Fezejet

 1 I    |                Akkor jobban ismerte kegyelmed, mint én; mert én sohasem
 2 I    |             majd menten megláthatja kegyelmed, csak taszítson egyet azon
 3 I    |             valami mást mutatna meg kegyelmed nekem.~– Tudom. A borospincét.
 4 I    |       belőle semmit.~– De hát tudja kegyelmed, hogy mit tesz az mind?~–
 5 I    |        zászlósurak után bocsássa be kegyelmed a király elé: minden más
 6 I    |     Meggárgyultál, te fiú?~– Hiszen kegyelmed maga is azt mondá, hogy
 7 II   |  gallérjánál fogva.~– Abba ne dobja kegyelmed azt a levelet! Mert akkor
 8 II   |             mondá Szente uramnak:~– Kegyelmed pedig, várnagy uram, serénykedjék
 9 II   |          kardom!” Nézze meg az élét kegyelmed: egy csorba sincs rajta.
10 II   |            én vágtam elébb. – Tegye kegyelmed valahová a sutba. Visszajövök
11 II   |           nagy mérgesen.~– Vezessen kegyelmed a főispán elé!~Ez olyan
12 II   |           hogy „Láttam bizony, hogy kegyelmed, keresztapám a templomban
13 II   |     nevezetessé leendő főurakat.)~– Kegyelmed azt javasolja, hogy le kell
14 III  |          frajtól.~– Bizony királyné kegyelmed most is – hízelkedék a fehércseléd.~
15 XXV  |     prímásnak:~„No, már látom, hogy kegyelmed is csakugyan török már;
16 XXX  |                Hát mármost elviheti kegyelmed magával a leányom „tűpénzét”.~–
17 XXX  |    palástjába temette e szavakra.~– Kegyelmed kifoszt bennünket! – kiálta
18 XL   |       Bizonyítékaim vannak rá, hogy kegyelmed Ferdinánd királlyal levelezésben
19 XL   |         igen kényes családi ügyben. Kegyelmed szerelmes? No, az egész
20 XL   |           azért, hogy bebizonyítsam kegyelmed iránt való jóakaratomat.
21 XL   |        csináljon a Boriskából fiút, kegyelmed pedig asszonyt. A lakodalmán
22 XL   |           egészen megfordítottam.~– Kegyelmed megfordította az én ügyemet? –
23 XL   |            Nádasdy.~– Majd meglátja kegyelmed, hogy nem mesebeszéd. Kezemben
24 XLI  |              Ez a rezultátum!~– Hát kegyelmed, Tóth Péter uram, mit végezett
25 XLI  |       gyönge dolog! Hiszen tudhatná kegyelmed, ha esze volna, hogy a két
26 XLI  |             rögtön vágtasson vissza kegyelmed Ruszka-Bányára, s hozza
27 XLII | ellenségeinek barátja: erre felelje kegyelmed neki azt, hogy sokkal inkább
28 XLII |         esetben pedig erőltesse meg kegyelmed vasbul levő derekát meghajlásra
29 L    |         kardmarkolatára ütött.~– Ha kegyelmed, püspök uram, a kardjára
30 L    |           hanem a király gyámatyja. Kegyelmed, főispán uram, a bécsi tanácsurak
31 L    |            ősz fejemet, megkaphatja kegyelmed. Gondolom, hogy nem orgyilkosok
32 L    |        azzal a karddal, s váltsa be kegyelmed, amit Bécsben ígért. Ne
33 L    |             Nemesember vagyok, mint kegyelmed: gróf Utyessenovics György
34 L    |             a fejére, mint ahánynak kegyelmed hátat adott. Ítéljen az
35 L    |     bocsássa hüvelybe a kardját! És kegyelmed is, gróf Utyessenovics György! –
36 L    |         tanácsterem, nem ordália. – Kegyelmed, követ úr, túlhaladt az
37 L    |            és semmiképpen nem kapta kegyelmed éntőlem azt a tanácsot,
38 L    |             a dolgot, menjen vissza kegyelmed azonnal Bécsbe, s mondja
39 LVII |       végzem, ahol elkezdtem.~– Azt kegyelmed nem teheti – mondá Castaldo. –
40 LVII |    őszentsége, Pál pápa már elküldé kegyelmed számára a kardinálisi kalapot.~(
41 LVIII|           mondá neki:~– Menjen csak kegyelmed, mossa le az ábrázatját