Fezejet

 1 II     |          látnunk, hogy téged valami neked való biztos állásba bedugjunk.
 2 II     |         odasettenkedett a donjonba? Neked azt látnod kellett.~Erre
 3 III    |        Szólj! Te szent ember! Van-e neked hatalmad, tudományod, belőlem
 4 III    |             saját magamat!~– Legyen neked a te kívánságod szerint.
 5 IV     |            e szóra.~– Ki mondta ezt neked? – kérdé szigorú arccal
 6 IV     |               Álompecsenye kell már neked!” s aludni küldik.~De mégsem
 7 V      |              Íme, bölcs férfiú, ezt neked ajándékozom.~(Így szokta
 8 VI     |           volna! Azon a helyen most neked kellene állnod! Ez a dicsőség
 9 VI     |            mondá neki: „Az ég adjon neked megjavulást!”, s elhallgatá
10 VI     |         kivégeztette.~– Isten adjon neked jobb szellemet.~Ismét magára
11 VII    |            No, hát majd én idehozom neked a királyi íródeáknak a diáriumát,
12 IX     |      kérdezé a hölgy.~– Ismertem.~– Neked gyónt meg halála óráján?~–
13 IX     |      beszélt ez utolsó gyónás alatt neked a haldokló királyné?”~Fráter
14 IX     |          bízott az ég, bocsássa meg neked a te bűneidet az Isten.~
15 IX     |             szerzetes kezét.~– Hála neked, szentatyám. Végy oltalmadba
16 IX     |              Bizony szentül fogadom neked, hogy hű szolgálód leszek
17 XIII   |          utolsó. Vedd fel a kardot. Neked adja a legjobbik kardját,
18 XIII   |       pogányt, mint a tököt. Azután neked adja a jó hátaslovát, egész
19 XIII   |        elszöktek.~– Ezt mind átadja neked az én uram, amint hazajössz
20 XIII   |        várba. Azt tehetsz vele, ami neked tetszik. Te tartod fenn
21 XIII   |             össze, tedd el. Jó lesz neked majd móringra, ha én meghalok.
22 XIII   |         öreg nagyot fohászkodott.~– Neked adom a jó ősi kardomat,
23 XIII   |         öreg egyre rázta a fejét.~– Neked adom a pecsétnyomó gyűrűmet,
24 XIII   |         Aztán még a jegygyűrűmet is neked adom, akit a boldogult első
25 XIII   |             nem élet. Bizony mondom neked, hogy ami örömöket én az
26 XIII   |         mondá neki:~– Bizony mondom neked, atyám, hogy nem fog az
27 XIII   |        kitörültetni; bizony fogadom neked Isten előtt, hogy az Utyessenovics
28 XIV    |          famíliából, Fráter György. Neked kell a família fenntartásáról
29 XIV    |            az urak.~– Én azt mondom neked, Fráter György – szólt diákul
30 XIV    |       közelsége miatt. Többet tudna neked erről mondani a kapitány
31 XIV    |            uram és királyom! Leszek neked szolgálód, kutyád, énekes
32 XVII   |           György. – Jobb lett volna neked ott maradnod, János gróf
33 XXVII  |            megszakadunk a futásban. Neked is jól fog esni, ha egy
34 XXVIII |     jártamban-keltemben, elregéljek neked: a lengyel fehér asszonyról.~–
35 XXXIV  |           legmagasabb Isten megadta neked a szerencsét és hatalmat,
36 XXXVIII|            ütésre! Ezért megfizetek neked!~– Csak legyen hozzá elég
37 XL     |              Nemde nem azt mondám-e neked, hogy megcsömörlöttem az
38 XL     |             vagy.~– Hát nem elég az neked?~Erre a merész, fennhéjázó
39 XL     |          nevét?~– Tudom. De azt még neked sem mondom meg.~– Jól van.
40 XL     |             azóta, hogy én megírtam neked sürgős levélben a szultán
41 XL     |             Én egész gályával fogok neked ilyent szállítani.~Akinek
42 XL     |            a vajda fejét:~– Itt van neked Czibak Imre!~Kun Gothárd
43 XL     |        akarok beszélni.~– Nincs már neked semmi beszéded a királlyal.
44 XLI    |            a mondásával felelek meg neked. Elfogadom e nagy felmagasztaltatást
45 XLI    |          kellett írnom az ítéletét. Neked adtam át, Utyessenovics,
46 XLI    |              A király mit válaszolt neked?~– Azt, amit első kérő szavamra
47 XLI    |       kiegyezhetem. Majd megmutatom neked.~– Már ismerem őket. A császár
48 XLI    |            A „nagyúr megparancsolja neked, mint teljhatalommal felruházott
49 XLI    |            Bizonyosan igazat fognak neked mondani.~– De én nem válogatok
50 XLI    |        visszatérek, nagy szót fogok neked mondani.~– Híres nagy fülem
51 XLI    |          vagyok irántad. Megengedem neked, hogy bemehess ezen az ajtón,
52 XLI    |            ujjamat a vérébe, s írám neked ezen levelet azon véres
53 XLI    |           megrontsad: én nem ígérek neked, hanem adok ezer aranyat
54 XLII   |    keresztény király híve volt. Ezt neked, ha Török Bálint vagy, nagyon
55 XLIII  |         arany, amit kegydíjul ígért neked.~– Ez már „szó” volt. Okos
56 XLIII  |  megszerettem, olyan igazán fogadom neked, János király, hogy e pillanattul
57 XLIII  |          kik az ő igazi ellenségei. Neked pedig, János király, köszönöm
58 XLVII  |           Én aztán majd megjelentem neked azt az utat, amelyen visszajöhetsz
59 XLVII  |           téged felfalni. Megmondom neked, hogy mit ajánlott nekem
60 XLVII  |           én ellenségemmel, mert az neked esküdt fegyvertársad; de
61 L      |       kikerested magadnak a legjobb neked való helyet: a temetőt.~
62 LI     |            végén ez volt:~„Esküszöm neked, János király, Alláhra,
63 LI     |        embernek, azonnal visszaadom neked Buda várát és a Dunától
64 LI     |               Keservesen megfizetek neked az apám haláláért, de még
65 LV     |        vagyok a kezedben. Idehoztam neked ajándékba ezt az én ősz
66 LV     |        oltárképet! Hűséget esküdtem neked életre-halálra. De ha tudtam
67 LVII   |           akarom, azért azt kívánom neked, hogy maradj itt; azon a
68 LVII   |               Hát ezt mind el fogja neked hinni a szultán, kivált,
69 LVII   |            oldala. A szultán elhisz neked mindent az utolsó szóig.
70 LVII   |            vajda?~– Erre is felelek neked; nem az országbírónak, aki
71 LVII   | feltartóztatni, akkor bizony mondom neked, hogy én innen Erdélyből