| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] azontúl 5 azóta 20 azraël 1 azt 1006 aztán 505 aztat 1 áztatás 1 | Frequency [« »] 1385 is 1318 egy 1093 király 1006 azt 1001 meg 783 györgy 766 de | Jókai Mór Fráter György IntraText - Concordances azt |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | mennek az ellenségre. Ha azt mind kipróbálják rajta?
2 I | hogy melyiket adja itt át, azt az őrmester beviszi a hadnagyhoz.~
3 I | domborművével. Alatta lapidár írás. Azt jó volna elolvasni, ha tudna
4 I | Hát aztán hogy felejtették azt az érseket ide ki a kapu
5 I | Utyessenovics Gergelynek a fia?~– Azt mondja az anyám.~– Jól ismertem
6 I | Martinuzzit hol kaptad?~– Azt meg a keresztapámtul, a
7 I | aki az anyám bátyja.~– Azt is ismerem. Annak a rezidenciájában
8 I | le az asztalához.~– No, azt hát egyformán ismerjük mind
9 I | ezüstedényekből, akikről szegény ember azt se mondhatja meg, hogy ki
10 I | terembe, amelyről Szente uram azt állítá, hogy az volt Beatrix
11 I | az égi szférát ábrázolta, azt az áspektust örökítve meg,
12 I | opus. MDVII.”~A várnagy azt szerette volna, hogyha a
13 I | csak azután jön a bor.~– Azt pedig szépen megköszönöm,
14 I | szépen megköszönöm, mert azt sem tudom, mi az?~– Nem
15 I | mind nem ismerik a bort. Azt hallom, hogy bolond lesz
16 I | kérném, mutatná meg nekem azt a nagy csodáját a dicső
17 I | Elveszek ebben az erdőben!~– Azt szeretném én látni.~– Ismersz
18 I | valamiféle litterákat?~– Azt sem tudom, milyen fárul
19 I | opusban volt csupán járatos; azt produkálta a látogatók előtt.~
20 I | oldaltarsolyából a nagyítóüvegét, s azt az írott betűknek szegezve,
21 I | volt a tudományára, s még azt is megmutatta a bámuló katonának,
22 I | egyebet, csak pénzt – de azt is ritkán. Legfeljebb akkor
23 I | legolcsóbb adomány.~Még azután azt a szívességet is megtette
24 I | klepsidrája, tekenősbéka tokkal; azt ő folyvást a markában tartá,
25 I | palotában, aki nem tudja azt, hogy ki az a „Pan Tomiczky”.~
26 I | mosolygott rajta, mikor azt a kardot a kezébe nyomták;
27 I | a karddal?” S odanyújtá azt a királynénak. Azonban a
28 I | appreciálni. Az meg odaadta azt a kis királyleánynak. Az
29 I | találva maga előtt a katonát, azt erőszakosan félrelökte.~–
30 I | feleségül a király leányát: azt a kis háromesztendős cukorbabát.~
31 I | tisztelendő Hammel uramnak azt mondhatta volna; „Quid dixit
32 I | megadta volna rá a feleletet; azt Hammel újból tolmácsolta
33 I | kézmozdulata. Meg lehetett azt érteni. Az anya is kikosarazza
34 I | odatoppanva Tomiczkyhoz, azt kiáltá neki: „Sed non facias
35 I | kérdést:~– Quid tulisti?~(Azt már Szente uram elmondá
36 I | a hozzá járulóhoz, s ez azt jelenti, hogy „Mit hoztál?”)~
37 I | zsákmánynak, s felküldé azt általam Felségednek. Huszonnégy
38 I | meglátva a kincsek garmadáit, azt mondá, „Dobzse, dobzse!”~
39 I | lehajolt a kisleányáért, hogy azt a karjára emelje: ő is lelásson
40 I | indulatkitörésén. Nem értette azt az Úr színeváltozását. Csak
41 I | is öregbített, s a király azt se mondja neki, hogy „köszönöm”,
42 I | színe elől, s a nádorispán azt mondja neki: „Hordd el az
43 I | tűzve? Hát ki cselekedte azt a bolondot?~– Én biz azt.~– „
44 I | azt a bolondot?~– Én biz azt.~– „Ettetmeret a tyuk!” –
45 I | Hiszen kegyelmed maga is azt mondá, hogy szeretne egy
46 I | hogy halálra rémült, mikor azt meglátta!~– De hiszen én
47 I | király, tudom, hogy amint azt meglátja, s azt hallja,
48 I | hogy amint azt meglátja, s azt hallja, hogy „pestis”, azonnal
49 II | fekete pecsétes levelet.~Aki azt meglátta, rögtön kitalálta,
50 II | társaság lett volna, mely előtt azt a hírt olvassák fel, hogy
51 II | volna meg.~Ambrus mester azt kérdé, hogy a levelet achívumba
52 II | Abba ne dobja kegyelmed azt a levelet! Mert akkor a
53 II | ebbe a trónba többé, ha azt egy pestises levéllel felfüstölték.
54 II | vetett.~Az udvarmester ezután azt mondá Szente uramnak:~–
55 II | neki felelni. Hanem elébb azt szeretném tudni, hogy ki
56 II | fiam, a lovadtól, mert azt a hivatalt, ami rád néz,
57 II | veszedelembül. Ha megszorítottak, azt mondtam: „Nem vagyok egyedül,
58 II | tiszttartójának az ajánlólevelet; azt átadta Györgynek, öt dénár
59 II | szép ruhát.~– Tűz? – Ebből azt ítélte György, hogy őrá
60 II | kaminarius. Hát mit jelent az?~– Azt jelenti, hogy a te dolgod
61 II | odabenn van a serenissime?~– Azt hiszem, hogy odabenn van,
62 II | nem ment vele. Az ajtónál azt mondá neki, hogy „zbógom”,
63 II | fegyvere, a pakulároké; én azt az övemben nem hordozom.~
64 II | ezüstveretes tokkal, s azt odanyújtá Györgynek.~Györgynek
65 II | úgy zihált a melle, mikor azt a dákost az öve tokjába
66 II | ajka gúnymosolyra vonult.~– Azt elképzelem – dörmögé halkan. –
67 II | kell kandallóinkban. Aki azt teljesíti, az minden órában
68 II | Nehogy elárulhassa levélben azt, amit házunknál megtudott.
69 II | kaminariusnak.~– Híven fogom azt teljesíteni – mondá György,
70 II | uránál.~Zápolya nem engedte azt. Erős kézszorításra merevíté
71 II | főúrra, aki a királynak azt meri izenni: „Add nekem
72 II | szorít vele, a szolgájával, s azt mondja neki: „Te nemesember
73 II | pillanatra az előtte álló ifjúban azt a ritka tüneményt: egy hűséges
74 II | más nyelven, csak olaszul. Azt hiszem, hogy ángyom haragudott
75 II | másét sem kíméltem. A néném azt is megtiltotta a cselédeknek,
76 II | olvasni?~– Más sem tanult azt az egész vidékünkön, hisz
77 II | ceremónia. Végre az anyám azt súgta fülembe, hogy no,
78 II | violaszín selyemkesztyűt, azt felhúzta a kezére. A kesztyűnek
79 II | A testvérét?~– Nem tette azt. Folytatta nagy kényelemmel
80 II | erre a magam buta eszével azt felelém, hogy „Láttam bizony,
81 II | igazítás elfér.~– Tudom én azt magam is, csak azt tudnám,
82 II | Tudom én azt magam is, csak azt tudnám, hol igazítanak meg?~–
83 II | döngetni a kemény homlokával. Azt hittem, hogy kidönti a helyéből.
84 II | maradt a fa alatt egész nap. Azt gondoltam, hogy éjszakára
85 II | mint a tűz. Akkor aztán azt mondá a harámbasa: „Jól
86 II | herceg lakhelye.~– Megtudtam azt is. A harámbasa azt mondá,
87 II | Megtudtam azt is. A harámbasa azt mondá, hogy a legelső embernek,
88 II | egyet elejteni.~– Azután azt mondá, hogy majd én fogom
89 II | érte, azon megosztoznak. Azt is mondták, hogy nekem is
90 II | Egész életemben mindig azt hallottam, hogy rabolni
91 II | sírva fakadtam. A herceg azt kérdezte, miért sírok. „
92 II | engem odahívatott magához, s azt mondá: „Te, édes szolgám,
93 II | reménységek között mentem oda! Azt hittem, piros csizmát adnak; –
94 II | piros csizmát adnak; – aztán azt kaptam, hogy kilöktek a
95 II | a nagy fájdalom elnyomta azt a kisebbet.~– Derék fiú
96 II | mind a két kandallóban, s azt időnkint élesztened, ott
97 II | esze volt ám, mint hogy azt elhiggye. Valamennyi arcon
98 II | úgy állta el az útját, s azt kérdezé tőle: „Mi lesz,
99 II | nem ütötte bizony, hanem azt mondta: „No, hát majd későbben
100 II | dalmatáknál megköveznék azt a leányt, aki így beszélne
101 II | Utyessenovics…~– Jaj, ne azt a hosszút mondja, hanem
102 II | kend legjobban?~– Én csak azt szeretem, hogy „György”.~–
103 II | arcára, amit rápólyáznak, s azt le nem veszi onnan, amíg
104 II | hegyéig lövellt az ijedtség: azt hitte, hogy ennek a titoknak
105 II | hogy asszony legyen belőle. Azt majd itt a várban apácák
106 II | Zápolyának felfedezte volna azt, amit tud, ha hozzájuthatott
107 II | valami rossz hírt hozna, azt azon rongyosan, szurtosan
108 II | mikor beléptek.~– Hát talán azt is tudod, hogy ki volt az,
109 II | ajtónállótul hallottam, azt tartottam meg.~S aztán elmondta
110 II | egymásra árvereztek. Egyik azt ordította, hogy haddal kell
111 II | beszéd, a másik az evés, s azt mondja az Írás, hogy „Nem
112 II | leendő főurakat.)~– Kegyelmed azt javasolja, hogy le kell
113 II | De nem arra a célra, hogy azt az urak egymás között felosszák;
114 II | között felosszák; hanem hogy azt a gregárius papság meg a
115 II | pengéje ellenűnk fordul.~– Azt én sem helyeslem – szólt
116 II | gentibus” Budára leányt kérni; azt sem tanácsolom. Bár úgy
117 II | akaratával történhetik meg. Azt kellene megtudnunk, hogy
118 II | Valósággal van. De hogy ki? Azt nem tudom. Mikor a trónterembül
119 II | kellett utánam leskelődni, s azt a cédulát ledobni. Azt eldugtam
120 II | s azt a cédulát ledobni. Azt eldugtam a kalpagomba, s
121 II | kiálta Báthory István.~– Azt már besavanyította a rákosi
122 II | Gothárd.~– De a római király azt izente erre a magyaroknak,
123 II | eljegyzésére. Az, aki a királynak azt a titkát bírja, okvetlenül
124 II | embere Ulászlónak; és hogy azt a titkot közölte velem,
125 II | odasettenkedett a donjonba? Neked azt látnod kellett.~Erre Martinuzzi
126 II | Erre Martinuzzi György azt felelé:~– Fajankó csak kandallót
127 III | csuháját hozta magával vissza. Azt mondá, hogy útközben meglepte
128 III | akkor Magyarországon.~György azt kérdezte fráter Antoniustól,
129 III | kaminarius mundérjában? Azt gondoltam, már felvette
130 III | Egészen elfeledkezett magáról. Azt képzelte, hogy ő maga is
131 III | dúsgazdag aranyhaját, s azt háromszorosan a feje körül
132 III | lángol minden eremben. – Azt látom, ami nincs, s nem
133 III | üldöztek egész éjszaka. – Azt gondoltam: tűzzel játszom,
134 III | gerendák közül. – Aztán meg azt gondoltam, hogy elmegyek
135 III | vakmerő, ellenszegülő. Ha azt mondták: ne nézz a napba,
136 III | amitől megfagyok. – Amikor azt mondta: „Hiszen nem férfi
137 III | Ah! Ettől a tekintettől azt hittem, hogy kővé meredek.
138 III | fráter Antonius.~György azt sem vette észre, hogy hajadonfőtt
139 III | a csuháját, s odanyújtá azt Györgynek.~Az ifjúnak eszébe
140 III | fatalpú bocskort, s felakasztá azt a kordé lőcsére: – ne kopjon. –
141 IV | még a gabonaneműekből is azt válogatták, amelybe a zsizsik
142 IV | Maguk sajtot készítettek; de azt soha nem ízlelték, mert
143 IV | hozzá fráter Antonius, s azt mondá neki, hogy álljon
144 IV | És az ifjú ember hitte azt, hogy egy dögvészben elhaltnak
145 IV | későn, vacsora után nyafog, azt szokták mondani: „Álompecsenye
146 IV | látásai voltak. Minduntalan azt a képet látta maga előtt:
147 IV | Antonius odalépett hozzá, s azt mondá neki:~– Vesd le a
148 IV | sem szabad vétkezni: mert azt is megbüntetik. Azt hitte,
149 IV | mert azt is megbüntetik. Azt hitte, hogy az álmában elkövetett
150 IV | elkövetett gonoszságért kapta azt a flagellációt.~Hanem aztán,
151 IV | növekedett a bámulata, amidőn azt látta, hogy maga a perjel
152 IV | az ostort, s megcsóválva azt a levegőben, teljes erejével
153 IV | vérző testre; hogy üsse meg azt a szent embert, az Istennek
154 IV | fehér barátok sajtot; de azt csak nagyon olcsón adogatták
155 IV | fűszerekért, nádmézért; azt megint Budára hozva a főurak
156 V | által megszabott idő előtt. Azt a parányi kis életet, amit
157 V | aki még néhány év előtt azt sem tudtad, milyen szűrben
158 V | grata persona. Mindenütt azt kérdezték tőle: „Hol az
159 V | nagy ínyenc. A pergamennek azt az átlátszóságot a tojásfehérben
160 V | áztatás adja meg. Azért azt sokkal jobban szereti az
161 V | adománylevelet, s elkezdte azt lemásolni egy üres pergamentekercsre,
162 V | rendelkezésére. Senki sem vette azt rajta kívül igénybe. Mátyás
163 V | várban csodának mutogatták azt a diákot, aki még írással
164 V | kérdésre.~– Szent Chrysostomus azt mondja a Homiliáiban, hogy
165 V | szentmisék és requiemek után azt kétségtelennek kell mondanom.~
166 V | képe előtt állok? És hallja azt, amit őhozzá beszélek?~–
167 V | eszében, hogy lekenyerezze azt a tudós embert.~– Megjutalmaználak,
168 V | Fráter Györgynek, elviheted azt az irkafirkát.~– Kegyeskedjék
169 VI | adománylevele volt az. – El kellett azt dugnia a csuhája rejtekében,
170 VI | tiltván annak viselését, azt a „Libertine”-be csúsztatta,
171 VI | adománylevelet, átnyújtva azt a főapátnak.~– Gloria in
172 VI | apátság még nincs a kezünkben. Azt még a templomos rend tartja
173 VI | venni a tanácsosai, csak azt mondták neki, hogy álmukban
174 VI | sárba taposták, s ekként azt hitték, hogy mármost mindettől
175 VI | esztergomi prímás fundálta azt ki a maga nagyravágyó eszével.
176 VI | pénzt elprédált benne, hát azt eszelte ki, hogy a hitetlenek
177 VI | uralmát Európában. Az érsek azt hitte, hogy az ő keze olyan
178 VI | csodatevő erővel bír, ahogy azt V. Orbán pápa versekbe foglalá,
179 VI | hiányzott még hozzá, aki azt diadalra vezesse.~Bakács
180 VI | diadalra vezesse.~Bakács érsek azt is megtalálta.~Volt a nándorféhérvári
181 VI | várból; neki, a nemesnek azt mondták: „Coki paraszt!”~
182 VI | el, sőt amit elolvasott, azt rögtön elfelejté.~Nem hagyta
183 VI | sisakot levegye a fejéről, s azt az ő kezében hagyja: úgy
184 VI | György félreérté a dolgát: azt hitte, neki is fel kell
185 VI | veres kereszttel, átnyújtá azt Dózsa Györgynek. Lőrinc
186 VI | pap szavait. A pápa küldi azt egyenesen Dózsa Györgynek,
187 VI | fejéről levéve a koszorút, azt Dózsa György homlokára tette.~
188 VI | jövendőt, mért takartad azt el énelőlem? Nekem adtad
189 VI | felkiáltani! – Ne énekeljétek azt a zsoltárimát! – Itt egy
190 VI | egymástól alig különböznének; azt az alacsony ablakot, mely
191 VI | Álmodott-e, vagy ébren volt, azt sem tudta.~A „kereszt feltálalásának”
192 VI | és a Jehova közé állnak. Azt álmodom, hogy én vagyok
193 VI | itt az imádság.~A főapát azt mondá neki: „Az ég adjon
194 VI | lelkéből elűzni.~Egy napon azt a próbát tették vele, hogy
195 VI | Dózsa György alakjában, és azt bámulá, azt imádá.~Elkövetkezett
196 VI | alakjában, és azt bámulá, azt imádá.~Elkövetkezett a Szent
197 VI | börtöne ajtajához, s elkezdte azt ököllel döngetni.~– Elhallgatsz,
198 VII | végigolvasta a rémmeséknek azt a sorozatát, egyszerre elfelejtette
199 VII | párahordó teremtések tudják azt, amit én, a lelkes állat,
200 VIII | kék ég tükröződnék vissza. Azt a lent maga szőtte meg az
201 VIII | életmódot folytat, de nem azt a testgyötrő Simeon Stilites-féle
202 VIII | elfogadására, tisztelve azt a regulát, melynél fogva „
203 VIII | rontsuk el vele a vacsorát.~– Azt már hallottam, hogy Anna
204 VIII | még el is kellene temetni. Azt meg éppen senki sem tartotta
205 VIII | összegyűlt nemesi rendek azt követelték, hogy az ország
206 VIII | vajda! Borbála hercegnőt, azt a bethuliai szépséget, a
207 VIII | házunktól elszöktél. Akire ő azt mondta: „Hisz ez nem ember,
208 VIII | ember, csak szolga!” És most azt fogja mondani: „Több, mint
209 VIII | Igen. A gyónás titka szent. Azt pap el nem árulhatja. Egy
210 VIII | teszed. Ebből én megértem azt, hogy mi az én sorsom; és
211 VIII | őt kegyvesztetté tenni. Azt az érdemét, hogy a pórlázadást
212 VIII | felfedez, jobban kínozzák azt, aki azokat meghallja, mint
213 VIII | kívánságot maga után?~– Hagyott. Azt kívánta, hogy holttestét
214 IX | ami a magasban történt, azt csak kevesen tudták.~Annyit
215 IX | kitalálni a magyarázatát.~Azt tartja a magyar közmondás,
216 IX | hagyják el az asszonyok azt a termet, amelybe ő belép.
217 IX | szép hölgy látogatására.~Azt tudta Fráter György, hogy
218 IX | cepelik a zsellyehordók, azt eszelte ki, hogy ismét csak
219 IX | viaszgyertyát hozott, s azt egy magas álló bronztartóba
220 IX | a papnak nem volt szabad azt mondani: „Nem! Én nem vettem
221 IX | háborították fel nyugodt szívét. Azt a kínt érezte, amit egy
222 IX | csábult fantáziája teremté azt elő? Házasságtörés, kicsapongás,
223 IX | hajnalfény derengett át, azt a két fehér alakot megvilágítva,
224 IX | kívánságomat. Ő kívánta azt, a megholt királyné, hogy
225 IX | kívánságod teljesülni fog.~– És azt senki meg ne akadályozza.~–
226 X | a fejét.~Tomiczky pedig azt hitte, hogy a királynak (
227 X | szerzetessel szemben, s azt a kérdést intézte Fráter
228 X | Szent Hieronymusét, aki azt mondja, hogy az öngyilkosság
229 X | cselekedetet vitt véghez?~– Valóban azt tette, mégpedig mind a két
230 X | nem. A haldokló nem mondta azt neki. De ő túltette magát
231 X | tizenegy szóval egy ellen, azt mondá ki, hogy Borbála királyné
232 X | sírboltjában egy fülkére; csupán azt köték ki, hogy sírkövére
233 X | hintóba emelték; úgy szállíták azt a királyi várig. A király
234 X | rendben történt meg, ahogy azt a király elrendelé. Nagy
235 XI | E néma szembeszéd alatt azt tudakolá a barát a királytól: „
236 XI | örömhír?” A király pedig azt kérdé a baráttól: „Miért
237 XI | leöltve a nehéz aranyláncot, azt a szerzetes vállára kapcsolá.~–
238 XI | Hazád érdekeért kell azt tenned. Te tudod azt jól,
239 XI | kell azt tenned. Te tudod azt jól, hogy Lengyelország
240 XI | a munkádat. – Láttad ma azt a pompát, amit a lengyel
241 XII | befejezte Fráter György, akkor azt mondá a lengyel királynak:~–
242 XIII | arcképünkön, annál jobban elrontja azt.~A vendégház ajtajánál a
243 XIII | nagy zokogáshoz.~– Tudod-e azt, szívtől szakadt magzatom,
244 XIII | hogy olyan sokat darálok; azt mondta, ha én egyszer meghalok,
245 XIII | hogy a legkedvesebb fiát, azt a Mártont, aki éppen olyan
246 XIII | Szegény bátyám! S nekem azt még nem hozták hírül.~–
247 XIII | fektették a holttestét, azt teleöntötték szurokkal,
248 XIII | tartja a hálószobájában azt a szurokkal beöntött fűzfaderekat,
249 XIII | mindjárt elgurult. Ha én azt az öregnek most a fülébe
250 XIII | levélben meg volt írva.~– Azt pedig olvasatlan hagyta
251 XIII | mármost ő kívánja a látásodat. Azt mondta, megbocsát.~– Más
252 XIII | ám úgy látni, mint papot. Azt akarja, hogy rád szálljon
253 XIII | pogányokkal harcolt, úgy esett el. Azt akarja az öreg, hogy állj
254 XIII | hazajössz az ősi várba. Azt tehetsz vele, ami neked
255 XIII | én szájamra nem vehetek. Azt mondta, mit neki valamennyi
256 XIII | barát legyen. Csapja földhöz azt a csuhát, hagyja benőni
257 XIII | hajjal, s aztán danolja el azt a nótát, hogy:~„Nem leszek
258 XIII | asszonyság el is danolta azt a tréfás ritmust a fia előtt.~
259 XIII | apátúr felvette ez alkalomra azt a pompás fehér selyempalástját,
260 XIII | öltönyt nem viselt, mint azt az egyetlen fehér csuhát
261 XIII | apátúr!~Az útra befogatta azt a díszes, veres bőrrel bevont
262 XIII | Gergely sír! – Sohasem látta azt senki.~Azután nem engedé
263 XIII | Hol vetted?~Hát még mikor azt az átalagot felnyitották,
264 XIII | asszony elővevé a pohárszékből azt a bizonyos serleg alakú
265 XIII | kihullott az. Ekkor aztán az apa azt tette, hogy a reszkető kezével
266 XIII | reszkető kezével fölemelé azt a béna karját, s annak a
267 XIII | alszom egy szobában vele. Azt akarom, hogy együtt temessenek
268 XIII | jöveteled volt megígérve; aztán azt éneklik: „Gergely! Nyergelj!”
269 XIII | első feleségemtől kaptam.~– Azt csak tartsd meg, öreg, s
270 XIII | vőlegényi köntösöm, vedd azt fel: egészen rád illik. –
271 XIII | dicsővé fogom tenni, hogy azt soha el nem felejti semmi
272 XIV | Sertésben nem volt hiány, azt nem kívánták meg a törökök.)
273 XIV | magával egy vasszöget, s azt kalapáccsal beleverte a
274 XIV | Demeter-nek hítták, akiről azt írja Tinódi Sebestyén: „
275 XIV | csélcsap Bégnek a Lippa várába. Azt állítja, azért esnék nagy
276 XIV | várkapun kocsival érkezik, és azt a halottasházig vezesse,
277 XIV | jajgatni.~– Jaj, ne ítéld meg azt a buta asszonyt, szentatyám,
278 XIV | tuszkoltam el a háztól. De azt nem mondta el, ugye, hogy
279 XIV | sírtak és egymást csókolták.~Azt a kölcsönös leszólásokból
280 XIV | vergálnak ezek az urak.~– Én azt mondom neked, Fráter György –
281 XIV | tőled, ha most le nem teszed azt a barátcsuhát, s bele nem
282 XIV | Ellenben Peszeky Samu uram azt mondá magyarul:~– Ne aggódjál,
283 XIV | az örökségben, átruházva azt őrá és az ő férjére; miután
284 XIV | apátúrnak a kolostorodba: azt mondom, vidd el magaddal
285 XIV | hiszen nekünk is van hugánk. Azt jól rendelte a bölcs gondviselés,
286 XIV | Félig-meddig megnyugtathatlak, ami azt a testvéri rokonságot illeti.
287 XIV | Nővére volt az: Borbála.~Hát azt is ide vonta valami láthatatlan
288 XIV | amire az bosszúból rákezdte azt a gúnydalt húzni, aminek
289 XIV | a fejét az apátúr előtt.~Azt, hogy „csúf”-nak nevezte,
290 XIV | hogy „csúf”-nak nevezte, azt, hogy korbáccsal fenyegette,
291 XIV | fűzfaverseknek nevezte: azt egy költő nem bocsátja meg
292 XV | maga előtt, a nemzetet; azt jegyezte el magának, azt
293 XV | azt jegyezte el magának, azt akarta meghódítani, s vele
294 XV | szükségessel. Törvény van elég, de azt senki végre nem hajtja,
295 XV | nem adnak számot. Röviden azt írják: „Tíz, tizenöt esztendőről
296 XVI | fegyverszünetet kötött a király. Azt ugyan a török basák nemigen
297 XVI | gyámok, a kormányzótanács azt mondták ki, hogy a király
298 XVI | korában el volt vele jegyezve; azt elhozták Bécsből, s elébb
299 XVI | No, az is, a vén bolond, azt gondolta, hogy azzal, hogy
300 XVI | megújult; most házasodott meg. Azt hiszi, hogy a köszvényes
301 XVI | a nyoszolyára. De mikor azt mondják, hogy „Nosza, lóra
302 XVI | Belgrádba sietni!”, akkor azt nyögi, hogy „Jaj a térdem,
303 XVI | tavának.~– Más hírszellő meg azt hordja, hogy Behrám bégnek
304 XVI | akkora, mint egy mogyoró, még azt sem bántotta senki; pedig
305 XVI | villa nélkül. Mi pedig azt mondjuk, hogy csak hozza
306 XVI | egymást noszogatják. Pál azt mondja: „Ha Péter megy,
307 XVI | görbítették meg; csupán azt tették vele, hogy rázárták
308 XVI | mint naponkint egy tikmony. Azt mondja a pogány, hogy ha
309 XVI | nem ért a liturgiához; de azt mondák neki, hogy a kalocsai
310 XVI | mi katolikus vallásunkban azt, hogy a varga fiából is
311 XVI | bizonyítja.~– Azért úgy is híják azt a nemesurak a háta mögött,
312 XVI | hogy Verbőczy uram megírja azt a törvényt, hogy „lutherani
313 XVI | comburantur”. – No, hát azt a Szent János poharát a
314 XVII | Verbőczy törvénybe iktatá azt a cikket, mely a lutheránusokat
315 XVII | fejvesztésre kárhoztatja, azt hitték, hogy a puszta ijesztés
316 XVII | bánnak; de arra Török Bálint azt mondta, hogy elébb fizessék
317 XVII | prozelita támad; ahogy látjuk azt Csehországban a huszitáknál.~–
318 XVIII | S amit esküvel fogadtak, azt meg is állták. Tizenöt napig
319 XVIII | a Brandenburgi ellenben azt állítá, hogy a fogadás arra
320 XVIII | szküthiai verseket, mind azt mondták: „vasz-isz-ten-tasz?”
321 XVIII | fülébe, amire Szente uram azt felelte, hogy „úgysem lehetne
322 XVIII | polgárok és urasági hajdúk azt hinnék, ellenség tört a
323 XVIII | Lászlót és Rétházy Lukácsot.~Azt a célt azonban elérte Török
324 XVIII | zászlóikat. A csajkások azonban azt kérdezték, hogy hát az elmaradt
325 XVIII | elmaradt zsoldjukat elhozták-e. Azt bizony elfelejtették. No,
326 XVIII | legmagasabb bástyatorony alá, s azt a levegőbe röpítteté. A
327 XVIII | a kis, vitéz csapat még azt a veszedelmet is homlokegyenest
328 XVIII | hetvenkétvitézével együtt.~De Oláh Balázs azt felelte vissza, hogy inkább
329 XVIII | ez még jobban bosszantá. Azt veté oda a prímásnak, hogy
330 XVIII | kormányzása mellett nevezték ki azt az embert belgrádi al-bánnak.~
331 XVIII | magyar hercegprímás pedig azt tette a királyi arccsapás
332 XVIII | arany volt a pénztárában, azt elküldte a királynak, hogy
333 XIX | hosszan és szépen – s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit.
334 XIX | kalászba, majd learatják azt egyesült erővel.~Amint a
335 XIX | a Rákoson.~Egyszer aztán azt vette észre, hogy a Rákos
336 XIX | mintául állni a babához, amíg azt az udvarhölgyek felöltöztették,
337 XIX | emberré lett a nemesség előtt; azt minduntalan a vállaikra
338 XIX | prímást.~Az országtanács azt határozta, hogy másnap az
339 XIX | lángvörös rózsák gyulladtak ki.~Azt mondá Lajos király a tanácstalan
340 XIX | oka mindennek?~A király azt mondta rá:~– Én nem!~S ezzel
341 XIX | kormányférfiakra.~Mikor egy koronás fő azt mondja: „Én nem!”, akkor
342 XIX | vádlottak padján fekszik már! S azt a padot a régi időkben „
343 XIX | hosszadalmas előadásra bölcsen azt felelte, hogy mindezeket
344 XIX | saját kezével törlé ki azt a passzust az írásból, odaírva
345 XIX | a rendek kívánalmaiból, azt meg kell nekik adni.~Elővették:
346 XIX | partit. Sakk, matt! Csak azt kérem, hogy a szakácsomat
347 XIX | kívánságaira a nemességnek azonban azt izente a király, hogy azokat
348 XIX | nemesség szétoszoltával azt tartották az első dolguknak,
349 XIX | Rég el kellett volna azt az embert fogatni, és egy
350 XIX | király ellen támadt néppel? Azt most megtehetik. Kezében
351 XIX | megcsókolta a homlokát (azt a diadémás homlokát), szabadító
352 XX | betiltó rendeletét; sőt azt a választ adá a százötven
353 XX | országgyűlésen már meghozatta azt a törvényt, melyben kimondja
354 XX | jön ki az agyából.~Most is azt tevé; a teljes megszólítás
355 XX | alvók fel nem ébrednek. – Azt kérdem tőletek, hogy ha
356 XX | rárivallt, hogy „Mindnyájan azt kívánjuk!”, s ez a kiáltás
357 XX | a süvegéhez kapkodott. Azt állítá „úgysegéljen”-nel,
358 XX | országgyűlés határozatát. A király azt üzente vissza, hogy ehhez
359 XX | ordított torkaszakadtából, de azt a sokaság nem értette meg:
360 XX | sokaság nem értette meg: csak azt látták, hogy a szája jár,
361 XX | tumultus hírére az udvaroncok azt a tanácsot adták a királynak,
362 XX | hozzátartozandók közül, azt kegyetlenül elpáholták.~
363 XX | Aki ezalatt zajongott, azt elzsákolták, azon jogcímen,
364 XX | a felolvasott üzenetet, azt mondta rá, hogy nagyon helyes,
365 XX | tanakodás nélkül, kikiáltotta azt a három urat az elcsapottak
366 XX | erős kormányt adjon, mely azt végveszedelméből ki tudja
367 XX | könyörgött.~– Ne tedd a vállamra azt a nehéz terhet, fölséges
368 XX | is határozatba ment, hogy azt a tömérdek hamis dénárt,
369 XX | országgyűlésnek, feljegyezte róla azt a dicséretre méltó adatot,
370 XX | kappannak, gyümölcsnek és zabnak azt az árát adták, amit az eladó
371 XX | úgy következett be, ahogy azt Fráter György előre megmondá
372 XXI | hatvani választásnál pedig azt sem kérdezték az embertől,
373 XXI | koma?”~Zápolya bizonyosan azt tartotta, hogy nem az ő
374 XXI | tiszta kezű, hogy soha őrá azt a csúnya vádat nem emelte
375 XXI | kardját nem övezte magára; azt a fegyverhordója viszi utána,
376 XXI | életerőtül duzzadó daliával. Még azt is láthatta a tükörbül,
377 XXI | tükörbül, hogy a királyné azt a daliás alakot gyönyörködve
378 XXI | testgyakorlástul volt még elég erő azt felemelni és lesújtani vele.~
379 XXI | úgy fél kézzel húzta ki azt a nehéz szablyát; nem is
380 XXI | Úgy fogta két marokkal azt a pallost, hogy azt lehetett
381 XXI | marokkal azt a pallost, hogy azt lehetett tőle várni, most
382 XXI | ország valóságos urává. Azt mondták rá, hogy ez erőszak
383 XXI | tudós férfiú volt; csak azt nem tudta, ami körülötte
384 XXI | hogy az udvar arculatából azt olvassa ki, miszerint ő
385 XXII | került, s az nem küldte azt a magyar kincstárba, hanem
386 XXII | Buda alá rendelték volna, azt a parancsot adta a király
387 XXII | lelkesült dal: „Lajos király azt izente, Hogy nincs elég
388 XXII | regementje. Ha még egyszer azt izeni, Mindnyájan el fogunk
389 XXII | el; de senki sem mozdult, azt mondták; „Menjen elébb a
390 XXII | udvar hangulatja. Most már azt izenték Zápolya Jánosnak,
391 XXII | volt katona.~Tomory Pál azt izente, hogy tizenkétezer
392 XXII | hol vegyenek?~A véres kard azt hirdette, hogy minden nemes
393 XXII | Ekkor aztán Lajos király azt mondá: „No, hát elöl megyek!”
394 XXII | kedve. Az éjjeli tanácsban azt javasolta a királynak, hogy
395 XXII | tartá meg tréfás kedélyét, azt mondva ez elhatározás után
396 XXII | kérje fel a pápát, hogy azt a napot, amelyen megütközünk,
397 XXII | hadcsapatok ezredese. Gnojenszky azt javasolta, hogy a táborral
398 XXII | visszaverhetik. Schlick azt a tanácsot adta, hogy a
399 XXII | történjék a királlyal?~Brodarics azt kívánta, hogy a királyt
400 XXII | elkeseredést fog támasztani. Végre azt határozták el, hogy ezer
401 XXII | anatóliai seregére vetve azt.~A kezdet szerencsés volt,
402 XXII | tábornak egyes hadosztályát, s azt letörte.~A törökök még nem
403 XXII | történetét maga előtt látta. Azt mondja, hogy az anatóliai
404 XXII | tevék táboráig hatolt előre, azt pedig Bali bég ezredei fogták
405 XXIII | elesett-e, vagy elfogatott, azt még nem tudta senki.~A királyné
406 XXIII | tenni egy bátor hadvezérnek, azt megmutatta Frangepán Kristóf,
407 XXIII | a jogra.~Ennek ellenében azt a tervet veté, hogy ő meg
408 XXIII | hasogatni, hüvelyében hagyta azt a jeles kardját; az a kicsiny,
409 XXIII | említik előtte.~A királyné azt válaszolta a kérésre, hogy
410 XXIII | válaszolta a kérésre, hogy még azt sem tudja, méltán viseli-e
411 XXIII | eltemetve találtatott meg, azt engedi sejteni, hogy a király
412 XXIII | de teste meg nem égett; azt is elmondá, hogy ez a nap
413 XXIII | végtelen sok vér patakzott. Azt a képet faragta Nikodémus,
414 XXIII | betört a védtelen Erdélybe, s azt végigpusztítá. És János
415 XXIII | oroszlán széttépte, még azt is meg kellett érnie, hogy
416 XXIV | Tán az almának a férge is azt hiszi magáról, hogy ő annak
417 XXIV | Corvin János alatt végezte. Azt már elfeledték.~Mikor Zápolya
418 XXIV | számba vehető, s ami volt, azt nem fizették. Zsoldba csak
419 XXIV | király végre rájött, hogy azt az egyetlen hű és eszes
420 XXIV | György végigjárta a táborát, azt a tanácsot adta neki, hogy
421 XXV | van püspökség, kanonokság, azt osztogatják. Éretlen suhancnak,
422 XXV | aki segíteni jött, csak azt nézi, mit szedjen fel a
423 XXV | Akkor ütögetted volna azt a fejet, Jankó komám, amikor
424 XXV | sertésfarkkal.~A prímás azt is elutasította.~Azután
425 XXV | volna Zápolyát, hát akkor azt kellett volna tennie, hogy
426 XXV | rossz tréfát; de a főpap azt felelte neki:~„Köszönöm,
427 XXV | küldött Zápolyának: „Én pedig azt látom, hogy te csakugyan
428 XXVI | esztendőben lesz!)~Bodó Ferenc azt mondá a kacagva fogadó cimboráknak,
429 XXVI | megkínáltok egy kupa borral, azt is megiszom az egészségetekre –
430 XXVI | őt a magyarnak, s ha ti azt követelitek tőlem, hogy
431 XXVI | magának is nehéz volt a feje; azt se tudta már, hogy égen
432 XXVI | kend erre, öreg?~– Hát én azt mondom, hogy aki magyar,
433 XXVII | között „Katalin királynak”. Azt jelezték vele, hogy egészen
434 XXVII | vérengző ütközetben. Ekkor azt mondá Zápolya György a királynak:~–
435 XXVII | elkészülvén, Zápolya György azt ajánlá a királynak, hogy
436 XXVII | asztalhoz, Zápolya György azt mondá a másik apródnak:~–
437 XXVII | felkeresteté a király holttestét, s azt Székesfehérvárra vitette,
438 XXVII | ellen, hogy ott temessék el; azt követelte, hogy adják át
439 XXVII | följegyezték, továbbadták, azt bizonyítja, hogy a régi
440 XXVIII | ízlettek a lengyeleknek. Csak azt panaszolták, hogy nagyon
441 XXVIII | bort is sernek tartották, s azt kifogásolták benne, hogy
442 XXVIII | melyben ő maga részt nem vett, azt mondá a királynak:~– Engedd
443 XXVIII | lengyel fehér asszonyról.~– Azt mondd meg, hogy szép-e?
444 XXVIII | S nem fél-e a csóktól?~– Azt mondhatom, hogy szép, s
445 XXVIII | fehér fátyol volt a fején. Azt kérdezte tőle: szép vagy-e,
446 XXVIII | hagyja hátra a jó hírét.~Azt is tudta, hogy Zápolya nagyon
447 XXVIII | egy fehér ruhás asszony, azt odaültették maguk közé,
448 XXIX | csalatkozott János király, amikor azt hitte, hogy ő már eleget
449 XXIX | Bona.~Fráter György tudta azt jól; de neki zár volt a
450 XXIX | bízatott, elébb odavitte azt Litva várába a királynéhoz.
451 XXIX | márkát vettek hadisarcban, azt is a többi pénzhez csatolták,
452 XXIX | ütötte meg haragjában, mikor azt a levelet olvasta! Hisz
453 XXIX | találni, hogy ki az, aki ővele azt a kegyetlen játékot űzi.~
454 XXIX | űzi.~Fráter György tudta azt jól.~– Én rablókkal és hamisítókkal
455 XXIX | Ne szólj semmit se, még azt is lassan mondd”.~– Felséges
456 XXIX | Fráter György Zápolyának. – Azt látom én, hogy mink Verbőczy
457 XXIX | vegyem a hadiköltséget?~– Azt is magadnál találod. Szekereid
458 XXX | az arcát a királyhoz, s azt kérdé rebegő szóval:~– Ő
459 XXX | Ő az én bátyám, ugye?~(Azt hallotta már a királyleány,
460 XXX | félnek fogni pártját, s azt keríteni a győztes fölé:
461 XXX | aranyat? Hát hol vetted te azt?~A leány lesüté a szempilláit,
462 XXX | reszkető hangon mondá:~– Azt vissza kell neki adni!~(
463 XXX | Csontfülű” meghallotta azt, s sietett a támasztott
464 XXX | pergament, kigöngyölíté azt; minden írószerszámot magával
465 XXX | fogsz ülni. Most megtaláltad azt az egy embert, aki segít
466 XXXI | újra a kolostoromat.~– De azt ugyan keresheted már. Valamennyi
467 XXXI | ha itt maradsz. Vesd le azt a csuhát. Tudjuk, hogy huszár
468 XXXI | valami instanciával, nem azt kérdezi tőle a török, hogy:~„
469 XXXI | hogy:~„Mit kívánsz?”~Hanem azt, hogy:~„Mit hoztál?”~Attól
470 XXXI | Magyarország. Most átruházom azt a te királyodra. Megvédelmezem
471 XXXI | Bechet-nél) találjuk felőle azt az adatot, hogy boszniai
472 XXXII | teneked, inges-gatyás!” Azt tartja a magyar közmondás.
473 XXXII | között esett Világosvár. Azt pedig Balika rác vezér tartá
474 XXXII | hadsereggel ki nem lehetett vívni, azt elvégezte Fráter György
475 XXXII | asszonyokkal.~Világosnak csak azt a várat nevezték, mely a
476 XXXII | kitanulván ezeket az állapotokat, azt fundálta ki, hogy János
477 XXXII | vacsoráját oszt a híveknek; azt jelenti az esteli harangozás.~
478 XXXII | olyan sok köles egy hétre?~– Azt hallottuk, hogy jön János
479 XXXIII | török pattantyúsnak, hogy azt a várfokon felállított hat
480 XXXIII | ragyogású gyémántgyűrűt, s azt tevé az aranytálra, mellyel
481 XXXIII | szultán sátorába futott, s azt térden állva átnyújtá a
482 XXXIII | elbűvölő pompa fölött, s azt szavakban is kifejezé. A
483 XXXIII | magasztalás.~De ő is tudta azt viszonozni.~– Valamennyi
484 XXXIII | Ekkor a török szultán azt kérdezte a magyar királytul:~–
485 XXXIII | beszélgetéssel tölté a két koronás fő azt a drága időt, melynek minden
486 XXXIII | a paripájára, a szultán azt mondá neki:~– Ejnye, atyámfia:
487 XXXIII | lováról, s felajánlotta azt a szultánnak, ami annak
488 XXXIII | viszontajándékul. De a magyar urak azt mondák, szakértők lévén,
489 XXXIV | anyja társnőivel együtt azt a veszedelmet Rómáról, hogy
490 XXXIV | taborunculának” nevezi azt. Ezen a táborocskán túl,
491 XXXIV | várod őket. Hogy remélhetnéd azt, hogy a magyar urak ide
492 XXXIV | szakállára tett kézzel, azt ő teirántad meg is fogja
493 XXXIV | lova, fegyverzete volt, azt mindjárt kinevezték hadnagynak.
494 XXXIV | én is csak egyszer láttam azt: 1849-ben, azt is Lőrinc-nap
495 XXXIV | egyszer láttam azt: 1849-ben, azt is Lőrinc-nap tájékán. Az
496 XXXIV | szerint Kalomán Detrik, azt kérdezé a király udvari
497 XXXIV | és tudós a dologban, hogy azt mindenkinek megmagyarázza.~–
498 XXXIV | megmagyarázza.~– Ez az égi csoda azt jelenti, hogy nem jól fog
499 XXXIV | a mostani bécsi útján.~(Azt már elmondta a híveinek
500 XXXIV | sátora felett függ, s bizony azt jelenti, hogy a keresztények