Fezejet

 1 I      |           a győztes hadjáratot az ellenség tartományában befejezte:
 2 II     |           kardomat azzal, hogy az ellenség csapását felfogjam vele,
 3 II     |      szíve van, hogy nem tudja az ellenség levágott fejét utálat nélkül
 4 VI     |      zászló a veres kereszttel az ellenség szekérsáncában lobog. Én
 5 XV     |     Különbséget nem vet előtte se ellenség, se szövetséges társ. Az
 6 XVI    |       szépen el-besétált a pogány ellenség a várba, s a szép nagy templom
 7 XVIII  |        urasági hajdúk azt hinnék, ellenség tört a várba, s a sötétben
 8 XXI    |   hívekből támad a legkeservesebb ellenség. Zápolya János úgy járt-kelt
 9 XXII   |        próbálta ki a kardját soha ellenség páncélján. A Dózsa-lázadást
10 XXII   |           tett egy ezredet.~És az ellenség, aki bosszúálló hadjáratra
11 XXII   |       mindenki tudta jól, hogy az ellenség hadereje nyolcszorta nagyobb.~
12 XXII   |        mögött a gyaloglövészek az ellenség oldaltámadását visszaverhetik.
13 XXII   |         ahonnan ágyútelepeivel az ellenség támadását könnyen visszaverheti.
14 XXII   |       vonalban elnyújtva, hogy az ellenség túl ne szárnyalhassa. A
15 XXII   |      magyarok küzdeni szoktak. Az ellenség, aki reánk jön, ugyanaz,
16 XXII   |          a csapatokat.~Azonban az ellenség nem akart mutatkozni sehol.~
17 XXII   |         lehetetlen, mert a támadó ellenség rohama előtti félrevonulás
18 XXIII  |    odacsapott a maga kardjával az ellenség közé, vérét is hullatta,
19 XXIX   |           XXIX. FEJEZET ~A titkos ellenség~Ezt a kis bajt is hamar
20 XXX    |           lett. Elmondá, hányféle ellenség dúlja most Magyarországot.
21 XXX    |        főpapok, s aki legrosszabb ellenség, maga a két pártra szakadt
22 XXX    |        itt kuruc, ott labanc. Hét ellenség van most az országban!~–
23 XXX    |   végigpusztította az országot az ellenség, megmaradt alattunk az áldott
24 XXXI   |    megtudta, ki a jó barát, ki az ellenség; emlékébe gyűjté a panaszokat,
25 XXXI   |   fogadjuk mint vendéget, ha mint ellenség jön, úgy állunk elébe, ahogy
26 XXXIV  |           hogy saját fia, az örök ellenség hadait vezetve, a hét halom
27 XXXIV  |        zászló, mind a trombitajel ellenség táborából érkező követet
28 XXXVIII|          Vízre van szükségünk. Az ellenség felgyújtotta a kolostort. – (
29 XXXVIII|      kézzel a fényes aranyakat az ellenség közé.~Erre a besliák, mint
30 XXXVIII|      ordítozott:~– Végünk van! Az ellenség elfoglalta a tornyot, nem
31 XL     |        kihúzta a maga dandárát az ellenség és Kacziáner hadserege közül.
32 XL     |              Mi baj, uram?~– Nagy ellenség ütött közénk. Gonosz uraság:
33 XL     |         Gritti kívül is, belül is ellenség közé volt szorítva.~Ebben
34 XLIII  |         egyesíteni fogják a közös ellenség visszaverésére.~Ez a szó
35 XLIII  |           mind a két szemben álló ellenség értette egymás nyelvét,
36 XLIX   |     nagyot nevettek ezen, hogy az ellenség hogy öldökli magamagát,
37 L      |           tudták, hogy akármilyen ellenség foglalja el a várost, az
38 L      | alakíttattam át. Ha Buda várát az ellenség ostrom alá találja venni,
39 L      |   Jehovához? Ki a jó barát? Ki az ellenség?~A királyné kisgyermekét
40 L      |           azt rebesgetik, hogy az ellenség aknákat fúrat a vár alá,
41 L      |           ellentárnákat ásatok az ellenség tűzaknái alá, s én fogom
42 LI     |            akit azután soha semmi ellenség nem fog háborgatni többé.~–
43 LII    |         feljegyezve. Versenytárs, ellenség mind elfogyott már.~Újaknak
44 LIII   |         amint azt látták, hogy az ellenség betört a hóstátba, gyorsan
45 LV     |           Ámde ekkor egyszerre új ellenség támadt. – Maga a királyné.~
46 LV     |         kétfelül is háborgassa az ellenség: gyerekünk, asszonyunk fut
47 LV     |          hajnalban megpillantá az ellenség táborát, rohamra trombitáltatott,
48 LV     |          zászlókkal, dobszóval az ellenség láttára: a hegyről leszálló
49 LVIII  |        mondja, adott szavunkat az ellenség irányában is illik megtartanunk.