Fezejet

 1 I      |            ezüstedényekből, akikről szegény ember azt se mondhatja meg,
 2 I      |         esett ijedtében.~– Jól járt szegény – mondá a várnagy. – Mi
 3 II     |           bántson, hisz én csak egy szegény gyerek vagyok, sohase ettem
 4 II     |         nyelvét kapicányon tartani. Szegény embernek ne járjon a szája,
 5 V      |            már Epiphanias óta. Amíg szegény megboldogult királyném élt,
 6 V      |           meg ajándékodat. De az én szegény kolostoromban ilyen pompás
 7 V      |            Elgondolta, hogy ennek a szegény barátnak mennyi tintát,
 8 VIII   |           nem érkezett el a híre.~– Szegény Dobzse László! Annyira fölösleges
 9 XII    |             visszament Sajóládra, a szegény, földhözragadt parasztjai
10 XIII   |         hozott most engem ide? A te szegény apád küldött engem ide.
11 XIII   |      küldött engem ide. Halálán van szegény. Téged akarna még egyszer
12 XIII   |             nyelve maradt élve. Óh, szegény uram, de keservesen sírok
13 XIII   |      meghalt. Isten legyen irgalmas szegény lelkének.~A mostohaanya
14 XIII   |          keresztet vetett magára.~– Szegény bátyám! S nekem azt még
15 XIV    |    feleségét.~– Védelmezd meg ezt a szegény elhagyatott árvát, szentatyám,
16 XIV    |   tulajdonomnak nevezni nem szabad. Szegény özvegy anyámat pedig elviszem
17 XVI    |           zúgolódást a várnagy. – A szegény jó király minden pénzét
18 XX     |              mint a hadak fővezére? Szegény sorsú vagyok, hogy feleljek
19 XX     |            a nagy népvezér, hát én, szegény kicsi király, hogy tegyek
20 XX     |            tűzve az óra, amelyben a szegény nyomorult Magyarország eltemettetik.”~
21 XXI    |         nádorispáné: Verbőczy pedig szegény ember volt, neki nem volt
22 XXI    |             múzeumban mai napság. – Szegény Lajos király! De kicsiny,
23 XXII   |        Magával is jótehetetlen volt szegény.~Ki van hát még vezérnek
24 XXIII  |            elől meg kellett futnia.~Szegény Magyarország! Nem volt elég,
25 XXV    |          átellenesük tányérjábul.~A szegény nép pedig ellenségnek nézi
26 XXVI   |              be lehet bátran menni. Szegény ember lakja. Az istállóba
27 XXXIII |         Több is veszett Mohácsnál!”~Szegény János király! Bizony úgy
28 XXXV   |           azoknak hízelkedtek, de a szegény káplán együtt koplalt a
29 XXXVIII|       Alajos mellé adta íródeáknak. Szegény Kristófnak szomorú sorsa
30 XL     |         birtokra nem áhítozom; de a szegény véremet kívánnám megsegíteni.~–
31 XL     |           gorombasággal illessétek. Szegény Lajos király példája, nemzetünknek
32 XL     |             alól.~– No, jaj nekünk, szegény magyaroknak! – fohászkodék
33 XLI    |       utasításom szerint történt.~– Szegény asszonyka, bizony szánalomra
34 XLI    |             kegyeskedjék felséged a szegény ártatlan özvegy és árvák
35 XLI    |     sírhatnám, mikor erre gondolok. Szegény Laszkó Jeromos! Milyen jó
36 XLI    |      felavattatásod után, tartasz a szegény Laszkó Jeromos lelki üdveért
37 XLI    |        szavadat nem adod, hogy a mi szegény barátunknak, annak a Laszkó
38 XLI    | Lengyelországból, hogy meghallottam szegény cimboránk casusát. Ej, ej!
39 XLI    |             a kezed! Gráciát adsz a szegény Laszkó Jeromosnak. Nézd,
40 XLI    |             Sajnállak benneteket. A szegény Jeromos pajtást is sajnálom:
41 XLI    |             Halálra volt már ítélve szegény király. Ez mindig így járta!
42 XLII   |            sírt. Hát hogyne sírna a szegény magyar, mikor hazája megostoroztatásáról,
43 XLIII  |            fejünket érte legelől. A szegény kis Péter vajdának kellett
44 XLV    |          bánik, hát akkor mivelünk, szegény kékbeli emberekkel hogyan
45 XLV    |          akarják űzni. Mi ellenben, szegény lutheránusok, akik nem tartjuk
46 L      |    beleestél? Ugyan ne ijesztgesd a szegény asszonyokat a puffogatásoddal:
47 LI     |      jancsárság utánaüvöltött.~És a szegény magukra hagyott harcosok,
48 LII    |        beletörhet valakinek, mint a szegény Roggendorfnak; hanem Pest
49 LII    |             Juszuf basa megszánta a szegény fekete páncélosokat, hogy
50 LIV    |         ajándékot az ország mutata. Szegény köznemes nép kit váltiglan
51 LV     |             a fegyveres támadást- a szegény fehér barát ellen, akinek
52 LVII   |           csélcsapás! Hát te most a szegény, jó buta Petrovich hátán
53 LVIII  | Ferdinándnak, azt kell megbüntetni. Szegény Petrovich nem hitte volna,