Fezejet

 1 I     |           rakják a kincseket, hogy amikor őfelségeik ott azon a márvány
 2 II    |           nekem ez a balta?~– Hát, amikor szükséges, a fát felaprózni
 3 II    |            Nagy kamasz voltam már, amikor rászánta magát, hogy elvigyen
 4 II    |            belépni ebbe a szobába, amikor csak a kandallót meg akarja
 5 II    | fenntartjuk. Itt balrul mellettem. Amikor jön, itt lesz. Kezdjük az
 6 III   |           hogy lakodalmat tartunk, amikor a grófunk elhozza a királykisasszonyt;
 7 III   |        abból semmi, mert ott volt, amikor a lengyelt kikosarazták.
 8 III   |           jég, amitől megfagyok. – Amikor azt mondta: „Hiszen nem
 9 V     |            tudta összehúzni magát, amikor ezt kérte, mint ahogy egy
10 VIII  |           megmondtam nagyságodnak, amikor még kályhafűtő voltam.~–
11 XIV   |        ahogy álmában jár az ember, amikor nem lépdel, hanem repül.~
12 XV    |           A papot akkor emlegetik, amikor szidják.~Terjed az új vallás.
13 XXI   |            csak akkor adja kezébe, amikor használatra kerül a sor.
14 XXII  |   krónikaírónak káprázott a szeme, amikor e válságos percek történetét
15 XXII  |          Még harminchárman voltak, amikor a szultán testőrcsapatján
16 XXV   |          azt a fejet, Jankó komám, amikor még eleven volt!~– Bizony
17 XXV   |            csak akkor vágattad le, amikor már más lelőtte.~Czibak
18 XXVIII|           jusson ez a mese, uraim, amikor a lengyel fehér asszonytul
19 XXVIII|     virradatig a fehér asszonnyal, amikor az megint felvette a fátyolát,
20 XXIX  |         csalatkozott János király, amikor azt hitte, hogy ő már eleget
21 XXXVI |           is tartott az átvonulás, amikor nagy üstökben égő szurok
22 XL    |          se lát, se hall olyankor, amikor ájtatoskodik. Nem törődik
23 XL    |        menekülni kényszeríték, meg amikor Szerencsés Imrét az ablakon
24 XLIII |    Szolimánnak a mi haditervünket. Amikor aztán Szolimán megelőzi
25 XLIII |            olyan serény eszű vagy, amikor adásról vagyon szó! Hát
26 XLIII |          mért fejet csóválni. Mert amikor Szolimán elé egy németet
27 XLIII |      legelőször találkoztam veled. Amikor azt mondtam: te léssz méltó
28 XLIII |            lelkünkből beszéltél! S amikor ideje lesz a vérontásnak,
29 L     |            okoztam. Akkor is sírt, amikor megkereszteltem. Sírt, mikor
30 L     |           elhagyhatja ezt a várat, amikor akarja. Nem őrzi nyomait
31 LII   |            az ország számára; hogy amikor egyszer a sors kedvező alkalmat
32 LII   |     tizenkét német generálisból.~S amikor aztán ez a hatalmas sereg
33 LII   |        haderejét maga ellen vonva, amikor végtére Joákim őrgrófnak
34 LVI   |            akarja, s lesz még idő, amikor neki ezért Izabella köszönetet