hogy hosszú idő óta nem tudta
 517 XIII   |                 megkönnyebbült a lelke, hogy megkaphatta az absolutiót.
 518 XIII   |             Anyjával kieszelte az úton, hogy mit kövessenek. Anna asszony
 519 XIII   |                 aztán az apa azt tette, hogy a reszkető kezével fölemelé
 520 XIII   |              egy leánya is. Aztán lett, hogy te itthagytad a várat. Férjhez
 521 XIII   |              szobában vele. Azt akarom, hogy együtt temessenek el mind
 522 XIII   |           hazámét és a mennyországét; s hogy van-e bátorság a szívemben,
 523 XIII   |              élet. Bizony mondom neked, hogy ami örömöket én az asszonyomnál
 524 XIII   |              megtörtént már az az eset, hogy az utolsó férfisarjadéknak
 525 XIII   |           megengedte a római szentszék, hogy kilépjen a papi rendből
 526 XIII   |             Bizony mondom neked, atyám, hogy nem fog az Utyessenovics
 527 XIII   |              fogadom neked Isten előtt, hogy az Utyessenovics nevet olyan
 528 XIII   |              olyan dicsővé fogom tenni, hogy azt soha el nem felejti
 529 XIII   |                úgy ellágyítá az öreget, hogy egy pohár bort kívánt rá
 530 XIII   |                Látod, látod? Milyen jó, hogy idejöttél. Láttalak: öledben
 531 XIV    |              nem részesülhetett, tehát, hogy éjfélenkint vissza ne térhessen
 532 XIV    |             tréfáikért úgy hítták őket, hogy „csúf”-ok. A „csélcsap”
 533 XIV    |           Györgynek az volt a hivatala, hogy minden vendég elé kimenjen,
 534 XIV    |               anélkül senki sem utazik, hogy a kulacs az oldalára ne
 535 XIV    |                megint visszatért hozzá.~Hogy a halottak olyan sokáig
 536 XIV    |          bámulva kérdezik: „Ki vagy te? Hogy jössz ide? Nem szenteltem
 537 XIV    |              énekeltem requiemet érted? Hogy jöhetsz vissza a dicsőültek
 538 XIV    |               egymást.~Hát természetes, hogy a nővére is eljött az apa
 539 XIV    |       temetésére.~Az sem csodálni való, hogy e gyászalkalomnál elébb
 540 XIV    |          asszonyt, szentatyám, sógorom, hogy elfelejtette, amire otthon
 541 XIV    |              amire otthon betanítottam, hogy amint téged meglát, rögtön
 542 XIV    |               szeretett, vitéz sógorom! Hogy nem válthattalak meg benneteket
 543 XIV    |              meg benneteket a véremmel. Hogy nem láthattalak még egyszer
 544 XIV    |                Györgynek eszébe jutott, hogy mi véleményt fejezett ki
 545 XIV    |              jutottak, az volt a dolga, hogy hangos sírásra fakadva egymásba
 546 XIV    |              várba, mint az ura. Tudom, hogy bekötötte szépen a koszorúmat
 547 XIV    |                 kegyetlen anyja voltam. Hogy idejekorán férjhez adtam.
 548 XIV    |                 is panaszkodott, tudom, hogy részeges, makutyi, himpellér,
 549 XIV    |           részeges, makutyi, himpellér, hogy én választottam ki a számára.
 550 XIV    |                azt nem mondta el, ugye, hogy kénytelen voltam őt férjhez
 551 XIV    |            olyan macskatermészete volt, hogy valami szégyent ne hozzon
 552 XIV    |           bírtam őrizni; őrültem rajta, hogy akadt egy ember, akivel
 553 XIV    |          kérdéssel rohant az úrnőjéhez, hogy melyik ártányt kell holnapra
 554 XIV    |              lehordta.~– Hát nem tudod, hogy holnap megérkezik főtisztelendő
 555 XIV    |        leszólásokból megtanulta György, hogy a szép Borbálánál nagyon
 556 XIV    |                 Azon húsz esztendő óta, hogy Györgyöt kikergette a palotájából,
 557 XIV    |                is olyan kövérek voltak, hogy az ujjait nem bírta egymásba
 558 XIV    |                meg olyan ösztövér volt, hogy a két pofája majd beszakadt,
 559 XIV    |             vindikálta az első érdemet, hogy az öccse ilyen nagyra vitte.~–
 560 XIV    |                 most apátúr! Reménylem, hogy most már jobb véleményed
 561 XIV    |                 ugyan őrizte a nyelvét, hogy valamit feleljen rá. Anna
 562 XIV    |                 vette volna, valószínű, hogy Borbála rávezette volna
 563 XIV    |            rávezette volna a figyelmét, hogy Anna asszonynak az arcszíne
 564 XIV    |                 György pedig tudta jól, hogy hová vergálnak ezek az urak.~–
 565 XIV    |                 Martinuzzi Vitellius –, hogy nagy bolondság lesz tőled,
 566 XIV    |             édes öcsém, apátúr, amiatt, hogy mi lesz az őseid örökéből.
 567 XIV    |                 György csendesen várta, hogy mi lesz ebből.~– Látod,
 568 XIV    |                  Bizony nem mondhatnám, hogy akár vitézsége, akár bölcsessége
 569 XIV    |              nemsokára az ördög. Szent, hogy utána tégedet fog a király
 570 XIV    |         bolondok! Hát nem gondolod meg, hogy ha te itt hagyod Kamizác
 571 XIV    |                 hagyott örökség fölött, hogy az ördög lesz a bíró közöttük.~–
 572 XIV    |           rendelte a bölcs gondviselés, hogy akinek nincsen felesége,
 573 XIV    |          asztaltól, s azon ürügy alatt, hogy a feje szédül az erős boroktul,
 574 XIV    |               az őszinte kifejezéseket. Hogy a halottakat nem kímélte
 575 XIV    |               nem kímélte a beszédében, hogy azoknak minden hibáikat,
 576 XIV    |               de nagyobb volt az annál, hogy az élőket is mind rendre
 577 XIV    |             fejét az apátúr előtt.~Azt, hogy „csúf”-nak nevezte, azt,
 578 XIV    |                 csúf”-nak nevezte, azt, hogy korbáccsal fenyegette, még
 579 XIV    |              még tán elnyögte volna; de hogy az ő cancionáléit fűzfaverseknek
 580 XIV    |                ebben a házban.~– De hát hogy maradsz itt magadban egyedül,
 581 XV     |            mindennapi világ színe fölé, hogy az egész országot végiglátta
 582 XV     |              kell külön törvényt hozni, hogy a király konyháját „is”
 583 XV     |               meg.~Pedig arrul van szó, hogy az ország végveszély elé
 584 XV     |              ésszel meg tudta becsülni, hogy ezek az új eszmék, melyek
 585 XV     |           Corvin János herceg katonája? Hogy lett a vajdahunyadi közkatonából
 586 XV     |            Zápolya család kályhafűtője? Hogy került ez a Szepességből
 587 XV     |          budakeszi kolostorba barátnak? Hogy lett az írástudatlan fickóbul
 588 XV     |                  Apátúr? Lengyel főpap? Hogy lett a lengyel királynak
 589 XVI    |         kormányzótanács azt mondták ki, hogy a király nagykorú már, mert
 590 XVI    |                 is őszül; itt az ideje, hogy maga uralkodjék és megházasodjék.
 591 XVI    |             hűbért szavaztak meg; igaz, hogy egyszer sem fizették meg),
 592 XVI    |            kőzött. S mi után megtudták, hogy a nagy apostol egyéb csontmaradványai
 593 XVI    |                a nyelve, Szente uram –, hogy valahára egy szent fejet
 594 XVI    |                nyúl farkához van kötve. Hogy hová lesz a király pénze
 595 XVI    |           gonosz. Ennek az a szójárása, hogy „Lopni és lopni hagyni!”
 596 XVI    |               keze. Tavaly esztendőben, hogy a Bakács érsek meghalt,
 597 XVI    |               vén bolond, azt gondolta, hogy azzal, hogy új hivatalt
 598 XVI    |               azt gondolta, hogy azzal, hogy új hivatalt kapott, maga
 599 XVI    |              házasodott meg. Azt hiszi, hogy a köszvényes lábával fel
 600 XVI    |      nyoszolyára. De mikor azt mondják, hogy „Nosza, lóra ülni, Belgrádba
 601 XVI    |              sietni!”, akkor azt nyögi, hogy „Jaj a térdem, jaj a derekam!”.
 602 XVI    |          jószívű. Nem azon agg a lelke, hogy ő maga éhezik, hanem hogy
 603 XVI    |               hogy ő maga éhezik, hanem hogy a végvárak őrségei koplalnak.~–
 604 XVI    |                 szalad. A vajda duzzog, hogy nem őt tették meg nádornak;
 605 XVI    |               törököt, de attul tartok, hogy még a magyart sem.~– Szomorú
 606 XVI    |                   de az a megaláztatás, hogy a magyar király adófizetője
 607 XVI    |                a szultán nagyvezérének, hogy vetesse vissza a császárjával
 608 XVI    |              követelést.~– Hej, de kár, hogy főtisztelendőséged nem ül
 609 XVI    |              tanácsurak aztevők voltak, hogy a szultán követjét, a Behrám
 610 XVI    |                  Hát az nem volna igaz, hogy a török követet a tatai
 611 XVI    |               beszéli?~– Bizony mondom, hogy sohasem látta a színe világát
 612 XVI    |               hírszellő meg azt hordja, hogy Behrám bégnek levágatták
 613 XVI    |                le a csauszt a gályához, hogy az útban bántódása ne legyen,
 614 XVI    |             legyen, s bizony mondhatom, hogy megvoltak a fülei épségben,
 615 XVI    |                 szörnyen köpi a markát, hogy jön nagy seregestül, hogy
 616 XVI    |               hogy jön nagy seregestül, hogy megegyen bennünket kés,
 617 XVI    |           nélkül. Mi pedig azt mondjuk, hogy csak hozza hát ide a tar
 618 XVI    |       Boszporuszon. Csak az az egy baj, hogy minden ember utolsó akar
 619 XVI    |                     Hát arra volna mód, hogy mind a kettő meginduljon,
 620 XVI    |               Lajos király? Nem mondom, hogy a bátorság nem volna meg
 621 XVI    |            egymást azzal szólítják meg, hogy „vas nyárs”. (Was neues?)
 622 XVI    |               neues?) A király is örül, hogy valahára bőven lakmározhat
 623 XVI    |         elmaradt zsoldjukat sürgetni, s hogy senki sem hallgatott rájuk,
 624 XVI    |      horvátországi bánnak, a prímásnak, hogy küldjenek nekik vagy védelmező
 625 XVI    |          harcosnépet, vagy pedig pénzt, hogy zsoldoshadat fogadhassanak,
 626 XVI    |               királynak a vár kulcsait, hogy ha nem tudja a várát megvédelmezni,
 627 XVI    |            alatt megfogadták a törökök, hogy senkit a lakosságbul meg
 628 XVI    |                 csupán azt tették vele, hogy rázárták az ajtót, s a szobájából
 629 XVI    |           tikmony. Azt mondja a pogány, hogy ha Behrám bég három napig
 630 XVI    |               főúr úgy elbúsulta magát, hogy lemondott a világról, s
 631 XVI    |                vala. Tomory vonakodott, hogy ő nem ért a liturgiához;
 632 XVI    |        liturgiához; de azt mondák neki, hogy a kalocsai érseknek nem
 633 XVI    |                érseknek nem az a dolga, hogy sokat pontifikáljon, hanem,
 634 XVI    |             sokat pontifikáljon, hanem, hogy annál többet verekedjék
 635 XVI    |          vendége elfanyalodott arcából, hogy annak min jár az esze most.~–
 636 XVI    |               mi dicső hitvallásunkban, hogy a vitéz daliából is lehet
 637 XVI    |             katolikus vallásunkban azt, hogy a varga fiából is lehet
 638 XVI    |                nemesurak a háta mögött, hogy „cseszkó”. Hanem hát ez
 639 XVI    |            Azért nagyon kívánatos volt, hogy Verbőczy uram megírja azt
 640 XVI    |                 megírja azt a törvényt, hogy „lutherani comburantur”. –
 641 XVII   |            pedig ez a nagy congregatio, hogy az ország végvárai miképpen
 642 XVII   |                kárhoztatja, azt hitték, hogy a puszta ijesztés elég lesz
 643 XVII   |          annyira vitték a bátorságukat, hogy ott benn a királyi várban,
 644 XVII   |       megtanulhassa minden jótét lélek, hogy a törvény nem csupán írott
 645 XVII   |             nagy számban gyűltek össze, hogy befogadásukra nem volt elég
 646 XVII   |            egyéb védelme nem vala, mint hogy ő tökkelütött fejű német
 647 XVII   |               német lévén, nem tudhatá, hogy micsoda veszedelmes tudományok
 648 XVII   |                Török Bálint azt mondta, hogy elébb fizessék meg neki
 649 XVII   |             gúnyolják, ámbár hozzátevé, hogy azoknak a megsemmisítésére
 650 XVII   |              lehúztak-vontak a székére, hogy hallgasson már el.~A két
 651 XVIII  |               nagyobb gondja volt arra, hogy a királyné udvarhölgyei
 652 XVIII  |               mellett csélcsapjon, mint hogy a királyt rossz hírek besúgásával
 653 XVIII  |                de védhette magát azzal, hogy éppen azért jött vala fel,
 654 XVIII  |                Sulyokkal együtt Budára, hogy a fenyegetett várnak pénzben,
 655 XVIII  |             ajánlott a Brandenburginak, hogy ő előállít egy olyan magyar
 656 XVIII  |              zászlójára megesküdtették, hogy a várat utolsó csepp vérük
 657 XVIII  |          szömben ti nem vívtok, ~Félek, hogy sokáig itt nem uralkodtok. „~
 658 XVIII  |       Brandenburgi ellenben azt állítá, hogy a fogadás arra szólt, hogy
 659 XVIII  |              hogy a fogadás arra szólt, hogy melyik énekes tudja a királyt
 660 XVIII  |                mulattatni, de nem arra, hogy melyik tudja haragba hozni.
 661 XVIII  |                Szente uram azt felelte, hogy „úgysem lehetne ágyúztatnunk,
 662 XVIII  |                 elmondta előtte okosan, hogy az éjszakai lárma, ágyúlövés
 663 XVIII  |            utoljára is az lenne belőle, hogy a zsidóknak esnének neki,
 664 XVIII  |            azonban elérte Török Bálint, hogy a király a másnap összehívott
 665 XVIII  |         császárhoz, Zsigmond királyhoz, hogy siessenek Magyarország megvédelmezésére –
 666 XVIII  |             vármegyékhez és főpapokhoz, hogy zászlóaljaikat rögtön fegyverbe
 667 XVIII  |        csajkások azonban azt kérdezték, hogy hát az elmaradt zsoldjukat
 668 XVIII  |                fel a királyhoz Tolnára, hogy küldjön pénzt, annak sem
 669 XVIII  |          Szerencsés Imrére hivatkozott, hogy az kezeli a hajósok pénztárát.
 670 XVIII  |               aztán elkallódott az idő, hogy sem a bán, Török Bálint,
 671 XVIII  |                 tehetett meg Héderváry, hogy egy ügyes búvár által becsempésztette
 672 XVIII  |                 volt Báthory Istvánnak, hogy a Dráván seregestül visszaűzze.
 673 XVIII  |               szultán elé, aki dühében, hogy annyi katonájának okozta
 674 XVIII  |            várvédők elhagyatott voltát, hogy nincs már sem puskaporuk,
 675 XVIII  |            szultántól kapott; biztatta, hogy hagyjon fel a további ellenállással,
 676 XVIII  |              Balázs azt felelte vissza, hogy inkább e falak romjai közé
 677 XVIII  |                 vitézeivel együtt, mint hogy zászlóját meghajtsa a félhold
 678 XVIII  |        Igyekezett mindenki eléje jutni, hogy magát kimentse. Minthogy
 679 XVIII  |       kincstárnok ellenben bebizonyítá, hogy ő adott elég pénzt Hédervárynak,
 680 XVIII  |            Szalkán kancellárnak, amiért hogy őelőtte az ország állapotját
 681 XVIII  |              mentették magukat az urak, hogy Héderváry a hibás.~A királyt
 682 XVIII  |               Azt veté oda a prímásnak, hogy hiszen az ő kormányzása
 683 XVIII  |          hatalmaskodással vágta vissza, hogy ez nem áll, mert Héderváryt
 684 XVIII  |               féktelen haragra gerjedt, hogy elfelejtkezett mind a saját
 685 XVIII  |                 királyi arccsapás után, hogy hazament a székhelyére;
 686 XVIII  |               azt elküldte a királynak, hogy szereltesse fel belőle a
 687 XIX    |                a mi nemzetünknek azzal, hogy olyan szép vagy! – Szeretünk
 688 XIX    |           szépen – s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit. Sehol annyi
 689 XIX    |              melynek az a virtusa volt, hogy a legyeket ügyesen el tudta
 690 XIX    |             iparkodott tőlük menekülni, hogy lófuttatásokat rendezzen
 691 XIX    |          Egyszer aztán azt vette észre, hogy a Rákos mezején sátorokat
 692 XIX    |             egész táborszámra.~Kérdezé, hogy micsoda mulatság készül
 693 XIX    |               készül itt.~Mondták neki, hogy országgyűlés lesz, amit
 694 XIX    |           összehívni.~Kíváncsi volt rá, hogy milyen lehet egy ilyen országgyűlés.~
 695 XIX    |               Korlátkövy Péter uramtól, hogy miféle alkalomra készül
 696 XIX    |          sokaság; az pedig megnyugtatá, hogy semmi baj sincs, csak hogy
 697 XIX    |              hogy semmi baj sincs, csak hogy éppen a török most meg Szörény
 698 XIX    |        magyarnak pedig az a természete, hogy nem szereti, ha az ő rovására
 699 XIX    |               király akkor vette észre, hogy ez a most készülő országgyűlés
 700 XIX    |         lelkendezve futott a királyhoz, hogy parancsoljon rá a nemesekre:
 701 XIX    |             kapott gonosztevőt. – Igaz, hogy csak fabábu volt: de kezdetnek
 702 XIX    |                 vették a personálisnak, hogy az országgyűlés kívánalmai
 703 XIX    |               uramnak a vizes pokrócot, hogy a híres népszónok utoljára
 704 XIX    |              Elmondta előttük őszintén, hogy minő állapot van a nemesség
 705 XIX    |             országtanács azt határozta, hogy másnap az országgyűlés megnyitására
 706 XIX    |       gúnynévvel; szemére lobbantották, hogy egész háremet tart zsoldos
 707 XIX    |                tart zsoldos leányokból, hogy ellensége a nemességnek,
 708 XIX    |          beszédének az volt a tartalma, hogy szavazzák meg a rendek a
 709 XIX    |                 vezetői nem tudták már, hogy kitől féljenek jobban: a
 710 XIX    |               Istenre kérték a királyt, hogy tegyen le e vakmerő raptusról;
 711 XIX    |                nélkül kereken kimondák, hogy nekik nem kell a főurakból
 712 XIX    |               az udvari főméltóságokat. Hogy a király egyes-egyedül lovagoljon
 713 XIX    |                S ez a szó határozott. S hogy a királyra nézve megalázóvá
 714 XIX    |             azzal az ötlettel segített, hogy menjen a király hajóval
 715 XIX    |          felsorolását: ki az oka annak, hogy Belgrád elveszett? Hogy
 716 XIX    |                 hogy Belgrád elveszett? Hogy a hadak nem fizettetnek?
 717 XIX    |                a hadak nem fizettetnek? Hogy a kincstár üres? Hogy rossz,
 718 XIX    |      fizettetnek? Hogy a kincstár üres? Hogy rossz, hamis pénzzel tele
 719 XIX    |                 pénzzel tele az ország? Hogy a végvárak nincsenek ellátva?
 720 XIX    |              minden teher elviselésére, hogy hazáját és királyát megmentse;
 721 XIX    |                és fegyverbe öltözni. De hogy az áldozat kárba ne vesszen,
 722 XIX    |               aki egyedül híres afelől, hogy az ország jövedelméből magának
 723 XIX    |               pénztárára is felügyelni, hogy az oktalan pazarlások és
 724 XIX    |                 Verbőczy csitítva inte, hogy hallgassanak el, még több
 725 XIX    |            aztán a nemesség kívánatait, hogy a király a német udvaroncokat
 726 XIX    |                lengyelnek adjon helyet; hogy jobb pénzt veressen. Azután
 727 XIX    |                 veressen. Azután pedig, hogy gyakoroljon kegyelmet, irgalmazzon
 728 XIX    |          előadásra bölcsen azt felelte, hogy mindezeket meg fogja vizsgálni.
 729 XIX    |                pedig arra került a sor, hogy a király és a királyné pénztára
 730 XIX    |                 a szitán!~– Ők keresik, hogy ki az oka a sok szerencsétlenségnek,
 731 XIX    |                  s adja oda Zápolyának, hogy annak még több tehetsége
 732 XIX    |       Ravaszkodás tőle! Azért bújik el, hogy ne keressék benne a zűrzavar
 733 XIX    |                Hallom. Arról beszélnek, hogy valakit a nemesség lecsillapítása
 734 XIX    |             Sakk, matt! Csak azt kérem, hogy a szakácsomat is csukják
 735 XIX    |            azzal a kegyelmi ténnyel is, hogy a börtönbe került Szerencsés
 736 XIX    |               azzal a kötelezettséggel, hogy rögtön üljön lóra, s vezesse
 737 XIX    |               fő dolog azonban az volt, hogy Zápolya leghatalmasabb párthíve
 738 XIX    |            azonban azt izente a király, hogy azokat elébb a nemesuraknak
 739 XIX    |           főurak erre megint átizentek; hogy ők csak a király kíséretében
 740 XIX    |               megint a király izent át, hogy mindjárt megy, mihelyt a
 741 XIX    |              nemesurak kezdtek rájönni, hogy ővelük azok odafenn a magas
 742 XIX    |        hadiköltségeket, de olyan módon, hogy az a főpapoknak fizetett
 743 XIX    |              eleség, s nagy ideje volt, hogy az ember tisztát váltson,
 744 XIX    |                nemesurak megharagudtak, hogy a király nem is hederít
 745 XIX    |                 az egy Szerencsés Imre, hogy becsukatott, az csak annyi,
 746 XIX    |                kimondták a határozatot, hogy majd egy hónap múlva „cum
 747 XIX    |              magyar nemest itt hagytak, hogy vigye meg a hírét a budaiaknak,
 748 XIX    |                szétfutott nemesek után, hogy meg ne próbálják a hatvani
 749 XIX    |            tartották az első dolguknak, hogy a börtönbe küldött Szerencsés
 750 XIX    |                magukkal. Nincs rá adat, hogy valaha beszámoltak volna
 751 XIX    |                csőcselék. Arra a hírre, hogy kirabolták a nemesurak a „
 752 XIX    |            mondá a vajda a királynak –, hogy felségedet megmentsem a
 753 XIX    |       fölkeresteté, s biztosítá felőle, hogy a nemességgel szemben pártját
 754 XIX    |              kegyét elhódítá.~Méghozzá, hogy a német udvaroncokat is
 755 XIX    |              udvaroncokat is biztosítá, hogy nem engedi őket eltávolíttatni,
 756 XX     |             százötven nemes küldöttnek, hogy saját magas személyében
 757 XX     |              melyben kimondja a nemzet, hogy ha a trón megürül, többé
 758 XX     |                hadseregeket összehozni, hogy a fenyegető ellenséggel,
 759 XX     |              országban, kikiáltatjátok, hogy „Veszélyben az ország!”,
 760 XX     |         ébrednek. – Azt kérdem tőletek, hogy ha nem tudunk háborút csinálni,
 761 XX     |          volna-e tőlünk, ha elismernők, hogy igazságtalan dolgot követtünk
 762 XX     |            békekötést Szolimánnak, mint hogy megszakadásig rakjuk a terheket
 763 XX     |   megalázkodás-e az a magyar nemzettől, hogy a határon levő várainkat
 764 XX     |               meg vagy győződve afelől, hogy ha Magyarország békét köt
 765 XX     |                te Magyarországra nézve, hogy ez a nyomorék, aki most
 766 XX     |                  Ars magná”-ját? Tudod, hogy mi a logika?~Fráter György
 767 XX     |            síkon. Nem azért ültek lóra, hogy harcoljanak, hanem hogy
 768 XX     |                 hogy harcoljanak, hanem hogy tanácskozzanak, törvényt
 769 XX     |              oly roppant tömeget képez, hogy nincs az az emberi hang,
 770 XX     |                 s korláttal körülzárva, hogy a szájtátó pórnép oda ne
 771 XX     |          appellált a szónok, rárivallt, hogy „Mindnyájan azt kívánjuk!”,
 772 XX     |   felvilágosítva a tekintetes rendeket, hogy a prímás a „mi hívünk” már:
 773 XX     |          beszédet; csak annyit mondott, hogy ő magátul is leköszönt már
 774 XX     |                harag hangján követelte, hogy állítsák törvényszék elé,
 775 XX     |               állítá „úgysegéljen”-nel, hogy nincs őhozzá fogható hazafi
 776 XX     |                s kijelenté Verbőczynek, hogy ő visszavonul az országgyűlésből,
 777 XX     |     tanácskozást, azzal a különbséggel, hogy most már a markotányosnék
 778 XX     |             kíséret hadnagyai jelenték, hogy Sárkány Ambrus országbíró
 779 XX     |              ezzel »re vera« elismerte, hogy áruló.” A birtokait rögtön
 780 XX     |               király azt üzente vissza, hogy ehhez nincs joga az országgyűlésnek;
 781 XX     |           értette meg: csak azt látták, hogy a szája jár, s a karjai
 782 XX     |               csak annyi kerekedett ki, hogy no, hát ha nincs joga a
 783 XX     |             tanácsot adták a királynak, hogy meneküljön vissza Budára,
 784 XX     |                  s biztosítá a királyt, hogy felséges személyét semmi
 785 XX     |             elzsákolták, azon jogcímen, hogy Thurzó híve, aki titkos
 786 XX     |          szentmisét.~Következett volna, hogy a király izenetét kihirdessék,
 787 XX     |           kihirdessék, melyben az volt, hogy a nádor állíttassék rendes
 788 XX     |                üzenetet, azt mondta rá, hogy nagyon helyes, de a többi
 789 XX     |               szószéken, s kihirdették, hogy a király beleegyezett a
 790 XX     |             lett volna a nagyravágyása, hogy ebbe a székbe üljön. De
 791 XX     |              lépett. A nemesség, látva, hogy a vajda szólni akar, elcsendesült
 792 XX     |                 volt más szándéka, mint hogy az országnak erős kormányt
 793 XX     |          dicsőség, amit eddig szerzett: hogy első – tán egyetlen – törvénytudósa
 794 XX     |        törvénytudósa lett az országnak, hogy a törvényeket összegyűjté,
 795 XX     |               Ártándy szájából megérté, hogy Verbőczy lett kikiáltva
 796 XX     |              nem tehetett egyebet, mint hogy a választást helyben hagyja.~
 797 XX     |            könyvek között őszültem meg, hogy viseljem én az ország főkapitányságát?
 798 XX     |                 ország főkapitányságát? Hogy üljem meg a csatamént, mint
 799 XX     |         fővezére? Szegény sorsú vagyok, hogy feleljek meg a fényes méltóságnak,
 800 XX     |               én, szegény kicsi király, hogy tegyek ellene? – Csak viseld
 801 XX     |                áló kancellár-püspöknek, hogy olvassa fel az esküformát
 802 XX     |               háromszázan tudták talán, hogy mi volt az, amit megéljeneztek,
 803 XX     |             bizony álma sem volt arról, hogy minő sorát a nehéz törvényeknek
 804 XX     |                lássa a mai kor ivadéka, hogy mire volt képes hajdanában
 805 XX     |              legelső határozat az volt, hogy az 1521-iki budai országgyűlés
 806 XX     |            kapjanak huszonöt denárt.” S hogy ez a begyűlendő tömérdek
 807 XX     |          miniszterrel.~Elhatároztatott, hogy a király és királyné udvari
 808 XX     |           kincstárnokot megbuktatni.)~S hogy az országgyűlés határozatai
 809 XX     |                 az is határozatba ment, hogy azt a tömérdek hamis dénárt,
 810 XX     |                 a legszebb magasztalás.~Hogy mindezeknek a nagyszabású
 811 XX     |              Nem elég az üdvösségre az, hogy legyen egy okos ember, aki
 812 XX     |                s a kéményét lebontatta, hogy füstpénzt ne fizessen. A
 813 XX     |                kiitták a hordóbul, csak hogy adót ne fizessenek tőle,
 814 XX     |          kezéből kicsikarta, azon volt, hogy a saját hatvanezer aranyát
 815 XX     |               öröme, mikor meghallotta, hogy a nemesség a füstpénz egy
 816 XX     |          számára szavazta meg, s látta, hogy a király épkézláb tért vissza
 817 XX     |            vissza az országgyűlésből, s hogy a magával vitt vén, totyakos
 818 XXI    |              sem kérdezték az embertől, hogy „Mit iszik kend, koma?”~
 819 XXI    |                bizonyosan azt tartotta, hogy nem az ő dolga a traktálás,
 820 XXI    |                legnagyobb hiba volt az, hogy a nemesség fő főkolomposát,
 821 XXI    |          gyereknek, azért az érdemeért, hogy a királyné cifra bábuját
 822 XXI    |               Zápolya, aki híres arról, hogy olyan tiszta kezű, hogy
 823 XXI    |                 hogy olyan tiszta kezű, hogy soha őrá azt a csúnya vádat
 824 XXI    |              Hanem arról elfelejtkezik, hogy a nagy vagyonbul másnak
 825 XXI    |                 nemesek nehezteltek rá, hogy járkálói nem keresik fel
 826 XXI    |         lélekhez, akit magában rejtett, hogy ez a gyerekpáncél elég volt
 827 XXI    |                 is láthatta a tükörbül, hogy a királyné azt a daliás
 828 XXI    |                 pedig megsúgta a lelke, hogy ez lesz az ő halotti köntöse.
 829 XXI    |                  nem is látszott rajta, hogy nagyon összeszedte volna
 830 XXI    |                 marokkal azt a pallost, hogy azt lehetett tőle várni,
 831 XXI    |            kiadta a király a parancsot, hogy siessen azonnal Erdélybe.
 832 XXI    |        valóságos urává. Azt mondták rá, hogy ez erőszak volt. Tizennégyezer
 833 XXI    |                arra biztatta a királyt, hogy kérje fel a sógorát, Ferdinánd
 834 XXI    |                kalandosok” társasága. S hogy feltűnő ne legyen a pártalakulás,
 835 XXI    |           kalandosok gondoskodtak róla, hogy a válságos időkben éppen
 836 XXI    |                 is volt a bányászoknak, hogy magasabb munkabért követeltek,
 837 XXI    |               engedelmes országgyűlést, hogy abban még csak írmagja sem
 838 XXI    |            Budára, csak elbámult rajta, hogy a királyi várlakban mind
 839 XXI    |             tőle.~Verbőczy vette észre, hogy neki itt letelt az esztendeje.
 840 XXI    |            minden jel tanúskodott róla, hogy az valóság. – Felkereste
 841 XXI    |             azonnal a királyt. Elmondá, hogy az udvar arculatából azt
 842 XXI    |                vált, s kérte a királyt, hogy fogadja el a lemondását
 843 XXI    |           kizavarták azzal a rémhírrel, hogy az országgyűlésen a nemesség
 844 XXI    |                  Csak annyi ideje volt, hogy a várbeli alagúton át elosonhatott,
 845 XXI    |            hívei.~Nagy volt a haragjuk, hogy nem kaphatták meg. Bosszújukban
 846 XXI    |              hozzájuk a várpalotájábul, hogy ezzel a szándékkal hagyjanak
 847 XXII   |         hadifoglyok. Ezek hozták hírül, hogy Szolimán tömérdek hadserege
 848 XXII   |          Zsigmond királyhoz, a pápához, hogy küldjenek segítséget. Egyedül
 849 XXII   |                Szolimántul, s ahelyett, hogy ezt a rendezett hadsereget
 850 XXII   |               adta a király Zápolyának, hogy egész haderejével törjön
 851 XXII   |             faluról falura, kihirdetve, hogy „veszélyben a haza, a király
 852 XXII   |                Lajos király azt izente, Hogy nincs elég regementje. Ha
 853 XXII   |         negyedszer izente Lajos király, hogy állítsák ki a nemesek, főurak
 854 XXII   |    zászlóaljaikat; de az lett a válasz, hogy majd ha a király is menni
 855 XXII   |             nemességnek és főuraságnak, hogy az ország minden részéből
 856 XXII   |               izenték Zápolya Jánosnak, hogy jöjjön az egész seregével
 857 XXII   |          térképre, s aztán ítéljék meg, hogy nem nagyobb utat tett-e
 858 XXII   |           vajdának az lett parancsolva, hogy Tolnára siessen.~A király
 859 XXII   |             volt. Hirtelen elrendelték, hogy a templomi ezüstedényeknek,
 860 XXII   |                  Tomory Pál azt izente, hogy tizenkétezer emberrel még
 861 XXII   |                véres kard azt hirdette, hogy minden nemes siessen Tolnára,
 862 XXII   |                 gyújtott.~Arra a hírre, hogy Lajos király nyeregbe ült,
 863 XXII   |                  És mindenki tudta jól, hogy az ellenség hadereje nyolcszorta
 864 XXII   |               Szolimán ellen Eszék alá, hogy a törökök átkelését a folyamon
 865 XXII   |           fakadt ki e szavakra:~„Látom, hogy mindenki az én fejem mögött
 866 XXII   |                 fejét azért hoztam ide, hogy az ország javáért s a tietekért
 867 XXII   |                 a lelketlenségét azzal, hogy az én drága fejemet őrzi.
 868 XXII   |                  úgy könyörgött előtte, hogy tegyen le ez elhatározásáról;
 869 XXII   |             nejéhez azzal az izenettel, hogy elindult a döntő ütközetbe,
 870 XXII   |           könyörögve mondá a királynak, hogy inkább üttesse le a fejét,
 871 XXII   |                üttesse le a fejét, mint hogy az egész magyar hadsereg
 872 XXII   |                 képzelete sincs felőle, hogy mit kell tenni egy hadvezérnek,
 873 XXII   |          környezete abban a hitben élt, hogy ha Zápolya a seregével megérkezik,
 874 XXII   |               efölött úgy összevesztek, hogy a Tomory dandárvezérei azzal
 875 XXII   |        fenyegették a király környezőit, hogy rajtuk rontanak, s felkoncolják
 876 XXII   |               abban az állapotban volt, hogy egymással ütközzék meg. –
 877 XXII   |           Budáról), meghozva a rémhírt, hogy Szolimán megkezdte az átkelést
 878 XXII   |              azt javasolta a királynak, hogy rögtön meg kell ütközni
 879 XXII   |                 Ezek megizenték nekünk, hogy amint meglátják a mi csapatainkat,
 880 XXII   |                 követelték a királytól, hogy őket vigye ütközetbe: esküdtek,
 881 XXII   |              vigye ütközetbe: esküdtek, hogy írmagot sem hagynak a törökből,
 882 XXII   |              Rómába, kérje fel a pápát, hogy azt a napot, amelyen megütközünk,
 883 XXII   |               Gnojenszky azt javasolta, hogy a táborral együtt járó kocsikból
 884 XXII   |            Schlick azt a tanácsot adta, hogy a Mohácstól jobbra elnyúló
 885 XXII   |                  Brodarics azt kívánta, hogy a királyt egy ezred válogatott
 886 XXII   |             kell lenni a sereg közepén, hogy mindenki láthassa, s lelkesüljön
 887 XXII   |        Héderváry Lőrinc ajánlkozott rá, hogy ő fölveszi a király páncélját,
 888 XXII   |                Végre azt határozták el, hogy ezer vértes vitézt állítanak
 889 XXII   |              hosszú vonalban elnyújtva, hogy az ellenség túl ne szárnyalhassa.
 890 XXII   |           számától. Az a magyar jelszó, hogy az ellenséget nem mérjük
 891 XXII   |              támadást? Ha abban bíztak, hogy a magyar taktika a gyors
 892 XXII   |             Szerecsen íjászait?~Várták, hogy Szolimán támadjon.~A török
 893 XXII   |             abban a veszélyben forgott, hogy körülkerítik, s elfogják
 894 XXII   |              szpáhik sisakjai jelenték, hogy oldalt jobb felül jön erős
 895 XXII   |              parancsot adott Ráskaynak, hogy siessen az ezredével a támadást
 896 XXII   |            szemtanú krónikás feljegyzé, hogy a király arca halálsápadtra
 897 XXII   |                előtt látta. Azt mondja, hogy az anatóliai hadsereg a
 898 XXII   |                  Fel van róla jegyezve, hogy vitézül harcolt, s harc
 899 XXII   |             előtte lenni, oly tömegben, hogy őrá is jusson egy ellenfél,
 900 XXII   |             Ulrik, udvari tiszt, látva, hogy a király sebet kapott, megragadta
 901 XXII   |               Behram basa a tüzéreknek, hogy süssék ki egyszerre az ágyúikat,
 902 XXII   |             ágyúikat, nem törődve vele, hogy kit ér a golyó: törököt-e,
 903 XXIII  |                 csak annyit mondhatott, hogy a magyar hadsereg le van
 904 XXIII  |                 haderő nem áll útjában. Hogy a király elesett-e, vagy
 905 XXIII  |          lelkének minden vágya az volt, hogy ide jutni lássa az országot.
 906 XXIII  |           serege, szétmállott, anélkül, hogy valaki űzte volna. Visszavonult,
 907 XXIII  |         leküldte zsákmányul Sztambulba.~Hogy mit lehetett e zűrzavaros
 908 XXIII  |    hanyatt-homlok rohantak a hajóhídra, hogy az leszakadt alattuk, s
 909 XXIII  |           koronához.~Abban állt a joga, hogy feleségül vette Ulászló
 910 XXIII  |            ellenében azt a tervet veté, hogy ő meg Máriát veszi nőül,
 911 XXIII  |          özvegyét.~Hiszen már hat hete, hogy özvegy! Lehet az új nászra
 912 XXIII  |                 nemesség válogathatott, hogy a két nádor hívása közül
 913 XXIII  |          jegygyűrűjét.~Emlékében tartá, hogy néhanapján az ifjú királyné
 914 XXIII  |               azt válaszolta a kérésre, hogy még azt sem tudja, méltán
 915 XXIII  |             Lajos királynak holttestét. Hogy a páncélja, sisakja e sírtól
 916 XXIII  |                meg, azt engedi sejteni, hogy a király a vízbe zuhanva,
 917 XXIII  |            annyi lélekjelenléttel bírt, hogy páncélját le tudta dobni,
 918 XXIII  |                 mert az megfoghatatlan, hogy a sírásók az ezüstsisakot,
 919 XXIII  |          találják.~S ez is vigasztalás! Hogy a magyarok királya nem szánalmas
 920 XXIII  |              nem égett; azt is elmondá, hogy ez a nap szenteltetett „
 921 XXIII  |            Magáról a megholt királyról, hogy a hazájáért és vallásáért
 922 XXIII  |              maga előtt, mely kimondja, hogy jövendőben Magyarország
 923 XXIII  |                 önálló cikket képez az, hogy a zsidók az országból el-kiűzessenek.
 924 XXIII  |          nemesek letájcsolták, örültek, hogy szárazon elvihették az irhát.~
 925 XXIII  |                pajtást úgy fogjuk híni, hogy „Fölséges uram!”~Három napig
 926 XXIII  |                  Isten büntetése rajta, hogy Dózsa Györgyöt tüzes koronával
 927 XXIII  |            tájában, mindenki megjegyzé, hogy nem szokás szerint felülről
 928 XXIII  |           jelnek véve, arra magyarázta, hogy nem megvédelmezni fogja
 929 XXIII  |                 új király kapott rajta, hogy egy hatalmas segédsereget
 930 XXIII  |                 azon vette észre magát, hogy még egy harmadik király
 931 XXIII  |               támadt az a jó gondolata, hogy ő veszi meg a fekete cárt,
 932 XXIII  |                ő zászlója alá szegődik.~Hogy állhatott volna ellen a
 933 XXIII  |           készülettel fogadta Perényit, hogy ez a nagyszőllősi ütközetből
 934 XXIII  |                 paripájának köszönheté, hogy élve megmenekült.~Ekkor
 935 XXIII  |                hivatva, most odajutott, hogy egy rác kalandor elől meg
 936 XXIII  |            Magyarország! Nem volt elég, hogy Mohácsnál az oroszlán széttépte,
 937 XXIII  |               azt is meg kellett érnie, hogy a farkasok egyék meg.~És
 938 XXIII  |                 a győzelemittas hadait, hogy alig maradt belőlük valami.~
 939 XXIII  |               lőtte vele a fekete cárt, hogy az lefordult a lováról.
 940 XXIII  |                 meg voltak már rémülve, hogy nem is gondoltak a bosszúállásra;
 941 XXIII  |       hegytetőkön. Annak a dicsőségére, hogy a delibácsi kecskepásztor
 942 XXIV   |             férge is azt hiszi magáról, hogy ő annak az almának a fejedelme?~
 943 XXIV   |              hítták elő a kolostorából, hogy dandárvezetést bízzanak
 944 XXIV   |             eszébe a régi patrónusának, hogy az egyetlenegy igaz, hű
 945 XXIV   |               mondani Zápolyának előre, hogy kiben bízzék, kitől féljen.~
 946 XXIV   |                  s árulkodtak egymásra, hogy azokat elkoboztassák. A
 947 XXIV   |        királyhoz írtak, azon kezdődött, hogy „uram, adj pénzt”. S minden
 948 XXIV   |            adott rájuk, azon végződött, hogy „nincs pénz”.~Hadserege
 949 XXIV   |              János király végre rájött, hogy azt az egyetlen hű és eszes
 950 XXIV   |               azt a tanácsot adta neki, hogy ezzel a sereggel ne álljon
 951 XXIV   |                 még az út. Terád bízom, hogy rejtsd el a kolostorod pincéiben
 952 XXV    |                           XXV. FEJEZET ~Hogy csinálják az ellenségeket?~
 953 XXV    |                a rövid egypár év alatt, hogy a két ellenkirály huzakodott
 954 XXV    |           egymásnak, s az a törekvésük, hogy mi módon vegyenek el valamit
 955 XXV    |            Mikor már látja a toronybul, hogy katonaság közelít, nem nézi,
 956 XXV    |              milyen zászlót hoz; tudja, hogy rabolni, gyilkolni jön,
 957 XXV    |              úgy felzsákmányolta magát, hogy nem bír el többet a lova,
 958 XXV    |            híják a Ferdinánd-pártiakat, hogy „német”; amazok meg „törököknek”
 959 XXV    |                prímásnak az a gyöngéje, hogy nem szereti a sertéshúst.
 960 XXV    |               azt kellett volna tennie, hogy a tréfa meglevén, hozassa
 961 XXV    |              asztaltársasággal afölött, hogy a prímás éhen maradt.~Nagy
 962 XXV    |            tulkom, borjúm, tyúkom elég, hogy tisztességes ebédet főzessek
 963 XXV    |              prímásnak:~„No, már látom, hogy kegyelmed is csakugyan török
 964 XXV    |        Zápolyának: „Én pedig azt látom, hogy te csakugyan tót vagy; mert
 965 XXVI   |           győztes.~Bodó arra számított, hogy Török Bálint dandára, mely
 966 XXVI   |       nevetéssel Pekri, mikor meglátta, hogy Török Bálint hozza magával
 967 XXVI   |             kacagva fogadó cimboráknak, hogy: – Én hiszen durnyizni leülök
 968 XXVI   |               ti azt követelitek tőlem, hogy én is kitérjek németnek,
 969 XXVI   |              hitedet, vitézi paroládat, hogy közülünk el nem szököl magadat
 970 XXVI   |                 feje; azt se tudta már, hogy égen jár-e vagy a földön.
 971 XXVI   |          hagytad el?~– Azon búslakodom, hogy elhagytam a becsületemet.
 972 XXVI   |                 adtam az ellenségemnek, hogy nem szököm el a táborábul;
 973 XXVI   |              öreg?~– Hát én azt mondom, hogy aki magyar, megtartja a
 974 XXVI   |             uram hirdeti a lakosságnak, hogy a fogoly Bodó Ferenc, János
 975 XXVII  |          királynak”. Azt jelezték vele, hogy egészen elpuhult, elasszonyosodott;
 976 XXVII  |                 a fogait kefével mossa, hogy fehérek legyenek, a körmeit
 977 XXVII  |                 holdvilágnál láthatták, hogy igen nagy csapat lovas gyűlt
 978 XXVII  |               Nagy volt az érsek öröme, hogy a királyt meglátta. Ezüstsisakjának
 979 XXVII  |               rá hagyta magát beszélni, hogy betérjen a plébánoslakba,
 980 XXVII  |                  Tomory Pál elvállalta, hogy addig, amíg a király vacsorál,
 981 XXVII  |                 pedig arra ajánlkozott, hogy ő azalatt ott marad a király
 982 XXVII  |                 azt ajánlá a királynak, hogy vesse le a nehéz fegyverzetét,
 983 XXVII  |                  a ház elé. Állj lesbe, hogy nem jön-e a török a hátunkba?
 984 XXVII  |               hallasz, rögtön jelentsd, hogy a királlyal továbbfuthassunk.~
 985 XXVII  |               Czettricz Ulrik ahelyett, hogy kardot rántott volna a király
 986 XXVII  |            Budára futott. Ott megtudva, hogy a királyné Bécsbe menekült,
 987 XXVII  |          királyné azon való haragjában, hogy az apród cserbenhagyta a
 988 XXVII  |          királyné tiltakozott az ellen, hogy ott temessék el; azt követelte,
 989 XXVII  |             temessék el; azt követelte, hogy adják át őneki, hogy a krakkói
 990 XXVII  |         követelte, hogy adják át őneki, hogy a krakkói sírboltba takaríttassa
 991 XXVII  |        beszentelék, suttogva beszélték, hogy a három szúrás helye látható
 992 XXVII  |                annak Isten a bírája! De hogy ezt mind kitalálták, följegyezték,
 993 XXVII  |            továbbadták, azt bizonyítja, hogy a régi magyarok is értettek
 994 XXVIII |     lengyeleknek. Csak azt panaszolták, hogy nagyon sok komló van ebben
 995 XXVIII |                 azt kifogásolták benne, hogy amíg a rendes seritaltul
 996 XXVIII |          előreesik, s az orrát töri be.~Hogy Zápolya János miért nem
 997 XXVIII |             királyt föl nem keresni az, hogy ez is elzárkózott előle.~
 998 XXVIII |              király, amint hírét vette, hogy Zápolyát tönkreverte Koczián
 999 XXVIII |                az alatt az ürügy alatt, hogy nagyon fél a pestistől,
1000 XXVIII |          királynak:~– Engedd meg, uram, hogy egy lengyel legendát, amelyet