Fezejet

 1 I      |             plebs maradt még. Tomiczky egyedül rekedt a fényesek közül
 2 II     |      elfoglalta a helyét a trónszéken, egyedül, a királyné nélkül: az udvarnokával
 3 II     |               azt mondtam: „Nem vagyok egyedül, ketten vagyunk: én, meg
 4 II     |              seregeinél. Miért vagy te egyedül közülök szolgai sorsra kényszerítve,
 5 II     |               gömbölyű asztalnál ült – egyedül. Szép piros orcájú, domború
 6 II     |              kényelemmel az étkezést – egyedül, ivott közbe-közbe, hol
 7 II     |            keresztapám a templomban is egyedül ivott, idehaza is egyedül
 8 II     |              egyedül ivott, idehaza is egyedül iszik”.~– Hüh! – szisszent
 9 II     |       leányasszony szobájában. Az csak egyedül volt: a többi frajokat el
10 II     |                az odabenn a szobájában egyedül étkezik; a hercegnő csak
11 III    |                este a kápsálásbul csak egyedül tért meg a fráter Antonius
12 III    |              se étele, se itala. Mikor egyedül lehetett, zokogott. Alig
13 IV     |                szolgáltak a főuraknak. Egyedül a vallásnak éltek. Ezért
14 V      |            királyné lát engemet, mikor egyedül vagyok, s a képe előtt állok?
15 VI     |                 azzal beszélgetett, ha egyedül maradt. Ha valamire rá akarták
16 VIII   |            ebben világot nem gyújthat, egyedül te, Fráter György. Te átveszed
17 VIII   |        testvéri szeretet rábírja, hogy egyedül, fegyveres kíséret nélkül,
18 VIII   |                a halálos ágyától ismét egyedül a sajóládi apátságba vándoroljon.
19 X      |               köték ki, hogy sírkövére egyedül a „Jadviga” név legyen fölvésve.
20 X      |       sekrestyéstül egy lámpát kért, s egyedül, senkitől nem kísérve, leszállt
21 XIII   |          fiammal beszélni!~Mikor aztán egyedül maradtak, az öreg egészen
22 XIV    |                szándékuk volt Györgyöt egyedül nem hagyni a másik nővel,
23 XIV    |                 Amelyik a két nő közül egyedül kaphatta Györgyöt, az telesuttogta
24 XIV    |           mellé felállítva.~A halottak egyedül voltak. Se barát, se diák,
25 XIV    |          verték hozzá a dobot. A barát egyedül énekelte halkan a ravatal
26 XIV    |              hogy maradsz itt magadban egyedül, ebben a puszta várban?~–
27 XV     |               múlni, míg magában marad egyedül, egy ország sorsának vezetőjéül.~
28 XIX    |             majd én lemegyek közéjük – egyedül.~Azok megrettentek, az Istenre
29 XIX    |                megalázóvá ne legyen az egyedül végiglovaglás a két város
30 XIX    |           tettekkel bebizonyítá, s aki egyedül híres afelől, hogy az ország
31 XXII   |             hogy küldjenek segítséget. Egyedül a pápa hallá meg a könyörgésüket;
32 XXII   |              már. A diadal babérait ők egyedül akarják letépni.~A tűz elterjedt
33 XXII   | Tartalékseregről nem volt gondoskodva. Egyedül a király védelmére rendelt
34 XXIV   |          haszonra fordítjuk. Nem futsz egyedül a hazából; én is veled megyek.
35 XXX    |               a kimagasló alakról, aki egyedül van Istentől küldetve a
36 XXXI   |               senkitől észre nem véve; egyedül a „szónak” a hatalmával.~
37 XXXIII |                porba gázolta.~A király egyedül jött.~Mondhatta-e: „Ha Isten
38 XXXIV  |              várában. Zápolya és hívei egyedül voltak Mátyás király dicsőséges
39 XXXV   |                szeme láttára átevezett egyedül a Dunán, s János király
40 XXXVII |              királynak, midőn egy este egyedül maradának.~– Hát mit cselekedjem?~–
41 XXXVIII|                rajta semmi fegyverzet, egyedül a férfiizmok rettentő pompája
42 XXXIX  |             meg Magyarország birtokán.~Egyedül Fráter György volt János
43 XXXIX  |              nem volt semmi indulatja, egyedül a hazája sorsa fölötti aggodalma.
44 XXXIX  |         követet a király elé vezették, egyedül maradtak: a király, a követ
45 XL     |               a felnyitásának a titkát egyedül én bírom. E túlsó rekesztékben
46 XL     |                     A főnemesek között egyedül Nádasdy Tamás tartotta meg
47 XL     |               kengyelt változtatott, s egyedül, egymagában beszáguldozott
48 XL     |               semmit.~Ferdinánd király egyedül maradt a csatatéren. Volt
49 XL     |           Gritti a kiküldött kapitányt egyedül látta belépni a sátorába:
50 XLI    |           mellőle? – Ő maga maradt itt egyedül, mint ahogy megmarad örökké
51 XLI    |         kápolnába vezető ajtón kiment. Egyedül az oltár előtt tudott még
52 XLII   |              templomom: az én oltárom. Egyedül fogok misét tartani az oltár
53 XLIII  |               ellenségeid, míg én, aki egyedül szeretlek a világon, én…~
54 XLIII  |              újból hadat izentek neki. Egyedül a pápa zsoldosai védik meg
55 XLIII  |             Mohácsba rohanni vakmerőn; egyedül!~– Igaz, hogy mondtad.~–
56 XLIV   |               vidámság termeit. – Csak egyedül őneki jutott eszébe, hogy
57 XLVI   |             országgyűlés előtt, melyet egyedül competens fórumnak ismerek
58 L      |             azt is előadta, hogy ennek egyedül ez az én ősz fejem áll útjában,
59 LI     |             magára vállalta, hogy mint egyedül illető bíró, a szultán elé
60 LII    |                elmúltak: ő maga maradt egyedül. Cselekedhetett a saját
61 LV     |              mikor az a lovagjátékokon egyedül két ellenlovaggal szemben
62 LVI    |              sem a német, sem a török.~Egyedül akart maradni, maga akart
63 LVII   |              már egyéb óhajtásom, mint egyedül maradni az én Istenemmel.
64 LVII   |           országot kívül-belül marják, egyedül te tudsz megküzdeni, a náluknál