Fezejet

 1 I     |   esetlenkedéseivel. A zsákmányhozó még mindig itt áll. Ugyan senki sem
 2 II    |              hogy amióta eszemet tudom, mindig üldözött, kergetett ki a
 3 II    |                vezérük. Egész életemben mindig azt hallottam, hogy rabolni
 4 II    |               élesztened, ott egész nap mindig akad vendég úr, aki a dőzsölő
 5 II    |           György”.~– Jaj, akkor énnekem mindig „Gyöngyöm”-re fog menni
 6 II    |              szerzi meg, hogy éjszakára mindig két szelet vékony marhahúst
 7 II    |          negyvenes években járt; de még mindig hódító szépség volt. Arcbőre
 8 III   |          Hallgass meg engemet, atyám. – Mindig ilyen voltam, gyermekkorom
 9 IV    |                volt az ő rabtartója. De mindig közéjük támadt valami érthetetlen
10 IV    |                  Györgynek a lelkét még mindig elbűvölve tartá az a tündéri
11 V     |             megboldogult királyném élt, mindig volt aranypénz, ezüst tallér
12 XI    |      elnyerésében serénykedik, s azokat mindig nagy méltósággal töltötte
13 XI    |                 vallásos gyakorlatoknál mindig ő volt az első és az utolsó.)~
14 XIII  |              palotában lakott; az engem mindig az asztalához ültetett,
15 XIII  |                éppen hogy beszélni tud. Mindig engem csúfolt, hogy olyan
16 XIII  |        annyiszor megbúbolt, aki engemet mindig „sztará opicának” gúnyolt,
17 XIII  |                 se itala nem volt, csak mindig a fia nevét nyögte: „Mártonkám!
18 XIV   |          meghalt, az eltemetett s mégis mindig élő csábkép. Most itt áll
19 XV    |             emelkedik ki mellette, akit mindig maga fölé tolt, s aki e
20 XVIII |               vérüket pazarolták, s még mindig volt elég vérük a hazáért
21 XX    |                  Derék államférfi volt, mindig arra fordult, amerre a szél
22 XX    |                 a Fráter György, akinek mindig valami „extra” jön ki az
23 XXI   |         elöljárt; de a jutalomosztásnál mindig elmellőzték. Most a jutalmon
24 XXII  |             fizetni kellett. A kincstár mindig apadóban volt. Hirtelen
25 XXII  |         kapcsolva.~A török hadsereg még mindig nem támadott. Kiszámított
26 XXIII |            senki sem látta.~Ah, hát még mindig útban van ez a kicsiny király!~
27 XXVII |               Lajos már gyermekkora óta mindig nyavalyás volt, minden évben
28 XXIX  |               unalmas egy cimbora volt. Mindig lamentált, pityergett, egyre
29 XXXIV |               fegyveres a szent neveket mindig emlegeti ugyan, de olyankor
30 XXXVII|         sikerült. A király hadipénztára mindig arannyal, ezüsttel volt
31 XL    |          ötvenezret.~A pénzkérdés pedig mindig olyan téma volt a magyaroknál,
32 XL    |          kérdőre vonta a várnagyot.~Még mindig Szente uram viselte ezt
33 XL    |             fogva az ütközet megnyerése mindig a fővezérnek az érdeme,
34 XL    |                 lekaszabolják.~A poéták mindig becsületesek! Lantos Sebestyén
35 XL    |                fogadta őket, mintha még mindig ő volna a házigazda, s ezek
36 XLI   |                 jőnek. S az álomkép még mindig fut előlem.~– Már közelít
37 XLI   |                ám vitézül. Ő vezeti még mindig az ivást.~– Csak az egészségének
38 XLI   |                ne ártson.~Fráter György mindig attól féltette Zápolyát,
39 XLI   |               ítélve szegény király. Ez mindig így járta! A harmadik kakasszóig
40 XLI   |             készülve. Basák, helytartók mindig ott viselik a mutatóujjukon
41 XLI   |             késével végezzék ki, melyet mindig öve mellé dugva visel, melynek
42 XLII  |          kálvinistáknál nagy ünnep volt mindig, míg a pápisták, bevett
43 XLII  |              volt soha híve Zápolyának, mindig cserbenhagyta. Tokajnál
44 XLII  |             Budán is elárulta. Szívében mindig a keresztény király híve
45 XLIX  |            kapni a háborúhoz.~Hiszen ha mindig ily mulatságosan végződnék.~
46 LII   | elhatározásaiban ingadozó, elpártolásra mindig kész főúr, püspök, kapitányok,
47 LIII  | szerencsétlenség nem marad vénleánynak: mindig akad párja. A német ármádia
48 LIV   |           mesterségeket és a bőséget. – Mindig azt tartotta szem előtt,
49 LIV   |              legkifáradhatlanabb népek, mindig készek a felhívásra hadirendbe
50 LV    |                nemtelen haragot. Ő, aki mindig futni akart Ferdinándhoz;
51 LV    |           mekkora hűséggel szolgáltalak mindig. Vágasd le a fejem, s aztán
52 LVII  |                  Fráter György, hogy én mindig ellenesed voltam, sohasem
53 LVIII |          írásával.~A kettős játékot még mindig folytathatá. Nem vette észre,