Fezejet

1501 XLI    |                várában szívesen fogadta, s sok időn keresztül egész
1502 XLI    |                kiterjeszték a karjaikat, s háromszor összeölelkezének
1503 XLI    |               háromszor összeölelkezének s csókolózának, s egymást
1504 XLI    |         összeölelkezének s csókolózának, s egymást hangosan üdvözölték.
1505 XLI    |                 magát a király lábaihoz, s hangosan zokogva ölelte
1506 XLI    |            felugrani, táncolni, kacagni, s a tenyereivel a térdét ütögetni:
1507 XLI    |             süllyesztém a halálítéletet, s nem adtam át Amadénak. Tudtam,
1508 XLI    |                nem hagyott kárba veszni, s elpattogtatott.~– No hát!
1509 XLI    |                 pincemestert itt hagyom, s a püspöki lakoma addig tartson,
1510 XLI    |                  a templomban prédikált, s beszélt a népnek Istenről,
1511 XLI    |               melyek a hazát megtartják, s a mennyországot megszerzik,
1512 XLI    |                  egyikét, tele arannyal: s az egész kincset átadta
1513 XLI    |             aranyat az átadott kincsből; s aztán mint országos kincstartó,
1514 XLI    |                amely már el volt veszve, s megkerültéről nem fog beszélni
1515 XLI    |             király nagy örömmel fogadta, s üdvözlé őt új egyháznagyi
1516 XLI    |              mielőtt megszületett volna, s az maradt mindvégig.~S megtörtént,
1517 XLI    |                   s az maradt mindvégig.~S megtörtént, hogy a fátum
1518 XLI    |               kincseinek rejtekét őrzék, s a palatinus távollétében
1519 XLI    |                  jól kimulatták magukat, s ezóta búcsút vettek a királytól,
1520 XLI    |       Nagy-Váradra a püspöki palota elé, s annak a nyitott ablakaiból
1521 XLI    |                  végződik itt a vacsora, s hol kezdődik az ebéd; mert
1522 XLI    |               még asztalához is ültette, s egy pohárból ivott vele.
1523 XLI    |            bortul, félrenyaklott a feje, s hátradűlt a székében. –
1524 XLI    |              nézzen. A hajdúk felkapták, s kivitték a teremből.~– Hozott
1525 XLI    |              keresztet vetettek magukra, s mindegyik kereste a maga
1526 XLI    |         nyitogatni a kincstár vasajtaját s a vasszekrények mesterséges
1527 XLI    |                 A király pedig lefeküdt, s úgy elaludt, hogy ha három
1528 XLI    |                  házánál szállva voltak, s legalább egy „Deo gratias”-
1529 XLI    |                 magával hozott hordókat, s azokbul kiszedetve a Zápolya-család
1530 XLI    |                volt: nem volt szája íze, s azon panaszkodott, hogy
1531 XLI    |                  csak essünk át rajta! – S nagyot ásított.~S azután,
1532 XLI    |               rajta! – S nagyot ásított.~S azután, hogy Fráter György
1533 XLI    |         megígérte, hogy násznagyom lesz, s a királyt és királynét szándékomról
1534 XLI    |         királynét szándékomról értesíti, s kedvező választ vesz tőlük.
1535 XLI    |                  még nagy pénzzel adósa, s zálogban van nála a családi
1536 XLI    |                királynak a tartozásomat, s a zálog alul felszabadult
1537 XLI    |                  lett, mint egy gyermek, s aztán a püspökkel átmenvén
1538 XLI    |              visszaszerzőjét ölelte meg, s hálásan megcsókolta az orcáját.~–
1539 XLI    |         királynál?~– És a királynénál.~– S honnan vetted te a pénzt
1540 XLI    |                felszabadítá a zálogodat, s nem fogadta el a válságot.
1541 XLI    |                és a menyasszonyoddal is.~S aztán leírta egész költői
1542 XLI    |                    Majd ide fog ő jönni, s akkor te magad rakd a lábaihoz.~–
1543 XLI    |             Verbőczyvel és Brodariccsal, s azok rögtön elutaztak, anélkül,
1544 XLI    |             közöltem volna veled még ma. S kikértem volna a tanácsodat.~–
1545 XLI    |                követeid elmentek Bécsbe, s az én tanácsom nem változtat
1546 XLI    |                   aki Bagdadban táboroz, s a szultán haragját szíttatják
1547 XLI    |             legjobb, vágassa le a fejét. S ez az alattomos cselszövény
1548 XLI    |       megvesztegette Ibrahim nagyvezért, s a szultán német tolmácsát,
1549 XLI    |              nagy privilégiumokkal bírt, s a földesúri viszonyt csak
1550 XLI    |              maga felkapott a szekerére, s el-kivágtatott a hortobágyi
1551 XLI    |                megörülének az elöljárók, s háládatosságból megajándékozák
1552 XLI    |               Arra is ráálltak szívesen, s ahány, annyi szekérre ülve,
1553 XLI    |               elé állíttatá őket Laszkó, s azt kérdezé tőlük:~– Hát
1554 XLI    |                  az én foglyaim vagytok, s addig szabadon hazabocsáttatni
1555 XLI    |               dolgot, hogy ágynak esett, s hetednapra búvában meghalt.
1556 XLI    |                 voltak olyan ügyetlenek, s elkergeté valamennyit. Máskor
1557 XLI    |               polgárok aztán hazamentek, s akként fogadták meg a király
1558 XLI    |              leszállították a szekérről, s jó utazást kívánva nekik „
1559 XLI    |              csélcsapsága miatt történt, s mivelhogy király őfelsége
1560 XLI    |          tiszteletes Bálint Áron uramat. S minekutána az új vallás
1561 XLI    |               különben félkegyelmű vala, s hivatalát éjjel viselvén,
1562 XLI    |                 cifra ruhás idegen alak, s azt mondá tompa, érctelen
1563 XLI    |            felgöngyölítette a tekercset, s beletekintett.~– Nem ismerem
1564 XLI    |                   szólt a török követ –; s nem törne el a kezed, ha
1565 XLI    |                   Kivette azt a kezéből, s ő válaszolt a király helyett.~–
1566 XLI    |               fogom olvasni az athnámét, s közölni fogom a királlyal
1567 XLI    |               előtt. Zápolya elérté azt, s visszavonult az elfogadási
1568 XLI    |                  ember, hogy ő a király.~S odaállt a rüpők egy sorba
1569 XLI    |              György karon fogta a béget, s arab nyelven szólt hozzá:~–
1570 XLI    |                egymással háborítatlanul.~S azzal átvezeté a béget a
1571 XLI    |                  megölettetése dolgában, s akit bűnben legfeljül találsz,
1572 XLI    |                állnak jobbrul és balrul, s ítéletet tartanak, hogy
1573 XLI    |         fermánjával jött be az országba, s ha annyi bűne lett volna
1574 XLI    |                pedig átment a királyhoz, s megnyugtatá. Csak hadd járjon
1575 XLI    |               Ferdinánd király zászlóit, s nyíltan rebellált János
1576 XLI    |               Majláth István a hadaival, s ostrom alá vette a várost:
1577 XLI    |            történt. Itt áll Kun Gothárd, s nem bújik el a borzlyukba,
1578 XLI    |           vezetését a király dandárának, s rajtaütve Szathmár-Németinél
1579 XLI    |             fejével áll jót a királyért. S most ezt a drága fejet otthagyja
1580 XLI    |                 Zápolya-címeres zászlót, s kitűzték helyébe az oroszlános
1581 XLI    |              jutott mestert a tanítvány, s Junisz bég ugyancsak telekukorította
1582 XLI    |           megtartottad azt a jó eszedet, s ha akkor veszni hagytad
1583 XLI    |             padisah küldöttét megsérté!” s ezzel a harag lecsendesül,
1584 XLI    |                 khámot és beglerbégeket, s tűzzel-vassal pusztítja
1585 XLI    |               levágja, váraidat ledönti, s tégedet magadat láncra verve
1586 XLI    |                 hurcoltat el Sztambulba, s ott fejeztet le az Athmeidán
1587 XLI    |          valamennyi híve mind itthagyja, s az utolsó jobbágy is bezárja
1588 XLI    |           megtudva Junisz bég idejöttét, s nyomban a király eltávozta
1589 XLI    |             biztos kihúzta az erszényét, s kiválasztva belőle egy kis
1590 XLI    |                  zsebbeli breviáriumába, s azt visszatette ismét a
1591 XLI    |                 Megtartom az oszporádat. S majd meglátod, hogy milyen
1592 XLI    |                  mely a kápolnába vezet, s imádkozhass. A királyod
1593 XLI    |                  Bemégy, mint élő ember, s kijössz, mint holt ember.
1594 XLI    |                 nagyvezér követeli ezt – s Ibrahim karja hosszú.~–
1595 XLI    |              lesz közlátványra kitéve.~– S ez a te parancsolatodra
1596 XLI    |            kivégzett Grittinél találtak, s melyekből kitudódott, hogy
1597 XLI    |          csauszok megragadták Ibrahimot, s legelőször is az ujján levő
1598 XLI    |              levetkőztették mezítelenre, s adtak rá világossárga selyemköntöst,
1599 XLI    |               Koránt könyv nélkül tudja. S a főmufti, megértve a nehéz
1600 XLI    |              mert akkor nincsen életben. S a szultán ebben megnyugodott.”~
1601 XLI    |             elvitte azt a Demir kapuhoz, s kitette a királyok és nagyvezérek
1602 XLI    |       belemártottam az ujjamat a vérébe, s írám neked ezen levelet
1603 XLI    |             teneked is volt egy leveled. S erre a levélre is én tettem
1604 XLI    |                János királyt megrontsad, s ezért tenéked a német követ
1605 XLI    |                  király iránti hűségből, s áthajtottad a római király
1606 XLI    |                Add vissza az oszporámat! S vedd meg te rajta most az
1607 XLI    |             elrontottál, javítsd helyre.~S azzal kivett a csuhája zsebéből
1608 XLI    |            odaomlott térdre a barát elé, s annak a fehér csuhája szegélyét
1609 XLI    |                  fehér csuhája szegélyét s a mezítelen lábait csókolta.~
1610 XLI    |                 Junisz bég hátrafordult, s a király előtt mellén összetett
1611 XLI    |                  a bitófára szegeztette, s azt a török krónikákból
1612 XLI    |   szolgafejedelmeknél nagyobbra becsüli, s ellenségeit vaskézzel fogja
1613 XLI    |                  Sztambulba visszatérsz, s a padisah fölséges színe
1614 XLI    |                 Györgyöt pedig megölelé, s megcsókolta a szakállát.~
1615 XLI    |               szépen megfordítá a lovát, s odajött Nagy-Váradra János
1616 XLI    |         királynak a hódolatát bemutatni, s Fráter Györgyöt lelkesen
1617 XLI    |                 azzal a nagy nevetéssel, s küldték nagy sietve a lundeni
1618 XLI    |                hadjárat meg volt nyerve, s csak egy ember esett el
1619 XLII   |        refraktáriusokat a barátelűzésért s a schizmatikusok számára
1620 XLII   |                magát; a békepontozatokat s a bécsi követek eljárását
1621 XLII   |                  visszavonta a donációt, s megtette új hívét, Enyingi
1622 XLII   |                megismerni az ellenséget. S ezen a nyomon járva, mindjárt
1623 XLII   |                eléje jöttek, bevezették, s az első padba beültették.
1624 XLII   |                 hármóniás zengedezéssel, s annak a zsoltárnak igazán
1625 XLII   |         zsolozsma őt magát is elragadja, s az utolját együtt énekli
1626 XLII   |              felnyitá a kapcsos Bibliát, s kikeresé belőle a textust,
1627 XLII   |                  saját hazájának adózik, s vegye szívére a megváltó
1628 XLII   |                 lelkész a mentezsebéből, s azt felnyitva, felolvasá
1629 XLII   |                 hiszekegy, ami az enyém, s az egész katolikus világé!
1630 XLII   |                  végighallgatni a misét, s aszerint fogok ítéletet
1631 XLII   |             felölté az ünneplő köntösét, s csak várta, hogy majd beharangoznak.
1632 XLII   |                és a legényfiával együtt, s elballagott a kéttornyú
1633 XLII   |               lépcsők körül kinőtt a fű, s még csak egy koldus sem
1634 XLII   |             vártatva kijött az egyházfi, s jelenté, hogy „Dignetur
1635 XLII   |               reverendissime elfogadja”.~S felnyitotta előtte a szobaajtót,
1636 XLII   |                  a selyemöve csücskéjét, s letörölte vele a csók nedves
1637 XLII   |                  lélek dicséri az Urat”; s csak azután fordult a főúr
1638 XLII   |       Antikrisztusnak Mohács vérmezején, s szövetséget kötött a kereszténység
1639 XLII   |            perhorrescunt animae” bullát. S azóta Zápolya János nem
1640 XLII   |              vagyok, Debrecen földesura, s engem Kelemen pápa nem exkommunikált.~–
1641 XLII   |           templomot megnyittassa előtte, s az isteni tisztelet malasztjában
1642 XLII   |                 apa iránti tisztelettől, s ha egy város közönsége tovább
1643 XLII   |              kihúzta az asztala fiókját, s kivett belőle egy cseréptányért.
1644 XLII   |            apátúrnak mindennapi eledele, s az ő kalendáriumában nincsen
1645 XLII   |                  nem töri kemény szívét, s a keresztény király hűségére
1646 XLII   |                 oltár előtt a szobámban, s itt se farizeusnak, se filiszteusnak
1647 XLII   |               csengetett az egyházfinak, s meghagyta neki, hogy hozza
1648 XLII   |             címerét. Felbontá a levelet, s elolvasá. Fráter György
1649 XLII   |                főtemplom zárva tartaték, s minden egyházi szertartás
1650 XLII   |                  már útban van hazafelé, s mint előresiető kengyelfutóm
1651 XLII   |                  tilalom megszüntetésére s a templomnak a nagy ünnepek
1652 XLII   |            méltóságaikban megerősítette, s János király fejéről az
1653 XLII   |                  hitetlenek szövetségese s a kereszténység ellenségeinek
1654 XLII   |             pápát is futni kényszeríték, s a Vatikánt és a Szent Péter
1655 XLII   |       meghajlásra az apátplébánus előtt, s amit előtte mond, mondja
1656 XLII   |         vetemedik is, tiszteletre méltó, s kétszeresen az a mostani
1657 XLII   |                az egzamenti gratulációt. S most én menjek vissza szép
1658 XLII   |        elfelejtettem valamit megmondani, s akkor beszéljek neki Frangepánról,
1659 XLII   |            Sándor, aki azt kettévágom! – S azzal odaadta az apródjának
1660 XLII   |                  és a nyeles lámpásokat, s azokat processióval odaviteté
1661 XLII   |               uram, kezében a Bibliával, s bátor lélekkel megállva
1662 XLII   |             parókia elé levett sisakkal, s fél térdét meghajtva az
1663 XLII   |             felhúzta a harci kesztyűjét, s ezzel a vaskesztyűs ököllel
1664 XLII   |           teneked, az Egyház szolgájának s a király alattvalójának,
1665 XLII   |            felhívásra kitárult az ablak, s megjelent abban az apátúr,
1666 XLII   |                 tartá a pápai anathemát, s újból felolvasta azt, csengő,
1667 XLII   |                  Bálint Áron lelkészhez, s megfogva annak a jobb kezét,
1668 XLII   |              Azokkal telt meg a templom. S mikor ez a négyezer férfi
1669 XLII   |            pompás, aranyozott chorusban, s a „Veni sancte Spiritus”
1670 XLII   |           melódiáját kezdte el játszani, s fenn a karban megszólalt
1671 XLII   |                egész gyülekezet felállt, s úgy hallgatá az éneket.~
1672 XLII   |               saját nemzetének kínhalála s dicső feltámadása példáját
1673 XLII   |              Jézus vért sírt miérettünk.~S mikor a prédikáció után
1674 XLII   |              odajárult az úr asztalához, s elfogadá kettős alakban
1675 XLII   |                  bort folyattak a mezőn, s szabadon bocsáták az igreceseknek
1676 XLII   |                 kőművesek és talyigások, s hozzálátának a munkához.~
1677 XLII   |              téglát tégla után a falból; s valamennyit áthordták az
1678 XLII   |             laknak a prédikátor számára. S ekként csendesen eltakarították
1679 XLII   |         királynak, a hadai élelmezésére, s kétszáz huszárt állít ki
1680 XLII   |                valamit helyesen csinált, s hogy azt az ő tudta nélkül
1681 XLII   |               ahol az anachoreta papról, s a király elleni anathemáról
1682 XLII   |              korholta a lázadó apáturat, s egyházi disciplinát, deficientiába
1683 XLII   |               nagyszabású intézkedéseit, s mikor végre oda jutott,
1684 XLII   |            fejtette a praepotenskedését, s a püspök asztalánál, annyi
1685 XLII   |                 Lantos Sebestyén diákot, s azzal énekelteté a históriás
1686 XLII   |                 a legkatolikusabb király s a legerélyesebb püspök és
1687 XLIII  |                 neki a királyi titulust, s hagyja békén megülni a lakodalmat
1688 XLIII  |              csak szeme-szája megkívánt, s még azonfölül egy portugál
1689 XLIII  |                  járóra eléje kocsizott, s Török Bálint ötszáz főnyi
1690 XLIII  |                  rögtön kilelte a hideg, s két hétig nyomta az ágyat,
1691 XLIII  |               két hétig nyomta az ágyat, s itta az iszonyú sok ipecacuanhát,
1692 XLIII  |                iszonyú sok ipecacuanhát, s addig nem is tért magához,
1693 XLIII  |             fővárosban a maga seregével, s elkergeti mind a két királyt,
1694 XLIII  |            elkergeti mind a két királyt, s csinál Magyarországból török
1695 XLIII  |                 király hűséget fogadott, s egymással versenyezve keresi
1696 XLIII  |           megalázó hűséget a szultánnak, s szabadítsuk ki Magyarországot
1697 XLIII  |                  szemben is fenntartani, s hadaikat János királyéval
1698 XLIII  |         föláldozni hazája szabadságáért, s ha kell, vére hullását sem
1699 XLIII  |                 vére hullását sem bánja.~S ez a föllobbanó láng nem
1700 XLIII  |                  az európai politikának.~S valóban, ha Európa uralkodói
1701 XLIII  |                liga abbahagyja a harcot, s maga is egy hadsereggel
1702 XLIII  |                az egymás közötti békére, s hadaiknak egyesítésére,
1703 XLIII  |               zsoldosezredeket fogadott, s azokat hajóra szállítva
1704 XLIII  |                  a keresztény Európának, s a civilizációt, a szabadságot,
1705 XLIII  |                az országot egy plágától. S mit tesznek ekkor a bécsi
1706 XLIII  |                 hurcolják el Sztambulba, s gyalázatos halállal végezzék
1707 XLIII  |            odarogyott a király lábaihoz, s térdeit ölelve, kezeit csókolva
1708 XLIII  |               fejem a sok hercehurcában.~S otthagyta az országtanácsot.~
1709 XLIII  |               György letörlé a könnyeit, s nyugodt orcával ült vissza
1710 XLIII  |            orcával ült vissza a helyére, s szembe lévén a ludeni érsekkel,
1711 XLIII  |          keveredett a francia királlyal, s eszerint haderejét a török-ellen
1712 XLIII  |            kelepcéjében fogta meg magát, s rögtön útra kelt búcsúvétel
1713 XLIII  |                 hívatta Fráter Györgyöt, s heves szemrehányásokat tett
1714 XLIII  |              bajunk. De van egy nagyobb, s az már a mienk. Maga Szolimán
1715 XLIII  |             törte. Péter vajda elfutott, s ide menekült hozzánk Erdélybe,
1716 XLIII  |                  megállt Erdély határán, s Jászvásárból kiküldé Junisz
1717 XLIII  |         Ferdinánddal kötött szövetséget, s akkor az erdélyi hadsereg
1718 XLIII  |            Szolimán megelőzi a támadást, s ránk rohan, akkor mindenki
1719 XLIII  |              mindenki elugrik mellőlünk, s engedik a magyart egy második
1720 XLIII  |         Elfoglaltam a németektől Kassát, s körülzárattam Péter vajdát
1721 XLIII  |               amíg te medvére vadásztál, s ha most jön Junisz bég,
1722 XLIII  |                  előtt maga jószántából, s most mi vagyunk az urak
1723 XLIII  |                vagyunk az urak a várban, s bírjuk Felső-Magyarország
1724 XLIII  |              magát Csicsóvár kapuja elé, s nagy gondja van rá, hogy
1725 XLIII  |               Csicsóvárból Péter vajdát, s itt eldugjuk. Otthon nincs
1726 XLIII  |                  megtámadta Dalmáciában, s ostrom alá vette Klissza
1727 XLIII  |                legerősebb várát, Kassát, s erős harcok után, nagy vérontással,
1728 XLIII  |                  ostrommal bevettük azt, s ezáltal elvontuk Ferdinánd
1729 XLIII  |                 őellene volt felállítva, s amint ő, hadserege maradványaival,
1730 XLIII  |               berekesztők Csicsó várába, s nem tekintve a csikorgó
1731 XLIII  |            töretjük ágyúinkkal a falait, s bár ő kétségbeesetten védelmezi
1732 XLIII  |                 Sztambultól Jászvásárig? S még csak a fiainak való
1733 XLIII  |               ottan termett Sztambulban, s a szultán kegyelmét megnyerni
1734 XLIII  |                azt mondja, hogy „dobró!”~S efölött nincs mért fejet
1735 XLIII  |               legjobb esetben – lengyel. S így őfelsége bizton hihette,
1736 XLIII  |         harcolhatna egész lelke szerint. S az ilyen gyöngéd érzelmek
1737 XLIII  |              németek is magyarok voltak. S mivelhogy mind a két szemben
1738 XLIII  |                nagy kisebbségben vannak, s kegyetlen haraggal félrevonulának.~–
1739 XLIII  |            baráttól parancsot elfogadni, s külön, a maga szakállára
1740 XLIII  |                  hadseregével Moldvából, s Drinápolyig meg sem állt.~
1741 XLIII  |               diadalhoz János királynak, s amellett a kaftányja belső
1742 XLIII  |            gúnyos alázattal a tolmács –, s Péter vajda láncának a végét
1743 XLIII  |                kurta buzogányát lekapni, s az orcátlan követet kétoldalt
1744 XLIII  |            hatalom ellen kötött ligának, s ezzel Szolimán teljes haragját
1745 XLIII  |                istentelen bűnnek nevezi, s a méregkeverőt a megölt
1746 XLIII  |               erre a napra megbetegszik, s egy helyettes inas fogja
1747 XLIII  |                 velencei pohárból iszik, s azt maga meríti a kútból.~
1748 XLIII  |          pohártöltögetők az idei újbort, s akkor kezdődött el az ivás.~
1749 XLIII  |            írásba, hol a vajdára nézett, s midőn Péter vajda éppen
1750 XLIII  |                megragadta a vajda kezét, s rémülettől reszkető hangon
1751 XLIII  |          serlegből! Az meg van mérgezve!~S azzal felkapva a billikomot,
1752 XLIII  |           méregtől elkezdett sisteregni, s gőzt bocsátott magából. (
1753 XLIII  |        felháborodva ugrott fel helyéből, s haragos tekintetét végigvillantva
1754 XLIII  |          velencei karafinák vízzel tele, s hozzá kristálypoharak (a
1755 XLIII  |           barátomat, a bort, megutáltam, s leggyűlöltebb ellenségemet,
1756 XLIII  |          Ferdinánd ellen minden rosszat.~S azzal körömpróbáig üríté
1757 XLIII  |                 én uram színe elé jutni, s majd elmondom neki, hogy
1758 XLIII  |                Azzal megölelte Zápolyát, s megcsókolta az orcáit.~Fráter
1759 XLIII  |               tettél. Üdv veletek, urak!~S azzal kemény léptekkel hagyta
1760 XLIII  |            azonban felkelt az asztaltól, s kiment az erkélyre, még
1761 XLIII  |              után ismét kegyébe fogadta, s a hoszpodári székébe visszahelyezte;
1762 XLIII  |                  ezentúl békében hagyta, s mindenfajta ellenségeitől
1763 XLIII  |               belefojtatom a püspöktóba! S akkor aztán kirántom a kardomat,
1764 XLIII  |               aztán kirántom a kardomat, s azt kiáltom, hogy aki magyar,
1765 XLIII  |         becsületes ember, jöjjön utánam, s vágja ki a kardjával a magyarságát,
1766 XLIII  |          Megragadta a király jobb kezét, s szívéhez szorítá.~– Most
1767 XLIII  |            mondom, lelkünkből beszéltél! S amikor ideje lesz a vérontásnak,
1768 XLIII  |        mindnyájunkat az oldalad mellett, s mögöttünk fogod találni
1769 XLIII  |               találni az egész nemzetet.~S erre az urak mind fölugráltak
1770 XLIII  |            fölugráltak az asztal mellől, s lelkesülten csördíték össze
1771 XLIII  |                 Magyarország királyának, s meghagyatik az általa bírt
1772 XLIII  |           megszállását német seregekkel, s visszaadják az elkobzott
1773 XLIII  |          mindenki:~– Éljen Magyarország!~S ez a kiáltás kihangzott
1774 XLIII  |           egyszer megtölteté a serlegét, s fölemelkedve karszékéből,
1775 XLIII  |                 is fölállásra invitálta, s előrebocsátván, hogy „háromszor
1776 XLIII  |               király ellen felbőszíteni, s a szultán haragját Ferdinánd
1777 XLIII  |               messze, hívassátok vissza, s világosítsátok fel róla,
1778 XLIII  |             mindenkinek kinyílt a szíve, s azt mondta a szája. Ez hiányzott
1779 XLIII  |          ín-zsábáját, táncra kerekedett, s megragadva Fráter Györgyöt,
1780 XLIV   |             vonása ígérte a boldogságot, s követelte az örömeket; kék
1781 XLIV   |              volt rá, nevetni is tudtak, s akkor igézővé tették. Kár,
1782 XLIV   |            hadvezért a törökök elfogták, s csak azon föltétel alatt
1783 XLIV   |               ellenük többet nem harcol, s ez ígérete biztosításául
1784 XLIV   |        haragudott ezért a gúnyolódásért, s Pekry Lőrincet ezért záratta
1785 XLIV   |            Izabella udvari személyzetét, s azoknak a parádés cókmókját.
1786 XLIV   |                  annak a nyakába borult, s azt egy egészséges csókkal
1787 XLIV   |                  a király a bratinázást, s akkor mentek, ki-ki a maga
1788 XLIV   |                 fehér csuhát, a facipőt, s botját kezébe véve, kiment
1789 XLIV   |                  dulárok felégették azt, s azóta senkinek sem volt
1790 XLIV   |                ezúttal békesség adassék, s ki-ki menjen szépen a vecsernye
1791 XLIV   |                sóbányái, nagy uradalmai, s nagy számú alattvalói, akik
1792 XLIV   |                 akik mind adót fizetnek? S most már katonát sem kell
1793 XLIV   |                aki annak a vérét szívja, s erről majd adott alkalommal
1794 XLIV   |           Szerémi Györgyöt, a káplánját, s azt mondá:~– Tudd ki, hogy
1795 XLIV   |               Tudd ki, hogy ki merészel, s hogy merészel nagyböjtben
1796 XLV    |                 parancsot a korlátoknak, s Verbőczy (maga is nagy inkvizítor
1797 XLV    |                 karját a király vállára, s úgy nézte angyali kegyetlenséggel,
1798 XLV    |               Melyben idvezültek apáink, s mi is szívesen idvezülnénk,
1799 XLV    |              időktől fogva volt papotok, s megvoltatok vele.~– De ilyen
1800 XLV    |               arca elé húzta a fátyolát, s azt suttogá:~– C’est effroyable!~
1801 XLV    |              nagyon vonogatta a vállait, s a fejét félreszegte. A király
1802 XLV    |                 amidőn megnyílt az ajtó, s mind Deus ex machina, belépett
1803 XLV    |                  voltam a rezidenciából, s jónál egyebet nem cselekedtem.~–
1804 XLV    |                asszonyostul, udvarostul, s hagyjam el a várost?~– Azt.~–
1805 XLV    |            nyitogatta a pergamenlevelet, s odamutatott az aranyos kezdőbetűkre,
1806 XLV    |         szerencsétlen II. Lajos királyt, s most annak a sírja fölött
1807 XLV    |                 a többi királyok sorába, s akkor az utána következő
1808 XLV    |                 vesztegetve, megfordult, s üdvözlés nélkül elhagyta
1809 XLV    |                akár egy álló esztendeig, s mifelőlünk énekelhet, muzsikálhat,
1810 XLV    |                  törődve pápai brévékkel s királyi dekrétumokkal.~Kútforrásunk
1811 XLV    |                 ahogy majd meglátandjuk, s akkor majd tisztelettel
1812 XLVI   |                  összegyűjtöttek ellene, s azt mind a király elé vitték.~
1813 XLVI   |        összevásárolja, külföldön eladja, s ezáltal azoknak az árát
1814 XLVI   |                panaszok felsoroltatának, s megparancsoltatott neki,
1815 XLVI   |                férj, egész haragba jött, s végül ilyen dorgáló szókra
1816 XLVI   |                  méltóságokra emeltelek, s te rút hálátlansággal fizetsz
1817 XLVI   |                 király az ablakhoz ment, s saját szemeivel győződött
1818 XLVI   |            amiket a gyomruk be nem vesz, s nem teremtik elő azokat,
1819 XLVI   |                  érte! – mondá a király, s már-már közel volt hozzá,
1820 XLVI   |                  bohócot, törpét, majmot s egyéb arcfintorgatót, hogy
1821 XLVI   |            tálastul az étekfogó hátához. S amit megkíván, azt hozni
1822 XLVI   |                 a barátban vérré válik”.~S ezzel a nyájas tréfával
1823 XLVI   |                 Erdélyt Magyarországtól, s mint Moldvát, Oláhországot,
1824 XLVI   |                   Mégis ellened fordult, s csak a szultán jóakaratán
1825 XLVI   |           melyben aranybányáid, sóaknáid s legjobb adófizető népeid
1826 XLVI   |                 akkor ő a ti királyotok, s neki tartoztok engedelmeskedni.”
1827 XLVI   |            Majláth Ferdinándhoz fordult, s most azzal alkuszik; most
1828 XLVI   |                 amilyen Helvéciában van. S a királyokkal együtt mennek
1829 XLVI   |                  a királyoknak fizetett, s a papi birtokok jövedelméből
1830 XLVI   |             annak az egyik szövetségese. S a néppel együtt tartanak
1831 XLVI   |       dandárokban gyűlnek a zászlók alá, s egy füst alatt elűzik a
1832 XLVI   |           papokat mind a négy országból, s akkor egy választás alá
1833 XLVI   |         mozdulnak, a fejükre csaphassak, s mielőtt azoknak idejük volna
1834 XLVI   |                  hálója messze kiterjed, s a fonál végei itt futnak
1835 XLVI   |                 Kezét nyújtá a barátnak, s meg hagyta azt csókolni.~
1836 XLVI   |              evett, mint már régóta nem. S minden jól ízlett neki.~
1837 XLVI   |                    triumfált a királyné, s az egész tálat maga elé
1838 XLVI   |               barátnak való eledel ez! – S azzal odatolta a tálat Fráter
1839 XLVII  |                  Majláth összeesküvését, s aszerint kétszer kettő négy,
1840 XLVII  |              Budán maradt Fráter György, s azalatt gyönyörködött a
1841 XLVII  |               egzecéroztatott a Rákoson, s egész animóval hozzálátott
1842 XLVII  |          kerekeket, hogy el ne mehessen, s traktálta reggeltül estig.
1843 XLVII  |              maradt, leültette sakkozni, s egész délutánokat eljátszott
1844 XLVII  |             vegyük már elő azt a mappát, s mutasd meg rajta az utat,
1845 XLVII  |           nagyvezérrel együtt ebédeltél; s az kérdezősködött „János
1846 XLVII  |           csónakon eveztél fel a Tiszán, s aztán a Körösön egész Nagy-Váradig.~
1847 XLVII  |              visszatérő követet elfogják s megöljék, és ezáltal János
1848 XLVII  |                 a palotájából a követet, s azalatt egy oláh diákkal,
1849 XLVII  |                  félretette a kesergést, s rögtön kiadta a rendeletet,
1850 XLVII  |             szélnek ereszték a hadaikat, s jöttek nyargalvást hódolni
1851 XLVII  |            zászlót tűztek a kopjanyélre, s követeket küldének a királyhoz,
1852 XLVII  |           börtönbe csukatta a követeket, s azután országgyűlést hirdetett
1853 XLVIII |                  szultán is megtudhatta, s ez, amilyen nagy úr, bizonyosan
1854 XLVIII |                egy barát levelet írogat, s a gyűrűs címerpecsétjét
1855 XLVIII |         hidegvíz-kúra javára lett volna, s ha valakinek érdekében állt
1856 XLVIII |  ajándékszállítással Verbőczy kancellárt s Eszéky püspököt bízta meg,
1857 XLVIII |               semmi baja sem lett volna, s tanyárul tanyára ellovagolt
1858 XLVIII |          főurakkal együtt lakomához ült, s fogadta a felköszöntéseket. –
1859 XLVIII |                  végrendeletét megíratá, s a szultánnak azt izené,
1860 XLVIII |                  méltóságokra emeltelek, s mellőzve sok nagy nemzetségű,
1861 XLVIII |           elakadt, tagjai megzsibbadtak, s még kilenc napig élt azután,
1862 XLVIII |         Holttestét viaszk közé burkolák, s vaskoporsóba helyezék el.
1863 XLVIII |     összegyűlének nála, mintha még élne, s vele együtt tanácskozának
1864 XLVIII |         fegyveres haddal a gyászvonatot; s ugyan jó volt a fegyverről
1865 XLVIII |         búcsújárók a templomi zászlókat, s elővették a fejszét, handzsárt,
1866 XLVIII | Székesfehérvárott a királyok kriptájába, s Buda várát megszállották.~
1867 XLIX   |                 az egybegyűlt rendeknek, s fogadja azoknak a riadó „
1868 XLIX   |           gyermekét királynak választák, s őt magát ez ország régensnőjévé
1869 XLIX   |                 a kis király gondnokaivá s a királyné országtanácsosaivá
1870 XLIX   |               főméltóságot is tervezett, s ezt Perényinek szánta. Hogy
1871 XLIX   |             visszatérő elpártolt főurat, s őt bízta meg a főkancellársággal
1872 XLIX   |                  meg a főkancellársággal s a Ferdinánd-párti magyar
1873 XLIX   |        polgárságot a Szent György téren, s felesketék a királyné és
1874 XLIX   |             elpihent lázadást Erdélyben, s magát kikiáltatta Erdély
1875 XLIX   |                  az útfélen szedtek fel, s most kiadják királyfinak.~
1876 XLIX   |                  hat hónapos ember volt, s négy hónapos király.~Ruszlán
1877 XLIX   |           szavaira a királyné válaszolt, s azalatt, míg a tolmács ide
1878 XLIX   |             kikapcsolá keblén a ruháját, s szemérmes anyai gondossággal
1879 XLIX   |              arcra, a királyné lábaihoz, s a kisgyermek meztelen lábacskáit
1880 XLIX   |            küldött a csecsemő királynak, s biztosítá nagyúri oltalma
1881 XLIX   |                  hadseregben németek is. S ezek szorgalmasan portyáztak
1882 XLIX   |              rájuk, jól elpáholták őket, s a vett zsákmányt elvették
1883 XLIX   |           magamagát, három részre válva, s Izabella királyné is ezen
1884 XLIX   |         szandzsákságot, mint Boszniából, s Budából lesz török város,
1885 XLIX   |                  országomat támadta meg, s ezért én őt meg fogom fenyíteni,
1886 XLIX   |                 a télvíz ideje elmúljon.~S midőn még egyszer visszatért
1887 XLIX   |          követeit, Verbőczyt és Eszékyt, s a dívántanács előtt biztosítá
1888 XLIX   |                 tartani a magyar trónon, s küldött neki zöld erszénybe
1889 XLIX   |                 Ferdinándnak Buda várát, s kárpótlásul fogadja el Ferdinánd
1890 XLIX   |                   nagy pénzbeli évdíjat, s a fia részére (a bölcsőben)
1891 XLIX   |                szóval az ifjú özvegynek. S Izabella bizony hajlandó
1892 XLIX   |                  az oldala mellett állt, s visszautasítá a deli lovagot.~–
1893 XLIX   |              fővezér kinyittatá a kaput, s bebocsátá a hajdani jó cimborát
1894 XLIX   |                 került Fráter György is, s karon fogva a kedélyes ellenséget,
1895 XLIX   |         hombárokban, hagyma halomszámra, s óriási hordókban a betaposott
1896 XLIX   |             esztendőre, még azon is túl. S a várbeli katonaság között
1897 XLIX   |                 mind fegyverbe öltözött, s a kapuját strázsálja.~Bánffy
1898 XLIX   |                 tele budai veres borral, s mikor késő este, a vidám
1899 XLIX   |                az ostromzárt abbahagyni, s egész seregével téli szállásokra
1900 XLIX   |              cseh és spanyol ezredekkel, s a Ferdinándhoz pártolt királynaszádosokkal,
1901 L      |                  elfért négyezer harcos. S azonkívül volt hozzáragasztva
1902 L      |           harcias indulatú népek voltak, s falaikat a végső körömszakadtáig
1903 L      |              hogy a fejeiket beveressék; s megfordultak, visszamentek.
1904 L      |                  alatt, utánuk eredének, s az utóhadaikat lekaszabolták.~–
1905 L      |            fogságra, üttesse le a fejét, s azzal vége lesz az egész
1906 L      |             tanácsot bevette Bebek Imre, s ígéretet tett Bécsben, hogy
1907 L      |             barátot félretenni az útból, s aztán Ferdinánddal megegyezni.
1908 L      |                  ajtónállók, megkötözik, s mindjárt a palota küszöbén
1909 L      |                 naplójában megörökített, s melyen ez a három nemzet
1910 L      |               vállalni az ország sorsát, s kezébe venni a kardot azzal
1911 L      |   tiszteletteljesen állt föl a helyéről, s hódolattal hajtá meg magát
1912 L      |                  magát a királyné előtt, s azontúl állva beszélt. –
1913 L      |                 nevében az országlásrul, s adja át Budát és a koronát
1914 L      |        meghatalmazás nekünk nem adatott, s ilyen segítséggel mi kegyelmeteket
1915 L      |              kétszer. Sietve fölkelének, s búcsúzatlan távozának.~Ekkor
1916 L      |                  hát ki azzal a karddal, s váltsa be kegyelmed, amit
1917 L      |                szereti a hazáját jobban!~S ezzel kirántota a kardját.~
1918 L      |             bátorságával lépett közéjük, s felcsattanó szóval kiálta
1919 L      |           hercegnő félrefordítá a fejét, s az arany hajtűjével kezdé
1920 L      |          durcásan leveté magát a székre, s félkönyökére vágta a nyírott
1921 L      |                kegyelmed azonnal Bécsbe, s mondja meg a római királynak,
1922 L      |                járult Fráter György elé, s magyarázni kezdé, hogy így
1923 L      |       szerencsétlen sorsa nyomja vállát, s asszonyi voltábul csak az
1924 L      |                  Isten, hogy a mostaniak s az ezutániak is arra váljanak.
1925 L      |             csecsemőt, mint a királyfit, s inkább akar boldog anya
1926 L      |          hozzáfoglalva a bástyák közeit, s azokat is veteményeskertté,
1927 L      |                viheti gyermekét magával, s a pókfonál szakadtával engedheti
1928 L      |          átsietett a gyermeke szobájába, s azt kiemelve a bölcsőbül,
1929 L      |                 Odalépett a királynéhoz, s kivette a kezéből a csecsemőt,
1930 L      |           kivette a kezéből a csecsemőt, s azután a pólyában megtalált
1931 L      |               énnálam sok van a rovásán. S a papok bosszúállók. Én
1932 L      |              megígér, azt meg is tartja.~S bár hamarább férjhez adta
1933 L      |            tábori ágyút hoztak magukkal, s harminchat nagy öblű faltörő
1934 L      |             Révay a magyar huszársággal, s ezek mind a hárman régi,
1935 L      |                után, szó szerint vettek, s komolyan megróttak.~Ekkor
1936 L      |           fenyegeté meg Fráter Györgyöt, s menten lehozatva az ágyúit
1937 L      |               temetőben állíttatott fel, s onnan löveté a várfalakat.~
1938 L      |            védelmére kényszeríté lészen.~S az ostromágyúk roppant nagy
1939 L      |                  Roggendorf a faltörést, s a cseresnyék érni kezdtek
1940 L      |            seregély fütyül az ágak közt.~S ezzel a fegyveres had élére
1941 L      |                  a falakra is felhágtak, s a Szent János templomáig
1942 L      |         asszonyok is köveket hajigáltak, s forró szurkot öntögettek
1943 L      |             vitatott résen az ostromlók, s teljes kudarccal vonultak
1944 L      |              vissza a pallizádjaik mögé.~S e viadallal egy időben a
1945 L      |           rejtőzött, félénk udvarhölgyei s még félénkebb udvaroncai
1946 L      |                keresztültört az ablakon, s reszketésbe hozta az üvegfestményű
1947 L      |                  felsietett az emeletre, s onnan kandikált ki a függönyök
1948 L      |            zászló, a kettős földtekével, s e büszke felirattal: „Unus
1949 L      |            Izabella kijött az erkélyre), s aztán odatűzte a nagy szökőkút
1950 L      |              György a várpalota kapuján.~S midőn a királyné elé járult,
1951 L      |                 aknákat fúrat a vár alá, s a királyi palotát levegőbe
1952 L      |                az ellenség tűzaknái alá, s én fogom őket a levegőbe
1953 L      |               lőpor égre lövellő lángja. S a pokoltűzben széttépett
1954 L      |               azok a tűzveres csillagok, s hogy csapnak onnan alá.
1955 L      |           élethez nem szokott udvaroncok s kényes asszonycselédek képezték,
1956 L      |                  ostromlott vársáncokon. S a németekben volt annyi
1957 L      |           falakból kinőtt rekettye után.~S a királynénak módjában volt
1958 L      |              Roggendorf magyar hadaihoz, s azoknak a vezéreivel értekeztek.
1959 L      |                 kisbíró, Palczán Ferenc, s a leggazdagabb polgárok,
1960 L      |                 a polgárság izeneteivel, s hozta vissza azokra a választ.~
1961 L      |                puskás, háromszáz huszár, s azokat a magyar kapitányok
1962 L      |               mondta rá, hogy „jó lesz”. S ezzel visszabocsátá Bornemiszát
1963 L      |              hogy az lármát ne üthessen, s akkor aztán a betörő magyarok „
1964 L      |             keresztülhatolt a kis ajtón, s a templomon át Buda város
1965 L      |                  az utat, melyen jöttek, s a szűk ajtónál megtorlódva,
1966 L      |                  a hímzőjének – emlékül.~S e naptól fogva a királynénak
1967 L      |               nem siettek a megadásával. S ezen elhaladt a békeegyezmény.~
1968 L      |            keresztültört az ostromzáron, s egy falka tulkot hajtott
1969 L      |                 csak Mohamed basa serege s Török Bálint dandára áll
1970 L      |                 szultán a deréksereggel, s ha azt is bevárják, úgy
1971 L      |             hagyjon fel a megszállással, s vonuljon a budai oldalon
1972 L      |        megorrontotta a nagy veszedelmet, s kiadta a rendeletet Roggendorfnak,
1973 L      |                 észrevették a retirádát; s csak azt várták meg, amíg
1974 L      |              között a naszádokig vittek, s ott egy csónakba téve megszabadíták.~
1975 L      |                  lángban látszott úszni, s e vésztűz fényében megújult
1976 L      |             kaptak a német tábor sátrai, s azoknak a lobogványa is
1977 LI     |                  tizennégy éves Szelimet s a két évvel ifjabb Bajazidot –
1978 LI     |             Lufti bukása óta nagyvezér), s a szultán veje. Az is magával
1979 LI     |                  nagy üvöltést kezdének, s midőn Szolimán kérdezé,
1980 LI     |          födélzetre a zöld imaszőnyegét, s arcra borult, hálálkodással: „
1981 LI     |           megérkezett Buda alá Szolimán, s Ó-Buda környékén fölütteté
1982 LI     |                 a dárdáikat, pajzsaikat, s aztán rájuk rohantatá a
1983 LI     |            rohantatá a török lovasságot, s ott a fiúcskák szeme láttára
1984 LI     |               betűkkel foglalva írja le, s az ő nevének jegyével ellátva,
1985 LI     |                ezután még közelebb jött, s a logodi mezőn ütteté fel
1986 LI     |                 királyt vigyék le hozzá, s valamennyien jöjjenek a
1987 LI     |          királyné abbahagyta a zokogást, s beleegyezett gyermeke elvitelébe.~
1988 LI     |              akkor kisüttetni az ágyúkat s elsepertetni szultánt, basákat
1989 LI     |                   udvarhölgyet szállítá, s Török Bálint kivételével,
1990 LI     |             fenséggel fogadá a főurakat, s aztán elrendelé, hogy azokat
1991 LI     |             kivette azt a dajka kezéből, s megcsókolá az orcáját. A
1992 LI     |                  százaranyas erszénnyel, s lelkére kötve, hogy csak
1993 LI     |                nyílt meg Mirmah szultána s a királynő hölgyei közt,
1994 LI     |             segített tódítani a panaszt, s ahol azok abbanhagyták,
1995 LI     |           elrágalmazták Fráter Györgyöt, s nagyon a szívére kötötték,
1996 LI     |                szultána odaült az ölébe, s elkezdte neki mesélni, hogy
1997 LI     |                aki abból semmit sem ért, s elővéve az olvasóját, végzé
1998 LI     |               királynéval és gyermekével s a magyar tanácsurakkal?~
1999 LI     |              Fráter György felé fordult, s arab nyelven egy kérdést
2000 LI     |             Dobró! – monda rá a szultán.~S azzal arab nyelven kimondá,