Fezejet

1501 XL     |                törököknek is megengedi, hogy must korában a kiforratlan
1502 XL     |               kölcsön, s aztán ő látta, hogy kivel fizetteti vissza –
1503 XL     |                a görög abban sántikált, hogy a nemrég Erdélyben feltalált
1504 XL     |                zsidó fukar azt fogadta, hogy Grittinek az egész udvartartását
1505 XL     |                görög arra vállalkozott, hogy Budavár utcáit veresréz
1506 XL     |               Gritti azt felelte nekik, hogy a külső kereskedést meg
1507 XL     |               te ízleled meg először.~S hogy bebizonyítsa, miszerint
1508 XL     |                 mindnyájan azt mondták, hogy ez valóban édesebb a lépesméznél,
1509 XL     |                 s igaza van a fukarnak, hogy ez a kávéban felolvasztva,
1510 XL     |                 szára olyan magasra nő, hogy a lovaskatona nem látszik
1511 XL     |              zamatú füstöt terjesztett, hogy annak az illatától a paradicsomban
1512 XL     |       előrevágtatott a szebeni erdőbül, hogy a Czibak meggyilkoltatásában
1513 XL     |              Olyan jó etyepetyéje volt, hogy csak egy étekfogást is el
1514 XL     |                is el nem hagyott menni, hogy ne evett volna belőle.~A
1515 XL     |               levágott fejét meglátták. Hogy a hős vezér, akinek megjöttére
1516 XL     |            megöletni. Azt parancsoltam, hogy élve hozzák elém. Ki mondta,
1517 XL     |                 hozzák elém. Ki mondta, hogy öljétek meg a vajdát?~Batthyány
1518 XL     |           alkormányzó uram parancsolta. hogy vágjuk le a vajdát a sátorában.~
1519 XL     |            mester még azt is eltagadja, hogy jelen volt a gyilkos vérengzésnél,
1520 XL     |            mennek. Szokás az Erdélyben, hogy a vendégek háromszor is
1521 XL     |     madárfészekbe, úgy lopózott közénk, hogy megegyen bennünket. Megölette
1522 XL     |              akarsz?” Hanem azt mondja, hogy: „Elmegyünk mind, levágjuk
1523 XL     |                 hamar azon vette észre, hogy a tábora minden oldalról
1524 XL     |               Növelte a veszedelmét az, hogy egy éjszaka az egész magyar
1525 XL     |               vajdának, Péternek üzent, hogy jöjjön segítségére; de még
1526 XL     |             csak oly módon bocsáták be, hogy elébb az asszonyt, gyereket
1527 XL     |                 A baráttal kifundálták, hogy mit tegyenek.~János király
1528 XL     |            magához: azt vetette a főúr, hogy nagybeteg, nem állhat a
1529 XL     |            viszont kérte János királyt, hogy ne siessen Gritti felszabadítására;
1530 XL     |             mondá Fráter György. – Íme, hogy világosan lássad, mi vár
1531 XL     |                azt mondá Memhet bégnek, hogy keresse fel Laszkót; de
1532 XL     |               csak annyit mondjon neki, hogy itt van már Gritti, nagy
1533 XL     |        felöltözött, előhozatta a lovát, hogy ő most megy a királyhoz.
1534 XL     |            aztán megnyugtatá a királyt, hogy majd megírja ő a válaszokat
1535 XL     |              hagynám.~A barát ráhagyta, hogy menjen hát, szabadítsa meg
1536 XL     |                felvilágosította felőle, hogy a hadviselés meg a keresztényi
1537 XL     |          szorongatták; azt gondolta ki, hogy a janicsárjaival ásatott
1538 XL     |                 utat, akként irányozva, hogy annak a kijárása oda lyukadjon
1539 XL     |               gyerek, se bortul részeg, hogy meg ne gondolhatta volna
1540 XL     |             hozták az igazságtevő urak, hogy azokat egyesével bocsátják
1541 XL     |               tudja mondani azt a szót, hogy „Uram Szent János”, tisztán,
1542 XLI    |             kinevető, gúnyoló arcaikat. Hogy kacagtak az ő komoly tudatlanságán! –
1543 XLI    |                   Mind azon törekedtek, hogy Jánost a királyi székbe
1544 XLI    |                székben; de az bizonyos, hogy oroszlánt fogtál a szekered
1545 XLI    |                 a királynak kell kérni, hogy azt fogadja el: „Martinuzzi
1546 XLI    |               csak azon föltétel alatt, hogy nem én viselem a nagyváradi
1547 XLI    |                  Bizonnyal nem fogom.~– Hogy csak egy példát mondjak.
1548 XLI    |                olyan életet folytatnak, hogy a példájukkal vagy megmételyezik
1549 XLI    |               lakomájába, nem kérdezve, hogy kit találok vele.~A király
1550 XLI    |                Te magad: a király.~– De hogy én magamnak parancsoljak,
1551 XLI    |                 hibája az új püspöknek, hogy rosszul értett a tálaltatáshoz.
1552 XLI    |                az volt a bevett szokás, hogy „elébb az estebéd, azután
1553 XLI    |               röviden mondd el, Keresy, hogy végezted el a rád bízottakat?~–
1554 XLI    |            mármost instálom fölségedet, hogy miután a hazaáruló kincseit
1555 XLI    |               Ferenc uram arra a hírre, hogy Erdélyben rebellió van,
1556 XLI    |                 felvilágosítottam róla, hogy nincs már rebellió; és hogy
1557 XLI    |             hogy nincs már rebellió; és hogy a kormányzó úr őnagyméltóságát
1558 XLI    |               gyorsasággal felségedhez, hogy bizonyosat vigyek neki,
1559 XLI    |                 a kérdésére megfelelni, hogy kinek a kezéhez küldje a
1560 XLI    |               uram őkegyelme nem tudja, hogy kinek a kezéhez küldje a
1561 XLI    |               kegyelmed, ha esze volna, hogy a két főkincstartó, alkincstartó
1562 XLI    |             rabolják ki olyan tisztára, hogy még csak egy emlékezetül
1563 XLI    |                adtam át, Utyessenovics, hogy hagyd ott Amádénál. De addig
1564 XLI    |              megteszed az én kedvemért, hogy a legelső Úrnapján a püspökké
1565 XLI    |              étekfogómester, jelenteni, hogy az estebéd fel van tálalva,
1566 XLI    |                 felett is azon évődtek, hogy vajon mi oka lehet a barátnak
1567 XLI    |       megtartását.~Az egyik ok az volt, hogy Laszkó Jeromos még élt,
1568 XLI    |           végett, jól ismerve Zápolyát, hogy az majd megbánja, hogy kivégeztette
1569 XLI    |                  hogy az majd megbánja, hogy kivégeztette hajdani jó
1570 XLI    |            hagyján az árulást – de azt, hogy őt Laszkó folyvást „Katalin
1571 XLI    |                György pedig nem akarta, hogy lengyel vér folyjon magyar
1572 XLI    |                kor embereinek alakjára, hogy egy főúr meggyónja egy pápista
1573 XLI    |           meggyónja egy pápista papnak, hogy ő lutheránussá lett; ezért,
1574 XLI    |              pedig gondoskodott felőle, hogy a Szfinx találós meséjének
1575 XLI    |         királynak. – De régen kívántam, hogy lássalak!~Azután Fráter
1576 XLI    |             elmorzsolta a fogai között, hogy az az amabilis konfúzióban
1577 XLI    |                 szent fogadásom tartja, hogy addig se nem eszem, se nem
1578 XLI    |              királyi szavadat nem adod, hogy a mi szegény barátunknak,
1579 XLI    |                hozzád Lengyelországból, hogy meghallottam szegény cimboránk
1580 XLI    |            Tűzbe teszem a kezemet érte, hogy ártatlan.~– De hisz éppen
1581 XLI    |                 amiben arra ajánlkozik, hogy engem éjszaka elfogat, láncra
1582 XLI    |           Tarnovszky. – Hiszen világos, hogy tréfált! Már ilyen bolondot
1583 XLI    |             tréfált! Már ilyen bolondot hogy írhatna valaki sério?~–
1584 XLI    |              hát azt föl sem venném; de hogy kigúnyolt, azt meg nem bocsátom!
1585 XLI    |                 az csak azt bizonyítja, hogy nagyon tisztel; mert ha
1586 XLI    |                úgy híja-e minden ember, hogy „Sztara baba”?: Az előtted
1587 XLI    |              György: hát nem úgy híják, hogy „Csontfülű”? Mégsem haragszik
1588 XLI    |           titulálnak, mikor nem hallom, hogy „Przsepiorka”?~– De a Katalin
1589 XLI    |           bebizonyítani férfi voltodat, hogy engesztelhetetlen bosszút
1590 XLI    |                egy asszony? Hát persze, hogy „Katalinnak” csúfolnak;
1591 XLI    |             úgyhogy a király azt hitte, hogy ez most egyszerre félnederes
1592 XLI    |              adtam át Amadénak. Tudtam, hogy idő jártával meg fogod bánni.~
1593 XLI    |           Györgynek. Látszott az arcán, hogy örül a lelke rajta, hogy
1594 XLI    |                hogy örül a lelke rajta, hogy ez így történt. Még ugyan
1595 XLI    |                eo plus! Nem érdemes rá, hogy miatta elhűljön a jó tyúkleves.
1596 XLI    |              urak! – Hanem azt kikötöm, hogy azt a haszontalan embert
1597 XLI    |             lettek, Tarnovszky elmondá, hogy két püspökkel meg a kancellárral
1598 XLI    |             felvilágosítá a palatinust, hogy püspökszentelésről addig
1599 XLI    |            Tudta azt jól Fráter György, hogy miért sietnek Váradra a
1600 XLI    |              kísértsék meg. Ne mondják, hogy a „barát” akadályozta meg
1601 XLI    |             találkozni, mert tudta jól, hogy ezek a főnemesi családokbul
1602 XLI    |                fogják nézni. Tudta jól, hogy neki minden nagy ember irigye:
1603 XLI    |              irigye: irigylik tőle azt, hogy ő valósággal a királynak „
1604 XLI    |            jegyzi fel Fráter Györgyről, hogy első gondja volt megismerni
1605 XLI    |               bevallá Fráter Györgynek, hogy ő lopta el a Dobó Ferenc
1606 XLI    |          Györgynek az az ihlete támadt, hogy ezzel az Isten küldte pénzzel
1607 XLI    |              idejövetelének az a célja, hogy Zápolyának családi kincstárát,
1608 XLI    |                 jellem volt; azt mondá, hogy Zápolya kincseit azonnal
1609 XLI    |               is megengedé a püspöknek, hogy a királyi jegyessel beszélhessen:
1610 XLI    |                mindvégig.~S megtörtént, hogy a fátum kezet csókolt a
1611 XLI    |              bántanak a rablók: tudják, hogy azok üresek.~Ilyen módon
1612 XLI    |          időhalasztásban: arra gondolt, hogy ezalatt a lengyel uraságok
1613 XLI    |               tudom én, kegyelmes uram, hogy hol végződik itt a vacsora,
1614 XLI    |                attól féltette Zápolyát, hogy egyszer megüti a guta a
1615 XLI    |                különös adománnyal bírt, hogy egy tekintettel egy egész
1616 XLI    |                tudott venni. Azt látta, hogy a három lengyel főnemesen
1617 XLI    |                 egyszerre azt színlelé, hogy elázott a bortul, félrenyaklott
1618 XLI    |                    Jó okai lehettek rá, hogy a gyóntatójának a szeme
1619 XLI    |           kacagányját őrzi.~– Ugyan jó, hogy megjöttél már! – monda a
1620 XLI    |     vasszekrények mesterséges závárait, hogy a király ajándékokat osztogathasson
1621 XLI    |                lefeküdt, s úgy elaludt, hogy ha három éjszaka összeragadt
1622 XLI    |                és a korlátnok, anélkül, hogy bevárták volna a püspököt,
1623 XLI    |      felhordatta mind a kincstárba. Jó, hogy ezek ma reggel itt nem voltak!~
1624 XLI    |               íze, s azon panaszkodott, hogy minden hajaszála fáj. Fráter
1625 XLI    |              kubikuláriusától meghallá, hogy a püspök háromszor is ott
1626 XLI    |            elkövetett nagy prédálásért: hogy olyan sok kincset elajándékoztam
1627 XLI    |               nagyot ásított.~S azután, hogy Fráter György nem kezdett
1628 XLI    |            előtt: Tarnovszky megígérte, hogy násznagyom lesz, s a királyt
1629 XLI    |               vesz tőlük. Azt is tudod, hogy én Zsigmond királynak negyvenezer
1630 XLI    |               járulna a leendő ipa elé, hogy annak még nagy pénzzel adósa,
1631 XLI    |         állapotomat, felajánlá önkényt, hogy ő lefizeti helyettem a lengyel
1632 XLI    |               az ablak felé fordította, hogy jobban lássa: nevetett,
1633 XLI    |              orcáját.~– Hát te azalatt, hogy nem láttalak, Tarnówban
1634 XLI    |            király el volt ragadtatva.~– Hogy állhattad meg, hogy ezeket
1635 XLI    |       ragadtatva.~– Hogy állhattad meg, hogy ezeket a kincseket mind
1636 XLI    |               De egyetlen föltétele az, hogy Károly császár és Ferdinánd
1637 XLI    |             korlátnok azért járt itten, hogy megállapítsa velem a békeföltételeket,
1638 XLI    |              rögtön elutaztak, anélkül, hogy velük találkoztál volna.~–
1639 XLI    |              Tehát mármost mondjuk azt, hogy „fitymássánt”. Nekem is
1640 XLI    |        Krakkóban tudta meg Martinuzzi), hogy a bécsi kormányférfiak azalatt,
1641 XLI    |                tolmácsát, Junisz béget, hogy Szolimánt János király ellen
1642 XLI    |               felséges uram, mondd meg, hogy hát Laszkó Jeromosnak, mit
1643 XLI    |              kincseimből.~– Lehetetlen, hogy a kibékített árulót minden
1644 XLI    |               te püspöki hatalmadat az, hogy ki a földesura Debrecennek?~
1645 XLI    |           Jeromost tetétül talpig, mint hogy Debrecen földesurává tetted.
1646 XLI    |                izent fel a városházára, hogy jöjjön fel hozzá a bíró,
1647 XLI    |         viszonyt csak annyiban ismerte, hogy a király által kinevezett
1648 XLI    |      tanácsbeliek előtt; elmondá nekik, hogy ő nem olyan földesúr lesz,
1649 XLI    |                 arra kérte őket Laszkó, hogy tegyék meg vele azt a tisztességet,
1650 XLI    |               parancsolta nekik Laszkó, hogy mármost egész Késmárkig
1651 XLI    |                   No, hát tudjátok meg, hogy én Ferdinánd király híve
1652 XLI    |                volt: állt a szentencia, hogy addig árestomban a helyük,
1653 XLI    |                 szívére vette a dolgot, hogy ágynak esett, s hetednapra
1654 XLI    |           király még jól lehordta őket, hogy miért voltak olyan ügyetlenek,
1655 XLI    |                meg a király utasítását, hogy „legyen eszük”, hogy szépen
1656 XLI    |        utasítását, hogy „legyen eszük”, hogy szépen felmenének a többször
1657 XLI    |                utasítá a debrecenieket, hogy ezentúl legyen eszük, tehát
1658 XLI    |           barátokat. A kolostort pedig, hogy üresen ne maradjon, átadják
1659 XLI    |         barátoknak!~Rég megérdemlették, hogy a debreceniek kikergessék
1660 XLI    |            indulatért. Rémeset volt az, hogy egy kolostorbul Melanchton
1661 XLI    |               király akkor vette észre, hogy egy félkotyót küldtek ide
1662 XLI    |            Fráter György attul tartott, hogy még képes lesz Zápolya a
1663 XLI    |               megillet az a tisztesség, hogy a király magánszobájában
1664 XLI    |               majd tudatni fogja veled, hogy mikor jöjj a színe elé.
1665 XLI    |             között.~– Én is azt mondám, hogy mért nem teszi fel a koronáját! –
1666 XLI    |              Így nem tudhatja az ember, hogy ő a király.~S odaállt a
1667 XLI    |             követ. – Akkor megértheted, hogy mi van az athnáméba írva.~–
1668 XLI    |                 felruházott biztosának, hogy indíts vizsgálatot a szultán
1669 XLI    |            balrul, s ítéletet tartanak, hogy a paradicsomban vagy a pokolban
1670 XLI    |              Eszerint meg fogod ítélni, hogy az volt-e a bűnös, aki Grittit
1671 XLI    |             fejek után járok. Tudd meg, hogy az Athmeidan piacra nyíló
1672 XLI    |            titkolhatá el az aggodalmát, hogy ez az ő személye ellen szőtt
1673 XLI    |             mindenki azt fogja vallani, hogy én, Kun Gothárd hordattam
1674 XLI    |                 én diktáltam a bakónak, hogy üsse le a fejét. Piac közepén
1675 XLI    |               bűn volt a szultán előtt, hogy a rablót, a gyilkost lefejezték:
1676 XLI    |              Rövid idő múlva híre jött, hogy Ferdinánd király Bánffy
1677 XLI    |                azonban nyíltan bevallá, hogy ő Bánffy Boldizsárnak ifjúkortul
1678 XLI    |                Elég becsület volt tőle, hogy ezt őszintén megmondta.~
1679 XLI    |                 seregre, úgy szétverte, hogy hírmondó is alig maradt
1680 XLI    |               oly nehéz sebeket kapott, hogy a vett diadal után harmadnapra
1681 XLI    |             estenkint álomra a szemeit, hogy hiszen itt van Kun Gothárd,
1682 XLI    |           Erdélyt. Annak az örve alatt, hogy ő a szultán teljhatalmú
1683 XLI    |                mindenfelé elhíresztelé, hogy a szultán haragja engesztelhetetlen
1684 XLI    |                az lett a következménye, hogy amely főnemesi várban csak
1685 XLI    |              versenyeztek a szászokkal, hogy melyik tud szebb hódoló
1686 XLI    |             lovak elragadtak, ahelyett, hogy a gyeplübe markolnának.~
1687 XLI    |               csak vizsgálatot tartott, hogy bőrüket mentsék.~Zápolyát
1688 XLI    | arckifejezéséből kitalálhatta a király, hogy mi vásárfiát hoz számára
1689 XLI    |               biztos tudására jutottam, hogy a kormányzó, Ogli bég megöletésére
1690 XLI    |            büszkeségről is.~– Szeretem, hogy mosod a kezeidet ettől a
1691 XLI    |             bizonyára, ha azt mondanád, hogy te voltál, aki erre a parancsolatra
1692 XLI    |               már megmutatta a padisah, hogy milyen törvényszéket tud
1693 XLI    |     meggyalázzák. Megmutatta Mohácsnál, hogy milyen ítéletet tud tartani.
1694 XLI    |               ítélet napjáról. Remélem, hogy most is megtartottad azt
1695 XLI    |                 a kezedet. Gondold meg, hogy mit cselekedjél. Ez az ember
1696 XLI    |              piacon. Tehát gondold meg, hogy kinek a fejével fizess meg!
1697 XLI    |              volt esve. Azon idő alatt, hogy Junisz bég a vizsgálatot
1698 XLI    |         Követeket küldött Ferdinándhoz, hogy védelmezze őt meg Szolimán
1699 XLI    |                 Szolimán haragja ellen. Hogy Ferdinánd védelmezze meg,
1700 XLI    |                 mégis előre gondolhatá, hogy ha rá engedi magát arra
1701 XLI    |              arra a gyávaságra bíratni, hogy leghívebb tanácsosát, Fráter
1702 XLI    | kiengeszteléseül, hát akkor megérdemli, hogy valamennyi híve mind itthagyja,
1703 XLI    |             megyek; imádkozom Istenhez, hogy adjon kedvező kimenetelt
1704 XLI    |              fogsz örülni, ha elmondom, hogy mit hoztam magammal. Bizonyosságot
1705 XLI    |        megszerezhetted. Mindenki tudja, hogy Kun Gothárd kapitány fogta
1706 XLI    |           muzulmán létedre, bort ittál, hogy titkokat kicsalj egy nemes
1707 XLI    |                 teneked, Fráter György, hogy látod-e ezt az oszporát?
1708 XLI    |                olyan jó tréfának tartá, hogy elnevette magát rajta.~Fráter
1709 XLI    |            oszporádat. S majd meglátod, hogy milyen drágán fogod te ezt
1710 XLI    |                híve vagy. Megítélheted, hogy az egész országodra vészt,
1711 XLI    |              leesést idézz-e elő azért, hogy ezt a te borotvált fejedet
1712 XLI    |                 az. Meg akarom mutatni, hogy milyen nagy tisztelettel
1713 XLI    |              irántad. Megengedem neked, hogy bemehess ezen az ajtón,
1714 XLI    |                 s melyekből kitudódott, hogy Ibrahim és Gritti egy húron
1715 XLI    |                 azzal is fenyegetőzött, hogy ha Szolimán ennek útjába
1716 XLI    |             nagyúr azt parancsolá neki, hogy álljon meg az ajtóban. Két
1717 XLI    |           elefántbőr kesztyűket húztak, hogy magában kárt ne tehessen.”~–
1718 XLI    |            eléje tették aláírás végett, hogy engedjenek neki egy napot
1719 XLI    |              egy napot a meggondolásra, hogy megölesse-e leányának férjét,
1720 XLI    |               én azt könyörögtem tőled, hogy férjemet soha meg ne ölesd,
1721 XLI    |               megesküdtél apád sírjára, hogy amíg élsz, Ibrahimot meg
1722 XLI    |     Sheikul-Izlámot, eléjük terjesztve, hogy őt erős esküvése tartja
1723 XLI    |       hivatkozva kimondá a dívántanács, hogy eszerint Szolimán szultán
1724 XLI    |             arra kérte a divántanácsot, hogy Ibrahimot az ő saját görbe
1725 XLI    |               Junisz bég. Magad mondád, hogy megszokott dolog ez teelőtted.
1726 XLI    |         céljaidnak megfelel. Elismered, hogy te a római király sztambuli
1727 XLI    |        követének lekötötted a szavadat, hogy János királyt megrontsad,
1728 XLI    |              Amit a leveledben ígértél, hogy a bécsi kormánynak jó szolgálatokat
1729 XLI    |                én vallásom azt tanítja, hogy „Aki engem kővel hajít meg,
1730 XLI    |                   és ismét azt tanítja, hogy „Nagyobb öröm van az égben
1731 XLI    |              ezer aranyat ígért” azért, hogy János király ügyét megrontsad:
1732 XLI    |                adok ezer aranyat azért, hogy amit elrontottál, javítsd
1733 XLI    |         fölvilágosította a te lelkedet, hogy megismerjed az igazságot.
1734 XLI    |                mondjad meg a királynak, hogy őt tisztának és minden bűntől
1735 XLI    |          amelyeket elébb meglátogattál, hogy az igazságot kitanuljad;
1736 XLI    |        kapitányoknak és tanácsbíráknak, hogy a felséges padisah igazságot
1737 XLI    |             krónikákból kitörülteté! És hogy János királyt a fölséges
1738 XLI    |            előtt megállsz: azon kezded, hogy nincs a széles föld népei
1739 XLI    |               több csodát is tett. Azt, hogy egy hónap múlva valamennyi
1740 XLI    |                 kengyelben volt a lába, hogy lovagol Bécs felé, szépen
1741 XLII   |               nagyon jól emlékezett rá, hogy Junisz bégnek a megjelenése
1742 XLII   |          szándékában rekeszté vala meg, hogy a debreceni refraktáriusokat
1743 XLII   |               miatt méltón megfenyítse. Hogy ebből a nagy veszedelemből
1744 XLII   |      debrecenieken példát szolgáltatni; hogy abból azután az egész Alföld
1745 XLII   |                 lett volna benne része, hogy ez a nagy veszedelem elfordult
1746 XLII   |               király fejéről. Ahelyett, hogy a dioecesise dolgai után
1747 XLII   |            olyan vendégszeretők voltak. Hogy a király is őhozzájuk szokott
1748 XLII   |         Györgynek; hanem amint megtudá, hogy Laszkó Jeromos átnyergelt
1749 XLII   |                után első dolga az volt, hogy az új hit követőinek a gyülekezetét
1750 XLII   |          egyszer csak azon vette észre, hogy a zsolozsma őt magát is
1751 XLII   |               ima végén következett az, hogy „mert Tied az ország, a
1752 XLII   |              természetesen arról szólt, hogy Debrecen városa fizesse
1753 XLII   |             Bálint nagyon csodálkozott, hogy ilyenkor nem térdepelnek.~
1754 XLII   |              tetszését Török Bálintnak, hogy az ájtatoskodás után a népség
1755 XLII   |         küszöbén ki nem lépett anélkül, hogy a perselybe egy darab pénzt
1756 XLII   |               Török Bálint hátramaradt, hogy a lelkésszel és a kurátorokkal
1757 XLII   |                 köntösét, s csak várta, hogy majd beharangoznak. Azonban
1758 XLII   |                 csodálkozva tapasztalá, hogy senki sem tart vele az utcán
1759 XLII   |               árvacsalán is felverte.~– Hogy hagyhatják ilyen árván a
1760 XLII   |              főtisztelendő úr a házból, hogy nyitja ki az ajtót?~– Nem
1761 XLII   |                 Török Bálint megjegyzé, hogy a pestesen nem ég tűz. Húsvét
1762 XLII   |                 az egyházfi, s jelenté, hogy „Dignetur besétálni illustrissimének:
1763 XLII   |           Jánost exkommunikálta, amiért hogy az kezet csókolt az Antikrisztusnak
1764 XLII   |             püspöknek, mégpedig azután, hogy az excommunicatio érte.~–
1765 XLII   |         tartozik vele tisztelendőséged, hogy a Megváltó feltámadásának
1766 XLII   |                 Ez így tart mind azóta, hogy én az anathemát kihirdettem.
1767 XLII   |               nép azzal tromfol vissza, hogy megtagadja tőlem a dézsmát,
1768 XLII   |                  Ide nézz! És lásd meg, hogy mi a húsvéti lakomája a
1769 XLII   |                Engedje meg, szentatyám, hogy közbenjárója lehessek az
1770 XLII   |               hadverő vitézzel szemben, hogy ez verve érezte magát.~Farizeusnak,
1771 XLII   |          egyházfinak, s meghagyta neki, hogy hozza elő a misemondó öltönyét.
1772 XLII   |              kútforrását megismertetni. Hogy Debrecenben a hitszakadás
1773 XLII   |               az eredete ott keresendő, hogy VII. Kelemen pápa anathemája
1774 XLII   |              király által utasíttatott, hogy a Vatikánban eszközölje
1775 XLII   |                rágom kegyelmességednek, hogy mely okokat hozzon fel a
1776 XLII   |           debreceni apátplébánus előtt, hogy őt a schisma terjedésének
1777 XLII   |            tudassa vele kegyelmességed, hogy III. Pál pápa mind Frangepán
1778 XLII   |               visszavette. – Jól tudom, hogy erre az anachoreta azt fogja
1779 XLII   |           anachoreta azt fogja felelni, hogy János király azért mégis
1780 XLII   |             felelje kegyelmed neki azt, hogy sokkal inkább ellensége
1781 XLII   |          énutánam instrukciókat küldöz, hogy azokhoz tartsam magamat!
1782 XLII   |          magamat! Még apprehendál érte, hogy a király nem kérdezte meg
1783 XLII   |              kegyeskedik-e beleegyezni, hogy én Debrecen földesura legyek!
1784 XLII   |                 legyek! Szájamba rágja, hogy mit mondjak, mint a szeksta
1785 XLII   |               szobábul, azzal a szóval, hogy kérem alássan, elfelejtettem
1786 XLII   |            apródjának a püspök levelét, hogy takarítsa el.~– Van-e kendteknél
1787 XLII   |             nálunk áll a kulcsok mássa, hogy tűzi veszedelem idején,
1788 XLII   |            peremptorius parancsolattal, hogy Bálint uraimék az isteni
1789 XLII   |                mi okbul parancsolá meg, hogy az ő hívei az ünnepi ájtatosságot
1790 XLII   |                a király alattvalójának, hogy jöjj elő, és teljesítsd
1791 XLII   |             dörgő szózata visszhangozá, hogy a boltozat zengett bele.~
1792 XLII   |                 kötvén a gyülekezetnek, hogy a világ minden népei között
1793 XLII   |                lehet a magyarnak abban, hogy Krisztus halála és feltámadása
1794 XLII   |                parancsolva mindenkinek, hogy egy szót a száján ki ne
1795 XLII   |               főpap feje fölül anélkül, hogy őt magát egy illetlen szóval
1796 XLII   |                királynak, tudatva vele, hogy Debrecenben a nagy vallási
1797 XLII   |             Verbőczynek. – Nem szereti, hogy Török Bálint valamit helyesen
1798 XLII   |             valamit helyesen csinált, s hogy azt az ő tudta nélkül ütöttük
1799 XLII   |               biz, őkelme azt csinálta, hogy kálomistává tette az egész
1800 XLII   |              nem nevetett, ő már tudta, hogy mi történt vala Debrecenben.~
1801 XLII   |                 mikor végre oda jutott, hogy az apátúrnak a feje fölül
1802 XLII   |                halkan Verbőczynek, úgy, hogy a király is hallhatta:~–
1803 XLII   |               jeu.”~Török Bálint látva, hogy ő az ura a helyzetnek, tovább
1804 XLII   |                 kálvinista zsoltárokat, hogy azok milyen szépek. Sőt
1805 XLII   |              vagy nem volt, Tar Lőrinc, hogy pokolban járt volt. Egy
1806 XLII   |                 volt. Zsigmond császár, hogy benne feredett volt. Mária
1807 XLII   |            ágyát pokolbul kiiktassa, És hogy mennyországra igazgathassa.”~
1808 XLII   |      Cancionalét.~Így történhetett meg, hogy a legkatolikusabb király
1809 XLIII  |        mindenestül örökösen Ferdinándé. Hogy erre valami országgyűlésnek
1810 XLIII  |              alkudozást azzal a szóval, hogy meg kell hát adni Zápolyának
1811 XLIII  |             jóltartották a díszlakomán, hogy rögtön kilelte a hideg,
1812 XLIII  |               titkolták előtte. Féltek, hogy valami okosabbat talál mondani,
1813 XLIII  |         Fölöttébb örvendezett a püspök, hogy a békekötés a két király
1814 XLIII  |             csak arra kérte a főurakat, hogy ezt a békeszerződést tartsák
1815 XLIII  |              óhajtanók. Bizonyára igaz, hogy „si vis pacem, para bellum”.
1816 XLIII  |                nem mondok ellent annak, hogy mondjuk fel mind a ketten
1817 XLIII  |         szolgádtól eddig sem kérdezted, hogy mit cselekedjél; ezután
1818 XLIII  |                 kérdezd. De azt tudjad, hogy amidőn erre a békekötésre
1819 XLIII  |                meg azzal a biztatással, hogy bizonyára Károly császár
1820 XLIII  |           szívvel-lélekkel fogadkoztak, hogy ki fogják állítani a szükséges
1821 XLIII  |           fölhatalmazá Fráter Györgyöt, hogy vessen ki adót, szerezzen
1822 XLIII  |               hadiköltségre, Majláthot, hogy gyűjtsön hadat Erdélyben,
1823 XLIII  |              Erdélyben, Török Bálintot, hogy öltöztesse fegyverbe a hajdúságot,
1824 XLIII  |           hajdúságot, Petrovich Pétert, hogy fogadja zsoldba a rác hadakat;
1825 XLIII  |            kinek egész öröme telt bele, hogy ismét a régi, sokszor meggázolt
1826 XLIII  |              nagyszerű hadjárat sikere, hogy a smalkaldi liga abbahagyja
1827 XLIII  |            századok számára megmenteni. Hogy ő maga is át volt hatva
1828 XLIII  |       hitbuzgóságát azzal bizonyítá be, hogy Celestin apátot, akit a
1829 XLIII  |             szorongatták János királyt, hogy hirdesse már ki a békekötést,
1830 XLIII  |                 folyvást azt követelte, hogy elébb állítsák ki a szövetséges
1831 XLIII  |            nyomták Zápolyának a pennát, hogy írja alá a békeokmányt;
1832 XLIII  |               lelkemre a felelet terhe, hogy a békekötést megakadályoztam.
1833 XLIII  |                 töröknek, a gyilkosnak, hogy a szultán haragja által
1834 XLIII  |            országot attól a szégyentől, hogy a koronás királyt láncra
1835 XLIII  |               angyali koronával együtt, hogy mind a kettőt egyszerre
1836 XLIII  |                 a szultán nem várja be, hogy azt meg is tegyed, hanem
1837 XLIII  |                Uriást, magadra hagynak, hogy martaléka légy a feldühített
1838 XLIII  |                az országra. Nem hallod, hogy kacagnak rajtad az ellenségeid,
1839 XLIII  |               annak minden okoskodását, hogy a magyar urakat is mind
1840 XLIII  |           fordítá. Az érsek tapasztalá, hogy Fráter György jobban tudja
1841 XLIII  |                György jobban tudja azt, hogy mi történik Bécsben, Velencében,
1842 XLIII  |              Még arról is van tudomása, hogy az egész hadsereg, melyet
1843 XLIII  |                hozza. Már azt is tudta, hogy Károly császár újból háborúba
1844 XLIII  |                 azzal a furfanggal élt, hogy azt mondá Fráter Györgynek,
1845 XLIII  |                 a szokását.~Wese látta, hogy a saját kelepcéjében fogta
1846 XLIII  |             Fráter György dicséretétől, hogy soha a föld nem szült ennél
1847 XLIII  |                 ember azt a dicsőséget, hogy ahol keserves rászedésről
1848 XLIII  |                meghallotta Verbőczytől, hogy Wese, re infecta, elutazott.
1849 XLIII  |      szemrehányásokat tett neki amiatt, hogy azalatt, amíg a király vadászni
1850 XLIII  |      kegyeskedjék fölséged elhatározni, hogy hadseregének élére állva,
1851 XLIII  |                 a bécsi ügyvivők által, hogy ellene egy nagy európai
1852 XLIII  |             pedig annyi serege sincsen, hogy ezt a várat meg tudja menteni.
1853 XLIII  |             Szolimán szultán, megtudva, hogy Péter vajda is benne van
1854 XLIII  |               lesz), azzal a kérdéssel, hogy ki ellen gyűjté össze Erdélyben
1855 XLIII  |            Előre megmondám fölségednek, hogy ez lesz a békealkudozásoknak
1856 XLIII  |              vakmerőn; egyedül!~– Igaz, hogy mondtad.~– Jó szerencse,
1857 XLIII  |                mondtad.~– Jó szerencse, hogy a veszedelem nem a mi fejünket
1858 XLIII  |              elé, s nagy gondja van rá, hogy valakit oda be ne eresszen.
1859 XLIII  |            megnyugodott benne a király, hogy valóban helyes dolgot cselekedék
1860 XLIII  |          Erdélyben az urak azt mondták, hogy a török ellen hívtátok fegyverbe
1861 XLIII  |                 akkor azt híreszteljük, hogy a török ellen kardoskodunk.~–
1862 XLIII  |                 Amint arról értesülénk, hogy a felséges szultán Ferdinánd
1863 XLIII  |             János király már elrendelé, hogy amint megérkezel, a rizskásás
1864 XLIII  |                őfelsége meghagyá nekem, hogy azonnal, amint az utak járhatók
1865 XLIII  |               haza?~– Én azt gondoltam, hogy az a százötvenezer arany…~–
1866 XLIII  |          erkölcsre tanítanom? – Tudjad, hogy midőn a felséges padisah
1867 XLIII  |     legkedvesebb fiam!” Most már tudod, hogy micsoda „szót” várok tőled,
1868 XLIII  |                nagyúr számára. A minap, hogy Új-Bálványos várát elkezdém
1869 XLIII  |                 király nagyon sajnálta, hogy ezt felajánlá a püspök Szolimánnak.
1870 XLIII  |                fogja mondani a padisah, hogy „János király mégiscsak
1871 XLIII  |                  Mert tudjátok meg azt, hogy a felséges padisah csak „
1872 XLIII  |                  akkor azt mondja neki, hogy „dobre!”, ha pedig a magyarral
1873 XLIII  |          megelégedve, akkor azt mondja, hogy „dobró!”~S efölött nincs
1874 XLIII  |                őfelsége bizton hihette, hogy „dobre” németül jelenti
1875 XLIII  |             dobre” németül jelenti azt, hogy „jól van!”„dobró” pedig
1876 XLIII  |              magyarul. – Az a fő dolog, hogy azt mondja, hogy „dobró”.~
1877 XLIII  |                 dolog, hogy azt mondja, hogy „dobró”.~Ez pedig el lett
1878 XLIII  |              János királyhoz a szultán, hogy tudja meg, van-e hát elég
1879 XLIII  |                 idő kiengedését várják, hogy táborba szálljanak a németek
1880 XLIII  |                 a németek ellen. Lehet, hogy hamarább is, ha Ferdinánd
1881 XLIII  |               Bálint; de ő azt vetette, hogy neki esküdt barátja és fegyvertársa
1882 XLIII  |                   Sohasem hittem volna, hogy ilyen hosszú az út a Hortobágytól
1883 XLIII  |                német-magyarok átlátták, hogy nagy kisebbségben vannak,
1884 XLIII  |         parancsot Bebeknek, Perényinek, hogy amíg ő szemben fogja megtámadni
1885 XLIII  |                  akinek Majláth nemcsak hogy segítségére nem jött, sőt
1886 XLIII  |                úgy megindult hátrafelé, hogy még a barát hadai sem érték
1887 XLIII  |                   Sohasem hittem volna, hogy ilyen rövid az út Tokajtól
1888 XLIII  |                Péter vajdát értesíteni, hogy nem szükséges már a várvédelemmel
1889 XLIII  |             János király Junisz bégnek, hogy, íme, Csicsó vára, a hatalmas,
1890 XLIII  |                Szolimán azt parancsolá, hogy amint a király foglyul ejti
1891 XLIII  |      szolgáltassa azt ki Junisz bégnek, hogy a lázadó fejedelmet az ő
1892 XLIII  |              még nem tudod, Junisz bég, hogy tartod-e!~– A lánc végét
1893 XLIII  |                    A lánc végét tartom, hogy kinek a nyakán van a lánc
1894 XLIII  |           hozzájárult még az a rémület, hogy ha Péter vajda Szolimánnak
1895 XLIII  |                 kivall, János királyra! Hogy ez biztatta őt fel a szultán
1896 XLIII  |          szultán elleni fegyverkezésre, hogy valóban részese volt a török
1897 XLIII  |               lett a terv megállapítva, hogy majd a nagy búcsúlakománál
1898 XLIII  |    szégyenfoltot e nemzet történetéből!~Hogy ezt egy Verbőczy feltehette,
1899 XLIII  |            mégis voltak a király iránt, hogy őt ebbe a rút tervbe nem
1900 XLIII  |              alkalommal az volt a rend, hogy az asztalfőn két első ülés
1901 XLIII  |            engedelmet kért a királytól, hogy azt feltörvén, ott az asztalnál
1902 XLIII  |              éppen a serleg után nyúlt, hogy azt János király egészségére
1903 XLIII  |               az ijedségtől: azt látva, hogy Fráter György az ő tervüket
1904 XLIII  |                urak meg vannak rémülve, hogy a szultán a vajdát Sztambulba
1905 XLIII  |                kívánja. Attól tartanak, hogy a vajda ki fogja beszélni,
1906 XLIII  |                vajda ki fogja beszélni, hogy velük szövetkezett Erdély
1907 XLIII  |                 rekedt hangon. – Azért, hogy ellenük ne valljak! No,
1908 XLIII  |            fellélegzeni. Sejtették már, hogy mit főzött ki ez a barát.~
1909 XLIII  |           áldomásra.~– Amilyen igaz az, hogy én a mai napon legkedvesebb
1910 XLIII  |            fogadom neked, János király, hogy e pillanattul fogva teveled
1911 XLIII  |                Ha egy oláh azt fogadja, hogy ezentúl vizet fog inni,
1912 XLIII  |            jutni, s majd elmondom neki, hogy kik az ő igazi ellenségei.
1913 XLIII  |                  mert a sikere az lett, hogy Szolimán szultán Péter vajdát
1914 XLIII  |  testőrhadnagyot kellett utána küldeni, hogy behívja: az urak óhajtják,
1915 XLIII  |              behívja: az urak óhajtják, hogy foglalja el a helyét az
1916 XLIII  |                 akárki más szultán ebe, hogy én belefojtatom a püspöktóba!
1917 XLIII  |                kardomat, s azt kiáltom, hogy aki magyar, aki becsületes
1918 XLIII  |                kezét.~– Milyen jó sors, hogy te éppen most kaptad azt
1919 XLIII  |                 melyben arról értesíti, hogy Károly császár és Ferdinánd
1920 XLIII  |            invitálta, s előrebocsátván, hogy „háromszor iszik a magyar”,
1921 XLIII  |       útbaigazítás volt Péter vajdának, hogy mivel védelmezze magát a
1922 XLIII  |       Egyébiránt, ha sajnáljátok, urak, hogy Péter vajdát ilyen útba
1923 XLIII  |                világosítsátok fel róla, hogy csak tréfa volt az egész.~–
1924 XLIV   |              akkor igézővé tették. Kár, hogy olyan ritkán volt oka nevetni.~
1925 XLIV   |               voltak.~Az egyik az volt, hogy egyszer a vitéz hadvezért
1926 XLIV   |               szabadon, ha szavát adja, hogy ellenük többet nem harcol,
1927 XLIV   |                 azok azt kívánták tőle, hogy adja át nekik váltságdíjul
1928 XLIV   |                derék nemes azt felelte, hogy a fiáért a hazáját meg nem
1929 XLIV   |                Laszkónak, örült bizony, hogy a saját fejét is épségben
1930 XLIV   |             ellenben biztatta Perényit, hogy a fiát kialkussza a szultán
1931 XLIV   |             átpártolásra pedig az volt, hogy ez a hatalmas főúr maga
1932 XLIV   |          Különös jellemvonása a kornak, hogy a túlbuzgó Ferdinánd udvaránál
1933 XLIV   |         királynét is azzal gyanúsítják, hogy titokban Luther vallását
1934 XLIV   |          elnézése azt a jó hírt szerzé, hogy őalatta a reformáció híveinek
1935 XLIV   |              Többször feljegyeztük már, hogy az akkori magyaroknak az
1936 XLIV   |               dicsérendő szokásuk volt, hogy mindenkit gúnynevekkel ruháztak
1937 XLIV   |                 püspökhöz, hanem azért, hogy éppen olyan nagy görbe,
1938 XLIV   |         gyűjteni annak a megértetésére, hogy miért bízta meg János király
1939 XLIV   |             éppen Perényi Pétert azzal, hogy legyen vőfélye a menyasszonyának
1940 XLIV   |             életkorát nem az regulázza, hogy mennyit visel a vállán,
1941 XLIV   |           mennyit visel a vállán, hanem hogy mennyit bír el?~(Ez tendenciózus
1942 XLIV   |                fintorgatták az orrukat, hogy nem találtak annyi kényelmet,
1943 XLIV   |                 után egész éltét törte, hogy a második sákramentumot
1944 XLIV   |                magának – az országának, hogy királynét csinál belőle.
1945 XLIV   |                 összetört, összezúzott, hogy a poraikkal az útját kiegyengesse…
1946 XLIV   |            egyedül őneki jutott eszébe, hogy ez a lakodalmi nap éppen
1947 XLIV   |            senkinek sem volt rá gondja, hogy újra betetőzze. – Hanem
1948 XLIV   |                kellett nyomni a lelkét, hogy csikorgó téli éjszakán,
1949 XLIV   |               udvari apáca a királynét, hogy a táncnak ezúttal békesség
1950 XLIV   |             ekként elérte János király, hogy a boldog együttlétet élvezheté
1951 XLIV   |                 elénk teszi a „kontót”; hogy ennyi kell köntösre, ennyi
1952 XLIV   |                bűntől, mikor megtudjuk, hogy milyen drága!~Fráter György
1953 XLIV   |               barátot, lelkére kötözve, hogy mennyi minden új pompa szükséges
1954 XLIV   |             budai vár helyreállítására, hogy az egy lengyel királyleány
1955 XLIV   |             szultánnak fizetendő vala), hogy a harmadik napon Fráter
1956 XLIV   |           elszökött a királyi udvarból, hogy még csak a címét sem hagyta
1957 XLIV   |                 címét sem hagyta hátra, hogy hol keressék.~– De hát mit
1958 XLIV   |              aztán megállapodtak abban, hogy ez a barát egy valóságos
1959 XLIV   |                királyi pár arra ébredt, hogy a palota ablakai alatt igen
1960 XLIV   |                 s azt mondá:~– Tudd ki, hogy ki merészel, s hogy merészel
1961 XLIV   |                 ki, hogy ki merészel, s hogy merészel nagyböjtben virginálni
1962 XLV    |                 könyörgött a királynak, hogy ő milyen nagyon szeretne
1963 XLV    |             látni, míg az beleegyezett, hogy legyen hát ott mellette;
1964 XLV    |               ellenkezőleg azt fogadta, hogy még szigorúbb lesz magánál
1965 XLV    |          benneteket királyi színem elé, hogy feleljetek meg nekem, fejvesztés
1966 XLV    |                angyali kegyetlenséggel, hogy mint fognak most mindjárt
1967 XLV    |            vallás szerint, Isten tudja, hogy lesz, mint lesz. Tökéletes
1968 XLV    |                franciául a királynénak, hogy mit mondott a bíró.~– Őrült
1969 XLV    |                  Nem vagyunk mi méltók, hogy ennek a nyomdokaiba lépkedjünk;
1970 XLV    |    asszonyainkat. Törvényt hozott ránk, hogy addig nem szabad férjnek
1971 XLV    |             király is közel volt hozzá, hogy királyi méltóságát elveszítse.~–
1972 XLV    |                 az apátúr. – Tudom jól, hogy az esketési szertartást
1973 XLV    |         abszolúció. Hanem azért jöttem, hogy fölségedet egy törvény megtartására
1974 XLV    |         Felségednek tudnia kellene azt, hogy Gergely pápának van egy
1975 XLV    |              üli itten.~– Ez azt teszi, hogy mármost én kerekedjem fel
1976 XLV    |                 a magasztos gondolatot, hogy ahol egy Szent István és
1977 XLV    |               jut-e eszébe fölségednek, hogy itt temetteté el a szerencsétlen
1978 XLV    |               Nem gondol-e rá fölséged, hogy maga is ide fog jutni egykor,
1979 XLV    |         emberekkel hogyan végez! Azért, hogy megfeleljek fölséged kérdéseire,
1980 XLV    |                 kérdéseire, azt mondom, hogy tökéletes vallás a katolikus
1981 XLV    |          dámvaddal, szarvassal; tudjuk, hogy királyné őfelsége mennyire
1982 XLV    |              mármost megtudta fölséged, hogy mire jó a Luther vallása?~–
1983 XLV    |                 Kútforrásunk megjegyzi, hogy abból a királyra nem jó,
1984 XLV    |                 hanem rossz származott, hogy a törvényt kinevette.~De
1985 XLV    |     Celesztinnek, akiről kisül a végén, hogy igen derék férfiú volt:
1986 XLVI   |               mind a király elé vitték.~Hogy a búzát, bort, vágómarhát
1987 XLVI   |             barát!”~Másik bűne az volt, hogy jobbágyokat telepített ki
1988 XLVI   |               ami legnyomatékosabb vád: hogy egész kincstárnoksága idejében
1989 XLVI   |            ingerült volt a barát ellen: hogy őt a megszokott mulatságaitól
1990 XLVI   |            volna, abból nem adtak neki. Hogy még ez is mind a barát machinációja,
1991 XLVI   |           lencsét”.~A szakács felizent, hogy nincs az éléstárban lencse.~
1992 XLVI   |               királynál panaszt tettek, hogy nincs lencse!~– Hát hová
1993 XLVI   |              aztán visszaemlékezett rá, hogy az idén is küldtek fel a
1994 XLVI   |            piacon, azzal az okossággal, hogy a lencse zsizsikes lesz,
1995 XLVI   |                megparancsoltatott neki, hogy azonnal siessen fel Budára,
1996 XLVI   |              keserűséget.~– Megengeded, hogy kegyes szavaidra válaszoljak,
1997 XLVI   |       kitekinteni az ablakon, meglátja, hogy ott áll három társzekér
1998 XLVI   |          királyt úgy meglepte ez a szó, hogy hátrahökkent: öröm volt
1999 XLVI   |                hivatásom hozza magával, hogy ezeket tudjam. Hozzám gyakran
2000 XLVI   |                 tettek a férjeik ellen, hogy kegyetlenek, szívtelenek,